AGRÁRJOG 1.

1.előadás:
Nki lokális agrárjog.
Mzgi vállalkozó – sajátos jogállás: mzgi termelő 2. Agrár üzem 3. Mzgi termék, élelmiszer 4.
Mzgi termelési tevékenység

2. előadás

Mzgi termelő: szabályozás alanya. Regionális jogban: európi tanács + EP rendeletében -> Mzgi
termelő. Term. v jogi személy? Akinek a közösség területén mzgi üzeme van mzgi tevékenységet
folytat. Nyilvántartási rendszer (2. félév) nyt ba vétel alapegysége a tagállam. Uniós mzgi termelők,
nyilvántartás a magyar jog szerint.
Mzgi üzem: egy azon tagállam területén mzgi tev-t létesített, műszaki gazd és jogi egysége. Hatósági
nyilvántartásba veszik.
Vállalkozói jogállás: vezeti az üzemet jogilag és gazdaságilag. A létrehozott termék tulajdonosa. Viseli
a gazdaság kockázatát.
Jogcím, amivel hozzájut: a nemzeti jog bármilyen jogcímén (eu nem szabályozza, eumsz 345 szerint
nem is érinti a tagállami rendet. M. jog: aki bármilyen jogcmen az üzem felett a gazdálkodási jogokat
gyakorolja, ő a mzgi üzem kezelője, használója. ingó ingatlan tulajdonosa is egyben.
Ingó gyümölcs elválasztására jogosult legyen.
Mzgi termelői igazolás.

Mzgi termelő magyar def.: mzgi termelő két megjelenése: 1) földműves -> term. személy 2) mzgi
termelő szervezet. -> jogi személyek megjelölése. (jogállás).

Cég, mint jogi individualizáció eszköze. Cég nem ua mint mzgi üzem. Üzem a vállalatnak technikai
gazdi alapegysége -> dolog jog vagyon. Dolog: üzem – dologösszesség v összetett dolog. Vagyoni
értékű jogok: nem részei az üzemnek.

3.ea.
2018. 02. 27.

Föld forgalmazás közjogi rendszere

Agrár üzem: dolog összesség

A föld termőképességének jelenősége: Termőföld tulajdonszerzés. 83% termőföld Mo-on.
Folyamatosan építhető, termelhető <-> termőföld nem szaporítható ☹ (szuverenitás) ->
tulajdonszerzés.
Közjogi korlátozás alól kivett jogcímek + meghatározott alanyi kör szerezhet földet. Aki nem
földműves -> csak 1 Ha. földje lehet.
Alanyi korlát (termőföldszerzésből kizártak),
Meghatározott mennyiségben szerezhető föld (mennyiségi korlát)
Kötelezettségvállalási nyilatkozatok tétele.
Földhasznosítsi kötelezettség: földet meg kell művelni művelési ágnak megfelelően + gyomnövény
megtelepedés megakadályozása. -> stratégiai jelentőség: ne romoljon a termőföld minősége.
Föld adás-vétel – alaki kellékek
Elővásárlási jogok rendszere: közös tulajdon -> tulajdonostársat megillető elővásárlási / termőföld –
épület tulajdonos elővásárlási joga (ptk). Föl forg. tv. -> sorrend az elővásárlásra. Jogügyleten alapuló
elővásárlási jog, ptk-n alapuló lex generalis elővásárlási jog (2 eset) , lex specialis -földtv. elővásárlási
rendszere. ->Sorrend: legerősebb fél: jogügyleten alapuló elővásárlási jogosultat megelőzi a ptk.
szerinti azt is megelőzi a földtv-n alapuló.
Hatósági jóváhagyás: jogügylet érvényességének feltétele – szükséges a földszerzések jelentős
részében.
Földhivatalok ellenőrző tevékenysége: földhasznosítási kötelezettség – bírságolás vs.
kényszerhasznosítás -> másik földművesnek, termelő szervezetnek adják át

Jogszabályok:

2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról.

2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (IV. VII. VIII. IX. Fejezet)
47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő
más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak
szabályairól.
474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az
adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási
szabályokról.

Mi a föld?
 mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld:  a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül
valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét,
legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan
művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban
Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve

Ingatlan? – ptk nem definiálja -> Inytv -> önálló ingatlan: a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan
-Minden település közig területe bel és külterületre osztható fel. Helyi építési szabályzat (Ész.) ->
önk. honlapján – kül/bel területi határt mutatja. (Kül: mező-erdő). Belterületen lévő ingatlanok is
lehetnek mező-erdő-ként nyilvántartható terület (kevés).
Művelés alól kivett földrészletre nem vonatkozik a földtv.

AGJ szeminárium
2018. 03. 01.
1.szeminárium

Csak a szemináriumi anyagból.

2.félév – szóbeli

Agrárjog: kereskedelmijogi szakjogi terület. Kereskedelmi jelleg -> magánjog. Agj nem teljesen
illeszkedik a polg jog-ba.
Alanya szűkül – egy vállalkozó (mzgi termelő) az agrárjogi jogviszonyoknak az alanya. Vállalkozói
jogállású személy, akinek mzgi üzeme v vállalata van. (=nem fogyasztó) és mzgi terméket, élelmiszert
állít elő -> ker.jogiasság = üzletszerű tevékenység keretében.
Közjog, közigazgatási jog hatással van az agj-ra.
Agj szabályozás négy sarokpont:
-Mzgi termelő -> akinek kereskedői a jogállása (akinek cége van). Mzgi üzeme v vállalata van a mzgi
termelőnek.
-Mzgi üzem, vállalat
-Mzgi termék és élelmiszer.
-Mzgi tevékenység

Ki a termelő? -> regiszterek, nyilvántartások (közhiteles hatósági nyilvántartások). Jelenleg kettő ilyen
van -> EU-s mzgi termelő nyilvántartó kormányhivatalok által vezetett regiszter (ügyfélregiszter). A
mzgi termékkereskedelem alanya a termelő. Tagállami határokat lép át -> EUSZ 38-46. cikk a közös
mzgi politikáról. Az uniónak ad politika formáló eszközt (szuverenitást), finanszírozást, jogalkotást,
adminisztratív eszközt.
Mzgi termékek nagykereskedés szervezése közjoigilag = piaci rendtartásoknak nevezzük. (1306,
1307,1308/ 2013 Tanácsi rendelet.)
Piacvédelem: a termeket válsághelyzetben felvásárolják a termelőtől (-> szerződéses szabadság).
Amire az uniós jog kiterjed -> fel kell vásárolja, rögzített áron kell végrehajtani intervenciós időben.
Jövedelemtámogatás: a tagállam számára tilos a támogatás (versenytilalom alá tartozik). Szabadon
adhat el terméket az eu piacán, termék megvételére köteles az eu + folyamatos jövedelemtámogatást
kap h fenntartható legyen a tevékenysége.
Mzgi termék = stratégiai termék.
Kit illet meg? – kig kérdés, eu-s jog alapján (uniós kig jog végrehajtása).
-Mzgi termék: a jogviszony közvetett tárgya, üzletszerű előállításra vonatkozik. Eumsz 38. cikk ->
mzgi termék fogalmát írja le.
-Eumsz függelék: mzgi termék lista, ami ott van az mzgi termék. Bővíthető és szűkíthető a lista, de
csak szerződésmódosítással.
-GATT

Mzgi üzem v vállalat: polgárjogi szempontból / dologi /kötelmi.

Dologi jogi szempontból: a mzgi termelést célját szolgáló föld és a hozzátartozó mzgi felszerelés
(gépek, berendezések, állatállomány, termés összessége). Ptk.: szinguláris öröklés – örökös
visszautasíthatja: mzgi föld, termék, állatállomány visszautasítása VII. könyv. Ha nem foglalkozik
mzgi termeléssel élethivatás szerűen.
Dologösszesség: különnemű dolgok, önálló dolgok összessége -nem összetett dolog (universitas
rerum).

Kötött tulajdoni alakzatok – családi gazdaság (örökléshez való alapjog korlátozhatósága)

Föld+ az ahhoz tartozó tulajdon. Nincs pozitív eu-s jog az ingatlanokra. Az alapszerződés eumsz nem
érinti a tagállamok tulajdoni rendjét. Ingó/ingatlan, jogok, kötelezettségek -> szuverenitáson belül
helyezkedik el. Földpiac szabályozása, mint tőke az eumsz alá tartozik. 63-65 cikk (eumsz) a tőke
szabad áramlása(föld) is tőkeként van értelmezve. Eu-s szintű korlátozások tilosak a föld, mint tőke
szabad áramlásában. + Extra territoriális hatályt ad = 3. országokkal szemben sem fogalmazhat meg a
föld, mint tőke szabad áramlásának tiltása érdekében.
-„Földtulajdont külföldi nem szerezhet” , külföldi aki nem magyar állampolgár. Mo. nem minősítheti
külföldinek az eu tagállamainak polgárait (sem természetes, sem jogi személyt) + EGT polgárai és jogi
személyeit is ide kell sorolni + nemzetiségi elbánást kapó személyek.

49-51. cikk eumsz – letelepedési jog: aki le akar telepedni, gazdi tev céljából nem korlátozható a
termelő eszközökhöz való hozzáférésben.

