Professional Documents
Culture Documents
Barczifuzetek 8
Barczifuzetek 8
ËSZPËRENTE—MAGYAR SZÓMAGYARÁZATOK
ÉS NÉHÁNY FORDÍTÁS
REJTVÉNYMONDATOK MËGOLDÁSSAL ËGYÜTT
“S mert nagyon szeretem, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegenek kecske-
mekegéshez hasonlítják. Igaz rengeteg e hemzseg benne. A nép füle nem is tűri. Válto-
gatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.
Színező tulajdonságán kívül értelemtisztázó szerepe is van a zárt ë-nek …. Értëk
némëtül, értek örömök Van eszëm, moslékot nem ëszëm. Ëlég baj, ha elég. Rosszul
tëttem, mëgbántam a tëttëm. Elvesztem, ha ezt elvesztëm.
Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket ne hasonlíthassa a kül-
földi mekegéshez vagy kelepeléshez, s ne támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar
ember tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”
(Beszélni nehéz! A 26-28. oldalról. Magvető Könyvkiadó, 1974 és 1976)
Péchy Blanka
“…aki beszédében meg tudja különböztetni a nyíltan és zártan ejtett e hangot, az te-
gyen is különbséget a kétféle e között.
Ebben ne Budapest nyelve legyen a példa, a minta, mert ez rossz példa lenne, hanem
a falusi meg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!
A kétféle e megkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nem kívána-
tos túltengésének.”
(Mekegő nyelv-e a magyar? Anyanyelvi őrjárat. 43-45. o. Szabad Föld. Bp.,
1999)
1
továbbá
Lázi Bélának, Lázi Árpádnak, Tálas Sándornak
és családjuknak.
Bicske—Kunszentmárton,
2006. novembër 1-jén
M. A. szërkesztő
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
ËSZPËRENTE ÉS OSZPORANTA
“… magyar nyelvën edzëtt elmével…”
2
(Dr. Dëme László profësszor)
3
A kettősség és hármasság érdëkës, eddig az oktatásban és nyelvművelésünkben këllően
figyelëmbe nem vëtt jellemzője nyelvünknek. Nem csupán a toldalékok többségében érvényesül, hanem
alap- és a toldalékos szavainkban is. Ideírok ëgy-ëgy szókettőst és szóhármast. Olyan példákat kerestem,
amelyekben mind az alapszavakban, mind a toldalékokban mëgjelënnek a “mellérëndëlt” magánhangzók,
amelyekben lëhetőség szërint a mássalhangzók is azonosak vagy valamilyen módon kapcsolódnak
ëgymáshoz:
Az eddig tárgyaltak alapján könnyen mëgjelölhetjük a három fő forrást, amelyekből ennyire nagy
számban sorjáznak az ëszpërentés szavak:
1. Toldalékok. A) Képzők: këgyelëm, kertëcske, nyeldëkël, verdës, keltëget, szërëzhet; sebës,
kezes stb.; B) Ragok: ebbe, kertben, helyën, kedvesen, embërhëz, Rëcskëtt; C) Kötőhangok (fejek,
nedvet, embërëk, retkët, hevesebbek stb.) kínálják az alkalmat számunkra.
2. A számtalan eë-s szó: fëdelet, gyerëk, zseb, lëtt, lëttek, keres, helyës, veszëdelmes, termetës
stb.
3. A magyar nyelv gazdag szókincséből könnyen meríthetünk azonos vagy hasonló jelëntésű,
rokonértelmű szavakat (embërtársam – felem, feleségëm – nejem, Isten – Egek Fejëdelme vagy
Mënnyek Fejëdelme vagy Szellem stb.)
A ëszpërente változatának gondolt aszparantával már jóval kevesebb fogalmat, mondatot tudunk
összehozni, az oszporonto (öszpöröntő stb.) pedig még szűkebb keretëk között űzhető. Viszont ha az e-hëz
és ë-hëz hasonlóan az a-t és o-t is összekapcsoljuk, azaz ëgyesítjük őket, akkor az oszporanta már csak-
nem olyan életképes lësz, mint az ëszpërente.
