1999. évi LXXVI . Tv.

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy
másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más
szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő
továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
 18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze,18
és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
 a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett -
rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen,
valamint
 b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
 (2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással
megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és
másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás
vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára
való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus
eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek
anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások
esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és
utánépítése is.
 34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által
indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás,
valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
 (3)84 A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű
többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző
engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak
megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a
címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
 (4)85 A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében
átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű
szerzőjének engedélye is szükséges.
 35. § (1)86, Természetes személy magáncélra a műről másolatot
készíthet ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját
közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az
építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a
számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra,
valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra
való rögzítésére.
 (2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze
magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
 (3)87 Nem minősül szabad felhasználásnak -
függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a
műről más személlyel készíttetnek másolatot
számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
 (4)88 Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai
oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény,
muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek
minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot
készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás
célját közvetve sem szolgálja, és
 c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy
folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy
 (5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és
folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai
osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és
felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban
többszörözhetők.
 38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy
jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a
közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek
előadhatók a következő esetekben:
 a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti
csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan
használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik
nemzetközi szerződésbe,
 b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
 38. §.
 (5)1A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás
hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak,
iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.]
intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint
közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok
gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen
intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe
állított számítógépes terminálok képernyőjén
tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a
nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon
megjeleníthetők, és ennek érdekében - külön
jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - a
nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők,
ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé
tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás
jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve
sem szolgálja.
 VI. fejezet:
a számítógépi programalkotás
Számítógépes szoftverekre vonatkozó jogokat a
szerző egy dokumentumban rögzíti - EULA
 Az EULA jelentése End User License Agreement, azaz
végfelhasználói lincencszerződés, vagy másképp
végfelhasználói engedély.
 „Fizetős”, kereskedelmi szoftver
 A freeware olyan, a szerzői jog által védett szoftver, ami
ingyen használható, tetszőlegesen hosszú ideig (szemben a
shareware-rel, ami szintén ingyenes, de csak korlátos
ideig használható). A freeware (ingyenes szoftver) nem
összekeverendő a szabad szoftverrel (free software), ami
bármilyen célra szabadon felhasználható, és szabadon
módosítható: a freeware felhasználási módja gyakran
korlátozott, például otthoni, nem kereskedelmi vagy
tudományos használatra. Nem azonos a szabadon
terjeszthető (angolul freely redistributable) szoftverrel
sem (bár a freeware programok nagy része szabadon
terjeszthető): a Internet Explorer például ingyen letölthető,
de nem terjeszthető
 Például a VLC médiaplayer
 End User License Agreement
 Our website offers downloadable free open source
software. Open sourced software that are published on
this site are subject to the terms and conditions of
GNU General Public License (GPL). The legal
restrictions on the use, deployment and modification
of the softwares published are outlined on the GNU
General Public License Version 3 or newer version.
For further clarifications, users may read the full GNU
GPL or visit the publisher’s site.
 GPL
 A GNU General Public License (rövid neve GPL,
magyarul: GNU Általános Nyilvános Licenc) egy általános
célú nyílt forráskódú licenc, amelyet a Free Software
Foundation (FSF) tervezett a GNU projekt
programkódjaihoz.
 A GPL a legelső, és egyben a legelterjedtebb valóban szabad
licenc.
 A licenc lényege – más szabad licencekhez hasonlóan –,
hogy a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is), és
szabadon módosítható, de a terjesztései és a módosítások
kötelezően szintén GPL licenc alatt kell, hogy
megjelenjenek, így biztosítva, hogy a szabad tartalmakból
készült bármilyen származékos mű is szabad maradjon.
 A GPL legnagyobb programbázisa jelenleg a Linux
rendszermag és a szabad Unix-szerű rendszerek
segédprogramjai. Jelentős mérföldkő volt a nyílt forráskód
történetében a Java Platform .
 2013. évi V. Tv.
PTK
HARMADIK RÉSZ
SZEMÉLYISÉGI JOGOK
 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
 A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
 a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
 b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás
megsértése;
 c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
 d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
 e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való
jog megsértése;
 f) a névviseléshez való jog megsértése;
 g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
 KÉPMÁSHOZ VALÓ JOG
 2:48. § [A képmáshoz és a
hangfelvételhez való jog]
 (1) Képmás vagy hangfelvétel
elkészítéséhez és felhasználásához az
érintett személy hozzájárulása
szükséges.
 (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására
a felvétel elkészítéséhez és az elkészített
felvétel felhasználásához tömegfelvétel és
nyilvános közéleti szereplésről készült
felvétel esetén.
 BIZTONSÁGI KAMERA !
 Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalónak
kötelessége munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni
és munkáját az ő utasításai – valamint a vonatkozó szabályok –
szerint ellátni. Ehhez további kötelessége az is, hogy munkáját
megfelelő gondossággal és szakértelemmel kell végeznie. Ebből
adódóan a törvény a munkáltatót feljogosítja arra, hogy a
munkavállalót ellenőrizze, azonban meghatározza ennek
keretét is, amikor ezt kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő
magatartása körében engedélyezi.
 a munkáltatók három napig őrizhetik meg a felvételeket, ezt
követően vissza nem állítható módon törölniük kell
 különös körülmény , ha a rögzítés célja nyilvános rendezvényen
élet, testi épség védelme, vagy amennyiben a kamera például
bankfiókban vagy biztosítási tevékenységet végző épületben lett
elhelyezve. Az előbbi esetében 30 nap, míg az utóbbiaknál 60
nap lehet a megőrzési határidő
 1992. évi LXIII. törvény
A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELMÉRŐL ÉS A
KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL
 3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
 a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
 b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása
alapján, az abban meghatározott körben -
helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
 5. § (1) Személyes adatot kezelni csak
meghatározott célból, jog gyakorlása és
kötelezettség teljesítése érdekében lehet.
 1992. évi LXIII. törvény
 10. § (1) Az adatkezelő köteles gondoskodni
az adatok biztonságáról, köteles továbbá
megtenni azokat a technikai és szervezési
intézkedéseket és kialakítani azokat az
eljárási szabályokat, amelyek e törvény,
valamint az egyéb adat- és titokvédelmi
szabályok érvényre juttatásához
szükségesek.
 (2) Az adatokat védeni kell különösen a
jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás,
nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg a
sérülés vagy a megsemmisülés ellen.
 Folytatjuk
-a közérdekű adatokkal!

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!

Kerékpár túrára való időjárás van!