ÁTNÉZNI:
2013. évi 122 tv. – 1-12.§ + miniszteri indokolás

FÖLDHASZNÁLATI JOG
2018. 03. 13.
4.ea.

Közjogi korlátozás eszközrendszere a földhasználati jogok területén -> alanyi, mennyiségi

korlátozások. Spekulatív földszerzések kizárása. + előhaszonbérleti jogosultak rendszere.
12 jogcím (földhasználati jogok)
- tulajdonjog
- tulajdonostársak, használati megállapodás
- haszonélvezet
- használat joga
- haszonbérlet
- alhaszonbérlet
- felesbérlet
- részesművelés
- szívességi földhasználat
- rekreációs célú
- kényszerhasznosítás
- vagyonkezelői jogok
- .

Dologi és kötelmi jogcímeket különböztetünk meg.

Ptk. + Földtv a földhasználati jogokat tekintve taxatíve kijelöli Minden más jogalapítás ex lege
semmis.
Szerződések esetén -> típuskényszert alakít ki = a felek nem dönthetik el hogy új szerz formát
vezetnek be.
-Szerződési szabadság ->
- kivel kíván a fél szerződést kötni (alanyi korlát)
- a fél eldöntheti h köt-e egyáltalán szerződést (kényszerhasznosítási korlát)
- Típusszabadság: ptk szabályait alkalmazzák, vagy dönthet úgy h vegyes szerződést hoznak
létre (típuskényszer)
- Tartalom szabad kialakításának szabadsága (földtv csomag kógens rendelkezése)

Kényszerhasznosítás:
Mzgi ellenőrző szerv (hatóság) tilalmakat, korlátozásokat ellenőrzi. Ha a földhasználó a szerz vállalt
kötelességeit nem tartja be, vagy az alanyi korlátoknak nem felel meg -> jogszerű állapot
helyreállítására szólt fel. Ha határidőn belül nem tesz eleget: mulasztási bírság kiszabása jön. A bírság
ismételten kiszabható mindaddig amíg a jogsértő állapot fenn áll. (6 hó alatt, ha nem állítja helyre:
intézkednek föld kéynszerhasznosításáról). -> gondoskodni kell h ne telepedjenek meg
gyomnövények, ne romoljon a föld termőképessége. A kényszerhasznosító hasznosításába adják a
földet. Kötelmi elszámolás jön létre a felek között.

Alanyi korlátok: a fél eldöntheti h kivel köthet szerződést -> agrárjogban korlátok érvényesülnek.
Erdőbírtokossági társulat / bevett egyház / agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény.
-Földműves: spec. term. szem.
-Mezőgazdasági termelőszervezet: jogi szem/ ~el nem rendelkező szervezet. Újonnan alakított mzgi
termelőszervezet -> alaptevékenysége az mzgi v erdőgzadi tevékenység, éves nettó árbevétele fele xy
növényegységekből származik + van olyan cégvezetője, akinek van ilyen irányú képzettsége v 3 éves
üzemi gyakorlata.

- Hatósági jóváhagyás
->~ jóváhagyás alóli kivételek
Járási hivatali osztályok -> engedélyezések
- Mennyiségi korlátok: mértékkorlátozások, birtokmaximum -> már birtokban lévő föld
területnagysága is beszámít. Mértéke: 1200Ha (1800Ha –Kedvezmények: állattartó telep ->
 nagyobb a területi igénye az állatkáknak / Vetőmag előállításra kijelölt terület / tagjától bérel
földet)
- Földszerzési maximum
- Szerződés kötelező tartalmi elemei
- Földhasználati nyilvántartás -> deklaratív. Inyt reálfuria elvet követ: az önálló ingatlan áll a
középpontban

Földhasználati nyilvántartás részei

- Bejegyzési kötelezettség: a földhasználat megkezdésétől számított 30 n belül.

2018. 03. 20.

5.ea.

