Történelmi tények – figyelmet érdemelnének ( 2022 április)

Ertsey Attila beszéde a Szabadság téren, a szovjet hősi emlékmű előtt, 2022 április 30-án
"Arra kértek meg a szervezők, hogy a négy téma – a háború, a Covid, az energiaválság és az élelmezési válság valamelyikéről beszéljek.
A négy dolog szorosan összefügg. Azonban ezt a mai eseményt mégiscsak egy oroszpárti tüntetésnek aposztrofálta a mainstream média, tehát rangsorolok: a háború
témája a legfontosabb.
Fura dolog itt, a szovjet hősi emlékmű és az USA nagykövetség előtt, a Szabadság terén beszélni. Ennyi nonszensz, ennyi ellentmondás kevés helyen van ilyen sűrűn
egymás mellé zsúfolva, mint itt. Utoljára úgy húsz éve jártam itt, a NATO-népszavazás idején, a belépés ellen tiltakozó demonstrációra érkezvén. Mint relatíve fiatal,
itt egy MSZMP-s nyugdíjas különítménnyel találkoztam, Thürmer Gyula pártjából. Örömmel üdvözöltek, mint friss húst. Szomorúan konstatáltam, hogy rajtam és
néhány kommunista nyugdíjason kívül senkit nem zavart a NATO-csatlakozás. Valahogy 1989-ben, Nagy Imre újratemetésekor is kimaradt Orbán Viktor híres
beszédéből a semlegesség kinyilvánításának mozzanata. De vissza a térre.
1956-ban a forradalmárok leverték az emlékműről a vörös csillagot. Nem a szegény vöröskatonák ellen szólt ez a tett, akiket Sztálin hajtott ide meghalni. És 50 évvel
később egy magyar hazafi, Budaházy György ismét leverte. Úgy tűnik, hibázott, mert 50.000 Ft bírságot kellett fizetnie, rongálásért. Ez maga a vicc, de valójában
szégyen, mindenkire nézve. Talán e tisztességes tettével érdemelte ki, hogy ő lett kinevezve Magyarország első számú terroristájává, hogy felmutathassuk a Nyugat
felé jó magaviseletünket, hogy mi is részt veszünk a 2001. szeptember 11-én, az ikertornyok ellen intézett hamis-zászlós művelet okán indított War on Terror-ban.
Példás büntetést kapott, egy nem bizonyított garázdaságért 17 évet. Anders Breivik 21 évet kapott 70 ember lemészárlásáért, elvileg jó magaviselet esetén 10 év után
szabadon engedhető lett volna. Budaházy nem.
Aki ezen nem gondolkodik el egy kissé, hogy itt nem Budaházyról van szó, hanem valami másról, az gyengeelméjű, vagy szándékosan teszi.
A tér maga, ahol állunk, ráadásul Haynau börtöne, a Neugebaude (Újépület) helyén található. ’48-as bakáink szenvedtek itt, míg a kiegyezés meg nem történt.
Ezért egy kis történelemleckével kezdem. Ugorjunk akkor Haynauhoz.
Egy meglepő idézettel kezdem, Makovecz Imrétől: „A ’48-as forradalom egy tragédia volt, és Kossuth egy szörnyeteg.” Széchenyi nem volt híve sem a forradalomnak,
sem a trónfosztásnak, mint ahogy a monarchiában együtt élő németajkú, magyar és szláv népek sem. A szabadkőműves Kossuth igen. Később Széchenyi megbékélt.
De a levert forradalom tragédiájának felelősségét magára vette, és félig beleőrült. A szabadságharcot Ferenc Jóska nem tudta egyedül leverni, orosz segítséget kért.
Az orosz cárnak semmi baja nem volt velünk, de mielőtt bevonult volna, megkérdezte az angol miniszterelnököt, Palmerstont, mit tegyen? Palmerston válasza rövid
volt: „Tapossa el őket.”
