urdasiai sorozatot szerkes: Bérezi Szaniszl6 a e re v B OSI KINA MUVESZE Budapest, 2004 TIEKOst KINAI MOVESZETEK ‘Bérezi Szanisal, Budapest, 2004 urizsialegrégcbbi folyamotosan léer6 illama Kina, Formélédé éllamukrél a kinaiak sat hagyominya mintegy 4500 évnyi ide tekint vissza. yen hossziid6t takin sak a sztyeppei népek kozds emlékezete Griz. $ mer Kina mindenkori északi hatéra mentén kapesolatban allott a setyeppei népekkel sok kOzs mivetségi elem gazdasitja keséndisen mindkét nagy kézOsség hagyominyit. A setyeppe fell érkezd népek mindig tudtak ijdonsiggal szolgini a letelepedet kina vilégnak és a Kinaiak mindig tudtdk 6 jsmerctchhel vayy ‘crmékekkel gazdagiten a lovasnépeket. Mindket nagy muveltségilerUlet sajtosin, a tdjal szoros kapesolatban formiledott. A mivellség, a2 Cetmd 2 sutyeppén az alatllomany drzés, fejlesztése, a vele valé egytttmozgis sordn ltt sajitos és vivményai is ebbSl az éltmédb6l fakadtak. Az egyre Gsszetettebbé stervedd8 nagy birodalom pedig a letelepilt, nivénytermelsfalusiéletméd sajitos eredményet halmorta fl. A lovasnépek teték esistechnol6giiva a lészerszdmot a fekkel (abla), a nyereggel a kengyclel. Konnydlovas harmodoruk is, fegyverzetk is a maga nemében piratlan volt mindvégig. Kina tlk tanulta ela hari mivészeteknek ezt a csoprijat Kina a letlepUlt népek hatalmas és szervezett munkaerejételdszér védekezésre forditota, megépitette a kinai nagy flat, de kEs6bb az eltanult harci mivészetekkel gyizte le vagy Gzte el timadéit. [Békeben a kereskedelemben cseréliék ki termékeiket sa tzezrével piacra vit sztyeppei lovakért a kinaiakselyemvégek ezreitadték dt a hunoknak, késdbb a tirkdknek. A harceal Gs kereskesésse serekapesolt kt vilighirodalom a mivéezetek teriletén is megtermékenyitete egymést. A lovasnépck nnivésccte esa Kini mivészet gurdagon Atrétegzen vila, Ha ma a kinai mivészetet emia, eldszir mindenkinck Shi Huang-Ti kina esisdr eseréphadserege jut az eszébe. Mi is e nagyszersiremlékkel keadjtk meg ismerkedéstinket a 6si kinai mivészettel. Kina élete evezredcken it két nagy folyé mentén szervez6dat. Eszakon a Huang:ho, délen a Jengee-Kiang tijain talljuk az ési Kina kirdlysdgait, melyeketid6rdl ire egy egy nagy ercji uratkod eyyesitet. Shi Huang-Ti kinai esiszir eseréphadserege is egy ilyen nagy exyesitS essed siremlékében maradt foun, Ezacsiszar a Kr, c. 3. szizadban été orszaginak kézpontja Senhszi-tartomanyban volt, nem messzire a mai Hsziantl, s Wei-faly6 volayében. A Ke. 32, el6ti évezredben ket fontos csomdpont jitszotta a fOviros szerepétészakon. MindkettS a Huang-ho nagy kanyarja (Ordosz) szomszédsigiban talilhat6. A nyugatifOviros Cs'angan volt a Wei falyS flgyeben (s még néhiny korabbi fOviros is ennck kdzelében vol), a keleti pedig Lojang. a Huang-ho volayében. és kifesté Mzetinkben mi (Slog exzel az éezak-kinal vildggalismerkedink