ERDŐ jog

At. P) cikk – erdő fenntartása a jövő nemzedéke érdekében -> mindenki kötelezettsége
Tulajdonjog megszerzése, hasznosítása -> erdő is egy speciális földterület, aminek a célja komplex:
védelmi célok, egészségi célok, szabályozása a jogalkotás kérdése.
Erdő védelme, gazdálkodási tv. 1.§ klímaváltozás hatásainak csökkentése, biológiai sokféleség, vizek
védelme, mzgi talaj védelme.
-Mo-n nagy az erdőállomány: Mo. 21% erdőterület, amely nem telepített erdők, hanem őshonos fa
fajtákból állnak.
-Erdő védelmi kötelesség.
Jogszabályok: At., erdővédelmi tv, földforgalmi tv, Fét, alacsonyabb szintű jszabályok, eu-s erdő
szabályok.
Fogalommeghatározás -> nyilvántartási rendszer érdekében
Erdőtv. 6.§ (1) azt tekintjük erdőnek, amit a nyilvántartás vagy erdőrészletként v. szabad rendelkezésű
erdőnek minősít (nyilvántartási fogalom).
Erdőrészlet: túl kicsi földrészletekre, a kezelés szempontjából nagyobb egységek lesznek
alapegységek. Inyt jogban -> földrészlet  ennél nagyobb kategória az erdőrészlet.
Azt tekintik erdőnek, ami paramétereknek megfelel, de akként van nyilvántartva.
Szabad rendelkezésű erdő: nekem van egy földterületem és én oda erdei fa fajokat ültetek.
Kötött rendelkezésű erdő: így nem nevezi meg a tv., ami nem kötött az szabadrendelkezésű. Kötött
rendelkezés esetén az erdő tv szabályait kell alk. h hogyan gazdálkodhatok az erdővel.
Erdőtag: település kig határán belüli erdőrészlet. (erdőtervezési körzetek)

Erdőigazgatás Mo-n: erdészeti hatóság -> NÉBIH. Három feladat: tervezési, támogatási, hatósági
feladatokat lát el. Koordinálja a körzeti erdőtervezést. Körzeteket a min. rendelet határozza meg, ő
pedig a szakmai feladatokat látja el + ő a 2.fokú hatóság is. Működtetésre kerül az erdő adattár.
1.fokú hatóság: kormányhivatalok földművelési és erdőgazdasági főosztályai járnak el
-Országos erdőállományi adattár: erdő nyilvántartás

Az erdők csoportosítása: rögzítve van a természetességi állapot szerinti besorolás

-természetességi állapot szerinti csoportosítás
-Rendeltetése szerinti  hogyan végezhető az erdőgazdálkodás; ki lehet e vágni fát, hogy lehet
újratelepítési stb
-….
Természeteserdő (100% őshonos fa fajták, Mo-n kb. 60%) – Fa ültetvény (minimális %)
!!A természetességi állapot ne romoljon azerdőgazdálkodás következtében!!
Rendeltetés szerinti beosztás: erdők, amelyek az állam tulajdonában van és katonai szempontból
lényeges -> védelmi rendeltetés / Vagy: közjóléti / gazdasági rendeltetése lehet az erdőnek.

Kötelezettségek, jogosultságok alakulása: ki lesz az, aki a fás területet használhatja? Bármilyen
előforduló probléma esetén -a kötelezettségek telepítve legyen  ő az erdőgazdálkodó.
Erdőgazdálkodó: erdőgazdálkodói nyilvántartás, amit az erdőgazdálkodási hatóság vezet.
Nyilvántartásba vétellel keletkeznek a jogok és kötelezettségek ill a törléssel szűnnek meg.
Erdőgazdálkodói joggal nem lehet felhagyni, mindig kell vk aki az adott területen erdőgazdálkodó. Pl.
közös tulajdon esetén -> a másik tulajdonostárssal való megállapodás / erdőkezelésbe adás
Erdőkezelésbe adás:

2018. 04. 10.

Vízjog – halgazdálkodás

Vízjog: nki jogi, regionális, vagyonjogi szabályozás. -> Közjogi jelleg, magánjogi alapokból
kiindulva.
Trianon: szomszédok érdekeltsége -magyar érdek. (szlováki – vízfogadó).
Felszíni vizek: a földtest anyagától függően szivárog lassan v gyorsabban.
Felszínalatti vizek: talajvíz – függ a víz érkezésének időtartami, nyújottsága.
Víz: közjószág, az élet feltétele, mindenkinek joga van – általános alapjog -> ld. Alaptörvény
Gazdasági érdek melyik csoportjába tartozik? közjószág (mindenkié és senkié), közjogi korlátozás alá
vetett? vs szabadjószág? Mi a víz akkor? -> Nki jog -> a víz nem szokásos kereskedelmi termék, ki
kell venni a szabad világból.
Vízkeret eu irányelv: a víz egyben élelmiszer is önmagában. Úgy lesz élelmiszer h emberi
fogyasztásra kerül, ill adalékanyag egyes termékek feldolgozása során. -> Sok féle vízre vonatkozó
igény: a vízhez való jog nem a piaci árukereskedelem szabályai szerint, hanem redisztibutív
módszerekkel kerül elosztásra.
Víz, mint dolog – jogalany lehet-e? Újzéland / Ekvádor (igen) – nálunk csak elméleti síkon.
A víz = dolog – ingatlan dologként közelít hozzá a magánjog. Köz/magánhasználatú vizek
(szabad/kötött rendelkezésű vizek)
Ingatlan dologként 4 tip víz van:
felszín alatti vizek: talajvíz, folyók tavak: -parti szűrésű vizek, rétegvíz: védett, de pangásnak is kitett,
karsztvizek: nagyon veszélyeztetettek
Felszíni vizek:
Vízingatlan: meder, mint földrészlet és abban elhelyezkedő víz a felszíni víz. A meder és a part,
hullámtér, parti sáv -> közjogi fogalmak. (közjogi területhasználati korlátok).

