Az olasz fasizmus kialakulása, gyökerei és ideológiája

Az eslő vh. után A győztesek olaán, de nem kapták meg a nekik ígér területeket a párizs környéki
békék döntései. A háborús áldozatok értelme megkérdőjeleződött a társadalomban.

Ezt a háború utáni kiábrándulást fokozta a gazdasági visszaesés; Infláció, munkanélküliség és nyomor
sújtotta az országot hazatérő katonák nehezen tének vissza mindennapi életbe. Észkon gyárfoglalo,
délen földfoglaló mozgalamk alakultak. A fennálló problémákat az egymást váltó kormányok nem
tudták megoldani. Ennek következménye képpen A tömegek szimpatizáni kezdtek a kibontakozó
szélsőséges politikai csoportokkal, akik gyors és radikális megoldást ígértek. A legjelentősebb
szélsőjobboldali Pártot Benito Mussolini hozta létre.

Friss olasz kommunista párt bekerült a parlamentbe

létrejött atömegek rend iránti vágya – erős kezű vezetést kövtetltek , népszerűbb lett a radikális ártok
akik megoldást ígértek

Benito mussolini első az európai vezérek listájában szocialista újságíro kizárták a szocialista pártból-
mert a háborúba való belépést követelte 1921 Nemzeti Fasiszta Párt . 1983-ban Észak-olaszországban
született, szegény családban – ésesapja kovács anyja tanítónő volt. fiatalkorában nem volt jó
magaviselete, azonban 18 évesen tanári diplomát szerzett. Későbbiekben azonban a politika jobban
érdekelte

1912 Avanti pártlap főszerkesztője is volt. 1915-ben a fronton volt kis ideig azonban több időt töltötta
hátországban. Fontos volt a Mussolini rendkívül értett a tömegekhez, emiatt az emberek hittek és
biztak is benne.

Mussolini önmagáról kialakított képe a tévedhetetlen népe javáért dolgozó vezér, a duce képét.

Az első olyan politikus volt, aki tudatosan használta a propaganda céljára a plakát, a sport, a film
lehetőségeit.

ellenzéki politiksuokat fasiszták megölték

1921-ben alakította meg a Nemzeti Fasiszta Pártot. A Fasiszta szó egy latin szóból ered, ami az Ókori
Római Birodalom hatalmi jelképe volt. A párt programjában jelentős szerepe volt a
nacionalizmusnak, emellett egy Nagy Olasz Birodalom ábrándja.

Céljai: a nagy olasz birodalom, a rend megteremtése, nagytőke korlátozása, erős állam kiépítése.
Ezek érdekében létrehozták a Párt fegyveres alakulatát, akiket feketeingeseknek neveztek.

squadrák rohamcsapatok- jelképük a fekete ing karszalag és derékszíj – kezdetben fasiszta gyűlésket
védték – később fölfoglalókat és gyár kezdetk verni és meggyilkolni – 1921 választások előtt 100 nál
is több holttest . Musolinit híve ekkor kezdték Duce- nak, (vezérnek) hívni.

1921- től élesedett a harc a kommunista és a fasiszta fegyveres csoportok közötti harc. Országszerete
jelen voltak a naponta kibontakozó utcai verekedések, illetve gyilkosságok. A bizonytalan politikai
helyzetet kihasználva Mussolini 1922-ben feketeingesekkel erdődemonstrációként bevonult Rómába.
(„Menetelés Rómába”) Komolyabb ellenállással nem találkoztak.

színileg elítélte a az erőszakos cselekményeket – tömeg űgy látta hogy mussolini gátat tud vetni a
kommunisták megerősödédében . 1922 M feketeingesei erődemonstráciióként bevonulta Rómába.
Ennek hatására III. Viktor emanuel király mussolinit felkérte a kormányalakításra, kinevezte
miniszerelnöknek. 1922-től kolíciós kormány alakult ki Olaszországban. Ez a szélsőjobboldali politikai
mozgalom mintegy húsz évig megtartotta a hatalmát, a második világháború végéig.

kezdetben Mussolini alkotmányról beszélt , azonban a fasiszta erőszak tovább folytatódott.

1925-ben Mussolini feloszlatta a parlamentet, megkezdődött a fasiszta diktatúra kiépítése. A

Parlament helyére névleg a Fasiszta Nagytanács került. Megszűnt a többpártrendszer, illetve a
sajtószabadság, a civil szervezeteket betiltották. Az állam totálissá vált, ahol csak egy szűk kör
érvényesült. AZ állam ellenőrző szerepe erős volt, a hatalmi ágak szétválasztása egyáltalán nem
érvényesült.

1929-re ezzel kiépüllt a pártállam. Létrehozták a Korporációkat, ezek a dolgozók és munkáltatók

közös érdekképviseleti szervezetei voltak, a fsiszta párt irányításával működtek. EZZZEL
ELVESZTETTÉK AZ ÉRDEKVÉDELMI FUNKCIÓJUKAT.

1926 Parlament rendeleti kormányzás – pártokat és a szakszervezeteket betiltották , majd 1928 – ban
a parlament önnmagát oszlatta fel. KORPORÁCIÓK A fasiszta Olaszországban kialakult szervezetek,
amelyek a dolgozók és a munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei voltak, a fasiszta párt
irányításával működtek. Parlamnet szrepe névleg Fasiszta Nagytanács. Ezzel az állam totálissá vált AZ
állam ellenörző szerepe erős volt , a hatalmi ágak szétválasztása nem érvényesült.

Diktatúrát csekélyen korlátozta azonban, hogy a király a helyén maradat. 1870- óta tartó konfliktust a
az egyházzal. kérdés – 1929- Mussolini a katolikus egyházzal megállapodott- konkordátumot kötött,
ahol M biztosította létrejöbő Vatikán állam függatlenségét

Mussolini az Államot tekintetet elsődlegesnek – alatta az egyén az államot szolgálja

Egy párt egy ideológia mentén létezhetett- erős hadserege támogatta

A fasiszta rendszer elnyomásban tartotta a társadalmat, azonban jelentős gazdasági fejlődést

eredményezett. Reformok. Útépítésekbe kezdtek, államosításokat hajtottak végre, kiterjesztették az
állami gondoskodást, fejleszették az infrastruktúrát.– ez pozítív képet erdményzetett az európai
közvéleményben . feledtetve : egypártrendszer, cenzúra, kezdődő internálások, Mussolini
vezérkultuszát. Az Olasz fasizmus mintául szolgálta a később kiakakuló egyéb szélsőséges
rendszereknek, köztük a német nemzetiszocializmusnak.

Mussolini mediterrán nagyhatalommá akarta tenni Olaszországot, eszményképe a Római Birodalom

volt. Gyarmatbirodalmat akart építeni Afrikában. Fiumét 1924-ben szerezte meg. nyugati
Nagyhatalmakkal jó viszony (brietk és franciák). Később azonban az afrikai terjeszkedés sértette a
brit és franica érdekeket, ezért Olaszország később már Németországhoz közeledett.

A fasizmus azonban nem volt egységes ideológia. Állandó elemei közé tartozott a tömegek
megnyerése, hatalom megszerzése, állam szerepének elsősége, a vezérnek való engedelmesség és a
nacionalizmus. Szociális ígéretei tették népszerűvé, ezeket azonban cak részben valósította meg.
Kezdetben nem volt fajelmélete – igaz nem volt jelentős zsidó kisebbség az országban.

ZANAZ: 4:22

1912-ben az Avanti pártlap főszerkesztője volt.