Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történelmének

egyik legfontosabb időszaka volt.

Az áprilisi törvények jelentős szerepet játszottak a 1848-1849-es forradalmi
események során. Ezen jogszabályok 1848. április 11-én kerültek elfogadásra,
és jóváhagyásukkal a magyar polgári nemzetállam megszületett. Az új kormány
tagjai között olyan nevek szerepeltek, mint Batthyány Lajos, Szemere Bertalan,
Kossuth Lajos, Széchenyi István, Klauzál Gábor, Eötvös József, Deák Ferenc. A
törvények további részleteiben benne volt az OGY, népképviseleti választás,
Ösiség eltörlése és az országegyesítés megvalósulása.
Az országegyesítés megvalósult, Erdély és a határőrvidék Magyarországhoz
csatlakozott. A Batthyány kormány idején megtartották az országgyűlési
választásokat, amelyeken a kormányt támogató többség jött létre. A hadügy és
Pesti gépgyár is ide tartozott. Az áprilisi törvények hatására megkezdődtek a
nemzetiségi törekvések, mint a szlovákok, románok, szerbek, zsidók és mások
követelései. Jellasics is megtámadta Magyarországot, aminek következtében a
Batthyány kormány lemondott, és az Országos Honvédelmi Bizottmány alakult
Kossuth Lajos vezetésével.
Az önvédelmi háborúra való készülés során a külföldön szolgálatot teljesítő
magyar katonákat hazahívták, önkéntes nemzetőr csapatokat szerveztek, és
Kossuth toborzókörútra indult. Az önvédelmi háború első szakaszában több
csata zajlott, mint a pákozdi csata Jellasics ellen, ami után Kossuth lett a vezető,
majd a schwechati csata. Ezt követően Windisch-Gratz herceg leverte az
ismételt bécsi forradalmat, és az osztrák csapatok betörtek Magyarországra. Az
osztrákok segítséget kértek az oroszoktól, így sok előnnyel győzedelmeskedtek
a magyarok felett. A külső segítség hiánya miatt a szabadságharc sorsa
bizonytalan volt, különösen az európai egyensúlyi politika miatt.
Az oktrojált alkotmány hatására erős polarizáció alakult ki a magyar politikában,
és a tavaszi hadjáratok is megkezdődtek. A hadsereg fellázadt Henrik
Dembinszki ellen, és Kossuth Klapka Györgyöt nevezte ki vezérkari tisztté. Bem
átvette a parancsnokságot, de csatát kell vállalnia,m megsemmisítő verreséget
szenved. Görgey felszólítja a kormányt a hatalom átadására és aug 11.én
bekövetkezik a fegyverletétel Világoson.