Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás

©Őri János 2020

A szabadalom mint
jogintézmény,kialakulása,alap
-elvei, szerepe a
gyógyszeriparban
„Szabadalmi ismeretek” BME 2020
Első előadás
Őri János
©Őri János 2020

1
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

Szabadalom definíciója: A szabadalom olyan kizárólagos jog,mely

lehetővé teszi a szabadalmaztatható találmány létrehozójának illetve
tulajdonosának hogy másokat eltiltson a találmány gazdasági célú
hasznosításától.

Kettős jellegű jogintézmény egyrészt korlátozott monopolhelyzetet

biztosít másrészről biztosítja az új műszaki megoldások publikálását.

A szabadalom szerepe versenyeszközként jelentős, különösen a

jelentős K+F költségeket igénylő és másolásra érzékeny iparágak -mint
amilyen gyógyszeripar is- esetén.

2
 Szabadalmi ismeretek 2020 BME Első előadás
©Őri János 2020

A szabadalom jogintézményének kialakulása, történeti háttér

A nyugati kultúrkörben az alkalmilag adományozott kereskedelmi-gyártási

monopóliumokból alakult ki a XVIII. században a szabadalom intézménye.
A jogintézmény gazdasági-filozófiai alapjai-néhány lehetséges megközelítés:
A műszaki megoldás feltalálójának természetből fakadó joga az oltalomszerzés
A társadalom szabadalommal jutalmazza a műszaki tudás gyarapítóit/feltalálók/.
A feltaláló publikációs szerződést köt a társadalommal,a műszaki megoldás
publikálása fejében a feltaláló időleges monopoljogot szerez.
A műszaki fejlesztésbe történő befektetések társadalmi ösztönzése a befektetés
megtérülésének biztosítását elősegítő időleges monopoljog engedélyezésével

3
 Szabadalmi ismeretek 2020 BME Első előadás
©Őri János 2020

A magyar szabadalmi szabályozás története

A Magyar Királyság az Osztrák Birodalom része volt a XVIII. században és a XIX. század
nagyobb részében. Uralkodói döntéssel, rendeletekkel szabályozott módon kerültek
engedélyezésre monopoljogok esetenként kereskedelmi majd termelési módszerekre.
Az egész Birodalomra vonatkozóan lépett hatályba az 1852-es osztrák szabadalmi
törvény amely keretében kerültek engedélyezésre szabadalmak ,az 1867-es kiegyezés
után a magyar „ipari minisztérium” volt az engedélyező hatóság és nem az osztrák
kormány illetékesei.
A duális kormányzás keretében jött létre az első magyar szabadalmi törvény /az 1895-
ös XXXVII. törvény mely 1896. március 1-én lépett hatályba. Ez a törvény számos
módosítással 75 éven át hatályban volt, majd felváltotta az 1969. évi II. törvény.
Ezt a törvényt váltotta fel a gyökeres gazdasági és politikai változások nyomán az 1995.
évi XXXIII. Törvény mely a ma is hatályos szabadalmi törvényünk.

4
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

Szabadalmi törvények létrejötte egyes államokban:

USA -1790
Franciaország – 1791
Hollandia - 1817
Nagy –Britannia teljes területére 1852
Oroszország – 1812
Japán - 1871
Németország – 1877
Románia - 1906
Csehszlovákia - 1919
Lengyelország -1919

5
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

A szabadalom helye a szellemi tulajdonjogok két csoportja

között:

Szerzői jogok
Irodalmi,tudományos és művészeti alkotások
személyhez fűződő és vagyoni jogok –a mű létrejöttétől megilletik a szerzőt

Iparjogvédelmi jogok
Műszaki jellegű megoldások esetében
szabadalmi oltalom
használati mintaoltalom
formatervezési oltalom
növényfajta oltalom
Árujelzők esetében
védjegyoltalom
földrajzi árujelző oltalma

6
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

A szabadalmi jog alapelvei:

Az újdonság elve
A szabadalmaztatni kívánt műszaki megoldás nem lehet a köz által már ismert megoldás.
A feltárás elve
A szabadalmaztatni kívánt találmányt szakember számára reprodukálhatóan kell leírni a
szabadalmi bejelentésben, mely publikálásra kerül.Igy a közös publikus tudás gyarapodik ami
segíti a műszaki fejlődést.
Az elsőbbség elve
Ugyanarra a műszaki megoldásra az kap szabadalmat aki előbb kéri azt egy adott országban.
A kizárólagosság elve
A szabadalmi oltalom tárgyát képező találmány hasznosítására kizárólagos joga a feltalálónak vagy
a jogutódjának van.
Az oltalom korlátozottságának elve
Az oltalom terjedelme időben, földrajzilag és tartalmában is korlátozott. Az oltalom csak bizonyos
ideig lehet érvényben / jellemzően 20 évig/.Az oltalom csak az engedélyező állam felségterületén
érvényes.Az oltalom csak azokra a műszaki megoldásokra terjed ki melyek a szabadalmi
leírásban az úgynevezett igénypontokban vannak definiálva.
7
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

A jogbiztonság elve
Mind a szabadalom tulajdonosának mind a versenytársaknak mind a köznek érdeke hogy a szabadalmi
jogok helyzetét mindenki tisztán lássa. A szabadalmas és a harmadik felek jogbiztonságát szolgálja az
engedélyezett szabadalmakról vezetett közhiteles nyilvántartás (szabadalmi lajstrom) ami nyilvános . A
szabadalmi oltalmat az igénypontok definiálják,legalább egy igénypontot kell tartalmaznia a szabadalmi
leírásnak.Továbbá a szabadalmi törvény módot ad az engedélyett szabadalom
érvénytelenítésére/megsemmisítési eljárás/bizonyos alapvető hiányosságok esetén.
A joggal való visszaélés tilalmának elve
Bizonyos, törvény által meghatározott esetekben mód van arra hogy a szabadalom hasznosításra más
is jogosult legyen általában jelentős közérdek alapján. Kényszerengedélynek nevezik ezt a használati
engedélyt.Továbbá alaptalanul a szabadalmas sem fenyegethet harmadik felet szabadalombitorlási
eljárással szabadalmi jogára hivatkozva.
A méltányosság elve
Bizonyos esetekben a szabadalmi oltalom újra érvénybehelyezhető nyomós indokok esetén egyes
határidők elmulasztása igazolható.
A szabadalmi hatóság önállóságának és függetlenségének elve
Szabadalmi jogot független hatóság engedélyez és kezel ,államigazgatási eljárásban nem
változtathatóak meg döntései. E döntések esetében csak bírósági úton lehet jogorvoslatot kérni.

8
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

A szabadalmi jogokkal kapcsolatban a gazdasági szereplők két alapvető a

tevékenységi körét különböztethetjük meg:

Szabadalmi jogok megszerzése és fenntartása

Nemzeti ,regionális és globális jogintézmények is igénybevehetők.

Szabadalmi jogok érvényesítése

Csak nemzeti jogintézmények állnak rendelkezésre!

9
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

A mai nemzeti jogintézmények:

A nemzeti szabadalmi törvények melyeknek alkalmazói a nemzeti
szabadalmi/iparjogvédelmi/szellemi tulajdonvédelmi hatóságok
A mai regionális jogintézmények:
European Patent Convention(EPO) –European Patent Office
Eurasian Patent Organisation(EAPO)-Eurasian Patent Office
OAPI
ARIPO
Gulf Cooperation Council /GCC
A mai globális jogintézmények:
Paris Convention 1883
WIPO Convention 1967
Patent Cooperation Treaty 1970-----WIPO
TRIPS Agreement (Agreement on Trade- Related Aspects of Intellectual Property
Rights)1995 WTO
Egy függőben lévő európai projekt-Az egységes hatályú szabadalom

10
 Szabadalmi ismeretek BME 2020 Első előadás
©Őri János 2020

Köszönöm a figyelmet és várom a kérdéseket !

11