Forradalom és alkotmányos átalakulás Magyarországon

TK. 199, 202-205.o.

1. Előzmények
a) 1847-48-as országgyűlés, „utolsó rendi ogy”, Pozsony:
 pártok megalakulása: Konzervatív Párt, Liberális Párt (elnök: Batthyány Lajos)
 Kossuth alsóházi képviselő
 Kossuth 1848. március 3-i felirati beszéde (közteherviselés, politikai jogegyenlőség,
népképviselet, független nemzeti kormány)
A követelések elhangozhatását is a külpolitikai helyzet változásai tették lehetővé,
alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is!
„A dynastiának tehát választani kell saját java s egy korhadó rendszer tartogatása között.
… az leszen a Habsburg ház második alapitója, ki a birodalom kormány rendszerét alkotmányos
irányba reformálandja, s felséges háza trónusát hü népeinek szabadságára fektetendi le
rendithetlenül.”
 alsótábla elfogadta, felső nem
b) európai események
 itáliai forradalom
 párizsi forradalom (febr.22.)
 csak Nagy-Britannia és Oroszország maradt érintetlen a forradalmi hullámtól
 március 13. bécsi forradalom (Kossuth beszédét terjesztették Bécsben!)

Metternich lemondott és elmenekült
az uralkodó alkotmányt ígért Ausztria népeinek
 a felsőtábla elfogadta Kossuth javaslatait! (márc.14.)

2. 1848. március 15. pesti forradalom

 vértelen forradalom
E fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit.
Egy részük tagja volt a liberális ellenzék egyesült szervezetének, az Ellenzéki Körnek is. Közülük
került ki Irinyi József, aki 1848. március 11-én megfogalmazta azokat a rövid pontokat, amelyek
Kossuth március 3-i beszédének szellemében, attól némileg eltérő hangsúlyokkal, a polgári
átalakulás következetes keresztülvitelét követelték. A Pilvax ifjai - Kossuthékkal egyeztetve
szerették volna e „Tizenkét pontot" több ezer pesti polgár aláírásával eljuttatni Pozsonyba, hogy így
támogassák a reformellenzék megrekedéssel fenyegető országgyűlési küzdelmét. Mindezért
március 19-ére, a József-napi országos vásár napjára - francia mintára a fiatalok Rákos mezején
nagygyűlést és bankettet akartak szervezni, aláírásgyűjtéssel. Az Ellenzéki Kör idősebb vezetői
országos, gondosan előkészített akciót akartak. A bécsi forradalom hírének megérkezte után
azonban a Pilvax ifjai úgy döntöttek, hogy önállóan cselekszenek. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats
János, Sükey Károly, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Jókai Mór elhatározta, hogy másnap érvényt
szerez a „Tizenkét pont" közül az elsőnek, a sajtószabadság követelésének, s a többinek éppen
ezáltal: cenzori engedély nélkül kinyomtatják a „Tizenkét pontot" és Petőfi lelkesítő költeményét, a
Nemzeti dalt. Március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben indultak el a Pilvaxból a
közeli egyetem felé. Előbb az orvoskar, majd a politechnikum (mérnöki intézet) hallgatói, végül a
jogászok csatlakoztak tömegesen a menethez. Az ifjúság egybegyűjtése után immáron mintegy
kétezren folytatták útjukat a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcába, Landerer Lajos és Heckenast
Gusztáv nyomdájához. Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi, Degré Alajos és Vidats János követelte
Landerer Lajostól, a nyomda tulajdonosától, hogy nyomtassa ki a „Tizenkét pontot" és a Nemzeti
dalt. - „Lehetetlen, nincs rajta a cenzori engedélyezés" mondta Landerer. A fiatalok megdöbbentek.
Landerer azonban a segítségükre sietett, s odasúgta nekik: „Foglaljanak le egy sajtót." - Erre Irinyi
odalépett az egyik géphez és kijelentette: „E sajtót a nép nevében lefoglaljuk." Mire Landerer csak
annyit mondott: „Erőszaknak ellent nem állhatok". A nyomdászok pedig lelkesen megkezdték a
„Tizenkét pont" és a Nemzeti dal kiszedését és kinyomtatását. A nyomda előtt összegyűlt sokaság
boldogan kapkodta szét a több ezer, még nyomdafestékes és az esőtől nedves példányt. Délután
három órakor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tízezres tömeg a pesti
Városházához vonult (ez a mai Petőfi tér helyén állott), s rábírta a tanács tagjait is a „Tizenkét pont"
követeléseihez történő csatlakozásra. Forradalmi választmány alakult, majd a még nagyobb tömeg
a hajóhídon át megindult Budára, hogy az országos végrehajtó hatalom legfontosabb
kormányszékével is elfogadtassa követeléseit, s kiszabadítsa várbeli börtönéből a
jobbágyfelszabadítás egyik legkövetkezetesebb szószólóját, a röpiratai miatt bebörtönzött Táncsics
Mihályt. A délután folyamán elterjedt hírek ellenére a Helytartótanács nem mert katonai erőszakot
alkalmazni, hanem elfogadta a „Tizenkét pontot", Táncsicsot szabadon bocsátotta, s eltörölte a
cenzúrát. A rab Táncsicshoz maga a felesége lépett be először az örömhírrel: „Nincs többé
cenzúra!" A börtönt elhagyó írót a kapunál bérkocsi várta, amelyet ezúttal nem lovak húztak át
Pestre, hanem maga a rabszabadító tömeg. Este a Nemzeti Színház díszelőadása ünnepelte a
forradalom győzelmét.
(Hermann Róbert: Forradalom és szabadságharc 1848-1849)
https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_10/lecke_05_044

