Matek 1 Peldatar

VISOKA TEHNIČKA ŠKOLA
STRUKOVNIH STUDIJA SUBOTICA

SZABADKAI MŰSZAKI SZAKFŐISKOLA
Mgr. Boros István

Csikós Pajor Gizella
DISZKRÉT
MATEMATIKA
7×(15+15+15)
FELADATOK A GYAKORLATOKHOZ
ÉS ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATOK
SZABADKA/SUBOTICA 2008
Szakvéleményező
Dr. Takács Márta
A szöveg előkészítése
Mgr. Boros I. és Csikós P.G.
az elektronikus kiadvány
és a nyomtatott változat
műszaki szerkesztője: Mgr. Boros I.
A kiadó nevében: Dr. Matijevics István, igazgató
Példányszám: 150
Nyomda: Biromarket
Opinio magistri probabilis tantum.
Nihil probat qui nimium probat.¾
_________________
ELŐSZÓ
Ez a »Feladatgyűjtemény Diszkrét Matematikából

7×(15+15+15)« a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola elsőéves
hallgatói számára készült. A feladatgyűjtemény előtt már
megjelent a tankönyv-helyettesítő jegyzet Diszkrét
Matematika címen. A jegyzetet a Szakfőiskolánk Programja
alapján szerkesztettük. A tantárgy minden akkreditált
program szerint tanuló elsőéves hallgatónak alaptantárgy, és
az első félév (őszi szemeszter) folyamán hallgatják heti 2 óra
előadás és 2 óra táblagyakorlat kereteiben. A
Feladatgyűjtemény összeállításakor a szerzők feltételezték,
hogy az olvasó az alapvető elméleti ismereteket már
elsajátította. Jelen kiadvány elsősorban a gyakorlatokon
kidolgozandó feladatokat tartalmazza, valamint a korábbi
írásbeli kollokviumokon és vizsgákon kiadott feladatok
megoldásait mutatja meg a szokásos megoldásmódnál egy
kissé bőségesebb magyarázattal. A feladatok egy részét
megoldás nélkül csak kitűztük, úgymond: egy kicsit önállóan
is gondolkodjon az olvasó! A grafikus ábrázolás majdnem
teljesen kiszorult, mert a táblagyakorlatokon ezt bőségesen
pótoljuk. Ez a Feladatgyűjtemény a Jegyzettel együtt
tekinthető egésznek, ezért nem mellékeltük a felhasznált
irodalom listáját – ez a lista azonos lenne a Jegyzetben
közzétett listával. A feladatok megfogalmazása részben
azonos a felsorolt forrásokban megtalálható feladatokéval, de
több feladat a szerzők által modifikált illetve önállóan
megfogalmazott szöveggel jelenik meg.
¾
A tanító véleménye csak valószínűleg igaz.
Semmit sem bizonyít, ha túl sokat bizonyít.
A Feladatgyűjtemény hét fejezetre tagolódik.
Mindegyik fejezet két részből áll:
0. A GYAKORLATOKON KIDOLGOZANDÓ FELADATOK

(A feladatokat Csikós Pajor Gizella válogatta),
1. MEGOLDOTT ÍRÁSBELI FELADATOK

(Válogatás és megoldások Mgr. Boros István)
A megoldott vizsgafeladatok mindegyike után felkínáltunk egy

nem megoldott feladatot is (ha ezekkel probléma adódik,
forduljon a hallgató szerzőkhöz).
Lapozzák, olvassák a Feladatgyűjteményt (és a Jegyzetet is)
az előszó felett a jobb felső sarokban álló mottó szellemében.
Észrevételeiket és megjegyzéseiket személyesen és
elektronikus levélben is közölhetik az alábbi címeken:
iboros@vts.su.ac.yu vagy cspelli@vts.su.ac.yu
Szabadka, 2008. szeptembere

______7×(15+15+15)
TARTALOM
7 fejezet
15 gyakorló feladat
15 megoldott írásbeli vizsgafeladat
15 feladat önálló gyakorlásra:
1. Polinomok 1
1.0. Gyakorló feladatok 1
1.1. Írásbeli vizsgafeladatok 16
2. Komplex számok 31
3. Vektoralgebra 61
4. Térbeli koordinátageometria 89
5. Mátrixok és determinánsok 125
6. Lineáris egyenletrendszerek 161
7. Lineáris vektorterek 207
_________________1.
POLINOMOK
1.0. GYAKORLÓ FELADATOK
1.0.1. Feladat:
Határozzuk meg a P( x ) = 2 x 4 − 3 x 3 + 4 x 2 − 5 x + 6 és
Q( x ) = x 2 − 3x + 1 polinomok hányadosát..
Megoldás:
(2 x 4
)( )
− 3x 3 + 4 x 2 − 5 x + 6 : x 2 − 3x + 1 = 2 x 2 + 3x + 11
± 2x ∓ 6x ± 2x
4 3 2
3x 3 + 2 x 2 − 5 x + 6
± 3x 3 ∓ 9 x 2 ± 3x
11x 2 − 8 x + 6
∓ 11x 2 ∓ 33x ± 11
25 x − 5
A két polinom hányadosát a következőképpen írhatjuk fel:
P4 ( x ) 25 x − 5
= 2 x 2 + 3x + 11 + 2 .
Q2 (x ) x − 3x + 1
1.0.2. Feladat:
Határozzuk meg a P( x ) = x 3 − 3x 2 − x − 1 és Q( x ) = 3 x 2 − 2 x + 1
polinomok hányadosát.
______________________________________________________
1
Feladatgyűjtemény Diszkrét matematika
Megoldás:
(x 3
)( )
− 3x 2 − x − 1 : 3x 2 − 2 x + 1 =
x 7
−
3 9
2x2 x
± x3 ∓ ±
3 3
7 4
− x2 − x −1
3 3
7 2 14 7
∓ x ± x∓
3 9 9
26 2
− x−
9 9
A két polinom hányadosát tehát a következőképpen írhatjuk fel:
26 2
− x−
P3 ( x ) x 7 9 9 .
= − +
Q2 ( x ) 3 9 3 x 2 − 2 x + 1
1.0.3. Feladat:
Írjuk fel azt a harmadfokú P ( x ) polinomot, amelyre teljesülnek

a következő feltételek: P (0) = 2, P (−1) = −2, P(−2) = 1, P (1) = 3 .
Megoldás:
A harmadfokú polinom általános alakja P3 ( x ) = ax 3 + bx 2 + cx + d .
Helyettesítsük be a polinomba az x változó adott értékeit. Ekkor azt
kapjuk, hogy:
P3 (0 ) = d
P3 (− 1) = −a + b − c + d
P3 (1) = a + b + c + d
P3 (− 2) = −8a + 4b − 2c + d .
Ebből viszont a következő egyenletrendszert kapjuk:
______________________________________________________
2
Polinomok_______ Feladatgyűjtemény
d = 2
− a + b − c + d = −2
a + b + c + d = 3
− 8a + 4b − 2c + d = 1
− a + b − c = −4
a + b + c = 1
− 8a + 4b − 2c = −1
3
Az első két egyenlet összeadásával kapjuk, hogy : b = − .
2
Ebből következik továbbá, hogy:
5
a+c = 2 a + 2c = 5
2 ⇒ ,
− 8a − 2c = 5
− 8a − 2c = 5
5 25
ahonnan − 6a = 10 . Az a együttható értéke tehát − , továbbá c = .
3 6
Így a keresett harmadfokú polinom a következőképpen írható
5 3 25
fel: P3 ( x ) = − x 3 − x 2 + x + 2.
3 2 6
1.0.4. Feladat:
Számítsuk ki az a, b, c valós együtthatókat a P(x) polinomban

úgy, hogy az osztható legyen az x − 1 és x + 2 binomokkal, x − 4 -gyel
való osztás esetén pedig 18 legyen a maradék, ha:
P( x ) = x 3 + ax 2 + bx + c .
Megoldás:
A Bezout-tétel alapján következik, hogy:
(x − 1) P(x ) ⇒ P(1) = 0 ⇒ 1 + a + b + c = 0
(x + 2) P(x ) ⇒ P(− 2) = 0 ⇒ − 8 + 4a − 2b + c = 0
P (4 ) = 18 ⇒ 64 + 16a + 4b + c = 18
______________________________________________________
3
Ekkor a következő egyenletrendszert kapjuk:

a + b + c = −1 ⇒ c = −1 − a − b
4a − 2b + c = 8
16a + 4b + c = − 46
4a − 2b − 1 − a − b = 8
16a + 4b − 1 − a − b = −46
3a − 3b = 9
15a + 3b = −45
a −b = 3
5a + b = −15
6a = −12 ⇒ a = −2 ⇒ b = −5 ⇒ c = 6
P( x ) = x 3 − 2 x 2 − 5 x + 6 a keresett harmadfokú polinom.
1.0.5. Feladat:
Határozzuk meg a p, q, r , s valós együtthatókat a
P4 ( x ) = x 4 + px 3 + qx 2 + rx + s
polinomban úgy, hogy az osztható legyen a x + 2, x + 4, x − 3
binomokkal, x + 1 -gyel való osztás esetén pedig 24 legyen a maradék.
Megoldás:
A Bezout-tétel alapján következik, hogy:
(x + 2) P(x ) ⇒ P(− 2) = s − 2r + 4q − 8 p + 16 = 0
(x + 4) P(x ) ⇒ P(− 4) = s − 4r + 16q − 64 p + 256 = 0
(x − 3) P(x ) ⇒ P(3) = s + 3r + 9q + 27 p + 81 = 0
P(− 1) = s − r + q − p + 1 = 24 ⇒ s = 23 + p − q + r
Helyettesítsük be az s változót a többi egyenletbe. Ekkor a

következő egyenletrendszert kapjuk:
______________________________________________________
4
−7p + 3q − r = − 39
− 63 p + 15q − 3r = − 279 ⇒ r = 39 − 7 p + 3q
28 p + 8q + 4r = − 104
− 63 p + 15q − 117 + 21 p − 9q = −279

28 p + 8q + 156 − 28 p + 12q = −104
− 42 p + 6q = − 162
20q = − 260 ⇒ q = −13
⇒ p = 2 ⇒ r = −14 ⇒ s = 24 .
Tehát a kresett P( x ) polinom: P( x ) = x 4 + 2 x 3 − 13x 2 − 14 x + 24 .

1.0.6. Feladat:
Keressük meg a P( x ) = x 6 − 6 x 4 − 4 x 3 + 9 x 2 + 12 x + 4 polinom

összes gyökét, majd botsuk tényezőkre a valós számok halmaza felett.
Megoldás:
A P( x ) polinom hatodfokú, ami azt jelenti, hogy összesen 6

gyöke van amelyek közül valamelyik esetleg lehet többszörös gyök is.
Ha létezik egész gyök, akkor az a 4 szabad tag osztója kell legyen,
tehát a ± 1, ± 2, ± 4 számok között kereshetjük őket. A Horner-séma
segítségével gyorsan és könnyen leellenőrizhetjük, az felsorolt számok
közül melyik gyöke az adott polinomnak:
1 0 -6 -4 9 12 4
1 1 1 -5 -9 0 12 16 ⇒ az 1 nem gyök
1 0 -6 -4 9 12 4
-1 1 -1 -5 1 8 4 0 ⇒ a -1 egyszeres gyök
1 -1 -5 1 8 4
-1 1 -2 -3 4 4 0 ⇒ a -1 kétszeres gyök
______________________________________________________
5
1 -2 -3 4 4
-1 1 -3 0 4 0 ⇒ a -1 háromszoros gyök
1 -3 0 4
-1 1 -4 4 0 ⇒ a -1 négyszeres gyök
A gyökök ismeretében a P( x ) polinomot a következőképpen

írhatjuk fel:
P( x ) = ( x + 1) (x 2 − 4 x + 4 ) .
4
Ebből könnyen belátható, hogy a tényezőkre bontott alak az R

halmaz felett:
P( x ) = ( x + 1) ( x − 2) .
4 2
1.0.7. Feladat:
Határozzuk meg az adott polinom racionális gyökeit:

P( x ) = x 6 − 6 x 5 + 11x 4 − x 3 − 18 x 2 + 20 x − 8 .
Megoldás:
A hatodfokú polinomnak összesen 6 gyöke van, amelyek közül
nem kell mind valós legyen, a valósak közül pedig nem kell mind
racionális legyen. Az egész és tört gyököket (tehát a racionálisokat) az
előző feladathoz hasonlóan kereshetjük a Horner-sémával:
1 -6 11 -1 -18 20 -8
1 1 -5 6 5 -13 7 -1 ⇒ az 1 nem gyök
1 -6 11 -1 -18 20 -8
-1 1 -7 18 -19 1 19 -27 ⇒ a -1 nem gyök
1 -6 11 -1 -18 20 -8
2 1 -4 3 5 -8 4 0 ⇒ a 2 egyszeres gyök
______________________________________________________
6
Az első gyök ( x1 = 2 ) meghatározása után az adott polinomot

felírhatjuk a következő tényezős alakban:
P( x ) = ( x − 2) (x 5 − 4 x 4 + 3x 3 + 5 x 2 − 8 x + 4) .
A továbbiakban a kapott ötödfokú polinom gyökeit keressük. Mivel a 2

lehet többszörös gyök is, még egyszer számolunk vele a sémában:
1 -4 3 5 -8 4
2 1 -2 -1 3 -2 0 ⇒ a 2 kétszeres gyök
Ezért a polinom a P( x ) = ( x − 2 ) (x 4 − 2 x 3 − x 2 + 3x − 2) alakban

2
is írható. Most a negyedfokú polinom gyökeit keressük, azzal hogy még

mindig fennállhat az a lehetőség is, hogy a 2 háromszoros gyök.
Ellenőrizzük le:
1 -2 -1 3 -2
2 1 0 -1 1 0 ⇒ a 2 háromszoros gyök
Ezekután a polinom felírható P(x ) = ( x − 2) (x 3 − x + 1) alakban