Kossuth nem tudta, hogy eszközévé vált a Monarchia szétverésének. A szabadkőműves körök már 1850 után nekiláttak az I. világháború előkészítésének. (ez az
aláhúzott mondat volt az egyedüli, amelyet a Telex videótudósítása beszédemből megmutatott… mi is volt a céljuk ezzel?) A híres olasz politikus, Mazzini mondta el
akkortájt a ma általános gyakorlattá vált ún. proxy-háborúk receptjét: a monarchiát úgy kell szétverni, hogy a benne élő kis népeket egymás ellen kell heccelni, és
ezáltal apró nemzetállamocskákra bontani, melyeket bármikor egymásnak lehet ugrasztani. Ezt meg is tették az I. világháborúval. Nota bene, ezt a Habsburgok egy
történelmi mulasztása tette lehetővé. Az 1867-es kiegyezésben az osztrákok megosztották a hatalmat velünk, de kihagyták az alkuból a monarchia legnagyobb
népességét, a szlávságot. Ebbe a résbe tette be lábát az angolszász háttérdiplomácia és elkezdte a monarchia szláv népeit a Habsburgok ellen lázítani. 1900-1914 közt
a Londonból Szentpéterváron át pénzelt szerb terrorista csoportok több mint 360 politikai gyilkosságot követtek el, ezzel kitakarították a monarchiához hű szerb
elitet, köztük az Obrenovics-házat és helyzetbe hozták a nyugatbarát Karagyorgyevicseket. És velük kezdték el a szarajevói merénylet előkészítését is. Ferenc
Ferdinánd trónörökösnek ugyanis megvolt a terve a szlávokkal való hatalommegosztásra, s csak arra várt, hogy trónra léphessen. Ha sikerül neki a terv, nem lett volna
I. világháború. S ha nem lett volna első, akkor nem lett volna második sem, és a most folyó harmadik sem. És nem léphetett volna színre a XX. század három
legpusztítóbb eszméje: a bolsevizmus, a fasizmus és az anglo-amerikanizmus. De őt megölték és a háborúba lökték Közép-Európát. Az akkori helyzet kísértetiesen
hasonlít a mai ukrán-orosz háborúra. A háborúba kényszerített központi hatalmak 1916-ban és 1917-ben is – akkor, amikor nyerésre álltak - több békejavaslatot
tettek az Antantnak, amit az következetesen elutasított. Ennek oka csak évtizedekkel később derült ki, az angol miniszterelnök, Lloyd George emlékirataiból, aki ezt
így indokolta: mert még nem teljesültek a brit háborús szándékok. Upszi. És ezek a jóval korábban eltervezett szándékok csak akkor tudtak teljesülni, amikor az USA
beavatkozott az európai háborúba, méghozzá egy hamis-zászlós művelet, a Lusitania elsüllyesztése segítségével.
A proxy-háború receptjét tehát a Balkánon tesztelték: az összeugrasztott népekkel elvégeztették a piszkos munkát, majd bevonultak Grál-lovagként, kész
békeszerződéssel, amit aláírattak a kivéreztetett felekkel. Ez volt Versailles-Trianon. És ez volt a módszer későbbi egyik bevetésekor, a délszláv háborúnál a daytoni
megállapodás és sok más helyen, ahol az USA beavatkozott. És ma is ezt folytatja az ukrán-orosz háborúban. Ezért mondta Gandhi: „ha a tenger fenekén két csiga
egymásnak esik, biztos, hogy az angolok keze van a dologban.”
De egy pillanatra ugorjunk vissza 1956-ra. Az USA a Szabad Európa rádión keresztül hergelte a magyarokat, hogy tartsanak ki. Aztán egyszercsak valakik kiszemelték
Kádárt, hogy hívja be az oroszokat. Hruscsov azonban megállt tankjaival november 4-én és felhívta Eisenhowert, hogy mit tegyen? És Eisenhower zöld jelzést adott.
Nemcsak a status quo megőrzése miatt, hanem azért is, mert Budapesten kiderült, hogy a Nyugat által kitalált és keletre exportált szocialista kísérlet megbukott. És
ezt mi, magyarok mondtuk ki. És ez még nem minden: Magyarországon spontán megszületett a kapitalizmus és a kommunizmus zsákutcájának alternatívája, a
harmadik út csírája: a munkástanácsok. Ezt pedig a Nyugat nem engedhette meg.
Ugorjunk 1989-re. Amikor megszűnt a Varsói Szerződés, sokakban felmerült, hogy akkor a NATO is szűnjön meg, mivel az a VSZ ellen lett létrehozva. Berlinben, a fal
lebontásának ünnepségén tervezte az akkori német külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher, hogy élete nagy tervét beteljesíti: a két Németország egyesülésekor
bejelenti, hogy Németország kilép a NATO-ból és semlegességet deklarál. Ezt azonban az USA berlini nagykövete megakadályozta. Közölte vele, hogy erről szó sem
lehet. Innentől fogva világos volt, hogy Németország – és vele egész Európa – Oroszország kivételével – az USA vazallusa. Ugye, ez nincs sem a német, sem a magyar
nép tudatában?
És akkor tette az ígéretet Gorbacsovnak az USA alelnöke, Baker, hogy a NATO nem fog egy arasszal sem közelebb húzódni Oroszország felé.
A kétpólusú világrendnek 1989-ben vége lett. De Közép-Európa nem lett helyreállítva. Az I. világháborúról mondta Renate Riemeck német történész, hogy az egy
Közép-Európa ellen indított megsemmisítő háború volt. A második ezt folytatta és a most küszöbön álló harmadik is Európa ellen folyik.
1990-ben jelent meg Brzezinsky könyve, a Nagy Sakktábla. Ebben építve a geostratégia atyja, Halford Mackinder elgondolására, kifejti, hogy a világuralomhoz vezető
út az Oroszország feletti uralom megszerzésén keresztül vezet.
1996-ban jelenik meg egy másik amerikai stratégiai elemző, Samuel Huntington könyve, A civilizációk összecsapása. Ez leírja, hogy a kétpólusú világrendet minek kell
felváltania. Ez a többpólusú világrend, melyet kulturális törésvonalak osztanak meg. E törésvonalak kiépítésének rögtön neki is fogtak, hogy ezek között az USA töltse
be a világcsendőr szerepét. A könyvben szerepel egy 1990-ben, a liberális világ ideológiai szócsövében, az Economistban megjelent térkép, mely Közép-Kelet Európát
ábrázolja, a rajta átmenő törésvonallal. Ez a törésvonal az ábra szerint a nyugati kereszténység és a keleti, ortodox kereszténység közti határvonalat ábrázolja. Itt
tehát egy szakadást kell létrehozni. A vonal északon a finn-orosz határon indul, majd halad lefelé, a balti államok keleti határán – őket a Nyugathoz sorolva, majd
Belorussziát kettévágva megy Ukrajnába. Ukrajnát pedig kettévágja, nagyjából ott, amely határvonal Putyin terveiben szerepel. Aztán halad tovább, Erdélyen
keresztül, de nem a Kárpátok vonalán, vagyis Székelyföldet a Kelethez dobja. Aztán megy tovább, Szerbiát kettévágva. Ez alatt értendő Koszovó leszakítása. Ugorjunk
tovább.
2000-ben Pozsonyban az amerikai külügyminisztérium, a Foreign Office tartott egy konferenciát, amelynek egyik témája Ukrajna kettéhasításának terve volt. Az USA-
nak tehát 14 évvel a Majdan-i puccs előtt már kész terve volt Ukrajna feldarabolására.
A következő dátum 2014, Majdan, puccs.
És megérkeztünk 2022-höz, az ukrán-orosz háborúhoz.
Ebben ismét két testvérnéppel hajtatják végre saját geostratégiai tervüket, a többpólusú világrendet, és folytatják, Oroszország feldarabolásának szándékával.
Az anglo-amerikai világhatalom szándéka nemcsak Közép-Európa padlón tartása, ami ott olvasható ma is a NATO honlapján:
to keep the Russians out, the Americans in, and the Germans down.”
Lord Ismay
A tervük az Oroszország feletti uralom megszerzése, mert az vezet a világuralomhoz. Ez a küszöbön álló Világkormány beiktatásának feltétele.
A világkormány pedig az ENSZ-ből, illetve első lépésként a WHO-ból alakulna meg.
És ide vezethető vissza a jelenkor összes kreált krízise, az energiaválság, az élelmiszerválság és a covid-krízis.
Az, hogy ebben a helyzetben Európa, de legalább Magyarország felébred, ezen múlik ma a világ, az emberi civilizáció sorsa.
És itt kell megemlítsem azt az egyedülálló történelmi helyzetet, ami most előállt.
A petrodollár helyzete megingott. Ez akkor kezdődött, amikor aláírták a kínai-orosz gázszerződést. Addig csak dollárban kereskedtek a kőolajjal-földgázzal. Ebből az
USA költségvetésének, anélkül, hogy bármit tett volna, napi egymilliárd dollár bevétele volt. Ez most megingott. A dollár és az euro megy lefelé, a rubel és a jüan
felfelé.
