TÁRGYTEMATIKA

A tárgy neve: Klinikai egészségpszichológia

A tárgy kódja: PSZM21-KE-104
Tárgyfelelős: Pigniczkiné Rigó Adrien
Tárgyfelelős tudományos fokozata: PhD
Tárgyfelelős munkaköre: Egyetemi docens
Tárgyfelelős MAB státusza: A (T)

Oktatás célja
A tárgy képzési célja:
A kurzus a krónikus szomatikus betegségeket tárgyalja biopszichoszociális aspektusból. Az első pár óra
szemléleti bevezető, melyben a pszichoszomatikus és szomatizációs betegségek történeti vonulatával és főbb
pszichológiai modelljeivel ismerkedünk meg. A kurzus további részében az egyes –leggyakoribb és legnagyobb
társadalmi súlyú és aktualitású- krónikus betegségeket részletesebben elemezzük. A hangsúlyt a pszichoszociális
ellátás mikéntjének megértésére helyezzük. Célunk, hogy az egyes betegségek esetén minél komplexebb képet
nyerjünk a felmerülő pszichológiai, és fókuszáltabban az egészségpszichológiai kérdésekről, feladatokról. A
kurzus nem csak a szakirodalmi ismeretek bemutatására koncentrál, hanem komplex képet kíván nyújtani arról,
hogy milyen kihívásokat jelent az egyes betegségekkel való együttélés, s milyen egészségpszichológiai feladatok
kerülhetnek előtérbe. Projektmunkák keretében beteginterjúk, esetmegvitatások, az egészségügyi személyzettel
végzett interjúk, az önsegítő csoportok megismerése, a betegségre specifikus kérdőívek és intervenciós technikák
megismerése színesíti a szakirodalmi eredményekbe való elmélyülést.

Tanulási eredmények, kompetenciák

tudás:
 a krónikus szomatikus betegségek pszichológiai modelljeinek ismerete
 az egyes betegségek alapvető biológiai sajátosságainak ismerete
 az egyes betegségek főbb pszichológiai kérdéseinek (komorbid zavarok, biopszichoszociális
háttérmechanizmusok, pszichológiai intervenciós lehetőségek, az életminőség speciális kérdései) ismerete

attitűd:
 nyitott, a szomatikus tünetek és betegségek irányába érdeklődő attitűd kifejlesztése
 az egészségügyi személyzettel való megfelelő viszony/attitűd fejlesztése

képesség:
 jártasság a különböző szomatikus betegségek orvosi nyelvezetének elsajátításában és használatában
 az egyes betegségekben a lehetséges pszicho-szomatikus és szomato-pszichikus interakciók felismerése
 esetleírásokban a fő egészségpszichológiai kérdések kiemelésének képessége, s illesztése intervenciós
lehetőségekkel

autonómia, felelősség:
 A hallgató a megszerzett ismeretek és szemlélet bitrokában képes a szomatikus betegségek és
esetek önálló megértésére, az inteakciók követésére
 A szomatikus betegségben szenvedő személyek irányába megértő, támogató attitűdöt képvisel; s
kompetenciájába beletartozó edukációt nyújthat
 Ismereteit az egészségvédelem és egészségmegőrzés céljából használja a szakmai irányelveket
szem előtt tartva

Tantárgy tartalma
Fő tartalmi, tematikai egységek

Szemléleti bevezető rész:

 Szomatikus betegségek és állapotok a pszichológiában – történeti áttekintő, irányzatok
 A pszichoszomatikus sérülékenység főbb pszichológiai modelljei (1: személyiség, regresszióelméletek, a
kötődés szerepe, a társas kapcsolatok és család szerepe) (2: a kognitív modellek: alexitímia,
szomatoszenzoros amplifikáció, katasztrofizáció, Brown integratív konceptuális modellje, filtermodell)

Betegségspecifikus rész: (a hallgatók preferenciái határozzák meg, hogy melyik kurzuson mely betegségek
kerülnek fókuszba, de természetesen a szakirodalmi ismeretek mindenképpen kiterjednek a
leggyakoribb/legrelevánsabb szomatikus betegségekre is)

 Gyomor-bélrendszeri betegségek (gyomorfekély, gyulladásos bélbetegségek, irritábilis bélszindróma)

 Szív-és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, infarktus és sztrók)
 daganatos betegségek
 asztma, COPD
 allergiák és intoleranciák (szénanátha, többszörös kémiai szenzitivitás, laktóz- és glutén intolerancia)
 nőgyógyászati betegségek (endometriózis, PCOS, menstuációs zavarok, nőgyógyászati fertőzések)
 diabétesz, metabolikus zavarok
 fájdalomzavarok (krónikus kismedencei fájdalom, fejfájások, fibromialgia)
 a transzplantáció pszichológiai kérdései
 mozgásukban korlátozottak pszichológiai ellátása
 autoimmun kórképek pszichológiai kérdései

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

 frontális oktatás a betegségek főbb pszichológiai kérdéseiről

 interaktív, élményen alapuló gyakorlatok a szomatikus betegekkel kapcsolatos pszichológiai készségek
gyakorlására
 projektmunkák egy-egy betegségre fókuszálva

Számonkérési és értékelési rendszere

Követelmények és az értékelés módja, szempontjai:

követelmények
 az elméleti ismeretek stabil elsajátítása (szemináriumi zárthelyi dolgozat a szemléleti bevezető részből)
 szakirodalom-feldolgozó feladatban való részvétel, a betegségspecifikus szakirodalomból
 aktív részvétel az interaktív gyakorlatokban
 részvétel a projektmunkában (a projektmunka értékelése)

az értékelés módja: gyakorlati jegy, 5 fokozatú skálán; a 3 részfeladatra kapott eredmények átlaga alapján
1. zh (személeti bevezető) 30%
2. betegségspecifikus rész-szakirodalmi feldolgozó feladat 20%
3. projektmunka 50%

az értékelés szempontjai:
 a szükséges alapismeretek, biopszichoszociális interakciók megértésének mélysége
 a tanult készségek alkalmazásának képessége

Irodalom

Kötelező irodalom (a tárgyalt betegségek függvényében a „betegségspecifikus részhez” megadott szakirodalom

változhat, ezt mindig a kurzus-specifikus információk részben pontosítják az oktatók!!!)

A szemléleti bevezető részhez:

 Hofer, M. (1996). A korai tárgyvesztés jellemzői és következményei In: Megmagyarázhatatlan testi
tünetek szöveggyűjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 135-154.
 Maunder, R.G.; Hunter, J.J. (2001). Kötődés és pszichoszomatikus medicína: a stressz és a betegség
megközelítése a fejlődés problémái felől. In: Kulcsár, Zs. Kökönyei, Gy., Rózsa, S. (szerk).
Megmagyarázhatatlan testi tünetek szöveggyűjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 154-180.
  Kökönyei Gyöngyi (2012). Egészségfejlesztési és terápiás lehetőségek szomatizációs kórképekben. In:
Urbán R, Demetrovics Zs, Rigó A, Oláh A (szerk.) Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása
II.: Klinikai egészségpszichológia. 312 p. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. pp. 13-56.
 Kulcsár Zs. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban IV. Családorvosi Fórum,
2004/10, 42-46.
 Kulcsár Zs. és Kapusi Gy. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban I.
Családorvosi Fórum, 2004/6, 54-58.
 Kulcsár Zs. és Nagy H. (2005). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban V.
Családorvosi Fórum, 2005/1, 40-45.
 Kulcsár Zs., Kökönyei Gy. és Kapusi Gy. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi
gyakorlatban II. Családorvosi Fórum, 2004/7, 40-44.
 Kulcsár Zs., Kökönyei Gy. és Rózsa S. (2004). A szomatizáció problémája a családorvosi gyakorlatban
III.. Családorvosi Fórum, 2004/8, 44-48.

A betegségspecifikus részhez

 Berkes T. (2012) Az iszkémiás szívbetegségek pszichológiai háttere. In: Urbán R., Rigó A.,
Demetrovics Zs., Oláh A. (Szerk.) Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I. Személyiség,
egészség, egészségfejlesztés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 95–129.
 Browne, J. L. et al. (2014). 'I'm not a druggie, I'm just a diabetic': a qualitative study of stigma from the
perspective of adults with type 1 diabetes. BMJ Open, 4(7). doi: 10.1136/bmjopen-2014-005625.
 Compare, A., Germani, E., Proietti, R., & Janeway, D. (2011). Clinical Psychology and Cardiovascular
Disease: An Up-to-Date Clinical Practice Review for Assessment and Treatment of Anxiety and
Depression. Clinical Practice and Epidemiology in Mental Health : CP & EMH, 7, 148–156.
https://doi.org/10.2174/1745017901107010148. Full text:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3195800/
 Ismail, K. et al. (2010). A randomised controlled trial of cognitive behaviour therapy and motivational
interviewing for people with Type 1 diabetes mellitus with persistent sub-optimal glycaemic control: a
Diabetes and Psychological Therapies (ADaPT) study. Health Technology Assessment, 14(22), 1-65.
 Kazak, A., Noll, R.B. (2015). The integration of psychology in pediatric oncology research and
practice. Collaboration to improve care and outcomes for children and families. American Psychologist,
70 (2), 146-158.
 Kulcsár Zs.. Többszörös kémiai szenzitivitás: a szenzitizált idegrendszer, a szomatizációs
stresszbetegségek és a gyulladásos kórképek modellje. In: Kulcsár, Zs. Kökönyei, Gy., Rózsa, S.
(szerk). Megmagyarázhatatlan testi tünetek szöveggyűjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.
487-534.
 Márki, G. (2015). A nőgyógyászati szűrővizsgálatok pszichológiai kérdései. In: Reproduktív
Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Márki, G., Bokor, A., Rigó, A. (2015). Az endometriózis biomedikális és pszichoszociális jellemzői.
In: Reproduktív Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Molnár, M.; Rigó, A.(2015). A policisztás ovárium szindróma pszichoszociális vonatkozásai . In:
Reproduktív Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Nagy Gábor et al (2011). A depresszió és a diabetes kapcsolatának klinikai vonatkozásai. Orvosi
Hetilap, 152, 498-504.
 Nagy, B.; Perczel-Forintos, D. (2015). A férfi meddőség pszichoszociális jellemzői . In: Reproduktív
Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Nagy, B.M.; Perczel-Forintos, D. (2015). A meddőség mint trauma és a növekedés lehetőségei . In:
Reproduktív Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Onkopszichológia a gyakorlatban (Szerk: Horti József, Riskó Ágnes); Medicina Könyvkiadó Rt.
Budapest, 2006. 5. és 7. fejezet (95-119. és 185-216.o.)
 Pápay, N. (2015). Terápiás lehetőségek termékenységi problémákban. In: Reproduktív
Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
  Rigó A. (2013) A lisztérzékenység biopszichoszociális szemléletű áttekintése; Mentálhigiéné és
Pszichoszomatika, 14 (2).167-198.
 Rigó, A. (2015). A melldaganat genetikai tesztelésével kapcsolatos pszichológiai kérdések. In:
Reproduktív Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Szigethy E. et al (2007). Cognitive behavioral therapy for adolescents with inflammatory bowel disease
and subsyndroma depression, Journal of American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 2007,
46.(10), 1290-1298.
 Szigeti, F.J.; Pápay, N.; Perczel-Forintos D. (2015). Az asszisztált reprodukció pszichológiai kihívásai.
In: Reproduktív Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015.
 Toivanen, S. (2012). Social determinants of stroke as related to stress at work among working women: a
literature review; Stroke Research and Treatment, Volume 2012, Article ID 873678, 10 pages
doi:10.1155/2012/873678
 Urbán R., Demetrovics Zs., Rigó A., Oláh A. (szerk.) (2012). Az egészségpszichológia elmélete és
alkalmazása II.: Klinikai egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Klinikai és
egészségpszichológiai szakkönyvtár) (ISBN:978-963-312-108-5) 13-56.o.; 57-86.o.; 205-218.o.