3
is. A továbbiakban tehát az x 3 − x + 1 harmadfokú polinom gyökeit

keressük. Ennek vagy három valós, vagy egy valós és két komplex
gyöke van, de mindenféleképpen létezik még egy valós gyök. Ez a valós
gyök lehet akár racionális, akár irracionális szám is. Ha racionális lenne,
akkor az csak az 1 vagy a − 1 lehetne (a szabad tag osztói), de ezeket
már a korábbi Horner-sémákkal kizártuk. Ezek alapján kimondhatjuk,
hogy nincs több racionális gyök. A feladat megoldása ezzel
befejeződött, mert csak a racionális gyököket kellett meghatároznunk,
ezek pedig az x1 = x2 = x3 = 2 számok. Az utolsóként felírható tényezős
alak:
P( x ) = ( x − 2) (x 3 − x + 1) .
3
______________________________________________________
7
1.0.8. Feladat:
Határozzuk meg a valós a paraméter értékét a

P4 ( x ) = x 4 − 6 x 3 + 14 x 2 − 14 x + a polinomban úgy, hogy az egyik gyöke
az x1 = 2 + i komplex szám legyen. Az így kapott polinomot bontsuk
tényezőkre a valós számok halmaza felett.
Megoldás:
Az adott polinom együtthatói valós számok, ezért ha
x1 = 2 + i ⇒ x2 = 2 − i .
Felírható tehát, hogy:
P4 ( x ) = ( x − x1 )(x − x2 ) P2 ( x )
P4 ( x ) = ( x − 2 − i )( x − 2 + i ) P2 ( x )
P4 ( x ) = (x 2 − 4 x + 5) P2 ( x ) ⇒ P2 ( x ) = P4 ( x ) : (x 2 − 4 x + 5) .
(x 4
)( )
− 6 x 3 + 14 x 2 − 14 x + a : x 2 − 4 x + 5 = x 2 − 2 x + 1
± x 4 ∓ 4 x3 ± 5x 2
− 2 x 3 + 9 x 2 − 14 x + a
∓ 2 x 3 ± 8 x 2 ∓ 10 x
x2 − 4x + a
± x2 ∓ 4x ± 5
a −5
A P4 ( x ) polinom maradék nélkül osztható az (x 2 − 4 x + 5)
polinommal, ezért a − 5 = 0 kell legyen, ahonnan a = 5 . A polinom
tényezőkre bontott alakja pedig P4 ( x ) = (x 2 − 4 x + 5)(x 2 − 2 x + 1) ,
illetve:
P4 ( x ) = (x 2 − 4 x + 5)( x − 1) .
2
______________________________________________________
8
1.0.9. Feladat:
A P( x ) polinom x − 1, x − 2 és x + 1 -gyel való osztásánál a
maradékok rendre 2, 3 és 6 . Határozzuk meg a P ( x ) polinomnak ezek
szorzatával, az ( x − 1)( x − 2 )( x + 1) -gyel történő osztásának maradékát.
Megoldás:
Az (x − 1)( x − 2 )( x + 1) osztó egy harmadfokú polinom, ami azt
jelenti, hogy a vele történő osztás maradéka legfeljebb egy másodfokú
polinom lehet, vagyis felírható az R( x ) = ax 2 + bx + c alakban. Érvényes
tvábbá, hogy:
P ( x ) = ( x − 1)( x − 2 )( x + 1)Q( x ) + R ( x ) ,
illetve
P( x ) = ( x − 1)( x − 2 )( x + 1)Q(x ) + ax 2 + bx + c .
Vegyük észre, hogy innen:

P (1) = 0 ⋅ Q( x ) + a + b + c = a + b + c
P (2 ) = 0 ⋅ Q( x ) + 4a + 2b + c = 4a + 2b + c
P(− 1) = 0 ⋅ Q( x ) + a − b + c = a − b + c .
Másrészt a feladat feltételei és a Bezout-tétel alapján igaz, hogy
P (1) = 2, P (2 ) = 3, P (− 1) = 6 . Ezért a következő egyenletrendszert kell
megoldanunk:
a + b + c = 2
4a + 2b + c = 3
a − b + c = 6
⇒ 2a + 2c = 8 ⇒ a + c = 4 ⇒ c = 4 − a
a + b + 4 − a = 2 ⇒ b = −2 ⇒ a = 1 ⇒ c = 3 .
Ez azt jelenti, hogy a P ( x ) polinom (x − 1)(x − 2)(x + 1) történő
osztásakor a maradék R( x ) = x 2 − 2 x + 3 .
______________________________________________________
9
1.0.10. Feladat:
Az x 3 − 7 x + λ = 0 egyenletben határozzuk meg a valós λ

paraméter értékeit úgy, hogy az egyik gyök a másiknak kétszerese
legyen.
Megoldás:
A megoldásban a harmadfokú egyenletre vonatkozó Viete-

képleteket fogjuk alkalmazni, amelyek a gyökök és az együtthatók
közötti öszefüggéseket adják meg:
a2 a1 a0
x1 + x 2 + x3 = − , x1 x 2 + x1 x3 + x 2 x3 = , x1 x 2 x3 = −
a3 a3 a3
A mi esetünkben P3 ( x ) = x 3 − 7 x + λ = a3 x 3 + a2 x 2 + a1 x + a0 , ami
azt jelenti, hogy az a3 = 1, a2 = 0, a1 = −7, a0 = λ , és tudjuk még hogy
x1 = 2x2 . Ha ezeket behelyettesítjük a Viete-képletekbe, akkor a
következő nemlineáris egyenletrendszert kapjuk:
x1 + x2 + x3 = 3x2 + x3 = 0 ⇒ x3 = −3x2
x1 x2 + x1 x3 + x2 x3 = 2 x22 + 3x2 x3 = −7
x1 x2 x3 = 2 x22 x3 = −λ
2 x22 − 9 x22 = −7 ⇒ − 7 x22 = −7 ⇒ x22 = 1 ⇒ x2 = ±1

2 x22 (− 3x2 ) = −λ ⇒ − 6 x23 = −λ ⇒ 6 x23 = λ
Ha x2 = 1 ⇒ λ = 6 , a polinom pedig: P( x ) = x 3 − 7 x + 6 és
x1 = 2, x2 = 1, x3 = −3 .
Ha x2 = −1 ⇒ λ = −6 , a polinom pedig P( x ) = x 3 − 7 x + 6 és
x1 = −2, x2 = −1, x3 = 3 .
______________________________________________________
10
1.0.11. Feladat:
Bizonyítsuk be, hogy a P2 n ( x ) = ( x − 1) − x 2 n + 2 x − 1 polinom
2n
minden x érték esetén osztható a Q( x ) = 2 x 3 − 3x 2 + x polinommal.
Megoldás:
Elegendő megmutatni, hogy a Q( x ) polinom minden gyöke
egyúttal a P2 n ( x ) polinomnak is gyöke. A Q( x ) polinom gyökei:
Q( x ) = 0
2 x3 − 3x 2 + x = 0
x (2 x 2 − 3x + 1) = 0 ⇒
3± 9 −8 1
x1 = 0, x2 3 = ⇒ x2 = 1, x3 = .
4 2
1
Mutassuk meg, hogy a 0, 1, számok a P2 n ( x ) polinomnak is
2
gyökei:.
P2 n (0 ) = (− 1) − 0 + 0 − 1 = 1 − 1 = 0
2n
P2 n (1) = (1 − 1) − 12 n + 2 ⋅1 − 1 = 0 − 1 + 2 + 1 = 0
2n
2n 2n
⎛1⎞ ⎛1 ⎞ ⎛1⎞ 1
P2 n ⎜ ⎟ = ⎜ − 1⎟ − ⎜ ⎟ + 2 ⋅ − 1 =
⎝2⎠ ⎝2 ⎠ ⎝2⎠ 2
2n 2n
⎛ 1⎞ ⎛1⎞ 1 1
= ⎜ − ⎟ − ⎜ ⎟ + 1 − 1 = 2n − 2n = 0
⎝ 2⎠ ⎝2⎠ 2 2
Ezzel megmutattuk, hogy a Q( x ) polinom minden gyöke a

