Tudományos írásmű szerkezete,

stílusa, szellemi alkotás védelme

Dr. habil. Falus Orsolya
tanszékvezető, egyetemi docens
 Az írásmű alkotás folyamata
 Áttekintő rendszerezés
 Alkotó olvasás
 Kivonatolás
 Dokumentálás
 Kompilálás
 Ismeretalkotó ismeretelemzés
 Integráló ismeretépítés
 Kiegészítések és kiterjesztés
 Szövegezés és írásmű-szerkesztés
 A megírás módszerei
 Bevezetés, célkitűzés
 Forrásművek, szakirodalom feldolgozása,
 Saját gondolatok, ötletek, tapasztalatok ütköztetése a szakirodalommal,
HIPOTÉZIS kialakítása
 Koncepció, terv és vázlat kialakítása
 A „cédulák” szelektálása, rangsorolása, csoportosítása
 Saját kísérletek, kutatási adatok feldolgozása, összevetése a korábbi adatokkal és a
hipotézissel
 A koncepció bizonyítása, vagy elvetése
 A megállapítások összegzése, a dolgozat megfogalmazása, leírása,
megszerkesztése
 A saját új tudományos eredmények rögzítése
 Tapasztalatok és javaslatok megfogalmazása
 Formai követelmények
 Formátum: a dolgozatot A/4-es formátumban,
szövegszerkesztővel írva kell leadni
 Betűtípus: Times New Roman vagy Arial
 Betűnagyság: 12-13 pontos
 Terjedelem: előírt - MELLÉKLETEKKEL
EGYÜTT!
 Szerkesztés módja: sorkizárt
 Margó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5
cm.
 Oldalszámozás arab számokkal, a lap tetején
középen
 Hivatkozások: sorszámozott
 A címadás követelményei
 A CÍM nem egyenlő a TÉMÁVAL!
 A cím ne legyen hosszú, a téma körülhatárolása kerüljön a
bevezetésbe
 A címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, érlelés és javítás
után
 A jó cím:
• Találó

• Figyelemfelkeltő (Blikkfangos!?!)
 Bibliográfia
 A hivatkozott szakirodalom megjelölésére,
azonosítására szolgáló adatok
 Szakkönyv
 Szakmai folyóirat
 Gyűjteményes kötet
 Film, tv, rádióadás
 Interneten közzétett anyag (a letöltési idő)
 Szerző, cím, megjelenés helye, ideje,
oldalszám –tól, -ig (pp:…)
 Lábjegyzetek
 Forrásmegjelölések (hivatkozott irodalom)
 Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az
nem kíván táblázatos formát
 Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi
kifejtést zavarnák
 Rövid példák, anekdoták, viccek, szakmai
szempontból periférikus közlések
 Utalások a dolgozat más részeire, a már
kifejtett szakirodalomra
 Függelékek
 Teljes anyagok, törvények, jogszabályok
 Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák,
tervek, organogrammok, stb.
 Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani
fejtegetések
 Terjedelmes bizonyítások, levezetések
 Esettanulmányok esetpéldák
 BELESZÁMÍT AZ OLDALSZÁMBA
220 éve született Jedlik Ányos
 bencés szerzetes
 találmányai:
első villanymotor;
öngerjesztés elve;
a dinamóelv első leírása,
a szódavíz magyarországi
gyártása; a
feszültségsokszorozás
felismerése
 egyetemi katedrán ő szólalt
meg elsőször latin helyett
magyar nyelven
Személyes kapcsolódás az iparjogvédelemhez
-Rockmaraton
 A szellemi tulajdon
Védelmének célja:
a) innováció motiválása;
b) az innovációs befektetések
megtérülésének és tartós
sikerének elősegítése
Világnapja: április 26. (
ENSZ Szellemi Tulajdon
Világszervezete - WIPO)
határozata alapján 2001 óta
Idei mottója: "Innováció a
zöld jövőért".
 A szellemitulajdon-védelem fejlődésének
állomásai
 találékony nép vagyunk
 „Nem hagyhatjuk, hogy ötleteink és megoldásaink

gyümölcseit -csupán tájékozatlanság híján- más szüretelje

le.” (Pintz, 2005)
 az emberi önkifejezés egyidős az emberiséggel

TÖRTÉNETÉNEK ÁLLOMÁSAI
1. Monopóliumok (1449, Anglia, színes üveg feltalálója)
2. Törvények (1474 Velencei Dekrétum, 1623-28 Statute of
Monopolies)
3. Modern jogi kodifikáció a XIX. századtól
4. Nemzetközi és regionális együttműködés a XX. századtól
A szellemitulajdon-védelem területei
forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapja
https://www.sztnh.gov.hu/hu
 I. Szabadalom
- a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló hatályos 1995. évi XXXIII. tv (a
továbbiakban: Szt.) alapján

