ADY ENDRE TÁJKÖLTÉSZETE

FELHASZNÁLHATÓ

 Tankönyv 11. osztály II. kötet 20-23.oldal

 Vers-összehasonlítás: A magyar Ugaron és A Hortobágy poétája
A tételhez szükséges ismeretek

Életrajzból: időben elhelyezni, Párizs szerepe, első pályaszakasz – Új

versek
 A tételhez szükséges ismeretek

 Az Új versek ciklusos elrendezése, A magyar Ugaron ciklusról bővebben (tk. 20. old.)
 A látomásos tájlíra lényege
 A verseben megjelenő táj nem hagyományos tájleírás, hanem a lírai én állapotát
fejezi ki, a lírai én és a környezete viszonyát állítja a középpontba
 A megjelenített tájelemek többletjelentést hordoznak
 Látvány helyett látomás
 Központi szimbólum az UGAR, amely kettős jelentéstartalommal bír: értékes,
termékeny föld („szent humusz”), ugyanakkor jelenleg megműveletlen, parlagon
hagyott, ki nem használt.
Szimbolikusan Magyarország kifejezője (szinekdoché: rész-egész viszony), az itteni
társadalmi-kulturális elmaradottság szimbóluma
A tételhez szükséges ismeretek - versek

 A lírai én megjelenítése,
személyesség-tárgyiasság
 A lírain én viszonya a tájhoz
 A Tisza-parton (környezetéhez) – miként éli
meg magyarságát
 A magyar Ugaron
 A látomásos táj leírásának
 A Hortobágy poétája
költői eszközei
 Az egyes motívumok milyen
tartalmakat, értékeket fejeznek
ki
 Az ellentétezés szerepe