3A A. Beszéljen az ókori Róma művészetéről!

Mutassa be az ókori római építészet jellemző megoldásait (épülettípusok,

szerkezeti megoldások, úthálózat, víz-és csatornarendszer, hidak), az uralkodó hatalmát hirdető építményeket
(diadalív, diadaloszlop) és a nép szórakoztatását, valamint a politikai propagandát szolgáló egyéb építményeket
(amphitheatrum, circus)!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Róma történetének szakaszai:
Királyság (i. e. 8. sz.- i. e. 6. sz.) | Köztársaság (i. e. 6. sz.- i. e. 1. sz.) | Császárság (i. e. 1. sz. – i. sz. 5. sz.)

Építészetének jellemzői
Az új város mindig szabályos alaprajzú volt. Az alapításkor kijelölték a két, egymásra merőleges főutat, a többi
utca ezekkel párhuzamosan haladt. Ezen az úthálózaton négyszögekben épültek a háztömbök szabályos
rendben. A kövezett út alatt csatorna vezetett. A járókelőknek kétoldalt járdát építettek, és oszlopokon nyugvó
tetőzet védte őket az időjárás viszontagságaitól. A városi élet központja a fórum, a reprezentatív főtér volt,
melyet templomok és középületek vettek körül.

Boltozatok: íves felületű, kőből, téglából falazott, önhordó térlefedő szerkezetek:

Dongaboltozat: két párhuzamos falra támaszkodó fél-henger formájú boltozat
Keresztboltozat: két merőleges helyzetű dongaboltozat metszete
Kupola: félgömb alakú, többnyire kör alaprajzú, általában hengeres falra (kupoladob, tambur) támaszkodik

Az oszlopok használata a római építészetben:

5 klasszikus oszloprend: Toszkán, Kompozit, Dór, Ión, Korinthoszi,
A rómaiak az oszlopot gyakran piedesztálra (emelvény) vagy oszlopszékre állították
A római építészet jellegzetes szerkezeti megoldása a pillérek tartotta ívek sora .
A császárok győztes hadjárataikról hazatérve diadalívet vagy diadaloszlopot állíttattak a fórumon, emlékeztetőként
dicsőségükre.

Amphiteatrum (Colosseum)
A birodalomban szinte nem volt olyan város, amelyben amphiteatrum ne lett
volna. Itt a közönséget a gladiátorok küzdelmei s az állatviadalok
szórakoztatták. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus
alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek,
ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. A
Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes
látványossága a városnak.
„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is”

Pantheon
„Minden istenek” temploma. A római építészet talán legnagyszerűbb
alkotása. A kora középkorban keresztény templommá alakították át. A kupola
az ég szimbóluma. A belsőtérbe egy szabályos gömb írható. Az egyetlen
ablak az opeion (görög opisz: „szem” szóból), a kupola tetején lévő 9 méteres,
kör alakú nyílás, nap szimbólum.
Festészet
A római festészet fejlődése a falfestményeken mutat látható eredményeket. A politikai témájú festmények később
dekorációvá alakultak, több mezőre osztották a felületet, és csendéleteket, tájképeket, vagy figurális ábrázolást
alkalmaztak. A római festészet legszebb darabjait Pompei, és Herculaneum falain láthatjuk

Szobrászat
A hódító hadjáratok során a görög művészet, kiváló szobrait tömegével szállítják hadizsákmányként Rómába. Szinte
elmaradhatatlan tartozékai a római épületeknek, előkelő lakóházaknak a görög szobrok. Az egyre növekvő kereslet
a görög eredetik sorozatos másolásához vezetett.
A római szobrászat önálló eredményeket leginkább az arcképszobrászat terén ért el. A ius imaginum azoknak az
ábrázolását engedte meg, akik valamilyen fontos közigazgatási tisztséget (consul, praetor) viseltek. Az első római
portrékat, viaszból mintázták. A viaszt festették, a fejet pedig igazi haj díszítette.

A köztársasági kor portréi csaknem mindig komor, nyers alkotások. A megrendelők kívánságára a művészek a
legteljesebb hasonlatosságára törekedtek. A rendszerint idős arcok a római jellemet tükröző önfegyelemmel, szigorral
tekintenek a nézőre.

