Ellenőrző Kérdések 1

1. Határozza meg az öröklési jog fogalmát!
Az öröklési jog nem más, mint azon szabályok összessége, amely egy magánszemély
halála esetén meghatározzák ezen személy vagyonának sorsát.
2. Miért és hogyan egészítette ki a korai római jogrend a hagyaték sorsával

kapcsolatos, más népektől átvett törzsi szokásjogi normákat?
Miért? Nehézséget jelentett, hogy bizonyos esetekben a vagyon nem szállhatott át a
hatalomalattiakra, mivel nem voltak ilyenek. Ekkor a környező népek (törzsi)
szokásjogából átvett szabályt alkalmazhatták volna, (amely szerint a vagyon – sui
heredes híján – a legközelebbi agnat rokonokra szállt, ezek híján pedig – a nemzetség
(gens) tagjaira.) DE! Rómában a KEZDETI IDŐKBEN ez még nem volt feltétlenül
alkalmazható, ezért KIEGÉSZÍTÉSRE szorult! Ennek oka az volt, hogy a mesterséges
közösség létrejötte után: – a nagycsaládok, a tágabb értelemben vett agnatio-k a
természet rendje szerint csak nemzedékek múltával szerveződhettek meg, illetve
jöhettek létre az új környezetben, az önálló Rómában, és a gentilis szervezet sem
jelentett sokáig igazi kapcsolatot a különböző családok között. A római polgár emiatt
CSAK saját közvetlen háza népe körében számíthatott biztos és alkalmas jogutódra, s
ha ilyen nem volt vagy meghalt, indokolt volt arról valami módon gondoskodni. Ha a
római polgár hadba vonult, és nem hagyott maga után a házában megfelelő felnőtt
férfi utódot, MESTERSÉGESEN kreálhatott ilyet:
Hogyan?
– a csata előtt harcostársai körében (in procinctu), vagy – a fegyveres polgárok
testülete előtt, a comitia curiata alkalmából SUUSAI közé emelhette azt a személyt,
akiben utódját szerette volna látni.
3. Kiket takart a „sui heredes” megjelölés?

 - szűkebb család tagjai akik a pater familias halála után önjogúak lesznek,
 - természetes és adoptív gyermekek
 - uxor in manu (manus-os feleség)
4. Mit érthetünk a szabad végrendelkezés elvén? Ismerte-e ezt a régi civiljog?

A pater familias jogutód léte esetén is szabadon rendelkezhetett vagyona felett, DE a
XII.tt -ből ez nem olvasható ki. Majd Kr.e. IV-III. században alakul ki de akkor is csak
– közvetlen leszármazói érdekében alkalmazott – bizonyos korlátozásokkal.
5. Értelmezze a 12 táblás törvény 5. tábla 3-5. pontjait!

5.3Amint vagyonáról és dolgai feletti gyámságról hagyatkozott, úgy legyen a jog.
5.4 Ha rendelkezés nélkül hal meg az, akinek nincs saját örököse, a legközelebbi
agnát rokon kapja meg a családi vagyont
5.5 Ha agnát rokon sincs, a nemzetség kapja a családi vagyont
A családfő természetes (törvényes - suus) jogutód LÉTE esetén is (!!) szabadon
rendelkezhetett vagyona felett. Fontos azonban, hogy a XII táblás törvényből NEM lehet
kiolvasni olyan tételt, hogy a pater- familias bárki mást örökösévé jelöl- hetett suusai
helyett/mellett.
6. Milyen jogeszközt jelöltek a rómaiak a bonorum possessio elnevezéssel?

A praetor joggyakorlata a hiányosságok kiküszöbölésére törekedett. A civiljogon alapuló
törvényes öröklés mellé a ius honorarium-on alapuló új öröklési jog, a bonorum possessio
lehetősége lépett. A praetor, mint ahogy a civiljogi tulajdon mellett védelmet adva
megteremtette a bonitár tulajdont, ugyanúgy a civiljogi öröklés mellé saját hatalmán alapulva,
meghatározott körülmények fennforgása esetén és bizonyos személyi körnek – peren kívüli
jogsegéllyel – bonorum possessiot adott, és megvédte abban a részesítetteket (praetori
örökösöket) – lehetőséget adva az elbirtoklásra. Ezzel a rendszerrel a gyakorlati igényeknek
megfelelően szol- gálta, kiegészítette és bizonyos esetben megváltoztatta a civiljogi törvényes
öröklési rendet.
4 osztályba volak sorolva és minden osztály egy meghatározott. időn belül igényelhette a BS-
t. Amint ez az idő letelt egy másik osztályt hívtak meg.
1. Bonorum possesio unde LIBERI: lemenő vérrokonok, de van kivétel pl a SUI (az
örökbefogadottak is) + akik kiestek az örökhagyó hatalmából és nem kerültek más
hatalmi viszonyba. (fiktív sui), továbbá emancipáltak és azok emancipacio után
született gyermekei KIVÉVE örökbeadott gyermek, mert ő NEM! Férjezett
leánygyermek is aki felett megszűnt a férje manusa. Ez BS cum RE meghívás!
2. Bonorum possesio unde LEGITIMI: ha nincs Liberi vagy nem ignylik időben a BS-t
7. Tegyen különbséget az „öröklés” szó különböző jelentései között!

Öröklés = heredtitas
Hagyaték (a hereditas első értelme): A természetes személy halála után fennmaradó vagyoni
természetű jogok és kötelezettségek egységes vagyont (universitas iuris) alkotnak. (Ez az
universitas alkotja a hagyatékot, amely az örökhagyó halála ese- tén utódaira átszállhat.)
Aszerint, hogy benne az aktívák (jogok) vagy passzívák (kötelezettsé- gek) vannak-e
túlsúlyban, aktív és passzív hagyatékról beszélünk (utóbbi neve hereditas damnosa v. odiosá).
Hagyaték csak vagyonképes (sui iuris) személy után maradhat. Hatalomalatti után 1. a régi
jogban nem volt öröklés,2. klasszikus jogban a peculium castrense és cjuasi casirense körében
engedtek átszállást. Justinianusnál már a családgyermek is vagyonképes (bona adventitia),
tehát utána is van öröklés. (Rabszolga után soha nincs! Bizonyos kivétel servus publicus.)
A hagyatékban bekövetkező jogutódlás kétféle lehet: a) egyetemes jogutódlás (universalis
successio) = öröklés, amikor a hagyaték mint egész, a bennfoglalt összes jog és kötelezettség
együttesen száll át egy vagy több személyre. Ezt öröklésnek nevezzük (a hereditas másik
értelme). Az egyetemes jogutódot örökösnek nevezzük. Ez nem jelenti azt, hogy csak egy
örökös lehet, vagy hogy az örökö- söknek az egész hagyatékot meg kell kapniuk. Lehet több
örökös, mikor is eszmei hányadban lesznek jogosítottjai az örökségben lévő jogoknak és
kötelességeknek. Másrészt lehet, hogy egyes jogok ki vannak véve és másnak vannak juttatva,
így a b) különös jogutódlás (singularis successio) révén: ennek folytán az örökhagyó egyes
(szorosan meghatározott) vagyoni jogai szállnak át a jogutódra, pl. a hagyomány esetén, s a
kedvez- ményezett itt nem örökös, hanem hagyományos.
III. Örökség (a hereditas harmadik jelentése):
Az a vagyontömeg amely egyetemesen, mint egész száll át az egy vagy több
örökösre.Amennyiben a hagyaték nincsen singularis successióval, hagyomány- nyal terhelve,
az örökösre átszálló vagyon (örökség) megegyezik a hagyatékkal. Az egyetemes jogutódláson
van a hangsúly, ugyanis a római jog szerint a hagyaték lebonyolítása csak akkor mehet
végbe, csak akkor te- kinthető a hagyaték sorsa rendezettnek, ha legalább egy örökös van.
Oka: a hagyatéki hitelezők kielégítésének biztosítása, a családi szent- ségek tiszteletének
biztosítása.
A hagyatékból való szinguláris juttatás tehát kísérője és korlátozója lehet az egyetemes
jogutódlásnak, de önmagában nem állhat meg.
8. Mit értünk hagyaték alatt? Mit nem tartalmazott az örökhagyó vagyonából?
Hagyaték (a hereditas első értelme): A természetes személy halála után fennmaradó vagyoni
természetű jogok és kötelezettségek egységes vagyont (universitas iuris) alkotnak. (Ez az
universitas alkotja a hagyatékot, amely az örökhagyó halála ese- tén utódaira átszállhat.)
Aszerint, hogy benne az aktívák (jogok) vagy passzívák (kötelezettsé- gek) vannak-e
túlsúlyban, aktív és passzív hagyatékról beszélünk (utóbbi neve hereditas damnosa v. odiosá).
Hagyaték csak vagyonképes (sui iuris) személy után maradhat. Hatalomalatti után 1. a régi
jogban nem volt öröklés,2. klasszikus jogban a peculium castrense és cjuasi casirense körében
engedtek átszállást. Justinianusnál már a családgyermek is vagyonképes (bona adventitia),
tehát utána is van öröklés. (Rabszolga után soha nincs! Bizonyos kivétel servus publicus.)
A hagyaték nem tartalmazza az örökhagyó
• birtokát,
• személyes szolgalmait,
• alimentatios jogát és kötelezettségét,
• delictuális tartozásait (ha azok érvényesítése még nem jutott el a litis contestatióig),
• személyéhez tapadó követeléseit (actiones vindictam spirantes) – actioiniuriarum
– querela in officiosi testamenti
Természetesen családi jogai (patria po- testas, manus, tutela) is elenyésznek.
9. Miben különbözhet a hagyaték és az örökség?

Amennyiben a hagyaték nincsen singularis successioval, hagyo- mánnyal terhelve, az
örökösre átszálló vagyon (örökség) megegyezik a hagyatékkal. Ennek okán a különös
jogutódlásban foglaltak különböztetik meg a két fogalmat egymástól.
a) egyetemes jogutódlás (universalis successio)
amikor a hagyaték mint egész, a bennfoglalt összes jog és kötelezettség együttesen száll át
egy vagy több sze- mélyre. Ezt öröklésnek nevezzük. Az egyetemes jogutódot örökösnek
nevezzük. Lehet több örökös, mikor is eszmei hányadban lesznek jogosítottjai az örökségben
lévő jogoknak és kötelessé- geknek.
b) különös jogutódlás (singularis successio)
ennek folytán az örökhagyó egyes (szorosan meghatáro- zott) vagyoni jogai szállnak át a
jogutódra pl. a hagyomány esetén a kedvezményezett itt nem örökös, hanem hagyományos
Ilyenkor tehát egyes jogok ki vannak véve az egyetemes jogutódlás alól, és másnak vannak
juttatva.
10. Milyen alapon örökölhetett valaki a római jog szerint?

Vagyonjogok alanyai (ezen belül öröklési jog) csak vagyonjogi képességgel (commercium)
rendelkező̋ személyek lehetnek, azaz mindenek elött
az önjogú cives Romani és Latini, továbbá
a jogi személyek, jogalanyiságuk határain belül!!
Az alap melyre tekintettel öröklés nyílik a római jogban 3-as:

1. végrendelet alapján
2. törvény rendelkezése alapján (csak ha nincs végrendelet)
3. végrendelet ellenére
A végrendeleti és törvényes öröklés kizárja egymást!

Törvényes öröklés alapfogalmai:
ordo -rend, osztály: rokonok jól elkülöníthető köre, egységes öröklési elvek vonatkoznak
gradus – fok: egyes osztályon belüli távolságot jelent az örökhagyó és a rokon között.
Nemzések száma határozza meg.
in capita – fejenkénti – az azonos fokon lévők egyformán kapnak a hagyatékból
in stripes -törzsenkénti öröklés: a távolabb fokon lévő várományos az elődje helyébe lép.
Ekkor egy fokban távolabb álló örökös egy közelebb állóval egyformán örököl 
képviseleti elv
Ha a végrendelet csak a hagyaték egy részéről intézkedik is, vagy a kinevezett örökösök közül
csak egy maradt is, a hagyaték végrendelet alapján nyílik meg. Azon vagyonrészek is,
melyekről a végrendelet nem szól, a megmaradt örököst illetik (növedék). A végrendeleti
öröklés későbbi eredetű, és csak fokozatosan törte át a szabad rendelkezés elve a családi
vagyonközösség kereteit. Nem is törte át teljesen, hiszen a klasszikus jogban a családfő
rendelkezhet vagyonáról, de családja tagjairól meg kell emlékeznie:
- vagy örökössé nevezi őket,
- vagy kitagadja őket, elhárítja az útból („alaki mellőzhetetlenség").
A jog fejlődésével bizonyos közeli családtagok a törvény alapján kötelezőn részesedtek a
hagyatékból a végrendelkező akarata ellenére is, a törvény rendelkezése alapján,
vagyis mellőzhetetlenek lettek („anyagi mellőzhetetlenség")!
Ez a harmadik megnyílási alap: a végrendelet ellenére (lásd alább).
A megnyílás az örökhagyó halálával következik be, előbb nincs öröklés. Időpontja esetleg
csak később válik meghatározottá: a.) végrendeleti feltételes örökösnevezésnél, a feltétel
beálltával, b.) a fictio legis Comeliae (fikció: hadifogságban meghalt személyre vonatkozóan)
alkalmazási körében.
A delatioval csak az öröklés lehetősége nyílik meg, az öröklés, vagyis a hagyaték átháramlása
az örökösre csak akkor következik be, ha az öröklésre meghívott elfogadja a meghívatást, s
így megszerzi a hagyatékot (acquisistio hereditatis).
A régi jogban ez egy ünnepélyes szóbeli ügylettel történt (cretio), később formátlan
jognyilatkozattal is végbemehetett. Kivételképpen: A famíliabeli örökösök már a delatioval
ipso iure örökösökké válnak, akár tudnak a megnyílásról, akár nem; akár akarnak örökösök
lenni, akár nem. Ők a szükségképpeni örökösök (necessarii heredes). Ilyenek: a) a suus heres
(mindegy, hogy végrendeleti, vagy törvényes úton van-e kijelölve), b) a servus cum libertate
institutus (a rabszolga, akit felszabadításával egyidőben örökössé tesznek).
A sui heredes a köztársaság végén beneficium abstinendit kapnak a praetortól, vagyis
tartózkodhatnak a hagyatékba bocsátkozástól. A suus a praetortól meggondolási határidőt
kérhet (ez nem azonos a beneficium deliberationisszál), amely ha elmúlik anélkül, hogy
beneficium abstinendit kérne, örökösnek tekintendő. A felszabadított ranszolga nem kap ius
abstinendit, mert gyakran azért nevezik ki, hogy a közelgő csődöt elvigye. A praetor őt
részesítheti a separatio bonorum-ban vagyis vagyon elkülönítésben, mellyel a végrehajtást
csak a hagyatékra korlátozhatja. A házon kívüli örökösök (heredes extranei) csak saját
aktussal szerezheti meg az örökséget vagyis be kell lépniük az örökösi pozícióba. Lehetséges
örökös és végrendeleti úton meghívva. Törvényes örökös közül :a.) proximus agnatus  a
legközelebbi agnát rokonok, akik sui heredes hiányában örökölnek b.) SC Tertullianum c.) SC
Orfitianum Ezek elfogadó nyilatkozattal vagy ráutaló magatartással léphetnek be
11.Értelmezze a „Nemo pro parte testatus, pro parte intestatus decedere potest”
elvet!
A végrendeleti és törvényes öröklés kizárja egymást!
Ha az örökhagyó után érvényes végrendelet maradt, de a végrendelet nem rendelkezett az
örökhagyó teljes hagyatékáról, a végrendeletben nem rendezett sorsú hagyatéki részek
hozzánőttek az örökösök végrendeletben meghatározott örökrészéhez. Mai jogunkban ez az
elv nem érvényesül, tehát ha a végintézkedés az örökhagyó teljes hagyatékára nem terjedt ki,
a fennmaradó hagyatéki részre a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Kivétel ezen
elv alól a katonák végrendelete, az anyagi mellőzhetetlenség köteles része.
12.Mit értünk végrendelet ellenére való öröklés alatt?

A jog fejlődésével bizonyos közeli családtagok a törvény alapján kötelezőn részesedtek a
hagyatékból a végrendelkező akarata ellenére is, a törvény rendelkezése alapján, vagyis
mellőzhetetlenek lettek („anyagi mellőzhetetlenség") + a preklasszikus kortól a családfőnek
meg kellett emlékeznie a család suus tagjairól is olyan módon, hogy vagy örökössé kellett
kinevezni vagy ki kellett tagadni  alaki mellőzhetetlenség.
13.Mit takar a hagyaték megnyílásának (delatio) és megszerzésének (acquisitio)

tényállása?
Hagyaték megnyílása – delatio hereditas: az öröklés lehetősége az örökhagyó halálával
következik be. Fontos, hogy az örökös túlélje az örökhagyót. Az öröklés beállhat később is
abban az esetben ha a végrendelet feltételhez kötött. Az öröklés 2 esetben következhet be:
1. az öröklésre meghívott ELFOGADJA (vagy elutasítja) a meghívást
2. más módon való szerzés (elbirtoklás -usucapio pro herede): ha nincs suus a
hagyatékot mint uratlan dolgot vagy annak részét birtokba veheti bárki 1 éves
birtoklással)
A megnyílástól meg kell különböztetni a megszerzést!! Megszerzéskor az örökös megszerzi a
teljes rendelkezési jogot az örökség felett  hatalmába keríti!
Megszerzés esetében 2 féle örökösről beszélhetünk:

1. Famíliabeli örökösök -domestici heredes: delatioval (megnyílással) ipso iure (minden
körülmény között, akár tudnak róla akár nem) örökössé válnak  szükségképpeni
örökösök. A megnyílás és megszerzés egybeesik!
Ilyen örökösök: örökhagyó suus családtagjai, örökhagyó rabszolgája akit felszabadítás
mellett nevezett örökössé.
2. Házon kívüli örökösök – extranei heredes: csak elfogadás tanúsító cselekmény útján
válik örökössé.  akaratlagos örökösök (akár el is utasíthatja)
Ilyenek lehetnek a végrendeleti és törvényes házonkívüli örökösök is. Proximus
agnatus, SC Tertullianum, Prfitianum
14.A megszerzés jelentősége szerint milyen örökös-kategóriák között

különböztetünk?
Megszerzés esetében 2 féle örökösről beszélhetünk:

1. Famíliabeli örökösök -domestici heredes: delatioval (megnyílással) ipso iure (minden
körülmény között, akár tudnak róla akár nem) örökössé válnak  szükségképpeni
örökösök. A megnyílás és megszerzés egybeesik!
Ilyen örökösök: örökhagyó suus családtagjai, örökhagyó rabszolgája akit felszabadítás
mellett nevezett örökössé.
2. Házon kívüli örökösök – extranei heredes: csak elfogadás tanúsító cselekmény útján
válik örökössé.  akaratlagos örökösök (akár el is utasíthatja)
Ilyenek lehetnek a végrendeleti és törvényes házonkívüli örökösök is. Proximus
agnatus, SC Tertullianum, Prfitianum

Ellenőrző Kérdések 1

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ellenőrző Kérdések 1

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1. Határozza meg az öröklési jog fogalmát!

2. Miért és hogyan egészítette ki a korai római jogrend a hagyaték sorsával

3. Kiket takart a „sui heredes” megjelölés?

4. Mit érthetünk a szabad végrendelkezés elvén? Ismerte-e ezt a régi civiljog?

5. Értelmezze a 12 táblás törvény 5. tábla 3-5. pontjait!

6. Milyen jogeszközt jelöltek a rómaiak a bonorum possessio elnevezéssel?

7. Tegyen különbséget az „öröklés” szó különböző jelentései között!

9. Miben különbözhet a hagyaték és az örökség?

10. Milyen alapon örökölhetett valaki a római jog szerint?

Az alap melyre tekintettel öröklés nyílik a római jogban 3-as:

A végrendeleti és törvényes öröklés kizárja egymást!

12.Mit értünk végrendelet ellenére való öröklés alatt?

13.Mit takar a hagyaték megnyílásának (delatio) és megszerzésének (acquisitio)

Megszerzés esetében 2 féle örökösről beszélhetünk:

14.A megszerzés jelentősége szerint milyen örökös-kategóriák között

Megszerzés esetében 2 féle örökösről beszélhetünk:

You might also like