1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen

alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika
bármely területén.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak
különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai
módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó
terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
 Újdonság, mint kritérium
2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika
állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség
időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés,
gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki
számára hozzáférhetővé vált.
® csak korábban nem ismert megoldás szabadalmaztatható
® az „elsőbbségi nap” előtt nem volt hozzáférhető
® szabadalom esetében a törvény abszolút újdonságot
követel
 Feltalálói tevékenység, mint kritérium
4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha
a technika állásához képest szakember számára nem
nyilvánvaló.
(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a
technika állásának a 2. § (3) bekezdése szerinti részét
figyelmen kívül kell hagyni.
® ha a korábbi szakirodalmi iratokban feltárt
megoldások kombinálásával létrehozható a
megoldás, akkor nem alapul feltalálói megoldáson
® „isteni szikra”, váratlan többlethatás
 Műszaki jelleg, mint kritérium
1. § (2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak
különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv,
szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.

További kizáró okok: hasznosítása a közrendbe, vagy a

közerkölcsbe ütközik
pl: ember klónozására szolgáló eljárás; emberi embrió
alkalmazási ipari vagy kereskedelmi célra
 A szabadalmi oltalom keletkezése,
időtartama
22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától
számított húsz évig tart.

„Kiegészítő oltalom”: 22/A. § 1) Az Európai Közösség

rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és
időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül
azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő
lejártával megszűnik.
 max. 5 év pl: az engedélyezési idő elhúzódása esetén

 az oltalmi időszakban a szabadalom jogosultjának ezalatt

kizárólagos joga van a találmány hasznosítására
 A szabadalmi oltalom jogosultja
1. Feltaláló – aki a találmányt megalkotta - 7.§ (1)
2. A feltaláló jogutódja

3. Ha innovatív vállalkozás alkalmazottja hozza létre:

A) „szolgálati találmány”: az alkalmazott munkaköri kötelességének
eredménye - 9.§ (1)
® A munkáltató a találmány jogosultja; a feltalálót díjazás illeti meg
B) „alkalmazotti találmány”: a megoldás a munkáltató tevékenységi
körébe tartozik, de az alkalmazottnak nem volt munkaköri
kötelessége annak létrehozása – 9.§ (2)
® A találmány jogosultja a feltaláló; a munkáltató hasznosíthatja a
tevékenységi körében
 Bitorlás és jogérvényesítés
Két esete:
A) TALÁLMÁNYBITORLÁS – 34.§
 úgy tesz valaki szabadalmi bejelentést, hogy a találmányt nem ő hozta létre
B) SZABADALOMBITORLÁS – 35.§
® a szabadalmas engedélye nélkül hasznosítja a szabadalommal védett
megoldást

Jogi lépések:
 bitorlási per (Fővárosi Törvényszék)
 vámhatósági intézkedés
 büntetőeljárás (2012. évi C. tv/Btk./ XXXVII. Fejezet A SZELLEMI
TULAJDONJOG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK):
 bitorlás, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési
adat meghamisítása, iparjogvédelmi jogok megsértése
 Az oltalom megszerzése:
szabadalmaztatási eljárás
A) Nemzeti rendszer : Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

1. Benyújtás: szabadalmi leírás, igénypontok

2. Alaki vizsgálat: formai követelmények ellenőrzése
3. Újdonságkutatás: a technika állásának szempontjából
4. Közzététel: Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az
elsőbbségi napot követő 18 hónapon belül
5. Érdemi vizsgálat: a szabadalmaztathatóság feltételei
fennállnak-e
6. Oltalom megadása/elutasítása
 Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
 szellemi tulajdon védelméért
felelős kormányzati főhivatal
 a találmányi szabadalmakról
szóló 1895. évi XXXVII. tc.
23. §-a alapján jött létre
1896-ban
 Szt. XIV/C. fejezet 115/D-
115/L §
 Kormány irányítja
 felügyeletét az innovációs és
technológiai miniszter látja el
 www.sznth.gov.hu
 Oltalomszerzés külföldön
B) Párizsi Uniós Egyezmény: 1883; keretjogszabály; Mo.
1909 óta tagja; a stockholmi revíziós szöveg az 1970. évi
18. tvr. kihirdetésével lépett hatályba; „telle quelle” elve

C) Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT): közös

bejelentés a WIPO felé; érkeztetés Mo-on az SZTNH-nál

D) európai szabadalom: az európai szabadalmak

megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni
Egyezmény alapján megadott szabadalom Szt. 84/A §
Őrült szabadalom: „Beerbrella”
2003 (US6637447)
Elutasított szabadalmi kérelem: a vezető nemét jelző
rendszámtábla
2000 (GB2339950)
 II. Használatiminta-oltalom
- a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII.
törvény alapján

 „kis szabadalom”- enyhébb feltételrendszer

1. § (1) Használatiminta-oltalomban (a továbbiakban:

mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítása,
szerkezete vagy részeinek elrendezése (a továbbiakban:
minta), ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag
alkalmazható.