Még a hazai választások előtt jelent meg egy interjú a Portfólió portálon a Wall Street egyik legokosabb emberével, aki egy magyar fiú, Pozsár Zoltán. A legnagyobb
lapok is idézik őt, a Forbes és társai. Pozsár azt mondja, hogy a Nyugat lábonlőtte magát a szankciókkal. Ez gazdasági válságot okoz, amit nem lehet monetáris
eszközökkel kezelni. Egy mód van a megoldásra: ki kell nyitni az orosz gázcsapot. De mást is mond Pozsár: egy új pénzügyi világrend van kialakulóban, a Bretton
Woods III. Ehhez tudnunk kéne, mi a Bretton Woods I, II és III. Ez egy pénzügyi egyezmény volt 1944-ben, mely a dollárt tette meg az egyetlen globális
tartalékvalutának, árfolyamát az aranyhoz kötve és az összes többi valuta árfolyamát a dollárhoz kötve. Ez a rendszer működött 1971-ig, amikor Nixon megszüntette a
dollár aranyra válthatóságát. Ezzel önmagában még nem lett volna baj, de ekkor kezdődött meg a bankrendszer deregulációja, mely lehetővé tette olyan kereskedelmi
bankok és egyéb, bankszerű képződmények létrejöttét, amelyek korlátlanul szaporíthatták a pénzt. Addig a pénzmennyiség az aranyhoz, illetve a mögötte álló
reálgazdaság teljesítményéhez volt kötve. Ez megszűnt, és elkezdődött a spekulatív, fedezet nélküli pénzbuborék pumpálása. A tőzsdéknek három fajtája van: az
árutőzsde, ahol ténylegesen árukkal, nyersanyagokkal kereskednek. A másik a pénzpiac, a harmadik az értékpapír-piac. A másodikon és a harmadikon csak spekuláció
folyik. Ott – bár magasabb a profit, mint a reálgazdaság tőzsdéjén, de érték nem képződik. Az innen nyert profit az értéket a reálgazdaságból vonja el, vagyis azoktól,
akik dolgoznak, vagyis tőlünk. Ez legális rablás, amire még a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen is tanítják a hallgatókat. A buborék először 2008-ban akart
kipukkadni, a jelzáloghitel-piaci válsággal. Ezt egy tőkeinjekcióval megoldották. Nálunk ez a válság a devizahitelek problémáját okozta, ami csak egy főpróbája volt
annak a most tervezett tulajdonrablásnak, amit a Világgazdasági Fórum Great Resetje tartalmaz.
A buborék azonban két éve, 2020 tavaszán végleg kipukkadt, úgy, hogy ezt a közvélemény előtt eltitkolták. Az értékpapír-tőzsde dőlt be, amit egy eddig pémldátlan
méretű tőkeinjekcióval mentettek meg utoljára, amit még egyszer nem lehet megismételni. Az összes forgalomban lévő dollár 20 %-át öntötték piacra, fedezetlen
pénz formájában, azaz a válságot szétterítették ismét rajtunk, adófizetőkön. De ezt már nem lehet folytatni. A megoldást ellenfeleink a digitális világvalutában, a
CBDC-ben látják. Ezt tervezik jövő év végéig bevezetni. Ehhez be akarják iktatni a világkormányt, ami a WHO-ra átruházott nemzeti döntési jogkörök fognak
megteremteni, hogy majd az ENSZ vegye át a világkormány feladatát. Ez az, amit nem engedhetünk meg.
De vissza Pozsárhoz. Ő egy egyedülálló történelmi esélyről beszél, ami csak Magyarország számára nyitott. Azt javasolja, hogy lépjünk át a nyugati pénzrendből a
keletibe. Ekkor Magyarország egy pénzügyi közvetítő központtá válhat, mint Svájc, de ezt ma Svájc nem teheti meg. Ez kétségkívül hatalmas előnyökkel járna
számunkra, de hatalmas kockázatokkal. Azonban van egy másik lehetőség. Ez esetben nem maradnánk a nyugati pénzrendben, és nem kellene átlépnünk a keletibe
sem.
Előállt a harmadik út lehetősége, Közép-Európa helyreállítása. Egy saját pénzrendet kell most megteremteni, Kelet és Nyugat közt, amely nem sérti egyiknek az
érdekét sem, ezért ezt elfogadnák. De megtehetnénk, hogy a száz éve halogatott pénzreformot mi, magyarok csináljuk meg, az egész világ helyett, és ez az egész
világra gyógyító módon tud hatni. Ekkor áll helyre Közép-Európa.
Történelmi idők ezek, amik azonban nem tartanak örökké. Most van itt az idő a változásra. Még van fél évünk, talán másfél.
Közös munkálkodásra van szükség, amiben mindenkire szükség van.
Itt, ezen a megszentelt helyen mindig bátor emberek mondták ki az igazságot. Amit most itt, mi magyarok kimondunk, azon most az egész emberiség sorsa múlik.
Rajta hát, munkára fel.