Bécs Pozsony Pest

III. 3.
III. 13.
III. 14.
III. 15.
III. 17.
IV. 7.
IV. 11.
  Pozsonyból Kossuth felirati javaslatával Bécsbe utazó országgyűlési küldöttség a
pesti eseményekről még nem tudott (küldöttség célja: az uralkodó nevezze ki
teljhatalmú helytartóvá unokaöccsét, István nádort, miniszterelnökké Batthyány Lajos
grófot; tegyen ígéretet az országgyűlésen alkotandó reformtörvénycikkek
szentesítésére)

3. Batthyány-kormány
 első magyar független, felelős minisztérium
 A minisztériumban a magyar politikai élet valamennyi irányzata képviselve volt:
konzervatív (Esterházy)
pártokhoz nem tartozó (Széchenyi)
mérsékelt liberális (Deák, Klauzál, Batthyány)
liberális baloldali (Szemere, Kossuth)
centralista (Eötvös)
korábban nem politizáló (Mészáros)
 Liberális többségű koalíciós kormány!

A Batthyány-kormány
tagjai
 4. Áprilisi törvények - a polgári átalakulás törvénye; V. Ferdinánd április 11-én szentesítette

FORMS-ban
Választhattak volna-e 1848-ban az alább megnevezett létező vagy fiktívszemélyek?
1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyülés
hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyülési követek
választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Ezeken kivül:
2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem
atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás,
gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett
valláskülönbség nélkül, választók:
a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300e. ft. értékü házat vagy
földet, egyéb községekben pedig eddigi urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésü
birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak.
b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési
teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst
forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.
d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek,
tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és
iskolatanítók, azon választó kerületben, mellyben állandó lakásuk van.
e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leirt képességgel nem bírnak is.
(Részlet az 1848. évi V. törvénycikkből)
IGEN NEM INDOKLÁS
Pató Pál nemes
Kossuth Lajosné
Arany Laci (11 éves)
Vörösmarty Mihály
Löw Lipót rabbi
Nagy Géza kereskedősegéd
Rózsa Sándor betyár
Kasza János 30 holdas gazda
Habsburg István főherceg, nádor
Ján Kollár, szlovák evangélikus lelkész