® nem „abszolút” újdonság a követelmény

® feltalálói tevékenység helyett „feltalálói lépés”
 Plastinnova – Bericap
(C-180/11. sz. ügy)

 IP-ügy az Európai Bíróság előtt:

előzetes döntéshozatali eljárás;
2011/C 232/20.

® az U9200215 ügyszámú használati

minta a 796-os lajstromszámot
kapta (1999-ben!)
® címe: „Záróelem, előnyösen italt
tartalmazó palackok lezárására”

Felperes: Bericap Záródástechnikai
Bt.; Alperes: Plastinnova 2000 Kft.;
Másik fél: Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala
 A használatminta-oltalom keletkezése,
tartalma, jogosultja
10. § A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal
akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat
kap.
11. § (1) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig
tart.

® kritériumok; jogosultra vonatkozó szabályok; bitorlás,

jogérvényesítés – megegyeznek a szabadalomnál említettekkel
® különbségek: az oltalmi idő NEM hosszabbítható meg; az
SZTNH nem végez újdonságkutatást (csak publikálja és
lajstromozza); nem minden országban létezik (EU-ban igen)
 III. Növényfajta-oltalom
- az Szt. 105-115/C §-ai alapján
106. § (1) Növényfajta-
oltalomban részesülhet a
növényfajta, ha
megkülönböztethető,
egynemű, állandó és új.

® megkülönböztetésre
alkalmas fajtanév
® nemesítő jogai = feltaláló
jogai
® oltalmi idő: 25 év
® fák, szőlőfajták: 30 év
 IV. Biotechnológiai találmányok
- 98/44/EK irányelv alapján
 az Európai Parlament: 1998. július
6.
 Szt. szabadalmi eljárása alapján:
a biológiai anyagból álló vagy azt
tartalmazó termékre, illetve e
biológiai anyag előállítását
lehetővé tévő eljárásra
 a szabadalmaztatáshoz a
reprodukálható mintát letétbe kell
helyezni
 V. Know – how
- az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. tv.
alapján
1§ (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos -
egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az
érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem
könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan
tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,
amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott
helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

(2) Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő,

azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy
szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
 A know-how lényege
 üzleti titok egy alfaja  minden üzleti titokra vonatkozó
rendelkezést alkalmazni kell
 titkos
a) belső titkosság: az adott információhoz a nyilvánosság tagjai
nem férnek hozzá
b) külső titkosság: a jogosult a titokban tartáshoz az adott
helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította
 vagyoni értékkel bír
 azonosításra alkalmas módon való rögzítés
 műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás,

tapasztalat vagy ezek összeállítása

 nevesített iparjogvédelmi oltalom alatt nem áll
 VI. Formatervezésiminta-oltalom
tárgya és feltételei
- a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény alapján

1 § (1) Formatervezési mintaoltalomban

(a továbbiakban: mintaoltalom)
részesülhet minden új és egyéni
jellegű formatervezési minta (a
továbbiakban: minta).
(2) Mintának minősül valamely
termék egészének vagy részének
megjelenése, amelyet magának a
terméknek, illetve a díszítésének a
külső jellegzetességei – különösen a
rajzolat, a körvonalak, a színek, az
alak, a felület, illetve a felhasznált
anyagok jellegzetességei –
eredményeznek.
 A formatervezési mintaoltalom
szabályai
Nem oltalmaztatható (6. §):
 külső jellegzetesség, amely
kizárólag a termék műszaki
rendeltetésének a következménye
 állami felségjel, jelzés, címer
 közrendbe, közerkölcsbe ütköző
 korábban megszerzett jogot sért

Időtartama (19.§): 5 év; max. 4x

hosszabbítható
Közösségi oltalom: 3 év
Egyéb részletszabályok (II-X.
fejezet): mint a szabadalom esetén
 A védjegyoltalom
- a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI.
törvény (Vt.) 1-102-§-ai alapján

 védjegy = árujelző
 célja: áruk és szolgáltatások azonosítása; megkülönböztetése; fogyasztók
tájékoztatásának előmozdítása; minőség jelzése
 brand; reklám- és marketingstratégia alapja
 tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény (Tpvt.)

 6. §:
 Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy
szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel,
csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy
elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan
nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a
versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
 A védjegyoltalom tárgya
® nem a terméket védi, hanem az
annak azonosítására alkalmas
megjelölést
1§ (2): minden grafikailag
ábrázolható megjelölés,
különösen:
 szó/összetétel/ - Nokia
 betű – CNN
 szám – 4711 (parfüm)
 alakzat, csomagolás – Unicum
üvege
 szín/összetétel/; hologram; fényjel
 hang - MÁV szignál
 összetett – McDonald’s
 Feltételek és kizáró okok
® grafikailag ábrázolható és
megkülönböztető képességű (1.§)
® feltétlen kizáró okok (2-3.§):
 kizárólag az áru jellegéből
következő, vagy a célzott műszaki
hatás eléréséhez szükséges
formákból áll pl: Rubik-kocka
 közrendbe/közerkölcsbe ütközik
 fogyasztók megtévesztésére
alkalmas
 rosszhiszemű bejelentés
 állami felségjel, vallási jelkép,
közérdek
 lajstromozott földrajzi árujelző
 A védjegyoltalom jogosultja
® bármely természetes vagy jogi
személy

® együttes védjegy (96.§): valamely

társadalmi szervezet áruit vagy
szolgáltatásait jelöli pl: DUE logo

® tanúsító védjegy (101.§): a

védjeggyel ellátott árukat vagy a
védjegy alatt nyújtott
szolgáltatásokat úgy különbözteti
meg mások áruitól és
szolgáltatásaitól, hogy tanúsítja
(garantálja) azok meghatározott
minőségét vagy egyéb jellemzőjét
Az oltalom keletkezése, tartalma, időtartama
 lajstromozással kezdődik
 kizárólagos jogot ad a védjegy használatára az
árujegyzékben található árukkal és szolgáltatásokkal
kapcsolatban / Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő:
https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/kiadv/szkv/
202005a-pdf/H_04_Vedjegy_lajstrom_9_2005.pdf /
 a jog átruházható védjegylicencia-szerződéssel
 10 év a bejelenéstől
 10-10 évre korlátlanul hosszabbítható
 árujegyzék a Nizzai Megállapodás szerint
 bitorlás esetén a szabadalomhoz hasonló eljá
 Önkényuralmi jelkép?
 a vörös csillag védjegyüket mindenhol
bejegyezték
  Heineken: itt a tűz, a víz, a levegő, a föld
és egy mágikus elem jelképe, ráadásul már
1889 óta használják, így semmi köze az
önkényuralmi szimbólumhoz
 Fővárosi Bíróság 1996-ban bejegyezte:

 jelenleg Magyarországon csak annyiban

tilos az önkényuralmi jelképek használata,
hogyha az a köznyugalom megzavarására
alkalmas
 A földrajzi árujelzők és eredetmegjelölések oltalma
- a Vt. 103-116/J.§-ai alapján

földrajzi árujelző: az áru

földrajzi egységhez kötődését
jelzi - gyulai kolbász

eredetmegjelölés:
többletkritériumok, pl. emberi
tényezők is (hagyomány,
módszer) – tokaji bor
 kulturális éréket teremt

 kizáró ok: olyan árujelző, amely

a kereskedelemben a termék
szokásos neve - párizsi
 Részletszabályok
 termékleírás – a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium
jóváhagyásával
 jogosultja: természetes és jogi személy
 bitorlás esetén jogérvényesítés: mint szabadalom és védjegy esetén

 lajstromozás: mint a védjegyeké

 közösségi oltalmi rendszer: EU

 nemzetközi eljárás a Lisszaboni Megállapodás szerint: oltalom a WIPO
Nemzetközi Irodájánál történő lajstromozás által (Lisbon Express
adatbázis)
 TANÁCS (EU) 2019/1754 HATÁROZATA (2019. október 7.) az Európai
Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi
jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról
 Egy vesztett per…
 2014. 02. 13: C-31/13. P. sz. ügy:

a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj”

szlovák bornévnek az oltalom
alatt álló eredetmegjelölések E-
Bacchus elnevezésű elektronikus
Nyilvántartásába bejegyzése
nem minősül megtámadhatónak

 a tokaji borvidék Magyarország és

Szlovákia területére is kiterjed

https://curia.europa.eu/jcms/upload/
docs/application/pdf/2014-02/
cp140017hu.pdf
„Nem termékeny lapány, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt,
hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s
erő az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a
nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.”

(Széchenyi István: Hitel)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET