A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk

1789. augusztus 26-án adta ki a Nemzetgyűlés 17 cikkelyből álló Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozatát, amely az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára született. Első
változatát La Fayette fogalmazta meg, és Thomas Jefferson, az akkori párizsi amerikai követ
is átnézte.
Polgári szabadságjogok
 A szabadság annyit jelent, hogy minden szabad, ami másnak nem árt.
 Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, az emberek között csak a társadalmi
hasznosság szerint lehetnek különbségek.
 Mindenkinek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, a biztonsághoz és az
elnyomással szembeni ellenálláshoz.
 Mindenkit megillet a meggyőződés-, a vallás- és a sajtószabadság joga.
 Mindenkit megillet az ártatlanság védelme.
Felvilágosodás elvei
 államhatalmi ágak szétválasztása
 mindenki egyenlő a törvény előtt
 arányos közteherviselés
Népfelség elve
 „A törvény a közakarat kifejezése”, megalkotásában minden polgár közvetlenül vagy
képviselője útján részt vehet.
 A képviselők számon kérhetők.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának jelentőségét mutatja, hogy a francia gyerekek
ebből tanultak olvasni, és az 1791-es alkotmány bevezetője lett. A benne megfogalmazott
elvek a mai napig érvényesek, megtalálhatók pl. az ENSZ alapokmányában is.
Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
 Az amerikai gyarmatosítók, az  Évszázados struktúrákban
„idegen” uralkodó elleni lázadás gyökerező kiváltságokat rombolt le.
terméke.  A Függetlenségi Nyilatkozat
 Általános, a természetes emberi mintájára készült, de annál
jogokat előtérbe helyező részletesebb, a személyes és
dokumentum. politikai szabadságjogokat
 Elvei megjelentek az USA 1787-es definiáló dokumentum.
alkotmányában, hatott a francia  Elvi bevezetője lett az 1791-es
forradalom politikusaira. alkotmánynak, mintaként szolgált a
későbbi alkotmányok elveinek
kidolgozásánál.
 A francia forradalom
Franciaország a forradalom előtt:
A XVIII. században a francia gazdaság és társadalom gyorsan fejlődött.
Hatása:
 növekedett a népesség száma:
 az arisztokrácia a királyi kegydíjból élt, vagy hadsereg tisztikarában dolgoztak
 a taláros nemesség tagjai vásárolták a nemesi rangot
 a polgárság folyamatosan gyarapodott
 a manufaktúrák sok bérmunkást foglalkoztattak, ezért nőtt a városi szegények
száma
 a legnagyobb fejlődés Párizsban ment végbe
XVI. Lajos uralkodása alatt tovább nőtt a gazdasági és politikai válság.
Okai:
 folyamatos pénzügyi válság:
 a fényűző udvartartás
 az állami és katonai kiadások miatt
 aszály és éhínség sújtotta az országot
 az abszolutizmus kudarca

A rendi gyűlés összehívása:

A megoldatlan válság hatására országszerte megmozdulások kezdődtek. Az ország csődbe
ment, ezért a király 1789 májusára összehívta a rendi gyűlést Versailles-ba:
 három rend:
 papság
 nemesség
 polgárság („3. rend”)
 a nép követeléseit a „panaszfüzetek” fogalmazták meg
 a rendi gyűlésben ellentét alakult ki:
 a polgárság egyenlő számú képviselőt és együttes szavazást követelt
 a király 600 főre emelte a 3. rend létszámát, de ellenezte a fejenkénti szavazást
 a 3. rend képviselői a rendi gyűlést Alkotmányozó Nemzetgyűléssé
nyilvánították
 a Labdaházba vonultak, és kimondták az új alkotmány megszületéséig nem
oszlanak fel (labdaházi eskü)

A forradalom kezdete:
XVI. Lajos csapatokat vont Versailles köré, ezért Párizs népe felfegyverkezett, 1789. július
14-én elfoglalták a Bastille-t, a hadsereg nép mellé állt, és létrehozták a nemzetőrséget. A
király visszarendelte csapatait és elismerte az új hatalmat. Győzött a forradalom.
A forradalom eredményei:
A párizsi események hatására fellázadt a vidéki lakosság is, ezért:
 az egyház és nemesség lemondott a kiváltságairól (1789. 08.04.)
 elfogadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (1789. 08. 26.):
 polgári szabadságjogok
 jogegyenlőség
 népfelség - képviseleti rendszer
 tulajdon sérthetetlensége
A forradalom nem oldotta meg a nép panaszait, ezért az éhező tömeg október 5-én betört a
versailles-i a palotába és Párizsba vitte a királyi családot, kiárusították az egyház földbirtokait
(assignaták kiadása).
Az 1791-es alkotmány megteremtette az alkotmányos királyság működéséhez szükséges
alaptörvényeket:
 polgári szabadságjogok
 hatalmi ágak megosztása
 cenzusos képviselet

A forradalom irányzatai:
Királypártiak: a régi rend hívei. Tagjai arisztokrácia és nemesség.
Alkotmányos monarchisták: változásokat támogató arisztokrácia és nemesség csoportja.
Közép és kispolgári csoportok: girondiak és jakobinusok.

A forradalom radikalizálódása:
1791 júniusában XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete után Ausztria és Poroszország a
király megsegítésére készült (pilnitzi nyilatkozat), ezért teret nyertek a radikális girondiak
(vezetőjük Brissot). A Törvényhozó Nemzetgyűlés hadat üzent a Habsburg Birodalomnak
(1772. ápr. 20.), az osztrák és porosz csapatok megtámadták Franciaországot. A párizsi nép
letartoztatta a királyt, új törvényhozó testület alakult a Konvent, elszabadult a terror. 1792.
szeptember 20-án a francia sereg Valmynál megállította a porosz előretörést.
Következményei:
 kiáltották a köztársaságot
 kivégezték a királyt (1793. január), franciaellenes koalíció alakult (Anglia,
Poroszország és a Habsburg birodalom).
 parasztfelkelések kezdődtek

A jakobinus diktatúra(1793-94):
A girondiak nem tudták kezelni az újabb válságot, ezért vezetőiket kivégezték. A hatalom a
jakobinusok kezébe került. Általános hadkötelezettséget vezettek be, maximalizálták az árakat
és a béreket, terror alkalmazásával felszámolták a felkelést, visszaverték a koalíció támadását,
új alkotmányt dolgoztak ki. A jakobinus vezetők leszámoltak ellenfeleikkel, majd hatalmi
küzdelmet folytattak egymás ellen, melyből Robespierre került ki győztesen, de tovább
folytatta a terrort, ezért ellenfelei vád alá helyezték és kivégezték. A jakobinus diktatúra
megbukott.

A direktórium időszaka (1794-99):

A jakobinusok bukása után új alkotmányt dolgoztak ki, amely kizárta a diktatúra lehetőségét.
A hatalmat az öt főből álló Direktórium gyakorolta, felszámolták a diktatúra kivételes
törvényeit, katonai sikereiket kihasználva békét kötöttek. A Direktórium csak fegyveres
erővel tudta biztosítani a hatalmat, mert a belső viszályok nem múltak el, ezért megnőtt a
hadsereg és a katonai vezetők jelentősége.