AZ OLVASAS ES AZ iRAS TANETASA Az olvasasrél és az irdsr6l ltaléban Ax olvasis 6 axis ants ‘Az olvsistants mind az isola lepfomosab fladainak tatondk A antvnyok olvasisi ke pssspbslkovetketetést eet levonn az iskola apes” — modi 19, st. elein A. Dieser We, a née népiskolioktais és taniképats megszevease, Mais érvéayes megilaptsshoe ama sya nk még at is hoz2ten, hogy a anvényok oles kességeD a tants munky, szr= ‘pala 6s ehetsépre leet kovetkezeni.,Olvstasdetem tanivényaidt, s megmoadom, iat nit vagy" — hangozatk.Elgondolkodutsk ezek a meillaphtsak, ‘Sedbel irish Kommunikcistkalontetnk mes, gontobtankst vagy kimondva, vagy i ‘ba Foplalva kek. A 26 ella rs megmarad” — mond gi rai kamonds, valoban Sy van: az ids meta, konzervilj mondandénkt, air évezelchg. Eben van Gris lem seg. ‘Tontoetiles egyids az olvasssal, hisen a Kozsnivalt ate ik le, hogy eles, Hajdasban nagy tise Sete az itist és az isu, ean az leet oka, hogy ck a jelentSsétlies kozlendoketrogatek. nen az rds sasnak Sze, Biblia jolene. Ma mira toda inden ‘lampolgirszaméra Koveteéany, mindennapi,ermészetes cells, lgalbbis a Kellen, hogy l- pen. ‘Ail sdzadban 6s may s24eadunk ee feleben is megkvetcik, hogy a ssp, leglibise- ‘2et6s legen, Iedenségnk tous cxnya,hanyag ik, s tras modo nemesak ese nos” fs, hanem a j hlyesirs is horztartozot. Valsban tisztellenséy a misk ember here he yess ibis hemaseg, a papiton rosral lhelyezt, sate ovashaatlanmaeskakaprist an, s ieenség hanyogu és lvashataanul ii a bla. Becsljk meg partnerinket lends kéziisenk ‘als gyakorolok kiln a jl etheyezet, esis Kull, vast la it is A es tans hho mindenkel sat sunk egy Uk endbe,upyanis az lvashaalan fs bb, mint ietlenség ommunikiistakadsyors tenyen ‘Hiaanksokat tt az analfabetizmas feseémolasért: 1920-bon a lakosg 15 sia, aaa 789 ze ember vol analfabta,1960-ban pedi cs 260 ezer. A tendncia asta is eskken, 1990-ben & lakossig egy szaléha, zaz 93 ezer ember stmt analfabétinak, eg az isebbek, Sokanvannak szonban olynok,akik megtanultsk ugyan az olvesst-rst, de nemigen hasndlsktoiskat: 6k @ funkcionilis anafabeik Smut nem ismerj, a eens azontan fgyeimeztts Av olvasis 65 az ids tanitésa az anyanyelyinevelés aaa Mingstgel fgg a fgalmacds, a nylstan 6a helysiis anksnak saiavonla. Az olvasis és az ‘eis tntésakoreldkéscijk, megalapozzuk a Wbbianyanyelv Uepy anit. Ext nem mindegy, hogy milyen olvasstanitisi médszer alkalmazunk, és hogy miképpés meant gyakorofajuk zit ‘At is tudja mindenki, hogy a olvasts 6s zis tanitisakor az egést tov iskolai munkst la- oxmuk mee ive zolvasis its meptantsa a2 es skola feladnts aes skolagy mexhatroz6je- ents sikere vagy sikeralensége az anyanyeli novels és az eg skola munkatovibi sort 8befolyisola. es a 6 isholavnek specilis dati fladata vannak, sz css tans sxemély- sége és munksja mehatiroas a gyermek tovibb ltée. Teemésetesen a olvass- és steps felesztscvelkésSb is, még a felsbb ostlyokban is mgyon skat kl fogllkoen, még o gmndch uml vagy koagpisoli évek lai. ‘Ar olvasistntsesethen vokkal tbe van 26, Ax olvasissremélylségiknekolyan guzdagt- ‘tsi elem, melyrlsosem mondhatunk le. Nem véleten, hogy nay tink, Kestoinyi Dees, “Man Sndor, St6 Andes éje-nappal, minden seabed perckben olvasakoarnak. A mil — ake ‘rot, aki sdbeli (az irs ftaliisa el az énekamond6kat halla) — bekaesoja 2 yt 2k 20 gondolkoisba, ast sdva.a lt aay kéedéseire née az egyén maganyos, ember voit vese- ‘et issn as ember soci Kiny. Olsen anny mint téralogni, gondotKodn, gy s26val: kom ‘munikln; az olvasisinterakei az i sar olvas KSet. Ext lyn fontosaz olvasés mest 1 6 mepkedvelcts, ar olvasvdnevels Az olvasis fogalma ‘Az olvasdsterminusinak ket jelemése van 1. a ember olvasétevékenystge, melynek éayege “sxovegben ev informécis megénése, 2 az olvasiskor a agyban lett folyamat, a lvass o- lyamat, Aza célun, hogy hozzisegtsk a gyerekeket a szbvepek megénéscher, za” meptantsk ol ‘vas. Az agyhan lets olvassifolyamatiamerte pig eg annak a médszcmek a Kiva dt, melynek segiségével Rte cflunkat leet, ‘Ax olvass kommunikcisfolyama. Ovaséskor az ad6 vagy kdols a rd, a vevS vagy dekls cola kine eny irisbafopalt dzenett kell megénenie,mely egy ciatorndn, pélal ktayv6n jut toed, mégpedig egy ki, aza egy elendszer-anyol -kizvetésvel, Az, ami a Gene 2, ontestuak nevezz0k ‘Ax izenck megértéséncknyelv ¢s nem nyeli flee! vanna 1, Nyel fete egyés az olvasistechnikinak, azaz a dek6doisseabilyanak az ismerete, sme anos az seerkeneének 2 imeretével. Marz nye rndszer is ismemink Kell. Ase ‘wept nyeli flee sz aot rarendserek 6 az dot nyclvack a ismerte, 2 A szoveg megénesez nyelven kil tenyeak is sztkségesck, cack a esaédelyet, a kon- textus 6s a pragmatialismeretek, Foros tetinunk a besaédhelyzete, vagyis al hogy ki bese nck; Ki a 6, 6 kink sdnja vee hoatexus smereiher taozik ey sve tténelmitisa- ali ierének az ismerete, armel olykor Skat kell besen, hogy tanvinyaink megénsék. A ragmatika — tbbek Kozit — a sebvegbenbenne v6, de ki nem fet ltsokat vasa, melyek ‘lykor a lopkiban, olykoravsekedés szokisokbangySkereznek. ‘Akésaségsvnt lvass nmesak az Ugyes, yor pontos dekédolit ca mepénést lent banem 8 szovegben rel nem nyelvitnyezbk kz cigazist is; eis Iehttantan és késsepsinre men, Az olvassnak tht van cBy tec, van egy ttl oda. Mindket6 egret fonts. ‘Aj techni sahsépes flee a saivepén6olvaisnak de Gnmagiban nem elégsées, nem nevez- tS olvasésnk,ugyanatkor a sxavegétéolvasis sem alakal Ki készsépcnureemel, megahatéol- ‘vasitechnika nek, 16wee ‘Akal, elsésortan az ameriaiszakiodalomban a ovasénak tte meghatéoaSstolvasht- jk 1. Némelyek sera z lvasés dekédolis,melynek ron megtanjuk a lei s6 Kimondisit. 2 Mésok ezel szemben at hangsyozzik, hogy ax olvasisegyenls a saves meyértésévl dk a jelen ‘sania ss2pontostanak. Ezen meghatiozisok feleslegesen skit, zigzag kine van: ar olvasisegyszerejlet a pontosdekédolt a saves megentst. ‘Tehit az olvacis tantésinak — mint az epészanyayelv nevelésnek — sz ap «kommunik- etmélet (v8. A magyar aylv konyve, 920), thnk azo at is, ogy a Kommune ‘asigosan tg, nem Wh iriymotatisndl. A ayeget Koszolinyi Dea6 fgalmata mega lepéatk letesebhen iénytvaafigyelmet az ir és az olvagé kit interakcira: Azok a kinyvek, melyek 1 Konyvirak polesin szunayadnak még. nem késook, vzltosk, magukban semi Genk. ANDO, hogy éecinetkapjanak te Kells, class. Birmenayie is befejeztt emekmvek, esa ualisokvan- rk beni, cziso,dkombkomok, meyek puszin egy miiklelekben ébredack cee, A kinyvet rind Keten alotik: 2, ai fa, solv aki last” (Ac a paz reget, 1928). [Az olvas6 nem pusztabefogads, nem passe tnyer6,hanem nagyon is sh: elismeretit, és ‘enysegé6 fgg, hogy mi kel ete alt mdb. ate skis kommnikcelmélt terminost l= serfinia inerakeiterminusa, mivel er azolvas aki serept hangsilyoza ‘Ax olvass az agyban lfitsa6dé psicholingvisctialflyamat. Felderiésével a ogni pszcho- gia, pszicholingvisaia, az olvasispsicholégia foglalkozik. Mindegyk tadoményteilet flha2- ja a besotdpercepidskutatsok eredményet (A magyar ayelv kényve, 9499), Az olvassi o Iyamatszakaszai a KivetkeaSk: aris jeeink flops, sonostsa, Sszskapcsolés; hips (elchevése) és énteklések (kvetketetéek) alka, ‘Ax clvasta fai Sokfelekeppen olvasunk, a ovas6embernek a tvékenysege sok ‘Azolvasis eljaszerintmegkslonbiztetink 1, lemeretszeras, 2. elk és mavésiélmény, lets- leg sudirakouss lsh nn olvass.Ismeretszeats cli olvassk xe imereterjesr6 satu ominyos szovegeket, valamit a tankinyveket. Egy sso fata a birt celibate evasis: «tane vagy alektor 65 a koektrolvas ily méon dolgoraot,iletleg Kerr, kone) Kulon- eges fladattjelent a szbvegek koa elhelyezet srk, eafkonok st, olvasia, az iastrcik ‘ekelése. Az olvassfogalmiba be leet vonni a kp inform relents is, Emnnyszerés cl 61 olvasuk a sofproale alkotisokt, ide vonhatjok a Konnyeb® fj mvek — a lek, a ‘simi, akéregeny — elves, Kultnlegesfladttjelent a valliss szovegekolvasis,A2 ignsdig sa, hogy a gyakoriaan nei klénbsége tenia kilonle olvasisfjk kit, ok Konak az = feats. Mepis fent floats lapvetGen hell az olvaskinyveksvveget is smerektal 6 26 Pirodalmiolvasmiayokra ozjuk fl Megielens formdju szernthangos és née vast hulu Ostetdnk meg. A flag ember sl- {alitan néminolvas. Az olvasnitanlégyerekSstinsenhangosan olvas, mvel a lyase természe- tes beszédeflyatiséaak tint, Stermésvetesen hangs a eos, ‘Azembersé orténet fds flyaman is hangosolvasé vol tz els6dlges az emberek 6se4- ‘zudokonkereszlhangosan lasik az elo tet rst. Hogy mikor .mulhatot” ela vas, nemtudjuk pontosan,valdsznileg a Kenyvek megszaporodées, Kinyvnyomtats fellsa uti, de még inksbb ako, amikor megszdntk azok a kidssépek,melyeknck (6 suirakosa a mess ileleg 3 fellas allgasa vot. Ais kétséptelen fay hogy anyelvhez a zenéje— rims, dallama is hoz atari. (A rgebbipresban — még a mit szadban is, gondoljunk példso Kélesey vagy Jka ria — soa nagyob jelent6sége volt nye 2enéjnek, mint manapssp. A szeck egészen bi- ‘zonyosan hangos olvasisa,felolvasisa is sunk miveiket. A francia Flaubert felolvasia inden ‘mondatst, hogy érkelje isin zene) Az olvais.elneulisa” valésznGlg osszfigg korunk felgyorsuteritmusival is. Az emberck wbbstye inhib ismereizeratsétolvas,s nem az olvasis ayUayordstgeéa. Az skoliban ésedzadokon dt hangosan tanta olvasn a gyerekc,sIényegében cz a szoks most, ‘Ss nilunk, Magyarorsigon. A néma olvaiselsSlegességet — tadominyos exedményekre hivatkozva — sr amerika olvasispeéagliban és -pzicholipidtan keadick hangslyorai, 420. rad len. (Ou, ahol ma is szképes (globalis) médszereel tanta, a néma olvasis primus valli ‘A néma clvass azonhan nem wokéletesen néma. Az eedetihangosolvasésayomai mindvég meg ‘maradnak a ggef6.a bene evs hangszalagokkal Onkéaclentl és esokevényesen maki, készn ll ‘vara, bogy ha a siggy kivina— plu ha egy szokatlanl nehéz sval vagy hos ser- ‘ezetie alilkozunk —, viszatérjen a hangos lvasshoz. Et elnséget hivtk a pszcholégusok seubvokalizéionak “Mind a hanges, mind a néma olvasts leet értelmes is értelmetln is, Ezt azéthangstlyozzuk, mera szakirdalom ngy rsze — kilfdon és belfldén egyarsnt — szembe seokt lita a én én €5 a hangos-ételmelenolvasét Valban l6fondu, hogy a angosin olvass — Kilnen #ke2- ei nebtzségekkel bk — pyerek nem én a saovege, et epyébkéar elirlja mestrkt hanghor- nis de a is elo, hogy a nmin class, a sonokst sak a semével kets gyerckegystalin ‘nem fogi fe, vagy tévesen tele az ellvasotaat,stallomra i kia megéntst ellen tes2- ‘et, Tolaonképpen —a sims kfejlesret ser ellenére —nehéz ellenGrzni a mepénéstnéma ‘olvasskr,solykor a gyerck ki i haznlja eta lbet6égetbionytalanséga lpleéstre, mondvin: Jobbanolvasok magamban". Az olvass!hibskat igazdn csak a hangosolvasishor leet flfeder- ni és Javtan, hr ez ktstgtelenelhosszadlmasab és aprélékosabo munkstjlent ‘Az 1978. ater 6s a nyomban kadot ey olvadstants program a és olvasés kr, son- nal fjleststhangsilyoza, A régebi tatervek 6s programoksharmadik-negyedikosaly iin lit- ik az id alkalmasnak a némaolvass sorgalmardsr, A tapaszait at muta, hogy @hangosol- ‘vas seplségveleredméayescbbentanthatunk — nem véetlen, hogy a kore propramok a han os olvasist vik meg — teh az els ven a hangosolvaiselétérbe helyeéstandcsljk: (Ez nem jeleni at, hogy a 6lolvaskathangos olvasrakényszerijuk. Ez differen kere, 6 2 _ykorltot sosem sabad megmerevien) ‘Ar olvass stinvonala szerint meg szoktunkkilnbiteni echnika (régebhi terminussl: mechs ks vagy apes, tle hiejer6 olvasst. A 6 olvasistechika kilakitésa aca 6v flat, [Azérelmes,vagyiswhangslyos, a s2Slamokban ttén olvashsKalakisa a 2—4,osztlyobant- ‘én. A flsdboszdlyokan pedi a ifeje6 olvasshslsktisn radozunk, Ez nays gy is van. ‘A gyerekak azonbannineseek egyforma sine, s valéjan egyileg kell lvassukat fees 18‘Tov az helyes elds, ha egyszerefjlesatak mindhrom olvass fj, endetoktl dgyeink az Grelem 6s az érelem kiejeztsére. leit nagyon sok tecnika eyakoritt Kell végezndn, a techni gyakoratokho kEsGb is visza-vise kl ink, Mindz temsastsenakkor Gvéayes. tn elsmerjk a hangos olvasés jopossgst De ner zr ki az, hogy nm ols fjestste is gondotforitsunk Ahangos olvasis ejleszésekor maginak a tannakis gyakoronia ella felolvasit,késlae kell thangos olvassa, saves megformilios minis rsveptlinuS shih hell egelGec Ax olvasis motiviét ‘A matvlis mindn try tantssbenfontostnyen6, gy az obasstantisban is, Neh kideriteni, hogy egy ado elyzetben cay gyereket mi Osan olvasisa—a motvissoroskapsolatban van s iferenciisal —,néhinytancsotazonbanadhatunk. Végs lnk az Gdehl6sfelko se, 1A gyereknek még azolvasistans mepkeadse el tian kell lene a2 hogy az ember. gondolaakat ek avéget, hogy misokelolvasssk x meget; hasonlsképpen 6 maga is Kizilhe- ‘ily son gondoltait. Kuso kat sat fglalkcenak a résbelistgkommunikciés fank- ijinak a tudatostsaval, se clbs kilonéle vod programekatdolgoznak ki 16 szolgilatl ese tekinetben az dn, nyelvtapasstlat médszer(angvage experience method) alkalmazss, ‘Anos vay ws tsaget gyre lbs mene fy Saher dma ‘ek ni mono test a, Uda aa evans ela. Arig mept yeni eis eal eb yea an eyeekeh pg Nngshec Uy md nal by mit elie. a timate rege: Nen et ert mee penta | shar een ar von, sank cate, aps fgahoeson sete ya perk eee, ak arin, eg tan Liye eh ‘Azatény —s ext magunk is mepfigyelejok —. hogy a gyerelek nem mindig vannak tists az ‘olvaisfogalmival 6 ofa. Ara kéése, hogy mi az olvais,sokszorolyan vilasrokat eda, ‘min. olvasis elyas, amit meg kell tne’, ,amikorfellune és hangosan olvassuk a savakat amir fladatapokat unk ki". ek a vilasrok a nem éppen eles tas gyakoratt stk 2k, Nem mingigkapuk zt a vlasz, hogy ,olvasiskrflismerjk, ellvasuk a szavakat, 6 megpré- biljok megértei at, amit 2 le” 2. Ax olvaséstechnika fejlttségebefolysolja az olvasis mepseretstt AK ner tant meg ol vas nem seretovasni. Ez a meglapits ms atirgyakra eign: sok gyerekakkor hagyj ab ‘bs. zenetanulst,amikortechnijuk még elégtelen megndvekedet gényik ilégtsre, 1Sbbetkel- lene gyakorolni: az is Kézhely, hogy sokan ane em sere a matematkt, met nem tik, A Ki Wate krives és egy felmérések ezt az okotaemigenszokt kimataa, docx hes: gyerck vagy nines iszshan belyzetével, vagy nem akarjahdayosségtbevallan. A tanta (s kes a tandmak) a gyengén olvasé gyerckektfgyelemmel kell isi, ski kell foglalkoznia velk, A nyelviacndat biconséga is motivlétayez5, 6 alapetsen fonts az olvsotak mepétéében, gon oljunk esak a szbkines agysigir 3. A felolvasis motiviléereét nem gyzzak elggé hangsélyomi. Olyanfontos az ovaséstani- ‘shan a felovasés, mint a beszéejlestésten a lind teszlets. Az dvodsban a gyerckek mir hss, onyolalt tundéemeschthallganak meg. Az iskolsan elit ak rid, pyszeG savegeket Iepeseelolvasnl. Megszinik a flyamatossg, sa gy keltkezeu Ge flolvasissal tthe ki 1»Sajos, manasa pegs pin alas je ne alalmtza, nod. hoy a gern vara jin nope savege Paiva en ts mel ot {6 egyéni véleményének a kinyilvanitésa — igenis sziikség van. Es sziikség van a felolvasésra az isko- Tali eens a ink ine se hogy min krian mie Et vase el ton ksgemelénk. Met kaso lair helink. tant laa elas hapslatban bets Eye ene ll ar, hogy mine tap lvason a gyerknek ety evs eortesn eet enfsres Ks eye salts inna kel ses Pl ea keen meee e chon aso nia vents meses otto 4A scl her mint meats ness laden elimi at zo sky ald aye ete, sign —Eldepen Gaya miele — te flys geek asi vis Aol ton oka ny és yr sak Kaye a,b rendeen visa neo oan rap: asin yer in lan kre tena! eves akony-sa gyros ij eon, Neel lamba hgy Sok val ember LS so en xyz amen Exact hy még at “oink ra aniatanirnak van longo hats eles, etapa ola soem hithayjel mag. 5. Ar eres bls mol epg une mide sles. ANG ssi cs. alien van ey Kins, ym, hogan a ys Mis fla eg at seta 5 va met a ees 6. Nndenllt ts lal opi gee ick, gy acs tie eyrren anya Gk ecial ft vlgan ik a rae fk, zis tw sake dled anal en. A enol sad tom sean teeter pen, fel onlay Tuba stcan ogre et aL aan i Hagin ee eg snmtspae ave Eat (heen Be ced asta ona ‘ia Tm ga ag yes ga ge paar ena et et np "Rapone eres ation ck seh sie a a ima lag anti aye tcttae ptaa tcreshimn chen atten amen alba e nage coc ape tea eet me pas pio Temas tap vane item en nee eo Starrett joo tee gues irs eames Oneness i eh sn ina Ec resent e "tiny fen mr (a i i mA Ra maha seed hate tars Sys ett hay one aaa Seay Sif rsotanste seacoast Ws mpi ea es cgi eat ote pla a 25 Sige ase tone esate scl eptenaea an aap ‘Spa iran stn tin te se a a 2 Soibtht rec itymet sea ig cet cn ove ges et Hoare pees acres neves etch cree aeons epee tae Sacte ovtnnc anc pny mom eens era aa nan gt ‘hilt ene soe tne tang caine feo eA Svat nese Nae megs a ne isin epee 8 oe Sa alms te eae pt area pee sue ey Satis oe pecan ena a oe SE nce gn »‘Ax olasistanits sakasza, terete ‘a Magyarorszégon olvasisnsl beatin — a hagyomrényokmak megflegen még mingle — azelsS un teenie gondolunk a a lispontKnyegcben ign, hiszen a fladt lens rst val ‘un elsosiyban kl elvgeznink, Ehez az slaps monks azoaban haz kell vennink 4 2 ‘sya oly késesgfjestst, mel pecs ovassrkon vals me. A felbb oezsyokban szontan ms ninesenck ovasisrk. Ez nm lent at, hogy ne klene az ovasts tovsbifesésével 6 gondcrsival tbnnk. Az olvsisikfsets fees elsSsorban a magyar ktlesép, de a tobbi zat god is, legalibisfeldatuk ola, A vali a, hogy a saktanrok nemigen tock awa, hy a gyermekek mepértsatankoayvek vege, $a magyartane sa irodlom (rodalom tortént anise dsspontst. Ha lheségink adi, proljunk meg ezen ares gyakorstn vi- ‘Az olvsisi esr felestése az als6taozat un avakovlatilag measzsik, pie az a késeée. amit folyamatosan nem gondozunk,visszaf6dk,elsanyel A fel tagoeatos vagy kisgimnézumi -késségfjless édekébenkilonbzttink meg saktirgyolvasistanitit. [Nowy fgyelm kellene font ini az dtlagostl ltr képesség(nagyon tehetséges és proble- mati) gyerekek olvasis késeségének a elesatste, Ezekke a speci fladstaal kon feje- 2ethen folakorunk ‘A készsgfejlsésKriltcknt megvaléstésa szonban mr nemessktanttané feladata, nem arisholavezeés és -servezés gondii, aylvdnvaldan aya Grated hess (zai omepe- ‘Seis fopakoztsok beikaisa, est fejles16pedagSpus alkalmazisa st), ‘A késrsgfjleseéselanyagolis a fls60bosnslykbanabbsl addi, hogy itm az smeretek ‘anise ker az elotrbe. Gondotokozhat as, hogy a ja reformoknsl egy ob ismeretanyagot Vitek lea lssbbosrilyokba, gy a 6 tagostba x Sokszor mi el oszdiyban is inden en Gj ‘nyagotvesznek, sem jt legend iS a gyakorlésm. A keseségtejiesatésre ferdands id bitons- sa tanterv-iskolaszervezésikédés.Gondoljunk ara, hogy az. 1980- tnterv még sagan 14 drt bz- ost az els solv az 1978-28 mir sak 8-92, dasthusanesSkkenet 2 6k srsmit -negyeditben. (Az 1945 eft nyoleosztyosgmndziumban az els hirom évben alvasisrsh volta inyelvian mele a 1013 éves gyeicheh sede, en odalomorénesrendoereztsek Haa 4, os¢- ly utinikésestpejesés hagyomsnait kivijuk tanoményorn, akkor ari gimnécium gyakorle- ‘tke megizsgounk) Koon ie so sgn raat ian Klin ty pyre, ‘ie Kite ea va yee an nian ot on ep ysone: wz oasis aya jt (ony esi) laste agri ln |i, oy lnypen eee enc ae tlt se, 800 end mar a el oxo eek "helyeek nyo lt vn, te ete) ‘Az olvasistantshan igen fonts a7 algo leraes, 7 oa osrilyban, de hasonléképpen Sonos Issn éveken st uns késestyejesas is, valamin a kulonbons képessé gyerekekkel va iferen- i foglaltons, uAz olvaséstanités alapjai ‘Az olvasdstanités pszicholingvisatikai alapjai A beszGdértés 6 a7 olvasis kapesolata | beso filetsdge sa ovate mingsége Kon sores kapsolat van. Tudjk, hogy az akisgye= ‘ek, akinek a beszdkssége magas rin hamarab és jobban al meg olvasi eét szoktunk ey besréelesréi ska lesteni ax cvasstanis el & mele ex alapozrk a besasejestste az olvasstantst.Erzel van kapesolatian az is, ogy a2 olvasspeoblémak diagnosaizAlsakor e6- sada esnédhésestgetvasgljuk me, Tovshh az is tdju, hogy a bes fellestésével még nem tetak meg mindent &nyelvtudtosdg klar entre sak van, A beszbdsaelsel a percepels fonetba, a lvasssal pedi ~ int ces folysmatl- az vasispsicholgafoglalkonik. Az cthangas besa 6 ale szbveg Esclelésekiztt van hasonlssy, xia a ovasisszicholipa nasi percep fonetikai kuttisokra. Mind a besnédésllés, ‘mind az olvassiolyamat a agyban jake. A gondot az okozr, hogy cei em lebetKSrvt- Jeni ves. A kta elmeletekotdkotnak melyeket modllekkel bréolnak. Mad pedi kisér- letekel proj igazoln a movell enckodst,olyan medoo, nat dhogyan megéptenek pds gy ‘itt ant, ane egy molt, smdkadést egy mogtrvezt situdcisban,pldél egy szlestomé- ban vasa ‘Az olvasis| modelekvitatott pont a rész-eésr problemalika. Akt flyikugyanis 2 vit hogy vajon a zeke, azz a hangokatExleljke elisa, bell epi fel az egszt, zara sz ‘vakat vagy az egézet Ellie esx, scsk dna bontjuk le észcire; vagy pel exyszere mi kodik aft Tolyamat, Eszerint a besaédészlelési és szovegpercepci6s modellek hirom esoporiotalkot- rk; vaanak A szintetikus vagy éptken6 modele, 2, analiikus vagy lebant6 modellek és 3. inte- raktv vagyis a kdlesinhatis elvét vallé modelek. ‘Akutalskwbssge ay gondols, hogy 2 pyakolotolvasé az interaktv modell szernt las. Az is clsfordul, hogy vélogat (skiing) vagy rsalecke yt ,manslio™(skpping),sokszrelgondolko- ik, eke kta, let dlgokatEzét nines sista” olvasiiflyamat ‘A besaédpecepcis att sok sokban segtenekazolvasspsichligial, At mindenesete mes- ‘biehatban Kim, hogy’ az gészen kis, a keléves gyerck éelésepobis, ment mé gyakorat- lan. A feng Ellie meg mraz lob, mert gyakovl: ey se deksolskornincsenszk- ségeminden résletre, inden informa. A beszn anal 36 ves syereknek inden részetre sziksége van, inden hangtdekédolnia kell Sez a ot saver dekidolsakor i gy van (vA ma- yar nyly hnyve 99, Gor 199). ‘Az tapaszaljk, hogy a2 értkelsseszett flyamat, sa hlnfleGratkelésierletek timogal- ik egy. A besaddéntsben a ltécnak x serepe va, kulinisen ako. amikor nehézséack adi tak. Fgyeljtk mes, hogy a besélni tals Kisgyer mennyire lesa arikulcit, hasonokeppen Ko- ‘veil az idegen nyelvenbesz6 partner riklsit is, ha nem vagyunk a mepétésben elégg Bya- ‘oretak.Olvasisorpedig — ami elsSdlegesen a stem munksja — gyakran van sks hal e- _nségére. A gyakoritlan ovasshangosan vagy flhngosin olvas.Sokszor még a gszus i eptsé- 2aU hivjok (ex az ali a kinestethusolvasistantsi mSdserck — péll a fonomimika — eo- posltspina ‘A kutaidk mepfigyet& az, hogy nfmaolvasskors movognak az olvas hangképaszevel, Ea |elensgetszubvoalizscbnak neveztk el. Az 1920-8 6s ae 19308 években az amerika pichos- _gsok day vel, ogy I elnyomjsk a srubvokalzSid, aor tkletesnéma olvaisthoznak le, cexzelndvelbetik az ovassseessépt és okozhatsh a megéést. Ezek a Kisleek nem vezetekerd- _ménye (KADAENE 1985) (A seubvokainci lens jens, pula hangsralaggyulladéseal Kisz- ‘6 Gnckes znd ver llgathat, merthangkép26 szerveldakénelenl is mikdnk, sales nyoge- Jom hinyaban nem sySgyulaak meg.) ‘A besaédésclels 5a ovassifolyamat tht sokban hasonlt egymss, mégsem mondhajuk at, hogy ninsen koztk kiinbség. Ezen a en is megosik a katt vleménye. Az 1970. 6s a2 1980s vek ovaséspsichlogiihuttsntan qétArényzatfgylbetS meg. Az egyk mem test Ki lonbséget besos és az olvass elsaitsnakfolyamata Kirt, at tant, hogy olvasn is gy ‘ulunk meg, shogyan becn. A gyerek day fede fl mapsnak az olvasés mechanizmst, ogyin best tana tants dlgaennek a folyamatnak a septs A msi raya zt anti, hogy a oe ‘ass meptanulsa alapretden Kilonbozik a beszéd elsajatsstl, mertnyelitudatosségot Me ‘dn, ris olvssuk el. zis nyelv elematseredménye. Usyanezt a nyelvi lems! kell ovée2- ie az olvasnak is. A haagelS és Bete i fondmsk é a mortem slander ick (ez 8 morfofonematkus ely). az olvasdnk iszsban ell nnie a rs szerkezetével, gy is fogalmazhn- ‘unk, hogy az olvasés megtanolisthoz egy elem természetesprammatikal tad saUkséeWs. Aza gyt= mek, akine a nyeive nonin fei, kifelesai et a grammatka ud ako nel f= se nem megfelel6 vagy meyl, olvasis nchézségeel fog ksskédni iyenkor kell Klileges okt ‘st alkalmazni, vagy meg kell voz’ a nyevi kmyezetet ‘Axolvass ksrsgszat tevékenysé, Ez a7 let hogy az olvass tele pzicholigi st- sé cinevenés vselhodé katep isi, ‘Ar olvasst mint kézséget a Kovetkea ismérvek jelemak: 1, Akészség bonyolu: és Komplexviselkedsi forma, en az vas i. 2. A gyakorlt ember siman,grdlékenyen végr skomplextevenységet:akedkpros egyen- letesen ha a zongorisa ual egyeletesenpercgnck, a gyakorltolvasegyenetesen vas nem ak oak, 43. Az egyenletesg ogo sok-sk réstevékenystgintgrécjarejk. Mind a keds, itd 8 zongrista sok ap moist végez Az olvasészeme mepszklsokkal,ugisseren mozog, mas smeg-mepll olbkor vissr-vissratérrégebbi hayek. Az gyban lez vase foyanatkapesol tun van a szem mozgésivi: a meglisok fxcio) ala wrk a dekolte, informs felogs- A folyamtosolvasis orn ezcket a mozzanatokat nem kel 4. A kiss lnyeges ronisa a Gat, rem annyira a syorssi, nem nkib arugal mas idé- -kezelés Egy gyakoriot keeps a sukségleteknek 6 a helyctnck megfleGen képes bol lass, ‘ol yors huss. A gyakorotolvasé is ua a sebességnek jes lnsn is gyoran is ols, haa Ikoelménye sey Kvinh.5. A gythorot ember eslekvésre késesllapot, a készenlet lem (eat ejezi ki a magyar sésreség 806). A kerekpirosnemesak st map, sat amve,hanem egészKimyezeté figyei, és ‘szokség estén alkalmazkodik. A tensyitekos dlandén les partner mozdultit és aszernt moa ‘maga is. Az olvasét is hasonlkéscnt elle: de 6 ataalora,vagyis a zera gondola fgyel, Eda monk zt, hony a2 olvass intra a sce az ols Kt 6. A zen laotajellema az anticipsei,vagys az elvis. A tenisztitkos megpribl pa ere movdlatbl Kivekezteni, megprdblja kali, hova kek le a Ib 2 Kovekez6 ms perce. A mondulabl kivetkeztet. A gykorlot olvasdban is hao elvksok és kovetkenetésok smfodoek, négpedig mindennyelvisinen. A gyakorlo olvasé nem bingsz végig ax eg s2la- kot, pla nad 526 olvastsakor moplégsik a2 els6 3-4 betddekédoliséval. A kerock vésig ‘ll menne az eg aGalakon.Eanek az a oka hogy gyakoltolas6 ismeri az aot nyelvhang- knposolis-fonotktiai-szabalyai,apasalarbl adja a Tehetsées kombincdkat, Ha mégsem iene ble a deol 28 azadot savepkmyezebe, visszatér— eat lai seemmozgisinakregresst- ‘ja —6 misodsor gondosan dekiol (pul, ha a seovegben mgez6nbvényekr van 6, akkor 126 nadvaguya és nom nadr)-Hasonl a belyzet a s6szeskeneek a mondatok vagy a stivepegést szinjn is acme elolvasvn plddl kovetkertethetnk a tartalomea tet egy gyakorlotolvassinak clvirsai vannak a scoveg tral etn, Ez vézlatos, tanos kp a helyzetbizonnyal ilo nyelvenként, kltrénkén tb. A magyarbanpeliél~ aggltindl jelegsbs kifolySlg - a Wayeges rammatialinfoomsci a sz6végeken vannak képa, lek, rok fermsjsban, ex safalak végk- solvasisa nagyon is fonos és stkséges a gyakorot lvaséaakazontan a todalckokalkapesolatan is lehetek hipotzise, ell imei Ieheségesvonzatoka 1.A gyahorlt tevekenysépatomatikus, nem végezzik tudatosn a résleevekenységekel El ondolkodats a, amit feos plobilis olvas scl srokak mondanizegészen biztosanazon08 aa ‘omatius olvasssal. Nem vessaik ésre abet, a széagok dekédlisit, mer automatkusa,pedig letznck Ei nagyon éedekesen i 2 olvasisktatsepyik lapknyve (ADAMS 1991), 8. A gyakoriot ember fl tudja szaboditant fgyelmet egyéb tevdcenysére i. Esl bb mt ges taralmat Feder fl, vagy a gyakoron felolvassjobban ted Ugyen Kozbasége aks, apy ovata belek" a Kinyo. 9. A ayakorit ember - ha szihagges-hépes a tudatas ellenratre: last és tudstosan véig- ‘egy az sutomatizs soron. A ongorisapéldullassan, a utartist az uijendet clemezve gyako- roljk a kényes helyeke, Az olvasnak olykor sztkedge van eay hossal vagy egy ismeretiensx6clem- ise. lyenkor az angook etka sz, a magyar s2taglnak,misok a szokisok, 10. gyakoriot ember folyamatosan reagil a ils és abels6 elismerésikulesokra (timpontok 1 nyegeseayeke), Az olvas6 esetben Kus felsmertsikules pel ey bet ala, bel fel meré kules egy 2 alapelentése 11 A gyskodot ember faye vlogs (szeleki: sad tua laste a fonts 6s kevésbé {onosinformécisat, A kendaek el kell vonatkoztani a bet sinc egy, exetleg dats ‘G1, vagys nem layeges informs, meg kl tania abet Kayegesclemeit (nok a befops- 4 szempoathl aflsmeréskulsok. A kez szméraf6leg ha gobs médszertl tank igen ontosinforméci az ilsarci elite a Ke lan alla kia so jeens. Tehit akezdGnek még rminden felismerés kulesraszdksége van, a gyakorotinak mér nem. Eo12. pythorlonsig novekeséstve a flsmerésikalesok egyreinkabb tartalmiak, bes esz~ ‘nek. A kendeleintehangosan vas, s2ksége van a hangos megerSisre. KésSbb mr cae more, ‘maj esak a sja moze, 5 vg mir csak a hangsSlak eleznekvalamile maradvényt a sangos = _vekenységb6l(szubvokalizéis. Fokozatosan ehagya kil felimerésihuesokt, een estben beset, 13, Akésasgmagas fokin a felsmerésikulsok semi tears szerin leet novelni 6 ese 14. A percepcis egységek nagysga a gyakorlotsiggal prhuzamosan névekstik. A kezd6s26- tagol,azatin szavakatolvas,sfokozatosanképes a nagyobb ceyngck, a srszerkeetk igs, A. yakorot olvasé gondola egységcket, azar szlamolat (seszerkereeket)olvas: Kove 262s megformalsi. 15, A visszacsatols, vagys az elena land seabslyoasa a gyakorlot ember evdkenyséas- nek, Csakis a kezethen tats, majdautomatizat seekvést Ibe lenin, mivel a ellen a datos even 16. gyakovlt ember képes a stresst-elyzethen sé teljestménytnydtan, A felolasée nem 2avatataa ingalom, melyetegy-ety killegesalkalom idérel6 A gyskoratian ember a streszha- ‘sir jal alscsonyabsentn prods Vegezetl els ismervinkhekanyarodunk vssa: a késrség komplen bonyouttevékenység. Ex az jelet, hogy résakésaségekb6ltev6k ase. Sok kta iy vi, hogy a résakésrségk era cikus render alkotnak, vagy eqymésra pln. Ez a lsspont fotos a tananyag eszdli- sa szempoatl em mindogy ugyanis sorend. Misok day vélik ogy a nzkésrségekaekninesen meghatérorha6 somendjik, inkibb modulszerden illesckednk egymishor, birmikor akivihask, ha egyszer elsajionk det. Ez az eredményt teknwe gaz Ihe, hiszenexy automat evékeny- gnc birmikorelshivhaténak kell lene. apasztlt at mutt, hogy vannakbizonyoséskésa- eck, meyek egymisraéplek, chit a tananyag strukturdlésa nagyon fontos. ‘Az elmonéotakbs1 kovetkeik, hogy ha ax olvasés hese, akkoresastitsshoe - mist inden ayEb hissy Klason -hirom szakas sikséges: a megismerés, az elsajtitisl 6 az auto- smagiatas szakase ‘AcelsSszakasban az olvasé megismeri ds meget eladatot, A herd esetében ex lepontosabb suakasz, melyet az olvassantshan el6késztésnek never Ez a ele tan el it hee vagy it Ihinapja. A mdsoik szakasoban megtnijuk az ismeretckt,vagyis a hangok meefeelit, abet. A hrmadik szakasz a 2—4, isola. Ez ahirom szakaszazonban nemesak a tans nagy siktrijra rveayes,hanem minden exyes tans ea Teléptsre is. Most ninden bizonnyalvilsgoubbs vt zon megéllapsunk, melt ares iskolav fontossipsrl tink Metakognitiy késstgek és nyevitudatossig. A metakognci a gondolkods folyamt tadatos: sit ele, az olvasés voatkozistban a eladaudats, az Snellen ad 6s a Sn kel. Ez is kia Inka kesasg, metakogait késaség. A nye tudatosaig a metakognty késaségek epyik fai, _mégpedigolyan clei grammatkai tudis, amely skstges az olvasss meptanulisshor, (Kéanyebben _mepénjk a termimut, ba flab a, amit metanyelvltanutunk A metanyey a ayelvs 2s nyel, a metkognici6 a gondolkossrlval6gondolkods.)1. A gyermek gondotkodésinak egy bizonyosfjlttség szinten Kell lennie az olvasistanlis meghezdesekor. Sok éverizados tapaszalat lapn dgy gondoluk, hogy a gyermek hatéves koran akalmas az olvasistanlds 6 ialdban atanulis ekezdéstre A nemzctki gyakorathasalé a mi- éeker, bi vanak else. fey pil az angolenisx orseégkban ives kovban a kinderpartenben (ec lyandvods, aol mde van tants), Orosorsghan héveskrban kev el az olvasis ants. ‘Jean Piaget-nak a gyermek intellektudis fete vonathoeskuttésa gen ismerte vlégszert, s kilondsen az USA-banhatnak, Paget a gyermek inellekudisfjldésébenfokoratokat dato meg gy véte, hogy a loka gondckods ejlesge 7-8 611 €veskora Kon ez alkalmass @ ayerket az olvase megtanlisra, Teh Piaget lassi az olvasselsatsnak a folyamatst. Mi a hétves hens hésinck tar, kolinsen a mal vildgban, amor a germ gen korn alihork & betel, ak az tsi eliatokon, ar até képemy6, aka sigokban, Nem trjukeeiszer- ek a hang-betmegfeleléck ans Evekre Knyjtani, mnt ahogyazt pl. a Klséges 6s iigényes amerika egéc nyelvi médszer esi. llener2k viszont a nagyon Kora kent i. Vanna gyanis ‘olyan trekvések, meek egésen kicsitubikat prbilaak olvsi tanta. A peineknek annyi mis ‘indent kell elsjttanok, a koa ek gain nem az olvasisuntsra valbk, Hagyjukazt a belt ht- tod ltée. Termésetesen mindig az apr beszlink a gyskoratotssem szabad megmerevte- i, ivételek mind wanna, 2, Ametanyelya nyse x6 nels @metakognei a gondolkadSsl valo gondolkods, «td tossig vagy feladattudat. Az olvasés vonatkorsssban kl elaatudto szoktak megkilonbze- nice) azolvasscljanak a tudata, ba nyely szerkezeténckazismerete, A kez olvask nem min dig vannakc isbn az olvass clival,azzal, hogy olvasiskor egy mésik személy gondola kell smegénealink. A nyely serkezetéock a2 ismerte a nyelitaatossip.Tehit nem elegend® a, hogy 8 ayemek ayelvebizonyos felts sinten legen, hanem gondolkodnia is kll a nyelv, bizonyos még ismerni kell nyelyszerkezte ‘A nylv tudatossg a mondstok, a saa, a sadlemek, a setagok, a hango flismeréset jen az alvnispscicholigisan, Viligazet gen sok ktatis foglalkoik azz, hogy mikor és hogy alt= Jel ki gyermeten a nyelielmekflimeréxének a hésastge. Ezek a viaslatok zt mutt, hogy ‘a sstagoka oats aletermészeteseb a gyermek senda, men osszcfgg az sands biog t= -maskéseségge. Az is bebizonyttk, hogy a saéag a besafdproduki6 percep stevens, “gyon fonts nyelvi elem. A Sbbi nels epysdg azonositisra kb. az Gvodkskorvégén that es ko- ran képes a gyenmek. ‘A mondatoksavaka bontisaneezebb akisgyere szméra. Anégy-O ves gyerckek a mondatva- \afgtaralmira iyelne,s nem aszavabra, Act mondjs pul, hogy A malac sobat ever mondat tun sok sa van, mer sok evet (a mala). Késdbb kt sere — mephGzelieg az alany az it nyt rsere— bon a mondatt. Cs etn Kalk a szavakt, 166 a fogalitartamakat, ‘kés6bavisznyszkat. A hdromévesgyermeknek vannak fogalmalahangrl de segment ck sb, haves kor tn képes (vs, a hagyomdnyos iskolakezdésse), Szdagokra ar is bontanak ‘onnyebben, mnt hangokra, nest sy whiney ASR, Rang cen. Aangok aust sempontbI ne az saegmentumok; mind kejsben, mind wz ésllésben Sssemossiak 26‘Ase van 2, hogy a ayermekfgylme fokoratosan tere a artalomrd forméra len ‘esl bie zr lens eli angola, 26 hangar, Odes kor tin mi halos ee, + ruin mets ttn snyees skater be S628. ete Kia Nagyon fn tos hogy gyemek etna hangokt, mer ca eet ei megtntan a hang etd negle sek: 2 myelin, fladatdat eyes ‘At a kveren proba vetetk fla ys tds rola kpc "SLI. A nye adatsség kovetkenmnye a olvanistanalisnk foorstosan ak Kiar ovate ‘sts Sorin. Kinlaklistbannagy sepiset lent a hey tana. 2 Anyi tdtose leh az olvasistanlsnak. A ayelvi udaossgfejesséaek meg hl eli ovat rmephens, sag van elke. 3.Koesnhas van a nel uta 6 a asians wnt dea here endl leis van a les 6s ladda ihc ‘A mel tdatosig a olvass megtanulsa egy hamadik, Kopi tnyex8 fgg aut meal 1 selenite 6s inelignci. Vana ak meaegyik—s sera is vin — ogy zk née nem 25 i cep: sh vanes, de nel ads alban 20 ‘asses metas Sri vl magasa sit ‘A kill lvasisantsidnyzatok mands dlispnttképvislck. Mi eked valk a lots fontossigt, de enyepthen egy spit Aépisenk ie rele vlhoa slanins — os dn — heath Lan 1988, Le 1991, Mays 98, Aw Ingvar 6s atop tansy boa nok eres ere thas Kya a hater Aono be eg meee, tp Hee hry + min. pp cts meen ieee sunk, xy tl bnst ansra nd ‘els mind ables () basi, Mitty 40 eve erat eek bes sae, sepsoen nh {ot elise lester peek don he 520 perce wnt apa tos ems. tan gpl laesoan pen fl Are inphan ck ais ete kkk pa em err sem amber ng megs cok ett dk monday, mal sea vuln A Me ‘pen tend gin, +s harman bed «hang yaar A pai ‘rg, kool eps Dit sess lca eg pgm an et ceopon Me ots em yin eon, tape ht msn matt me» Eten het Aisi ra tea, gy shang td egies oaks meh 6 ig een xanga ines ime eghnyt a bs eta Nagy ame kava ee Sik ponte bn phranoe vie, omy sc wy aes ey ‘vss steel pao eee dsm mindy by elyen cvs hr saan ‘nas nd Nonepbn ben megane ren Hgts (it 199A ft dyke we erie oes heptsskt otk: Kl saat gene, a hangs eye wn elie 0 ‘elves amie neve) alamo» gah eet el, ep seen et psec even Meg oy yl ral Knne vo pee sand. tert by ‘ eeing fey eae eft perked Race hell fad ease Ista yenela oc peste ela ia. A progam rat ves yee ssn 6 evecare yh ‘Ca hve ast nln eg 2a ul AZ lapoan meee pda Moyo sans Ki ask mepyte tiny aye ate enchants a, ogy ene was le ‘elf zlatinb mong Kaa felt he 3. et ne sei lala hang vp ia a agora va ere in on hz se aly eye eel tet vratal exo nt a 198 ck ey ral hres rogram cleat bi Arsh dain eersk cet, mvel nm ts rao ‘rat ge ue ns ogee ei Var a propa hen a‘A szemmonpis huss a 1930-865 1940-0 6vek eyik 16 olvasispszcholgial tind volt KA- int 1985). A szem mong ugrisser nyugwépontok (xis) 6 alas, valamintvssatsés (egress) jellemai. Az informs felvtcle a fst tik. ‘ajdt magunk is mefigylhesjtk — szembe ave olvasstrsunkkal —, hogy aszem olvass kben nem mozog egyeletsen, Megllapodikegy-eey ponton, maj tvab hala, ismét meg és gy 0- va. A kezi6olvasészeme gyakmabban dl meg, sGribbek a Fixes, mivelkevesebb inform fe- vcr és feldolgoziscakepes. A gyakolt olvasénagyobb enysdgeet fog Gt, keveseb fxicidea ‘van szikstge. A saoveg achéségének megydlordsval azoahan a szem mozgésais megvélozik, még «a yakorltolvainak is bb findciéra van sake. Agyunk llandéan egeztt az elolvasontkat a ‘s2ovegételmvl, Ha vali nem viligos, akkor szeminkvssaterepy r6gebbi sea vagy skapeso Iara, deol 6s ellen. A smack ex a mozgist repessiénak never ‘zen mop la, ogy mene eykvon woes ea sve ase ve lense A em ‘mois nel luna oreo. at em eta Vagos inte Oy poh ha a” {Asn mais sets pcan ess or ela a oat bese Er ‘Sr trols vineya leet ps exon meng igs ay mee od ‘rap mika ayia epee mise py seg ange. Ted tere eninge linen éeemten nc lee ak Uy an enh, mat ova wesc, ye dal mov ‘ingest én sipraiot —crarmak, Avid yrs Kveeien via nea ‘emt. at Aes wemmonpe nem ov Axedigiket dszeoglalvamegsllapiatjuk hogy a bes2dészeés 6s az olvasis flyamt Kirt sok hasonlsig van, de layegesakilonbség is. A kilonbsty a metakognitv késaségekten-anyelvi todatossighan -nyivnal meg. Enek az az oka, hogy exy nyelvleg megszeresset rsmtvet kell lotsa. Az agyban lejts2606 folyamat a Knyeges és lsSdleges, a scemmorgis eaek eak Kise lensépe. Fonts még at is eszogeanink, hogy az olvas kes, anisinak és tanolisinak megean- ak a sabi ‘A semadmet, Az 1970s 6vek meritlolvaséspsichoipiaiktatsainak volt a 6 én, kali sen sk tannin sleet ez id6ben a sebvegnésl kapcsolatan. Nem mi diva van ez eeben 126, bane oy oyun irknyzanl,melynck mepvannak az eaméaye,& megs maradandsk. ‘A ayelv gondolatoka fej jelekrendsore. A ayeli jl jelentse sszeflggenck egymisal, pedal a saa loci elenésmendketakotnak (A magyar ayelv konyve 9—16, 445449). Ha ‘et tudjuk, cinnyebben megénjuk a sémaclmetet. Az ember gyban a hose tvs memvrigbent- sot informing nem kusea alma, hanem readsealkot. A tadatbanflhalmoaot endszres is- smeret a sémarendszer vagy séma Ha ez nem von fgy, kor nem tdndnk emlékean a dolgokre. AZ “amerctszerés sori ai hoses tv memrdban trl informs és az nfrmcs kit kel ‘sonhati alkali, a agy azonos, kovekeze, sa ij ismeretet beépt a meglévs rendserbe.Ak- ‘kor Kiya tanols, ha vannak mér elects ismeretcnk,azazsémink. Ax oj ismeretebbe a mie smepév6seadsaerbe él be. tals sorén a mr meglévsémka bij, azokates2ukteljesb- 1. er nsgyon fons a tananyag kvélstisa és elrenderte,valamint a tans Gra felépése, AZ ismerctk semlietésekor is célszer az Osszafuggésekre wali és serene Sika, hla Lata hogy a émaelmélet lalinesanalislme, az olvasistany anol ily médon van ve: ‘te osseggsten, Ezen az alapon artakelikésssekase,végink Ssashasonitsokt, teremtink ‘apsolatoktegy-gy sj hang/bet tantsakor, zen az slapon készijukel a savegelemaést tb, 28[A meméria szorepés6 kevés 526 exk apjsinkban, A beseédktaisk felis a figyelmet a me- _mériafontsségra. Gondoljuk meg, mem, mlékezés nk bes2éai sem tedndnk! A merida igen nay sovope a luasstnelisban ie. Soren tal meg az 4 gyre oan aki nem elec ahang>kr, a megflel6betre, vagy aki pilnatok ala elle hogy mit lvast a megel6a6sor- ‘ban Eppen ext fontsnak tartjuk a memria ejlesrsét inden skola tantirgybsn, Memsvia nl- kl nics tes, nes olvass, nines tanulis! A heats, a kombina kas tants fotos, de x emlckeret mepsonéelIheetlené vl minds, amit analdsnak 6 ember kultrnak nevezink, “A memia a7 embert te mepezertctek ncn lene Ax olvaséstanités nyelvészettalapjal ‘Ar olvasstanitisimédser 6s az anyanyelytipusa, A magyar nyelv put whine a agluingls yelvek Koz tartozk. Hasonléppen again poss nye arokon fan is Ey ade ayelvben alka ‘mazhat olvasistantis mdse alkalmazkodik az anyanyely tipusthoz (DOWNING 1973, Meno Tust= Né 1960. Aap oll) ed nycick sada sk gue, lt gots = ost oa yan amy oalan hogy nb la nose v= er ps alley tn hae jaca agli y mg pr sen “Hoi sl some «apa ts fileA myn ell eqyeien ebilKcebeOk tea ly jens agen an Lele iene aes wna Laat. ogy ani agar pt as agli an amt ty ate rl ett gr an says neva sgn se el ehh ‘ejes mms arpa eel re iinet le ale ‘Az aplutinls jelleg miata magyarhan hossziak a szdalkk. Az angolban sok rv 26, A. lois méészert olan nyelvben lhe nkibakalmazi, amelybenrvidek x s6alakok at hono- sodott meg oly ersenszango ayelvorssgokban &20 ican, A magystan a hos sedalakok iat nz a globiis médser alkalmazisa. A magyar njelv sekezete ink snes olvassta- isi mészet Kvn, nem anaikus,legalibhis a szintetbus menetet — a kapesolss— nem leet inayat A hows s6alakok befolysolk a besaédpercepcijt is flank hos sao vésieksdoi- sshozszokott hoz, valészindlega sok vid s6 miat nc az ang esnécet felfogn 6 meen 8 pyakoratlanflnek és agynak. Az ot s2dalakkal is soo a elyzt a magyarban a percep bi “soak végig kell menne a hossai s2alakon. Kelondsképpen kell figyelni a végekre, a toldlékok ‘ot vannak a fonts grammatitlinformseiGk!Ezért sx olvssstanshan i gondot kell fran a ‘sv6végek pontos kolvasisra (a tani besaédben is Ugyelni kell s26végek pons Ketsre, leg tollamondiskor) »|A magyar nel sik, szempontunkblKnyegesszerkezetlvonisa a morfémalternécikgaz- sdaysiga azar ey-cnystclemnek ob valtozata is eh Sok a képz €ravstorat — pl. platli- ‘elisis—,valamint ok a tvstowat 15 ~ ova, WS ~ havas, alma ~ alm, Bokor~ bokrot, mad = madars, = se, jon =, exzem ~evett~ehe sth A sok szelemvltorat Kovetkengben a ma- ‘syarban nem illandk a saGalakok. Kéteételentny, hogy a ayelvtitéetflyamén a tbbala 1- ‘velenagy rest cgyszerisidit, de zt a nagy takasigHnyegsben mepmardt. Az angoltanazén is -Kinnyebben mk a globis médser, mert ot anda a s2alakok. A magysban sok sake -vllozatot a pleblis méészer szernt alonsuskfpekként ellen tanta, ‘Assn sa vltors sedlakok kolvasissban —mivel nem leet megoldan egy kiss" — _azegyilen segGdesoki a sa6tagolés. A fintekpootosan emiatt — kilnfleglbiliskiséletertsek in -vsseteek a s2tagollshor (DOWNING 1973). ‘Azolvasistnitsi mdser és a helvesirs rendszer. A magyar hlyesrs rendsaerhangelol beating Tehdt nem ideoprafkus — fogs vagy surfs —, mint pédul a ina (LA magyar nyely kinyve 18-83). Ez szempontunkl zt elen, hogy a hangot és a mepfelel6 bet kell megan tani. A angl eyes renders hangjell6 és bets, th az angolban ia hangot és a megfcle 16 bt Kell mgtanian veg soon, Teves az tan, hogy az angol helyesirs afontkus: az is foetus ii, sak bonyolult mivel a kivéelek sedma hb, miata magyarban, (Ey hangra robb be- ‘is vn, 6 egy bet Rango i jlo. Kini irs foalomits, epy-enysvimbslum egyey st jell ot valban cs glbsls mészeel Ibe lvasst tana) 'A magyar els rendszerkavetkezetes — mit finn vagy a esth —,exy-cey hang e5)- ay bet fle meg. Egyetlen ive aj hang él jelése: aj és zy bet ‘A angel é a bein intarendszerek morfofonetisak is egyben. Eat zt een, hogy a morte. snk (a séelenck) hata flismerhetS,vszonyag kivetkeztesen van jlolve. A tudom 6s uli s26- lakokba a t6 misképpen hangzik, de az Grskep sland. A mori anda sept zak szanostst, fonts tényez6 az olvesétantésan is. adr van elentsége a tovek a olalkok fe- tismeretésénk, tudatostsnak, ‘A magyar ngili6 6s betir rsrendze,valamint az iirendszerkvetkezetessége a hangoa- até madszerrek hedver: tht hangbslvalé kindulésnak, mjd a megflel6 etd megtantisoak |A suitag és setagolis fontossign. 1978 el az dhécéskonyvekbensatagokrabontva Kz ‘a savakat. Még rgebben, a kezetet 19, szad kizepig sétgoszlopokon tanta olvasni, line bettve,kés6bbhangortta, Hosszs ire visranylé hagyomény szaka meg thst ako, miko az 1978 un lvas stants: programokban elmaradt a szavaknak sz6tagokra bontt tle, s elmarait a stags mint «526 kiolvassit sot tecnika, A sztagotseldésénck az évei Icismenc: sabingols akaddlyonza a megénét, lroj 8 s26 természetes hangs, era a ‘maginhangzSh dtartamst, sezzelahelyesesnak sem keer a sztapotatsleppeg besz6det eed- ndnyer, s better kényserti a gyercket. ‘Bek az Erk Onmagokban iaza, de sak atmenetilegErvenyesek. A szotgolds etka iaku- lab es feleen iz 6 ross sashangsGt, leppeaést és betes. Ezek a jelenségek nem maradoak meg. A kezd6 olvas stags valban nem s2, tain idegessé esi a trelmetlen alitgatt, de _— mivel meet elenségrél van sz — fseges e164 mutts eedményeketprodkini, tudi- xila sebagoiselhagyésénaksolkal aagyobb kira, mit a hase 1. A pszicholingistkal kutaisok rimutattak a suitag fontossgéra. Minden ember eyéni sméon best a bestdhangokrakszémtalanvaridijuk van, Ax ember’ agybanszonban dan egy- sek rola, sa besaédszervekhez efus uss i llndkravonatkovik. Ex az lands vagy | fonéina, vagy — nagyobb valdszindség sernt — a stag, Sol kat sera a stag 6 fankcija besa szerventse és ellnGrése Eta fevéstkiseletkkel is igekeztk igazoni, alin magunk Is belihatjuk ennek a feltevésnek az gaz: gondoljvnk ar, hogy ha valamtgyorsan akarunk ki ni, és em na nyelvnke”, kor a keresett saval megegye26 s6tgstuktrs tink ki. Fgylik ‘meg bess tana isgyercke: sok hangot nem td a hepa, ok hangthelytest, de 26 ‘agaist mond: pip6 ci’ empemps'sebhends sb, [A besuédéslelésckor is hasonl a helyzat: a sestagé az ry szerep. Fgyeljok meg a verstt- ‘ul6 vost: sokszor nem Gi a szavakat, nem jl képei a hangokat, de a sstagtuktiri tonite helyesen ad visza (Gs 1989, A magyar nyt Kiayve 98). ‘A sag magva a maginhang2s. Ea s6tag lephangaSsab része, Era mginhangz6e fogiok fl 4 lepkdnnyebben, inj filinketapyunka, elerti—a koarkuliskéveteztében — a szom- ‘sxddos misalhangzsk hangzist és egy sept elle is a legnhezchben felismeretszishan- ok azonostisanagy méneben fgg a myers maginbangzsit), Ls egy tapas hiv unk: verset tana kisgyerek — 6vodiskori vagy kseb) —afanokr, zara verssorok inks i ‘gs, leghangz6sabl sz fog flat mon viz, a tabbitcakelémotyogi, Hasonldképen i yaa sn belo percepeit a magénhangzs,s magdhoe von a szitagot kot méssalhangnskat. 2. Ax elmondotakbl viliges, ogy a sstag adja anyely rltmusst, méepedig az dot nye sa tos smusét, Egy aot nyelvreévéayesck bizonyoshangkapcso si -fonotatikai-szabilyok. A magyarban pol az lt hangkapsolt 6 hangzik, la mir nem (gy née anyanyelv inden bi- zonnyal misképpvéekedne) A sadsaphan is megvanna a fonoaktik szablyok lepontosbb Ki otk a, hogy sak egyeten missalhangeval kendihet a sit a 125 beleen (oi nyevinkben S26 ela isfy vol). Nagy Ienyepes vonss aelvinknek as, hogy a manhangzé soha nem redkil, 4 soha nem esi ki, még hangssltalanszstgban sem, Csakis az adottnyelvsztagolisi ‘sabdlyainak megfleléen — vagys az adottnylv rltumusinak mepfeeléen —srabad stag tat ‘Ha nem ez esse, romboluk a nyely itmust, és nkreteszik a ere termes rise ket Nem vletlen aa gyakorat, hogy ha a olvasis ondokkal srk yermeket eszeikvisgl- fh, hor a izgdatoknak mind rése a ritmusézekviasplata: a gyeteknekéslelnie kel itt, 5 visa kell ai adi (8. GMP, nines) ‘Tehitelmondhatjk, hogy mind a besdroduksiban, mind besdpercepcisban egy invavidas — raz illandé — epysézgc oper a nyelv: & er stag; tovSbi a s2ag adja az adet nye rt ‘must. Vajon ext régick tusk? Egésenbitosan, me ha nem fgalaotak isfy. Tats st ogy Ivarnsstruktrdkat — se6tagokat — ell yakoraltatl az olvasn tal gyerekek: eat teckel je sebtaoszlopotat. Ez gyakorat a nelv scemponsnak maximalisan mepfelel, didi kifo- psolk: unalmas vol. A ToLNAl-le programnak azz egyik gen j6 von, hogy vss anyelv inenyeine, de gy, hogy a didaktkaiényeitis Keg rdkes 6s thos. A magénhangaét kieel- tei dbéctskonyvében vltozatos médon setagstoktrikat gyakorota, 33. Ar elie fejenstben ith, hogy a magyar nyelvben — aguas jellege kovetkeiében — Iossriak a sdalakok: Ezeket hos: s2lakokatKikerni nem leet, el6bbatob el6ordulnak a end dbeskiyvben. A kisgyerek egy nem tad Set Sop, eet le kell ket bomtan, AZ ‘efyetlen bons lehet6séa— mely nem cllenkerik a nyel rvéneivel —a s26agols. Teh asz6- agolis sepitsg a hossa sabalakok dekédolésdban. A sztagolva kiolvastts26t a font ove aycnck megflelenegésrben iki ell mondan, Kell kéedezn az ételme:sakkor megodjk az Gaels olvass 6 a elyes sashangsily gon, a beets pedi fkozatosan elmaad 4. A mugyarban Knyeges a elyesrs sadelemz6elvéneka morfofoneticselvnck és a saétagois- nak az aszefiggse. A morfémhasr ugynissoksorepyboeskasasaghatral: ada, ij, wna, ‘yj, ty, tana, tanta, hagas, Ex sve vanity, met a sadaghat nem asaéalk ee _sednek a itt Kel, hanem a Konvencie, shagyoméayt: dj, nem pei ag)ye:Aard:ja, nem ‘pedis kar sya: Bra snitagltatsolvass nlklizhetelen és esaknem egyetlenestkze a helyest- ‘és koratantésénak, Az css kseyerknek megmondhatjuk: az aja se dy kell mi, hogan -se6uagoljuk nem mondhatk, hogy a ove 6 a toldalékot erodetformdban ia le a sselemaes elvé- ‘nek mogflelen, a6 a toldalek fopalmdtuayanisesak misoikban tank. A bees pods az els plant kezdve tanta 6s gyskoroni ell, a mulasatst nem Ihe késSb poi, Sino, elerjedta2a néze, hogy stags esak az elvdlszishoz Kell, thi elég aor folal ‘koa vel, miko taamentinkben a elvastésho nk. Bz nem gy van, mer — mint tok =a _sesuagolis nemessk az eWvélaszenak, hanem shelyesisanitssnak az epyk lapa. Nagyon kell r= sznunk, hogy a gyereknck sz Gvodsbslhozotermészetess6laglisl késastge mepmaradon. Osszeezdsl meglapthatjuk, hogy a stitag besrédprodulciés 6s -percepeliseqysé, a nyely Fitmusnak az alkoéeleme; sive ee 6s terjedelmét a konvencisszablyozza, a helyesirs ta- itssinah fonts eszhize;smivelaszénd ksebb eystg, sept a hosed savak dekédolisban. x olvacis: és irdstanits trténeti al |A mésdscertannak kt £6 foes Kise 6a tapesralat. A olvasistniswnénete a tapaszal tok timiza, knesestnya. Soka anuhatuk lol: moaszereket — niesen oly een haz tos médezer, melynek ne volna meg az eldeméaye —, letekt, fopSsokat.Azt is meptuhatjuk hogy rely médizerek volakskeresek, s melyeksikertlenek, Az olvasitténeiismereek megovna ben- et at, hogy felellen prdtkorssokb fgjunk. ‘Az olvaséstantés trténetén egy alapvet6 proba hizddik vega’ a résr-egésr hérdése. Volak colyan koriakok, amikor a részskethangslyortk, hangokat és beket tanttakeliszor, « kevessé “ayete az epésre: sua 6s jelentésée.Voliakolyankorszakok is, amikor nkib az egészthang- silat, ast 6 a jletés. SzerencséeolyanKorzakok i voliak, miko 6szhangot eremetck née 6 az egésr kit, egyforma siya keel ahangot és abet, vlamint ast és anagyobb ayeli egystpeket. Az olvasistantis tnéete at igazolj, hogy & Kombi médserek von a eg- ‘atckonyabiak, Ezen pont ax olvasistOrténel ismeretek dsszhanghan vannak az olvasspszi- holga kutatisokkal, mégpedig az interaktiv modell PAScinetks, nalihus és aalithu-srinetikus mdszreketkalonbststnk meg. Ezek vlogs cays az olvasistanstrténete flyamn. Az sans vagy kiln heralih, vagy pei p&oha- 2zamosan tno az olvasissal. Een wGbbi megols bizonult a idk flyamsn hatékony nk mi vel a Et eet oszefig és mops egy. 1, Soklig gészen a 19. sezadig sentetikus médsterekkeltntoakolvasn Boden az id6sak- bun seven ax olvasist 6s az st: el6bb olvasitaniotsk meg a gyerekeket, wna, nha chal Kb, i. ‘A szintethus médszcre bette vagy hangorttk,asernt hogy @ hang vagy be n= ulna ‘A betdates daze hb neve in screyel ne ulanisas Gn Fly, neve alae ‘es vagy absctmédszemek,letleg slbizl6 médsnmek. Elsa abe nev tanetsk meg a2 ‘ot smendhen, vagy cay grammatkairendben. Ezutén pedi seétaoszlopokat ovattak, A ‘s2éagoszopokat « grammatika rendje sven slittsk Size, ldszir magsnhangzs-mésslhang, maj nsalang?s-magSnhang26 felts seSagokat olvatata,iencket: a, eb, obi ae, Jc, 0, we; ma ba, be bi, bo, busca ce cco, eu sb. Ez Vota aliaossyakoea, 2 Sbéctskny- ‘ek vilgszerteegyformsk volta A saGtagolvasés wisn szavak, ma vallisosszbvegek olvasisa k vetkezet A 18, suizadig a gyerchok a felagaek olvasményait olvassk, Gyerekonyveket és olvass- oyveket 18. sazahl Kezdve serkestetek ‘A.sllaba gorgalsatagotjlent, a slabs sxstagotats jee, de specs mon: ke bet sccolvassinak syakorlés mit, Ex a kovetkeaskeppen fest: a saGtagot ez a bet nevével mond ki, sak una angi sev a-bé ab, e-bé, eb stb. ‘Ahhangokbétval6Kindulst a hangozttés szhségessépesokan stogalmaztsk — Kivi Come- lus, S2yi Nagy Ist, Simon Antal —, de cs 19s. elt teed ela hangtantisalvalb kez 6s, Azétaahangtantsprimitsa az olvasisanisalspelve vio: elds angot tank meg, = ak uti a megfeels bet. ‘A hangortaté médszernek sok eldaye van: mepfiyeletarészeet, bese nyele dp, saa gatas vet a aelv situs, hangosan kezd olvastati. A kifogés a eet ellene, hogy sksigér- telmedeneaysépekengyskoro, sks jut el az érelmesolvaésig {A 19.32 eleén még cay id st vezetek be kor vain mega irs és ac olvasis pir Inuzamos tants, line day, hogy ebb nian, swing oles a sorendt ck a saad ¥6- se fel fordotsk meg. 2. Ax anallkus médseereket 18, seicad vépén federék fe. A soGolvasistltevalszindleg Rousseau szirmazik; Emil, a hres pedagésai epéay se kis cédulihon wasiisokat kip, melye- ‘et meg kel fejtenie: fy tana meg olvasni. Francia 6 met tanto wkéletstete a médscert,e- ‘sear egész save, mad egyszer mondatokbs, vel pedi savaklindula ki, megteremtvén a normalseavas vagy mintaseavas médsrert, Elite beGrtetek, majd a hangoctatist alkali GGondot jeletet az es pdshuzamoskezeése: a gyerekképesegyszeret6bbbetthangot meyegyer i, de ara mir kevsbé képes, hogy egyszerre toh bet tanuljon meg le ade médsoert vib euyserisietk, mig végtl kre nem hors az analks-sinttikus médszer, saz embinst md ween, ssAzanalikus m6lserclnye az, hogy 32 étlemre sara lye hangs Hitny az hogy rhérfokozatosannegszerveni nebéz sz olvsisalprhamosan tanita a rst. Euripan a 19, msi feldben a kombindlt médszerk uttakunlonra. Orszignkt ct 6 megoldésokat igyctetink meg, dea ayes inden vgyanar: a hanoztats primstusa, so & a benae lv hangotegyites tants, valamint az ris prhuzamos keels. (Amerikan misképp lak az olvasistarts: 320. saad eet a szémédszerthonosttsk meg azita is et haszl- lk klonflenevek ala, de a plbslis mszer terminst az angolsziszsakirodalom nem hase, ‘A hang-betd mepflseketlssabben,sokszoréveken i said ela gyerekck. Az irs szksée- képpen késlltetn hall 2 shor ugyanis a hang-bet8 mefelelések smerc skséges) ‘Az analitisszitetihus vagy Kombinalt ster kidlgozisahazsnkban elssorban GONCOY PA never fz. Akkoriclneverée irvaolvastaté médszer vol. 1950 un a hangoztatélem- i-iszetev mdse elaevenést vert be, 6 ext hank mai. Enna médscemek a eine a kiegyensilyozatsie.vagys ar, hogy egyforma gondot fort az etl sas 6s az elem neil ang 6 saag tani. A médszer sikere és host Alte abizonyick ara, hogy az epyensily me terete, ‘A hangozaé-lemzé-deszetevSmidsoer Knyepe& kOvetke26. Az olvasistnitis az anyanyelv ok tats szerves ze. Minden mozaatakapcsolatban van az snyanyelvanls észterleeve, a besa 6s értlemyskoratobal (a beszlgtésl) a rsal és a heer, valamint a nyettanal, Nem Sect ces hangsilyoani sors tsrzefggés van az ovasstnés mindsége 6 a elyesiis tan ‘sa itt. A regi ntervektben — 1963 kt vig hei 33 ian vol py esas értelemgya- -rlatk (kbs Fesodigets) elnevensStantirgy, ely elkésztet,alapoat az olvasstantst Az ‘olvassanis el gy hatheteselokészt6szakastitatak be, mely pishuzamosan ming az olvasst, mind az est elke. Az vast egy sabe wvékenység, a besatd felbonisa és oszeraisa else meg az stants xual betéelemc Sativa kes e6 A tlajdonképpeniolvae sistas eta beadde lapozo. A tans Gra Kl rés2e oszou hanganisra és beanie ‘A pések vet vltak: a tani meséve,beszdlgetselkezde a tans gyerckek igyelét ‘ey sz terete; fe bono a st hangin, skiemeltk az 6jhango; hingoza, gyelve a tsa- ta kets; angoaats!gyskoratokat végezck, hangésszrvonisoka;ezatin tnotak meg. hang ak megfelelS bt; maj betfelimerts és besszevonis Rivetkezett, ara olvasak; eutin vEgez~ 16k zit bet megan, eyo, vépl szavak ist. Amint chet, mondstokat vata és fnak, Tet az ties eps india ki, s smd vissatétk a cles egészhez. Usyanakkorf- yelmt frdttaksrszere, a hangoka 6 a etre i ‘Az fevaolvasats mdszeelhizepes stmusba, veznyszra irk. Ext never tenyirs™nale ‘vay bemisaak. Cay ve, ogy fer a kapha, Staal a reset, egyszval 6 fepyelment sek inex maga az tandcsol, hogy a 2—4. oszslyokban haz temenést,elsSben vpyar risa gyerekck még nemigen tidak ni, kb peg mérobban mak sabudon. Ais ndcso, hogy ‘arts ne tartson gy negyecinl, maximm epy fl Gein tovSb. A syeckek lente palabra tak polavess2vel, de elgg hamarbekapesotk aol val ras. A veSnyéstsokan hasan sa is, sokan podigsernck vsti palablahasandlat, ives, lett, eyes esd ol &Az bséskonyvek igen gondosanvolak mepszeskestve: kind 26 cs epyismeretien ett ‘aralmazc. Az 1880-4 éveki6l Kezdve a magyar népmesckineset, mondkial, magyar ios al- ‘otisokat & wnéneim olvasményokatemelék be az olvasGkinyvekbe, de ugyanakor mega a ayerekeket de ismerektrl6sobvegeket is, Ekkor slakult ki az olvas6knyveknek eng sen tos elle. ‘A kombinst médscrnek ket nbéasége van: az eyik a ang-bet azonostisa, a més a kapesolis ‘ogy Ssrcolvais. Bt a kt problématafonomimika oldots meg. Ez a mdzer a hangzttist és az ‘osszevondstktzmovdultokkal triton. Ez hb érzkszervetkapcsolt bes belevte a celekést (6 jtckowsigot ar oktatsba. Negyon skeres médszer vot az is let mondani hogy magyae ali Iminy, A siza ele! 1980-g mkt sikeresen,amikors egy tllvondssl megsznctk ‘A mt seSzadban 61 neti risa tanitotiak iri. Az 1890-es Evebenvotak ugyan Kséetek acl rs boveetstre, de eek nem bizoayulak trGenak, Az 193038 Gvekben vezetk be a 2nd rds, et exyszerisetk az 1980- éek len, bevezeive a mas hasziatos Aidt “Meg kell me emltentnk, hogy tba is be akark vezea az analitks suémiszert — 1862-bn, tz 1870-séveken, az 1920. évekbon, vg az 1940-es ek véén 2S ibe médszerten —, de ‘cack a prlonsok skerelenck volak. VE i fonomimiksal trot kobinlt médszes 6 ma est gykoraban 1950 tin a hangortat6-clemas-ssreteé médsrertveretékbe, de a onemimika nk. A mS serrel magival nem volt bj. A KEG’ gondokat az oko, hogy 1963-han megszanitck a beszel- cst, maj estkenteck az Sraszimot, Egy 1969-e fvérosi islet ms azelokésit is elhagya ‘Axolvassantis elveszet egy olyan alapozs igyat, melyoek a ha a besatejlesats a beszédhl lisfjests 6 satkneselesaés volt A tempt beesoportoktnitisval flock, nem klaiek lw hangs 6 a betGants,rgton abet! indaltak ki Nem szaitotak mea sabagols ole sss, de nim koveteék meg. Mindeerhoez4jrl sz, hogy az 1970-¢ ec eljéa kore os2- talyoksxmiea .A maci vas” einen globilis médszers tankinyvetdolgozta ki, mely 1973-ben je- lent meg. Az olvassantstrténeté nm smeré és a nyugatvlétS elt hava zante, hogy 8 globiis Ket s modern, hogy e a jOv8 dj, holo ha epy kisi shoot let vlna, teat ‘a volna, hogy a globlisprogramok nilnk mingig megbukak,s hogy KfKin i vita Skt 6c iro dak koran [AZIEA {International Association forthe Evaluation of Educational Achievment zeredménymé sre ktrezotnemetk trsasig) 1970-ben flere az olvass képesséeket a zdvesek, a zea négy 6 iennyoe esc koréhen.Eredmeényenk ross volak. Egésen bzonyos, hogy szoktlan helyzcek els lion tanulinkt, nem voltak eld hozszokva a teszekneknéima oles ‘oméns mesoldisthor, Az oktatstgyirayis gy gondolk, hogy sein kl etl kezdve meaie~ leotek az obras feladatlapok a akorilvasGkonyvekhez a felmérés elit fgyelmet a gé- nyesebb srivegek olvasatisir, a Konyves kornyezetfontossigira, a hétrétyos elyztd tanldhe ‘kal val fokozottabb fogatkorisa. Az i kideilt, hogy a fjletebb orszsgojvaltbbetktenek 22 isla mint mi 5 mindentt masa az anyanyeli rk sma, mint nlunk (KADARNE, 1979) A hetveres években sok olyan its téa, sok olan igényfogalmaz4dot meg, melyeket atin 1 197R-as ner és az enck nyomdn engedéyezettaltemaivproramok eégetek ki Ezek kt 32 tsok kia sok poctivum is vol de sok negativum is Erdekes mon tapasealat 5a gyakor- Jat ames Koga nz 197S-ben ctor soragolst lege prograick et sanzaancash Azolvasis-é stants pzicholing/satha, nyelvéset, sitet alaainakdickinése tin meg {opaimachajuk x olvasy- fits lapel. Ezcht ar alapsvohet ogy modell szemichejte ‘Exa modellrizol 1. az vas folamatflépoés, 2, a lvasstantsflépst A beseédhangok datos: ‘Annak a tadatossig ‘A vizuls Komme- sgn A sala hangsor- | hoya beszechango- kei sokssna | sendjack az ismerete. A kat a papi tele a radatossig, paz salak s26agoisa épwiselie fet icy 1 ‘Aang bed ee +] Abita 26 sa mepfeleések waa x Kees ecko v @ + |ahang bet megfee- |__| a jets | sek seri olvass), Seéagois Y @ ———— 'A models epy stalin didahika x eay szakdidhtka slpelvetolvashatunk 1. Aitakinos didaktika szempontbl az olvasis megtanitsa rom fokoztban tik: a flat megs, magdnak az olvasorakea meptantsa és automatizss et a som fokozatot lol az db rin a hitom sot, Lihat, hogy az els fokorat — a fladat mepétse, vagyis az elke — smennyite fats. 62 Suakdidaktikalszemponth6l megllapthtjuk, hogy’ a olvasés tansnak ax api a bese ye, azz a besdprodukcis és a beseédpercepiseg/formin 6 senvona. Ezen ayugsika isk lap, a hangoztasesSdlegesége: a hanganlsnak mindig meg kell el6zniea beans, A hae- ‘madi alaplv nyelv tudaossig lapels: @hangok merce, a hangok stan Kv sorenek az ismerete,vlamint shang-betd megflelésk merce. A negyedik fontos ev: a saa pthizames- ‘ak all lei, a stants 16 kell ks 3. Ax olvass jaa megérts: jel az bra wos egysége,melyben alent" sl, Aye Korot olvass meglitn a ayomtatn 526" = azonnal pesos elents"hee, Az brn ext jez a 2 von. Eat a magatarist kvanja meg a plobiis maze. A kevésbé gyakorlotolvas6 a2. tvona- lon jt el a jelemés™-hez, dkédolnia kell a st Ext azonban sk akkorképes mete a tu, ment vga 1. wat, vagy Bitokiban van a sok-mkrsaktsrségek, Tebit 4. Eayforma sit kell fektetn az egsere ia révekre is: az eptimdlis médszer egy kigyen- silyouott hangozaté-lema-sszetevs midszer het '5. Nagyonfontos az érzcimi oll, a motvici, De sak a, amsyik nem cspia be a gyercke, ‘nem hii el vele, hogy td olvani miko még nem tu. Samos tnyens mnotivalhat a Konyves kor yer, sali peda a sap Kills kinyy, nz rks sivegek ib. dss Sar igus A vn Saw x ek bans ppt ata breve oe pac ign moot epi sicoae TAs ner re an ellen An gy eh ‘aes ingt cari mepitlnbtcne eé i alabnne)midoc asey Nag ye nti mer Map hare anaes ‘shovel ager Asinctins mare ty nha rays ‘Staten En hg engin ml ree a ten, tog gunn ‘loi gals nn, a ore sea tna es mes ices estegartnesbol cepa ohne: Algae fee ftps sa ders wt plas nl phase eee are fail gpa cata nd serra etre utes ote tat aa oraz leno son ana ate ttn mma ere Vashon ey timeless sen enon —hngte ugaton og cpa ert oy hi ems lumina elyerana, ea oooyng panel ev chi hinen agente ov eye kag eer 2: Aalst gb tm er Dye een sei legate caer, rn ipey Seutihhetateeaacnatl eases: Ineo rye elena Dai vg gaa Kents joes spo sen nts tet dais er cn bg eae xn ky hae sete hang sont sun, emit asm es ee ou ek eM 3‘vel nem egg tdaios, meyengedi a alilgatsokat, sok a ponatlan olvass. A kapesolst egy ltain ‘em tanij,mivel gy vik, hogy az szdképek elsajtséval.atensen", raz rejeten megoldk 3. Ac analtihus-szintetikus vagy Kombinalt médszerexyarat silt flit a részekre 65 a eg62- 1. Megtanij a hangot, de gy, hogy a s2éb vasa, zanna kapesoja isa ma ismerthangok ‘a, Fgyeztt az anaitkus 65a szntetikus médszereléayei: sly helyez a epézre, azz a sea 6 Jlenésére, de pichuzamosan a hangot (abet) is anja, s«kapesolistazonnl alkalmaza, Bgyfor- sma silt helyeza motvicim, az ézelm ihangoisa 6s a ayelvi tudatosséra. A gyerek et mindie ‘at van a 6 a maga jelentésével& a hang a mag elvonisgéval. A kombinlt médszer ellen estleg sz silat, hogy egyesszlsstgesvatozati igen boayolultak lebenek. ‘Ts sinetius médser volt az évszizadokon & alalmazo sbcémédszer vagy siahizlis,tise- 1s anaitus médszer volt az amerika look-and-say (née és mond) médszcr, mel az 1920-8 évck- ben ole ivattan. A Kombinlt mszerek a 19, sad harminas vet teredck el s manapasg & legtobb médszer kombindei,tsztaanalitikus vagy sta sinetibus médszerkevés van ‘A médszereket egy sklindbedzolatjuk ket végponon a tiszta anal vagy att sents nddserck helyezkednek el kzotlk a kombindcGk. Van olan kombinscis, melyben 6b sini- ‘us elem, sv olyan,melyben bb az anak lem. Aska kavepén elyechetik el a hegyensi= !yorott kombing kombindcid —_—nw_ egyensslyort kombingcik ‘Ha vaastani kl egy médscert, at mondhatjk, hogy axa job, amelyik Kiegyensilyozotabb. gy Shicéskny vagy olvasknyy tri at a mdszert ameyen lau. Ezek a tata mdsee- sr bctakonyvek vagy olvasékinyvek (az anaitus médszet tankooywe nem lehet az bots: [Kony claves lkalmazn). Ezenkvil vanak eklktikustankonyvek is. Ezek dgy vanak meg- seetkesane, hogy tobbfele medszertKivetve leet Sst hasendini, Pll 19. x2. elei tsk ket betretve i, hangozatva is leet has nalts mdszerek sina mésere ‘Ae ulanéstains program Kiviszonak sempondal A al sobkonye viigan gone ‘kor a tanténak a mepfelel6olvasistanii program kivilsstsa,Alainosan etre zokss, hogy -megkérdezik egymast, tapastalaaik layin anja a programokit. Az i agadhatatlan tény, ogy ‘émely iskolakban Kalakul szoksokvanuak, a vere beleso a vlastésha. A jvSben valé- scinGleg a isklaszk véleményével is smo kell Eben a heyzetben nagyonfontos asa ls ‘ont kialakiisa, a, hogy olyan elképeléseink legyenek melyek mgt tad apaszat hai ‘meg, kulonben ki vagyunk annak ve, hogy mind egisbb programot probes ki, vagy pede a hirdeschet és a propagand kovetk ‘A vilasiskor mind az dalagoshépesség gyercket asuk szem ct, minds k vanak ohbség- ‘ben; valine ara gondoljunk, hogy wmegek tans kl elkésannk. TebétatOmegtanitésban 41 miko, a tlagos képesséa gyerekre szabott,egyszerd propramra van sziksink, mely- nek jl kivethels, kidolgozott tanmenetevan, A Kéajegetiekitve diaknos dak, szakmésdser tan, elektani 6 killa szempontsink let. Ey1. Altai didakthal szempontbol a program j, mely egorma sly flit a flat mepér- tes megtantisira és tomatic, saz begyakorsére, ame fhoraos. >) 1, Szakmédszertanisrempontltobbkivinsgunk van, / |. Fonts, hogy mepvalésuljon a programban a ést-enéseayenslya,vapys exyforméa Ugyel- Jena program a eens néktli angrabeire 6 a jletéses sata 2. Egpformén fejlesse az audi sa vizier. 3. A besa ayelie épisn, hit valdsljon meg bonne « hangtanselsGdlegessége; a hangot tanta eldzir, szan a mepfeel bet 4. Alkalmazzakezdetben a saStgolst mint deo sti 5. Bgyenl6 ménékbon fjlesze az anyanyelvi Képds treet a tesaéet 6s a bes2édenst, az olvasist sz rit, any todntossigot (nyelvtant) 6a helen whit se gaz lee ben valstisa meg az integrécit. 6. Kovetkeaésképpen az tstansnak;shuzamosnak Kell ene az olvasistantssal ive & ket tert mogatjaegymss. 1 Tartalmazzon mogfelels ide és lapossigé — legals hathets — ela sakasz,ud- illic edit csokkenti mind az olvass, mind azirstanskeadet neha 4. Legyen médszereen kidolgozot irstantsa 9. A beadansban ne siessen, egy betttanison egyszem,sbiztstson id yakorlss 10, Seovegeilgyenck ddekesc és igényesc, 6s érezhet6layen a gyermek elsékinyvében a rnemzet jelleg: ere vilgon mindenst Ggyelnek. I Lélektani seemponth6t az alibi elvérssink lehetek | Soha ne hagyja a program a gyereketbizonytalansgban; mind vligos, Kivehe,egysent lepéseketadjon. Neengedje a gyerckettallgat 2 Legyen tos mozgasson meg minél wl zeker, a bead ts halls mel- 16 kapesojabe a morgist, eselekedeést is 4. Fellesszeegyformén a logikus gondlkodis 6s az érzelmeet, hit épisen a ayelvi tudatos- ra, vgyanor s2vegelrodalmiak,ézelemsak lgyenck IV.A kals6 megjlenés serponi |. Azillasetrcik fonkeionlisak legyenek, tht kapesoluban legyenek 8 tralmma és sek 6 oletsek egyenek,valamint egy Kinyvdn bell egy stusiak (eit ne legyene & onyvben realist razok 6 waltdsney-sfigurdk egymis melt 2. Atipogrifia fokoratos egy, th kezdethen abe nagyobb meek x vastagabbak egye- ek, snagységuk fkozatsan kisebbedjn. Gyakorohass akin a foliis avast 5. A papi j6mindégtlegyen ne ssn d,s az oldalak legyeack sellck és itekithettk. 4. Salyalegyen a kinyy Kany, és a et tkinve legyen les 5. Legyenc azz less és komen kezelhetsepédestod pa hgyemsayos mova bet Onzessgtben egyszer egyen a program, Kinnyen Kezelhet6 mind a gyerek, mind tani smé- a. Nari eseben nincsensuihség se korrepetlisa, se magdntans, e zi sepiséye.Talén ‘em lll kin hangslyozni a mine tankéayee évéayes kOvetelmént: a nyelvhelyesség 65a he- yess seemponyb kifogstalannak kell ei. cyA jelenteg hasznéit olvasss- és frastanitisi programok {A programok ismenetésénck a szemponi: 2) adatok (sneak megilenés ve, eskszrendscr), ya tananyag sur, c) tans mence, eps, d) az olvesSknyy sz6vege,e) az iistanti 1. A hangeztaté-clemz6-isszetevs médszer szoképes el6programmal 2) Adatok Sern: Rowse AvorAs,Rouasnovcss Tom en, MED Io A mean 197, Tani 192-5 maginidstan(RO-KA ) sanrendste: Oho’ nok. mink leg van a is sa mgyetk gy ses meme sak: rn tno. nk ot ita: d= ‘roa any shen ankles: Feladpot ey ras yak sir, mst gst mente: Hogyan ona as dds oan nb ai seein ‘aera Romaskovies Ads) magnon még praknsabb tet a ede enkoend- ste, ri tao men it maf szrev, eye aK, pet age tn, Eh her y-ayfelpcomas trl, rs val tin, vali ey-eny tnt in ek Kel Ar elke a i nap. gyi et Oasis mune sabvegsnseentttelnSctaFeladtlpot a Oaths ass cin is ‘sk pa esr aaa ltokl 6 eok, rid lites, vege sck (lovee a diferent oases, dokumeneumszivegsk Minemai ofasmi- nysinkl nm. & fie sek Kony, knnyen ee ls A tananyg srr hrm sleds, Rett lS eka, abs stimits miso lara ‘clk aap elprogmim, vagyis soak a Ks ksi srk, és _httis progeny. lint ainda hoy iy mon ich progam. ‘A propranozssor ais el a sevakt, Egy sora fll emi Bennik hang egymds sai, ex Genel nlc) Masri tll eel egy hangs a 06 Kell és mesh & ely ex poi mali Ex ameter. Anégyzetpropam et a occ nals vj Perregrrer O35 12845 (2 alGae |G aa ee z Ares BEES RIES 1 2a eo L2ass. wa war} | [ade Aes eee 7, a ‘A programozsiak az az eldaye, hogy nem kl bossa wassokat ani A progamokat a gyrekek konnyen mepigyik, sks Gs késttenek programokal a szavakhos. Végil is mindvégigKorunk izgalmasjtkit jsszik, a programovds. A programoris 6 fejlesai halls tin analizdliskéssd. Nemessk a pontonolsasr als ne ‘elésben van jlensége,hanem a nyehtan 6 a heljesstaniistban is, Sokszz a5 flintsvel, ‘vozgasival nivel a sebkinset. Ezenkivilfigylemve,gyorsasiga és logikus gondckodsra neve, a‘Az Sbrajeles clvasselssorban az Abéeéskonyy mize, sins sjtos mepoldéa:Képck ‘vannak a yerek 6, sa gyerekck a képek al sygllt szavakelsShangait kell ssefonnia is — skirsak a progranfallal vals tevékenysé sorén —,fjbenwién6” mankira Kényceril a gyerck, esta sz6bel (beszlési és beszéahalis- beads késsége edssnck, ‘A gyakors, ar dnllendrzst a robots feladatok sols, amelyek az 1s «2. osilyseam- ‘akestet Fladatgysjteméaybenaithatsk meg. Ez program legiksbb vali rz. 461 dlporite ro? 4 mu He ujm 1a 8 Bee a ulm) {é[1 c ) (ulm) Lfi EE M[U] [U[M LU] [AJL um me) 6 6 fe =e Sees Se eee ‘Morgdsos, ritmikus Jitékok, mondoksk serves rései a programaak, A jtékokat kt esoportha ‘srk: 1, az olvasis, 2a es sept jtchoka (LEB, kira. 1. A programflla sok eho lhe sani Egikak Mi lia.” kendet jth, PL Mink @ 3. ik6 2. ablakshan? A gyerokek el6sie az alpsaGe mond, maj levélasadk hangot: kad mr eak a hangot mond. Tobbnyire bless a markukb a mepods, maj a tan hiro se ‘mol, majd a Dob ki” elses a gyerekek a keiket magssb lendivehangosan megmondck & melts. Axel thot fordtvais lhe sani, Hol lakika.2” Kes eave, Ee nehezeb, ‘Az Gssrolvass tnt is meg lhe jtékosan oan a programa etsgével. Az Sszcovanit 2 hanggl Kerdik. A gyrekeknek ex mondjdk: I itogatsba megy az ahoe: ha — la stb, Maj a mapénangk itogayjik meg a méssahangz6kat:a-l— ath Ax Osseevonsnak e forma 3200- tan eléggé mechanikus, ex jtckos mozgéssl Kisrik. Az dszeolvasiskorazonnal megbeszéik, hogy meyikhangkapesoatak van elentse. Ameyikhangkapesolat xtelmes stalk, anal a gye rekek Oke étiek az asta et ks: Burm, Gelmes”. Ha nem éelines, kor kab fon- ‘ikea kez, esivljk a fejaket Az éneles sat mond i ola 2, Ax stant is sok tos wovdhenysée kisi, A misalhangzdk levélesessakor lkalmazott pains 6 Kenora is pyben, 8A szeré & 2 programma dlgoes nveldk sok jst gyi deze, amelyck jl sols az ‘edahossebknéges Kérmorgh fn. 6.Hangoztté-clemas-iscetev6 médsver, snétagltatissl 2) Adatok: Aszeratk EszrexoAt vost FOLDES| KATALIN (Banus Tivos 6s LADA BAUNINE kiatnak felhaszslisival) [Ammegjclenéséve: 1993, Apcrai Ki, Celli onkberendszere: Az én dbécém c.tankinyy, Gyingyberi rs mankaftzt, valamia bettie, demonstricisshivaképek, jéékoshanguténzs hepa anes flere; a miso eevee Az els oad ‘onyiem,Seépen,heyesen résmunkaficet,valamietbetGksny. A tants demons excel be ‘nivsksps, nagy méret, fla thet képek, hangutinashangokt sbrszols Kip, yA tananyag struktiraja, A szera5k at hangsyozsk (Tani, 1994/1), hogy magyar nyelv sajsospainak mepfelelsolvaséstantési médszet slkalmazztk, ami at jlo, hogy vssatétek& hangoata6-clema-szetev5 médserhex és a s2sagolishes. Megsintetk a lob el6prgrames, hye jttkos, hangutdnzson sap hangflismets & hangbssevonisi yakolatokatalkalna?- mak eres 6hirom han. A hangisevonsseyakovitk a Susreolvasbet kek 6. Az eli flév- ten csk szStagovsolvastana,Indokisuk a Kovekez6: én, mer a ksgyermek keadetten 2-3 bets s2étagokatKonnyebben ja 6s dszeolvsea, mint a 26 eps. A bzts sdtagolis az alapia tis hangoztatsnak,aszelematsck, thi a lysis lapozssnak i! (im. 23. Ax én dh ‘fan nyomttt kiss mgybetdkegyies tans nrtalmazza (eta Wits meptartotsk aRoman- kovic-rogramb), a Gyongyberk c. munkazet tants a rt isetdket. Az rants rhuza- mos az olvasistanfsal, tet hirom betformaa kel a gyerknek egyszereemlckezie, Abetanfs smendj a KOveke26: if 8, m, 0 6,161,855 4, 6%, 8.6, 0.5, 25 6b ke aie Bods fe 80 gy. 25,05 ny 1 I, X25 de, dos, Wr Lats, hogy Ggyelnek s hangfsbeli tomogén ila, S a misodik problematius hang taisa un egyotesenayakorelttjsk mindket, pl. a ¢ tin ak 6a g megkilbabiettse. A magéahangrskt posal a mésalhangzskat lel nyomt ©) Abbettanitis ps. NagyonIsnyeges, hogy vsszahelyerik«hanganiseldlepessée, eit Sonend:hangtanfis, maj betans. A tans pela koveteaSk: temas hep szbegalko- tis sags: a tanalthangt ttl szaak Keresése hang lela a sz; angek bsze- ‘vonds; hang és betd mepelletése; bet sszeolvasés;nagy- 6 kisbetegyeaese; egy, kt 6s bags szavakolvasatsa, a sstaghatiok mepfigyeitse; szSserkeztek, mondaok 6 svegek ‘lvasis. Litt, hogy a régi dolgok felis Kivi nghiny clemet avetsk a programokbe, yen slau sszerezeekolvattisa a NYIK peogrambol valamint a hang és a bets Gssekapeso- isa aTolnal-f166),ilyenkor a még nem tant hangoubest egy hep belyetesti (bet +f raza + bed Me) ‘Az irott bet tanitisinak lepése: ivOksp,Kepésive az tt betiforméval viol; bets _négyzaudcsba kifle mércben;beliis vonalasrendsaerben; ss, aj betG kapesoisa:nfsols ‘ot, mad nyortatt irs; emlckezetb6 i, pl. Rep nevénck & leis ollbamonds (Minden ‘oldalen tata egy sora tlltamondishoz, A tollbamondés mira betGeleek diktlssval elezd6d- bet) a‘Az iis munkaze felépitse: Ar eles réseseneasieadatokkal Kerik a kine uj ‘zmorgis aheljescerwafogés meptantsire maj az idayok megfigycetsekivetkezk, a etele- mek vzolsa ss, tlbamonds, A isbek sa a Kivethenbetkapcsolissmendet Kv: als ‘ves, fel els als hurokvona, es hurokvona, eke, él mondatok i, olson 6) Arolvasminyanyag érdckes, zines, gyermekkizpont, Az olvasknyvekelkésltek az als ta- _gozatnak mind ang osalyra. Ax ei ostly miso flvére Kat Az el olvassknyer. A sok oszily anyagt Héssnvardrtatalmazza (anyagét Ny‘ Tamdané tani dota Sze), scovegel nagyjb az évseakokhoe igazodaak, erien felhasenslsk magyar gyermekirodalom asszkussit, Mért, Gzdonyit & Bemdek Eleke A harmadikos kay cime Hésining, Bari ‘Liselint€s Farag6Altilnéosszedlitsban. A ket els ele encikopéis jell, a masa fle ‘tanalmazza a magyar tiéocln olvasminyokat, Hasoné feéptse van anegyeikes Hétscinilénak, smelye:Bathori Anna Zsuzsanna litt Sze 17. Helyesejtésre alapoztt elemas-issete6 eljrds. ‘Kidolgozja: HemnAoné HAMORSZAY ZSUZSANN, a ankinyvek cme: ABC-is, Kiadja a segedi Mozaik Oka Sti (megjlens alt, 1995-6), 8. Fonomimikal bee Kidogozdis CuAscAnne Suton ALice 6 TAN J6rserNe ‘ingja a Nemzti Tankéayvhiad(mepelnés ala. 1995 Gexée igen). Az olvasas-iras tanitasdnak eldkészitése ‘A Jootvasésantis! modszemer hozztaonik a elskeses. Ax eOkesits a restkesetgek Kia- Iakitésit é dlland6 gyakorlsit lent. Ez munka nem fejeaSthet 2 a tlajdonképpeni ovis lds megkezdsckor,hanem ez i folate kell a szOhsét figasen. Nem seabed sjnslnunk az clkésztdse ford id, mivelkésSbsokszorosan mest uajonképpen ax elites a hé- bbl nehéaségek igi prevencija ‘A kilonbi késesgek egymisra épilnek,hierarchikusrendszrt alkotnak. Emac a rendszer- ek logit el jn, mivel a prob jelentkezesekor mind az alacsonyabb stincke kell vsszaténi, Era munkaloikus gondlkodés, tllékonysigo és Kirti kivin a tn tli exe. ex munhijnak lepnehezebh — de egal lepszebo — része, [Az etkésris son phuzamosan ala ki az olvais 6s a2 ii résakéssdgeht: sok olyan sGvelet van, mely mindkétterett munkilja, Cs a betelemek tanta spoils fladat, ort ext sb a stants fejeztbon trl A reuckésstgeknek ket esoportjt kilnbiztetjuk meg. Ax datos résakéxségek vol al pz, més vem jelentk spells elvass-rsfladatok wept, snagy réscik a bb treat is ‘alapoze: jena besa danosfjleasége, az emlékezet, logis gondolkod, a fgyeem, Pa iuuséenk, side vonhas az rrelemvilg 6a hepa filets is. Az ala model szem- “ei, hogy cack a nésktsrségek hogyan timogaysk az olvassiitKoovellentl elGkési6beszéd- ees rsksaxéget 0> ‘Modell a olvasétants lakes _[[awaxezer oo | eee veal evesség, to inényok is ~ Le (isstesaaisy 7 (vissaestois) (Baoan) EEO (GRAMMATIKAT ees rmejoselis\[ BESZEDMEGERTES ] SZABALYOK shiva, ‘Shaivpassav ismereek slkalmacds keep ‘mondatlkots, mond nés sivepserkestés A specs isakéaségek mir kzvetlntl az olvass-rs tants esi el, ez a kovetkent ' Kommunikscis magatards Malkin: az olvass cna ismerste: 4 nyeli mdaossig Kak, a saéagoés; Via Kommunikcisszoisainak a smare; a betdolemek ismerete: a metaognitiv készségck Kalakisa:onellentexs. A halls, a beszédészlels, a besaédmegéntsfejestsével,valamint a bes2tejlesztse (Ais, székincs, gammnattahelyessé) kiln fejezcek foglalkoznak. Most esakannyit kivdnunk hangs Iyoani, hogy een teriletek felestésevégteletl fonos, ment I. az olvasstanis a esate pt, 2 felolvasook & besefletésck pos keadetben ax érelmi-iodalmi élméay hidnyt, 3. a tan ‘ope inka viz, spe ava, eppen exert fonts a alls! erate feszes, Rais 1 leségepedignktchetetlen ming azolvais, mind a helyesirstanitisthoz. A kivetkexSehon fl- oro a résokéeségeket,rvden jellemezzik Get, s megemlitink néhinyalkalmazhtsgyakorls- pus; alain simottonk a rscksstyfejestétnektvolabi era emnek meet nk ugy- ‘is nem taht nindenkis2imicasekségsnck az elit erie fejlszés). siAx tans résekésségek Auatinoerickimég ‘oaika Egésers:viszonyok fismertse, pl. besos tesa sade tags fladatok a n6- enya edscivel, esészeel kapesoat- ban, épek Sszileszése,,mesebesk vagy ey kép résoeteibl Kell ax ends kovekcaeni st, [Nem fa vstonyokflismerése, pl. esoponons- Sok megadot szempontok sera, halay- tekok,olyan dolgok shizdsa, melyek nem ilenek egy bizoayos soba: a kakubkfika felsmerése th, A dolgok lajdonsdgainak a flismertse, pla kavelen Komyezet dolgunak, dlatokrak, emberchnek a tulaonsai a sink ime- et; al keds yal Hasonlbsdgok & halonbségekfelismenetése, Dl besalgetts a cslidapoksl, az oxaly- tarsal: magasabh, alacsonyabb, Kové- ebb, sovinyabb, hasonl beszsletsck genyezet Joga, latokrd; ket azonos- ‘ak in pen aot sm kalontséget kell smegkeresai stb Forma felimeetse, pl. ogy sorozatban 37 220- 0s alaks dolgok fesmersse, Kiseinezese, ennck a gyakoratnt Kedvelt vilozata a sonmint késztse vagy kszinezése; ,.Ke- resd a pir”, . Mey az émyéka”; i. Sesnfotom, legals a late Sse 6s soning ismert, Azonossituda, pl. ismerje a gyerek tne ‘tink, eslitagininak a neve, kiz- ~ vetlen kirmyeeténe doit. ey cata ‘Az analliszindsis mvlee rész-egésr vi szonyoconslapl: 8 mondatfelboaisa sae vakr, maja szavakflbontsaszeapokm, hangokr,kés6bb — mésodikosélyban — s2éelemekre. A nyelvanban «moro tants sezen lap. bet részeinek f= lismerte ‘A hangok jis iene: magdnhangatk 6 méssalhangzbk, RESO a myelvan te. _6ridksoportosiisa een slap A bei) ‘dk ismerete:nyomttot és oat Bet, his- Ee ragyher ah lokésti—onkxes eseieken — a hangok és 2 ute ruadonsigninak a ant, et & syyelvtani ktegik tlayonsagninak at ist, _Eiitsciti a bang a bet Sssochasonlitisét = megkilonbizttéét. Ex nagyon fontos este: a gyerek elite jobban megiegy2i sr les honraszikat, isgosia hasoals hangok és bet zavarik egy elismeré- ext ket ajénlats egymistl tol ta ‘tani (homogén git). ‘A ayermek sziméra forma felismertse née “scrote kell vel fogllkoz- ni. A sa hangalajaajelentéstaralom for- mj. bor, hogy’ trl afgyeimet, el ‘el vonatkoinn a elem Es olva- stan lepnehezeb pont, A sziemokismeretesikspesasrdanallisher, 1 hangok mepszimllisthoz, valamint an- nak a megillaptschor, hogy hinyadik he- Iyen ll a s26bon egy bizonyos hang. Fontos, hogy hozziszokon adojgk megneve schez,azoositissor, enki nem anit- ts serieFigyelem Exymdswniég Kovetése, pl valamiyen sor rend kovetése:négyzehilds flzelpon minden smdsodiknégyzatbe egy fgeleges vonal hiss: sorminta kovets, sorozatok Kiegéztse. Ex 4 _gyakorat nemesk figyelmet kovetl, hanem ait musératket is felsm, 6 a tempse is fokozza ‘Gyongyfiztstéhasoals maipulatvwevéhenysé- set ie leet e fre felhasznn. A kite” ‘vagy a karmestte" sori vlskinek a morgs- st kell pmtosan tino st. Felismerési gyakolatgk, pl nevezze meg a ayerek a képen litt dolgokat, 1 sapiban 6ssze- yo irgyaka,shagyunk eye rvideb id fs sremlére. ack a gyskorlatk » ment je fjeszik Tenpd Koxpes, 8 beszkdtemps Kaaksé verse é sural kort oid mons A 6 rimusér6t Kaas 6s fejlesaése mon- ‘kik, versek mondatsval, imibus moss ‘al Kiss A satagolis Kise tapos, ‘obbal sb. A sormintarajolisa is fee ri snskésraéget, Ie vonhats még a mozgiso,fe- Ielgetss a, gyermekikok. Emldheret Mind vid rd meméri, mind a oss ‘memirafeileststre seks va, valamisexya- riot foots a verbs a vzulis meméria lest és. A rv vd memécia alesse alealmas syakorlat aérgyak mepfigyeletése, maj eakar- suk unt mepneverésik; egy Képen lot doigk felsorodsaemlékezetb;,s2avina jc, [Bzebhel a gyakoratkkal — Konkid, ehit owyet anyagou — a hangol sorrendié. re a tants bs o6 Fontos ez gyaorat a zak nagyobb ce- meinek — srg, sdelemek — gyakorlésé hoe, sib a rend 6 a mondatrend gy orsshor Az dsseolasds 4 hangbet6 kapesolt gyors fesmerésén mili, itt Hnyeges tayens a gyorg. Eagck aban van ¢fostossga, hogy fétesi a adaréhat, a endletsebsbessdre soba a lassi Nem sabes bajszoli a tm- ‘Gt, de az indokolatlan Inssigot sem kell egitim, | Rec alain rt erngetéom kee megvalsu6 itmus, sa besa pega ol ass alaps. A bes i reve 6 sx rete villosa, mint ene. A oss iv memérihan trolidaakcmegta- rit doigok. A rvid tiv memsrin a pill rung gyors ements: gyereknek ben ‘ell ani, ogy mit olvasot nhiny s25- ‘Val K&D jnthiny mondatal eit, mas ‘uben nem én meg a szoveget, 3