P2 n ( x ) polinomnak is gyöke, tehát a P2 n ( x ) polinom osztható a Q( x )
polinommal.
______________________________________________________
11
1.0.12. Feladat:
5x − 2
Az f ( x ) = 2 racionális törtfüggvényt bontsuk fel elemi
x + x−2
résztörtek összegére.
Megoldás:
Az x 2 + x − 2 nevező valós gyökei az x1 = 1, x2 = −2 számok,

ezért felírhatjuk, hogy:
5x − 2
f (x ) = /⋅ ( x − 1)( x + 2)
A B
= +
(x − 1)(x + 2) x − 1 x + 2
5 x − 2 = A( x + 2 ) + B( x − 1)
5 x − 2 = Ax + 2 A + Bx − B
5 x − 2 = x( A + B ) + 2 A − B
Az utolsó egyenlet bal és jobb oldalán a megfelelő együtthatók

kiegyenlítésével a következő egyenletrendszert kapjuk:
A+ B = 5
2 A − B = −2
3A = 3 ⇒ A = 1 ∧ B = 4 .
5x − 2 1 4
A keresett felbontás tehát f ( x ) = = + .
x + x − 2 x −1 x + 2
2
1.0.13. Feladat:
2x − 3
Bontsuk elemi résztörtek összegére az f (x ) =
x − 4x + 4
2
racionális törtfüggvényt..
______________________________________________________
12
Megoldás:
Az x 2 − 4 x + 4 nevező az (x − 2) binom négyzete, így:
2x − 3 2x − 3
f (x ) = /⋅ ( x − 2 )
A B 2
= = +
x − 4 x + 4 (x − 2)
2 2
x − 2 ( x − 2)2
2 x − 3 = A(x − 2 ) + B
2 x − 3 = Ax − 2 A + B
Innen következik, hogy A = 2 ∧ − 2 A + B = −3 ⇒ B = 1 .
2x − 3 2 1
A keresett felbontás tehát: f ( x ) = = + .
x − 4 x + 4 x − 2 (x − 2)2
2
1.0.14. Feladat:
5x2 + 7 x + 6
Az f ( x ) = 3 racionális törtfüggvényt bontsuk fel
x + 3x 2 − 4
parciális (elemi) résztörtek összegére.
Megoldás:
A Horner-séma segítségével könnyen megkaphatók az

x + 3x − 4 polinom gyökei. x1 = 1, x2 = x3 = −2 , mert:
3 2
1 3 0 -4
1 1 4 4 0 ⇒ x1 = 1
( )
x 3 + 3x 2 − 4 = ( x − 1) x 2 + 4 x + 4 = ( x − 1)( x + 2)
2
⇒ x2 3 = −2 .
Ekkor az elemi résztörtekre való bontás a következőképpen néz ki:
5x2 + 7 x + 6 5x2 + 7 x + 6
f (x ) =
A B C
= = + +
x + 3x − 4 ( x − 1)( x + 2)
3 2 2
x − 1 x + 2 ( x + 2 )2
______________________________________________________
13
5 x 2 + 7 x + 6 = A ( x + 2) + B( x − 1)( x + 2) + C ( x − 1)
2
x = 1 ⇒ 18 = 9 A ⇒ A=2
x = −2 ⇒ 12 = −3C ⇒ C = −4
x = 0 ⇒ 6 = 4 A − 2 B − C = 8 − 2 B + 4 = 12 − 2 B ⇒ B = 3 .
5x2 + 7 x + 6 2 3 4
A keresett felbontás tehát: f (x ) = = + − .
x + 3 x − 4 x − 1 x + 2 (x + 2)2
3 2
1.0.15. Feladat:
Bontsuk elemi résztörtek összegére az adott
2x + 2x + 3
2
f (x ) = 4 racionális törtfüggvényt.
x + 2 x3 + 4 x 2 + 3x + 2
Megoldás:
A nevező egy olyan negyedfokú polinom, amelynek nincsenek
valós gyökei (ellenőrizzék le a Horner-séma segítségével). A négy gyök
tehát két konjugált komplex számpár. Ekkor a nevező felbontható két
másodfokú polinom szorzatára:
( )(
x 4 + 2 x 3 + 4 x 2 + 3x + 2 = x 2 + ax + 2 x 2 + bx + 1 )
x 4 + 2 x3 + 4 x 2 + 3x + 2 =
= x 4 + ax3 + 2 x 2 + bx 3 + abx 2 + ax + x 2 + 2bx + 2 .
Innen:
a +b = 2 ⇒ a = 2−b
3 + ab = 4
a + 2b = 3 ⇒ 2 − b + 2b = 3 ⇒ b = 1 ⇒ a = 1 .
Következik, hogy:
( )(
x 4 + 2 x 3 + 4 x 2 + 3x + 2 = x 2 + x + 2 x 2 + x + 1 . )
______________________________________________________
14
Ekkor:
2x2 + 2x + 3 2 x2 + 2x + 3
f ( x) = = =
x 4 + 2 x 3 + 4 x 2 + 3x + 2 ( x 2 + x + 2 )( x 2 + x + 1)
Ax + B Cx + D
= + 2
x + x + 2 x + x +1
2
( ) (
2 x 2 + 2 x + 3 = ( Ax + B ) x 2 + x + 1 + (Cx + D ) x 2 + x + 2 )
2 x 2 + 2 x + 3 = Ax 3 + Ax 2 + Ax + Bx 2 + Bx + B +
+Cx3 + Cx 2 + 2Cx + Dx 2 + Dx + 2 D
2 x 2 + 2 x + 3 = ( A + C ) x3 + ( A + B + C + D) x 2 +
+ ( A + B + 2C + D) x + B + 2 D
A megfelelő együtthatók kiegyenlítésével, a következő

egyenletrendszert kapjuk:
A + C = 0 ⇒ C = −A
A+ B +C + D = 2
A + B + 2C + D = 2
B + 2D = 3 ⇒ B = 3 − 2D
A + 3 − 2D − A + D = 2
A + 3 − 2 D + 2(− A) + D = 2
− D = −1 ⇒ D = 1 ⇒ B =1
− A − D = −1 ⇒ − A − 1 = −1 ⇒ A=0 ⇒ C =0
A keresett felbontás:
2x2 + 2x + 3 1 1
f (x ) = 4 = 2 + 2 .
x + 2 x + 4 x + 3x + 2 x + x + 2 x + x + 1
3 2
______________________________________________________
15
1.1. ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATOK
1.1.1._______________
Feladat
Bontsa törzstényezők szorzatára a valós számhalmaz felett az

alábbi polinomot:
P( x) = x 5 − 2 x 4 − 4 x 3 + 4 x 2 − 5 x + 6 ,
________
Megoldás:
Ismert tény, hogy az egész együtthatójú polinomok racionális
gyökeinek számlálója a szabad tag, míg a nevezője a vezéregyüttható
tényezői között keresendők. Normalizált polinomról lévén szó, a
racionális gyökök (ha léteznek) akkor a ±1, ±2, ±3, ±6 számok között
vannak. A Horner-elrendezéssel megállapítjuk, hogy a gyökök: +1, –2
és +3, a valós felbontás tehát:
P(x) = (x – 1)(x + 2)(x – 3)(x2 + 1).

____________
Gyakorló feladat

f ( x) = x 6 − 6 x 4 − 4 x 3 + 9 x 2 + 12 x + 4
polinomot, ha tudjuk hogy létezik legalább egy többszörös valós gyöke.
1.1.2._______________
Feladat
alábbi polinomot:
P ( x ) = x 5 − 5 x 4 + 11x 3 − 13x 2 + 8 x − 2 ,
______________________________________________________
16
________
Megoldás:
Az előző feladatban már említett tény miatt a gyököket a ±1,
±2 számok között keressük. A Horner-elrendezéssel megállapítjuk,
hogy az egyetlen valós gyök: +1 (méghozzá háromszoros!), így a valós
tényezőkre bontás a következő:
P(x) = (x – 1)3 (x2 –2x + 2).
____________
Gyakorló feladat
Bontsa törzstényezők szorzatára a valós számhalmaz felett a
p ( x) = x 5 − 2 x 4 + 2 x 3 − 4 x 2 + 9 x − 18 polinomot.
1.1.3._______________
Feladat
Határozza meg azt az ötödfokú normalizált polinomot, amelyről
ismert, hogy az egyik komplex gyöke z 1= 2+2i, a valós gyökök között
pedig a 2 egyszeres, míg az 1 kétszeres gyök.
________
Megoldás:
Mivel z1 = 2+2i az egyik komplex gyök, ezért z2 = 2–2i is gyök,
tehát a polinom osztható az alábbi kifejezéssel:
(z – z1)( z – z1) = z2 – 4z + 8.
Ha a 2 egyszeres gyök, akkor a polinom osztható (z – 2) vel, és
végül, mivel az 1 kétszeres gyök, a polinom osztható (z – 1)2-nel. Ezek a
tények az alábbi következtetésre vezetnek:
P5(z)=( z2 – 4z + 8) (z – 2) (z – 1)2 =
= z5 – 8z4 + 29z3 – 54z2 +48z – 16.
______________________________________________________
17
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a negyedfokú valós együtthatójú P ( x )

normalizált polinom gyökeit, ha a polinom osztható x 2 + 1 polinommal,
és ha P (1 + i ) = −4 + 7i .
1.1.4._______________
Feladat
a) Írja fel azt a valós együtthatójú negyedfokú P(x) polinomot,
amelynek gyökei x1=2, x2 = 3, x3 = 2+3i. (Vajon felsoroltuk-e a
polinom minden gyökét?)
b) Bontsa elemi résztörtekre a Q(x)/P(x) racionális törtfügg-

vényt, ahol Q(x) = 8x3 – 46x2 + 125x – 157.
________
Megoldás:
a) A felsorolt gyökök mellet van még egy: x4 = 2 – 3i. A
polinom gyöktényezős alakja tehát:
P(x) = (x – 2)(x – 3)(x2 – 4x + 13) = x4 – 9x3 + 39x2 – 89x + 78.

Q( x) 8 x 3 − 46 x 2 + 125 x − 157
b) = 4 =
P( x) x − 9 x 3 + 39 x 2 − 89 x + 78
8 x3 − 46 x 2 + 125 x − 157 A B Cx + D
= = + + 2 .
( x − 2)( x − 3)( x − 4 x + 13) x − 2 x − 3 x − 4 x + 13
2
Innen következik: A=3, B=2, C=3 és D=2.

A feladat megoldása pedig:
8 x 3 − 46 x 2 + 125 x − 157 3 2 3x + 2
R( x) = = + + 2 .
x − 9 x + 39 x − 89 x + 78 x − 2 x − 3 x − 4 x + 13
4 3 2
______________________________________________________
18
____________
Gyakorló feladat
4x3 − 2x 2 + 2x
Bontsa elemi résztörtekre az f ( x) =
x 4 − 2x3 + 2x 2 − 2x + 1
racionális törtfüggvényt.
1.1.5._______________
Feladat
Igazolja, hogy P2 n = ( x 2 + x − 1) 2 n + ( x 2 − x + 1) 2 n − 2 polinom

osztható Q( x) = x 2 − x polinommal.
________
Megoldás:
A bizonyításhoz elegendő megmutatni, hogy Q(x) polinom

gyökei egyben a P2n (x) polinomnak is a gyökei.
Mivel Q( x) = x 2 − x = x (x – 1), ezért Q(x) gyökei: x1 = 0 és x2 = 1.
Közvetlenül ellenőrizhető:
P2n (0) = (02 + 0– 1)2n +(02 – 0 – 1)2n –2=0, és
P2n (1) = (12 + 1 – 1)2n + (12 – 1 – 1)2n –2 = 1+1–2 = 0.
____________
Gyakorló feladat
Igazolja, hogy P ( x) = x ( x n −1 − n a n −1 ) + a n ( n − 1) polinom
2
osztható (x – a) polinommal, ahol a tetszőleges valós szám, n pedig a
természetes számok halmazához tartozik.
1.1.6._______________
Feladat
A 2x3 – x2 – 7 x + l = 0 egyenlet két gyökének összege 1.

Határozza meg l értékét és oldja meg az egyenletet.
______________________________________________________
19
________
Megoldás:
a2 1
Viète szabályi alapján x1 + x 2 + x 3 = − = , a feladat
a3 2
1
kikötése alapján pedig x1 + x 2 = 1 . Következik: x 3 = − .
2
Alkalmazzuk a Horner sémát x3 gyökre hogy meghatározzuk a
maradékot, amelynek értéke 0 kell hogy legyen. Ez a maradék l + 3,
vagyis l + 3 = 0, innen l = –3.
A gyöktényezős felírás tehát:

⎛ 1⎞
( )
2x3 – x2 – 7 x + l = 2x3 – x2 – 7 x – 3 = ⎜ x + ⎟ 2 x 2 − 2 x − 6 .
2⎠
⎝
Az x1 és x2 gyökök az alábbi egyenletből következnek:
2 ± 4 + 48 1 13
2x2 – 2x – 6 = 0: x 1 = = ± .
2 4 2 2
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az egyenletrendszert a komplex számhalmazon az

6+ 6
ismeretlen z1 és z2 komplex számokra ha Im( z 2 ) = − :
2
z
z1 + z 2 = 1 + 2i, 2 + i z1 + 2 = 0 .
i
1.1.7._______________
Feladat
Bontsa elemi résztörtekre az f(x) racionális törtfüggvényt:
x
f ( x) =
x − 2x 2 + 1
4
______________________________________________________
20
________
Megoldás:
A nevező gyöktényezős alakja:

x4 – 2x + 1 = (x2 – 1)2 = (x – 1)2 (x + 1)2,
x A B C D
tehát: = + + + .
x − 2 x + 1 x − 1 ( x − 1)
4 2 2
x + 1 ( x + 1) 2
A közös nevezővel, x4 – 2x + 1 polinommal való szorzás után a
következő egyenlőség adódik:
x = A (x – 1) (x + 1)2 + B (x + 1)2 + C (x – 1)2 (x + 1) + D (x – 1)2.

1
Nem nehéz belátni, hogy x = 1 esetén B = következik, illetve
4
1
x = –1 esetén D = adódik. Bármely más valós érték x helyére való
4
behelyettesítése után (például x = 0 és x = 2) még két egyenletet
nyerünk A-ra és C-re:
1⎫
A−C =
2⎪ ⇒ A = 1 , C = − 5 .
1⎬ 12 12
3A + C = − ⎪
6⎭
A végső felbontás tehát:
x 1 ⎛ 1 3 5 3 ⎞
= ⎜⎜ + − + ⎟⎟ .
x − 2 x + 1 12 ⎝ x − 1 ( x − 1)
4 2 2
x + 1 ( x + 1) 2 ⎠
____________
Gyakorló feladat
4x
Bontsa elemi résztörtekre az f ( x) =
x − 4 x + 8 x 2 − 16 x + 16
4 3
racionális törtfüggvényt.
______________________________________________________
21
1.1.8._______________
Feladat
Határozza meg a P(x) = x4 + a x3 + b x2 + c x + d polinom

együtthatóit, ha ismert, hogy P(x) osztásakor (x + 1) polinommal, a
maradék 38, (x – 2 ) osztó esetén a maradék 5, a gyökök összege 4,
ugyanezen gyökök szorzata pedig 13.
________
Megoldás:
Alkalmazzuk Bèzout tételét:
P(–1) = 1 – a + b – c + d = 38, és
P(2) = 16 + 8a + 4b + 2c + d = 5.
Vegyük észre, hogy a Viète szabályokból (a gyökök összege)

közvetlenül következik a = –4, míg a gyökök szorzata d = 13.
Innen két egyenlet adódik két ismeretlennel:

b – c = 20 és 2b + c = 4.
Az egyenletrendszer megoldása: b = 8 és c = –12.
A keresett polinom tehát: P(x) = x4 – 4 x3 + 8 x2 – 12 x + 13.
____________
Gyakorló feladat
Adott a P ( x) = x 4 + 4 x 3 + 5 x 2 + 4 x + a polinom.
a) Határozza meg a paraméter értékét, ha az egyik gyök x1 = −i .

b) Bontsa gyöktényezős alakra a polinomot R halmazon.
c) Bontsa gyöktényezős alakra a polinomot C halmazon.
______________________________________________________
22
1.1.9._______________
Feladat
Bontsa elemi résztörtekre a R(x) racionális törtfüggvényt, ha a
P(x) polinom az előző (1.1.8.) feladatból ismert:
P ( x)
R ( x) = 3 .
x − 3x 2 + 2 x − 6
________
Megoldás:
Osszuk el P(x) polinomot Q(x) = x3 – 3x2 + 2x – 6 polinommal.
(alkalmazzuk Euklidész eljárását), a nyert hányados (az egész rész):
x – 1, és a maradék 3x2 –4x + 7.
Bontsuk gyöktényezős alakra Q(x) polinomot is!.
Q(x) = x3 – 3x2 + 2x – 6 = x2 (x – 3) + 2 (x – 3) = (x – 3)(x2 + 2).
Az utolsó fázisban meghatározzuk A, B és C értékét:
P( x) 3x 2 − 4 x + 7
R( x) = = x −1+ 3 =
Q( x) x − 3x 2 + 2 x − 6
3x 2 − 4 x + 7 A Bx + C
= x −1+ = x +1+ + 2 .
( x − 3)( x + 2)
2
x−3 x +2
A határozatlan együtthatók módszerét alkalmazva a törtrészre
(elkülönítettük az egész részt):
3x 2 − 4 x + 7 A Bx + C
= + 2 ⇒
( x − 3)( x + 2) x − 3 x + 2
2
⇒ 3x2 –4x + 7 = x2 (A + B) + x(C – 3B) + (2A – 3C).
Kiegyenlítve az azonos hatványú tagok együtthatóit az alábbi

egyenletrendszer adódik:
A + B = 3, C – 3B = – 4, 2A – 3C =7.
Az egyenletrendszer megoldásai: A = 2, B = 1 és C = –1.
______________________________________________________
23
Innen már egyszerű felírni az R(x) törtfüggvény teljes elemi

résztörtekre való bontását:
2 x −1
R ( x) = x + 1 + + 2 .
x−3 x +2
____________
Gyakorló feladat
2x 2 + x + 2
Bontsa elemi résztörtekre az Q ( x ) = racionális
x3 − 8
törtfüggvényt.
1.1.10._______________
Feladat
Adott a P4 ( x) = x 4 + ax 3 + bx 2 + cx + 2 polinom.
a) Határozza meg a, b és c együtthatókat úgy, hogy a polinom
osztható legyen (x + 1) és (x – 1) binommal is, valamint (x – 2) -vel
való osztás után a maradék 18.
b) Bontsa gyöktényezők szorzatára a polinomot R halmazon.
________
Megoldás:
Az (x + 1)-gyel való oszthatóságból következik, hogy a helyette-
sítési érték x=–1-re: P4(–1) = (–1)4 + a (–1)3 + b (–1)2 + c (–1) + 2 = 0.
Innen következik az első egyenlet: – a + b – c + 3 = 0.
Hasonló gondolatmenettel: az (x – 1)-gyel való oszthatóságból
P4(1) = 0 következik, tehát a + b + c + 3 = 0.
A harmadik egyenlet Bèzout tételéből következik: P4(2) = 18, és

innen a harmadik egyenlet: 8 a + 4 b + 2 c + 18 = 18.
Az egyenletrendszer megoldásai: a = 2, b = –3, c = –2:
P4 ( x) = x 4 + ax 3 + bx 2 + cx + 2 = P4 ( x ) = x 4 + 2 x 3 − 3 x 2 + −2 x + 2 .
______________________________________________________
24
Ha elosztjuk a polinomot előbb (x + 1), majd (x – 1) binommal,
akkor a következőt nyerjük:
P4 ( x ) = ( x − 1)( x + 1)( x 2 + 2 x − 2) .
A még ismeretlen két gyököt már könnyű meghatározni:
− 2 ± 12
x3 = = −1 ± 3 .
4 2
A polinom teljes tényezőkre bontása a következő:
P4 ( x ) = ( x − 1)( x + 1)( x + 1 − 3 )( x + 1 + 3 ) .
____________
Gyakorló feladat
P(x) polinom maradékai (x–1), (x–2) és (x+1) binomokkal
sorban 2, 3 és 6. Határozza meg a maradékot, ha P(x) polinomot
(x–1)(x–2)(x+1) szorzattal osztjuk.
1.1.11._______________
Feladat
P(x) polinom (x+1)-gyel való osztásakor a maradék 4, (x–1)-gyel

való osztásakor a maradék 6, míg (x–2)-vel való osztáskor a maradék
13. Határozza meg a maradékot, ha P(x) polinomot (x+1) (x–1) (x–2)
polinommal osztjuk el..
________
Megoldás:
Valamely polinom más polinommal való osztásakor a maradék
legalább 1-gyel alacsonyabb fokú mint az osztó. Tehát ha valamely
P(x) polinomot egy harmadfokú (x+1)(x–1)(x–2) polinommal, osztjuk
el, akkor a maradék legfeljebb másodfokú polinom:
Legyen ez a maradék R(x) = ax2 + bx + c, vagyis:

P(x) = (x+1) (x–1) (x–2)Q(x) + R(x). (*)
______________________________________________________
25
Bèzout tétele alapján a P(x) polinom (x–α) binommal való
osztásakor a maradék a polinom x=α helyen nyert P(α) helyettesítési
értéke. Következik:
P(–1) = 4, P(1) = 6 és P(2) = 13.
A (*)-gal jelölt egyenlőségből adódik:
R(–1) = 4, R(1) = 6 és R(2) = 13.
Az innen nyert egyenletrendszer a következő:
a – b+c=4
a +b+c= 6
4a + 2b + c = 13
Az egyenletrendszer megoldásai: a = 2, b = 1, c = 3, vagyis a
keresett maradék: R(x) = 2 x2 + x + 3.
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a P(x) polinom ismeretlen együtthatóit, ha a

polinom osztható (x–1) és (x+2) binomokkal de (x+1)-gyel való osztás
után a maradék 24.
P(x) = x4 + a x3 + b x2 + c x + 24.
1.1.12._______________
Feladat
Határozzuk meg P(x) és Q(x) polinomok legnagyobb közös
osztóját (LKO) ha:
P(x) = x4 +2x3+3x2 +3x+1 és Q(x) = x3+2x2 +2x+1.
________
Megoldás:
Alkalmazzuk az Euklideszi algoritmust:

______________________________________________________
26
( x4 +2x3+3x2 +3x+1 ) : ( x3+2x2 +2x+1) = x

– (x4 + 2x3 +2x2+ x )
2
x +2x+1
(x4 +2x3+3x2 +3x+1) = ( x3+2x2 +2x+1 ) ⋅ x + ( x2 +2x+1 )
( x3+2x2 +2x+1) : (x2 +2x+1) = x + 1

– ( x3+2x2 + x )
x+1
(x3+2x2 +2x+1) = (x2 +2x+1 ) ⋅ (x +1) + ( x+1 )
( x2 +2x+1) : (x+1) = x + 1
– ( x2 +2x+1)
0
(x2 +2x+1) = (x +1) ⋅ ( x+1 ) + 0 ⇒
LKO : (x +1)
____________
Gyakorló feladat
Ismeretes, hogy f ( x) = x 6 − 6 x 4 − 4 x 3 + 9 x 2 + 12 x + 4
polinomnak vannak többszörös valós gyökei. Bontsuk gyöktényezős
alakra a polinomot a valós számok halmazán.
1.1.13._______________
Feladat
Határozzuk meg m és n valós paramétereket úgy, hogy P(x)

polinom osztható legyen Q(x) polinommal majd határozzuk meg
hányadosukat is!
P ( x) = 2 x 4 + 5 x 3 − 17 x 2 + mx + n , Q( x) = 2 x 2 − x − 6 .
______________________________________________________
27
________
Megoldás:
A megoldás több módon is elvégezhető. Az egyik út az

Euklideszi algoritmus alkalmazását követi (lásd a 1.0.1. feladatot), majd
megköveteljük, hogy a maradék 0 legyen. Mivel a maradék legfeljebb
elsőfokú polinom (az osztó másodfokú!), így mindkét együtthatónak el
kell tűnnie. Ez két egyenletet eredményez m és n paraméterekre. Az
olvasóra bízzuk ennek az útnak a végigjárását.
Most egy másik eljárást mutatunk be:
Bontsuk törzstényezőkre Q(x) polinomot:
⎛ 3⎞
Q( x) = 2 x 2 − x − 6 = 2( z − 2) ⋅ ⎜ x + ⎟ .
⎝ 2⎠
Felismerjük Q(x) polinom gyökeit. Az oszthatóság miatt ezek a
számok gyökei magának P(x) polinomnak is! Tehát fennáll:
⎛ 3⎞
P(2) = 0 és P⎜ − ⎟ = 0 .
⎝ 2⎠
Ezekből a tényekből is két egyenlet következi m és n ismeretlenekre:
2m + n = –4
3m – 2n = –90.
A megoldások: m = –14 és n = 24, tehát a keresett polinom:

P ( x) = 2 x 4 + 5 x 3 − 17 x 2 − 14 x + 24 .
____________
Gyakorló feladat
a) Határozza meg a paramétert úgy, hogy x = −1 legalább

kétszeres gyöke legyen P( x) = x 5 − ax 2 − ax + 1 polinomnak.
b) Ossza el a kapott P( x ) polinomot x − 2 binommal.
______________________________________________________
28
1.1.14._______________
Feladat
Határozza meg a és b paramétereket úgy hogy a p(x)polinomnak

az x=1 legalább kétszeres gyöke legyen!
p ( x) = x 5 + 4 x 4 − 18 x 3 + ax 2 + bx + 6
________
Megoldás:
Ismeretes, hogy a polinom k-szoros gyöke egyúttal a polinom
deriváltjának (k–1)-szeres gyöke. (A deriváltak nem ezen tanfolyam
részét képezik, de a polinom deriváltjának definícióját megadtuk a
jegyzetben).
Ezek szerint: p(1) = 0, vagyis p (1) = 1 + 4 − 18 + a + b + 6 = 0 .
Ugyanakkor is p'(1) = 0.
Mivel a polinom deriváltja:
p' ( x) = 5 x 4 + 16 x 3 − 54 x 2 + 2ax + b ,
ezért:
p ' (1) = 5 + 16 − 54 + 2a + b = 0 .
A felsorolt tényekből két egyenlet következik a-ra és b-re:
a+b=7
2a + b = 33,
a megoldások: a = 26 és b = –19.
A fentiekből következik a válasz, a keresett polinom:
p ( x) = x 5 + 4 x 4 − 18 x 3 + 26 x 2 − 19 x + 6 .
______________________________________________________
29
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg azt az ötödfokú normalizált valós együtthatójú

polinomot amelynek az 1 kétszeres gyöke, az i komplex szám egyszeres
gyöke, míg (x+1)-gyel való osztás után a maradéka 8.
1.1.15._______________
Feladat
Határozza meg m és n paraméterek értékét úgy, hogy
S ( x ) = x 3 − 2 x 2 − 2 x − 3 és T ( x ) = x 4 − 6 x 3 + 10 x 2 − 6 x + 9
polinomok közös gyöke kétszeres gyöke legyen P(x) polinomnak:
P ( x ) = x 5 − 5 x 4 + 3x 3 + mx 2 − 6 x + n , (m, n ∈ R ) .
________
Megoldás:
Euklideszi algoritmussal (a legnagyobb közös osztó meghatáro-
zásával), vagy a racionális gyökök megkeresésével is megállapítható: az
adott két polinom közös gyöke: x = 3. Helyettesítsük ezt P(x) polinomba
majd P '(x) polinomba is: P ' ( x) = 5 x 4 − 20 x 3 + 9 x 2 + 2mx − 6 . A
behelyettesítésekkel a következő egyenletek adódnak:
9m + n = 99, 6m – 60 = 0. Megoldás: m=10, n=9
A másik mód kikerüli a derivált alkalmazását. Elosztjuk P(x)
polinomot (x – 3) binommal és kiegyenlítjük 0-val. (ez az első
egyenlet). Most elosztjuk a hányadost is (x – 3) binommal, és ezt is
kiegyenlítjük 0-val. (második egyenlet). A két megoldási eljárás teljesen
egyenértékű.
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a harmadfokú, valós együtthatójú p(x) polinom

gyökeit, ha: p(−i) = −3 − 3 i és p(1 − i) = −2 − 4 i .
______________________________________________________
30
_________________2.
KOMPLEX SZÁMOK
2.0.1. Feladat:
Számítsuk ki az A = − 36 − − 16 − − 64 + − 49 értéket.
Megoldás:
A = − 1 ⋅ 36 − − 1 ⋅ 16 − − 1 ⋅ 64 + − 1 ⋅ 49 = 6i − 4i − 8i + 7i = i .
2.0.2. Feladat:
Legyenek z1 = 4 + 3i , z 2 = −5 + 2i .
z1
Számítsuk ki mennyi ekkor z1 + z 2 , z1 − z 2 , z1 ⋅ z 2 , .
z2
Megoldás:
z1 + z 2 = (4 + 3i ) + (− 5 + 2i ) = 4 − 5 + 3i + 2i = −1 + 5i ,
z1 − z 2 = (4 + 3i ) − (− 5 + 2i ) = 4 + 5 + 3i − 2i = 9 + i ,
z1 ⋅ z2 = ( 4 + 3i ) ⋅ ( −5 + 2i ) = −20 + 8i − 15i + 6i 2 =
= −20 − 6 − 7i = −26 − 7i,
z1 4 + 3i 4 + 3i −5 − 2i −20 − 8i − 15i − 6i 2
= = ⋅ = =
z2 −5 + 2i −5 + 2i −5 − 2i 25 − 4i 2
−20 + 6 − 22i 14 22
= = − − i.
25 + 4 29 29
______________________________________________________
31
2.0.3. Feladat:
Határozzuk meg az i 7 , i 60 , i 53 értékeket..
Megoldás:
i 7 = i 4+3 = i 4 ⋅ i 3 = 1 ⋅ (− i ) = −i
( ) =1 =1
i 60 = i 4⋅15 = i 4
15 15
= (i ) ⋅ i = (1)
4 13 13
i 53 = i 4⋅13+1 ⋅i = i
2.0.4. Feladat:
2 + i 2 − i 24 33 47
Számítsuk ki mennyi + +i +i +i .
2−i 2+i
Megoldás:
2 + i 2 − i 24 33 47
+ +i +i +i =
2−i 2+i
(2 + i) + (2 − i)
2 2
= + i 4⋅15 + i 4⋅8+1 + i 4⋅11+3 =

(2 − i)⋅(2 + i)
4 + 4i + i 2 + 4 − 4i + i 2
=
4 − i2
+ ( i )
4 15
+ ( i )
4 8
⋅ i + ( i ) ⋅i =
4 11 3
6 1
= + 1 + i + ( −i ) = 2 .
5 5
2.0.5. Feladat:
z−z
Ha z = 1 + i határozzuk meg a kifejezés értékét.
1+ z ⋅ z
______________________________________________________
32
Komplex számok Feladatgyűjtemény
Megoldás:
Ha z = 1 + i akkor z = 1 − i . Következik, hogy:
z−z 1 + i − (1 − i ) 1+ i −1+ i 2i 2i
= = = = = −2i .
( )
1 + z ⋅ z 1 − (1 + i ) ⋅ (1 − i ) 1 − 1 − i 2
1− 2 −1
2.0.6. Feladat:
Ha z1 = 2 − 3i határozzuk meg az ismeretlen z komplex számot

algebrai alakban úgy, hogy érvénes legyen:
⎛z ⎞ 1
Re( zz1 ) = 18 ∧ Im⎜⎜ ⎟⎟ = .
⎝ z1 ⎠ 13
Megoldás:
Legyen a keresett komplex szám algebrai alakja z = x + iy .

Ekkor:
zz1 = ( x + iy ) ⋅ ( 2 − 3i ) = 2 x − 3ix + 2iy − 3i 2 y =
= 2 x + 3 y + i ( 2 y − 3x )
Re( zz1 ) = 2 x + 3 y
z x − iy 2 + 3i 2 x − 2iy + 3ix − 3i 2 y 2 x + 3 y + i (3x − 2 y )

= ⋅ = =
z1 2 − 3i 2 + 3i 4 − 9i 2 13
⎛ z ⎞ 3x − 2 y
Im⎜⎜ ⎟⎟ =
⎝ z1 ⎠ 13
3x − 2 y 1
A feladat feltételei szerint 2 x + 3 y = 18 ∧ = , vagyis
13 13
2 x + 3 y = 18 ∧ 3x − 2 y = 1 . Az egyenletrendszer megoldásával kapjuk,
hogy x = 3 ∧ y = 4 .
A keresett komplex szám algebrai alakja tehát z = 3 + 4i .
______________________________________________________
33
2.0.7. Feladat:
4 4
⎛1+ i 7 ⎞ ⎛1− i 7 ⎞
Bizonyítsuk be, hogy ⎜⎜ ⎟ +⎜ ⎟
⎟ ⎜ 2 ⎟ = 1.
⎝ 2 ⎠ ⎝ ⎠
Megoldás:
2 2
4
⎛1+ i 7 ⎞ ⎛1− i 7 ⎞
4
⎛⎛1 + i 7 ⎞2 ⎞ ⎛⎛1 − i 7 ⎞2 ⎞
⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜⎜ ⎟ ⎟ ⎜⎜ ⎟ ⎟
⎜ 2 ⎟ + ⎜ 2 ⎟ = ⎜⎜ 2 ⎟ ⎟ + ⎜⎜ 2 ⎟ ⎟ =
⎝ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝⎝ ⎠ ⎠ ⎝⎝ ⎠ ⎠
2 2
⎛ 1 + 2i 7 + 7i 2 ⎞ ⎛ 1 − 2i 7 + 7i 2 ⎞
= ⎜⎜ ⎟⎟ + ⎜⎜ ⎟⎟ =
⎝ 4 ⎠ ⎝ 4 ⎠
2 2
⎛ 2i 7 − 6 ⎞ ⎛ −2i 7 − 6 ⎞
= ⎜⎜ ⎟⎟ + ⎜⎜ ⎟⎟ =
⎝ 4 ⎠ ⎝ 4 ⎠
2 2
⎛ i 7 − 3 ⎞ ