Szabadalmi eljárási jog

1. rész

Dr. Mikló Katalin

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szabadalmi Főosztály

1
 Szabadalmazható találmány (1. §)

Szabadalmazható minden
➢ új,
➢ feltalálói tevékenységen alapuló,
➢ iparilag alkalmazható
találmány (a technika bármely területén).
Mert szeretek
nemet mondani az
Miért lettél embereknek…
szabadalmi
elbíráló?

2
3
Szabadalmazható találmány (1. §)

Sir James Dewar

(1842-1923)

skót vegyész

4
Szabadalmazható találmány (1. §)

1892
5
Szabadalmazható találmány (1. §)

1904 6
 SZTNH hatásköre (44. §)

Nemzeti szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos ügyek:

⚫ szabadalom megadása,

⚫ szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra

érvénybe helyezése,
⚫ szabadalom megsemmisítése,

⚫ nemleges megállapítás,

⚫ szabadalmi leírás értelmezése,

⚫ szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása

(fenntartási kérdések is),

⚫ szabadalmi hatósági tájékoztatás.

+ növényfajta-oltalmi bejelentésekkel kapcsolatos ügyek (Szt.

szabályozza) 7
 SZTNH hatásköre (44. §)
Egyéb, a Hivatal hatáskörébe tartozó ügyek:

• Európai szabadalmi bejelentésekre és az európai szabadalmakra

vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek
• Nemzetközi (PCT) szabadalmi bejelentésekre vonatkozó
rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek
• Kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal (SPC) kapcsolatos ügyek
• 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel
(EK kényszerengedélyek) összefüggő ügyek (a közegészségügyi
problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt
gyógyszerek előállításával kapcsolatos szabadalmak
kényszerengedélyezése, ld. még Szt. 33/A. § (1) bekezdés)
• Közegészségügyi kényszerengedélyekkel kapcsolatos ügyek (ld.
még Szt. 33/B. § (1) bekezdés) 8
 Írásos véleménnyel
kiegészített UV (vagy
Fővárosi Törvényszék gyorsított forma)/Angol
nyelvű leírás alapján

Fővárosi Törvényszék

9
 A közigazgatási hatósági eljárás
és az elektronikus ügyintézés
általános szabályainak alkalmazása (45. §) #1
Az SZTNH a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben
• az Szt-ben meghatározott eltérésekkel – az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény [2016. évi CL.
törvény (Ákr.)], valamint az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló [2015. évi
CCXXII. törvény] szerint és
• jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.

Szabadalmi ügyekben
• nem alkalmazhatók az Ákr. jogutódlásra vonatkozó rendelkezései
• sommás eljárásnak nincs helye
• a kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. 10
 A közigazgatási hatósági eljárás
és az elektronikus ügyintézés
általános szabályainak alkalmazása (45. §) #2

Az SZTNH-hoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell

a) természetes személy kérelmező vagy képviselő esetén a nevet és
lakcímet;
b) nem természetes személy kérelmező vagy képviselő esetén a nevet
és a székhelyet;
c) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kérelmező
vagy képviselő aláírását.

11
12
 A közigazgatási hatósági eljárás
és az elektronikus ügyintézés
általános szabályainak alkalmazása (45. §) #3

Ha a kérelmező vagy képviselője elektronikus kapcsolattartásra

kötelezett vagy elektronikus úton kíván kapcsolatot tartani, a
kérelemnek az előbbieken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) természetes személy kérelmező vagy képviselő esetén a születési
helyet, időt, valamint az anyja tevét (ún. 4T azonosító adatok);
b) nem természetes személy kérelmező vagy képviselő esetén az
adószámot.

13
14
 Az SZTNH-val történő kapcsolattartás
Elektronikus ügyintézés (53/D. §) #1
https://ugyintezes.sztnh.gov.hu/eBej2/step1

15
Az SZTNH-val történő kapcsolattartás
Elektronikus ügyintézés (53/D. §) #2

16
Az SZTNH-val történő kapcsolattartás
Elektronikus ügyintézés (53/D. §) #3

17
 Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.)
általános szabályainak alkalmazása
Nyelvhasználat
➢ - A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak.
➢ - A szabadalmi leírást az igényponttal, a rajz(ok) feliratát és a
kivonatot - ha az Szt. eltérően nem rendelkezik - magyar nyelven
kell elkészíteni.
➢ Az eljárás során idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani,
az SZTNH azonban magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő.