Magyar magánjog: megkülönböztet köz és magáncélú vízingatlanokat. Közcélú vizek: senkit sem illet
meg / nyílt tengeri vizek. Köztulajdonú vizek: köztulajdont megjelenítő alany az állam és a helyi
önkormányzat.
Magáncélú vizek: 1945-ig a felszín alatti vizek magántulajdon tárgya lehetett. (forrás-talajvíz->
magánjogból kiesik a 49-es alkotmány által).
Közjogi korlátozás (tulajdon/ használat). Földtest ésszerű használatra kiaknázható az ott lévő vizet,
amin tulajdont szerez.
Hatósági engedélyek, korlátozások, rendvédelmi szabályok -> ma már ezekre nincs szükség. A
telektulajdonos h jut hozzá a köztulajdonban álló vízhez?
Régi Ptk.: 172.§ minden felszín alatti víz állam kizárólagos használatosnak minősít.
1964. Vízügyi tv.: kezelési jogviszonyok, osztott tulajdon állam – és kezelő. Minden felszín alatti és
feletti vízre kiterjed.
Ex lege tulajdonszerzés: felszín alatti vizekre nem terjedt ki.
Vizi közművek átadása hatósági határozattal.
Vizi közmű: ivóvíz /szennyvíz
Szabad rendelkezésű víz: egy tulajdonos tulajdonában álló földrészleten eredő folyóvíz / tó
(befogadó).
Természetes és mesterséges állóvizek lehetnek magántulajdonban , ha egyazon tulajdonos
tulajdonában álló földrészleten belül helyezkednek el.
Ingatlanon hulló csapadékvíz: ingatlan tulajdonos tulajdonában van.
Magán vizi közmű és vízhálózat: ivóvíz / szennyvíz közmű

Nemzeti vagyonról szóló tv.: 5.§

Víz hatósági engedéllyel: (4 féle engedély) elvi vízjogi engedély, vízjogi létesítési engedély,
üzemeltetési engedély, bevallási engedély

2018. 04. 12.

2. szeminárium

Mikor nincs tárgyi hatálya a Földtv-nek?

3 jogcím tulajdonszerzésre:
- tv-es öröklés: örökléshez való jog (At.) [közérdekű korlátozás: arányos, megfelelő eszközzel
korlátozás -> a tv-es öröklés is korlátozható lenne akkor, de még sincs közjogi korlátozás]
- öröklési szerződés: jogügylet, élők között jön létre, Öh. halálával lép hatályba (~mint aki
tulajdont akar szerezni). AB: meglévő tulajdon védelmére terjed ki. A szerzés nem részesül
védelemben. 35/1994Abh. Egy esetben igen: ha a jog kizárja a szerzésnek minden módját.
Észszerű közérdekűség követelményén kell alapulnia
- Végrendelet.: Fét.: végrendeleti örökös tekintetében sem kell alkalmazni a földforg tv-t., ha tv-
es örökös lehetne.

Kisajátítás: állam és az önk szerezhet tulajdonjogot. Kárpótlási jegy: nem kártérítés, nem kártalanítás.
Jogalkotással okozott kárért jár.

Tagállami állampolgár
Nki szerz bármely állampolgár

2018. 04. 17.

AGJ1 előadás
Halgazdálkodás

Haltgazdálkodási tv. természetes vizek védelme, megújítása, hasznosítása. Optimális felhasználása a

természetes víznek.
Haltermelés: kig jog kapcs. terület. Mesterséges módon történő hal termesztés.
Halászat / horgászat (más cél, más az eszköz). Rekerációs célú horgászat. Halászat már ne hobbi
tevékenység, hanem ökológiai szelektív termelési célra irányul a rendeltetése, amihez más eszközöket
használ.
Gazdasági kötelezettség (ökológiai kötelezettséghez kapcs.).
Halak vízből kiemelésének logisztikája.
Halgazdálkodási jog: vagyoni értékkel bíró közjogi kötelezettségek, haszonvételi jog halmaza. +
forgalomképes. Alanya: az állam.
Nem kapcs. a földtulajdonhoz a halgazdálkodás (omg). A halgazdálkodással sem lehet felhagyni.
Vizek állapotával mindig foglalkozni kell, így mindig lesz kötelezett, aki ezekről a dolgokról
gondoskodik.
Halgazdálkodási víz terület: igazgatási gazdi jogi alapegység. -> kig határozattal jön létre.
def.: vízfolyás, állóvizet nem kell megváltoztatni, ahhoz h alkalmas legyen életfeltételek biztosítására.
Magyar állam halgazdálkodási jogát átengedheti (vagyonkezelésbe adás, haszonbérbe adás).
Vagyonkezelés: különleges rendeltetésű vízterület -> kiemelt turisztikai jelentőségű terület,
természetvédelmi cél indokolja ezt a megnevezést. Vagyonkezelési szerz 100% állami tulajdonban
álló zservvel v költségvetési szervvel köthető meg, aminek határozott ideje van min. 5 max 15 év. Ok.
halgazd. ciklikus ágazat, 5 éves tervekkel kell dolgozni.
Tilos halvagyonkezelsébe adni a haszonélvezőnek.
Haszonbérlet: hasznot hajtó dolog/jog időleges használatra, hasznainak szedésére jogosít , ennek
fejében fizetési kötelezettség.
Pályázati úton választanak haszonbérlőt -> miniszter köt szerz-t a halgazdálkodóval. + kötelező
írásbeliség.
Földtulajdonosi haszonbérlő: csak ő adhatja alhaszonbérletbe a halgazdálkodási jogot.
Ökológiai, gazdi kötelezettség, haszonvételi jogosultság -> 3.: átengedheti
-Át nem ruházható engedélyek: halászati eng, halászati jegy, horgászjegy.

Halászati eng.: halászat v kereskedelmi v szelektív célú – egy meghat ahlgazd területre vonatkozik a
használati eng + képzettséggel kell rendelkezzen.
Halászjegy: kizárólag rekreációs célú halászatra, a kifogott halat nem értékesítheti. + háló.
Horgászjegy:
- rendes horgászjegy: szervezeti tagság, horgász vizsga, fogási napló
- állami turista

Hal tulajdonjoga:

2018. 04. 26.

szeminárium

Használati jog:
2014 tul.jog szerzők szabadon alapíthatnak földhasználati jogot. Földtv kivett jogcímeknél a
tulajdonos nem esik személyes tul használati körbe. HA van tv-es örököse -> bármikor alapíthat
földhaszn jogot.
Kárpótlási árverés: az sem köteles személyes földhasználatra
Kisajátítási kártalanítás: ha nem pénzben és dologban kaja -> korlátlanul szerez amennyit
kisajátítanak, amihez hasznosítási kötelezettség nincs.
Földtv. -> szigorú korlátozás, taxáció: mik az engedélyezett jogcímek?
1) korlátozott dologi jogokon alapuló földhaszn. jog. A tulajdon nem csak jogosít, hanem kötelez is a
használatra. Haszonélvezeti jog – korlátozott dologi jog, amit a födltv lehetővé tesz. Használat joga ->
a tulajdonszerzés szabályait kell alkalmazni. Jogi személy egyiket sem szerezheti meg, csak földműves
jogállású lehet haszonélvező, használó.
2) Kötelmi földhasználati jog -> 4 jogcím: a) mzgi földhaszonbérlet: ami a ptk hb modelljének
megfelel, használati jogokat szabad tartalommal határozhatnak meg, de a földtv ezt nem engedi. Hb
jogot a födltv forgalomképtelennek tekinti. Saját maga köteles használni a földjét, kivételesen van
csak alhaszonbérlet.
3 pólusú jv. A hb. a bérbeadó előzetes írásos engedélyével alapíthat al hb-t , 3. szem hozzájárulása
nincs a jogügylethez. -> függő hatályú.

Felesbérlet: nem naturális hb, hanem kockázatközösséget jelentő bérleti jv.

Részes művelés: nem szinallagmatikus, hanem polg társasági szerződés: közös kockázat.
Szívességi födlhazsnálat: lényege ingyenesség (ptk haszonkölcsön) – kötöttség, közeli hozzátartozók.
Megtűrt szerződések: bagatell földhaszn. – rekreációs födlhaszn -> önk adhatják rekr. földhasználatba
(zárt kerti kertek).
FÉT -> haszonélvezeti jog alapítás / Jogi személy nem szerezhet határozatlan időre használati jogot.
Dologi jog nem lehet végtelen idejű (max 20 év mint a hb. esetén).
Födltv / Fétv. -> minden haszonélvezeti jog (ami a fét hatálybalépésekor) a tv erőjénél fogva
megszűnik. Időben korlátozott haszonélv jogot a tv megszünteti (jogi szem: tv hatálybalépésével /
term szem: csúsztatott határidő).
-Tul jog fenntartással átruházás

C-52/16
C-13/16

Fp. küld term szem és Mo-i jogi szem / Fét 108.§

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d0f130decae4d0fc310a4d53bda3f9
d70e4116c6.e34KaxiLc3eQc40LaxqMbN4Pb3aOe0?
text=&docid=199966&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=745928

https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-03/cp180025hu.pdf
https://www.agrarszektor.hu/fold/kormany-kontra-brusszel-kiujult-a-vita-a-magyar-
foldekrol.10189.html

Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földrészlet (a továbbiakban: föld) a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül • valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös,
kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, vagy • az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány
Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Kivétel: beépített zártkert- nem mezőgazdasági föld;
Tanya: •Fekvés: település külterülete•Beépített mező-erdőgazdasági föld•Földterület: legfeljebb 1 hektár nagyságú földrészlet,oÉpületek: amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel
kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport tartozik,oamely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel
Haszonélvezeti jog • Fétv. 108.§ (1): a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog (és használat joga) 2014. május 1-jén (ipso iure) megszűnik. • - az ilyen szerződésen alapuló haszonélvezeti jog
jogosultja által megkötött, a föld használatánakátengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén szintén a törvény erejénél fogva megszűnik. • - akinek a haszonélvezeti joga május 1-jével a törvény erejénél fogva
megszűnik, a Fétv. módosító módosító törvény hatályba lépése után már nem is köthet érvényesen földhasználati szerződést, ha mégis köt, az semmisnek minősül. Tulajdonjog szerint szabályozott Haszonélvezeti/használat
jog 2014. május 1. - ex lege megszűnik minden alapítás: ex lege semmis kivételek: özvegyi jog és a közeli hozzátartozók közötti jogügyleti alapítás • határidő: max. 20 év;- hatósági jóváhagyáshoz nem kötött; • tulajdonszerzés
szabályai irányadók. Tilalmak, korlátozások szankciója Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba,
tilalomba ütközik. • A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. A szerződés vagy
szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen a törvény
szerzési jogcímek •Minden tulajdonszerzési jogcím és mód •Teljes kivétel: •- kisajátítás •- törvényes öröklés •- kárpótlási árverés (állami kárpótlás jogsértő földtulajdon elvételért) •- végrendeleti öröklés törvényes örökösi
alanyi körben
védett tulajdonszerzési jogcímek •Részleges kivételek: megszerzett tulajdon helyébe lép ( fenn álló földtulajdonjog alapjogi védelme) •- földcsere: a már megszerzett földtulajdon mértékig •- kisajátítási kártalanításként
szerzett: már megszerzett földtulajdonjog mértékéig •- közös tulajdon ( házassági vagyonközösség) megszüntetése: már megszerzett földtulajdonjog mértékéig
Jogi személyek tulajdonszerzése•Az első csoport: • Magyar Állam, Önkormányzatok,célhoz kötötten, de bármilyenjogcímen szerezhetnek földtulajdont.
•A második csoport: •A bevett egyháziak,: amelyek a meghatározott szerzési jogcímeken, de nagyságrendi korlátozás nélkül szerezheti meg a tulajdonjogát a termőföldnek; végintézkedés, ajándékozási tartási és életjáradék,
gondozási szerződés •Jelzálog hitekIntézet: egy jogcím, egy év; kisajátíás •A harmadik: •fel nem sorolt jogi személyek, és a jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek: ex lege tilalom
a tulajdonszerzés alanyi korlátai tulajdonjog tagállami állampolgár ( benne belföldi természetes személy)
Ezen alanyi körön belül: a) nyilvántartásba vett földműves b) földművesnek nem minősülő tagállami állampolgár tulajdon 1 ha c) tv.örökléssel, vagy végrendelettel a törvényes öröklési parentélákon belül, kisajátítási
földkártalanítással, kárpótlással korlátlanul - közeli hozzátartozó (300 ha) mindegy hogy földműves vagy nem - földtulajdonos közeli hozzátartozója:olyan térmértékben szerezhet földet, mint a földműves. (300 ha) - élettárs
veszélyben- nem közeli hozzátartozó.
Fődműves Magyarországon nyilvántartásba vett magyar vagy tagállami állampolgár, aki
a) Szakképzettségen alapuló: aki a 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben (Kr.) meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség vagy
b) Vállalkozáson alapuló: az a) pont hiányában igazoltan legalább 3 éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat, és c) a b) pont szerinti tevékenységét saját nevében és saját kockázatára
folyamatosan Magyarországon végzi, és • a b) pont szerinti tevékenységéből árbevétele származott, vagy • az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező,- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosul
c) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő
tevékenységet személyes közreműködésként végzi.
mezőgazdasági termelőszervezet • Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, 1. amely újonnan alapított mg-i termelőszervezetnek minősül
2. amelynek a) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folytat, b) az éves értékesítése nettó árbevételének több mint 50 %-a
a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve kiegészítő tevékenységből származik, c) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője ca) a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a
szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és cb) a Kr.-ben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkez cb) a képzettség hiányában igazoltan legalább 3 éves
üzemi gyakorlattal rendelkezik.
tulajdonszerzés mennyiségi (térmérték, érték) korlátai •Tagállami földműves, valamint a földműves közeli hozzátartozója földtulajdonjogot 300 ha (tulajdoni maximum) •Tagállami természetes személy 1 ha •Szerzésre
jogosult jogi személyek esetében nincs területi korlát Szerzési és birtok maximum: beszámítás
Földbirtokmaxiumok •Tulajdonjogon és földhasználati jogon alapul • általános 1200 ha •Kedvezményes: 1800 ha –állattartás esetén (2 ha/ÁE), –Kézimunka igényes/ vetőmag előállításra kijelölt területtel (ha a szántóterülete
min. 10%-án vetőmagot állít elő);
kötelezettségvállalási nyilatkozatok 1.Kötelezettségvállalási nyilatkozatok: jogot átruházó/közhatalom
2.Szankciók: felmondás, ha jogot átengedőt kár éri; bírság, használatmegvonás helye: szerző fél a szerződésben, vagy külön (teljes bizonyító erejű magánokiratba, közokiratba foglalt) nyilatkozatban
Tartalma:a) a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja [főszabály, a kivételek a Forgalmi tv. 13. § (2) bek], b) eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, c) a földet a tulajdonszerzés időpontjától
számított 5 évig más célra nem hasznosítja [főszabály, a kivételek: Földforgalmi tv. 13. § (3) bek.], d) nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása, és e) a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították
meg vele szemben, szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügylet tényét.
Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött adás-vételi szerződések a) az állam tulajdonjogszerzése,, ill. elidegenítése; b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld eladása; c) a közeli hozzátartozók közötti adás-
vétel; d) a tulajdonostársak közötti adás-vétel, ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor (közös tulajdon megszüntetését eredményező); e) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más
földműves részére való átadásával megvalósuló adás- vételhez; f) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő adásvétel.
Hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonszerzések (az adás-vételen kívül) 2. Elbirtoklás (nincs HFB állásfoglalás) • a tulajdonos elismerésén alapuló szerzés/bírósági kereset • mindkét esetben a szerző félnek kell kérni •
kereset benyújtása esetén a MISZ hatósági bizonyítványt állít ki 3. Végintézkedés: ha a végintézkedésel szerző nem lehetne semmiképpen sem tv-es ökörös; tv-nek hatálya sincs, ha tv-es ökörös lehetne • közjegyző
megkeresésére • a MISZ hatósági bizonyítványt állít ki 4. A tulajdonjog átruházásáról szóló, bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz között egyezség (megelőző hatósági eljárás) • bíróság/közjegyző megkeresésére • MISZ
hatósági bizonyítványt állít ki 5. A végrehajtási, felszámolási, önk-i adósságrendezési eljárás keretében árverés/pályázatás útján történő tulajdonszerzé
elővásárlásra jogosultak sorrendje 1.állam (a szerzési jogosultsághoz kötött célok fennállása esetén; ezt külön meg kell jelölni a jognyilatkozatban!) 2.közös tulajdonban földműves tulajdonostárs 3.földet használó (legalább 3
éve fennálló használat) olyan földműves, 3.1. aki helyben lakó szomszédnak minősül, 3.2. aki helyben lakónak minősül, vagy 3.3 akinek a lakóhelye/üzemközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról
közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától; 4.állattartó telep üzemeltető, védett oltalom alatt vagy ökogazdálkodó (feltételes
elővásárlásra jogosultak köre) 5.az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül, 6.az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül, 7.az olyan földműves, akinek a lakóhelye/üzemközpontja olyan településen van,
melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.
Nem áll fenn elővásárlási jog •a közeli hozzátartozók közötti, •a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező, •a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére
való átadásával megvalósuló, •az önkormányzat által közfoglalkoztatás/ településfejlesztés céljából történő adás-vétel esetén (Egyik esetben sincs engedélyeztetés)
Az EUMSZ 63. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló tagállami szabályozás, amelynek értelmében a mezőgazdasági földterületen korábban létesített olyan haszonélvezeti jogok,
amelyek jogosultjai e földterületek tulajdonosának nem közeli hozzátartozói, a törvény erejénél fogva megszűnnek, és azokat az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.