Mássalhangzótörvények

HASONULÁSOK: KÉT egymás melletti mássalhangzó közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására
megváltozik, hozzá hasonul
Fajtái:

RÉSZLEGES HASONULÁSOK: két szomszédos mássalhangzó közül az egyik csak részben

hasonul a másikhoz:

Zöngésség szerint: népdal (p>b: zöngésedés) hagyta (gy>ty: zöngétlenedés)

A képzés helye szerint: színpad, különben, ponty (Mindig csak az -n változik: n>m vagy n>ny)

TELJES HASONULÁS: két egymás mellé kerülõ mássalhangzó egyike teljesen hasonló lesz a
2 mássalhangzó másikhoz, azonossá válik a másikkal, vagyis két hang helyett csak egy hosszú hangot ejtünk:
van egymás mellett
Írásban jelölt (így is írjuk): Móriczcal, moss, ablakkal naggyá, ebben, akkora
– Mássalhangzó +val,-vel: kézzel, karddal
– s, sz ,z, dz végû igék +j : eddz, végezzünk, olvass, játssz
– Mutató névmás + toldalék: ebben, ahhoz

Írásban jelöletlen (csak így ejtjük, de nem írjuk le): anyja, beszélj, egészség, bátyja, hagyjuk

ÖSSZEOLVADÁS: 2 különbözõ szomszédos hang a kiejtésben egy harmadik hanggá olvad össze
barátság t+s = ccs
adsz d+sz = cc
kenjük n+j = nny

KIESÉS:
a szó belsejében vagy szavak határán három mássalhangzó torlódik,
3 mássalhangzó a középsõ a kiejtésben kiesik („d” vagy „t” hang)
van egymás mellett mondta, küldte, most sincs

RÖVIDÜLÉS: a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük, ha van még mellette egy rövid is
jobbra, lánccal, tollbamondás, varrta

1 mássalhangzó NYÚLÁS: a rövid mássalhangzót hosszan ejtjük

van két magánhangzó között telik, bakancs, szalag