DE: hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha

alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi
okiratban foglaltak valódisága!

18
 Az SZTNH-val történő kapcsolattartás (45. §)

Az SZTNH a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben a

kapcsolattartásnak csak
- írásbeli, valamint
- azonosításhoz kötött elektronikus úton van helye.
Kivétel:
• tájékoztatás kérése és annak teljesítése,
• az iratokba való betekintés,
• a szóbeli tárgyalás.

Tájékoztatás azonban nem kérhető

és nem teljesíthető rövid szöveges üzenet útján.

19
 A szabadalmi bejelentés
benyújtása és kellékei (57. §)
• A szabadalom megadására irányuló eljárás az SZTNH-hoz
benyújtott bejelentéssel indul meg.

A szabadalmi bejelentés kellékei:

- bejelentési kérelem,
- szabadalmi leírás igényponttal, kivonat, továbbá - a szükséghez
képest - rajz(ok) és egyéb mellékletek.

• A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott

részletes alaki követelményeknek* megfelelően kell elkészíteni.

*20/2002. (XII. 12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai
szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-
oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 20
 Szabadalmi bejelentések
képviselete (51. §)
➢ Szabadalmi bejelentést tehet bármely természetes vagy jogi
személy.

➢ Magyarországi lak- vagy székhellyel rendelkező bejelentőnek

nincs képviseleti kötelezettsége.

➢ Külföldi személy az SZTNH hatáskörébe tartozó valamennyi

szabadalmi ügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet
képviseletével megbízni.

➢ Kivétel: ha a külföldi személy olyan természetes vagy jogi

személy, akinek lakóhelye vagy amelynek székhelye az Európai
Gazdasági Térség tagállamának területén van.
21
22
23
24
 Szabadalmi bejelentések
képviselete (51. §)

- meghatalmazás (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű

magánokiratba kell foglalni)
- természetes vagy jogi személynek
- a szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői
irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának -
akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás
érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta
- lehet ún. általános meghatalmazás is
- ügyvivői tevékenységet csak a kamara tagja láthat el
- a meghatalmazás jogszerűségét mindig ellenőrizni kell

25
 Szabadalmi bejelentések
képviselete (51. §)

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmi ügyvivők és az

ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél
részére az ellenérdekű fél kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél
részére az ellenérdekű fél kérelmére.

Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell

kötelezni, aki a kirendelést kérte.

26
 A szabadalmi bejelentés
benyújtása és kellékei (57. §) #1

• A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban* meghatározott

bejelentési és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját
követő két hónapon belül kell leróni.

• Ha a bejelentés mellékletei – ide nem értve az angol nyelvet -

idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű szabadalmi leírást
igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés napjától számított
négy hónapon belül kell benyújtani.

* 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet (Díjrendelet) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti iparjogvédelmi eljárások
igazgatási szolgáltatási díjairól (Jelenlegi módosított szövege hatályos: 2012. január 1-től)
27
 A szabadalmi bejelentés
benyújtása és kellékei (57. §) #2

Ha a bejelentés mellékletei angol nyelven készültek, a magyar nyelvű

szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot

a) a bejelentés napjától számított tizenkét hónapon belül, vagy

b) a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül

kell benyújtani, a korábban lejáró határidő figyelembevételével.

A bejelentő a közzétételig bármikor

visszavonhatja a szabadalmi bejelentést.

28
 Költségek és díjak (53/C. §)

A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban* meghatározott

bejelentési és kutatási díjat kell fizetni

- Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető.

- Az Szt-ben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően
szabadalmi ügyben külön jogszabályban* meghatározott mértékű
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a következő kérelmekért is:
• a módosítási, a határidő-hosszabbítási, az igazolási és az
eljárás folytatása iránti kérelemért;
• a jogutódlás, a jelzálogjog és a hasznosítási engedély tárgyában
a tudomásulvételre irányuló kérelemért.

