-alapjai: római és germán jogi felfogás

6.1. A tulajdonjogok hétköznapi és jogi értelmezése

6.1.1. A tulajdonjogok hétköznapi értelmezése
- „enyém” (birtokomban tartom, használhatom, tőlem elvenni legfeljebb erőszakkal lehet)
-birtoklásnak „értelmet ad”: használati érték, funkció
-lakás bérleti díjhaszon: jövedelemszerzés, nem a használat
-birtoklás joga a használónál, nem a bérbeadónál
-tulajdon költségekkel is jár: pl. felújítás
-másokra is tekintettel kell lennünksaját jogok korlátozása
-összetett jelenség, kívánatos és terhes is egyben
6.1.2. A jogosultságok: a tulajdon jogi értelmezése
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel
jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott
esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
-Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona
ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
-A tulajdonos igényjoga
-mások kizárása az adott dologhoz fűződő lehetséges jogokból
-tulajdonos jogosult: birtoklás, használat, hasznosítás, a hasznok szedése, rendelkezés
-A tulajdonos privilégiuma vagy szabadsága
-tulajdonos jogosult arról dönteni, hogy élni kíván-e (az előző pontban felsorolt)
jogosultságaival, s ha igen, milyen módon
-változtatások módját jogszabály rögzíti (pl. lakásfelújítás)
-A tulajdonos hatalma
-jogosultságok átruházásának joga
-előző két pontban megfogalmazott jogosultságaival – mások vonatkozásában is –
rendelkezhet (másoknak jogokat átadhat, kötelezettséget vállalhat másokkal
szemben, illetve korábban átadott jogot visszavehet)
-Mentesség, immunitás
-mások a tulajdonos jogainak tartalmát egyoldalúan nem változtathatják meg

6.2. A tulajdonjogok közgazdasági elmélete az externáliák és

tranzakciós költségek tükrében
6.2.1. Miért van szükség tulajdonjogokra?
-cserére való hajlam
-csere + munkamegosztás = modern gazdaságok működése
-csere nincs tulajdonjog nélkül (mikroökonómia mégsem tárgyalja)
-Egy tranzakciós költségek nélküli általános egyensúlyi modellben mindegy, hogy a
vállalat tulajdonolja vagy bérli a termelési tényezőket
-tulajdonjogok léte feltétele a kölcsönösen előnyös cseréknek és ezáltal a társadalmi jólét
növekedésének
-pl. szervkereskedelem, szén-dioxid-kvóták
6.2.2. Miért kell a közgazdászoknak foglalkozniuk a tulajdonjogokkal?
-közgazdaságtan: szűkös erőforrások tulajdonjogainak elosztása
-tulajdonjog az egyes emberek közötti viszonyt szabályozza (közgazdasági értelemben)
-nem abszolút szabadságot jelentenek (jogosultságok „csomagja”)
-intézményt testesítenek meg
-pl. hangos zene, szomszédok környezetének szennyezése
-Legyenek tulajdonjogok! A tulajdonjogok legyenek pontosan definiálva! A tulajdonjogok
legyenek érvényesíthetők!
6.2.3. Miért fontos pontosan definiálni a tulajdonjogokat?
-pl. árvízveszély-gát, növénytermesztő és állattartó, láncdohányos és füstutáló
-externáliák jelennek meg
-az egyik szereplő anélkül befolyásolja a másik jóléti szintjét, hogy azért valamilyen
ellentételezést kapna (megoldás: Pigou-adó)
-ármechanizmuson kívül eső gazdasági hatások
-nem az externáliának a léte a probléma (szerződést köthetnének róla), hanem a magas
tranzakciós költségek, illetve a tulajdonjogok nem definiálása (megakadályozzák a
szerződéskötést)
-dohányzós esetpélda
6.2.4. Miért fontos a tulajdonjogok kikényszeríthetősége?
-egyiknek jog, másiknak kötelezettség
-ezt a kötelezettséget be kel tartatni
-a tulajdonjogok érvényesíthetetlensége (vagy nagyon költséges érvényesíthetősége) a javak
rezervációs árának a „leértékelése” révén megakadályozza a kölcsönösen előnyös alkuk
megkötését, s ezáltal a gazdaság hatékony működésének is gátja lehet
- tulajdonjogok tiszteletben tartása az informális intézményrendszernek, a kultúrának is
szerves része kell legyen

6.3. Tulajdonjogok és tulajdonformák történeti dimenzióban

6.3.1. A közösségi vagy csoporttulajdon
-tulajdonosok meghatározott köre (közössége) együttesen rendelkezik
-tulajdonjogok hatékony gyakorlása függ: tulajdonosi csoport nagysága, egyes csoporttagok
attitűdje és magatartása, tulajdon tárgyának sajátosságai
-történelem: dolgok egy része közösségi tulajdonban (elsősorban használatban) volt
-pl. vadászható állatok
-tranzakciós költség: közös döntés, az egyetértés kialakításának, a tagok ellenőrzésének, a
döntések végrehajtásának és ellenőrzésének költségei
-externáliák: egyéni haszonmaximalizálásmások károsításamások is
maximalizálnaktulajdon tönkretétele
6.3.2. Az egyszerű magántulajdon
-jogosultságokat egy meghatározott személy gyakorolja
-tulajdonjogok specifikációja az egyének szintjén
-nincs közös döntés, tudjuk kié a jog (extern hatások)
-piacra jellemző tranzakciós költségek
-externáliák alkuk (szerződések) révén történő kezelése
-ösztönöz a jószággal való törődésre, az abba való befektetésre
-kihez kerüljön a jog?
-aki azt a legértékesebb módon képes hasznosítani
6.3.3. A részvénytulajdon: a korlátolt felelősség intézménye
-csak részvénytulajdoni arányuk mértékében felelnek a társaság működéséért, illetve
részesülnek a tevékenység hasznaiból
-megbízó–ügynök viszony
6.3.4. Az állami tulajdon
-az állam, pontosabban állami szereplők, mint megbízók, illetve általuk megbízott ügynökök
gyakorolják
-létrejötte politikai (hatalmi) döntés eredménye
-puha költségvetési korlát („mentőcsomagra” az állam részéről)
6.3.5. Állami (bürokratikus) koordináció és a tulajdonjogok
-magántulajdonosoktól elvon bizonyos tulajdonosi jogosítványokat, illetve korlátozza azokat
-hasznos (pl. méltányossági szempontok érvényesítése), de káros (elidegeníthetőség
korlátozásából származó értékcsökkenés)