2022.

CIVILISZTIKA I.
A SZELLEMI ALKOTÁS JOGA
ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS , SZERZŐI JOG, IPARJOGVÉDELEM

BELLOVICZ MARTIN
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
 CIVILISZTIKA I.A SZELLEMI ALKOTÁS JOGA
I. fejezet: A jogterület általános áttekintése, rendszertana
 A szerzői jog és iparjogvédelem a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területei,
amelyek korábban a szellemi alkotások joga összefoglaló nevet viselték.
o E két jogterületre vonatkozóan ismertek az eszmei javak, eszmei tulajdon és szellemi
tulajdon elnevezések is.
o E megnevezések mind azt fejezik ki, hogy a szerzői jog és iparjogvédelem szabályai
az ember által alkotott szellemi termékek létrehozására és azok felhasználására
vonatkoznak.
o Mindkét terület szabályozására jellemző, hogy központi szerepet tölt be az alkotók
érdekeinek, a közérdeknek és a nemzetközi együttműködés érdekeinek
figyelembevétele.
o A szellemi alkotások jogának fejlődése a technikai, gazdasági fejlődéssel együtt
indult útjára.
 A szellemi alkotások jogára vonatkozó hazai szabályozás áll:
 külön jogszabályokból és
 a Ptk.-ból, mint háttérszabályból áll1.
 A szerzői jog területe lényegesen egységesebb, mint az iparjogvédelemé, mert az
alkotó ember által létrehozott művészeti, tudományos, irodalmi alkotások védelmére
hivatott.
 Iparjogvédelem: gyűjtőfogalom, amelynek tárgykörébe tartozik a műszaki szellemi
alkotásokon túlmenően a vállalat- és árujelzők joga is.
A két nagy csoportra osztható2 (műszaki szellemi alkotások; vállalat és árujelzők):
o A műszaki szellemi alkotások csoportjába tartoznak az alábbiak:
 szabadalmi jog,
 használatiminta-oltalom,
 növényfajta-oltalom,
 formatervezésiminta-oltalom,
 topográfiaoltalom.
o A vállalat és árujelzők jogába sorolható:
 a védjegyjog,
 a földrajzi árujelzők oltalma.

1
„E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és
az iparjogvédelemről, valamint az üzleti titok védelméről rendelkező törvények nem szabályoznak.”
2
Különválasztását elsődlegesen a csoportba tartozó tárgyak gazdasági jelentősége indokolja.
BELLOVICZ MARTIN 2
 A szerzői jog területének homogenitása a jogalkotás-technikában is megfigyelhető,
hiszen (szemben az iparjogvédelem területével) a szerzői jogot hosszú ideig egy átfogó
törvény szabályozta. Jelenleg:
o A szerzői jog jogszabályi keretét elsősorban a szerzői jogról szóló 1999. évi
LXXVI. tv. (Szjt.) képezi,
o szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló
2016. évi XCIII. tv. (Kjtv.)
 a közös jogkezelés intézményére vonatkozóan.
 A legfontosabb iparjogvédelmi tárgyú törvények hazánkban a következők:
o 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról (amelynek ötödik része
tartalmazza a növényfajták oltalmának szabályait is),
o 1991. évi XXXVIII. tv. a használati minták oltalmáról,
o 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták oltalmáról,
o 1991. évi XXXIX. tv. a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának
oltalmáról,
o 1997. évi XI. tv. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról.
 Mindkét területet erőteljes nemzetközi és uniós befolyás éri.
o A szellemi alkotások felhasználása, értékesítése országhatárokon is átnyúlhat.
o Nemzetközi egyezmények és európai jogforrások biztosítják a szellemi
termékek határokon átnyúló védelmét.
 A legfontosabb szerzői jogi nemzetközi egyezmények és uniós jogforrások:
o Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény (1886),
o Egyetemes szerzői jogi egyezmény (1971),
o A hangfelvételek előállítóinak védelmére, hangfelvételeik engedély nélküli
sokszorosítása ellen létrejött genfi egyezmény (1971),
o Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek
védelméről szóló római egyezmény (1961),
o WIPO szerzői jogi szerződése, valamint a WIPO előadásokról és a hangfelvételekről
szóló szerződése (1996),
o A szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezmény
(TRIPS, 1994),
o 2014/26/EU irányelv a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös
jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több
területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről,
o 2011/77/EU irányelv a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló
2006/116/EK irányelv módosításáról,
o 2009/24/EK irányelv a számítógépi programok jogi védelméről,
o 2001/29/EK irányelv az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok
egyes vonatkozásainak összehangolásáról,
o 2004/48/EK irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről,
o 2012/28/EU irányelv az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól.

BELLOVICZ MARTIN 3
 A legfontosabb iparjogvédelmi nemzetközi egyezmények és uniós jogforrások:
o Az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi uniós egyezmény (1883),
o Szabadalmi együttműködési szerződés (PCT, 1970),
o Szabadalmi jogi szerződés (2000),
o A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodás (1891),
o Védjegyjogi szerződés (1994),
o A gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások
nemzetközi osztályozására vonatkozó nizzai megállapodás (1957),
o Védjegyek ábrás elemeinek nemzetközi osztályozását létrehozó bécsi megállapodás
o 98/44/EK irányelv a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról,
o 469/2009/EK rendelete (2009.6.6.) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról,
o 98/71/EK irányelv a formatervezési minták oltalmáról,
o 2015/2436 irányelv a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
 A szerzői jogi és iparjogvédelmi jogviszonyok közös jellemzői:
o A jogviszonyok alapvetően abszolút szerkezetűek, negatív tartalmúak,
 A jogviszony akkor válik relatív szerkezetűvé, ha a jogosult jogait
megsértik, ha valamely szerző/jogosult művének/iparjogvédelmi
alkotásának felhasználására engedélyt ad.
o A szerzőnek/jogosultnak kizárólagos joga van az alkotás felhasználására,
hasznosítására, valamint a felhasználás engedélyezésére.
 Az alkotás felhasználása, hasznosítása csak a jogosult engedélyével
történhet meg jogszerűen.
o A jogosultat a felhasználás, hasznosítás átengedéséért cserébe főszabály
szerint díjazás illeti.
o A felhasználásra az engedélyt szerződéssel lehet megszerezni.
 Szerzői jog: felhasználási szerződés,
 Iparjogvédelem: licenciaszerződés.
o Ha a jogosult kizárólagos jogait valaki megsérti, azzal a jogsértő szerzői jogi/
iparjogvédelmi bitorlást követ el, ami jogkövetkezményeket von maga után.
o A jogok időbeli fennállása nem korlátlan.
 Minden alkotás tekintetében meghatározza a jogszabály azt az
időtartamot (védelmi idő), amíg azok oltalom alatt állnak.
 Lényeges eltérés a két jogterület között:
o Iparjogvédelmi alkotás akkor nyeri el a jogi oltalmat, ha azt lajstromozták,
azaz nyilvántartásba vették,
o A szerzői jogi oltalom nem függ nyilvántartásba való bejegyzéstől.
 A szerzőnek van lehetősége arra, hogy művét nyilvántartásba vetesse,
de ez nem kötelező.
 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala önkéntes műnyilvántartást
vezet, melynek részletszabályairól külön jogszabály rendelkezik.
 Különleges helyet foglal el a know-how jogi védelme.

BELLOVICZ MARTIN 4
 Az új törvény 1. §-a meghatározza az üzleti titok, és a védett ismeret fogalmát.
o Üzleti titok: „A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos, egészben, vagy
elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet
végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető, így vagyoni értékkel bíró olyan
tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek titokban
tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható
magatartást tanúsítja.”
o Védett ismeret (know-how): „Az üzleti titoknak minősülő, azonosításra
alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret,
megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.”
 A törvény 2. §-ában további fogalommeghatározásokat, így a jogosult és a jogsértő
személyének meghatározását olvashatjuk.
o Jogosult: az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek
a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit sértené az üzleti titokhoz
fűződő jog megsértése.
o Jogsértő: az a személy, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi,
hasznosítja vagy felfedi.
 További lényeges rendelkezése a törvénynek a jogosultakat megillető jogok
ismertetése. Ennek megfelelően a jogosultnak joga van az üzleti titok
o hasznosítására,
o üzleti titok felfedésére: mással történő közlése vagy nyilvánosságra hozatalra
o egészben/ részben történő átruházására (üzleti titok jogátruházási szerződés keretében)
o hasznosításának engedélyezésére más személy javára (üzleti titok hasznosítási sz.)
 Nem sérül az üzleti titokhoz fűződő jog, ha az üzleti titok megszerzése:
o jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás,
o nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, igénybe vett
szolgáltatás vizsgálata, elemzése, tesztelése,
o munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a
konzultációhoz való jogának céljából, a szükséges mértékben történik a gyakorlás
(kivéve védett ismeret esetén),
o egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott
helyzetben általában elvárható magatartás útján valósult meg.
o ha a jogszerűen megszerzett üzleti titkot a munkavállaló által a munkavállalók
képviselője számára fedik fel, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képviselő
tájékoztatásához szükséges mértékben történik,
o ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára
történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános
követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek
elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt
terjedelemben történik,
o ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül
alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé.

BELLOVICZ MARTIN 5
 II. fejezet: A szerzői jog
1. A szerzői jog célja, törvényi rendszere
 A szerzői jogi szabályozás elsődlegesen a szerzők és más jogosultak érdekeinek és
jogainak védelmére törekszik.
o Tesz ezt oly módon, hogy bizonyos korlátokat állít a felhasználók, a
társadalom, az információszabadság védelmének jegyében.
 A szerzői jogi joganyag rendszerének (törvényi) vázlata a így foglalható össze:
o A törvény rendelkezik arról, hogy:
 mely alkotások tekinthetők szerzői alkotásnak (melyek azok a művek,
amelyek szerzői jogi oltalom tárgyai lehetnek).
 melyek azok az esetek, amikor (főszabálytól eltérően) nem szükséges a
szerző engedélyét kérni a mű felhasználásához
o A törvény a szerzőt megillető „jogcsomagot” két nagy részre bontja:
 személyhez fűződő jogokra és
 vagyoni jogokra.
o Az Szjt. szabályozza:
 a szerzői joggal szomszédos jogok3 védelmét,
 azon jogkövetkezményeket, melyek a szerzői és szomszédos jogok
megsértése esetén alkalmazhatók.

2. A szerzői jogi védelem tárgya

A szerzői jogi alkotásokról a törvény nem ad egzakt fogalmat. Pozitív és negatív feltételek
meghatározásával írja körül, hogy mely alkotások állnak a törvény védelme alatt.
 Pozitív feltételek:
o Előírja a jogszabály, hogy a szerzői jog védi az irodalom, a tudomány és a
művészet alkotásait.
o Meghatározza azokat a minimális követelményeket, amelyeket a szerzői
alkotás kritériumának tekinthetünk
o „Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet
minden alkotása, ha a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti
jelleggel rendelkezik.”
 Egyéni, eredeti jelleg: az alkotás a szerzőhöz fűződő individuális
kapcsolat alapján megkülönböztethető más művektől.
 Szubjektív újdonság: az újdonságnak (amely fokozottan megkövetelt az
iparjogvédelem területén) itt a szerző szemszögéből kell fennállnia.
 A szerzői alkotás egyéni, eredeti jellege műtípusonként eltérő lehet.

3
Például előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, filmelőállítók.
BELLOVICZ MARTIN 6
  Egy konkrét alkotás tekintetében szakkérdés lehet, hogy a mű szerzői jogi értelemben vett
alkotásnak minősül-e, rendelkezik-e az egyéni, eredeti jelleggel.
o Az oltalom nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás
színvonalára vonatkozó értékítélettől.
 Az Szjt. példálózó jellegű felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy mely alkotások
állnak a törvény védelme alatt. Így szerzői alkotásnak minősül különösen:
o az irodalmi mű (szépirodalom, szakirodalom, tudományos, publicisztikai mű),
o nyilvánosan tartott beszéd,
o számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver),
o színmű, zenés színmű, táncjáték, némajáték,
o zenemű,
o filmalkotás,
o rajzolás, festés, szobrászat,
o fotóművészeti alkotás,
o térképművészeti alkotás,
o építő- és iparművészeti alkotás,
o jelmez, díszlet és annak terve,
o adatbázis.
 Negatív feltételek:
 Az Szjt. meghatározza, hogy mely az alkotások nem nyerik el a szerzői jogi oltalmat
még akkor sem, ha egyébként szellemi alkotómunka eredményei.
 Kizártak az oltalomból
o a jogszabályok, a bírósági, hatósági határozatok, hatósági vagy más hivatalos
közlemények,
o a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek,
o valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy
matematikai művelet (akkor sem, ha magas szellemi színvonalat képviselnek),
o a folklór kifejeződése (ha valaki egyéni, eredeti jellegű, népművészeti ihletésű művet
állít elő, az viszont lehet szerzői jogi oltalom tárgya4).
 A szerzői joggal szomszédos jogok elnevezést viselik az előadóművészek, rádió- és
televíziószervezetek, hangfelvétel-előállítók, filmelőállítók és az adatbázis-előállítók
teljesítményei, amelyek szintén védettek az Szjt. által.

3. A szerző
 Szerző az, aki a művet megalkotta.
 Szerző csak az lehet, aki a mű létrehozatalában aktívan és alkotó jelleggel vesz részt.
o A könyv írója alkotó, szerző.
o Nem minősül szerzőnek a könyv lektora.
o Szerző kizárólag természetes személy lehet.

4
Pl. népművészeti ihletésű babák, matyó hímzéses jelmezek.
BELLOVICZ MARTIN 7
  Nem feltétel, hogy az adott személy cselekvőképes legyen.
Korlátozottan cselekvőképes személyek is alkothatnak egyéni, eredeti
jellegű művet, mely szerzői jogi oltalom alatt áll (pl. 15 éves festőgéniusz).
 Szerzői jogi védelem alatt áll (az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül) más
szerző művének átdolgozása, feldolgozása, fordítása, ha annak egyéni, eredeti jellege
van.
o Származékos mű: Az átdolgozás útján létrejött alkotást.
 Ha a szerzői jogi kritériumokkal rendelkezik, (szellemi tevékenységből
fakadó egyéni, eredeti jelleg) szintén szerzői jogi oltalom alatt áll.
 Bizonyos esetekben egy adott műnek nemcsak egy szerzője van, hanem több is lehet.
o Több szerző közös művét közös műnek vagy összekapcsolt műnek nevezzük.
 Közös mű: részletei nem használhatók fel önállóan, így a szerzői jog
egyenlő arányban, együttesen illeti a szerzőket (pl. többen közösen
komponálnak egy zeneművet);
 Őket hívjuk szerzőtársaknak.
 Összekapcsolt mű: a részek önállóan felhasználhatók, így a saját rész
tekintetében a szerzői jog önállóan gyakorolható (pl. tanulmánykötet,
amelyben több szerző tanulmánya jelenik meg más-más témában).
 Az összekapcsolt művek szerzőit nevezzük társszerzőknek.
 Gyűjteményes mű: Oltalmat élvez, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése
vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű.
 Árva mű: A szerző személye nem ismert, vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

4. A szerzői jogok keletkezése és tartalma

 A szerzőt a mű létrejöttétől megilletik a szerzői jogok.
 A szerzői jog magában foglalja:
o a szerző személyéhez fűződő jogait,
o vagyoni jogait.
 Védelmi idő:
o A szerzői jogok a szerző életében és halálát követő 70 évig részesülnek
védelemben.
o Főszabály: A szerző halálát követő év első napjától kell számítani.
o Szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első
napjától kell számítani.

4.1. A szerző személyhez fűződő jogai

 A személyhez fűződő jogok a szerző személyéhez tapadnak, és forgalomképtelenek.

 A szerző nem mondhat le róluk, és nem ruházhatja át őket másra.
 A személyhez fűződő jogok öröklés útján sem szállnak át.

BELLOVICZ MARTIN 8
  A személyhez fűződő jogok nem szenvedhetnek csorbát akkor sem, ha a mű
felhasználása nem engedélyköteles, hanem ún. szabad felhasználás alá esik.
 A szerzői jogi törvény rögzíti a személyhez fűződő jogokat, amelyek a következők:
o a mű nyilvánosságra hozatalának joga,
o a név feltüntetésének joga és
o a mű egységének védelme.
4.1.1. A mű nyilvánosságra hozatalának joga
 A szerző határozhat arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
 A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról is csak a szerző
engedélyével lehet a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
o Ha a művet a szerző halála után lelik fel, vélelem szól amellett, hogy a szerző
azt nyilvánosságra kívánta hozni.
 Ez a vélelem megdönthető, hiszen, ha a szerző vagy jogutódja ezzel
ellentétes nyilatkozatot tett, úgy a mű nem hozható nyilvánosságra.
 Kivétel: A munkaviszonyban alkotott művek tekintetében, ha a mű elkészítése a
szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra
hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül.
 A nyilvánosságra hozatal joga magában foglalja a visszavonás jogát is.
o A szerzőt megilleti a jog, hogy a már nyilvánosságra hozott művét alapos
okkal visszavonja, de így a felmerült kárt meg kell térítenie.
o A visszavonó nyilatkozat esetében a jogalkotó már előír alaki követelményt
(eltérően a nyilvánosságra hozataltól):
 csak alapos okból és
 írásban vonhatja vissza.
o Ha a szerző a művet munkaviszonyban alkotta a visszavonás joga korlátozás
alá esik.
 Anonimitáshoz való jog: a munkáltatónak kötelessége a szerző nevének
feltüntetését mellőzni.
4.1.2. A név feltüntetésének joga
 A szerzőt megilleti a jog, hogy a művén és a művére vonatkozó közleményen őt
szerzőként feltüntessék.
o A név feltüntetése azt is magában foglalja, hogy a szerzőnek e minőségét
senki se vonja kétségbe (szerzői minőség elismeréséhez való jog).
 A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése, ismertetése esetén is meg kell jelölni.
 A szerző nevét a műve átdolgozásaként, fordításaként létrejött alkotáson is fel kell
tüntetni.
o Ez a jog megilleti azt is, aki a mű felhasználásával, annak átdolgozásával egy
származékos alkotást hozott létre.
o Anonimitás joga: A szerzőt megilleti az a jog is, hogy nevét mellőzzék.

BELLOVICZ MARTIN 9
 4.1.3. A mű egységének védelme (integritáshoz való jog)
 A mű egységének védelme valójában a teljesség, a sérthetetlenség fogalmát jelenti.
 A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta:
o eltorzítása,
o megcsonkítása vagy
o a mű más olyan megváltoztatása, esetleg a művel kapcsolatos más olyan
visszaélés, amely a szerzőbecsületére vagy hírnevére sérelmes.
 A szerző joga, hogy a műve úgy kerüljön a nyilvánosság elé, ahogyan ő azt
megalkotta. Joga legyen arra, hogy „a mű sajátosságait a lehető legjobban megőrizze”.
4.1.4. A személyhez fűződő jogok gyakorlásának szabályai
 A személyhez fűződő jogok megsértése esetén főszabály szerint a szerző léphet fel.
 Bizonyos esetekben a felhasználó van olyan helyzetben, hogy hamarabb tudomására
jut a személyhez fűződő jog megsértése/ hatékonyabban tud fellépni a jogsértés ellen.
o Lehetőség van arra, hogy a szerző meghatározott személyhez fűződő
jogainak védelmében a felhasználó is felléphessen, (csak akkor, ha erre a szerző
a felhasználási szerződésben kifejezetten feljogosította).
o A szerző halála után a személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi
időn belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi
hagyatékának gondozásával megbízott.5
 A szerzői névjog védelmének érdekében (a szerző emlékének megsértése címén) a védelmi
idő eltelte után a közös jogkezelő szervezet léphet fel.

4.2. A szerző vagyoni jogai

 A szerzői jog másik nagy jogcsoportját a vagyoni jogok képezik.

 A vagyoni jogok főszabály szerint:
 nem ruházhatók át,
 másként sem szállhatnak át,
 azokról lemondani sem lehet.
o Örökölni viszont lehet6, és ezekről halál esetére rendelkezni lehet.
o A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel:
 átruházhatók (felhasználási vagy jogátruházási szerződés útján), illetve
 átszállnak.
 A (vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok szerint) a szerző kizárólagos joga, hogy a
mű egészét vagy valamely azonosítható részét felhasználja, és hogy minden egyes
felhasználást engedélyezzen.

5
A szerző halálát követően is fennmaradnak a személyhez fűződő jogok a védelmi idő lejártáig.
Indokolt, hogy a jogalkotó más személyeket is feljogosítson a személyhez fűződő jogok védelme
érdekében való fellépésre.
6
A személyhez fűződő jogokkal ellentétben.
BELLOVICZ MARTIN 10
 o A felhasználás engedélyezése rendszerint felhasználási szerződéssel történik.
o A szerző engedélye nem pusztán a teljes mű felhasználásához szükséges,
hanem a mű sajátos címének felhasználásához, a műben szereplő jellegzetes
és eredeti alak kereskedelmi hasznosításához (merchandising) és az ilyen
hasznosítás engedélyezéséhez is.
 Szerzői jogdíj: A szerzőt a mű felhasználásra adott engedély fejében főszabály
szerint díjazás illeti meg, (melynek a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia).
o A díjazás alóli kivételeket csak a szerzői jogi törvény határozhatja meg,
párhuzamban a már említett szabad felhasználás szabályaival.
o Csak a szerző mondhat le a díjazásról, kifejezett nyilatkozattal.
 A jogszabály (a szerzői műnek minősülő alkotásokhoz hasonlóan) a felhasználások fajtáit
sem sorolja fel taxatíve, csak azokat a felhasználási formákat szabályozza, amelyek
a felhasználás tipikus formáinak minősülnek.
 Így felhasználásnak minősülnek különösen az alábbiak:
o többszörözés,
o terjesztés,
o nyilvános előadás,
o nyilvánossághoz közvetítés és nyilvánossághoz történő továbbközvetítés,
o átdolgozás,
o kiállítás.
4.2.1. A többszörözés joga
 A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak
engedélyt adjon.
 Többszörözésnek minősül:
 a mű rögzítése (véglegesen vagy ideiglenesen) és
 a rögzítésről történő másolat készítése.
4.2.2. Terjesztés joga
 A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt
adjon.
 Terjesztésnek minősül: A mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak
a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy
forgalomba hozatalra való felkínálással.
o A terjesztés magában foglalja a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a
műpéldány bérbeadását.
4.2.3. Nyilvános előadás joga
 A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak
engedélyt adjon.
 Előadás: a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.

BELLOVICZ MARTIN 11
  Előadásnak minősül különösen a mű előadása közönség jelenlétében személyes
előadóművészi teljesítménnyel, élő előadás alkalmával, valamint a mű érzékelhetővé
tétele műszaki eszközök igénybevételével (pl. film vetítése).
o Nyilvános az előadás: ha azon a felhasználó barátain, családtagjain kívül
mások is jelen vannak, és a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen történik.

4.2.4. Nyilvánossághoz közvetítés joga

 A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse,
és hogy erre másnak engedélyt adjon.
 Sugárzás: A mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangokkal és képekkel,
vagy más technikai megjelenítésük vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül
megvalósuló átvitellel.
 (Műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható.)

4.2.5. Átdolgozás joga

 A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak
engedélyt adjon.
 Átdolgozás: a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a
filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek
eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
4.2.6. Kiállítás joga
 Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a
szerző beleegyezése szükséges.
 A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.

5. A felhasználási szerződés
 Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználásra, a
felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
o Célja, hogy a szerző (jogosult) engedélyt adjon művének felhasználására,
amelyért cserébe díjazást kap.
 A szerződés alanyai a szerző (jogosult) és a felhasználó.
 A felhasználási szerződés fogalmilag visszterhes (a díj a felhasználási szerződés fogalmi
eleme, lényegi ismérve).
o A felhasználási engedély nem keletkeztet a felhasználó oldalán
kötelezettséget a mű felhasználására.
o A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot.
 Kizárólagos jog: Csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző
további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor
marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.

BELLOVICZ MARTIN 12
  A szerződés formai és tartalmi kellékei:
o Kötelező írásbeliség, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
o A törvényi rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek (ha a törvény nem tiltja
az eltérést).
o A feleknek a lényeges (vagy a valamelyikük által lényegesnek tartott) kérdésekben
kell megegyezniük.
 Lényeges kérdések:
 a mű azonosítása,
 a felhasználási mód megjelölése,
 a felhasználási jog ellenértéke.
o Szerzői érdekvédelmi klauzula: Ha a tartalom nem állapítható meg
egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
 A felhasználási szerződés egy átfogó kategória, amelynek speciális fajtáit külön is
szabályozza a törvény: (a kiadói szerződést és a megfilmesítési szerződést)
o Kiadói szerződés:
 A szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani.
 A kiadó jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni, és köteles a
szerzőnek díjat fizetni.
o Megfilmesítési szerződés:
 A filmalkotás létrehozására kötött szerződés.
 E szerződés esetében a felhasználó kizárólagos jogokat szerez.

6. A szerzői jog korlátai

 A szerzőt megillető személyhez fűződő és vagyoni jogok engedélyezése kizárólagos,
de a szerzői jog nem korlátlan.
 A szerzői jognak nem egyedüli célja, hogy védelmet nyújtson az alkotónak, hanem
az is, hogy az elkészült mű minél szélesebb körben felhasználásra kerülhessen.
 A már ismert szerzői jog korlátai:
o védelmi idő
o szabad felhasználás
o a munkaviszonyban alkotott művekre vonatkozó szabályok.

6.1. A védelmi idő

 Védelmi idő: nem lesz „örök időkig” védett a szerzői alkotás, csak amíg a védelmi
idő le nem telik:
o szerző életében vagy
o haláltól számított 70 évig.
 A védelmi idő vonatkozik a személyhez fűződő és a vagyoni jogokra
o Kivétel: A név feltüntetésének joga (a védelmi időn túlhat).

BELLOVICZ MARTIN 13
6.2. A szabad felhasználás

 A szabad felhasználás az oktatás, a művelődés és a tudományos kutatás szabadságát

és a szabad információhoz jutást biztosítja a szerző engedélyezési jogával szemben.
o A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző
engedélye nem szükséges (a szerző jogainak legerőteljesebb korlátozása).
 Az alábbi feltételek együttes fennállása szükséges ahhoz, hogy a szabad felhasználás
jogosan gyakorolható legyen (ne sértse a szerző jogait):
o csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon,
o nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem
károsíthatja a szerző jogos érdekeit,
o a szabad felhasználás rendelkezéseit nem lehet kiterjesztően értelmezni.
 A jogszabály meghatároz néhány nevesített szabad felhasználási esetkör, például:
o Idézés: Csak a mű részletének idézését jelenti, a forrás és az ott megjelölt
szerző nevének feltüntetésével.
 Átvétel: Idézésnél nagyobb terjedelemben kerül átvételre a mű egy
része. (Az idézés különleges esete.)
o Magáncélú másolás: Természetes személy magáncélra a műről másolatot
készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve
sem szolgálja.
 A teljes könyv, folyóirat, napilap egésze magáncélra is csak kézírással
vagy írógéppel másolható.
o Nyilvános előadás: Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás
célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek
díjazásban, a színpadi mű előadható művészeti műkedvelő csoportok által:
 az alkotás iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
 szociális és időskori gondozás keretében,
 vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
 magánhasználatra,
 alkalomszerűen tartott zárt körű összejövetelen,
 nemzeti ünnepeken.
o Könyvtárak szabadon haszonkölcsönbe adhatják a mű egyes példányait (kivéve:
szoftver).

6.3. A munkaviszonyban létrehozott alkotások

 A munkaviszonyban elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően

alkalmazni kell a közszolgálati, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati vagy a
közalkalmazotti jogviszonyban álló személy által alkotott műre is.
 A munkaviszonyban alkotott művekre (az Szjt. mellett) háttérszabályként a Munka
Törvénykönyve alkalmazandó.

BELLOVICZ MARTIN 14
  Amunkaviszonyban létrehozott alkotások esetében a mű átadásával a vagyoni
jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg.
o Ettől a szabálytól a felek írásban eltérően megállapodhatnak.
o A szerző (a munkáltató jogszerzése esetén is) jogosult marad arra a díjazásra, amely
a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
o A személyhez fűződő jogok ekkor is a szerzőnél maradnak.
 Bírói gyakorlat: A munkáltatót a szerző személyéhez fűződő jogai
védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg.
 A munkaviszonyban létrehozott alkotások esetében a mű átadása a nyilvánosságra
hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül.
 A szerző a művet később nem vonhatja vissza.
o A munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni (anonimitás joga).
 A vagyoni jogok (a felhasználás gyakorlása és engedélyezése) a törvény erejénél fogva
átszállnak a munkáltatóra pusztán már a műpéldány átadásával.

6.4. Az árva művek felhasználásának alapvető szabályai

 Árva mű: Ha egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény jogosultja nem ismert, vagy
ismeretlen helyen tartózkodik, és a felkutatására az adott helyzetben általában
elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett
eredményre.
o A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy
teljesítményt először kiadták, vagy először sugározták.
 Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert is,
a felhasználáshoz ennek a jogosultnak az engedélye is szükséges.
 Az árva mű felhasználására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ad engedélyt:
o legfeljebb 5 évre szól és
o Magyarország területére terjed ki.

7. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme

 A szerzői joghoz kapcsolódó jogok közé sorolhatjuk:
o a szomszédos jogokat és
o az adatbázisok előállítóinak jogi védelmét.
 Szomszédos jogok: azon szerzői alkotásokkal „rokoni” viszonyban álló
teljesítményeken fennálló jogokat védik, amelyek a szerzői műveket akár személyes
tevékenységgel, akár technikai eszközök útján a közönséghez eljuttatják.
o Szomszédos jogi védelem illeti meg az előadóművészeket, a hangfelvételt
előállítókat, a rádió- és televíziószervezeteket, illetve a filmelőállítókat.
o A szomszédos jogi jogosultakat szintén megilletnek bizonyos személyhez
fűződő és engedélyezési (vagyoni) jogok.

BELLOVICZ MARTIN 15
 o A szomszédos jogok esetében a védelmi idő7:
 főszabály szerint 50 év.
 hangfelvételben rögzített előadások esetén 70 év.
 Adatbázis előállítója hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának
egészét vagy jelentős részét kimásolják vagy újrahasznosítsák.

8. Közös jogkezelés
 Közös jogkezelésnek akkor van helye, ha a felhasználás jellege, körülményei miatt
egyedileg nem gyakorolható a szerzői és szomszédos jogok engedélyezése és
érvényesítése.
 Ahol az egyedi engedélyezés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg, az
engedélyezést, a jogok érvényesítését, a díjszabást a közös jogkezelő szervezet végzi8.
o A közös jogkezelésre vonatkozó szabályokat a 2016. évi XCIII. törvény tartalmazza
(Kjkt.).
o A közös jogkezelő szervezet egyesületi formában működik.
 Jogkezelési megbízás: A jogosult szabadon választhatja meg, hogy mely közös
jogkezelő szervezetnek ad megbízást szerzői jogai vagy kapcsolódó jogai kezelésére.
 A közös jogkezelő szervezetek feladatai közé tartozik (többek között): a jogdíjak
megállapítása, azok felosztása az érintett jogosultak között, a felhasználás egyéb
feltételeinek megállapítása.

9. A szerzői jogok megsértése

 Szerzői jogi jogbitorlás: A szerzői jog megsértése.
o Idetartozik minden olyan magatartás, amely a szerző személyhez fűződő
és/vagy vagyoni jogait sérti.
 (pl. engedély nélküli felhasználás, az engedélyen túlterjeszkedő felhasználás, a név
feltüntetésének elmaradása, a mű egységének védelmét sértő átdolgozás, a szerzői
díjigény megsértése vagy a szomszédos jogok megsértése).
o Szerzői jogsértés esetén az Szjt. alapján objektív (a jogsértés tényén alapuló) és
szubjektív (felróhatóságtól függő) polgári jogi jogkövetkezményeket lehet
alkalmazni.
 Az objektív alapú szankciók alapján a szerző követelheti:
o a jogsértés bíró általi megállapítását,
o a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
o elégtétel adását a jogsértő részéről és saját költségén, megfelelő nyilvánosság
előtt,
o adatszolgáltatást a jogsértésben részt vevőkről, üzleti kapcsolataikról,

7
Az alkotás első előadását/forgalomba hozatalát követő év első napjától számítódik.
8
Tipikusan ilyen a zeneszámok rádióban történő lejátszása, ahol lehetetlen lenne minden egyes
felhasználást külön-külön, közvetlenül a szerzővel engedélyeztetni.
BELLOVICZ MARTIN 16
 o a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését és
o a jogsértő helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
visszaállítását (in integrum restitutio) a jogsértő részéről vagy költségén.
 Végső soron a jogsértéshez használt eszköz, anyag, dolog
megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától való megfosztását.
 Szubjektív szankcióként a szerző kérhet:
o kártérítést (A vagyoni hátrány helyreállításaként) és
o sérelemdíjat (az Szjt.-ben meghatározott személyhez fűződő jogai megsértése esetére).

BELLOVICZ MARTIN 17
 III. fejezet: Iparjogvédelem
1. A fejezet felépítése
2. A műszaki szellemi alkotások
2.1. A találmányok jogi védelme: a szabadalom

 A szabadalom a találmányok jogi védelmét hivatott szolgálni.

o A legelterjedtebb oltalmi forma a szellemi alkotások védelmére.
 Az alapvető ok, amely miatt a találmányok számára jogi oltalmat rendel a jogalkotó:
„a találmányok a műszaki alkotótevékenység legmagasabb rendű eredményei, és ennek
megfelelően fontos szerepet játszanak, és közvetlen hatást gyakorolnak a tudományos és
műszaki fejlődésre, ennek következtében pedig elősegítik az innovációt.”

2.1.1. A szabadalmaztatható találmány kritériumai

 A találmány és a szabadalom kifejezések nem ugyanazt a tartalmat jelölik.
o Találmány: egy új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható
megoldás, vagyis maga a műszaki megoldás.
o Szabadalom9: a találmány jogi oltalma.
 A jogszabály meghatározza, hogy melyek a szabadalmazható találmány feltételei.
o Ezek a feltételek konjunktívak.
o A találmány akkor szabadalmaztatható, ha:
 új,
 műszaki megoldás,
 feltalálói tevékenységen alapul,
 iparilag alkalmazható.
 Az egyes feltételek a következőket jelentik bővebben:
o Újdonság: A találmány akkor új, ha nem tartozik a technika állásához.
 Elméleti alapja: feltaláló olyan műszaki megoldásokra igényelhet
oltalmat, amelyek a társadalom műszaki ismereteit gazdagítják10.
 Az újdonságot világviszonylatban kell vizsgálni.
 Egyik legfontosabb objektív feltétel.
o Műszaki megoldás: A találmány műszaki megoldás, ha a találmány által
kitűzött célt műszaki eszközök felhasználásával és műszaki úton képes
megvalósítani.
o Feltalálói tevékenységen alapul: A találmány a technika állásához képest
szakember számára nem nyilvánvaló.
o Iparilag alkalmazható: A találmány az ipar vagy a mezőgazdaság valamely
ágában előállítható, illetve használható.

9
Vonatkozó szabályozás: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. (Sztv.)
10
Ha az elsőbbség időpontja előtt akárhol a világon, bármilyen módon, bárki számára hozzáférhetővé
vált, akkor a találmány a technika állásához tartozik, akkor nem felel meg az újdonság kritériumának.
BELLOVICZ MARTIN 18
2.1.2. A szabadalmi oltalomban nem részesülő találmányok, megoldások
 Nem minősül találmánynak:
o felfedezés,
o tudományos elmélet és a matematikai módszer,
o esztétikai alkotás,
o szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály/eljárás,
o számítógépi program.
 Nem részesülhet oltalomban azon megoldás, amelynek hasznosítása közrendbe,
közerkölcsbe ütközik.
2.1.3. A feltaláló és a szabadalmas
 Feltaláló: A technikai újdonság megalkotója, vagyis az, aki a találmányt megalkotta.
o A feltaláló kizárólag természetes személy lehet.
 Szabadalmas: Aki a szabadalmi jog jogosultja.
 A jogi terminológiában a felfedező és a feltaláló kifejezések eltérő jelentéstartalommal
bírnak.
o Feltaláló: Olyan dolgot hoz létre, alkot meg, amely a természetben nem
található meg.
o Felfedező: A természetben megtalálható, meglévő dolgokat mutatja be.
 A feltaláló és a szabadalmas személye egymástól elválhat.
o A szabadalmi jog jogosultja a feltalálón kívül lehet annak jogutóda is.
2.1.4. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
 Az Szt. külön rendelkezik a feltaláló és a szabadalmas jogairól és kötelességeiről.
 A jogszabály a feltaláló (mint a találmány megalkotója) oldalán rögzíti annak személyhez
fűződő jogait.
o Névjog és a feltalálói minőség elismeréséhez való jog: (főszabály szerint),
Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt kell feltalálónak
tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt.
 Ha a találmányt többen alkották, (ellenkező megjelölés hiányában)
egyenlőnek kell tekinteni a feltalálók szerzőségi részarányát.
 A feltalálót a szabadalmi iratokon e minőségében kell feltüntetni.
 A feltalálót is megilleti az anonimitás joga.
o Nyilvánosságra hozatalhoz fűződő jog: Szabadalmi bejelentés közzététele
előtt a találmányt csak a feltaláló, (illetve jogutódja) hozzájárulásával szabad
nyilvánosságra hozni.
 E jog nem kizárólag a feltalálót, de mást (pl. a jogutódját) is megilleti.

BELLOVICZ MARTIN 19
  A szabadalmi oltalom tartalma magában foglalja a szabadalmast megillető
legfontosabb, kizárólagos jellegű jogokat és az őt terhelő kötelezettségeket. Ezek:
o kizárólagos hasznosítási jog,
o a találmány feltárása,
o a szabadalmi oltalom megfelelő hasznosítása,
o szabadalmi oltalom fenntartása.
 Kiz. hasznosítási jog A találmányt hasznosíthatja, másnak erre engedélyt adhat.
o A jogszabály taxatíve sorolja fel azon cselekményeket, amelyekkel a
szabadalom hasznosítása megvalósítható.
o A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben
felléphet, aki engedélye nélkül:
 előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja
a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból
raktáron tartja, vagy az országba behozza,
 használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy másnak az eljárást
használatra ajánlja,
 előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja,
vagy ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza a
találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
 A szabadalmas felléphet azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány
hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos
dolgot átad, vagy átadásra felajánl a találmány megvalósítása céljából.
o Ennél további feltétel, hogy ez a személy tudja azt, vagy a körülmények
alapján nyilvánvaló az, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas,
illetve arra szolgál.11
 Nem tartozik a kizárólagos hasznosítási jog tárgykörébe:
o a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén
kívül eső cselekmény,
o a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekmény, ideértve a
találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással
előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges
kísérleteket és vizsgálatokat,
o az orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő
alkalmi elkészítése (és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekmény).
 A szabadalmas fő kötelezettségei közé tartozik:
o a találmányt feltárja,
o szabadalmi oltalmát fenntartsa,
o megfelelően hasznosítsa,

11
E szabály korlátját képezi az a helyzet, ha az átadott, felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban
kapható termék vagy áru.
BELLOVICZ MARTIN 20
  (A hasznosítás elmaradása esetén akár szabadalmi kényszerengedély is adható.)
 A találmány feltárása és hasznosítása amiatt jelentkezik kötelezettségként, hogy a
társadalom számára ténylegesen hasznos és hasznosítható legyen a szabadalom.
o A szabadalmas köteles a találmányt oly mértékben közzétenni, hogy az
szakember számára megvalósítható legyen.
 A szabadalmi oltalom fenntartása: A szabadalmasnak évenként fenntartási díjat kell
fizetnie annak érdekében, hogy a szabadalmi oltalom fennmaradjon.
2.1.5. Szolgálati és alkalmazotti találmány
 Szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó
kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
o Ítélkezési gyakorlat: „a munkaviszonyból folyó kötelezettség körébe tartozik a
megoldás kidolgozása, ha az általában és konkrét vezetői feladat kiosztás
eredményeként is a munkavállaló munkakörébe tartozott. A magasan kvalifikált
műszaki szakember a munkaköri kötelezettségének tesz eleget akkor is, ha a feladatát
az átlagosat meghaladó színvonalon teljesíti.”
o A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót
illeti meg.
 Alkalmazotti találmány: Ha a feltaláló anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő
kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója
tevékenységi körébe tartozik.
o Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató
azonban jogosult a találmány hasznosítására.
 Mindkét esetben a feltalálónak kötelessége a találmányt a munkáltatóval ismertetni
a találmány megalkotását követően, haladéktalanul.
 Találmányi díj: Ha a munkáltató gyakorolja a rendelkezési jogot a találmány felett,
a feltaláló oldalán a jogszabály megfelelő díjazásra irányuló igényt rögzít, azzal a
feltétellel, hogy a találmányt értékesíteni fogják.
2.1.6. A szabadalom korlátai
 A törvény a szabadalmi oltalom korlátai között említi:
 az előhasználati jogot és
 a továbbhasználati jogot.
o A jogirodalmi nézőpontok és a rendszer szempontjából idesorolható a
szabadalmi kényszerengedélyek intézménye is.
 Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány
tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő
előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
o Az előhasználót jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az
előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói
tevékenységen alapul.
o Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom hatálytalan.

BELLOVICZ MARTIN 21
  Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének
megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány
tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy
használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
 Szabadalmi kényszerengedélyek12.
o Kényszerlicencia (hasznosítás elmulasztása miatti kényszerengedély)
 Feltétele, hogy a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától
számított 4 éven belül a találmányt az ország területén nem
hasznosította, vagy erre komoly előkészületet nem tett, és másnak
sem adott hasznosítási engedélyt.
 Ekkor a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet kérelmére
kényszerengedélyt kell adni.
o Gátló szabadalom (Szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedély)
 A szabadalmazott találmány nem lenne hasznosítható egy másik
szabadalom megsértése nélkül.
 Ekkor a függő szabadalom jogosultjának a gátló szabadalom
hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell
adni.
o Közegészségügyi problémák kezelésére adható kényszerengedély.
2.1.7. A szabadalom megszűnése
 A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart.
 A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
o oltalmi idő lejár,
o fenntartási díjat nem fizették meg,
o szabadalmas az oltalomról lemondott,
o szabadalmat megsemmisítették.
 Az oltalmi idő lejárta miatti megszűnése: a bejelentéstől számított 20 év elteltével,
(az oltalmi idő lejártával) a szabadalmi oltalom megszűnik.
 A fenntartási díj meg nem fizetése: ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj
megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az oltalmat a bejelentő vagy a
szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni. (Ekkor is fizetni kell.)
 A szabadalmi oltalomról való lemondás: a lemondó nyilatkozat megtételére a
szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas jogosult13.
 A szabadalom megsemmisítése: a jogszabály meghatározza, hogy a szabadalmat
mely esetekben kell megsemmisíteni.
o A megsemmisítés a szabadalom keletkezésére visszamenőlegesen hat ki.

12
A szabadalmas alapvető kötelezettsége, hogy szabadalmát hasznosítsa, hiszen a szabadalma
alapvetően társadalmi, gazdasági hasznossággal jár. Emiatt a törvény rendelkezik a szabadalmi
kényszerengedélyekről.
13
Írásban kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell benyújtani.
BELLOVICZ MARTIN 22
2.2. A használati minta oltalma

 A használati minták oltalmáról az 1991. évi XXXVIII. (Htv.) rendelkezik.

 A használatiminta-oltalom a találmányi szintet el nem érő műszaki megoldások
(kistalálmányok), új elgondolások jogi védelmét jelenti.
o Ilyen oltalmában részesülhet: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy
részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul,
és iparilag alkalmazható.
o Ezen oltalom csak egy termék műszaki sajátosságaira vonatkozó újszerű
megoldás, amely műszaki megoldás a tárgy kialakítására, szerkezetére,
részeinek elrendezésére vonatkozik.
 Nem részesülhet mintaoltalomban:
o a termék esztétikai kialakítása és
o a növényfajta.
 Minta feltalálója: Aki a mintát megalkotta. Ezt a személyt vagy jogutódját illeti az
oltalom is.
 A mintaoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart, amely időre évenként
fenntartási díjat kell fizetni.
 A mintaoltalom megszűnésének esetei:
o az oltalmi idő lejárta,
o a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása,
o a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott,
o a mintaoltalmat megsemmisítették.

2.3. Növényfajta-oltalom

 A növényfajta-oltalomra vonatkozó szabályokat az Szt. szabályozza (a tv. 5. részében).

 A növényfajta-oltalom a nevesített növényfajták oltalmát jelenti.
o Ilyen oltalomban részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz
tartozó fajta.
 Növényfajta-oltalom jogosultja: a nemesítő vagy annak jogutóda.
 Növényfajta nemesítője: Aki a növényfajtát nemesítette, vagy
felfedezte és kifejlesztette.
 A növényfajta akkor részesülhet oltalomban, ha megkülönböztethető, egynemű,
állandó és új.
o Megkülönböztethető: ha adott genotípusból vagy genotípusok
kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más,
az elsőbbség napján közismert fajtától.
o Egynemű: ha egyedei a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett,
illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzőikben
azonosak.

BELLOVICZ MARTIN 23
 o Állandó: ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe
vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt
szaporítás után is változatlanok maradnak.
o Új: ha a nemesítő, jogutódja vagy bárki más az ő hozzájárulásával
hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta
el, vagy azzal más módon nem rendelkezett.14
 A növényfajta-oltalom jogosultjának kizárólagos joga van a növényfajta
hasznosítására.
o A jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül a szaporító
anyagot
 előállítja vagy újból előállítja,
 szaporítás céljából előkészíti,
 forgalomba hozatalra ajánlja,
 forgalomba hozza,
 az országból kiviszi,
 az országba behozza,
 bármely fenti cselekmény céljából raktáron tartja.
 Az oltalom ideje:
o általánosan 25 év,
o szőlő és fák esetén 30 év.
 Az oltalom fenntartására fenntartási díjat kell fizetni évente.

2.4. A formatervezési minta oltalma

 A formatervezési minták oltalmáról a 2001. évi XLVIII. tv. rendelkezik (Ftv.).

 Formatervezési minta: a dizájn védelme, valamely termék külső kialakításának,
megjelenésének, esztétikájának jogi védelme.
o A formatervezési mintánál a dolog:
 külső formája, esztétikai megjelenése a meghatározó, amelynek
gazdasági szempontból is fontos jelentősége van, és
 a műszaki jelleg másodlagos jelentőségű.
o Formatervezésiminta-oltalom alá kézműipari termék is kerülhet.
 Formatervezésiminta-oltalom feltételei: minta új és egyéni jellegű legyen.
o Minta újdonsága: Az elsőbbség időpontját megelőzően azzal azonos minta
nem jutott nyilvánosságra.
o Egyéni jellege: A tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz a minta
bármely korábbi mintához képest.

14
Sokkal specifikáltabb a szabadalmak terén megkövetelt általánosabb megközelítésű újdonságtól.
BELLOVICZ MARTIN 24
  A szellemi alkotások területén, az iparjogvédelem és a szerzői jog határán találjuk,
vegyülnek benne a szerzői jogi és iparjogvédelmi jellegzetességek is.
o Párhuzamos oltalom szabálya: A dizájn, mint művészeti alkotás egyúttal
szerzői jogi oltalom alatt is állhat.
 Nem részesül mintaoltalomban a termék, ha
o külső jellegzetessége csak a termék műszaki rendeltetésének következménye,
o a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.
 A mintaoltalom a bejelentés napjától számított 5 évig tart.
o További 5-5 éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg.
o A formatervezési minta maximális időtartama 25 év lehet.
o Az oltalom a bejelentés közzétételétől kezdődik.
 Visszaható hatálya van a bejelentés napjára.
 A mintaoltalom megszűnésének esetei:
o az oltalmi idő lejárta,
o a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemond, vagy
o a mintaoltalom megsemmisítése.

3. Vállalat- és árujelzők
 Az árujelzők közé sorolható:
o a védjegy és
o a földrajzi árujelző.
 Ezek a jogintézmények mind arra hivatottak, hogy bizonyos árukat és termékeket
megkülönböztessenek más áruktól és termékektől.
 A védjegyek és földrajzi árujelzők jogi védelméről az 1997. évi XI. tv. (Vt.) rendelkezik.

3.1. A védjegy

 A védjegy az árun vagy burkolatán alkalmazott jelzés, amelynek rendeltetése, hogy

az árut más, hasonló áruktól megkülönböztesse.
3.1.1. A védjegyoltalom feltételei
 Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely
alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások
áruitól vagy szolgáltatásaitól15.
 A védjegy lehetővé teszi az áru, a szolgáltatás megkülönböztetését a versenytársak
áruitól, szolgáltatásaitól, valamint jelzi származását, eredetét, vállalathoz kötődését,
minőségét.
o Erőteljes verseny- és reklám funkcióval is rendelkezik, jelentőségük pedig
valójában a gazdasági tevékenységek kapcsán mutatkozik meg.

15
Védjegy lehet például szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű,
szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy csomagolás formáját, szín, színösszetétel,
fényjel, illat, hologram, hang, valamint a fenti megjelölések összetétele.
BELLOVICZ MARTIN 25
  A védjegyfajtákat lehet csoportosítani:
o milyen termékekre vonatkozik:
 áruvédjegy vagy
 szolgáltatási védjegy.
o piaci értékük alapján:
 jó hírű védjegy,
 közismert védjegy,
 együttes védjegy,
 tanúsító védjegy.
3.1.2. A védjegyoltalom kizártsága
 Egy megjelölés akkor lajstromozható védjegyként, ha nem állnak fenn abszolút vagy
relatív kizáró okok.
o Abszolút kizáró okokat az árujegyzéktől függetlenül kell figyelembe venni.
o Relatív kizáró okok csak azonos vagy hasonló áruk esetében érvényesülnek.
 Abszolút kizáró okok között a jogszabály az alábbiakat nevesíti:
 megjelölés nem felel meg a törvény által meghatározott feltételeknek
(grafikailag nem ábrázolható),
 nem alkalmas a megkülönböztetésre,
 kizárólag olyan formából áll, ami az áru jellegéből következik,
 közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik,
 az áru alkalmas a fogyasztók megtévesztésére,
 rosszhiszeműen16 jelentették be.
o (Nem lajstromozható, ha a megjelölés, a társadalmi közfelfogás szerint is kizárólag valamely
vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.)
 Relatív kizáró ok például az, ha:
o azonos áruk, szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos,
későbbi elsőbbségű megjelölés kaphat oltalmat,
o a megjelölés olyan, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek más, korábban
bejegyzett védjeggyel.
 A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart, és további 10-10 éves
időtartamra akárhányszor megújítható.
 Megszűnik a védjegyoltalom, ha
o az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt,
o a védjegyjogosult az oltalomról lemondott,
o a védjegyet törölték,
o a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta,
o a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, vagy megtévesztővé vált,
o a védjegyjogosult jogi személy jogutód nélkül megszűnt.

16
Pl., ha a bejelentő egy olyan megjelölés lajstromozását kéri, amit szellemi apportként más
gazdasági társaságba bevitt, és ez a társaság ismertségét megalapozta
BELLOVICZ MARTIN 26
3.2. A földrajzi árujelzők

 A földrajzi árujelző elsődlegesen az áru származási helyének, eredetének

megjelölésére szolgál (a terméket nem köti össze a meghatározott gyártóval).
 A földrajzi árujelző terminológiát a jogszabály gyűjtőfogalomként kezeli.
o Földrajzi árujelzőként a termék földrajzi származásának feltüntetésére
használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés részesülhet oltalomban.
 Rendszertanilag a földrajzi árujelzők körébe sorolható az eredetmegjelölésen és a
földrajzi jelzésen túl:
 a hagyományos jelzés,
 a származási jelzés.
 Földrajzi jelzés: valamely táj, helység, ország nevét, amelyet az e helyről származó
(e meghatározott földrajzi területen termelt és feldolgozott, illetve előállított) azon termék
megjelölésére használnak, amelynek a különleges minősége, hírneve vagy egyéb
jellemzője ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható (pl. magyar paprika).
o A megjelölés csak a földrajzi kapcsolatra utal, csak közvetve alkalmas az áru
minőségének jelzésére.
 Eredetmegjelölés: közvetlenül utal a földrajzi helyről származó áru sajátos
minőségére.
o A termék tulajdonságait a kérdéses hely jellegzetességei határozzák meg. (pl.
természeti feltételek, hagyományok, szakértelem)
 Pl. görög feta sajt vagy Egri Bikavér.
 Az oltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik, és
korlátlan ideig tart.
 Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző
használatára.
 A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati
engedélyt nem adhatnak.

4. A licenciaszerződés és a bitorlás szabályai

 Az iparjogvédelmi alkotások hasznosításának engedélyezésére licenciaszerződés
keretei között kerülhet sor.
 A licenciaszerződés alanyai:
o licenciaadó: aki a hasznosítás jogát engedélyezi,
o licenciavevő: aki a hasznosítási jogot megszerzi.
 Főszabály szerint a licenciaadónak a hasznosítási engedélyért cserébe licenciadíj jár.

BELLOVICZ MARTIN 27
4.1. A bitorlás

 Bitorlás: A jogosult törvényben rögzített jogainak megsértése.

o Ezen belül megkülönböztethető
 szabadalombitorlás,
 találmánybitorlás,
 a használati minta bitorlása,
 a formatervezési minta bitorlása,
 a védjegybitorlás.
 A szabadalmi jogon belül el kell különíteni a következő fogalmakat:
 találmánybitorlás és
 szabadalombitorlás.
o Találmánybitorlás: ha a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom tárgyát
jogosulatlanul másnak a találmányából vették át.
o Szabadalombitorlás: ha valaki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt
jogosulatlanul hasznosítja.
 Nemleges megállapítás: Ha valaki attól tart, hogy vele szemben szabadalombitorlás
miatt eljárást indítanak, kérheti annak megállapítását (az eljárás megindításáig), hogy az
általa hasznosított termék nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba.
o A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartozó kérdés.
o Nemleges megállapítási eljárás csak a bitorlási per megindításáig indítható.
 Használatiminta-oltalom bitorlás: ha valaki az oltalom alatt álló mintát
jogosulatlanul hasznosítja.
 Formatervezésiminta-oltalom bitorlás: ha valaki az oltalom alatt álló mintát
jogosulatlanul hasznosítja.
o „A formatervezési mintaoltalom bitorlásának vizsgálata során annak van
jelentősége, hogy az adott oltalmi kategória szempontjából tájékozott használóra a
kifogásolt (a mintaoltalom tárgyával a rendeltetését tekintve egyező) termék az oltalom
alatt álló mintától eltérő összbenyomást tesz-e.”
 Védjegybitorlás: ha valaki a jogosult engedélye nélkül gazdasági tevékenysége
körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, szolgáltatásokkal
kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel, valamint
olyan megjelölést, amit a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés
és a védjegy azonossága vagy hasonlósága miatt.

BELLOVICZ MARTIN 28
 Irodalomjegyzék
Barzó, T., Leszkoven, L., Papp, T., Lehoczki, Z. Z., Bezdán, A., Kaprinay, Z., . . . Sápi, E.
(2018). Civilisztika I. Általános tanok - Személyes joga - Szellemi alkotások joga.
Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

Ábrajegyzék
Nincs ábrajegyzék-bejegyzés.

BELLOVICZ MARTIN 29
 Tartalomjegyzék
I. fejezet: A jogterület általános áttekintése, rendszertana ................................................ 2
II. fejezet: A szerzői jog ................................................................................................... 6
1. A szerzői jog célja, törvényi rendszere .................................................................... 6
2. A szerzői jogi védelem tárgya.................................................................................. 6
3. A szerző ................................................................................................................... 7
4. A szerzői jogok keletkezése és tartalma .................................................................. 8
4.1. A szerző személyhez fűződő jogai ....................................................................... 8
4.1.1. A mű nyilvánosságra hozatalának joga......................................................... 9
4.1.2. A név feltüntetésének joga ............................................................................ 9
4.1.3. A mű egységének védelme (integritáshoz való jog) ................................... 10
4.1.4. A személyhez fűződő jogok gyakorlásának szabályai ................................ 10
4.2. A szerző vagyoni jogai ....................................................................................... 10
4.2.1. A többszörözés joga .................................................................................... 11
4.2.2. Terjesztés joga ............................................................................................ 11
4.2.3. Nyilvános előadás joga ............................................................................... 11
4.2.4. Nyilvánossághoz közvetítés joga ................................................................ 12
4.2.5. Átdolgozás joga .......................................................................................... 12
4.2.6. Kiállítás joga ............................................................................................... 12
5. A felhasználási szerződés....................................................................................... 12
6. A szerzői jog korlátai ............................................................................................. 13
6.1. A védelmi idő ..................................................................................................... 13
6.2. A szabad felhasználás ......................................................................................... 14
6.3. A munkaviszonyban létrehozott alkotások ........................................................ 14
6.4. Az árva művek felhasználásának alapvető szabályai ......................................... 15
7. A szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme......................................................... 15
8. Közös jogkezelés ................................................................................................... 16
9. A szerzői jogok megsértése.................................................................................... 16
III. fejezet: Iparjogvédelem ............................................................................................. 18
1. A fejezet felépítése ................................................................................................. 18
2. A műszaki szellemi alkotások ................................................................................ 18
2.1. A találmányok jogi védelme: a szabadalom ....................................................... 18
2.1.1. A szabadalmaztatható találmány kritériumai .............................................. 18
2.1.2. A szabadalmi oltalomban nem részesülő találmányok, megoldások .......... 19
2.1.3. A feltaláló és a szabadalmas ....................................................................... 19

BELLOVICZ MARTIN 30
 2.1.4. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
19
2.1.5. Szolgálati és alkalmazotti találmány........................................................... 21
2.1.6. A szabadalom korlátai................................................................................. 21
2.1.7. A szabadalom megszűnése ......................................................................... 22
2.2. A használati minta oltalma ................................................................................. 23
2.3. Növényfajta-oltalom........................................................................................... 23
2.4. A formatervezési minta oltalma ......................................................................... 24
3. Vállalat- és árujelzők ............................................................................................. 25
3.1. A védjegy ........................................................................................................... 25
3.1.1. A védjegyoltalom feltételei ......................................................................... 25
3.1.2. A védjegyoltalom kizártsága....................................................................... 26
3.2. A földrajzi árujelzők........................................................................................... 27
4. A licenciaszerződés és a bitorlás szabályai ............................................................ 27
4.1. A bitorlás ................................................................................................................ 28
Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 29
Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 29
Tartalomjegyzék .................................................................................................................. 30

BELLOVICZ MARTIN 31