Íme a mintaszavak a-val és o-val: 1. Toldalékok. A) Képzők: borzalom, lapocska, haldokol,
kapdos, hajtogat, szorozhat, zabos, vajas stb. B) Ragok: abba, sajtban, hajon, aljasan, kaporhoz, Tabott;
C) Kötőhangok: vajak, borok, sarjat, vackot, havasabbak stb. 2. Szavak: vonal, sarok, rab, hozott,
hoztak, mos, bajos, lakodalmas, zamatos stb. 3. Rokonértelműek: embërtársam – sorsosom, feleségëm
– oldalborda otthonomban, Isten – Atya.
A vázolt magánhangzó-rëndszërnek mëgfelelően ö-vel és ő-vel is közlök mintaszavakat, (hiszën
akár öszpöröntő nyelvën is alkothatunk szövegët): 1. Toldalékok. A) Képzők: kötelëm, szőröcske,
öldököl, tördös, öltöget, sörözhet, köbös, zöldes stb. B) Ragok: körbe, törtben, őrön, közösen, körhöz,
Győrött; C) Kötőhangok: törtek, körök, zöldet, pöcköt, önösebbek stb. 2. Szavak: bőrönd, főnök, öröm,
jött, jöttek, köröz, bőrös, győzedelmes, körös stb. 3. Rokonértelműek: embërtársam – főm, feleségëm –
nőm, Isten – Ő. (Az ö-ő részlegësségekor nem vastagítottam a szót-szóalakot.)
Elrëttentő példaként Petőfi Sándornak A Tisza című versében lëírt sorára szoktak hivatkozni:
“Mely nyelv merne versënyëzni véled?”; így kívánják jelëzni nyelvünk e-túltengését. Ez az állítás
4
nyilvánvalóan nem igaz, hiszën az e bëtűjel két, köznyelvinek tekinthető magánhangzót is jelöl. Maga Petőfi
Sándor jól ismerte az ö-zést és az eë-zést, Arany János pedig fölhívta a figyelmet 15. magánhangzónk használatára.
Fontos tudományos eredményként még hadd említsük mëg: Bolla Kálmán profësszor legújabb
kutatásai arra utalnak, hogy a szép hangzás, az ëgybeeső szavak, szóalakok csökkentése mellett nyelvünk
hangrëndszërének épsége jóval nagyobb súllyal esik latba a középzárt ë mëgőrzéséért fëlhozott érvek
mérlegëlésekor. A beszédészlelésre vonatkozó vizsgálatok közvetëtt módon úgyszintén támogatják a közép
ë helyzetét, hiszën könnyebb észlelni, fëlfogni a tisztán, 15 magánhangzóval kiejtëtt szavakat,
kifejezésëket, mint a terjedő, túl lazán képzëtt hangzókból összeálló, elmosódott beszédët.
Ezt a kis gyűjteményt mindën bizonnyal nagyobb terjedelëmben lënne érdëmës közzétënnünk,
ëgyéb játékfajtákkal bővítve. Mivel hiányt pótolunk, mégis az azonnali kiadás mellett döntöttünk.
Mészáros András
Bárczi Füzetëk II. Válogatott szakirodalom. Köznyelvi kiejtésünk és középzárt ë. Bárczi Géza
Kiejtési Alapítvány, 2005
Bárczi Füzetëk V. Helyësen. Ë-jelölő eszköz. Termékismertető. Eë-átalakító számítógépes nyelvi
eszköz tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek, hivatásos beszélőknek és tudósoknak. Bárczi Géza
Kiejtési Alapítvány és MorphoLogic Kft., 2006
Bárczi Füzetëk VI. Szente Imre: Nyelvünk szëbbé tëhetëd! Vidám tanversëk nyelvkedvelőknek.
Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006
Bodolay Géza néhány alapvető, úttörő írása: - A kétféle rövid e hangról. Módszërtani Lapok (Ma-
gyar) é.n.; - A külföldi magyar nyelvoktatás néhány hangtani és alaktani kérdése. A magyar nyelv gram-
matikája, Akadémiai Kiadó, 1980; - Fëlvetëttem, de ëlég-ë ez? Vasi Szemle, 1978/4.; - Néhány irányelv
ëgy némët nyelvű magyar nyelvkönyv lëíró nyelvtanához. Magyar Nyelv, 1979. (315–328. o.); - Nyelvé-
ben él a nemzet! Híradástëchnika 2000/12.; - Nyelvünk szëbb hangzásáért. ÉAny., 1998/1.; - Nyelvünk
szëbb hangzásáért. Vasi Szëmle, 1998/3. (Ez utóbbi zárt ë-s változatban.)
Bodolay Géza: Versëk szëbben. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2001. 296. o.
Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2001
Draskóczy Balázs
Dr. Dutkó András
Ëszpërente Wëbhely (A világhálón lelt anyag ëgy része, részben átigazítottuk.)
Ferenczy Géza: Arany János, nyelvünk búvára és művelője. Magyar Nyelvőr 81. és 82.
Grätzër Józsëf: SICC. Szórakoztató Időtöltésëk. Cselës Csalafintaságok. 1935 (Kissé átigazítva)
Ismeretlen szërző (Ëszpërente Wëbhely)
Kiss Gábor (Főszërkesztő): Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, 1999
Mészáros András: Grétsy László és Hërnádi Sándor nyomdokain. Játékok, fëladatok 15. magán-
hangzónk rëndszërbe állításával. (Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata.
Írások Grétsy László 70. születésnapjára (347–349. o.). Szërkesztëtte Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói
Ádám. Tinta Könyvkiadó, évszám nélkül [2002]
Saját szüleményëk és néhány tanulói alkotás
Szakács Béla—Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középiskolák Kazinczy-
versënyéhëz. Tizënöt magánhangzós változat. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005
Ëszpërente—magyar szómagyarázatok
vagyis rejtvénymondatok mëgoldással ëgyütt
5
1. Ëgy terëm keretëzëtt szëme, melyën beleshetsz e terëmbe.
? Ablak.
4. Embërëk elseje.
? Ádám.
10. Ketrecëk, melyekben ezër beste leselkëdve hever, s e helyën rëngeteg ëgyebeket, elevenëket gyerëkëk,
embërëk lesnek.
? Állatkert
11. Kezdetben ezt ëtte mëg embërëk elseje. Ez embër s neje lëtt këgyvesztëtt, s elveszëtt e këllemes hely.
? Alma.
12. Szëndërëg.
? Alszik.
13.Szesz ellenëse.
? Antialkoholista.
14. Delej. Ereje veszëdelmes embërre, embër mëgmered, teste beleremëg, lelke mënnyekben lësz.
? Áram.
15. Fenekednek ëgy mëgbetegëdëtt ere, melynek neve nemës elemët jelëz.
? Aranyér.
16. Këgyetlen melegben enyhet lelhetsz e helyën, mert levelek rejtenek el, s fëllegtelen eged
melege nem përzsëlhet.
? Árnyék.
6
17. Rëngetegben lepel, melyben lëesëtt levelek hevernek.
? Avar.
19. Nedves meredëk helyekre ereszkëdnek lë; lënt mëg keskëny, veszëdelmes helyekën
keverëgnek.
? Barlangászat.
23. Ëgy mëg ëgy kerek perec, melyet rëndnek embëre tëhet kezedre.
? Bilincs.
30. Szenvedëtt lelkëdben kelt gerjedelëm, melynek ereje këgyetlen ellen-tëttët kerestet
veled, s të ezt remëgve, eszëdet vesztve keresëd.
? Bosszúvágy.
31. Fëgyencëk helye.
? Börtön.
32. Kertben vërësen termëtt eledel, melyet eltësznek. Elvërësëdëtt embërt ezzel neveznek mëg.
? Cékla.
7
33. Ëgy elvetemëdëtt rëndszër embëre. Keze mellett rëngeteg eszme lëtt eltemetve, s mëgnyesëtt jeltengërëk
leplekre lëvettessenek, mert teljes jeleket e rëndszër nem szeret.
? Cënzor.
34. Kezedbe vëszëd, s hëgyëzëtt szenes bele szeletre, lemezre lëkenve jeleket tësz.
? Cëruza.
36. Fejre helyëzëtt fekete, emeletës hengër, melyben ëgyesëk kedvtelve rejtëgetnek beste
gyermëkëket.
? Cilindër.
37. Ëgy beteg szenvedelëm, melyben ëgy embër neve nevezetës lësz, s embërnek ez rëngetegët jelënt.
? Címkórság, kóros törekvés a hírnévre.
39. Mestërembër. Ëgy zsebës testët szërkeszt ëgybe, melybe lënt testëd nyele bele lësz
helyëzve, s mëhetsz vele benne.
? Cipész.
40. Eledel. Rezessel szëmben ezt ëszëgesd, erre nyelve leve mëgered, zene-szërkëzete tele lësz nedvekkel, s reze
rëcsëg.
? Citrom.
44. Neveletlen embër fej-eleje eledelt nyelve rëngeteg mëgnedvezëtt eledelt nem fëd el, s
neszëket ereszt.
? Csámcsog, csemcsëg.
45. Veszekëdve s befejezve ezt temetëd el.
? Csatabárd.
46. Ez ëgy pëcëk, mellyel elemëket szerelhetsz ëgybe. Teste hengërës, s e hengërës testbe
ëgyenletësen emelkëdve s tekerten mënetëket nyestek bele. Feje lëhet szëgletës s kerek, s e
fejjel këll pëckëdet betekernëd.
? Csavar.
8
47. Csëppëcske gyermëk. Rëngetegët szëndërëg, s ëgyetlen eledele mellnek teje.
? Csecsemő.
49. Szerelëm kedves, gerjedelmes jele, melyben nedvem nedveddel keverëdve, ëgyre-ëgyre
belemelegëdve nyelvem nyelveddel tekerëgve enyelëg. Teljesen belefeledkëzhetëk, szëmëm nem
meresztëm, ellenben szëmfëdelem lëeresztëm, s jelënëm pereme, melyën ëgyebek leledzenek, rëttenetes
messze derëng, s szellemëm fëlemelkëdve mënnyekben lebëg. Mellesleg nemëgyszër fëllelhetëd
szerelmes versëkben, jelënetëkben s esetëkben, melyekben zene mellett nyelved zëngedëzve rëzgetve
lelkëd lëngetëd.
? Csók.
58. Lëesëtt nedvek, mënnycsëppek ellen fëlemelt nyeles, feszës, fekete lepellel fëdëtt
szërkëzet.
? Esernyő.
60. Nyelvezet, mellyel embërëk rëngeteg eë-t elzëngve mekëgnek szellemësen, esetleg ellenszenvesen.
? Ëszpërente.
9
? Ëszpërente.
63. Këllemetës hely, melyben kedvedre ëhetsz ëlëget, ellenben e nevezetës helyën teljes keresetëdet
elverhetëd.
? Étterëm.
66. Rëttëg.
? Fél.
76. Sebësen.
? Gyorsan.
10
? Gyorsírás.
85. Hevederre szerelt szërkëzet, melybe rëngeteg fëlëslegëst tëhetsz, s mënve cepelhetsz.
? Hátizsák.
86. Legmeredëkebb helyekën vezet fël e mënet fëllegëkbe, hëgyek teteje sëm lësz elrejtve.
? Hëgymászók, hëgymászás.
88. Tengër mellett ebben heverhetsz; nem mellesleg eme rëngeteg szëmcse zsënge gyerëkëk
kedvence.
? Homok
90. Ketten lëttek ëgyszërre; eme embërëk feje s szëme s jelleme ëgy.
? Ikrëk.
91. Mënetzene.
? Induló.
92. Szërkëzet, mely tengërën, terepën mënve helyës helyre terelhet. S nem veszël el.
? Iránytű.
11
93. Nyelv mestëre. Hëgyës szërkëzettel jeleket erëget: këllemes, rejtelmes, szent esetekët;
versëket.
? Író, költő.
94. Szeptembër elseje, rëggel ezër s ezër gyerëk mëgy ëgy helyre, mely helyën nyelveket, neveket,
embërëket, helyeket s ëgyebeket tësznek fejedbe. S ezëknek fejedben helyet këll keresnëd. E nyelveket,
neveket, embërëket, helyeket s ëgyebeket eszës embërëk, melyek nem szeretnek nem eszës gyerëkët,
helyëznek të fejedbe, eszëdbe. S ezëket nem felejthetëd el.
? Iskola.
97. Keletën tengër nemzete, mely mëgyerëket kedvel. Fejlëtt s rëngetegët termel. S ëgyszër
mëg ëgyszër rëttenetësen szenvedëtt repeszëk mellett.
? Japánok. Japán.
101. Eme hëgyës ëgyed meleg helyën ered. Cserepedben kedvelëd, esetleg kezedën sebët ejt.
? Kaktusz.
12
107. Kerevetëk mestëre.
? Kárpitos.
108. Ëgyes esetëkben nyerhetsz, ëgyes esetëkben veszthetsz eme embërëk kedvelte fëstëtt szeletëkkel rëndëzëtt
szërëncsemënetëkben.
? Kártya.
116. Hëgyekën fël s lë szervezëtt këllemes mënet, keveset keresëtt remëk helyekre.
? Kirándulás, hëgymászás.
117. Embërëket vezet tervezëtten këllemes helyekre.
? Kirándulásvezető.
118. Ëhetsz mëgkent kënyeret hëgyekbe mënve, mert rëggel betëtted eme szërkëzetët
zsebëdbe.
? Konzërvnyitó.
122. Keskëny szeletëk serege, melyekre rëndëzëtt jel-rëngetegët tëttek. E jeleket szëmëddel
13
szëdhetëd eszëdbe.
? Könyv.
123. Ëgy mëg ëgy kezes szërkëzet, mellyel leplekën szërkeszthetsz. Ëgy keze hëgyës, ezt
mëgvetëd ëgy helyën. Beles keze kerëng, s nem mëgy së messzebb, së beljebb (elvben).
Ennek bele lësz lëkenve. Lepledre kerek jelet, esetleg ëgy teljes kerek elemët tëhetsz e nyeles
szërkëzettel.
? Körző.
124. Tekergetëtt kendër.
? Kötél.
126. Mënetre tervezëtt nemës levek helye; e szërkëzet kerek s benne eme levek.
? Kulacs, üveg.
136. Ëgy hely tele termëkkel, s e termëkben fenekeknek terëmtëtt helyekkel. Jegyet vëszël,
mellyel beengednek, helyedet mëgkeresëd, s lëtelepszël. Kedvesëd melletted, feje
tenyeredben, s beceneveket rebëgtëk. Ëgy leplet lestëk, melyën embërëk jelënnek mëg
(persze nem elevenëk, mert ezëk fëlvëtt jelënetëk), s felesëlnek, szeretkëznek, verekëdnek.
Nemëgyszër mëgnevettetnek, de lëhetnek këgyetlenëk, s mëgrëttenthetnek. Ëgyes esetëkben
embërëk mellett, esetleg helyëtt rëngeteg beste szerepël, s csëpp gyermëkëknek kedvence
ëgy sereg szërzet, melyeket mëglëtt embërëk fëstëttek, szellemës, kedves lelkët lehelve nem
14
ëgybe. Jelënleg rëngetegën nem mënnek el e helyre. Ehelyëtt tekercsëket vagy lemezëket
vësznek, s ezëket ëgy szërkëzettel lëpërëgtetve lelnek kedvet e jelënetëkben.
? Mozi; házimozi.
137. Zene s këllemes terefere mellett embërëk ësznek, szeszt nyelnek s lelkesëdnek.
? Mulatság.
139. Helyës rëndben fëljegyzëtt esetëk, melyek këllemesek, nem këllemesek, ëgy helyën
elrejtve.
? Napló.
140. Meleg helyek fekete embëre.
? Négër.
145. Eme ëgybeszëgecsëlt, mëgfent kezekkel szelhetsz leplet, s nyeshetsz fejekën mëgeredt sërte-rëndëket.
? Olló.
146. Mestëre kerekes, nem kerekes szërkëzetnek, mely rëggelt, delet, estët jelëz.
? Órás.
148. Këllemetlen (esetleg këllemes) kevert szër, melyet beteg vësz be.
? Orvosság.
149. Rëggel e helyre mënnek csëpp gyerëkëk. Ësznek, gyerëkszërëkkel lësznek s rëngeteg
mese zëng.
? Óvoda.
150. Fekete, esetleg këllemes lepelbe tekerëdëtt embër, szent cselekëdetëket tësz.
? Pap, szentmise.
15
152. Levelek s szemetek veszthelye.
? Papírkosár.
153. Keresëd, de nem lelëd, legfëljebb ëgy keveset.
? Pénz.
159. Kerekekre szerelt fëdeles szërkëzet, mely fëllegëk fëlëtt bërrëgve lebëg, s vele sebësen mëhetsz.
? Rëpülőgép.
162. Lëesëtt nedvek ellen szërkesztëtt fëdëtt hely rëngetegben, mely nem merev.
? Sátor.
163. Mestër. Veszëtt s eltekergëtt ëbëk veszëdelme. (Gyëpët emlëgetnek…)
? Sintér (gyëpmestër).
164. Hely, melyre feneked lëhelyëzhetëd, benne këllemesen eltespedhetsz, testëd erre mëg erre
lëngethetëd, kezed mellette lëeresztheted. Lëhet benne rëngetegnek eleme mëgtekerve, ëgybeszërkesztve,
szëgelve, esetleg enyvvel mëgeresztve. Ëgyes esetëkben fëlemelhetëd, s fejbe verhetsz vele
mëgveszekëdett, ellened hërgëlt embërëket.
? Szék.
16
168. Este fëstve jelmezben szerepël, mëgnevettet, esetleg keserëgtet.
? Színész.
171. Engëdelmes.
? Szófogadó.
172. Szëme gyerëkëk s embërëk kedvence, remëk szeszës leve mëg nekëm kedvencëm.
? Szőlő.
173. Helyeket terepën kerestëk sebësen mënve szërte hëgyëkben, s rëngetegëkben. Lesve jeleket s lesve
përcëket sebësen mënve versënyëztëk.
? Tájfutás.
175. Jellemjegy. Fëlëslegët szërëz, melyet eltësz. Ez embërëknek segëdelme. Esetleg embërëknek nem
segëdelme.
? Takarékos. Adakozás vagy fukarság.
17
? Titok.
187. Legremëkebb eledelëket elejbe tëhetëd, ez lësz felelete: nem këll, ezt sëm ëszëm.
? Válogatós, finnyás.
188. Rëngeteg teherrel mëhetsz, heteket, rëngeteg helyre.
? Vándortábor.
189. Befejezve.
? Vége.
190. Testëdben erekben vezetëtt vërës nedv. Sebëkben ez sërken, de mëgdermed, s ezzel sebëd beheged.
? Vér.
191. Kedvenc helye: mënet eleje; eme embër embërëket vezet; fëgyelmet rëndël el.
? Vezető.
193. Kedvelt zene-szërkëzet, melyën fekete s nem fekete keskëny lemezëket verëgetve
zëngzetëket kelthetsz. Lëhetsz mestëre, remëkëlve ezreket delejëzhetsz mëg, s ehhëz neved
nem këll Ferenc lëgyën.
? Zongora.
~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ëszpërente fordítások
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Ismeretlen szërző
18
ËSZPËRENTE KÖZMONDÁSOK
13. Mëgkergetve beteg ëbët (mely nem mëhet rëndësen) ëgyszërre mellette
terëmhetsz, de nem nehezebb mëgtënnëd ezt ëgy jellemtelen embërrel,
mely mëglëtt esetëkkel ellenkëzve nem helyësen fëcsëg.
19
A KÖZMONDÁSOK MËGFEJTÉSE
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Draskóczy Balázs Kölcsey Ferenc
NEMZETËM ZËNGZETE HIMNUSZ
Nemzetëmet në vesd el, Isten, áldd mëg a magyart
Egek Fejëdelme; Jó kedvvel, bőséggel,
20
segëdelmezd kezeddel Nyújts fëléje védő kart,
seregëkkel szëmben. Ha küzd ellenséggel;
Ezërszër lëtt mëgvetëtt, Bal sors akit régën tép,
de szeretve lëhet, Hozz rá víg esztendőt,
elszenvedte e nemzet Mëgbünhödte már e nép
jelënt mëg ëgyebet. A multat s jövendőt!
Nemzetëmnek eleje Őseinket fëlhozád
hëgyën mënt kërësztbe, Kárpát szent bércére,
szërëzted e helyet Të, Általad nyert szép hazát
ebbe vezetted be. Bëndëgúznak vére.
S merre pëzsëgve mënnek S merre zúgnak habjai
e helyën csermelyëk, Tiszának, Dunának,
nemës tëttre gyermëkëk Árpád hős magzatjai
fëlcsëpërëdtenek. Fëlvirágozának.
E terepën Të kezed Értünk Kúnság mezein
eledelt termesztëtt, Ért kalászt lëngettél,
hëgyekën mëg melegëd Tokaj szőlővesszein
levet csëpëgtetëtt. Nëktárt csëpëgtettél.
Eme nemzet verte mëg Zászlónk gyakran plántálád
rëttëgëtt Keletët, Vad török sáncára,
s neves Fekete Sereg S nyögte Mátyás bús hadát
rëndësen remëkëlt. Bécsnek büszke vára.
Eh, de nem kedves tëttëk Hajh, de bűneink miatt
be fëlgerjesztëttek, Gyúlt harag kebledben,
kezed repesztëtt eget S elsújtád villámidat
s fëllegëk fënt zëngtek. Dörgő fëllegëdben,
Hëgyës fegyvert rëptetëtt Most rabló mongol nyilát
ferde szëm serege, Zúgattad fëlëttünk,
s erre fënt jelzëtt Kelet Majd töröktől rabigát
engëm rëkesztëtt be. Vállainkra vëttünk.
Melyszër zëngëtt el nyelve Hányszor zëngëtt ajkain
këgyetlen Keletnek Ozmán vad népének
tetemëknek fëlëtte Vert hadunk csonthalmain
zëngzetët ezëknek. Győzedelmi ének!
Melyszër mënt tëngyermëkëd Hányszor támadt tënfiad
ellened, kedves hely, Szép hazám, kebledre,
s eme gyermëk gyermëkët S lëttél magzatod miatt
benned temetëtt el. Magzatod hamvvëdre!
21
Hëgyre mëgy fël s messze lë, Bércre hág, és völgybe száll,
gyënge kedv mellette, Bú s kétség mellette,
vërës testnedvtengër lënn, Vérözön lábainál,
s përzsëlnek fëlëtte. S lángtengër fëlëtte.
Hëgyën hercegëk helye - Vár állott, most kőhalom,
ez lëtt szërteverve, Kedv s öröm röpkëdtek,
kedv s szeretet rëpkëdtek Halálhörgés, siralom
s keserv lëtt helyëtte. Zajlik már helyëttëk.
Berëkesztetlen embërt S ah, szabadság nëm virúl
tetem nem terëmhet, A holtnak véréből,
teher mellet szenvedëtt Kínzó rabság könnye hull
szëmëk elerednek. Árvánk hő szëméből!
Nemzetëmnek këgyelmezz Szánd mëg, Isten, a magyart
Egek Fejëdelme, Kit vészëk hányának,
kezeddel segëdelmezd, Nyújts fëléje védő kart
mert tengërbe veszne. Tengërén kínjának.
Ezërszër lëtt mëgvetëtt, Bal sors akit régën tép,
de szeretve lëhet, Hozz rá víg esztendőt,
elszenvedte e nemzet Mëgbünhödte már e nép
jelënt mëg ëgyebet. A multat s jövendőt!
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
~ ~ ~ ~
Dutkó András
CSESZTVE MELLETT, HËGYEK FËLËTT…
22
Csesztve mellett, hëgyek fëlëtt deres csëppek lëestek.
Kedvesëm - de këllemetlen! - gebe veled elesëtt.
Kezed nekëd mëgrepedt, szeretkëznëd nem lëhet.
El këll mënnëm messze, messze, kedvesëd nem lëhetëk.
Fejem fëlëtt fëcske rëpkëd, fëlleg lebëg fëlëttem.
Kedvesëmhëz el këllene ëgy levelet rëptetnëm.
Eredj fëcske, levelemmel kedvesëmet keresd fël,
s ezt fëcsëgd el szerelmemnek: në keserëgjën, nem këll.
Csesztve kerek erdeje, hej, messze lëhet szërfëlëtt.
Ebben benne, ebben benne ëgy-ëgy cserje mëgtermëtt.
Ëgy fejemet belepte, ëgy fejedet belepte.
Në keserëgj, kedvesëm, mert nem lëszël elfelejtve.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
Ismeretlen szërző Petőfi
Sándor
TELEPSZËGLETËN SZESZËLDE… FALU VÉGÉN KURTA
KOCSMA…
23
Telepszëgletën szeszëlde Falu végén kurta kocsma,
csermely mellett elhelyëzve, Oda rúg ki a Szamosra,
benne kedve tetszelëgne, Mëg is látná magát benne,
tëszëm fël, nem estelëdne. Ha az éj nem közelëgne.
Egek rëndre estelëdnek, Az éjszaka közelëdik,
erek, berkëk csëndesëdnek. A világ lëcsëndesëdik,
Dereglye sëm mëgy kërësztbe, Pihen a komp, kikötötték,
hever e fekete csëndbe. Benne hallgat a sötétség.
Szeszëlde bëzzëg nem csëndes, De a kocsma bëzzëg hangos!
zëng-pëng benne zene rëndës. Munkálódik a cimbalmos,
Szesz ereje szërteterjed, A legényëk kurjogatnak,
embërëknek kedve gerjed. Szinte rëng belé az ablak.
Hej, mënyecske, kedves lelkëm, “Kocsmárosné, aranyvirág,
erjedt hëgylevet këll nyelnëm! Ide a legjobbik borát,
Lëgyën hetven esztendeje, Vén lëgyën, mint a nagyapám,
de mëg heves szesz ereje! És tüzes, mint ifju babám!
Zenemestër, sebësebben! Húzd rá cigány, huzzad jobban,
Kerekëdëtt fene kedvem. Táncolni való kedvem van,
Keresetëm szërteverëm, Eltáncolom a pénzëmet,
lelkëmet mëg eltemetëm. Kitáncolom a lelkëmet!”
Mëgjelënnek rëndëlettel: Bekopognak az ablakon:
csëndesebben kedvetëkkel! “Në zugjatok olyan nagyon,
Telep feje heverëdne, Azt üzeni az uraság,
esetleg elszëndërëdne! Mert lëfeküdt, alunni vágy.”
Lëgyën vele beste lelke, “Ördög bújjék az uradba,
të mëg eredj fene helyre! Të pedig mënj a pokolba!...
Zene zëngjën, szëdte-vëtte, Húzd rá, cigány, csak azért is,
pëndëlyëmnek lëhet veszte! Ha mindjárt az ingëmért is!”
Ësmëg mënnek, reteszt vernek: Mëgint jőnek, kopogtatnak:
Lëgyenek csëndesek kendtëk! “Csëndesebben vigadjanak,
Szentëk lelke lëgyën velëk, Isten áldja mëg kendtëket,
kedves ëgyetlenëm beteg. Szëgény édësanyám beteg.”
Feleletët ëgy mëg nem tëtt, Feleletët ëgyik sëm ad,
berëkesztnek szesznyeletët. Kihörpentik boraikat,
Zene menten befejezve, Végét vetik a zenének
s szërtemënnek csëndesëdve. S hazamënnek a legényëk.
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
~ ~ ~ ~ ~ ~ ~
24
Tartalom
25
Tartalom
..........................................................................................................................
26
26