Valószínűségszámítás Feladatok&megoldások

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS FELADATOK – Kezdőknek
Csatár Katalin - Harró Ágota - Hegyi Györgyné - Lövey Éva - Morvai Éva -
Széplaki Györgyné - Ratkó Éva:
VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS FELADATOK
Kezdőknek
Egy kis bevezetés
A világban való vizsgálódásunk során alapvetően kétféle jelenséggel találkozhatunk. Az egyik
az, amikor előre meg tudjuk mondani, hogy mi fog történni. Például, ha egy alma leszakad az
ágról, és nincs a környéken pad, bokor stb., akkor leesik a földre. Ezt, hogy
leesik, ,,eseménynek” nevezzük. Másik esemény például, hogy az alma nem esik le. (Ez
ebben az esetben nem következik be.)
Az ilyen jelenségeket nevezzük determinisztikus jelenségnek.
A másik fajta jelenség például a lottóhúzás: nem tudjuk előre megmondani, hogy a sok
esemény közül melyik fog bekövetkezni: melyik lesz az az öt szám, amit ki fognak húzni.
(Persze ha pontosan tudnánk, a golyók hogyan helyezkednek el az urnában, és a forgás
hatására hogy mozognak, és még sok mindent tudnánk, akkor meg tudnánk mondani, hogy
mik lesznek a kihúzott számok.)
A lényeg az, hogy ha nem ismerjük eléggé a körülményeket, a feltételeket, akkor nem tudjuk
előre megmondani, mi fog történni. Az ilyen jelenségeket hívjuk véletlen jelenségeknek.
Vannak olyan jelenségek, amiket sokszor meg tudunk figyelni. Ilyen például a lottóhúzás.
Egy ilyen megfigyelést szoktak ,,kísérletnek” is nevezni.
Egy kísérlet kimenetelére különböző állításokat fogalmazhatunk meg. Ha az állítás igaz vagy
hamis volta csak a kísérlet kimenetelétől függ, akkor az állítást eseménynek nevezzük.
Jelölése általában nagybetűvel történik. Ilyen például - a lottóhúzásra vonatkozó - ,,A kihúzott
számok között van páratlan.” Legyen ez az A esemény. Egy másik állítás : ,,A kihúzott
számok között szerepel a 2.” Legyen ez a B esemény. Egy harmadik állítás: ,,A kihúzott
számok között pontosan egy páratlan van.” Legyen ez a C esemény. Egy negyedik állítás: ,,A
kihúzott számok között pontosan két páratlan van.” Legyen ez a D esemény. Egy ötödik
állítás: ,,A kihúzott számok között pontosan három páratlan van.” Legyen ez a E esemény.
Egy hatodik állítás: ,,A kihúzott számok között pontosan négy páratlan van.” Legyen ez a F
esemény. Egy hetedik állítás: ,,A kihúzott számok között pontosan öt páratlan van.” Legyen
ez a G esemény. Egy nyolcadik állítás: ,,A kihúzott számok között van páratlan vagy van
páros.” Legyen ez a H esemény. Egy kilencedik állítás: ,,A kihúzott számok között se
páratlan, se páros nem szerepel.” Legyen ez a I esemény. Egy tizedik állítás: : ,,A kihúzott
számok között nem szerepel a 2.” Legyen ez a J esemény.
Események összegén azt az eseményt értjük, ami pontosan akkor következik be, ha az
események közül legalább az egyik bekövetkezik. Jelölése: +. Pl. A=C+D+E+F+G. Két
esemény szorzata az az esemény, mely pontosan akkor következik be, ha mindkét esemény
bekövetkezik. Pl. B.E=,,Pontosan két páros szám van, melyek közül az egyik a 2.” Egy A
esemény kiegészítő eseménye az az esemény, mely pontosan akkor következik be, ha A nem.
jelölése: . Pl.: és nyilván . Az az esemény, ami soha nem következik be, a
lehetetlen esemény. Jel.: . Pl. G= . Két esemény kizárja egymást, ha szorzatuk , pl. EF=
SZEPI - 1
. Az az esemény, ami biztosan bekövetkezik, a biztos esemény. Pl. B+I biztos esemény, és
ált., biztos esemény.
Ha egy esemény előáll legalább két másik esemény összegeként, akkor összetett eseménynek
nevezzük. Ha nem, akkor elemi eseménynek.
Sokszor találkozunk olyan kísérletekkel, amelyekben az elemi események száma véges és
esélyük (valószínűségük) megegyezik - ekkor klasszikus valószínűségi problámáról
beszélünk. Ekkor, ha B egy tetszőleges esemény:
ahol kedvező elemi esemény az, ami esetén a B

esemény bekövetkezik (végül is az összes olyan elemi esemény, amit B ,,tartalmaz”); P(B)
pedig B valószínűségét jelöli. Általában:
Egy konkrét kísérlet összes lehetséges eseményeihez tartozik egy-egy számérték, amit az
illető esemény valószínűségének nevezünk, és amelyre a következő axiómák teljesülnek:
I. axióma: Minden A eseményre 0 P(A) 1
II. axióma: P(biztos esemény)=1, P( )=0
III. axióma: Ha AB= , akkor P(A+B)=P(A)+P(B)

Például: Egy érmét kétszer feldobva:
írások száma
1
2
0
fejek száma
1
0
2
P(írások száma=1)=1/3.
De itt valójában nem erről van szó, hiszen az első oszlop 2 elemi eseményt takar. A táblázat
helyesen:
1. érme
fej
írás
írás
fej
2. érme
írás
fej
írás
fej
SZEPI - 2
P(írások száma 1)=2/4=1/2.

Láthatjuk, hogy figyelni kell, mikor az eseményeket lebontjuk elemi eseményekre; és azt is
meg kell nézni, hogy egyenlő esélyűek-e, azaz, hogy számolhatunk-e a klasszikus
valószínűségi problémára vonatkozó képlettel.
Ha egy kísérletet n-szer elvégzünk, és egy bizonyos esemény ennek során k-szor következik
be, akkor a k számot az esemény gyakoriságának, a k/n számot pedig a relatív gyakoriságának
nevezzük.
Megfigyelhetjük, hogy ha egy eseményre vonatkozóan egy kísérletet sokszor elvégzünk,
akkor a relatív gyakoriság (egy idő után) az esemény valószínűsége körül fog ingadozni.
Néhány kombinatorikai alapfogalom
1. kérdés: n különböző elemet hányféleképpen tudunk sorba rakni?
Válasz: Az 1. helyre bármelyiket tehetem az n elem közül, a 2. helyre már csak a maradék n-1
elem közül tehetem valamelyiket, és így tovább. Tehát a válasz: n(n-1)(n-2).3.2.1. Ezt a
számot így is szokták jelölni: n! (ejtsd: n faktoriális).
2. kérdés: n különböző elemből hányféleképpen tudunk k-t kiválasztani, ha számít, hogy
milyen sorrendben választjuk ki őket?
Válasz: Hasonlóan gondolkozunk, mint az előbb. A különbség csak annyi, hogy itt nem n,
hanem k számot szorzunk össze: .

3. kérdés: n különböző elemből hányféleképpen tudunk k-t kiválasztani, ha mindegy, hogy
milyen sorrendben választjuk ki őket?
Válasz: Vessük össze az előző problémával. Csak abban különböznek, hogy itt nem számít,
hogy a k elem milyen sorrendben követi egymást. (Ilyen például a lottóhúzás). Tehát ami itt 1
eset, az az előbb k! eset volt (ennyiféleképp tudnám a k elemet sorba rakni). Tehát a keresett
szám: . Ennek is van saját jelölése: ,

ejtsd: n alatt a k.
Megjegyzés: látható, hogy
SZEPI - 3
És akkor jöjjenek a feladatok

1. Egy szabályos dobókockával egyszer dobunk. Milyen esemény valószínűsége lehet az
, a , illetve az érték?
Megoldás:
P(a dobott szám prím) =
P(a dobott szám 3-mal nem osztható) =
P(a dobott szám 3-mal osztható) =
2. Egy dodekaéder lapjaira ráírtuk a számokat 1-12-ig. Mekkora a

valószínűsége, hogy
a. a dobott szám 4-gyel osztható,
b. a dobott szám 3-mal osztható,
c. a dobott szám 4-gyel és 3-mal osztható,
d. a dobott szám 4-gyel vagy 3-mal osztható,
e. a dobott szám sem 3-mal, sem 2-vel nem osztható,
f. a dobott szám jegyeinek összege legfeljebb 4,
g. a dobott szám nem négyzetszám?
Megoldás:
h. A tizenkét számból három osztható 4-gyel : 4, 8,12.
P=
i. A tizenkét számból négy osztható 3-mal : 3, 6, 9, 12 .
P=
j. Csak a 12 osztható 3-mal és 4-gyel, tehát
P=
k. Azt már láttuk, hogy három 4-gyel, illetve négy 3-mal osztható szám van a
tizenkét szám között. A kettőt összeadva azt kapjuk, hogy 4+3=7 olyan szám
van, ami 4-gyel vagy 3-mal osztható. De a 12-t kétszer is beleszámoltuk, ezért
SZEPI - 4
valójában csak 7-1=6 ilyen szám van. Vagyis
l. Nem osztható sem 2-vel, sem 3-mal az 1, az 5, a 7 és a 11, ezért
P=
m. A számjegyek összege legfeljebb 4 az 1,a 2, a 3, a 4, a 10, a 11 és a 12
számoknál, ezért
P=
n. Négyzetszámok az 1, a 4, a 9 , a többi kilenc nem az, tehát
P=
3. Fanni a zsebében lévő két szem citromos és két szem málnás cukorkából kivesz kettőt.
Mekkora a valószínűsége annak, hogy különböző ízűek?
Megoldás:
A négy cukorkából kettőt módon lehet kiválasztani.

Ezekből nekünk két eset nem felel meg: ha a két citromosat, vagy a két málnásat
választja. Ezek valószínűsége . A többi négy esetben különböző a két cukor íze.
Ennek a valószínűsége: . (Ezt így is megkaphattuk volna: 1 -1/3 = 2/3.)
4. Két tálban 10-10 darab alma van, mindegyikben egy sárga, a többi piros. Bekötött
szemmel választunk egy-egy almát mindkét tálból.
a. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a két sárgát
választjuk?
b. Mekkora a valószínűsége annak, hogy egy sárgát és
egy pirosat választunk?
c. Mekkora a valószínűsége annak, hogy legalább az egyik választott alma piros?
Megoldás:
d. Annak a valószínűsége, hogy az egyik tálból a sárga almát választjuk 0,1. A

két tálból egymástól függetlenül választunk, ezért annak a valószínűsége, hogy
mindkét tálból a sárgát vesszük ki 0,1×0,1=0,01.
SZEPI - 5
e. Annak a valószínűsége, hogy az egyik tálból a sárga almát választjuk 0,1;

annak, hogy a pirosat 0,9. A sárga almát vagy az első, vagy a második tálból
választhatjuk, ezért a két különböző színű alma választásának valószínűsége:
0,1×0,9+0,9×0,1=2×0,1×0,9=0,18.
f. Ha legalább az egyik alma piros, akkor vagy az egyik piros és a másik sárga,
vagy mindkettő piros. Annak a valószínűsége, hogy az egyik választott alma
piros, a másik pedig sárga a b. feladat szerint 0,18. Annak a valószínűsége,
hogy mindkét választott alma piros 0,9×0,9=0,81. Így annak a valószínűsége,
hogy legalább az egyik választott alma piros: 0,18+0,81=0,99. Ugyanerre az
eredményre jutunk, ha azt mondjuk, hogy akkor nem lenne egy piros alma
sem, ha mind a kétszer sárgát választunk. Tehát P(legalább az egyik piros)=1-
P(mindkettő sárga)=1-0,01=0,99.
5. Az számkártyákat összekeverjük, majd egymás után letesszük az

asztalra. Mekkora a valószínűsége annak, hogy az így kirakott négyjegyű szám
a. páratlan,
b. hárommal osztható,
c. néggyel osztható?
Megoldás:
A négy számkártyát 4×3×2×1=24 különböző sorrendben tudjuk egymás után letenni.

d. Akkor páratlan, ha 1-re vagy 3-ra végződik, ez a 24 lehetséges eset fele, vagyis
a valószínűsége 0,5.
e. A számjegyek összege 1+2+3+4=10, azaz egyik szám sem lesz hárommal
osztható, a valószínűség 0.
f. Akkor osztható néggyel, ha az utolsó két számjegy 12 vagy 24 vagy 32.
Mindhárom esetben a maradék két számjegy kétféle sorrendben állhat elöl,
tehát a kedvező esetek száma 2×3=6. A valószínűség tehát .
6. Két dobókockával dobunk egyszerre és összeadjuk a dobott számokat.

Tomi arra fogad, hogy az összeg 6 lesz, Laci arra, hogy az összeg 7
lesz, Feri pedig arra, hogy az összeg 8 lesz. Melyiküknek van nagyobb
esélye a nyerésre?
Megoldás:
Két kockával egyszerre dobva 6×6=36 a lehetséges esetek száma. Ebből a 36-ból kell
kiválasztanunk azokat, amelyeknél a dobott számok összege 6, vagy 7, vagy 8.
Az 1; 2; 3; 4; 5; 6 számokból a 6 is, a 7 is és a 8 is háromféle módon állítható elő két
szám összegeként:
SZEPI - 6
6 = 1+5 7 = 1+6 8 = 2+6

6 = 2+4 7 = 2+5 8 = 3+5
6 = 3+3 7 = 3+4 8 = 4+4
Jelöljük meg az egyik dobókockát!
Amikor a két összeadandó azonos, akkor a jelöletlen és a jelölt kockán is ugyanaz a
szám áll, vagyis ez az eset egyféleképpen jöhet létre.
Amikor a két összeadandó különböző, akkor két lehetőség van: a jelölt kockán van az
első összeadandó és a jelöletlenen a második, vagy fordítva.
Így a hat 2+2+1=5, a hét 2+2+2=6, a nyolc 2+2+1=5 esetben jöhet létre a 36
lehetséges esetből. Ezért a tippelt összegek valószínűsége:
Tehát Laci a legesélyesebb a nyerésre, Tomi és Feri esélye egyforma.

(Egy dobókocka szemközti lapjain mindig 7 a számok összege. Tehát, ha 1 áll fölül,
akkor 6 alul; ha 5 fölül, akkor 2 alul. Így az 1+5 összegnek megfeleltethető egy 2+6
összeg. Ugyanígy bármelyik 6-os összegnek megfeleltethető egy 8-as összeg; így
látható, hogy ugyanannyiféleképpen lesz az összeg 6, mint 8.)
7. Két dobókockával dobunk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a dobott számok

a. szorzata 12,
b. szorzata prímszám?
Megoldás:
Az egyik kockával is hatféle számot dobhatunk, a másikkal is, ezért összesen 6 × 6 =

36 elemi esemény lehetséges.
c. 12 = 2 × 6
6×2
3×4
4×3
A szorzat négyféleképpen állhat elő , ezért P( a szorzat 12 ) = .

d. A szorzatok között három prímszám van, a 2, a 3 és az 5. Mindegyik
kétféleképpen jöhet ki: 2 = 2×1= 1×2, 3 = 3×1 = 1×3, 5 = 5×1= 1×5, ez 6 eset.
Tehát P( a szorzat prímszám) = .
8. Két dobókockával dobunk. Adjunk meg olyan elemi eseményeket, amelyek

valószínűsége
d. 1
a. b. c.
SZEPI - 7
Megoldás:
a. P(a dobott számok összege 3) = =
b. P(a dobott számok összege páros négyzetszám) = =
c. P(a dobott számok összege 5-nél nagyobb prímszám) = =

d. P(a dobott számok szorzata legfeljebb 36) = 1
9. Balázs és Marci testvérek. Esténként négy dobókocka feldobásával

döntik el, ki sétáltatja másnap reggel a kutyát. Négy kockával dobnak
egyszerre. Ha a négy szám között van hatos, akkor Balázs, különben
Marci sétáltatja másnap a kutyát. Igazságos-e ez a módszer?
Megoldás:
Egy kockadobás eredménye hatféle lehet: 1; 2; 3; 4; 5; 6.

Marci akkor sétáltatja a kutyát, ha nem dobnak hatost, vagyis a dobások eredménye az
1; 2; 3; 4; 5 számok közül kerül ki.
Így annak a valószínűsége, hogy egy dobás nem hatos .

Annak a valószínűsége, hogy a négy kocka egyikén sincs hatos, vagyis hogy Marci
sétáltatja reggel a kutyát:
Minden más esetben van 6-os a dobások között, tehát P(B) = 1-P(M) 0,52.
Tehát kicsivel nagyobb a valószínűsége annak, hogy Balázs sétáltatja reggel a kutyát,
mint annak, hogy Marci: a módszer nem igazságos.
10. Öt dobókockával dobunk egyszerre. Mekkora annak a valószínűsége, hogy három

kockán lesz páros szám, kettőn pedig páratlan?
Megoldás:
A dobókocka oldalain ugyanannyi páros szám van, mint páratlan, ezért ugyanakkora
eséllyel gurul páros számra, mint páratlanra.
A kockák egymástól függetlenül gurulnak, ezért az összes lehetséges eset 25 = 32,
hiszen minden kocka vagy páros, vagy páratlan számot mutat.
Feltéve, hogy két kocka mutat páros, három páratlan számot, a következő lehetőségek
adódnak:
SZEPI - 8
Ez tíz eset a 32-ből, tehát a valószínűség

1.
2.
3.
4.
5.
ps
ps
ps
ptl
ptl
ps
ps
ptl
ps
ptl
ps
ps
ptl
ptl
ps
ps
ptl
ps
ps
ptl
ps
ptl
ps
ptl
ps
ps
ptl
ptl
ps
ps
ptl
ps
ps
ps
ptl
SZEPI - 9
ptl
ps
ps
ptl
ps
ptl
ps
ptl
ps
ps
ptl
ptl
ps
ps
ps
11. Egy fiókban van hat pár kesztyű.

a. Csukott szemmel kiveszünk belőle két darabot. Mekkora a
valószínűsége annak, hogy két jobbkezes kesztyűt
választunk?
b. A hat pár kesztyűből kivettünk két darab jobbkezest, majd a maradékból
megint húzunk két darabot csukott szemmel. Mekkora a valószínűsége annak,
hogy két balkezest választunk?
Megoldás:
c. 6 db jobbkezes és 6 db balkezes kesztyű van a fiókban. Közülük kettőt
lehetséges módon tudunk kiválasztani. Nekünk az a kedvező, ha
mindkét kesztyű a jobbkezesek közül kerül ki. Ez esetben fordulhat
elő. Így két jobbkezes kesztyű kiválasztásának valószínűsége:

.
d. Most 4 db jobbkezes és 6 db balkezes kesztyű van a fiókban. Közülük kettőt
lehetséges módon tudunk kiválasztani. Most az a kedvező, ha
mindkét kesztyű a balkezesek közül kerül ki. Ez esetben fordulhat

elő.
SZEPI - 10
Így két balkezes kesztyű kiválasztásának valószínűsége: .
12. Feldobunk először egy 20 forintost és egy 50 forintost egyszerre, majd két 10
forintost. Mennyi az egyes esetekben a valószínűsége annak, hogy mindkettő érmén
fej lesz, mindkettőn írás lesz, illetve az egyiken fej, a másikon írás lesz?
Megoldás:
Az első esetben a következő lehet a dobás kimenetele:

20 Ft-os 50 Ft-os
FEJ FEJ
FEJ ÍRÁS
ÍRÁS FEJ
ÍRÁS ÍRÁS
A négy lehetséges esetből a FEJ-FEJ, illetve az ÍRÁS-ÍRÁS egy-egy esetben, a FEJ-ÍRÁS

két esetben jön létre. A keresett valószínűségek tehát: P(FF) = P(ÍÍ) = 0,25 és P(FÍ) = 0,5.
A második esetben az egyik 10 forintost megjelölve ugyanazt a feladatot kapjuk, mint az
első esetben. A valószínűségek: P(FF) = P(ÍÍ) = 0,25 és P(FÍ) = 0,5.
13. Karesz pénztárcájában 5 db 20 Ft-os van. Édesanyja betett a húszasok mellé néhány
10 Ft-ost is. Hány db tízest kapott Karesz, ha ezek után a pénztárcájából találomra
kiválasztott érme 0,8 valószínűséggel 10 Ft-os?
Megoldás:
Ha édesanyja x db 10 Ft-ost tesz a pénztárcába, akkor x + 5 db érem lesz benne.
Így P(10-est választunk) = innen x = 20, tehát Karesz édesanyja 20 db 10

Ft-ost tett a pénztárcába.
14. Vettünk öt darab egyforma Blend-a-med Complete és egy Blend-a-med Soda

Bicarbonate fogkrémet. A szatyorban kicsúsztak a dobozukból. Hazaérve találomra
beletettünk mindegyik dobozba egy-egy tubus fogkrémet.
a. Mekkora a valószínűsége annak, hogy mindegyik dobozban a feliratnak
megfelelő fogkrém van?
b. Mekkora a valószínűsége annak, hogy pontosan öt dobozban van a feliratnak
megfelelő fogkrém?
c. Mekkora a valószínűsége annak, hogy pontosan négy dobozban van a
feliratnak megfelelő fogkrém?
Megoldás:
SZEPI - 11
d. Ha a Blend-a-med Soda Bicarbonate fogkrém a saját dobozába kerül, akkor a

többi is a feliratnak megfelelő helyen lesz. Ha a Blend-a-med Soda
Bicarbonate fogkrém nem kerül a saját dobozába, akkor a többi sem mind,
hiszen az egyik Blend-a-med fogkrém a Blend-a-med Soda Bicarbonate
dobozába kerül. Tehát annak a valószínűsége, hogy mindegyik dobozban a
feliratnak megfelelő fogkrém van, megegyezik annak a valószínűségével, hogy
a Blend-a-med Soda Bicarbonate fogkrém a saját dobozában van, ez pedig .

e. Ha pontosan öt dobozban van a feliratnak megfelelő fogkrém, akkor már csak
egy doboz és egy fogkrém maradt, így az utolsó fogkrémet csak a helyére
tudjuk tenni. Vagyis 0 annak a valószínűsége, hogy pontosan öt dobozban van
a feliratnak megfelelő fogkrém.
f. Ha a Blend-a-med Soda Bicarbonate fogkrém a saját dobozába kerül, akkor a
többi is a feliratnak megfelelő helyen lesz, ezért ez nem lehet a helyén, hanem
Blend-a-med-es dobozban van. Ekkor egy tubus Blend-a-med nincs jó helyen,
a többi igen. Így annak a valószínűsége, hogy pontosan négy dobozban van a
feliratnak megfelelő fogkrém, megegyezik annak a valószínűségével, hogy a
Blend-a-med Soda Bicarbonate nincs a helyén, ez pedig .
15. A virágoskertben tavasszal háromféle tulipán (piros, sárga, rózsaszín)

és kétféle nárcisz (fehér és sárga) nyílik egyszerre. A szobában a váza
mellett egy kosárkában mindig van öt cédula, a következő
feliratokkal: piros tulipán, sárga tulipán, rózsaszín tulipán, fehér
nárcisz, sárga nárcisz. Mama minden nap egy cédula kihúzásával
dönti el, melyikből szedjen a vázába. Mekkora a valószínűsége
annak, hogy két egymást követő napon
a. sárga nárciszt;
b. ugyanolyan virágot;
c. tulipánt szed?
Megoldás:
d. Mama első nap öt cédulából húz, a sárga nárcisz valószínűsége . Másnap
szintén öt cédulából húz, a sárga nárcisz valószínűsége ismét . Így két
egymást követő napon a sárga nárcisz valószínűsége: .

e. Ha a két napon ugyanolyan virágot szed, akkor a második napi húzásnál
ugyanazt a cédulát kell kihúzni, amit első nap. Egy adott cédula kihúzásának a
SZEPI - 12
valószínűsége . Tehát annak a valószínűsége, hogy két egymást követő
napon ugyanolyan virágot szed mama a vázába .

f. Az ötféle virágból három tulipán, így annak a valószínűsége, hogy mama
tulipános cédulát húz . A második napon is ugyanazokból a cédulákból húz,
így két egymást követő napon a tulipán valószínűsége: .
16. Leteszünk egymás mellé az asztalra 3-3 kártyát számmal lefelé: pikk hármast, pikk
négyest, pikk ötöst, valamint treff hármast, treff négyest és treff ötöst. Húzunk a
pikkek közül is egy lapot és a treffek közül is egy lapot. Mekkora a valószínűsége
annak, hogy
a. a kihúzott számok összege 8;
b. a két kihúzott szám egyforma;
c. a pikkek közül húzott szám kisebb, mint a treffek közül húzott;
d. két különböző prímszámot húzunk?
Megoldás:
Összesen 3×3=9 pár húzható ki úgy, hogy az egyik pikk legyen, a másik treff.
e. A kihúzott számok összege 8 a következő esetekben lehet:
3+ 5 vagy 4+ 4 vagy 5+ 3 , azaz három a kilencből,
valószínűsége .
f. A két kihúzott szám egyforma, ha két hármast, két négyest, vagy két ötöst
húzunk. Ez három eset a kilencből, valószínűsége .
g. A pikk kisebb, mint a treff: 3 és 4, 3 és 5, 4 és 5. Ez
három eset a kilencből, valószínűsége .
h. Két különböző prímszámot választunk: 3 és 5 vagy 5 és 3. Ez
kettő eset a kilencből, valószínűsége .
SZEPI - 13
17. Leteszünk egymás mellé az asztalra 3-3 kártyát számmal lefelé: pikk hármast, pikk
négyest, pikk ötöst, valamint treff hármast, treff négyest és treff ötöst. Húzunk két
kártyát közülük. Mely események valószínűsége lehet
a. b. c. 40% d. 0,6 e.
Megoldás:
Hat különböző kártyából két darabot módon tudunk húzni. Ezek a

lehetőségek:
3 3 3 3 3 4 4 4 4
4 5 3 4 5 5 3 4 5
5 5 5 3 3 4
3 4 5 4 5 5
a. Olyan eseményt keresünk, aminek valószínűsége , azaz egyetlen esetben

fordul elő a tizenötből. Ilyen esemény például, hogy két négyest húzunk.
b. Olyan eseményt keresünk, aminek valószínűsége , azaz három esetben

fordul elő a tizenötből. Ilyen esemény például, hogy a két kihúzott kártyán
ugyanolyan szám legyen.
c. Olyan eseményt keresünk, aminek valószínűsége 40%, vagyis , azaz

hat esetben fordul elő a tizenötből. Ilyen esemény például, hogy a két kihúzott
kártyán ugyanolyan szín (pikk vagy treff) szerepeljen.
d. Olyan eseményt keresünk, aminek valószínűsége , azaz kilenc

esetben fordul elő a tizenötből. Ilyen esemény például, hogy a két kihúzott
kártyán különböző szín (pikk vagy treff) szerepeljen.
e. Olyan eseményt keresünk, aminek valószínűsége , azaz öt esetben

fordul elő a tizenötből. Ilyen esemény például, hogy a kihúzott kártyákon
szereplő számok összege nagyobb legyen nyolcnál.
18. Egy téglalap alakú tepsiben sütött nagymama sütit, és amikor tálcára tette, a tetejét és
az oldalát bevonta csokikrémmel. Tálaláskor hat vágással (ahogyan a rajz mutatja)
tizenhat szeletre vágta. Kiválasztunk belőle találomra egy
kockát. Mekkora a valószínűsége annak, hogy
a. csak egy oldala lesz csokis;
SZEPI - 14
b. ugyanannyi oldala lesz csokis, mint amennyi nem;

c. feleannyi csokis oldala lesz, mint amennyi nem;
d. több csokis oldala lesz, mint nem?
Megoldás:
Az egész süti négy sarkának három-három oldala csokis (három-három pedig nem), a
szélén lévő sarkok közötti nyolc szeletnek két-két oldala csokis (négy-négy pedig
nem), a középen lévő négy szeletnek egy-egy oldala csokis (öt-öt pedig nem), több
szelet nincs.
e. P(csak egy oldala lesz csokis)=
f. P(ugyanannyi oldala lesz csokis, mint amennyi nem)=
g. P(feleannyi csokis oldala lesz, mint amennyi nem)=

h. P(több csokis oldala lesz, mint nem)= 0
19. Két dobozban számkártyákat helyeztünk el. Az egyikben 3 db-ot, ezekre 1-től 3-ig, a
másikban 4 db-ot, ezekre 4-tól 7-ig írtuk az egész számokat. Mindkét dobozból egy-
egy kártyát húzunk és belőlük a húzás sorrendjében egy kétjegyű számot készítünk.
Állapítsuk meg a következő események valószínűségét!
a. a szám nem osztható 3-mal
b. a számjegyek szorzata prímszám
c. a szám jegyei relatív prímek
Oldjuk meg a feladatot abban az esetben is, ha az első dobozba a 0 számkártyát is
betesszük!
Megoldás:
Ha az első dobozból húzott számkártyákhoz párosítjuk a második dobozból

húzottakat, akkor 3 × 4= 12 db kétjegyű számot kapunk. Ha a másodikból húzottakhoz
párosítjuk az első dobozbeli számokat, akkor 4 × 3 = 12 db számot kapunk. Ez
összesen 24 db különböző szám.
d. Hárommal osztható számok: 15,51,24,42,27,72,36,63.
Hárommal nem osztható 24 - 8 = 16 db szám.
P(hárommal nem osztható) = .
SZEPI - 15
e. A számjegyek szorzata prímszám: 15,51,17,71 számok esetén
P(számjegyek szorzata prímszám ) .

f. A szám jegyei relatív prímek:
14,41,15,51,16,61,17,71,25,52,27,72,34,43,35,53,37,73 számok esetén.
P(szám jegyei relatív prímek) = .

Ha az első dobozba a 0 számkártyát is betesszük, akkor az előbb számolt 24 db-on
kívül még négy új szám készíthető a 40, az 50, a 60 és a 70, így összesen 28 db
számunk lesz. A fenti megoldások a következőképpen módosulnak:
g. A négy szám közül csak a 60 osztható 3-mal, ezért a 3-mal nem nem osztható
számok száma : 28 - 9 = 19
P(hárommal nem osztható ) =
h. P(számjegyek szorzata prímszám ) =
i. P(szám jegyei relatív prímek) =
20. Mekkora annak a valószínűsége, hogy egy kétjegyű szám négyzetének utolsó
számjegye 6 legyen?
Megoldás:
Összesen 90 darab kétjegyű szám van. Ezek közül azoknak végződik a négyzete 6-ra,
amelyeknek utolsó számjegye 4 vagy 6. Ilyenek a 14, 16, 24, 26, ..., 94, 96, vagyis
minden tízes csoportban van két megfelelő szám, összesen 2 × 9 = 18 darab. A
keresett valószínűség: .
21. Orsiék szombaton kirándulni mennek öten. Mindenkinek két-két

szendvics került a közös hátizsákba, összesen négy szalámis és hat
májkrémes, egyforma csomagolásban. Mekkora a valószínűsége
annak, hogy Orsi két májkrémeset vesz ki magának, ha
véletlenszerűen választ?
Megoldás:
SZEPI - 16
10 szendvicsből kell kettőt kivennie, ezt lehetséges módon teheti.
A két májkrémeset csak hat közül választhatja, mégpedig lehetséges módon.
nnak a valószínűsége, hogy két májkrémeset vesz ki magának: .
22. Az osztályba 16 lány és 14 fiú jár. Kedden két egymást követő órán sorsolni fognak
egy-egy felelőt. Mekkora a valószínűsége annak, hogy
a. mindkét órán lány;
b. az első órán lány, a másodikon fiú fog felelni?
Megoldás:
A két órán a sorsolások egymástól függetlenek, mindkét esetben 30 gyerek közül kerül
ki a felelő.
Annak a valószínűsége, hogy egy alkalommal lányt sorsolnak ki , annak,
hogy fiút .
c. Annak a valószínűsége, hogy mindkét órán lányt sorsolnak ki: .

d. Annak a valószínűsége, hogy az első órán lányt, a másodikon fiút sorsolnak ki:
23. Egy autóban három darab kétállású (A vagy B) kapcsolóval meg lehet akadályozni az
indítást: csak akkor lehet az autót elindítani, ha mindegyik kapcsoló azonos állásban
van. A kapcsolókat tetszőleges helyzetben hagyva mekkora a valószínűsége annak,
hogy egy ismeretlen el tudja indítani az autót?
Megoldás:
Mindegyik kapcsolónak két állása van, és ezek egymástól függetlenül működnek. Így
a három kapcsoló 23=8 különböző helyzetben lehet.
Elindítani az autót akkor lehet, ha mindegyik kapcsoló A állásban, vagy mindegyik
kapcsoló B állásban van. Ez két eset a nyolcból, tehát a valószínűsége .
24. Kovács apuka, három gyermeke: Jani, Elek és Panni közül valamelyik kettőt szeretné
elküldeni bevásárolni. Mivel a gyerekek vonakodnak, ezért apuka mind a három nevet
felírja egy cédulára, és kihúz közülük két nevet. Mekkora a valószínűsége annak, hogy
SZEPI - 17
a. két fiú megy,

b. egy fiú és egy lány,
c. Panni és Elek megy vásárolni?
Határozzuk meg azt is, hogy egy-egy gyerek nevét mekkora eséllyel húzhatjuk ki!
SZEPI - 18
Megoldás:
A három gyermekből kiválasztható párosok: J,E; J,P; E,P. Ez összesen három elemi
esemény.
Az a. szerint számunkra csak az J,E kedvező, így a valószínűség:
P(két fiú)=
A b. szerint kedvező esemény: J,P; és E,P, ez két eset, így a valószínűség
P(egy lány és egy fiú)=

A c. szerint kedvező esemény a P,E , így a valószínűség:
P(Panni és Elek)= .
Az összes eset három különböző párosában egy-egy gyerek kettőben biztosan
szerepel. Jani például a fenti felsorolásban az első kettőben, ezért annak a
valószínűsége, hogy neki mennie kell . Ugyanez az arány igaz bármelyik gyerekre.
25. Ezen a héten Zsolt és Dani a hetesek az osztályban. Minden nap pénzfeldobással
döntik el, hogy melyikük törli le a táblát az órák előtt: ha a fej van felül, akkor Zsolt,
ha az írás van felül, akkor Dani.
a. Mekkora a valószínűsége annak, hogy mind az öt nap Zsolt törli a táblát?
b. Mekkora a valószínűsége annak, hogy Zsolt egy nap, Dani négy nap törli a
táblát?
Megoldás:
Mind az öt nap kétféle eredménye lehet a pénzfeldobásnak: írás vagy fej, ezért az
egész héten összesen 25=32 különböző táblatörlési rend lehetne.
c. Ha mind az öt nap Zsolt törli a táblát, akkor a 32-ből csak egy eset lehetséges:
minden nap fejet dobtak. Ennek a valószínűsége: .

d. Ha Zsolt egy nap, Dani négy nap törli a táblát, akkor öt eset lehetséges: az öt
nap közül az egyiken dobtak fejet. Ennek a valószínűsége: .
SZEPI - 19
26. Az ábrán látható a Galton deszka rajza és az abba bedobott golyó lehetséges útvonalai.
A golyót bármelyik nyíláson is dobjuk be, azt a fából készült ékek az elágazásoknál
egyenlő valószínűséggel terelik két irányba.
Indítsuk a golyókat a felső nyíláson át!

a. Számítsuk ki, hogy az egyes elágazási pontokhoz mekkora valószínűséggel
juthat el a golyó!
b. Határozzuk meg mind az 1,a 2, a 3, a 4 és az 5 folyosókba való megérkezés
valószínűségét!
SZEPI - 20
Megoldás:
a. Az eszköz tengelyes szimmetriája miatt megállapíthatjuk, hogy
P(A)=P(B), P(C)=P(E), P(F)=P(I), P(G)=P(H).
Az O pontból indulva az első „döntés” valószínűsége
. Ez minden elágazásnál, az előző „döntéstől”

függetlenül újra megismétlődik. Ilyenkor az egyes
útszakaszok választásának valószínűségét
összeszorozzuk.
Például a C, vagy az E pontba

valószínűséggel érkezik a golyó, mert A-ba, illetve B-
be is , onnan tovább C-be, illetve E-be is

valószínűséggel gurul tovább.
Akkor viszont, amikor például a golyó a D pontba érkezik, a válaszható utak
valószínűsége összeadódik, mivel ide a golyó vagy b,j, vagy j,b, útvonalon
érkezhet, tehát A D pontba érkezés valószínűsége:
Megállapíthatjuk, hogy az egy sorban lévő elágazásokba nem egyenlő

valószínűséggel kerülnek a golyók, és egy-egy sorban a megérkezések
valószínűségének összege mindig 1.
Például: P(C )+P(D) +P(E) =

Így a keresett valószínűségek:
START
A B
C D E
F G H I
b. Az előző gondolatmenetet folytatva: P(1) = 1/2 × P(F) = 1/16; P(2) = 1/2 ×

P(F) + 1/2 × P(G) = 1/4; P(3) = 1/2 × P(G) + 1/2 × P(H) = 3/8; P(4) =
P(2) = 1/4; P(5) = P(1) = 1/16.
SZEPI - 21
27. Ákos, akit a város parkjának egyik sétánya végén várja a barátnője a rajzon látható
útvonalak bármelyikét választva juthat el oda. Mekkora valószínűséggel találkozhat
barátnőjével?
Megoldás:
Ákos az X elágazásnál valószínűséggel, az Y elágazásnál valószínűséggel, a Z
elágazásnál ismét valószínűséggel dönt. Ahhoz a kijárathoz, ahol a barátnője áll,

vagy Y, vagy Z pontból érkezhet. Így annak a valószínűsége, hogy találkozik a
barátnőjével:
28. Az első három definíciót zöld színű cédulára, a negyediket és az ötödiket kék színű
cédulára írtuk. Mind az öt definíció valamilyen paralelogramma tulajdonságot
fogalmaz meg. A cédulákból úgy húzunk ki kettőt, hogy az egyik zöld színű, a másik
kék színű legyen. Mekkora annak a valószínűsége, hogy mindkét cédulán egy
általános paralelogramma tulajdonságát olvashatjuk?
A „zöld” definíciók: A „kék” definíciók:
I. Átlói merőlegesek egymásra IV. Szögeinek összege 360o
II. Szemközti szögei egyenlők V. Átlói felezik egymást.
III. Átlói felezik a szögeket
Megoldás:
Ha a „zöld” definíciókból választunk és azokhoz párosítjuk egyenként a „kékeket”, akkor
3 × 2 = 6 féle pár készíthető, ha fordított sorrendben választunk, akkor is ugyanezek a
párok jönnek létre, ezért összesen 6 különböző pár készíthető a kétféle színű cédulára írt
öt definícióból.
Ezek közül általános paralelogramma tulajdonság a II - IV és a II - V párokon olvasható.
Tehát P(mindkét cédulán általános paralelogramma tulajdonság van)= 2/6=1/3.
SZEPI - 22
29. Kartonpapírból kivágunk három különböző háromszöget. Válasszunk ki találomra

ezek közül két háromszöget! Mekkora a valószínűsége annak, hogy a kiválasztottakból
egy négyszöget tudunk kirakni úgy, hogy azokat egy-egy oldaluknál összeillesztjük?
Megoldás:
A három különböző háromszögből háromféleképpen választhatunk ki párokat:

I - II, I - III, II - III.
A párokból akkor tudunk négyszöget kirakni, ha a két háromszögnek legalább egy-egy
ugyanakkora oldala van.
P(a háromszögekből ki lehet rakni négyszöget) = .
30. Egy 2 cm, egy 3 cm, egy 5 cm és egy 6 cm hosszúságú szakaszból találomra
kiválasztunk hármat. Mekkora a valószínűsége annak, hogy azokból háromszöget
tudunk szerkeszteni?
Megoldás:
Összesen négy különböző számhármast választhatunk, mert a négy szakasz közül
egyet mindig ki kell hagyni, és ezt négyféleképpen tehetjük meg. A kiválasztott
szakaszokból akkor lehet háromszöget szerkeszteni, ha azok hossza:
3 cm, 5 cm, 6cm, mert 3 + 5 > 6
vagy 2 cm, 5cm, 6cm, mert 2 + 5 > 6
Így P(a kiválasztott szakaszokból háromszög szerkeszthető)= .
31. Egy asztalitenisz bajnokság döntőjébe három tanuló jutott

be: Dani, Csaba és András. Tudjuk, hogy Dani nyerési
esélye fele Csabáénak, Csaba nyerési esélye viszont
háromszor akkora, mint Andrásé. Mekkora annak a
SZEPI - 23
valószínűsége, hogy a versenyt

a. Dani b. András vagy Csaba nyeri?
Megoldás:
András nyerési esélye : p P(A) = p
Csaba nyerési esélye : 3p P(C) = 3p
Dani nyerési esélye : p P(D) = p

