Dologi Jog – Jegyzet

1. Míg a gazdasági életet a maga dinamikájában elsősorban a kötelmi jog szabályozza, addig a
gazdasági élet statikus alapjait (értelemszerűen a mindenkori alkotmányos keretek között) a
dologi jog fekteti le.

2. A dologi jog tárgya a tulajdonjog és annak részjogosítványai (a korlátolt dologi jogok vagy
idegen dologbeli jogok), valamint a birtok, illetve a tulajdon és a birtok tárgyát képező
dolgok. Dolog a birtokba vehető testi tárgy.

3. A tulajdonjog a legszélesebb jogi hatalom, amely egy személyt egy adott dolog felett
megillethet. A tulajdonjog részjogosítványai: birtoklás, használat (hasznosítás) és
rendelkezés joga. A korlátolt dologi jogok bizonyos tulajdoni részjogosítványokat juttatnak a
tulajdonostól eltérő személynek (így pl. haszonélvezet esetén a haszonélvező gyakorolhatja a
birtoklás, a használat, a hasznosítás jogát, a tulajdonosnál csak a rendelkezési jog marad).

4. A birtok ténykérdés: az a személy van adott dolog birtokában, akinek az a tényleges

hatalmában van.

5. A dologi jog szabályozási módszere kógens (a dologi jogi jogszabályoktól a felek

szerződésben nem térhetnek el), továbbá a dologi jogok körét a jogszabály kimerítően
meghatározza (numerus clausus). Ezzel szemben a kötelmi jog szabályozási módszere
diszpozitív (a felek a szerződésükben eltérhetnek a kötelmi jogi jogszabályoktól), és a felek
olyan szerződést is köthetnek, amelyet a jogszabály kifejezetten nem is szabályoz.

6. A tulajdonjogi jogviszony is jogalanyok (személyek) között áll fenn (dolog és személy

között nincs jogviszony). A tulajdoni jogviszony abszolút szerkezetű (szemben a kötelmi jog
által szabályozott, relatív szerkezetű jogviszonyokkal): e jogviszonyban adott egyrészt maga a
tulajdonos, akivel szemben minden más jogalany kötelezett, mert mindenki más köteles
tartózkodni attól, hogy zavarja a tulajdonos tulajdonjogának a gyakorlását, illetve a tulajdonos
maga is köteles tartózkodni attól, hogy más személyeket zavarjon a dolog használatával. A
tulajdonjog tehát kizárólagos, de nem kizárt, hogy egy dolog felett több személy közösen
legyen tulajdonos (közös tulajdon).

7. A szellemi tulajdonjog az emberi tudás, illetve az emberi kreativitás felett gyakorolható

jogokat szabályozza. A tudást – annak érdekében, hogy az szellemi tulajdon tárgya lehessen –
valamilyen formában meg kell jeleníteni (pl. le kell írni, fel kell venni, el kell játszani): az így
megjelenített tudás a szellemi alkotás. A szellemi tulajdonjog funkciója, hogy jogi formába
öntse a szellemi alkotásokat, jogi védelmet nyújtson a szellemi alkotásokat létrehozó (azokat
jogszerűen használó) személyek számára, és szabályozza a szellemi alkotások forgalmát.

8. A szellemi tulajdonjognak különböző formái vannak, és nem kizárt, hogy ugyanaz a

szellemi alkotás különböző jogi formákban is védelem tárgya lehet, így a gazdasági
szereplőknek kell eldönteniük, hogy adott szellemi alkotást milyen szellemi tulajdonjogként
kívánnak hasznosítani. A szellemi tulajdonjog – a dologi jogi tulajdonjoghoz hasonlóan –
kizárólagosságot biztosít adott szellemi alkotás felett a jogosult számára, tehát az adott
szellemi alkotás főszabályként csak a jogosult hozzájárulásával használható, hasznosítható.

1
9. A szellemi tulajdonjogot kereskedelmi, ipari és művészi tulajdonjogra bonthatjuk a védett
szellemi alkotás természete szerint: kereskedelmi tulajdon tipikus tárgya a védjegy, az ipari
tulajdon tipikus tárgya a szabadalom, míg a művészi tulajdon tipikus tárgya a szerzői jog.

10. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutat be néhány szellemi alkotást:

Védjegy ™ Know-How Szabadalom Formatervezési Szerzői Jog©

Minta

Üzleti termékek titkos műszaki a termék az ember

Funkció (szolgáltatások) (gazdaságilag innováció megjelenésére szellemi (pl.
(potenciális megkülönböztetése, hasznosítható) kizárólagos vonatkozó irodalmi)
versenyelőny) eredetének ismeret gazdasági esztétikai kreativitásának
igazolása, kizárólagos kiaknázása kreativitás kizárólagos
brandépítés gazdasági kizárólagos kiaknázása
kiaknázása gazdasági
kiaknázása

Jogi Védelem - ábrázolható jel, - rögzített, - iparilag - termék új és egyéni

Feltételei amely képes titkos hasznosítható, egyéni külső eredetiség
terméket információ új találmány megjelenése (intellektuális
(szolgáltatásokat) - üzleti - - lajstromozás és esztétikai
megkülönböztetni értékkel bír nyilvánosságra szempontoktól
egymástól hozatal függetlenül)
- lajstromozás - lajstromozás

Jogi Védelem 10 év, korlátlanul amíg 20 év 5 év, 4x a szerző

Ideje hosszabbítható (jogszerűen) hosszabbítható életében, + 70
nem fedik fel év a halála után

Miként védhető, védendő le jogilag egy olyan új, forradalmi kenőcs receptje, amitől
garantáltan megindul a kopasz fejbőrön a haj ismételt növekedése?