Karácsonyi pásztorjáték

A történet a jelenben játszódik.

Egy fiatal pár szállást keres, de az emberek elutasítóak velük. Ekkor találkoznak egy
öregemberrel, aki meghívja őket a kunyhójába és elmeséli nekik Karácsony szent
misztériumát, mely mintegy varázslat, megelevenedik előttük.

1. jelenet

(Háttérzene) Egy fiú meg egy lány házról-házra jár, bekopognak minden ajtón. Mindenhol
elutasítják őket.

LÁNY: Milyen elutasítóak az emberek, pedig ma karácsony van, a szeretet ünnepe.

Most mitévők legyünk? Hol húzódjunk meg éjszakára?

FIÚ: Bár tudnám kedvesem. Karácsony van. Nincs egyetlen hely a városban, ami nyitva
tartana. Ilyenkor mindenki otthon ünnepel.

ÖREGEMBER (jön): Ejnye. Nem való, hogy ilyen hidegben egy ifjú pár az utcán lézengjen.

FIÚ: Nem jó kedvünkben lézengünk. Dolgunk volt a városban és itt ragadtunk. Szállást
keresünk éjszakára, de sehol nem látnak szívesen. A szállodák már mind megteltek.

ÖREGEMBER: Szívesen segítenék, de félek, hogy szerény kunyhóm nem elég lakájos
nektek.

FIÚ: Ó, bárhol szívesen meghúzódnánk.

LÁNY: Igen és köszönjük. De menjünk már, nagyon fázom.

A fiú és a lány elindul az öregember után. A kunyhó üres, leülnek a földre.

LÁNY (körbenéz): Elég szegényes hely, hogy tud itt élni?

ÖREGEMER: Ha az Isten fiának megfelelt az istálló, nekem mért ne lenne jó a kunyhó?

FIÚ: Mesebeszéd. Az Isten templomokban lakik, valóságos építészeti remekművek falai

között.

ÖREGEMBER: Akiről én szólottam, Jézus. Ő kétezer évvel ezelőtt éppen ezen a napon
született Betlehem városában, egy barlangistállóban.

LÁNY: Ismerős történet, nagyanyám sokat mesélt róla gyermekkoromban.

ÖREGEMBER: A világ rideg és közönyös, ahogy ma ti is tapasztalhattátok. Jézus születése
előtt is hasonló sötétségben jártak az emberek. De amikor eljött a Messiás és reményt hozott a
földre.

FIÚ: Nem hiszek a Messiásról szóló történetben. Az évek során megtanultam, hogy csak
azokat a dolgokat fogadjam el, amelyeket a saját szememmel láttam.

ÖREGEMBER (feláll): Jó. Ha erre van szükségetek, éppen jó helyen jártok. Tudjátok, hogy
kétezer évvel ezelőtt Mária és József hozzátok hasonlóan szállást keresett, de az emberek őket
is elutasították?

FIÚ és LÁNY: Igen, hallottunk róla.

ÖREGEMBER: Gyertek velem, hogy saját szemetekkel lássátok mi történt azután.

(Mind felállnak és elindulnak az öregember után, közben halk háttérzene szól).

2. jelenet

A tűz körül pásztorok ülnek és beszélgetnek.

1. pásztor: Szörnyű hideg az éjszaka, de jó lenne egy meleg istálló.

2. pásztor: Nem alhatunk pajtás. Farkasok ólálkodnak a nyáj körül.

3. pásztor: Éppen úgy, ahogy a gonosz leselkedik ránk. Drága megváltó mikor jössz
már?

2. pásztor: Eljön hamarosan, ne féljetek, ahogy a próféta megjövendölte. De ne

keseregjünk, inkább énekeljünk, úgy gyorsabban elmúlik az éjszaka.

3. pásztor: Nézzétek, milyen fényes ott, az a csillag. Ilyet még soha életemben nem
láttam. (mind oda néznek)

1. pásztor: Őseink mondták, ha egy fényes csillag feltűnik, új király születik.

2. pásztor: Maradj csöndben. Valakik közelednek.

3. pásztor: Csaknem farkasok, fogjátok meg a bototok!

Öregember (jön, nyomában Mária és József): Békesség pásztorok.

PÁSZTOROK mind: Békesség, kik vagytok?

ÖREGEMBER: Egy ifjú párt hoztam magammal, hogy saját szemükkel lássák meg
mindazt, ami ma éjjel történik.

1. pásztor: Miért, mi történik?

 Angyalok jönnek énekelve. Ne féljetek pásztorok….

FIÚ és LÁNY (egymásnak): Álmodunk talán? Angyalokat látunk.

1. angyal: Ne féljetek pásztorok, örömhírt hoztunk. Ma megszületett a megváltó, akire

oly régen vártatok.

2. pásztor: Hála legyen érte a magasságos Istennek, (mind letérdelnek).

2. angyal: Még ma éjjel kerekedjetek fel és menjetek Betlehembe.

1. pásztor: Hogy találunk oda ebben a sötétbe?

1. angyal: Azt a fényes csillagot kövessétek, (felfelé mutat).

2. pásztor: Miről ismerjük fel a kisdedet?

2. angyal: Barlangistállóban találjátok, pólyába takarva, jászolba fektetve.

Isten angyalai őrködnek felette, (elmennek).

2. pásztor: Hát akkor pajtások ne késlekedjünk, jobb, ha minél előbb felkerekedünk.

Messze esik innen Betlehem városa, a hajnal is ránk köszönt, míg eljutunk oda.

3. pásztor: Üres kézzel nem mehetünk, valami ajándékot kell, hogy vigyünk.

1. pásztor: Én egy báránykát viszek, hadd örüljön az égi gyermek.

2. pásztor: Nekem nincs egyebem csak ez a furulya, felvidul tőle, aki megfújja.

3. pásztor: Én a mellényemet reá terítem, hogy ne fázzon meg a nagy hidegben.

Énekelve elindulnak. Pásztorok, pásztorok…

3. jelenet

JÓZSEF és MÁRIA a KIS JÉZUS jászolánál ül, mögöttük állnak az angyalok.

Megérkeznek a pásztorok, az öregember és az ifjak.
Megihletődve állnak, amíg Mária beszél.

MÁRIA: Aludj el magzatom, napom fénye. Életem egyetlen szép reménye.

Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak, aludj-aludj.

PÁSZTOROK (közelebb mennek): Eljöttünk hozzátok József és Mária, köszönteni a kisdedet,

aki külsőleg olyan, mint bármely embergyerek. De szívünk mélyén tudjuk, hogy ő a
Megváltó, az Isten fia.

JÓZSEF: Isten hozott pásztorok, gyertek közelebb. Ha megfáradtatok, itt lepihenhettek.

MÁRIA: A jövendölés, ím beteljesedett. Mind kiknek erős a hitetek, most szemtől-szembe
láthatjátok a régen vár Messiástok.

1. pásztor (letérdel a jászol elé): Kicsi Jézus ezt a bárányt ajándékba hoztam, éhes farkasoktól
tenéked megóvtam.

2. pásztor: Ezt a furulyát, hogyha megfújod, elmúlik rögtön minden bánatod.

3. pásztor: Látom szegényes az öltözeted, ez a mellényke majd jól melenget.

1. pásztor: Kicsi Jézus egyebet mi nem adhatunk, mert mi hozzád hasonlóan szegények
vagyunk, de felajánljuk neked hű szolgálatunk.

Zenei háttér. Királyok jönnek napkeletről, hódolni a Kis Jézus előtt.

KIRÁLYOK: Fényes csillag járt előttünk, azt követve megérkeztünk.

Betlehemi kisdedecske légy hát méltón üdvözölve.

JÓZSEF: Áldott ki az úr nevében jött. Kerüljetek beljebb és örvendezzetek.

A királyok egyenként letérdelnek a Kis Jézus elé.

GÁSPÁR: Gáspár király a nevem, segíts édes Istenem. Nem jöttünk ám üres kézzel, hoztam
aranyat bőséggel.

MENYHÉRT: Menyhért volnék afféle földi király személye. Országomban tömjén terem,
abból hoztam, vedd szívesen.

BOLDIZSÁR: Én vagyok a Boldizsár, aki szerecsen király. Legnagyobb kincsem a mirha,

gyógyír kis és nagy bajokra.

1. angyal: Szűz Mária várva várja, aludjon el Jézuskája…átöleli két karjával, melengeti szép
orcával.

2. angyal: Gyertek angyalok, gyújtsunk fényt a földön, hogy ezen a napon mindenki örüljön.

ÖREGEMBER: Most már látta szemetek az üdvözítőt. Isten fia, aki megszületett,
mindannyiunk reménye, üdvössége lett.

FIÚ (kezét a szívére teszi): Olyan meleg van idebent. Már nem fázom.

LÁNY: És olyan nagy fényesség. Várj csak, eszembe jutott egy régi karácsonyi dal, még
gyermekkoromból…. AZ ŐSI JÓSLAT…