meg. Szimunkra, magyarok sedméra azért kalndsen fontos ex a tja Eurdzsiénak, met az a kiemekedSen kedvelt, smert és csodélt mivészetihagyominy, amely az egykori humok, a krdnikdink szerint is a mi testvér-népink hagyatéka, egykor ezeken a tijakon fejl6d8t ki. A bronz Ust0K, a réscleges lovastemetkezési sik, a gazdag satyeppeiillatstilus mivészete a hunok ordoszi orszigitol egészen a Karpit-medenctig nyilik és sedi a honfoglalé magyarok lovastemetke2ésitjait a Kaukézus-Volga-Ural vidktolhazinkig (dy, 2000). szkit-hun dllaimivészet meg tigasabban fogja st Eurdzsi Kina trténeti hagyominya a Kr, e, 3. évezred KOzepeig nyilikvissza. Az els6 név szernt is emlitetturalkod6 Huang Ti. A név jelentése: Sirga Csiszar és Kr. e. 2698- {jin urlkodott« hagyominyok szerint. Az si dinastisk kOzil azelsd a Hszia dinaszta, 2205-16, amit a Sang dinasztia kavet 1700-6, Ez ulObbi idejéa lesz fBviros Aajang, Hionan tartominyban It talahak 6st fejedetmi sirokat, sbenndk dn. jsloesontokat, melyekre a diansztia 17 kitalyinak nevél vésk fol. Sze-ma,Csien hires Kini trtéacted fljegyecte © kor tégi kirdlyait, de esak jéval késdbb, a Kr. e. 1. szizadban (a Han korseakban). A kévetkezd Osi dinaslia a Csou hercegeké. Ok még a Sang dinaszta idején seervecték Senhscitartoményt. A Csou dinasztia uralkodsinak elején a fviros ismét nyugatra kerlt a mai Xan tijira (Hao-ba), a Kr. e.700-as években azonban keletre ketlt ‘sme, Lojangba, A Csou dinasctia idején lt legendabeli hun kirily, Rutihun (Kr. e. 6.5. szd.), aki a hun dllamot szervezte és Kina nyugatihatiét tamadta. A hossai Csou korszakot egy esaknem ket évszizados Hadakozé Allamok nevi hiboris korszak zirj, melynek végén emelkedik fl a KindtegyesitS Cs'in dinasztiaelsbtagja, Shi Huang.Ti, © «8 fovérostismeét nyugatra vite, Hszian (Xan) kOzelébe, az egykori Hszienjangba. Szabvényositotta az dllam fontos szervec6 escktizeit: (id tulajdonlési rendszerél, a pénzl, a eke, a7 iret (még a kocvitengey hossait az it ezkS eet i) . Shi Huang-Ti nagy hun ellenfele volt Touran madi, a Hun Birodslom nagykitilya. A hunok korabeli betGrései ellen kapesolta&ssze az addig mit megépilt nagy fal szakaszait Si Huang-Ti. A Nagy Fal mintegy 2200 km hosszan hizédik Kanszu, Senhszi, Sanhszi és Hopejtartominyokon at egészen a Csendes Occénig, A Sirga-falyé (Huang- ho) nagy kanyaruaténak éscaki réseét(Ordoszt) kvl hagya,tirgyi jléal annak, hogy ez aterdlet akkor a Hun Birodalom része volt. Amol a kinai kronikak is megemlékeznck, hogy a hunok 6si terete a Huangc-ho (Sirga flyé) nagy kanyarjinak vidékén, Ordoszban terltek el de a korei Hun Birodalom silypontja ad ttl északra es6 terlleteken, a mai Mongolia tian volt. A Kinat6l északra elhelyezked6 lovasnépek llama 2000 éven it flyamatos fenyegetéstjelentttek a leteleptlt népeketegyesit6 Kinai Birodalomra. A hunok részér6l ez a fenyegetés Kilindsen Mao Tun nagykirily uralkodisa idején viltolyan evdssk Kina sriméra, hogy a korminyaat clu tite kia hunok elicést. Beta trtEnchk Vépteki fetadatot végecte el a Han dinasztia, mely Kr. e. 21-tl Kr. u. 222-ig lit a Kinai Allam élen. Céja az volt, ogy a hunok egységét, Katonai és diplomaciaiesckbzokkel ‘megossea, sa hunok vagy fogadjik el a betelepilt népi és tartomny situst, vagy tavozzanak az Esaki harvidékrSl. A kinai diplomécia egyikfontos fblismerése xz vot, hogy ha ‘hun negykirdyhoz a esiscdr linyai KGzil Kl felesége,eldbb-utdbb folyamatoss teszi a kinaijelenlétet 6s hagyomanyt a hun nagykirlly udvardban. A katonai megoldést pedig azzal énék cl, hogy a kinai hadvezetésdvete a lovasnomdok hadsereglejlesztési vivminyal fsOSI KINAL MUVESZETEK KIALLITAS ES KIFESTO FELNOTTEKNEK ES GYERMEKEKNEK Az Eurézsiai Mivvészetek Sorozatot szerkeszti és rajzolja: Bérezi Szaniszl6 Budapest, 2008‘Kr. seletése Kerli idGkre Kina elec zt, hogy az eddig egységesen lp hunok néay nagy esoporra vljanak szt. A hunok enyeésze, a Dé Hunok népe meg- hdolt Kindnak (bk az dsiondosrterileeketIaktSk). Tongwancheng nevi fovirosukat éppen a mostaniidGkben (2001 utin tak fol kins’ archacoldgusok. Ma gy tudjuk,bogy czar eyetlen olyan viros,amelyet a hunok etek, de romjiban fOnnmaradtrégéscu bizonythdul a fejlet hun mivelségnek. A kina’ brodalmi szemiletalapjan a hunok Kina nemzetisggeivolak, (Valjabantaldn seorosabb a kapcaoat a hunok és a hanok ket. Mert a mai urtkod® kinai népnek Gnelnevezése: han. Ennek az elnevezésnck a2 credetevalszinleg a Kindtegyesitd Cain dinasrtia-it kOvet6 Han dinasetia korra megy vissza, de lhe 6sibb i. A kina hrnikik a hunokat Kins kitelepUl izadSknak tansk, mg a Hzin dinasztia Mors. Elondolkortaté az az éveeredes kizdelem, amit kina diam folyatot az ézakihatron tl 4 hunokkal, Ugyancsak a ket népi rd ‘Ssszemshetbségdt igazojaeKinai Nagy Fal) 5 ‘Az Ese Hunok népe Csi-Csi shan (a hun Ktly neve a knsi krnikikban) veztésvel Desungivin dt K6zép-Azsiba teleplt. Oke ot is tovib addzte a Kini Birodalom hadscrege és meglepetsszerltimadssal mepoteashanjt és rmyezett. A K6zép-Azsdban & DélSeibriban fleet hun stk és részlegeslovatemetkezésck alapjin ma at Fellelezhetjok, hogy a hunok nyev@t vet at Kile nyelvken a hantk és a manysik. Az Eszaki Hunok népetabb évscdvadon tet Dé-Szbéridba, exit ‘got Es 375-ben dlp a Vogt, egyeslt a kaukiusi hunokkal & lob a kee gtokat hidoltat, mojd Rus, Buda és Atillavezetéstvel a Kirpit medencébehelyeve &t Servezd cenramot a ROmai Birodalom ellen indult A Kelet-romsi Biodslommal szemben ket nagy hadjruban egyensilt lakitottki- A Nyugat-rémai Brodalmat e166) hdberepac! tions, apd 451-ben, 2 katlaunumcatiben elddntetienal mérkGeot vel. A hunok Livetkeed vi tia hdjirata het vel elzte meg Ali ali gy érvel a Nyugat-romal Biroalom bukisit. Alla halla és wddainak vsseavonulis a végételentete a Kidt6l ézak fel elmozdult hunok dllamszervez6hodltésainak Eurdpdban. ‘A Kézép-Azsidba tclept hunok és a heftalitahunok KOrép-Azsia dl részénseerveztek Gj allamokat. Az er6lavidéksl érkezetavar-hunok pedigismét a Karpst-medencében fotyeatd a hun-skialovasnépekdllamszorveztsé a mai Mapyarorszig tern ‘A korai Han Korsakban itt ayugatra Ker a fOviros, Ceanganba, mig a késSi Han Korszakban megint Lojangba kaWtzbt. Legjlentsebb uralkod6ja a oral Han orszaknak Vu Ti esiszir Tabb mint 50 évig uralkodot, a Kr. 2. é 1, axizad fordudjin (Kee. 141-87) Uralma alat trtnt a hunok ellen sikeres hadseregfjestts, a vacgyrtés i megindult Kinban && a sOlepivés is A papitntsitechnoldgiabanolyan fees sintetétk el, ony epy 9000 svavas sti is mepelehete. Kordig Vietnaig tenjeseete Ki a Kina lla hata Vo Ti esr. A Korai han dinastaesizdrai halomsibatemetkeztck. A Wel fol vOlgyébensorakoznak a Krai han esiszarok piramisai, melyek kz «host ieig ralkod és eralat siremléketflyaratosanépité Vu Ti esisziréa legnagyobb. ‘Nem kévethetjk rsleteiben« Kiai Birodalom téaelmét. A lovasnomad népekkeldllandéan hadakozd Kina atrk népekkel szemben is skeresen megréte lla [A Tang dioaszta (618 - 906) nagy uralkodéja volt Taj-cungesiszs. Siemlékénck hires lovasszobrait a modem mivészetriénet is srimon taj. O volt az, aki Ceangant ‘Gjdeitette 634-01, A KBvetkezd uralkod6csalid a Szung dinasztia(I288-ig),akiket a mongol uralkodhir, a Jan dinasztia koveet. A mongolok elfglaltk ugyan Kin, de nehiny genericié ulin boulvatak és Knaiva vilak. A hésosdzépkori Ming dinszia (1368-1644) idején (1410-6) éplt meg Kina ézakkelet fvérosa, Peking, A kina ‘lKodchazak sorta mandzsu creda Cs'ing dinaszlazaja (1698-1911). Kina 4000 évrevissetekin tnnelme ezodilatos régceztileleteayitesekben is nyomon Kivethet. Megismerkedink a halomsitba temetkezd, de oda egész a sgyaghadseregee magival vivd Shi Huang-Ti esieniremigkeivel. Az Eszakchonani Anjangban talk azokat az Allatesoniokat (éslesonfoknak nevezik Oke), melyeken Sze-ma {Goon kirlylistjt is megtliltsk és igy a Han kori tirténetir6 adtat bitlesiten tudtk isos regészti leet Hszian kozeleben egy érnttlen fejedelmi srt talltak arégiszek, ahol Vu Ti esiedr Beese € felesége volt cltemewve. Az egyites kora sd. A szép bronaéntvényeKbél kifestGnkben is bemutatunk néhényat. Kina kinese\ Kimerthetetlenek. Meg nens is s26tunk a hires poreclnr, harangokrl,iismivészeusl, aselyem mivésetéG, s a j6lismert miszaki akotsok is jobbira emitésnélkil tmarediak Grint, puokapor, Ieweredmfsjlertéch) a hires Kini iekolaendesart &e vnggarendeaort om emit. De ha megkadveli a tavli Kina mivelistgét a kifesté Keépeinek anulminyorisasorkn, ako mir kSunyen winanéaetink az olvasis Kozben folmeno kerdescknck is ‘Aza guzdag kapesolatrendzer, ami beaninket Eurpban az 6si kina mlllérkezé hunokkal és azokon Keresail Kinval 6sszekt éndckessé és fotos esi a ina rivet megismerése. A Kinal mivéset is gazdag tirhiza a miveliségek rétegrédéséaek s annak, hogyan épii be a sajét miveltsgtbe egy 4000 éve folyamatosan fell slam a KBrayezetden €16népek & a sajitvivmnyait. Az curasai mvésztekkéz0t kiemelkedSen jelents a kinal mavéset és mavelisty fjlidéstértnee,amely 2 curiasiai mivésceteknek az egyik mig fnysl6 Aga ée mepérzte sadpstgét és kifejeaberejét évezredeken ats nagy hatissal volt a kirayezd népeke is. Remeljik, hogy az trizsiai mivészeteket bemutt6sorocat edi fizteherhasonléan Az Osi kinsi mivészetek imi ile is sok GrOmet scerez mad a rajolni és festenisveret felndteknek 6 syerekeknck, Budapest, 2004 jlins 3 Bérezi Szanisal6‘A kina teténlem iddbeosatsa ae uralkodra serine eva dinasts hora Sang dinasatiakora ‘Sangdinasatia, Anjan korea INyugati Coe dinatia kor Kole Cooudinastia koa "Tava perils col lik pris cin dinastn korn yagi Han hoszak ete Han krszak rom irlysig hora zai ed dinsatik ora Escahi Wei hoses, “Tang horszak Ot dinasta korea Bera Szung dasa kora Deli Sean dinsstia kore ian (mongo) dasa kora Ming dinasatia ora Cig dinasaia ora Kr.e, 2205~ 1765 Kre 1765 1028 re 1400-1028 i.e 1028-770 Ki. 770-256 Kee 70-48 Kr. 480-222 Ke 221-207 Ke 206-Kru.9 Kru. 25-220 m2-265 265-581 se 99 18906 906-960 960-1127 har 1279| 12791365 1368 1644 16441911 x (e , <- WN ‘A munkabel hazatéréfoldmivesck a kinal nép egykori mindennapjait idk fl ezen a 12. szizadi rajzon. A folyévalgyek riastermel tirsadalms az si kinai mivészetek egyik alapja. A nagy folyamvdlgy élelemermels trsadalmak azént johettk letre mert = KBxép-Azsiaban. A kézpontositot lam ahadsereg feleséset & az irisbolistg hielOdéset lam megezervete az GnlGzést: Mezopotimisban, Egyiptomban, Kindban, az Indus volgyében igényelte. Ezckr, mint llamszervezési mivészetekrl s26lunk.‘Az si knai mavészeteket bemutat6kilitésunk és kiestOnkcls6 képtdkrén a egdsibb kina mavészetetszemléhetjok,jelképesen. Ez a legdsibb kini mivészet az illamszervezés rmavészete. Egykor 6 valésig volt az, amit Shi Huang-Ti kinai esiszireseréphadserege jlképez: egy nagy lelkierOvel is rendelkez5 vee megvalésitja a komayezctében €1dk karat, egyesit a kina illamokat és KOzpont iinyitist haz Wire. A Kr. . 3. szizadbanlGrténtekvaldezinileg koribban is megtSrténtek mir. Kesobb podig az elerends cel let a "Sirga Csiszart" kvetS Han dinastia dal elértbirodalom ijra megszerzése. Shi Huang-Ti olyan egységes kereteket alskitot ki, mint az egységes mértékrendszer, ithilécat és a Nagy Fal is. Az Ot kivet6 dinasztia csisziai, a Han dinasztia urakod6i esaknem egy {él évezreden &t meghriték és tovibbfejleeteték a centralizst Kinét. De ez a2 pp megformaltak Kina miig silypontividékeit. AbbSI, hogy a kinaiak ma han-nak nevezik @nmagukat ara leet Kovetkeztetni, hogy a Han dinasztia ualkodisa idején megformalt llam éntudata él tovibb ket évezrede mira kina lam polgiaiban, ‘A Han dinastia esiszérainak uralkodisival pishuzamosan formilédot nagyhalalommé a Hun Birodalom is. Talin Newton 3, axiémijatecileginkibb éthetdvé ext a folyamatot: ‘A mai Eszalekinai vidékoken hixidé fBlmives-llattenyéeatS hatir hocrai ideig egy életmédokat elvilaet6 egyeneilyi hatie volt. Ennek éeraki n. A prfesszor Kivetkezttése az, hogy a Nagy Falat a trjesckedo,birodalomma szervezdd6 Kina a nomidokt6lfrissenelaboltfldkre épitette, korlitel é védelemil, AA hun-han haborik a kinai birodalmi teresckodés miattterebélyesedick ki. A hatis-llenhatis tirvénye érelmében az északi noméd tirsadalom is vilaszolt az egyensily meghontisira. Megszervezte magit & fel évezredes kizdelemben alulmaradt Kindval szembea. Az élet, a hékéznapi éppigy, mint a nagyviligi, czttimasztja ald. Di Cosmo sonyve rsnutat a txtgvetudominyokbanhidnyzd wxiomkrs, melyek a hekoznapi cet alapeseményert és alapviszonylatatrogelenck és a tegmilraViszatekintve is vezéfonll solgihatnanak a ténelm események értgkeléschez.. a M0Sete Sil44 Ag Q ~ a - ous — OA DI B Be & WEA y wy Ni be NPNFoire Pu ND 2% YES i (Sfx[A kaWinleges kinai mivésectck egyike az iismavészet, A azemet gySnyérkédtetS rajzos irisjegyek mir kétezer évvel ezeltt is a mai szerkeztikkel,alakjukkal, mivési (ehetoségeitkel vollak hasznatban, A Han Korben esaknem 10 000 islet rendezetkatalégusba Xu Shen, aki ezcknek a kai karaktercknek az eredetédl it kényvet. Xu Shen Shouvrenjezi cmd Kony tekintik ax els6 szdtimak, Azbiatbbszir egyszersiteék és bBviteék a kinai Kerakterek rendszrd,hiszen a modem fogalmak is helyet elle, hogy kapjanak az iksrendszcrben, Ma 214 ezOgyok képeci a kiindulat a kina karakterek megismeréathez. Mi is bemutatunk 42 s2ép kinai karaktertaxdt, hogy Kedvetcsinljunk az aresok seks inal jelekhel vald snepiomerkedéshez. Az cla6 sorban « het napinak a jleteorojukz fl. Ezek a jelek inden janin ksisklA fetében szerepelnek & at is tmutafjak, hogy Eurizsidban a naplr szerkeacte egységes, hiszen a napok az BeidOk Sta ismert égitestekrl vannak elnevezve: Nap, Hold, Mars, Merk, Jupiter, Vénusz, é5 3LEFF 44 »||> OpreAW Iw ROW HF combat (unk a Szaturnusz, ota fbld) jeleesetben van ceak eltérés, De ha egy misik jlentésétolvassuk el bal oldali tUkdrels6sorinak,akkor a kt fontos égitest, a Nap és a Hold utin sorra az t {5 anyagforma neve kvetkezk:& tz, a viz, af, fém (arany) és a fold jele. (Emlckertt6aljegyezzik meg, hogy a gbrogbkne! a négy £0 Ssclem a PS, a ta, a levegb és a viz volt) A misodik tor (bal oldlon): 1, a KOvetkez6 két jl egy jlenti a hunokat, a negyedik jl a szbvetsg jele, utina megintkét jl egytjelenti a Kinai Alamot az utls6 jel asirkiny jele. Az uols6sorban: az (ja nyilvess2d, wz 6eg, az 18,» kapu, az iris é ak jee dl. Jobb oldlon a fle sorban: az ember, a n, a gyermek, a Ohya barbusz, x singe ais jele Mad. A miscik sorban: a magas, a hz, az Gr (8 fEndk), a apy, »vésér, a sxbvés és a ritdtvarisjlesorakosik. Ax tol sorban a biza, a ‘xij fej az ellenttes, a siv, ala és a kez jel tliljuk. Seépségnek,tanulisnak, szdrakozdsnak, megismerésnek zine kimerihettle tihiza a kina irdsjegyek mivészete.‘Ac dsi kina mivészctetkel val6 ismerkedésinket egy sinteabszraktdiszitGmintival zrjuk. A Han korszakbél val, de egy Jangce folyéa tli sir, egy arisetokraa feleségének 8 sirdbdl. A koporsé fedelénck diszitése ex, a legbels6 koporséé. Mert, ahogy mi Atilla koporsirdltudjuk, a feedelm szemelyeket egykor a hunok is és a hanok is hirmas koporsdba temették, Ha kina mivészetéttanulminyozzuk talan ez @ legmegdbbentSbbfolismerésink: mennyi minden hasonlit ara, ami a mi sajat hagyomdnyunk is: lovasok. mivelsége, bronzmivészet, amely a sckitaesorg6kbn it tart kapesoltot a kina harangokkal, az deta és a sirkdnykadelem. Ilyen érzés volt Japdnban lati azokat a fabs! Epa szamurijerédaket, amelyck a Niho vize mentén sorakoztak és Atilafapalotsitidéztk (01 Girdonyi Lathaatlan emberébl. Az llatkizdelem és a vaddszéet mivésridbrizolisa is cack kid a pishuramok kéeé tartosik, A hunok egykor tartominya, Ono, ma Senszi tatomany része. I tai fol és cpt wy az egykon Tongwancheng hun fovitos flat, tomyait és néhiny kézépiletét a kinairégészek. (Az orosz rgészek Ivolga, Dureny és mis hun virosok maradvinysittrjik fo.) Kina maveszete megerii zt a kapesolato, am Kr. 2, évezrodt6l mir (nl az eurizsai styeppe miveltsége és a kinai maveltség K6zdtt a regdzettanusigai szernt is. Hanok és hunok erésen hatotak cyymdsra. Eze &v hharca ezer év kolesdnhatisa.S ami6ta a kaukizusi hunok nyeivét is ismerjk, lithajuk, hogy @ hunokban rokonnépek volisk Kina scomszédei,timadSi é bealvadéi a Kin birodalomba. Ahogy azt sok mis eurdzsiai mivészetbn is lithattuk minden dsitadéskines a miveliégek gazdag egymisrarétegzédése, Fokozottan évényes cz Kini mivelségre 6s miivéscetre, mert Kinin kvil nines még egy olyan_orszig a Foldon, amely 4000 év emlékezetét flyamats illamiségaval egyitt Srizte volna meg ugyanazon a foldraii helyen, Mi muro, sok seep regi, de maig 10 hagyomanyunkkals reg eurzsia sztyeppel apceoataink réven is ert élvezoilehetink az Gs kinai maweszeteknekMONGOLIA KANSZU, Iradalos (1 Bahay 1997, 198: Orne idee fora Mil (2 BL. (199) Onin momibon a iv Keen. Expsicie ‘Sujmdmenén Paonia K Pes [3] Bec Se. Dest Cx G00) 4 humo mnt TRTE -UNICONSTANT, Baden - pny, (4 BO, ‘W- (197) Kur inten Cina Uni, Lip, [5] Chavates,E (189) La Sep ow pee en Chive au Temp de dow dinates Hoon. ers, ars (6) Di Casmn, N.(202: Ancient China and ts Enemies. Cabri University Pres Cari: [7 sey. (1979): Namo eee ‘Kine hatin, Kot! Casa Kis 16. Acai, Badan 8] Ed 1, Sup (142) Ant over nome Gon Buspe (9) Ey 1M. Q001) 4 fan lovatemedetck Magyareigh es Hanke Kis, Setlsebrv (10) FlzGel (1989. dl Kina, Hor uapes, ifven Gamer ©, (990) Wop sd Reon Cerotens Katha und mens, Brung (13 et (992) lees ha Mp Pak ee st (1) ase Z (168): Romodrosoksetagton Sen dur! bela ata Mara Fete Kx Budapest. (L] von Jena K (961: De Frthen Steppes. Dade Badr: 15} Ku, D. (1995 Sik Wenig In Ancien! Chine. From Geom Figure to Pater of itil Laces. Chinese Seer, 1, 7-14 [16 Lan Ce Tao Te King (Aa Etery Ke ford. WetresS. Te) Heo, Bape [1] Liss Gy. (194) 4 tpindorlncrminsate Magrerigon Corvin, Budapest (18] Lary L (IH): Gr Shey Bla ale nat hdominoreredmcnye ‘dag (19] MP. (1973) 4 srkny seme Covi, Bape (0) Nagy B (1989: Kina men. Ait Rook. wkd Dade fat [i] Ren (946d Loy Lajos belt si line jn tnd elotege. Flint Rly, all Hurgran Gee Soe) Ts $7730, fn] ge Se (05 Haha naan mae Atv snr nu Atesony Nae Se Sy Sy Mote ming (23 Shen Sinan (987 Acura Ancient Chinese Dele. Se 4.256 No 4 94-10 [2] Seer B (43) A busch nde Alla Noel Barta be Tuslg, Bape (Sead Tr K 1998 (25) Sarna Coen: Tre fest (26) Tabac Rice. (193): dnl Art of Central ‘ae Thames ad Han, New York (27) Taso Se. P (1980) 4 a Chreom: Hana, Baap 26] TekelF. (1965) Ae dl terme md edie Korth ind, Bape A cimkdpen lost srizttnk. A bal ‘oll fovasok fj pst elkotak fzobor"Hohoma, Belsd Mongélia fBvirosdnak a Kizleben Al, Hahenye hun fejadelem é Wang. Cssoceln 3 felexége, abt « Kloi esisin adv yet eb, Sremktitveldk Han Kan mester et love enk az Oeg lovkamesterel, az bron eurizsiui MOvESZETER SOROzATHAN MEGIELENT 004 cies) |. HONFOGLALAS KOR! IFESTO -1996 2 ROMANKORI TEMPLOMRAPUK = 1938 SSZENT LASTLO KFESTO1999 {CSZENTISTVANKIRALY EMLEXEZETE 2000 S-RELTA KnESTO2000| 6 ViKING KiFESTO 2000 {LSEKITA KIESTO “2001 RAZErTAS MENNYEZETEK 2002 DIAPAN, A FELKELD NAP ORSZAGA 2002 Too EVES MAGYARORSZAG-2002 IRANI KIESTO- 2009 RAUKAZUSIMOVESZE- 2003 ‘ROP AZSIAI MOVESZET=2003 “AIUNOK MOVESZETE- 200) 15 OKORLKRETAIES COROG MOVESZET 2008 1 AZORMENYEX BIBLIA MOVESZETE 2008 [1 EIRUSZK, ROMAI ES TOSZKANAINGVESZET. 2008 1 OstKINAT MOVESZETEK 2008 {OBI MEZOPOTAMIALMOVESZETEK [XZ BURAZSIAI MOVESZETEK SOROZAT AZ OSI KINAT MOVESZETEK CIMU KIALLITAS. ES KIFESTOKOTETET ind Tedazet- te Komperetvd6Tankrok Egyesiete és ar UNICONSTANT. Bape, Paspoadiny 2008 ‘rei Sean: OSI KINA MOVESZETEK ISBN 963 86401 70 yt esti gndeok inden a lay tev e are Moyes lier enon sro app bt lng Tam Bans Ma, Bre Ajo Bie vn, Bee ata, en Zs, Cac Vimo Cas Gabor Dee Denn los, Deke Gul, Deve Cab, Dobos Lil aby Ant, Fl Tv, Gul Das, Cubs Plt pps He Kab Sey, is Us Kelsay Katalin, Le Gye, Lory Keil ‘Magy Opry Magy olin Matyi Mira Ys ‘Ber, Sea Lisa Sil vin, Sabla Nagy Erde, Talat Nias Tks: Ryu, Tn Abe, Toi Mapa, VsoEzt a munkamat szibériai olajgeol6gus utitirsamnak, a kinai Yan Dunshinek ajénlom —~ fh I dedicate this work to my fellow in a Siberian oil-geology field trip: to Yan Dunshi of China bs