A római szobrászat másik sajátos területe a diadalíveket és emlékműveket díszítő történelmi dombormű..

A római épületek belső tereinek lényeges tartozékai a padlókat díszítő mozaikok, geometrikus vagy növényi mintákkal és
alakos jelenetekkel.

Capitoliumi farkas - Romulus és Remus

A capitoliumi farkas egy 0,75 méter magas bronzszobor, amely egy szoptatós
nőstényfarkast ábrázolt. A szobor alatt látható két gyermekalak (Romulus és
Remus) eredetileg nem tartozott a szoborhoz, csupán a reneszánsz korban
készült, ekkor helyezték a farkas alá őket, utalva a Róma alapításáról szóló
mondára.
 3B XIX. századi fotográfusok tevékenysége alapján beszéljen a fotográfiáról, mint művészi alkotóeszközről, valamint a
dokumentarizmusról (piktoralizmus Európában és Amerikában, szocio- és dokumentarista fotográfia; E. C. Puyo, R.
Demachy, Alfred Stieglitz, Eugene Atget, Klösz György, Roger Fenton, Mathew B. Brady)! Magyarázza meg az erkölcs
fogalmát, társadalmi változását, sorolja fel az alapvető erkölcsi normákat és az eredetüket!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A piktorializmus vagy fotószecesszió

Az önálló, más fényképészeti területektől elkülönülő fotóművészet az 1890-es évek elején született meg, a festői
fotográfiával. Ez volt az első olyan irányzat, melynek hívei nem pusztán „szép” (mutatós, esztétikus stb.) fotót
akartak létrehozni, vagy a valóságot minél pontosabban leképezni, hanem fényképeikkel képzőművészeti műalkotást,
azaz a festészettel és a grafikával egyenrangú műtárgyat alkotni. A piktorialisták ezért azokat a fotótechnikákat
részesítették előnyben, melyek révén alkotásuk nem a „közönséges” fényképre hasonlított, hanem festményre vagy
grafikára.
A piktorialista látásmód művészietlennek, túlságosan technikainak érezte az éles képet, s helyette a lágyan rajzoló
optika fényszóródásait favorizálta. A fényképezőgépet kivitték a természetbe, szakítva ezzel a műtermi fotó hazug,
művi világával.

Sok piktorialista emellett művészi tökélyre vitte az úgynevezett nemes eljárások használatát is (pozitív eljárások),
melyek által a fénykép még inkább grafikához vagy festményhez hasonlít. Az 1910-1920-as évekre tehető virágkora,
elsősorban fotóművészeti célokra használták. Egyik ilyen eljárás volt a Platinatípia.

Platinatípia
1873-ban találtak fel. Használata az első világháború után a platina árának erős emelkedése miatt visszaszorult. A
piktorialista fotóművészek egyik kedvelt technikája a platinatípia volt, mely a jellegzetes matt felületével és gazdag
szürke árnyalataival finom ceruzarajznak néz ki.

Az amerikai fotószecesszionisták emelték be a fotográfiai témák körébe a nagyvárosi látképet, és azt, hogy ne csak
nyáron, napsütésben fényképezzenek, mint az amatőrök, hanem télen, esőben, alkonyatkor és este is. Képeiken
megfigyelhető a tradicionális japán képzőművészet hatása. A piktorialista kompozíció egyik legfontosabb eleme: a kép,
különösen ha női alakot vagy alakokat ábrázol, egy S-vonal mentén szerveződik. A kígyózó mozgást a piktorialisták
nőiesen erotikusnak találták, hasonlóan a kissé félrebillentett fej gesztusához.