A három esemény közül valamelyik biztosan bekövetkezik, ezért azok
valószínűségének összege 1.
p+ 3p + p = 1 innen p = , ekkor 3p = és p= .
a. Tehát P(D) = b. P(A vagy C) = .
32. Egy sakkversenyen Dezső, Feri, Anikó, Juli és Lilla vesz részt.
A nyerés esélye nemenként azonos, de minden fiú kétszer
esélyesebb a nyerésre, mint bármelyik lány. Mekkora a
valószínűsége annak, hogy a versenyt
a. Feri nyeri, b. Dezső vagy Anikó nyeri, c. lány
nyeri?
Megoldás:
Anikó, Juli és Lilla nyerési esélye azonos:
P(A) = P(J) = P(L) = p
Dezső és Feri nyerési esélye is azonos, és kétszer akkora, mint a lányoké:
P(D) = P(F) = 2p.
A felsorolt öt esemény közül valamelyik biztosan bekövetkezik, tehát ezek
valószínűségének összege 1.
3 × p + 2 × 2p = 1 innen p =
a. P(F) = 2p = b. P(D vagy A) =
c. P(A vagy J vagy L) = 3 × .
33. Hányféle három hangból álló dallam-motívum készíthető, ha az ötvonalas

kottapapíron a hangjegyeket csak a vonalra illetve azok közé helyezhetjük el és a
dallam ritmusát nem vesszük figyelembe? Mekkora a valószínűsége annak, hogy a
három hangjegy különböző vonalra kerül?
Megoldás:
Az első kottafejet 9 helyre, a
másodikat is, és a harmadikat is 9
helyre tehetjük.
Ez összesen 93 lehetőség.
SZEPI - 24
Ahhoz, hogy a kottafejek különböző vonalra kerüljenek, az elsőt 5, a másodikat 4, a

harmadikat 3 helyre tehetjük. Ez összesen 5 × 4 × 3 = 60 eset.
A keresett valószínűség: .
34. A dominón 0-tól 9-ig lehetnek pöttyök (pontok). Egy

dominó készletben minden lehetséges páros előfordul.
a. Hány darabból áll a teljes dominó készlet?
b. Hányféleképpen lehet közülük kiválasztani kettőt úgy, hogy azok a játék
szabályai szerint egymáshoz illeszthetők legyenek?
c. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a b. szerint kiválasztott párosok között
van 0 pontú dominó?
Megoldás:
d. Egy dominónak két lapja van, melyek mindegyikén 0-tól 9-ig lehetnek pontok.
Egy lap esetén ez 10 különböző eset. Ha a 10 különböző lap mindegyike együtt
szerepel a dominókon egy másik, tőle különböző pontú lappal, akkor
féle dominót kapunk. Ehhez adódnak azok az esetek, amikor a

dominónak mindkét lapja azonos pontú, ez még 10 eset. Összesen tehát 55 db
dominóból áll a teljes készlet.
e. A jó páros kiválasztásakor külön vizsgáljuk azokat az eseteket, amikor a húzott

dominók között van dupla, (mindkét lapja azonos) illetve azokat, amikor nincs
dupla. Először összeszámoljuk az eseteket úgy, mintha számítana, hogy milyen
sorrendben választjuk ki a két dominót, és a kapott számot utána osztjuk
kettővel, hiszen valójában nem számít a sorrend.
I. a)Ha elsőként dupla dominót húzunk - amit 10-féleképpen tehetünk
meg- akkor másodikként ezekhez csak 9-félét húzhatunk, ez összesen
10 × 9 = 90 eset.
b)Ugyanígy 90 olyan eset van, amikor a 2. dominó dupla.
II. Ha első húzásnál nem húzunk duplát, akkor 55 -10 = 45-ből
választhatunk. A második húzásnál pedig a különböző lapú dominó
egyik lapjához is 8 féle, másik lapjához is 8 féle, összesen 16 féle
dominó választható. Például az |1,2| dominóhoz jöhet egyrészt az |1,0|; |
1,3|; |1,4|; |1,5|; |1,6|; |1,7|; |1,8|; |1,9|, másrészt a |2,0|; |2,3|; |2,4|; |2,5|; |
2,6|; |2,7|; |2,8|; |2,9|.
Ekkor 45 × 16 = 720 féle húzás lehetséges. A három együtt 90 + 90 + 720 =

900 eset. tehát összesen 900/2 = 450 esetben kaphatunk a feltételeknek
megfelelő párost.
f. Ha az első kihúzott dominó |A,B|, és például A 0 pontú, akkor B 10 féle lehet.

Ezekhez másodszorra az első dominó A lapjához 9 félét választhatunk, ez így
SZEPI - 25
összesen 10 × 9 = 90 . De itt is figyelembe vettük a húzások sorrendjét, ezért

valójában 90:2 = 45 lehetőség van. Az első dominóhoz választhatunk még
olyan dominót is, amelyek egyik lapja B-vel egyezik meg . Ennél az esetnél a |
0,0| dupla dominót nem kell számolni, mert az nem ad új párost. Így 9 féle
laphoz 9 félét (mert a 0-t tartalmazó dominókat szintén már összeszámoltuk,
gy azt nem vesszük bele az esetek közé) húzhatunk. Például a |0,1| dominóhoz
másodszorra az |1,1|; |1,2|; |1,3|; |1,4|; |1,5|; |1,6|; |1,7|; |1,8|; |1,9| dominókat. Ez
9 × 9 = 81 eset.
A feladat c. feltételének megfelelő párosok száma összesen: 45 + 81 = 126.
A jó párosok száma pedig összesen a feladat b. része alapján: 450.
P(a választott párosok között van 0 pontú) = .

35. Egy üzletben a kiárusításkor egy nagy kétrekeszes ládába öntik az egyforma méretű
férfi zoknikat. A zoknik nincsenek összepárosítva és legfeljebb csak színükben
különböznek, ezért nap végére teljesen összekeverednek. Az egyik rekeszben 60
sötétkék, 37 drapp és 51 fekete, a másik rekeszben 40 sötétkék, 63 drapp és 49 fekete
zokni van. Mekkora a valószínűsége annak, hogy mindkét rekeszből egyet-egyet
kivéve, egyforma a két zokni színe?
Megoldás:
A különböző rekeszekből való húzások független kísérletek. A
két sötétkék, a két drapp és a két fekete zokni húzása egymást
kizáró események. Ezért a keresett valószínűség
= = 0,723
A valószínűség 72,3%.
36. A könyvespolc alsó polcáról a kétéves Pisti leszedte a könyveket, majd „saját ízlése
szerint” visszarakta mind a 25-öt. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a köztük levő
három idegen nyelvű könyv egymás mellé került?
Megoldás:
SZEPI - 26
Tételezzük fel, hogy a polcra csupa különböző könyvet tettek, így 25! azok lehetséges
sorrendjeinek száma.
A kedvező esetek összeszámlálásánál átmenetileg
tegyük fel, hogy a három idegen nyelvű könyvet
összekötöttük, és egyetlen csomagként tesszük a polcra.
Így 22 db könyvet és az előbb említett csomagot kell a
polcra tennünk. Ezt 23!-féleképpen tehetjük meg. Ha a
csomagot kibontjuk, a benne lévő három idegen nyelvű
könyvet 3! féleképpen cserélgethetjük. A polcon levő
23! féle sorrend mindegyikéhez 3! féle belső
cserelehetőség tartozik, ezért a kedvező kimenetelű esetek száma 23!3!
P(A = a három idegen nyelvű könyv egymás mellett van) =

Tehát 1% a valószínűsége, hogy a visszarakáskor az idegen nyelvű könyvek egymás
mellé kerülnek.
37. Öt pénzérme feldobásakor mennyi a valószínűsége, hogy pontosan három érmén a fej
lesz felül?
Megoldás:
Minden érme feldobásának kétféle kimenetele lehet. Az egyes érmék feldobása
független a többitől, így az öt érmén kialakuló összes lehetőségek száma 25.
Ha az öt érme közül 3 mutat fejet, akkor ez összesen féleképpen fordulhat elő,

hiszen az érmék eltérő sorrendje nem számít különböző kimenetelnek.
A keresett valószínűség:
P(A=3 érmén fej van)=

Tehát 31,25% valószínűséggel lesz az öt közül három érmén a fej felül.
38. Tételezzük fel, hogy egy gyermek születésekor ugyanakkora valószínűséggel lesz a
csecsemő fiú illetve lány. Tudjuk, hogy egy családban öt különböző életkorú testvér
közül a legidősebb gyermek lány.
a. Mekkora annak a valószínűsége, hogy mind az öt gyermek lány?
b. Mekkora annak a valószínűsége, hogy két lány és három fiú van a családban?
c. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a középső gyermek fiú?
Megoldás:
Az első gyermek lány, a másik négy gyermek neme kétféle lehet egymástól
függetlenül.
Az összes lehetőség 24.
SZEPI - 27
a. Egyetlen esetben lesz mind az öt gyermek lány.
P(A=öt leány, ha az első lány)= =0,0625 P(A)=6,25%

b. A négy kisebb gyermek egyike lány, a többi fiú. Ez 4 kedvező
eset.
P(B=2lány, 3fiú, ha az első lány)= =0,25 P(B)=25%

c. Az első gyermek lány, a harmadik fiú, a többi három vagy fiú
vagy lány. Ez 23 eset.
P(C=első lány, harmadik fiú)= =0,5 P(C)=50%

Az eredmény mutatja, hogy egy gyermek neme nem függ a többiekétől.
39. A BKV-jegyen 3×3-as négyzetrácsban 9 mezőt találunk 1-től 9-ig

számozva. A kilenc szám közül hármat lyukasztott az automata. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy köztük van az 1-es szám?
Megoldás:
A lyukasztáskor a számok sorredjére nem kell tekintettel lennünk, így a
háromlyukú számkombinációk száma összesen .

Ha az 1-es a kilyukasztott számok között van, akkor a hiányzó két szám
csak a többi nyolc szám közül lehet, így a kedvező esetek száma .
P(A = az 1-est kilyukasztottuk)=
.
Tehát kb. 33,3% valószínűséggel lesz az 1-es a három kilyukasztott szám között.
40. Az ötös lottón 90 számból választanak 5-öt a szelvények kitöltői. Hányszor nagyobb a
valószínűsége egy négytalálatos szelvénynek, mint az öttalálatosnak?
Megoldás:
A lottószelvény kitöltésénél a kiválasztott számok sorrendjére nem kell tekintettel
lennünk, ezért az összes kitöltési lehetőségek száma: . Ezek között egyetlen

öttalálatos van, így az öttalálatos szelvény valószínűsége:
SZEPI - 28
P(A = öttalálatos a lottón)= =0,000000023.

Az ötös lottón akkor érünk el négytalálatost, ha az 5 kihúzott szám közül pontosan 4 a
mi számaink közül való, egy pedig biztosan nem azok közül van, vagyis az általunk
meg nem jelölt 85 szám valamelyike.
A kedvező esetek száma , mivel a választások egymástól függetlenek.

A négytalálatos szelvény valószínűsége:
P(B = négytalálatos a lottón)= =0,00000967.
Az esélyek összehasonlítása:
Tehát 425-ször valószínűbb az ötös lottón négy találatot elérni, mint ötöt.
41. Az iskolai tollaslabda bajnokság rendezői 12 palack szénsavas és 10 palack

szénsavmentes ásványvizet vittek a pihenőhelyre. A páros mérkőzések első
szünetében a négy versenyzőnek felbontottak egy-egy palackot anélkül, hogy
megnézték volna a címkéket. Mekkora a valószínűsége annak, hogy 2 szénsavas és 2
szénsavmentes palackot nyitottak ki?
Megoldás:
A lehetséges esetek száma .

A kedvező esetekben két palackot választottak a 12 közül és kettőt a 10 közül
egymástól függetlenül. Ez eset.
P(A=két-két palack a 12+10 közül)= = 0,406 P(A) 40,6%

A keresett valószínűség 40,6%.
SZEPI - 29
42. Töhötöm elvesztette Budapesten lakó barátja telefonszámát. Arra biztosan

emlékszik, hogy 2-essel kezdődik, pontosan 4 darab 3-as van benne és
nincs a számjegyei között 9-es. Mennyi a valószínűsége annak, hogy már
az első próbálkozása sikerrel jár, és fel tudja hívni a barátját?
Megoldás:
A hétjegyű telefonszámból az elsőt biztosan tudja Töhötöm. Az ismeretlen
hat számjegy közül 4 db 3-as van, és két számjegyről nem tudunk biztosat.
a. ha a hiányzó két számjegy egyforma, akkor ezek 8 féle szám közül kerülhetnek
ki, hiszen az ismeretlen számjegy sem, 9-es sem 3-as nem lehet. A lehetséges
próbálkozások száma , mert 6 hely közül kell

kiválasztani a két ismeretlen egyforma számjegy helyét.
b. ha a hiányzó két számjegy különböző, akkor azokat féleképpen

választhatja meg Töhötöm, majd a kiválasztás után a négy egyforma és két
különböző számjegyet féle sorrendbe teheti. Tehát ekkor a próbálkozások
száma
Az a. és b. lehetőségek egymást kizáró eseményeket írnak le, így összegük adja
az összes lehetséges próbálkozások számát. A kedvező esetek száma 1, hiszen
csak egy telefonszámon érheti el Töhötöm a barátját.
P(A = sikeres hívás)= .

Tehát kb. 0,1% a valószínűsége annak, hogy az első próbálkozásra sikeres lesz
a hívás.
43. Egy szerencsejáték-automata három hengerén 20-20 kép van:

I.henger II.henger III.henger
szív 3 1 1
csillag 0 3 4
háromszög 2 2 4
kör 2 4 4
négyzet 7 7 0
lóhere 6 3 7
Egy zseton bedobása után az automata megpörgeti, majd megállítja a hengereket úgy,
hogy mindegyiken egy-egy kép válik láthatóvá. 500 nyereményzsetont ad ki a gép, ha
három szív látható. 8 zseton a nyeremény bármely másik három egyforma kép esetén.
SZEPI - 30
a. Mennyi a főnyeremény elérésének valószínűsége egy-egy játékban?

b. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a nyeremény 8 zseton?
Megoldás:
c. Az első hengeren a valószínűsége annak, hogy megállás után szív látható, a
másik két hengeren pedig . Ezek független események.
P(A=3 szív)= 0,000375 0,04%.

d. 8 zseton a nyeremény, ha három csillag vagy három háromszög vagy három
kör vagy három négyzet vagy három lóhere látható. Ezek egymást kölcsönösen
kizáró események.
P(B=8 zseton a nyeremény)=0+ + +0+
0,022 2,2%.
A főnyeremény elnyerésének 0,04%, a 8 zsetonos nyeremény elérésének 2,2%
a valószínűsége.
44. Egy húszfős diákcsoport hétvégi kirándulásra indult a Nyugati pályaudvarról.

Induláskor kiderült, hogy Rendetlen Tóbiás és Feledékeny Fáni elfelejtett
diákigazolványt hozni, pedig a csoport minden tagjának kedvezményes jegyet
váltottak. A kalauz a vonaton a csoportból három diákot szúrópróbaszerűen ellenőriz.
Mennyi a valószínűsége, hogy
a. Rendetlen Tóbiás köztük van;
b. mindkét potyautas köztük van;
c. legalább az egyiküktől kéri a kalauz a diákigazolványt?
Megoldás:
A 20 diákból 3-at szúrópróbaszerű ellenőrzésre féleképpen lehet kiválasztani.

d. Ha rendetlen Tóbiás az ellenőrzött személyek között van, akkor rajta kívül a
többi 19 diák közül még kettőtől kéri el az igazolványt a kalauz. Őket

féleképpen lehet kiválasztani.
SZEPI - 31
P(A = Tóbiást ellenőrzik)=

e. Ha mindkét potyautas az ellenőrzött személyek között van, akkor rajtuk kívül
még egy diákot választ ki a kalauz a többi 18 közül ellenőrzésre. Ezt

féleképpen teheti meg. A keresett valószínűség:
P(B = Tóbiást és Fánit is ellenőrzik)=

f. Legalább az egyik potyautast ellenőrizni azt jelenti, hogy vagy az egyiket,
vagy a másikat, vagy mindkettőjüket ellenőrzik. Ezeken a lehetőségeken kívül
még az is előfordulhat, hogy egyikük sincs az ellenőrzöttek között. E négy
esemény teljes eseményrendszert alkot, így az első három bekövetkezésének
valószínűségét megkaphatjuk, ha a negyedik esemény valószínűségét 1-ből
kivonjuk.
Ha egyiküket sem ellenőrzik, akkor az ellenőrzött személyeket a 18 diáktárs
közül választhatja a kalauz féleképpen.

A kiegészítő esemény valószínűsége:
P( =sem T-t, sem F-t nem ellenőrzik)=

P(C = legalább az egyiket)=1
Tehát Rendetlen Tóbiás ellenőrzésének valószínűsége 15%, mindkettőjüké kb.

1,6%, és hogy legalább az egyiket ellenőrzik, az kb. 28%-os valószínűségű.
45. Két diák hétvégi forgalomszámlálást vállalt egy olyan útszakaszon, ahol
személygépkocsik és gépjárművek közlekednek. Az adatok összesítéséből kiderült,
hogy a járművek 25%-a gépjármű, 75%-a személygépkocsi egy-egy hétvégén.
Megfigyelték azt is, hogy a személy-gépkocsik kétharmadában csak a vezető ült, a
SZEPI - 32
gépjárművek ötödében legalább ketten ültek.

Mekkora annak a valószínűsége, hogy egy hasonló hétvégi napon ezen az útszakaszon
elhaladó járműben legalább két személy ül?
Megoldás:
Az összes jármű negyede gépjármű, és minden ötödikben legalább ketten ülnek.
Ezért P(A=gépjármű halad el és legalább ketten ülnek benne)=

A személygépkocsik kétharmadában csak a vezető ül, harmadában legalább két ember
van.
Az összes jármű háromnegyede személygépkocsi, minden harmadikban legalább
ketten ülnek.
Ezért P(B=személygépkocsi halad el és legalább ketten ülnek benne)=

A kétféle jármű elhaladása egymást kizáró esemény, ezért P(A B)=P(A)+P(B)
P(A B=az elhaladó járműben legalább ketten ülnek)= + =

P(A B)=30% a keresett valószínűség.
46. Tételezzük fel, hogy egy gyermek születésekor ugyanakkora a valószínűsége annak,
hogy az újszülött fiú vagy lány. Tudjuk, hogy egy háromgyermekes családban van
leány. Mennyi annak a valószínűsége, hogy valamelyik testvére fiú?
Megoldás:
Jelöljön L egy lányt, F egy fiút! LLL, LLF, LFL, FLL, LFF, FLF, FFL, FFF lehet a
gyerekek neme a háromgyerekes családokban. Összesen 23 eset fordulhat elő.
P(A=legalább az egyik gyermek lány)=
P(A B=lány és fiú is van a gyerekek között)=
P(B|A=van fiú is a családban, ha a három gyerek egyike lány)= = P(B|A)

85,7%
Tulajdonképpen a feltételes valószínűséget írtunk fel: P(B|A)=
Általában, ha egy n gyermekes családban van lány, akkor a valószínűsége,

hogy van fiú is.
Feltételes valószínűség nélkül is kiszámíthatjuk a keresett értéket:
a lányos esetek száma 7, a lányos-fiús esetek száma 6. P= .
SZEPI - 33
47. A metróra váró utasok közül tizenkilencen úgy helyezkednek el, hogy a szerelvény
első kocsijába szállhassanak majd, de annak egyforma az esélye, hogy a kocsi négy
ajtaja közül melyiket veszik igénybe.
a. Mennyi annak a valószínűsége, hogy mindannyian a második ajtón lépnek be a
kocsiba?
b. Számítsuk ki annak a valószínűségét, hogy az első és a negyedik ajtót is hét-
hét utas, a harmadik ajtót egy utas, a második ajtót a többi utas veszi igénybe a
beszálláskor!
Megoldás:
Az 19 utas egymástól függetlenül a négy ajtó közül bármelyiket igénybe veheti, az
összes lehetőség 419.
c. Kedvező eset csak 1 van.
P(A=19 utas a második ajtónál)= P(A) 3,64 × 10-12.
d. Az első ajtóhoz -féleképp mehetnek az utasok, a negyedik ajtónál
lehetőség van. A második ajtónál , a harmadik ajtónál 1 a lehetőség.
A kedvező esetek száma × × × 1= , ami 19 elem

ismétléses permutációinak száma 7, 7, 4 egyforma elem esetén.
P(B= 7/I, 4/II, 1/III, 7/IV)= P(B) 0,00073.
48. Egy paprikaszállítmány 1%-a romlik meg, mire a piacra eljut.

Egy zsákban 300 darab paprika van. Megveszünk belőle 100
darabot. Mennyi a valószínűsége, hogy
a. nem lesz közöttük romlott paprika;
b. pontosan 1 romlott paprika lesz;
c. az összes romlottat megvettük?
Megoldás:
300 darab paprikából féleképpen választhatunk ki 100 darabot, hiszen a

kiválasztás sorrendjére nem kell tekintettel lennünk.
SZEPI - 34
d. Ha egyáltalán nem lesz romlott a paprikák között, akkor mind a 100-at a 297
darab hibátlan paprikából vettük, féleképpen.

P(A = nincs romlott)=
e. Ha a paprikák közül 1 darab romlott, akkor ezt a 1-et a 3 db romlottból, a
fennmaradó 99-et a 297 db hibátlanból választottuk féleképpen.

P(B = 1 romlott)=
f. Ha az összes romlottat megvettük, akkor 3 db romlott paprika mellé 97 db
hibátlant is vettünk a 297 db közül féleképpen.

P(C = az összes romlott)=
.
Tehát annak valószínűsége,
hogy a 100 db paprika között egyetlen romlott sem lesz29,5%,
hogy 1 db romlott lesz 44,7%,
hogy minden romlott köztük lesz 3,6%.
49. Egy bizonyos fajta facsavar gyártásakor végzett minőségellenőrzés kétféle hibát
mutatott ki. 400 megvizsgált csavar közül 20 darabnak a menete volt hibás, 28
darabnak a szára rövidebb volt a megengedettnél. A megvizsgált csavarok közül 8
darabon mindkét hibát felfedezték. Feltételezhető, hogy a gyártás során mindig ilyen
arányban fordulnak elő a hibás darabok.
Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott facsavar
hibátlan?
Megoldás:
SZEPI - 35
400 darab közül 20-nak rossz a menete P(M=menet rossz)= = 0,05

P(M)=5%
400 darab közül 28-nak rövid a szára P(R=rövid a szár)= =0,07

P(R)=7%
400 darab közül 8-nak a menete és szára is hibás P(M R)= =0,02 P(M
R)=2%
Annak a valószínűsége, hogy egy darab hibás, kiszámítható a P(M R)=P(M)+P(R)-
P(M R) összefüggés alapján.
P(M R=hibás a csavar)=0,05+0,07-0,02=0,1 (M
R)=10%
A hibás vagy a hibátlan csavar kiválasztása teljes eseményrendszert alkot, ezért
P(= nem hibás a csavar)=1-P(M R)=1-0,1=0,9 P(
)=90%
90% a valószínűsége annak, hogy a véletlenszerűen kiválasztott facsavar nem hibás.
50. Egy zeneiskolában a hatodik évfolyamon kilencen zongorázni, nyolcan hegedülni,

öten fuvolázni tanulnak. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a 22 hallgatóból
véletlenszerűen kiválasztott öt diák között pontosan egy tanul zongorázni?
Megoldás:
A lehetséges esetek száma .

A kedvező esetekben 1 zongorista mellé 4 tanulót választottak a 8 hegedűs és az 5
fuvolás közül. Ez az alábbi ötféle összeállításban lehetséges:
hegedül 4 3 2 1 0
fuvolázik 0 1 2 3 4
választási
lehetőségek
száma
(a hegedűsök
és fuvolások
választása
egymástól
független)
A különböző összeállítások egymást kizárják, és a 9 zongorista bármelyike lehet a
kiválasztott a négyfős csoportoktól függetlenül.
Ezért a kedvező esetek száma: .
SZEPI - 36
P(A=egy zongorista)= 0,244.

A keresett valószínűség 24,4%.
51. Nyolc egyforma bábut találomra elhelyezünk egy sakktáblán. Mennyi annak a
valószínűsége, hogy mind a nyolc sorban és mind a nyolc oszlopban pontosan egy-egy
bábu lesz?
Megoldás:
A lehetséges esetek száma , mert a 8 bábu ennyiféleképp helyezkedhet el a 64

mezőn.
A kedvező esetek összeszámlálásához először azt képzeljük el, hogy egyesével, sorban
egymás után helyezzük el a bábukat a táblán. Az első bábut a 64 mező bármelyikére
tehetjük, a másodikat már csak 49 mező valamelyikére rakhatjuk le, hiszen az elsőként
lerakott bábu sorában és oszlopában levő 15 mezőre nem kerülhet újabb figura.
Általában, ha egy n × n=n2 mezőből álló táblán minden sorban és oszlopban n mező
van, és minden sorban és oszlopban pontosan egy bábu lehet, akkor egyet bárhova
elhelyezve, 2n-1 mezőre nem kerülhet további bábu, viszont n2-(2n-1)=(n-1)2 mezőre
igen. Ezek szerint a nyolc bábu elhelyezésére rendre 64, 49, 36, 25, 16, 9, 4, 1 mező
áll rendelkezésre. (Hiszen egy bábu lerakása után a még felhasználható mezők egy
7×7-es táblát alkotnak, két bábu lerakása után a még felhasználható mezők egy 6×6-os
táblát, és így tovább. Az egyes bábuk lerakása egymástól független, így 64 × 49 × 36
× 25 × 16 × 9 × 4 × 1 eset adódik.
A feladat szerint a bábuk nem különböztethetők meg, s elhelyezésük sorrendje sem
számít. Mivel 8 bábunak 8! sorrendje van, minden megfelelő elrendezést 8!-szor
vettünk figyelembe. Ezért a kedvező esetek száma .
P(A=minden sorban és oszlopban pontosan egy bábu)=

0,0000091.
A keresett valószínűség 9,1 × 10-4%.
SZEPI - 37
52. feladat:
A kirándulás túraútvonalának kiválasztásához sorsolást tartottak az osztályban.
1-től 12-ig felírták a természetes számokat egy-egy cédulára, és elhelyezték egy
kalapban. Kétszer húztak a kalapból, de a cédulát visszatették az első húzás után. A
húzott számtól függően haladtak az ábra szerinti fadiagramon. Igazságos volt-e így a
sorsolás?
Megoldás:
Számítsuk ki az egyes útvonalak kisorsolásának valószínűségét. Mivel a cédula
visszakerült a kalapba, az első és a második húzás egymástól független volt, ezért a
megfelelő valószínűségek összeszorzódnak. A1 B1 C1
A Hármashatár-hegy lehetősége:
P(A1=páros szám)= , mert 6db páros szám van a 12db cédulán.
P(B1=3-mal v. 5-tel oszth.)= , mert 6db 3-mal vagy 5-tel osztható szám
van a 12db cédulán (3; 6; 9; 12; 5; 10).
P(C1= Hármashatár-hegy)=P(B1)P(A1)= =0,25=25%

A Hárs-hegy lehetősége: Két ágon is ezt a lehetőséget sorsolhatjuk: egyrészt akkor, ha
páros szám után sem 3-mal, sem 5-tel nem osztható számot húzunk, másrészt akkor,
ha páratlan szám után egyjegyű, de nem négyzetszámot húzunk. E két esemény
egymást kölcsönösen kizáró, ezért a megfelelő valószínűségek összeadódnak.
SZEPI - 38
P(B2= sem 3-mal, sem 5-tel nem oszth.)= , mert 6db sem 3-mal sem 5-
tel nem osztható szám van a 12db cédulán (1; 2; 4; 7; 8; 11).
P(B2)P(A1)=
P(B3 = egyjegyű, nem négyzetszám)= , mert 6db egyjegyű szám van,

ami nem négyzetszám a 12db cédulán (2; 3; 5; 6; 7; 8).
P(A2 = páratlan szám)= , mert 6db páratlan szám van a 12db cédulán.
P(B3)P(A2) =
P(C2 = Hárs-hegy)=P(B2)P(A1)+P(B3)P(A2)= =0,5=50%

A János-hegy lehetősége:
P(B4 = négyzetszám)= , mivel 3db négyzetszám van a 12db cédulán (1;

4; 9).
P(C3 = János-hegy)=P(B4)P(A2)= =0,125=12,5%

A Virágos nyereg lehetősége:
P(B5 = kétjegyű szám)= , mivel 3 db kétjegyű szám van a 12db cédulán

(10; 11; 12)
P(C4= Virágos nyereg)=P(A2)P(B5)= =0,125=12,5%

A Hármashatár-hegyre vezető túrát 25% valószínűséggel, a Hárs-hegyre vezető túrát
50% valószínűséggel, a János-hegyre illetve a Virágos nyeregbe vezető túrát pedig
12,5-12,5% valószínűséggel sorsolhatják ki. A négy lehetőségnek nem egyenlő az
esélye, a sorsolás nem igazságos.
53. Az iskola öt lányból és négy fiúból álló csapata tanulmányával bejutott egy
környezetvédelmi verseny döntőjébe, ahol sorsolással kialakított három
munkacsoportban kell dolgozniuk. Ketten riportot készítenek a tanulmányban
bemutatott területért felelős szakemberrel, hárman a területről megjelent fotók és
újságcikkek alapján írnak a környezeti problémákról, négyen pedig megfigyeléseket,
méréseket végeznek a terület élővilágával kapcsolatban.
a. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a négy fiú alkot egy munkacsoportot?
b. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a két legfiatalabb lány egy
munkacsoportba kerül?
SZEPI - 39
Megoldás:
Az összes lehetőség a sorsoláson

c. A négy fiú csak akkor lehet együtt, ha a négy mérést végzőt közülük
választják, és ettől függetlenül a háromfős csoportot az öt lány közül sorsolják,
míg a másik két lány alkotja a harmadik csoportot.A kedvező esetek száma
P(A=négy fiú egy csoportban)= = 0,008 P(A) 0,8%

A valószínűséget kiszámíthatjuk úgy is, hogy csak a fiúk lehetőségeit vesszük
figyelembe. Az összes eset így , a kedvező esetek száma 1. P(A)= =

0,008
d. A három csoport bármelyikében együtt lehet a két legfiatalabb lány, ezek
egymást kizáró lehetőségek. A másik hét diák közül kell kiválasztani e csoport
többi tagját és a másik két csoportot. Ha a kétfős csoportot alkotja a két lány,
akkor a lehetőségek száma, ha a háromfős csoportban vannak együtt,
akkor lehetőség van, ha a négyfős csoportba kerültek, akkor
eset lehetséges.
P(B=két adott lány együtt)= = 0,278

P(B) 27,8%.
A négy fiú 0,8% valószínűséggel alkot egy munkacsoportot, a két legfiatalabb lány
27,8% valószínűséggel kerül egy csoportba.
54. A 3, 3, 3, 0, 0, 5 számokat tartalmazó kártyákból húzunk. A húzás sorrendjében

egymás mellé tesszük a kártyákat. Mennyi a valószínűsége, hogy a kapott hatjegyű
szám
a. páratlan;
b. tízzel osztható;
c. néggyel osztható;
d. hárommal osztható;
e. öttel osztható?
SZEPI - 40
Megoldás:
A fenti kártyákból összeállítható hatjegyű számokat két csoportra oszthatjuk.
A 3-assal kezdődő számokból féle van (5 elem közül 2 db 3-as,

2db 0 és 1 db 5-ös ismétléses permutációinak száma).
A 5-össel kezdődő számokból féle van (5 elem közül 3 db 3-as és 2

db 0 ismétléses permutációinak száma).
Így a lehetséges esetek száma a kettő összege: 30+10=40 .
f. Akkor kapunk páratlan számot, ha az 5-re vagy 3-ra végződik. Az 5-re
végződők száma egyenlő a 3; 3; 3; 0; 0 számkártyákból kirakható ötjegyű
számok számával, -tal (csak 3-assal kezdődhet, 2 db 3-as és 2db 0

ismétléses permutációinak száma).
A 3-ra végződő számok kezdődhetnek 3-mal, az ilyenekből van (4 db

elemből 2 db 0, 1db 3-as, 1db 5-ös), vagy kezdődhetnek 5-tel, az ilyenekből
pedig van (4 db elemből 2 db 3-as és 2 db 0). Így a páratlan számokra

vonatkozóan a kedvező esetek száma 6+12+6=24 .
P(A = páratlan szám)= =0,6=60%

g. Akkor kapunk 10-zel osztható számot, ha utoljára a 0-t tettük le. Az így
kapható számok két csoportra oszthatók:
A 3-mal kezdődők esetében 2db 3-ast, 1db 0-t és 1db 5-öst kell elhelyeznünk a
középső helyekre. Ezt féleképpen tehetjük.

Az 5-tel kezdődők esetében 3db 3-ast és 1db 0-t kell elhelyeznünk a középső
helyekre.
Ezt féleképpen tehetjük meg.

Így a 10-zel osztható számokra vonatkozóan a kedvező esetek száma: 12+4=16
P(B = 10-zel osztható szám)= =0,4=40%

Megjegyzés: Ezekből a kártyákból vagy 10-zel osztható számokat vagy
páratlan számokat lehet képezni. E két esemény teljes eseményrendszert alkot,
így P(B)=1-P(A)=
h. Akkor kapunk 4-gyel osztható számot, ha az utolsó két hely mindegyikére a 0
kártya kerül. Ebben az esetben az első négy helyre 3db 3-ast és 1db 5-öst kell
SZEPI - 41
elhelyeznünk. Ezt féleképpen tehetjük, ez tehát a kedvező események

száma.
P(C = 4-gyel osztható szám)= =0,1=10%

i. Akkor kaphatunk 3-mal osztható számot, ha a kártyákon álló számok összege
osztható 3-mal. A feladatban ez az összeg 3+3+3+5+0+0=14, ami nem
osztható 3-mal,így ezekből a kártyákból 3-mal osztható számot kirakni a
lehetetlen esemény.
P(D = 3-mal osztható szám)=0
j. Akkor kapunk 5-tel osztható számot, ha az utolsó helyre a 0 kártya vagy az 5-
ös kártya kerül.
Ha az 5-ös van a végén, akkor az első helyen csak a 3-as állhat, és a
lehetőségek számát a 2db 3-as és a 2db 0 egymás közti sorrendje szabja meg,
azaz db 5-re végződő szám van.

Ha a 0 van a végén, akkor a szám kezdődhet 3-assal és 5-össel.
A 3-assal kezdődők száma a 3; 3; 0; 5 számok lehetséges permutációinak
számával egyenlő, azaz .

Az 5-össel kezdődők száma a 3; 3; 3; 0 számok lehetséges permutációinak
számával egyenlő, azaz .

Az 5-tel oszthatóság szempontjából kedvező esetek száma 6+12+4=22
P(E = 5-tel osztható szám)= =0,55=55%

Tehát 60% a valószínűsége annak, hogy a kapott hatjegyű szám páratlan,
40% a valószínűsége annak, hogy a kapott hatjegyű szám 10-zel osztható,
10% a valószínűsége annak, hogy a kapott hatjegyű szám 4-gyel osztható,
0 a valószínűsége annak, hogy a kapott hatjegyű szám 3-mal osztható,
55% a valószínűsége annak, hogy a kapott hatjegyű szám 5-tel osztható.
55. Emma, Fanni, Gitta és Hanna társasjátékhoz készülődik. Sorban egymás után dobnak
egyet egy szabályos dobókockával - akár több körben is -, mert az lesz közülük a
kezdő, aki elsőként dob hatost.
a. Mekkora valószínűséggel lesznek kezdők egy-egy kockadobás után az egyes
résztvevők?
b. Mekkora annak a valószínűsége, hogy nem tudják elkezdeni a játékot egy kör
után?
SZEPI - 42
c. Számítsuk ki mind a négy résztvevő esetében annak a valószínűségét, hogy

négyük közül éppen ő kezdhet!
SZEPI - 43
Megoldás:
d. Szabályos dobókockával a hat szám dobásának a valószínűsége egyenlő, ezért
P(6)= .
Annak a valószínűsége, hogy egy dobás nem hatos P( =1 2 3 4 5)=1-
= .
Az első körben Emma lesz a kezdő, ha hatost dob. Fanni akkor lesz kezdő, ha
Emma nem hatost dobott, neki pedig elsőre sikerült.Gitta lesz a kezdő, ha
előtte ketten nem dobtak hatost. Hanna kezdhet, ha a másik három játékos nem
dobott hatost, ő viszont igen.
A dobások egymástól független események.
P(E=Emma kezd egy dobás után)= 0,167 P(E)

16,7%
P(F=Fanni kezd egy dobás után)= × = 0,139 P(F)

13,9%
P(G=Gitta kezd egy dobás után)= × × = 0,116

P(G) 11,6%
P(H=Hanna kezd egy dobás után)= × × × = 0,096 P(H)

9,6%
e. Az első körben nem kezdődhet el a társasjáték, ha a négy játékos egyike sem
dobott hatost.
P(N=az első körben senki nem dobott hatost)= × × × 0,482

P(N) 48,2%
f. A kockadobásos sorsolás eredményeképpen Emma kezdhet, ha vagy az első
körben vagy a második körben vagy a harmadikban ... és így tovább... dob
először hatost, amelyek egymást kizáró események, s előtte a többiek minden
dobása nem hatos volt.
P(EK=Emma kezd)= + × + × +...+ × +...= ×
A valószínűség egy konvergens mértani sor összegének -szorosa, ahol a1=1
és q= <1.
P(EK)= × = P(EK) 32,2%,

Hasonlóan kiszámítható, hogy
P(FK=Fanni kezd)= × × = P(FK) 26,8%,
SZEPI - 44
P(GK=Gitta kezd)= × × · = P(GK) 22,4%,
P(HK=Hanna kezd)= · × · × = P(HK) 18,6%.
Gondoljuk meg, hogy bármelyik körben P(A)= = a

valószínűsége annak, hogy elkezdődhet a játék. A kérdezett értékek
P(EK)= = = ;
P(FK)= = = ;
P(GK)= = ;
P(HK)= = = .
56. A zöldségeshez narancs- és banánszállítmány érkezett. A hosszú szállítás

során a narancsszállítmány negyede veszített az értékéből, a
banánszállítmány 60%-a túlérett, a gyümölcsök többi része első osztályú
maradt. Kirakodás előtt véletlenszerűen kivettek egy gyümölcsöt
valamelyik szállítmányból. Azt a darabot első osztályúnak találták, ezért
visszatették a helyére. Mennyi a valószínűsége annak, hogy ha ugyanabból a
gyümölcsfajtából megint kivesznek egy darabot, az ismét első osztályú lesz?
Megoldás:
A két szállítmányból egyforma valószínűséggel választhatunk: P(N)=P(B)= .

Jelölje A azt az eseményt, hogy a kiválasztott gyümölcs I. osztályú.
P(A|N=I.osztályú egy narancs)= = P(A|B=I.osztályú egy banán)=
=
Mivel a két szállítmány közül való választás és egy gyümölcs kihúzása független
esemény, első osztályú narancsot , első osztályú banánt valószínűséggel

választunk egy húzásból.
Egymást kizáróan vagy narancs vagy banán az első osztályú, ezért annak a
valószínűsége, hogy elsőre első osztályú árut vettünk ki , vagyis
SZEPI - 45
P(A=I.osztályú a húzott gyümölcs)= .

Most számítsuk ki annak a valószínűségét, hogy az elsőre kihúzott gyümölcs első
osztályú narancs illetve banán volt!
P(N|A)= = = ; illetve P(B|A)= = = =1-P(N|A)
Annak a valószínűsége, hogy másodszorra ugyanabból a gyümölcsből ismét első

osztályút húzunk
= 0,628 A keresett valószínűség 62,8%.
SZEPI - 46
A valószínűség geometriai kiszámítási módja

A valószínűség-számítási feladatok egy részében az elemi eseményeket egy
geometriai alakzat pontjaihoz rendeljük hozzá, és feltételezzük, hogy egy eseményhez
tartozó ponthalmaz mértéke (hossza, területe, térfogata) arányos az esemény
valószínűségével. Most erre mutatunk néhány feladatot.
57. Pistike életében először mászott föl testnevelés órán a 4,2m magas mászórúdra.
Mennyi annak a valószínűsége, hogy az utolsó 1 méteren ment a kezébe a szálka?
Megoldás:
A 4,2m magas mászórudat először 1,6m magasan fogta meg, ezért csak a maradék
4,2m-1,6m=2,6m-es rúddarabbal foglalkozunk.
Megjegyzés: A feladat nem volt pontosan megfogalmazva: az 1,6 métert önkényesen

választottuk.
58. Egy intervallum belsejében véletlenszerűen kiválasztok egy P pontot. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy a P pont közelebb van a felezőponthoz, mint bármelyik
végponthoz?
Megoldás:
K és L az AB szakasz F-től különböző negyedelőpontjai. Ezek azok a pontok, melyek

egyenlő távol vannak a végpontok valamelyikétől és a felezőponttól. Ha egy P pont
KL szakaszon belül van, akkor megfelel a feladat feltételének.
59. A méterrúd piros és fehér 10 cm-es szakaszokból áll, melyek egymást váltják és az
első szakasz piros színű. A rúd 32 cm-nél kettétört.
a. Ha rámászik egy hangya, akkor a két rész közül melyiken lesz nagyobb az
esélye, hogy piros színű szakaszon telepszik le?
b. Mérgünkben a hosszabb szakaszt félbetörjük. Most a három rész közül
melyiken találjuk legnagyobb valószínűséggel piros színű részen a hangyát?
SZEPI - 47
Megoldás:
Rajzoljuk le a méterrudat:
c. Az első rész 32cm hosszú és ebből 20 cm a piros szakasz hossza.

Itt a hangya 20/32 = 62.5%-os valószínűséggel lesz piros részen.
A rúd másik fele 68cm-es, és ebből 30cm piros, így ezen a szakaszon csak
30/68=44% a piros részen tartózkodás valószínűsége. Tehát az első részen
nagyobb a keresett valószínűség.
d. A hosszabb szakaszon a törés a 66cm-nél lesz.
Az első szakaszon a valószínűség változatlanul 20/32 = 62,5%.
A második szakaszon 16cm piros rész van, és ez a szakasz 34cm. Így a keresett
valószínűség: 16/34 = 47%.
A harmadik szakasz is 34cm hosszú, és itt a piros rész csak 14 cm. Ezért a
valószínűség 14/34 = 41%.
Most is az első szakaszon a legnagyobb a keresett valószínűség. Észrevehetjük
azt is, hogy a három darabja a méterrúdnak majdnem egyforma hosszú, ennek
ellenére a valószínűségek nagyon eltérnek egymástól.
60. Mennyi a valószínűsége, hogy ha felírunk egy számot 0 és 1 között, akkor 5-ös
számjegy lesz a
a. tizedek b. századok c. ezredek helyén?
Megoldás:
Célszerű a számokat számegyenesen szemléltetni.
SZEPI - 48
A tizedek helyén akkor szerepel 5-ös számjegy, ha a szám a

intervallumban van.
A 0 és 1 közötti számok egy 1 hosszúságú intervallum pontjainak
feleltethetők meg, míg a keresett számok egy 0,1 hosszúságú
intervallumban vannak.
Innen:
A századok helyén akkor szerepel 5-ös számjegy, ha a szám a
, ,..., intervallumok
valamelyikében van.
A kedvező intervallumok összes hosszúsága: 10×0,01=0,1.
A keresett valószínűség ebben az esetben is:
P=0,1
Hasonló gondolatmenettel jutunk ugyanerre az eredményre, hiszen most 100×0,001=0,1 a
kedvező intervallumok hosszúsága.
Észrevehetjük, hogy a feladat eredménye nem függ attól, hogy az 5-ös számjegyet
vizsgáltuk, és attól sem, hogy melyik helyiértéken.
61. Egy pók az ábrán látható módon szőtte be a 40cm × 40cm-es pinceablakot.
Mekkora valószínűséggel várja a pók az áldozatát a háló egyenes szakaszán?
Megoldás:
Az egyes körök sugarai 5,10,15 és 20cm-esek.
A kör kerülete:2r
A négy kör kerületének összege = 2(5+10+15+20)=100 =314,16 (cm)
Az egyenes szakaszok hossza=2a+2 a , ahol a a négyzet 40cm-es oldalhosszúságát
jelenti.
Így az egyenes szakaszok hossza = 80+80 =193,14 (cm)
A pókháló teljes hossza: 314,16+193,14=507,3 cm.
62. Mennyi a valószínűsége, hogy a kártyára hulló (pontszerű) morzsa

éppen valamelyik rombuszon landoljon?
Egy kártya 86 mm hosszú és 61mm széles.
A nagyobb méretű rombuszok átlói 13 és 17mm-esek, míg a
kisebbek átlói 5 és 7mm-esek.
Megoldás:
A kártya területe adja a teljes eseménynek megfelelő ponthalmazt.
T=ab=61×86=5246 (mm2)
SZEPI - 49
A rombusz területe = , ahol e és f a két átlót jelöli.

A nyolc nagy rombusz területe =4×13×17=884 (mm2)
A két kis rombusz területe = 5×7= 35 (mm2)
A rombuszok összes területe = 919 (mm2)
Annak a valószínűsége, hogy valamelyik morzsa éppen egy rombuszra kerüljön:
P=
SZEPI - 50
63. Számítsd ki a valószínűségét annak, hogy egy

egységnégyzetben véletlenszerűen elhelyezett pont
közelebb van a négyzet középpontjához, mint a
kerületéhez!
Megoldás:
Egy egységnyi oldalú négyzet belsejében azok a pontok, melyek egyenlő távol vannak
a középpontjától és a kerületétől, egy oldalú négyzet kerületének pontjai. Ezen a

négyzeten belül levő pontok vannak a négyzet középpontjához közelebb.
64. Mennyi a valószínűsége annak, hogy Peches Panka

fülbevalójából a drágakő éppen beleessen a fürdőszoba
lefolyóba, ha a tragikus esemény, azaz a kő kipottyanása
pontosan a lefolyó fölött következett be. A lefolyó egy 10cm
sugarú kör, melyen a nyílások 0,5cm szélesek és 8, 14, illetve
16cm hosszúak.
Megoldás:
A drágakövet kicsiny mérete miatt pontszerűnek
tekinthetjük.
A lefolyóba a hat téglalap alakú lyukon kerülhet a drágakő.
Ezek területének összege:
T= 2 (ab+ac+ad), ahol a az egyes téglalapok közös 0,5cm-es szélessége, míg
b=8cm, c=14cm és d=16cm.
Ez a terület: 2×0.5×(8+14+16)= 38 (cm2)
A lefolyó egy 10 cm sugarú kör, melynek területe:
T= r2 =100 =314,16(cm2)
Annak a valószínűsége, hogy a drágakő beleesik a lefolyóba:
P=
SZEPI - 51
65. Egységnyi oldalú szabályos háromszög oldalait

d. n egyenlő részre
a. megfelezzük b. elharmadoljuk c. elnegyedeljük
osztjuk
A csúcsokhoz legközelebbi osztópontokat az ábrán látható módon összekötve három kis
háromszöget kapunk.
Mennyi a valószínűsége annak, ha a háromszög belső tartományában véletlenszerűen
kijelölünk egy pontot, akkor az a kis háromszögek valamelyikében lesz?
Megoldás:
Elegendő egy kis háromszög területét meghatározni, és a kapott eredmény területét kell
háromszorozni.
A kis háromszögek hasonlóak az eredeti szabályos háromszöghöz, és a hasonlóság aránya
az egyes esetekben:
a. 1 b. 1/3 c. 1 d. 1/n
Tudjuk, hogy hasonló síkidomoknál a területek aránya megegyezik a hasonlóság
arányának a négyzetével, ezért a kis háromszögek területei az eredeti háromszög
területének a
a. 1/4-ed b. 1/9-ed c. 1/16-od

d. része.
Innen a keresett valószínűségek:
b.
= 75% c. d.
SZEPI - 52
66.
Egy 5 cm sugarú körbe szabályos a. háromszög
a. háromszöget
b. négyszöget
c. ötszöget írunk.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy ha
találomra kijelölünk egy pontot a kör belső
tartományában, akkor az egyben a fenti
sokszögek belső tartományába is esik?
Megoldás:
A valószínűséget a beírt sokszög területének
és a teljes kör területének aránya adja. b. négyszög
d. Számítsuk ki a beírt
szabályos háromszög területét! Az r
sugarú körbe írt szabályos
háromszög három darab egybevágó
egyenlő szárú háromszögre
bontható, melynek szárai r = 5cm
hosszúak és a közbezárt szög 120o.
c. ötszög
e. A szabályos négyszög
négyzet.
Az r sugarú körbe 2r átlójú négyzet
írható, amely 4 darab egybevágó
egyenlő szárú derékszögű
háromszögre bontható (szárak
hossza r). Így a négyzet területe:
f. Az r sugarú körbe írt

szabályos ötszög öt egybevágó,
SZEPI - 53
egyenlő szárú háromszögre

bontható, amelyeknél a szárak
hossza r, a szárszög pedig
SZEPI - 54
67. Egy 6 cm sugarú kör köré és bele is szabályos

háromszöget írunk. Mekkora a valószínűsége annak,
ha véletlenszerűen kiválasztunk az ábrán egy pontot,
akkor az
a. a külső háromszög és a kör közé;
b. a kör és a belső háromszög közé;
c. a belső háromszögbe esik?
Megoldás:
A kérdéses területek meghatározásánál az ábra jelöléseit használjuk.
A kör középpontja az ABC háromszög súlypontja, ezért a CT=3r=18 cm.
Az ATK háromszög egy szabályos háromszög fele, ezért AT=6 .
Az ABC háromszög területe:
108 cm2 (187,06cm2 )
A kör területe:
d. A külső háromszög és a kör közötti terület:
e. A belső háromszög területe:
A kör és a belső háromszög közötti terület:
f. Annak a valószínűsége, hogy a kiválasztott pont a belső háromszögbe esik:
SZEPI - 55
68. Egy csempézett padló szabályos

hatszögekből áll. Mi az esélye annak,
hogy egy gomb a hatszög belsejébe
essen? Legyen a hatszög oldala 12cm,
a gomb átmérője pedig 4cm.
Megoldás:
Ha a gomb középpontja közelebb van
a hatszög valamely oldalához, mint 2cm, akkor a gomb nincs teljes terjedelmével egy
hatszög belsejében. Tehát a számunkra „kedvező” hely a gomb középpontja számára
egy olyan hatszög belsejében van, melynek oldalai 2cm-rel közelebb vannak a hatszög
középpontjához, mint az eredetinek. Az új és az eredeti hatszög területének aránya
adja meg a keresett valószínűséget.
Minden hatszög felbontható hat egybevágó egyenlő oldalú háromszögre. A két
hatszögben levő háromszögek területe a hatszög területének hatodrésze, ezért elég a
háromszögek területének arányát kiszámítani.
Jelöljük a hatszögek középpontját O-val, az eredeti hatszög egyik oldalát AB-vel,
ennek megfelelően a kisebb hatszög megfelelő oldalát A'B'-vel. Mint tudjuk,
AB=12cm. Az ABO egyenlő oldalú háromszög magassága

A kisebb háromszög oldalhoz tartozó magassága , mivel
ennyivel van közelebb O-hoz, mint AB.
A két háromszög hasonló, így területeik aránya megegyezik a megfelelő szakaszaik
arányának négyzetével:
SZEPI - 56
69. Válassz véletlenszerűen egy Q pontot egy ABCD

egységnégyzet belsejében. Tükrözd az AC átlóra, a
kapott pontot jelöld R-rel. Legyen S a QR szakasz
felezőpontja! Mennyi a valószínűsége annak, hogy az
AS távolság kisebb, mint 1?
Megoldás:
A QR szakasz szimmetrikus az AC tengelyre, tehát az S
pont az AC tengelyre esik. Ha S egybeesik a T ponttal,
akkor lesz az AS távolság 1 egység. Tehát akkor lesz a Q pont „jó” helyen, ha az AC
tengelyre eső merőleges vetülete az AT szakasz belsejébe esik, tehát ha a Q pont az
ABKLD ötszög belsejében van.
CKL háromszög egyenlő szárú derékszögű, tehát
70. Eldobunk egy labdát egy téglalap alaprajzú szobában, melynek padlója 5m széles és
10m hosszú. Mennyi a valószínűsége, hogy a labda olyan helyen áll meg, hogy
középpontja közelebb van a szoba valamely sarkához, mint a szoba középpontjához?
Megoldás:
Jelöljük a szoba alaprajzának, azaz a téglalapnak a sarkait (csúcspontjait) A,B,C,D-
vel, átlóinak metszéspontját, azaz a szoba középpontját O-val.
OA, OB, OC, OD szakaszok felezőmerőlegesein
vannak azok a pontok, melyek egyenlő távol
vannak a téglalap középpontjától és valamelyik
saroktól. Ezek O-t tartalmazó félsíkjában vannak
azok a pontok, melyek a középponthoz vannak
közelebb. Ha a fenti félsíkok közös részét
tekintjük, (ezeknek is a téglalapba eső közös
részét), akkor kapjuk a komplementer
ponthalmazt.
Jelöljük az OC szakasz felezőpontját F-fel, OC felezőmerőlegesének metszéspontja a
DC oldalon legyen L, hasonlóan OB felezőmerőlegesének AB-vel való metszéspontja
legyen K. Az ábra tengelyes szimmetriája alapján KL BC KL AB és KLM
egyenlő szárú.
SZEPI - 57
Merőleges szárú szögek miatt KLM =DCA = . FCL is derékszögű és van egy
hegyesszöge FCL hasonló ACD -höz. Pitagorasz tétele alapján
Hasonlóság miatt
Legyen N az LK szakasz felezőpontja. KLM egyenlő szárú MN KL, és KLM
= ; ezért az LNM háromszög hasonló az ACD háromszöghöz. Így tehát
.
A hatszöget felbonthatjuk az LKK'L' téglalapra, valamint két egybevágó háromszögre.
A téglalap LL' oldalát megkapjuk: .
SZEPI - 58
71. Egy r sugarú kör kerületén megjelöltünk egy P pontot. Ezután, ha a körlapon találomra
kiválasztunk egy pontot, mennyi annak a valószínűsége, hogy az -nél távolabb
lesz P-től?
Megoldás:
P középpontú sugarú körön kívül vannak azok a

pontok, melyek P-től -nél távolabb vannak. A két kör
metszéspontját jelöljük A-val és B-vel. A körök AB ívei
által határolt holdacskán belül vannak a kívánt
tulajdonságú pontok.
A keresett valószínűség kiszámításához a satírozott terület és
az r sugarú kör területének arányát kell megállapítani.
AKP derékszögű, mert oldalaira igaz a Pitagorasz tétel megfordítása:

Tehát =90o , 2 =180o, A, K és B pontok egy egyenesbe esnek, ezért A és B a kör
egyik átmérőjének végpontjai.
Az ábrán látható vonalkázott terület kiszámítása (a rajz jelöléseit használva) :
A P középpontú körhöz tartozó körszelet területét megkapjuk, ha az AB ívhez tartozó

körcikk területéből kivonjuk az ABP háromszög területét. Pitagorasz tételének
megfordítása szerint ABP háromszög derékszögű, mivel ,
tehát .
Mivel az ABP háromszög derékszögű, a körcikk területe az sugarú kör
területének negyede. .
A teljes kör területe .
SZEPI - 59
72. Az ábrán látható mozaikparkettán hányszor nagyobb a

piszokfoltok előfordulásának valószínűsége a szabályos
nyolcszögben, mint a kiegészítő kis négyzetben?
Megoldás:
Szabályos nyolcszögekből és ugyanakkora
oldalú négyzetekből tetszőlegesen nagy
síkfelület beborítható úgy, hogy ugyanannyi
nyolcszöget használunk fel, mint négyzetet.
Ezért a valószínűséghez elég kiszámítanunk,
hányad része a nyolcszög területe a négyzetből
és nyolcszögből álló elem területének.
A szabályos nyolcszög felbontható nyolc
egybevágó egyenlő szárú háromszögre,
melynek alapja a, szárszöge pedig .

Ezeknek alaphoz tartozó magassága
területük:
Így a nyolcszög területe: .
.
Észrevehetjük, hogy az eredmény független a nyolcszög oldalától.
SZEPI - 60
73. Az egységoldalú négyzet oldalait megfelezve, és az

osztópontokat összekötve egy újabb négyzetet
kapunk.
Mi lesz a valószínűsége, hogy az ábrán
véletlenszerűen kiválasztott pont a satírozott
tartományba kerül, ha
a. ha az ábrán 5 négyzet van
b. a négyzetek rajzolását képzeletben vég
nélkül folytatjuk?
Megoldás:
c. Az egységoldalú négyzetből levágott egyenlőszárú derékszögű háromszög
területe:
Minden újabban megrajzolt háromszög területe éppen fele az előzőleg
megrajzolt háromszög területének, így , , ,
.
A besatírozott területet a fenti öt háromszög területének az összege adja:
.
A keresett valószínűség a fenti érték és a 1 egységnyi négyzet területének a
hányadosa:
d. Ha belegondolunk, hogy az ábra 4 egybevágó „csigaház szerű” síkidomból

épül fel, akkor világos, hogy a vég nélküli rajzoláskor a besatírozott terület:
.
Mivel a kiindulási négyzet terület: 1, ezért a keresett valószínűség:
Ha a végtelen mértani sorokra vonatkozó képlettel számoltunk volna: ,
, , és így .
Meglepő, hogy alig van eltérés az 5 négyzet besatírozásakor kapott eredmény, és a vég
nélküli rajzoláskor kapott eredmény között.
SZEPI - 61
74. Egy 1 egység oldalú ABCD négyzet belsejében vegyünk fel véletlenszerűen egy P
pontot. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az így keletkező ABP háromszög
tompaszögű lesz?
Megoldás:
Az ABP háromszögben A-nál és B-nél nem lehet
tompaszög, mivel AP és BP egy derékszögű szögtartomány
belsejében vannak, így a szögek ott kisebbek, mint 90o. Így
ABP háromszögben csak P-nél lehet tompaszög.
Vizsgáljuk meg, mikor látszik az AB szakasz a P pontból
tompaszögben. Thalész tétele következményeként ehhez P
pontnak az AB fölé írt Thalész körön belül kell lennie. A
kedvező P pont tehát egy AB átmérőjű (1/2 sugarú)
félkörön belül van.
75. Egy 2 egység oldalú ABC szabályos háromszög belsejében vegyünk fel
véletlenszerűen egy P pontot. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az így keletkező
ABP háromszög hegyesszögű lesz?
Megoldás:
Bárhogy vesszük fel P pontot, az ABP háromszögben
A-nál és P-nél 60o-nál kisebb szög keletkezik, így
annak szükséges és elégséges feltétele, hogy ABP
háromszög hegyesszögű legyen, az, hogy P-nél is
hegyesszög legyen. Ehhez az kell, hogy P kívül legyen
AB szakasz mint átmérő fölé írt Thalész körön. A
feltételnek tehát a satírozott terület felel meg.
AB Thalész köre AC és BC oldalakat K illetve L
pontokban metszi. Mivel ezek a pontok rajta vannak
AB Thalész körén, AKB és ALB háromszögek
derékszögűek. Mivel az ABC háromszög egyenlő
oldalú, az AL illetve BK magasságok felezik az oldalakat. Mivel A-nál és B-nél 60 o-os
szög van, ezért AOK és BOL háromszögek egyenlő oldalúak OK=OL=1.
A satírozott területet megkapjuk tehát, ha az ABC háromszög területéből kivonjuk az
AOK és OBL háromszög területét, valamint az O középpontú 1 egység sugarú 60o-os
körcikk területét.
Mivel az a oldalú egyenlő oldalú háromszög területe ,
SZEPI - 62
76. Egység sugarú félkörbe o -os derékszögű háromszöget írunk az ábrán látható módon.
Mennyi a valószínűsége, hogy az ábrán véletlenszerűen kiválasztott pont a
háromszögön belül van, ha =30o?
Mekkorának válasszuk a háromszög szögét, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott
pont
a. a lehető legnagyobb valószínűséggel essen a háromszög belső tartományába
b. azonos valószínűséggel kerüljön a háromszög belső illetve külső
tartományába ?
Megoldás: A félkör területe:
Az ABC háromszög egy szabályos háromszög

fele, ezért oldalai:
a=1
A háromszög területe:
c. A háromszög oldalai: a=2sin b=2cos
A háromszög területe:
A keresett valószínűség akkor lesz maximális, ha a háromszög területe a lehető
legnagyobb.
Ez akkor teljesül, ha sin2 =1, innen =45o, azaz egyenlő szárú háromszöget
rajzolunk a félkörbe.
d. A két terület akkor lesz egyenlő, ha:
Azaz
Innen
Ebből az egyenletből
SZEPI - 63
77. Az ábrán látható szoba mennyezetén levő lámpa legszélső fénysugara 25o-os szöget
zár be a függőlegessel. Mennyi a valószínűsége annak, hogy megtaláljuk a leejtett
kontaktlencsénket ebben a rosszul kivilágított szobában? A szoba méretei: Hossza
3,8m, szélessége 3,2m, a lámpa aljának magassága 2,85m.
Megoldás:
A valószínűség kiszámításához meg kell tudnunk, hogy a
szoba alapterületének mekkora része világos, azaz hogy
mekkora a fénykör. A lámpa a szobának egy kúp alakú részét
világítja meg. Ennek tengelymetszete egy egyenlő szárú
háromszög. A háromszög alaphoz tartozó magassága 2,85m,
és szárszöge 50o.
Így:
78. Az ISS űrállomáson egy téglatest alakú tartályban elveszett egy

igen fontos csavar, és most ott lebeg valahol a teljes sötétségben
az űrhajós legnagyobb bánatára. Mielőtt egy mágnessel
kicsalogatná, meg szeretné találni. A tartály tetején van egy kis
lyuk, melyen át bevilágít a szemközti fal felé. Az űrhajós
zseblámpája olyan kúp alakú fényt ad, melynek nyílásszöge 40o.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy mielőtt elfordítaná a lámpát
más irányba is, az első pillanatban meglátja az igen kicsi csavart?
A tartály méretei az ábrán láthatók.
Megoldás:
A szerencsés megpillantás valószínűségét megkapjuk, ha kiszámítjuk a fénykúp és a
tartály térfogatának hányadosát. A tartály térfogata:
A fénykúp nyílásszöge 40o, magassága 0,8m. Sugara a POC derékszögű háromszögből

kiszámítható:
, tehát a teljes kúp a téglatest

belsejében van. .
SZEPI - 64
79. Zoli edzésről este 9 és 10 óra között szokott hazajönni. Édesanyja meleg vacsorával
várja. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a frissen sütött étel nem fog 15 percnél
tovább várni Zolira, de neki sem kell 15 percnél tovább várakoznia a vacsorára?
Megoldás:
A vacsora készüljön el 9 óra x percre, Zoli pedig 9 óra y perckor
érkezik haza. Ideális helyzet, ha
Az ilyen tulajdonságú x,y változóknak egyértelműen
megfeleltethetünk egy P(x;y) pontot a koordinátasíkon
(természetesen ezen pontok egy 60×60-as négyzet belső
tartományának pontjai).
Pl.: P(3;16) azt jelenti, hogy a vacsora 9 óra 3 perckor lett kész,
és Zoli 9 óra 16 perckor érkezett haza, azaz a vacsora csak 13
percet hűlt, tehát még ehető állapotban van.
Alakítsuk át az egyenlőtlenséget:
. Innen az és az összefüggéseket kapjuk.
Ezeknek megfelelő pontokat a koordinátasíkon a következő ábrán vonalkázással
jelöljük. A kedvező pontok egy hatszöget alkotnak, melynek területe:
Az ideális állapot bekövetkezésének valószínűsége 44% körül van.
80. Véletlenszerűen három részre törve egy d hosszúságú pálcát, mennyi a valószínűsége
annak, hogy a kapott darabokból háromszöget lehet összerakni?
Megoldás:
Legyen az AB=d hosszúságú pálcán a két töréspont P és Q. Így három darab

keletkezik: AP=x; PQ=y és QB=d-(x+y).
Ezekből akkor lehet háromszöget készíteni, ha igaz rájuk a háromszög egyenlőtlenség,
azaz bármely kettő hosszának összege nagyobb a harmadik hosszánál:
SZEPI - 65
Azok a pontok, melyek mindhárom egyenlőtlenséget kielégítik, és amelyekre x,y>0 és

x+y
Ami a teljes eseményt illeti, a koordinátasíkon azok a P(x;y) pontok jöhetnek szóba,
melyekre a kezdeti feltételek miatt
, amelyek
egy háromszög belső tartományának pontjai.
A két háromszög területének aránya megegyezik a keresett valószínűséggel:
SZEPI - 66

Valószínűségszámítás Feladatok&megoldások

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Valószínűségszámítás Feladatok&megoldások

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS FELADATOK – Kezdőknek

ahol kedvező elemi esemény az, ami esetén a B

II. axióma: P(biztos esemény)=1, P( )=0

III. axióma: Ha AB= , akkor P(A+B)=P(A)+P(B)

P(írások száma 1)=2/4=1/2.

hanem k számot szorzunk össze: .

szám: . Ennek is van saját jelölése: ,

Megjegyzés: látható, hogy

És akkor jöjjenek a feladatok

P(a dobott szám prím) =

P(a dobott szám 3-mal nem osztható) =

P(a dobott szám 3-mal osztható) =

2. Egy dodekaéder lapjaira ráírtuk a számokat 1-12-ig. Mekkora a

h. A tizenkét számból három osztható 4-gyel : 4, 8,12.

valójában csak 7-1=6 ilyen szám van. Vagyis

l. Nem osztható sem 2-vel, sem 3-mal az 1, az 5, a 7 és a 11, ezért

A négy cukorkából kettőt módon lehet kiválasztani.

Ennek a valószínűsége: . (Ezt így is megkaphattuk volna: 1 -1/3 = 2/3.)

d. Annak a valószínűsége, hogy az egyik tálból a sárga almát választjuk 0,1. A

e. Annak a valószínűsége, hogy az egyik tálból a sárga almát választjuk 0,1;

5. Az számkártyákat összekeverjük, majd egymás után letesszük az

A négy számkártyát 4×3×2×1=24 különböző sorrendben tudjuk egymás után letenni.

tehát a kedvező esetek száma 2×3=6. A valószínűség tehát .

6. Két dobókockával dobunk egyszerre és összeadjuk a dobott számokat.

6 = 1+5 7 = 1+6 8 = 2+6

Tehát Laci a legesélyesebb a nyerésre, Tomi és Feri esélye egyforma.

7. Két dobókockával dobunk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a dobott számok

Az egyik kockával is hatféle számot dobhatunk, a másikkal is, ezért összesen 6 × 6 =

A szorzat négyféleképpen állhat elő , ezért P( a szorzat 12 ) = .

Tehát P( a szorzat prímszám) = .

8. Két dobókockával dobunk. Adjunk meg olyan elemi eseményeket, amelyek

a. P(a dobott számok összege 3) = =

b. P(a dobott számok összege páros négyzetszám) = =

c. P(a dobott számok összege 5-nél nagyobb prímszám) = =

9. Balázs és Marci testvérek. Esténként négy dobókocka feldobásával

Egy kockadobás eredménye hatféle lehet: 1; 2; 3; 4; 5; 6.

Így annak a valószínűsége, hogy egy dobás nem hatos .

10. Öt dobókockával dobunk egyszerre. Mekkora annak a valószínűsége, hogy három

Ez tíz eset a 32-ből, tehát a valószínűség

11. Egy fiókban van hat pár kesztyű.

c. 6 db jobbkezes és 6 db balkezes kesztyű van a fiókban. Közülük kettőt

lehetséges módon tudunk kiválasztani. Nekünk az a kedvező, ha

mindkét kesztyű a jobbkezesek közül kerül ki. Ez esetben fordulhat

elő. Így két jobbkezes kesztyű kiválasztásának valószínűsége:

lehetséges módon tudunk kiválasztani. Most az a kedvező, ha

mindkét kesztyű a balkezesek közül kerül ki. Ez esetben fordulhat

Így két balkezes kesztyű kiválasztásának valószínűsége: .

Az első esetben a következő lehet a dobás kimenetele:

A négy lehetséges esetből a FEJ-FEJ, illetve az ÍRÁS-ÍRÁS egy-egy esetben, a FEJ-ÍRÁS

Ha édesanyja x db 10 Ft-ost tesz a pénztárcába, akkor x + 5 db érem lesz benne.

Így P(10-est választunk) = innen x = 20, tehát Karesz édesanyja 20 db 10

14. Vettünk öt darab egyforma Blend-a-med Complete és egy Blend-a-med Soda

d. Ha a Blend-a-med Soda Bicarbonate fogkrém a saját dobozába kerül, akkor a

a Blend-a-med Soda Bicarbonate fogkrém a saját dobozában van, ez pedig .

Blend-a-med Soda Bicarbonate nincs a helyén, ez pedig .

15. A virágoskertben tavasszal háromféle tulipán (piros, sárga, rózsaszín)

d. Mama első nap öt cédulából húz, a sárga nárcisz valószínűsége . Másnap

szintén öt cédulából húz, a sárga nárcisz valószínűsége ismét . Így két

egymást követő napon a sárga nárcisz valószínűsége: .

valószínűsége . Tehát annak a valószínűsége, hogy két egymást követő

napon ugyanolyan virágot szed mama a vázába .

tulipános cédulát húz . A második napon is ugyanazokból a cédulákból húz,

így két egymást követő napon a tulipán valószínűsége: .