* 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet (Díjrendelet) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti
iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól (Jelenlegi módosított szövege hatályos: 2012.
január 1-től) 29
 Bejelentés napja (58. §) #1

A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a SZTNH-hoz

beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
➢ utalást a szabadalom iránti igényre;
➢ a bejelentő (képviselet esetén a képviselő) nevét, lakcímét vagy

székhelyét, vagy a bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé

tevő más adatot;
➢ leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot - függetlenül attól,

hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek -, vagy

helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre (ld. uniós
vagy belső elsőbbség).
A szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos ELSŐ HIVATALI
vizsgálat tárgya lesz
30
Bejelentés napja (58. §) #2

31
 A vizsgálattal kapcsolatos általános háttér
Tényállás megállapítása (47. §)

• Az SZTNH az eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata

azonban nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.
Kivétel: a megsemmisítési, a nemleges megállapítási és az EK
kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban a tényeket
kizárólag a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és
állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja.
• Az SZTNH a döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra
alapozhatja, amelyekre az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot
tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat
vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben
terjesztett elő.
32
 A vizsgálattal kapcsolatos általános háttér
Tényállás megállapítása (47. §)
• A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos
pótolható hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire
történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve
figyelmeztetni kell.
Lehetséges kivétel: A kivonat hiányainak pótlásáról vagy az alaki
követelményeknek megfelelő átdolgozásáról az SZTNH hivatalból
is intézkedhet.
• Ha a kérelem a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem felel
meg a vizsgált követelményeknek, és a törvény ehhez eltérő
jogkövetkezményt nem fűz, a kérelmet el kell utasítani.
• Ha az ügyfél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a
kérelmet – ha a törvény ehhez eltérő jogkövetkezményt nem fűz –
visszavontnak kell tekinteni. 33
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)

➢ Az SZTNH a szabadalmi bejelentés benyújtását követően

megvizsgálja, hogy

a.) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt

feltételeknek (58. §),
b.) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57. § (4) bek.],
c.) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az
igénypont, a kivonat és – amennyiben rendelkezésre áll – a rajz
magyar nyelven van-e.

A bejelentési napról, illetve annak módosításáról a bejelentőt

értesíteni kell.
34
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)
a.) A bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételek vizsgálata (58. §)
Általános elv: Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel
kell hívni a hiányok két hónapon belül történő pótlására. A hiányok
határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás
beérkezési napját kell tekinteni.
(i) utalás a szabadalom iránti igényre
(ii) bejelentő adatai
- A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok
hiányában nem kell kiadni felhívást hiánypótlásra, és a bejelentés
beérkezésétől kell számítani a hiánypótlásra nyitva álló két hónapos
határidőt.
35
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)

(iii) leírás vagy leírásnak tekinthető irat

- Ha a leírás valamely része vagy a leírásban vagy az
igénypontokban hivatkozott valamely rajz a bejelentésből hiányozni
látszik, a bejelentőt fel kell hívni e hiány két hónapon belül történő
pótlására.

Ha a bejelentő a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a

bejelentés napját követően, de e naptól vagy a kiadott felhívástól
számított két hónapon belül nyújtja be, a bejelentés napjának e hiány
pótlásának napját kell tekinteni és a bejelentés napját ennek
megfelelően módosítani kell.

36
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)

(iii) leírás vagy leírásnak tekinthető irat (folyt.)

- Ha a bejelentő nem nyújtja be a leírás hiányzó részét vagy a

hiányzó rajzot a meghatározott határidőn belül, a beérkezett beadvány
nem tekinthető szabadalmi bejelentésnek és az eljárást meg kell
szüntetni.
- Ha a bejelentő visszavonja az utólag benyújtott leírásrészt
vagy rajzot, az e részre (rajzra) vonatkozó hivatkozásokat úgy kell
tekinteni, hogy azokat a bejelentő a leírásból, illetve az
igénypontokból törölte. Erről a bejelentőt értesíteni kell.

37
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)
(iii) leírás vagy leírásnak tekinthető irat (folytatás)

Ha a bejelentő a hiányt a megjelölt határidőn belül pótolja, és a

bejelentés egy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, amely
tartalmazta a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrészt vagy rajzot, a
bejelentés napja az a nap marad, amelyen a bejelentést benyújtották,
feltéve, hogy a meghatározott határidőn belül a bejelentő benyújtja
a) a korábbi bejelentés másolatát,
b) idegen nyelvű korábbi bejelentés esetén annak magyar nyelvű
fordítását,
c) annak megjelölését, hogy a bejelentésből eredetileg hiányzó
leírásrész vagy rajz a korábbi bejelentésben, illetve annak fordításában
hol található meg.
38
 Bejelentési nap és elsőbbség (61. §)
kapcsolata
Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
(PUE) által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós
elsőbbség);
c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő, közzé
még nem tett szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem
korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget
nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
Nemzeti szabadalmi bejelentés napja - bejelentési elsőbbség
2017.09.01

2016.09.02
Külföldi bejelentés napja - Uniós elsőbbség
Nemzeti bejelentés napja - Belső elsőbbség
 Bejelentési nap és elsőbbség (61. §)
kapcsolata
Uniós elsőbbség

A legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon

belül lehet
- igényelni az uniós elsőbbséget az erre irányuló nyilatkozat
megtételével;
- az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása iránti kérelmet benyújtani;
- az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi iratot)
benyújtani.
Külföldi bejelentés napja 2.
= Uniós elsőbbség 2. Nemzeti szabadalmi bejelentés napja
2016.12.31 2017.09.01

2016.09.02
Külföldi bejelentés napja 1. = Uniós elsőbbség 1. Legkorábbi elsőbbség napja
40
 Bejelentési nap és elsőbbség (61. §)
kapcsolata
Uniós elsőbbség

- Az elsőbbségi irat benyújtása idegen nyelven is lehetséges

- A magyar nyelvű fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha az
elsőbbségi igény érvényessége befolyásolhatja a találmány
szabadalmazhatóságának megítélését (ld. később újdonság).
- Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása helyett a bejelentő
nyilatkozhat úgy is, hogy a szabadalmi bejelentés nem más, mint a
külföldi bejelentés fordítása.
- Az elsőbbségi iratot - a külföldi bejelentés másolatát -
benyújtottnak kell tekinteni, ha az a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala számára egyéb úton hozzáférhető.
41
 Bejelentési nap és elsőbbség (61. §)
kapcsolata
Belső elsőbbség

- egy korábbi (12 hónapnál nem régebbi), folyamatban lévő, azonos

tárgykörű bejelentésre alapozva

- jellemzően a bejelentés továbbfejlesztése esetén (pl. újabb

megvalósítási módok/kísérletek ismertetése)

- a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül

kell igényelni

- érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést visszavontnak

kell tekinteni
42
 Speciális elsőbbségi igény
Származtatás (65. §)

Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor

- az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két

hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a használati
mintaoltalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás)
- származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati
mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés jogerőre
emelkedésétől számított három hónapon, de legkésőbb a mintaoltalmi
bejelentés napjától számított húsz éven belül van helye
- nincs helye származtatásnak, ha a használati mintaoltalmi bejelentést
európai szabadalmi bejelentésből vagy európai szabadalomból
származtatták.
43
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)

a.) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez

előírt feltételeknek (58. §),
b.) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57. § (4)
bek.],
c.) a szabadalmi bejelentés mellékleteként benyújtott leírás, az
igénypont, a kivonat és – amennyiben rendelkezésre áll – a
rajz magyar nyelven van-e.

44
 A bejelentés benyújtását
követő vizsgálat (65. §)
b.) bejelentési és kutatási díj, illetve
c.) a magyar nyelvű szabadalmi leírás, kivonat és rajz
meglétének vizsgálata.

- Ha bármelyik ezek közül hiányzik, a Szellemi Tulajdon Nemzeti

Hivatala figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott
határidőben [b.) esetében 2, c.) esetében 4 hónapon belül] történő
hiánypótlásra.
- Ha a szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot angol nyelven nyújtották
be, a magyar nyelvű fordítás benyújtásának határideje a bejelentés
napjától számított 12 hónap, vagy a legkorábbi elsőbbség napjától
számított 16 hónap (amelyik hamarabb jár le).

Ezek bármelyikének elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak

45
kell tekinteni.
 Alaki vizsgálat (68. §)

Ha a szabadalmi bejelentés megfelel vizsgált feltételeknek (vagyis

megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek,
megfizették a bejelentési és kutatási díjat és benyújtották a magyar
nyelvű leírást, kivonatot és rajzot), az SZTNH megvizsgálja a
bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a külön
jogszabályban* meghatározott alaki követelményeket.

* 20/2002. (XII.12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentések részletes alaki szabályairól 46

 20/2002. (XII.12.) IM rendelet
a szabadalmi bejelentések részletes
alaki szabályairól

➢ kérelem szabályszerűsége (bejelentő, szerző adatai, egyéb adatok,

aláírások)

➢ szükséges mellékletek becsatolása (képviseleti meghatalmazás,

jogutódlási irat)

➢ szükség esetén elsőbbségi irat

➢ magyar nyelvű leírás, rajzok, kivonat, illetve az ezekre vonatkozó

részletes alaki szabályok
47
 Alaki vizsgálat (68. §)

➢ Ha a bejelentés nem felel meg az alaki követelményeknek, a

bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.
➢ A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve
a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.
A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt
ok alapján lehet elutasítani.
➢ Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra kitűzött határidőben nem
válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

48
 Határidők (48. §)
Határidők fajtái:

1.) Szt. által meghatározott (törvényi)

- nem hosszabbíthatók, elmulasztásuk jogkövetkezményei
figyelmeztetés nélkül bekövetkeznek

2.) Hivatal által kitűzött

- legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidő
- a határidő lejárta előtt beterjesztett kérelemre ugyanennyi
idővel meghosszabbítható különös indok nélkül is
- egynél több vagy 4 hónapnál hosszabb határidő-hosszabbítás
(legfeljebb 6 hónap) csak különösen indokolt esetben

49
 Határidők (48. §)

- Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési

ideje az SZTNH-hoz való beérkezés napja.

- Az SZTNH által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező

beadványt határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott
küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a
beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett
be.

- A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül az Ákr.-ben

megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók az
Ákr.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság
egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt. 50
 Az elmulasztott határidők (Szt. 48. § és 49. §)
Eljárás folytatása → Igazolás

Elmulasztott határidők orvosolásának lehetőségei:

(i) Eljárás folytatása
(ii) Igazolás
Mindkettő
• az ügyfél mulasztásához fűződő jogkövetkezmények elhárítására
szolgál
• előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott
cselekményt is
Igazolás: a törvény által meghatározott határidők elmulasztása esetén
+ kontradiktórius ügyekben
Eljárás folytatása: az SZTNH által kitűzött határidők elmulasztása
esetén 51
 Az eljárás folytatása → Igazolás
• Igazolás: feltétele a mulasztás vétlensége, valószínűsíteni kell a
mulasztás okát; elvileg díjköteles, de a valóságban díjmentes
• Eljárás folytatása: e nélkül is kérhető; díjköteles
• Előterjesztésre nyitva álló határidő, illetve annak számítási módja
eltérő
Igazolás: az elmulasztott határnaptól számított két hónapon
belül,vagy objektív határidőként a tudomásra jutástól/akadály
elhárulásától számított 12 hónapon belül lehet előterjeszteni.
Eljárás folytatása: a mulasztás miatt hozott döntés közlésétől
számított két hónapon belül lehet előterjeszteni.
Közös: a kérelmet egyik esetben sem lehet mindaddig benyújtottnak
tekinteni, amíg a kérelem és/vagy az elmulasztott cselekmény díját
meg nem fizetik. 52
 Az eljárás folytatása → Igazolás

➢ Ha az SZTNH az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a

mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül
teljesítettnek kell tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést -
a szükséghez képest - részben vagy egészben vissza kell vonni
vagy módosítani kell.

➢ Ha az SZTNH az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által

pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek
kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást
pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A mulasztás folytán
hozott döntést - a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás
eredményétől függően - részben vagy egészben vissza kell vonni,
módosítani kell vagy hatályban kell tartani.
53
 Az eljárás folytatása → Igazolás
Az igazolás ki van zárva
a.) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére
megszabott határidők;
b.) az elsőbbségi nyilatkozat megtételére és kijavítására megszabott
határidők
elmulasztása esetén.
+ Nincs helye igazolásnak olyan határidőkkel kapcsolatban, amelyek
elmulasztásának következményeit az eljárás folytatása iránti
kérelemmel el lehet hárítani.

Az eljárás folytatása iránti kérelem ki van zárva

a.) a megsemmisítési eljárásban,
b.) a nemleges megállapítási eljárásban és
c.) az EK kényszerengedélyekkel kapcsolatos egyes eljárásokban. 54
 Nyilvánosság (53. §)

Szabadalmi ügyekben az eljárás alapvetően nem nyilvános, kivétel,

ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.

A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak

- a bejelentő és/vagy a képviselő,
- a szakértő, illetve
- a szakvélemény adására felkért szerv, valamint ha ez törvényben
meghatározott feladataik ellátásához szükséges
- a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság
tekintheti meg az iratokat.
A feltaláló viszont megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult.

A közzétételt követően a bejelentés iratait - a bizonyos kivételekkel

55
-
bárki megtekintheti.
 Nyilvánosság (53. §)

Azonban a közzétételt követően sem tekinthetők meg

⚫ a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel

nem közölt iratok,

⚫ a feltaláló nevét tartalmazó iratok, ha a feltaláló ennek

nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte,

⚫ a szabadalmi lajstromban fel nem tüntetett és a hatósági
tájékoztatás során nem közölt személyes adatok, kivéve, ha
megtekinthetővé tételükhöz az érintett kifejezetten hozzájárult,
vagy ha az Ákr. rendelkezései szerint harmadik személy a
személyes adatot tartalmazó iratba betekinthet.
A megtekinthető iratokról az SZTNH kérésre másolatot ad. Ha nem
bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság kéri, a másolat fejében díjat
kell fizetni. 56
 Közzététel (70. §)

➢ A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított

tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni
➢ A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a
szabadalmi bejelentés, ha megfelel a 65. § alapján vizsgált feltételeknek
➢ A közzétételre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos
lapjában történő közléssel kerül sor, ami nem más, mint egy hatósági
tájékoztatás
➢ A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell

57
 Hatósági tájékoztatás (56. §)

Az SZTNH hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő

(elektronikus formátum), amelyben a szabadalmi bejelentésekről,
valamint a szabadalmakról közölni kell különösen következő tényeket:
⚫ a szabadalmi bejelentés közzététele (ld. előbb);
⚫ a szabadalom megadása és az ahhoz kapcsolódó adatok
(lajstromszám, a szabadalom jogosultjának neve/elnevezése,
lakcíme/székhelye, a képviselő neve és székhelye, az ügyszám, a
bejelentés napja, az elsőbbség napja, a szabadalom címe, nemzetközi
osztályjelzete, a feltaláló neve és lakcíme, valamint a szabadalmat
megadó határozat kelte);
⚫ a szabadalmi oltalom megszűnése és az ahhoz kapcsolódó adatok

(megszűnés jogcíme, időpontja);

⚫ a szabadalom korlátozása;
58
⚫ a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése.
 Közzététel (70. §)

Mit tartalmaz a közzététel?

➢ a bejelentő (és ha van, a képviselő) nevét, címét
➢ a bejelentés ügyszámát
➢ a bejelentés (és ha van, az ettől eltérő elsőbbség) napját
➢ nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát
➢ a bejelentés címét
➢ a feltaláló nevét
➢ a találmány nemzetközi osztályjelzetét (NSZO)
➢ a kivonatot a jellemző ábrával
➢ utalást arra, hogy a közzétételre az újdonságkutatási jelentés
elkészültét követően kerül-e sor (A1 vagy A2 közzététel) 59
60
61
 Nyilvánosság (53. §)

Minősítés

➢ Az SZTNH elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből -

külön jogszabály szerinti eljárásban, a hatáskörrel rendelkező
miniszter javaslata alapján - a szabadalmi bejelentést minősítheti.
➢ Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi
bejelentést az SZTNH elnöke az említett eljárás lefolytatása nélkül
minősíti.
➢ A bejelentő és a feltaláló betekintési vagy megismerési engedély
hiányában is jogosult szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha
azt minősítették.
➢ Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, azzal kapcsolatban nem
közölhető az Szt.-ben egyébként előírt semmilyen hatósági
tájékoztatás. 62
 Nyilvánosság (53. §)

Minősítés

➢ Ha a szabadalmi bejelentést minősítették, a minősítésre javaslatot

tevő miniszter köteles a bejelentővel a szabadalom megadását
követő észszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium
javára kizárólagos hasznosítási szerződést kötni.
➢ A hasznosítási szerződés hatálya a szabadalmi oltalom lejártáig,
illetve – ha ez a korábbi – a minősítés megszűnéséig tart.
➢ A szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik.
➢ A licencia díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a
találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult
licencforgalmi viszonyok között szokásos. Ilyen mértékű díj jár
akkor is, ha a hasznosítás késik, vagy elmarad.
63
Köszönöm a figyelmet!

katalin.miklo@hipo.gov.hu

64