Emile Constant Puyo (1857-1933)

Francia fotós. Puyo-t elsősorban a mezítelen testű vagy díszes, egzotikus ruhába öltöztetett nők
megörökítése érdekelte. Modelljeit gyakran intimitásukban lepi meg. Álmodozáson kapja rajta
vagy mindennapi tevékenységük gyakorlása közben ábrázolja őket. Technikája mindig minden
igényt kielégít, választékos ízlése, szaktudása, kompozíciós érzéke megejtő. A természetes
környezetbe helyezett akt ábrázolás úttörője, akinek szabadban készült képein a modell és táj
tökéletes egységet alkot. E.C. Puyo: AKT →

Robert Demachy (1859-1936)

A piktorialista irányzat legjelesebb francia képviselője. Híres beállításainak gondos
megtervezéséről, modelljeit minden eszköz és kellék nélkül fotózta puszta
meztelenségükben. Nem szerette a kiegészítő elemeket, zavaró volt számára. Utókezelte
képeit, ezzel is hangsúlyozva, hogy hagyományos értelemben vett művészeti tevékenységről
van szó és nem ipari-gépies reproduktumokról.

Alfred Stieglitz (1864-1946) /5B tételben is/

Legismertebb amerikai fotószecesszionista, az ő galériájában a fényképek gondosan
elrendezve, keretezve és megvilágítva szerepeltek, még a falfestés színét is összhangba
hozták a bemutatott műtárgyakkal. Ez komoly különbség volt az amatőr klubok egymás
hegyére-hátára hányt fényképeihez képest. Stieglitz festőművészként kezdte, majd
megalapította a Fotó-szecesszió nevű mozgalmat, valamint az ő nevéhez kötődik a
Camera Work fotóművészeti folyóirat megalapítása, mely idővel az Egyesült
Államok legmeghatározóbb művészeti folyóirata lett.. New Yorkban, „291” (eredeti
nevén Little Galleries) néven művészeti galériáját, amely az avantgárd művészetek Alfred Stieglitz: New York
otthona volt.
Eugène Atget (1857-1927)
Francia fotográfus. Harminc éves elmúlt, amikor fotózni kezdett, és ekkor
is olyan technikával dolgozott, ami már elavultnak számított. Sose vágyott
művészi babérokra, ma mégis őt tartják az egyik valaha élt legnagyobb
fotográfusnak. Sok ezer képet készít Párizsban lebontásra váró
házakról, kis utcákról. Atget célja a katalogizálás, dokumentálás volt,
képei mégis többek puszta dokumentumnál. Képein gyakran érződik
melankólia, ráadásul mivel régi technikával, és emiatt hosszú záridővel
dolgozott, embert ritkán látni képein, ami a kihaltság, elhagyatottság
érzetét kelti.

Klösz György (1844-1913)

Fényképész, festő, a magyarországi város fotózás úttörője és egyik legjelentősebb
alakja. Echós szekérrel járja az országot és Bp.-et. Árvizeket fotózott (Ördög-árok,
Duna, Miskolc, Eger, Szeged). A Siemens és Halske cég megbízásából fényképezte az
első pesti villamosokat. A kilencvenes évek második felétől fényképsorozatokat
készített a városrendezés miatt bontásra váró házakról. Budapest anno könyve
sikeralbummá vált.

Roger Fenton (1819-1869)

A fotográfia úttörője, az első haditudósító-fényképészek egyike.
360 felvételt készített a krími háborúról, ám az egyik leghíresebb
A halál árnyékának völgye című. Később a brit királyi család
fotósa lett. Tájkép, épület és csendélet fotózásban is kiváló.

Mathew Brady (1822-1896)

Ő szervezte meg, hogy fotográfusok egy csoportja beszámoljon az Amerikai
Polgárháborúról, és ő publikált először háborús képeket. Műtermében
megfordult korának minden jelentős közéleti személyisége, köztük Abraham
Lincoln is. Mai szemmel kissé sztereotipnak tartott képeit az átlagnál magasabb
művészi színvonalon ábrázolta.

Az erkölcs fogalma

Az erkölcs azoknak az elveknek, fogalmaknak, szabályoknak az összessége, melyek alapján az emberek egymáshoz való
viszonyát, cselekedeteit, magatartását jónak vagy rossznak minősíti. Egy általánosan elfogadott értékrend. (pl.: lovagi
erkölcs", „szerzetesi erkölcs”, „polgári erkölcs”, stb.) Az alapvető erkölcsi normák a Bibliából eredeztethetők. Pl.
Tízparancsolat (ne ölj, ne lopj, stb)
 3C Határozza meg és mutassa be az objektívek főbb jellemzőit! Beszéljen a speciális objektívekről és a felhasználási
területeikről! Határozza meg és foglalja össze a hagyományos és digitális objektívek főbb jellemzőinek eltérését,
elvárásainkat velük szemben! Magyarázza el a többrétegű reflexiócsökkentő bevonat hatásmechanizmusát és brillancia
növelő képességét az objektíven!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az objektívek főbb tulajdonságai

Gyújtótávolság:
A zoomtartomány, vagyis a nagyítás mértékének meghatározására használt mérőszám. A gyártók rendszerint egy vagy
két számot adnak meg mm-ben (70-200mm). A gyújtótávolság annak a pontnak a távolságát jelöli, ahova az objektív a
párhuzamosan beeső fénysugarakat összegyűjti.

Rekeszérték (Blende):
Az objektív mennyi fényt tud beengedni. Zoom objektíveken (olcsóbbakon) általában két szám van megadva. 3,5 - 5,6.
Ahogy közelebb hozzuk a témát a rekeszértékek nő ezzel a mélységélesség nagyobb lesz.

Stabilizátoros objektívek:
Ezek az objektívek több lencsetaggal rendelkeznek, mint az azonos típusú és gyújtótávú, de stabilizátor nélküli darabok.
A plusz lencsék a bemozdulás irányával ellentétesen mozognak, így biztosítják a korrekciót.

Fix objektívek:
Nincs zoom lehetőség. pl.: Fix 35mm vagy 50mm vagy 80mm a gyűjtótávolságunk. Az ilyen objektívek általában jobb
fényerővel rendelkeznek (F1.4, F1.8 is akár).

Zoom objektívek:
pl.: 18-55mm, vagy 70-200mm. A rekesz értékük zoom közben változhat (3.5-5,6), de a drágábbaknál nem változik a
rekesz zoomulás közben (pl. F2.8 vagy F4).

Látószög csoportosítás (FullFamre szenzor esetében):

Nagylátó: 15mm-35mm | Normál: 35mm - 55mm | Tele: 70 mm - 400 mm…

FullFrame és APS-C különbség:

Pl. Az 50mm-s objektív FF-n az 50mm. Ha APS-C vázra tesszük az 50mm-s obit akkor ott 80mm-nek felel meg.
1,6-al kell megszorozni az APS-C-n lévő obi gyújtótávolságát, hogy a valós értéket megtudjuk.

Különleges objektívek:
Halszem objektívek: 8 mm, 15 mm (hatalmas, általában 180° feletti látószöggel rendelkeznek.
Tilt shift objektívek (TS): 24 mm, 45 mm, 90 mm (az optikai tengely eltolható, így kiküszöbölhető a perspektivikus
torzítás, valamint az élesség pontja és kiterjedése is befolyásolható. Főleg műszaki fotográfiában használatos, segít a
párhuzamos vonalak megtartásában.
Makroobjektívek: Ezeket az objektíveket közel fotózásra használjuk. Optikailag úgy vannak korrigálva, hogy
tökéletesen leképezzenek akár 1:1 arányban. Általában 100 mm körüli gyújtótávolságúakkal érhetjük el a legjobb képi
hatást.
Repro objektívek: Alapvetően síkra és térre korrigált közelfényképezésre alkalmas. Reprodukciós fotózás általában a
síkfényképezést jelenti. Jellemző objektív pl. PZO.

Digitális és manuális objektívek közötti különbségek

Napjainkban nagy népszerűségnek örvend a régi manuális objektívek használata modern digitális vázakon. Ezen
objektíveket használt piacon lehet beszerezni, úgy kell őket vadászni, de még is elég sok elérhető.
Előny, hogy sokkal olcsóbban tudunk jó fényerejű objektíveket vásárolni. Hátrány az autofókusz hiánya, és a széleken
gyengébb lehet a képminőség.
A reflexiócsökkentő (visszaverődés) bevonat:
Gond a régebbi lencséknek, hogy kevésbé hatékony, kevesebb rétegszámú lencsebevonata, Ezért hajlamosabbak a
tükröződésre, valamint alacsonyabb kontrasztú képek készülhetnek velük. Az előbbi problémán napellenzővel, jó
minőségű, multibevonatolt szűrővel, utóbbin szoftveres utómunkával lehet enyhíteni-segíteni. A kor előrehaladtával a
bevonatolási technológia sokat fejlődött, objektívje válogatja a végeredményt. A szóban forgó objektívek ugyanígy nem
rendelkeznek különleges - aszférikus, alacsony diszperziójú, apokromatikus - lencsetagokkal. A fix fókusztávolságúak
aszférikus tagok nélkül sem szenvednek túlzottan a gömbi eltéréstől, a jobb modellek képe alig tartalmaz torzítást,
különösen a normál objektívek esetében. A színhibák is különféle mértékben jelentkezhetnek, de némely objektív
mindenféle bonyolult ED, UD, APO összetevő nélkül is igen jól teljesít ebben a tekintetben.
A tükröződés csökkentésére a szabad lencsefelületeket tükröződésmentesítő bevonattal látják el. A legegyszerűbb
egyrétegű bevonat a máig alkalmazott Zeiss-féle T réteg. Manapság az objektívek többségét többrétegű (MC, SMC)
bevonatokkal látják el.

Brillancia:
Az objektív azon tulajdonsága, hogy milyen pontosan adja vissza a téma árnyalatait.
A témáról kiinduló fénysugarak kétfélék lehetnek: haszos és nem hasznos. Ez a kétféle fénysugár alkot egy végső képet.
Az objektív akkor ideális, ha a nem hasznos fénysugárból minél kevesebb van. Ha sok nem hasznos fénysugár van
az objektívben, akkor a képen a sötét területek elszürkülnek, elveszítik a részleteket. Ezellen speciálisan felgőzölt
fémrétegekkel lehet védekezni, melyek éppen olyan vastagok, hogy a tükröződéseket kioltják. Így az objektív képalkotása
javul, több lesz a hasznos fény és szinte megszűnik a haszontalan brillanciát rontó, a rendszerben feleslegesen
jelenlévő fénysugár.
 3D Jellemezze a vállalkozás finanszírozásának lehetőségeit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Finanszírozás:
Általános értelmezésben pénzellátást jelent. Valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció, kiadás pénzügyi
fedezetéről való gondoskodást, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátását jelenti. Adott cég működésének
biztosításához pénzbefektetésre, és naponként meghozott pénzügyi döntésekre van szükség. A pénzügyi döntések a
cég eszközeinek, forrásainak vagy mindkettőnek a változásait eredményezik.
A finanszírozás fő célja a rendelkezésre álló pénzeszközöknek a termelési folyamathoz történő célszerű
hozzárendelése annak érdekében, hogy azok gyors megtérülése révén minél nagyobb nyereséget lehessen elérni.

Származását tekintve lehet:

- Saját forrásból, és
- Idegen (külső) forrásból származó.

Pénzformában lévő tőke - tőkerész - nélkül a gazdasági vállalkozás nem képes működni. Az esedékes fizetési
kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Ezért törvényi előírás értelmében a jegyzett tőke legalább 30%-át kitevő részét
pénztőke formájában kell a gazdasági vállalkozás rendelkezésére bocsátani. A pénztőkét - tőkerészt - a tulajdonosok olyan
bankszámlára utalják amely felett a vállalkozás rendelkezik. A működés során a vállalkozó a bankszámlára utalt pénztőke
összegével saját belátása szerint rendelkezik, gazdálkodik.

Finanszírozási források csoportosítása:

Belső források:
TULAJDONOSOKTÓL
Jegyzett tőke biztosítása és növelése
Tőketartalék nyújtása és emelése
Tagi kölcsön
Adózott eredmény újrabefektetése

ÁRBEVÉTELBŐL ÉS KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEKBŐL

Adózott eredmény
Értékcsökkenési leírás

ESZKÖZSTRUKTÚRA ÁTRENDEZÉSÉBŐL
Felesleges eszközök hasznosítása

Külső források:
PÉNZÜGYI PIACRÓL SZÁRMAZÓAK
→Jegyzett tőke növelése
→Kötvénykibocsátás
→Pénzintézeti hitelfelvétel
→Kölcsön felvétele
→Váltókibocsátás
→Egyéb (lízing, faktorálas, forfetírozás)