7.

fejezet: A szerzoi jog korlatai 195

Ad a) Az idezes
Az Szjt. 34. § (1) bekezdese jogosft fel arra, hogy egy egyeni, eredeti alkotasban mas
mu reszletet a fowis es a szerzo megnevezesevel idezni lehessen. Mind a tudomany,
mind az irodalom teri.ilete szinte eIkepzeIhetetlen ezen szabad feIhasznaLis neIkuI, letet
a tudomany, a kozmuvelodes, az oktatas, az alkot6tevekenyseg elomozditasa indokolja,
s6t a sz6lasszabadsag jogaval is szoros osszefUggesben van.
1. Az idezes tehat feltetelezi, hogy van egy citvevo alkotds, mely egyeni, eredeti mu
(BH 1992. 631). fgy a szerzoi jog altaI vedett muvek reszleteinek egyeni, eredeti
jellegu aIkot6munkat nem igenylo puszta egymas melle helyezese nem tartozik az
idezes korebe, hanem jogosulatlan atvetelnek minosul.
2. Alapveto kovetelmeny, hogy idezeskor meg kell jelblni aforrdsmCivet, illetve an-
nak szerzojit. Ennek formai, technikai kovetelmenyei az adott tfpusu szerzoi alko-
tasra nezve mara mar viszonylag pontosan rogzultek (pI. labjegyzetelesre vonat-
koz6 szakmai vagy akar jogszabalyi eloirasok), viszont az internetrol t01ten6
idezes a mai napig szamos vitat valt ki leginkabb tudomanyos korokben (fokent a
megjelolt URL cfmrol kesobb mar elerhetetlen, visszakereshetetlen forrasok
okoznak gondot).
3. Azon tu1, hogy az idezett reszhez es annak szerzojehez val6 kapcsolat felismerhe-
to kell hogy legyen a felhasznal6 muveben, idezesre csak az atvevo mu jellege es
celja altaI indokolt terjedelemben keri.ilhet sor. Az indokoltsag tobbfele szempont
segitsegevel dontheto el, pi. zenemunel semmikepp nem indokolt az egesz dallam
"idezese", itt rovid, eppen csak a felismerhetoseg szintjet elero mertek lehet elfo-
gadott, mig tudomanyos muveknel hosszabb terjedelmu idezes is megengedett.
Az idezesi celt es az atvevo mu jeUeget, mint kiindul6pontokat esetrol esetre kell
vizsgalni a felhasznalas jogszerusegenek eldontesehez (SzJSzT 5/2004).
4. Az Szjt. 67 . § (5) bekezdese kiveszi az idezheto mCivek korebol a kepzo-, fot6- es
iparmuveszeti alkotasokat, mar csak aze1t is, mert esetlikben egy reszlet atvetele
tuIajdonkeppen alig ki.ilonbozne maganak a munek a feIhasznaIasat61. A nevesf-
tett kiveteleken tul mas olyan mutipusok is leteznek, amelyekre nezve azert nem
beszelhetlink idezesroI, mert nem val6szfnu, hogy esetlikben az ezen szabad feI-
hasznalasi m6dra elofrt valamennyi feitetel teljestilni tudna (pi. szamft6gepi prog-
ramok).
5. Vegtil az is fontos kriterium, hogy az eredetihez hfven tortenjek az idezes. Nem
veletlen, hogy az Szjt. nem azt irja elo, hogy sz6 szerint kell tortennie az idezes-
nek, hanem az eredetihez hu felhasznalast frja elo. A vaitoztatas tiIaIma tehat azt
jelenti, hogy akar egy nem sz6 szerinti, de a lenyegi tartalmat visszaad6 idezes is
lehet jogszeru, viszont akar sz6 szerint kiragadott reszek idezesevel is megserthet-
juk a szerzo jogait, ha olyan szovegosszefuggest teremtunk, amely teljesen elfer-
dfti annak eredeti mondanival6jat, eltorzftja az idezett alkotast. (Termeszetesen
nemcsak a szerzoi jogi vedelem alatt a1l6 muvek, de a vedelem al61 mar kikeri.ilt aI-
kotasok eseten semjarhat azok szabad idezese a szerzo emlekenek megseltesevel.)