Ajánlott irodalom

 Belar, C. (1997). Clinical health psychology: a speciality for the 21st century. Health Psychology, 16(5).
411-6.
 Buda B. (1992). Önsegítő csoportok támogatása Európában. Orvosi Hetilap, 133(15), 949-950.
 Csabai M. (2007). Tünetvándorlás – A hisztériától a krónikus fáradtságig. Jószöveg Kiadó, 2007.
 Csabai M., Molnár P. (1999). Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, Budapest, 1999.
 Csabai M., Molnár P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichlógia, Medicina Könyvkiadó
Zrt, Budapest, 2009.
 Demetrovics Zs., Urbán R., Rigó A., Oláh A. (szerk.). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I.:
Személyiség, egészség, egészségfejlesztés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Klinikai és
egészségpszichológiai szakkönyvtár; 1.) (ISBN:9789633121078) Horti, Riskó (szerk.) (2006):
 Kirmayer, L.J. és Young, A. (1998). Kultúra és szomatizáció: klinikai, epidemiológiai és etnográfiai
perspektívák. In: Kulcsár, Zs. Kökönyei, Gy., Rózsa, S. (szerk). Megmagyarázhatatlan testi tünetek
szöveggyűjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.271-298.
 Kiss E., Sz. Makó H. (szerk.) (2015). Gyász, krízis, trauma és megküzdés. Pro Pannon Alapítvány, Pécs,
2015.

 Kökönyei Gyöngyi (2015.) Érzelemszabályozás krónikus betegségekben In: Kiss Enikő Csilla, Makó
Hajnalka (szerk.) A gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. 398 p. Pécs: Pro Pannonia
Kiadó, 2015. pp. 315-337.
 Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest
 Kulcsár Zs. (szerk.) (2005). Teher alatt... –Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiség-fejlődés. Trefort
Kiadó, Budapest
 Kulcsár Zs., Rózsa S., Kökönyei Gy. (szerk.) (2004). Megmagyarázhatatlan testi tünetek I-III. ELTE, Eötvös Kiadó,
Budapest, 2004.
 Onkopszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó, 2006. Kállai, Varga, Oláh szerk.:
Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007.
 Pápay N., Rigó A. (szerk.) (2015) Reproduktív egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó,
2015. (Klinikai és egészségpszichológiai szakkönyvtár) (ISBN:978-963-312-216-7)

 Pilling, J., Cserháti, Z. (2005). A szomatizáció kezelése a mindennapi orvosi gyakorlatban. Alkalmazott
Pszichológia, 7, 59-73.
 Rigó A. (2003). Autoimmun kórképek a pszichoneuroimmunológiában. In: Urbán R (szerk.) A magatartás,
a lelki élet és az immunrendszer kölcsönhatásai. Pszichoneuroimmunológiai szöveggyűjtemény.
Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2003, 353-376.
 Rigó A., Zsigmond O. (2015). A szomatikus betegség, mint trauma. In: Kiss Enikő Csilla, Makó Hajnalka
(szerk.) A gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia Kiadó, 2015, 291-312.
 Urbán R., Demetrovics Zs., Rigó A., Oláh A. (szerk.) (2012). Az egészségpszichológia elmélete és
alkalmazása II.: Klinikai egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Klinikai és
egészségpszichológiai szakkönyvtár) (ISBN:978-963-312-108-5) 87-152.o., 251-284.o, 285-312.o)
 Van der Kolk, B.A. és mtsai (1996) Disszociáció, szomatizáció és az érzelmi szabályozás zavarai. A
traumához való adaptálódás komplex folyamata. In: Kulcsár, Zs. Kökönyei, Gy., Rózsa, S. (szerk).
Megmagyarázhatatlan testi tünetek szöveggyűjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 247-270.

 Varga, K. (2009). Szexualitás, szülés, kötődés: az oxitocin pszichoemotív hatásai in: Bagdy E., Demetrovics
Zs., Pilling J. (szerk.). Polihistória. Köszöntők és tanulmányok Buda Béla 70. születésnapja alkalmából. Bp.
Akadémia Kiadó. 447-474.
 Wickramasekera, I.E. (1995). Szomatizáció. Fogalmak, adatok és a fenyegetés-észlelés magas kockázati
modelljéből adódó feltevések. In: Kulcsár, Zs. Kökönyei, Gy., Rózsa, S. (szerk). Megmagyarázhatatlan testi
tünetek szöveggyűjtemény, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2004. 225-246.

KURZUS-SPECIFIKUS INFORMÁCIÓK

A kurzus alapadatai

A kurzus specifikus neve (ha van ilyen):

A kurzus kódja: PSZM21-KE-104 E
A kurzus időpontja és helyszíne: 2022.02.11.; 18. és 25. 08:30-13:00h
Helye: online, Zoom:
https://us06web.zoom.us/j/84685686271?pwd=M3dieVIzY09FN1NxcGk5dUlZbm5hdz09
Az oktató neve: Pigniczkiné Rigó Adrien és Gajdos Panna
Az oktató tanszéke: Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék
Az oktató email címe: rigo.adrien@ppk.elte.hu; gajdos.panna@ppk.elte.hu

Részletes tematika

Az előadás rész tematikája:

1. 2022.02.11. Bevezetés a klinikai egészségpszichológiába

o A klinikai egészségpszichológia definíciója, történeti gyökerei és szemlélete
(RA)
o A betegségek csoportosítása (RA)
o A klinikai egészségpszichológus helye és szerepe az ellátórendszerben (GP)
2. 2022.02.18. A pszichoszomatikus sérülékenység főbb modelljei-1
o Személyiség (RA)
o Regresszióelméletek, kötődés (RA)
o Az interocepció és testérzékelés jellegzetességei (GP)
3. 2022.02.25. A pszichoszomatikus sérülékenység főbb modelljei-2
o Alexitímia, érzelemszabályozással kapcsolatos modellek (RA)
o A szomatizáció fő pszichológiai modelljei (szomatoszenzoros amplifikáció,
katasztrofizáció, Brown integratív konceptuális modellje, filtermodell) (GP)
o A szomatizáció fő biológiai modelljei (GP)
Zárthelyi dolgozat: 2022.március 11. 08:30-09:30h Canvas!!

A gyakorlati órák tematikája (4 csoportban):

 1. hét: 2022.02.09. A kurzushoz tartozó projektfeladat megbeszélése

2. hét: 2022.02.16. A projektmunka előkészítése: az egészségpszichológiai

interjúkészítés szempontjainak közös kidolgozása-1

3. hét: 2022. 02.23. A projektmunka előkészítése: az egészségpszichológiai

interjúkészítés szempontjainak közös kidolgozása-2

4. hét: 2022.03.02. Kiegészítő interjúk szempontjainak megvitatása

5. hét: 2022.03.09. A projektmunka előkészítése: egyéb használható technikák az

interjúban és a projektmunkában (saját élményű gyakorlatok)

6.hét: 2022.03.16. Az önsegítés fogalma, az önsegítés szerepe a testi betegségekben

7. hét: 2022.03.23. Betegségspecifikus projekt-1
8. hét: 2022.03.30. Betegségspecifikus projekt-2
9. hét: 2022.04.06. Betegségspecifikus projekt-3
10. hét: 2022.04.20. Betegségspecifikus projekt-4
11. hét: 2022.04.27. Betegségspecifikus projekt-5
12. hét: 2022.05.04. Szakirodalmi ventiláció

13. hét: 2022.05.11. A kurzus zárása, közös értékelése

Kurzussal kapcsolatos egyéb specifikus információk (pl. teljesítési feltételek)

Az elméleti blokk (3 péntek délelőtt) online zajlik.

A gyakorlati órák szerdánként a JOKT szabályzata értelmében online módon indulnak, de
amint a szabályok engedik, áttérünk jelenléti oktatásra.
Ha valakinek erős indoka (és írásos engedélye) van arra, hogy az egész félévet online módon
teljesítse, az a hallgató a Rigó Adrien által tartott, szerda 11:45-kor kezdődő gyakorlati
csoportba jelentkezzen fel!