Szabadalom anyagi jog

Dr. Zábori Zoltán

főosztályvezető
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
 Előadás vázlata
• Bevezető
– Szellemi tulajdon-szellemi tulajdon védelme
• Meghatározása, keletkezése, ösztönzés, piaci előnyök
– Szellemi tulajdonvédelem szintjei
– Szerzői jog
– Iparjogvédelem (oltalmi formák)
• Szabadalom
• Kiegészítő oltalom
• Növényfajta-oltalom
• Használatiminta-oltalom
• Formatervezésiminta-oltalom
• Védjegy
• Földrajzi árujelző
• Topográfiai oltalom

• Szabadalom anyagi jogi ismeretek

– Szabadalmazható találmány fogalma, feltételei
– Jogok-kötelezettségek
 Szellemi tulajdonvédelem kategóriái

Szerzői jogvédelem Iparjogvédelem

•Szabadalom
•Kiegészítő oltalom
•Növényfajta-oltalom
•Használatiminta-oltalom
•Formatervezésiminta-oltalom
•Védjegyoltalom
•Földrajzi árujelzők oltalma
•Topográfiai oltalom
 Szellemi tulajdonvédelem
alapgondolata

• Az új ismeretet terjesszük, hogy minél szélesebb

körben használják, hasznosítsák, vagy abból
kiindulva továbbfejlesszék…
• A szellemi alkotás létrehozója részesüljön annak
piaci előnyeiből…
 Következmény, feladat

• Gondoskodni a szellemi tulajdon védelméről

(jogszabályok a szellemi tulajdon védelmére)
• Gondoskodni a szellemi alkotások
megismertetéséről (információszolgáltatás)
Szellemi alkotás, szellemi tulajdon (1)
műalkotás
Szellemi alkotás, szellemi tulajdon (2)
műszaki alkotás
 Szellemi alkotás, szellemi tulajdon (3)
felfedezés, matematikai módszer, reklám
A szellemi tulajdon oltalmának
szintjei
Az oltalom három szintje:
- nemzeti
- nemzetközi
- közösségi (EU)
 Nemzeti szint

- Védelem gazdasági nyomás hatására

keletkezik

- Először privilégiumok, aztán törvények

- Territorialitás elve
 A Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala
a szellemi tulajdon védelmének
országos hatáskörű szerve
 Nemzetközi szint
- Ipari tulajdon védelméről szóló Párizsi Uniós Egyezmény
(1883)
- Irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni
Uniós Egyezmény (1886)
- Védelmi minimum elve
- Jogok kölcsönös elismerése – egyenlő elbánás elve
- Uniós elsőbbség intézménye
- Madridi Megállapodás
- Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT)
- Európai Szabadalmi Egyezmény (ESzE)
-…
 A közösségi szint
• Szerzői jog – lépésről lépésre harmonizáció – 8
irányelv

• Védjegy – 40/94/EK tanácsi rendelet: egységes

közösségi védjegy – Belső Piaci Harmonizációs
Hivatal (Office for Harmonization in the Internal
Market)

• Formatervezési mintaoltalom
• Növényfajta-oltalom
• Szabadalom
• – Egységes hatályú szabadalom (???)
 Szabadalom

Szabadalmazható minden
•új,
•feltalálói tevékenységen alapuló,
•iparilag alkalmazható
találmány
(a technika bármely területén).
 Találmány

Szabadalmazható
találmány
 Találmánynak nem minősül
különösen
◆ felfedezés, tudományos elmélet,
matematikai módszer;
◆ esztétikai alkotás;
◆ szellemi tevékenységre, játékra,
üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy
eljárás és számítógépi program;
◆ információk megjelenítése.
 És mégis…

A felsoroltak szabadalmazhatósága
csak annyiban kizárt, amennyiben a
szabadalmat rájuk kizárólag e
minőségükben igénylik.
 Újdonság

• Új a találmány, ha nem tartozik

a technika állásához.
(A találmány más, mint a
technika állásához tartozó
megoldások.)
 A technika állása
A technika állásához tartozik mindaz, ami az
elsőbbség időpontja (a bejelentés napja) előtt
◆ írásbeli közlés,
◆ szóbeli ismertetés,
◆ gyakorlatbavétel
útján vagy bármilyen más módon bárki
számára hozzáférhetővé vált.
 Nemzetközi egyezmények

•Párizsi Uniós Egyezmény

•Szabadalmi Együttműködési Szerződés
•Európai Szabadalmi Egyezmény
 A technika állásának teljes
kiterjesztésű értelmezése
• A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű
belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is,
amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé,
illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.]
és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak az e
törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2)
bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések
alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
 Technika állásának teljes
kiterjesztésű értelmezése
speciális esetei
• A technika állásának teljes kiterjesztésű értelmezésével kapcsolatos
rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület)
vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló
gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen
végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az
ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához.
• A technika állásának teljes kiterjesztésű értelmezésével kapcsolatos
rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag
(vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére
szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati
testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő
meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik a
technika állásához.
 Mit jelent az Szt. 2.§ (4) és (5)
bekezdése?
(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag
(vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati
vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. §
(10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika
állásához.
(5) * A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó
anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló
gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai
eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik
a technika állásához.
• A (4) bekezdés arra az esetre vonatkozik, amikor a vegyület/anyag maga már ismert volt, de ahhoz
korábban nem kötöttek semmiféle gyógyászati alkalmazást. Tehát pl. egy szintetikus eljárás
köztitermékeként említett meg a technika állása. Ha tehát van egy olyan későbbi bejelentés, amelynek
éppen az a tárgya, hogy felfedezték ennek a köztiterméknek a gyógyászati célra történő (vagyis első
indikációs) alkalmazását, akkor az szabadalmaztatható függetlenül attól, hogy maga a vegyület már
ismert volt korábban is.
• Az (5) bekezdés pedig arra az esetre vonatkozik, amikor a technika állásából egy adott vegyület
valamilyen gyógyászati alkalmazása már ismertté vált és később egy további gyógyászati
alkalmazásra kérnek (második indikációs) oltalmat. Ilyenkor természetesen az újonnan "felfedezett"
gyógyászati alkalmazás oltalmazható. Klasszikus példa erre az aszpirin, ami eredetileg láz- és
fájdalomcsillapító hatású volt és később fedezték fel a trombocita aggregációt gátló hatást
(véralvadásgátló), ami szintén oltalomképes.
Feltalálói tevékenység
Feltalálói tevékenységen alapul a
találmány, ha a
technika állásához képest
szakember számára
nem nyilvánvaló.
 A szakember
• A szakember elképzelt személy (vagy személyek
csoportja), aki teljes egészében ismeri a
szakterületén a technika állását és az alapvető
műszaki ismereteket, és rendelkezik a szakmai
munkához szükséges eszközökkel és
képességekkel, beleértve a szokásos kísérletek
elvégzését és az ismeretek rutin jellegű
kombinálását is, a képzelőereje azonban
korlátozott, nem képes az ismeretek alkotó
szintézisére.
 Ipari alkalmazhatóság
• Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar
vagy a mezőgazdaság valamely ágában
előállítható, illetve használható.
Kizárás a szabadalmi oltalomból (1)
• A találmány nem részesülhet szabadalmi
oltalomban, ha hasznosítása a közrendbe vagy a
közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem
tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért,
mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.
• Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az
emberi vagy állati test kezelésére szolgáló
gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az
emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai
eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban
alkalmazott termékre - így különösen anyagra
(vegyületre) és keverékre - azonban nem
vonatkozik.
Kizárás a szabadalmi oltalomból (2)
• Nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen
– a) az ember klónozására szolgáló eljárás;
– b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító
eljárás;
– c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi
célra;
– d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az
szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen
jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az
állatok számára;
– e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövő állat.
 A szabadalomhoz való jog
A találmányra szabadalmat kell adni, ha a
találmány
• a) kielégíti az ismertetett érdemi
követelményeket, valamint nincs kizárva a
szabadalmi oltalomból; és
• b) bejelentése megfelel a törvényben
megszabott feltételeknek.
 Gyakorló kérdések
• Mi a találmány?
• Mi a szabadalmazható találmány?
• Mi tartozik a technika állásához (kettős szabadalmaztatás kérdése)
• Mi a technika állásának teljes kiterjesztésű értelmezése?
• Hogyan vehető figyelembe a technika állásának teljes kiterjesztésű
értelmezése az
– újdonság
– a feltalálói tevékenység
megítélésénél?
• Találmány-e az állati test kezelésére szolgáló sebészeti eljárás?
• Egy egyetemi tanszéken kidolgozásra kerül egy találmány, amelyben
főként három oktató vesz részt. Feltaláló-e a tanszék minden más
oktatója is, vagy akár minden dolgozója (hiszen a szemük előtt zajlott
a fejlesztés)?
• Mi az elsőbbség fogalma?
Köszönöm a figyelmet!

Viszontlátásra!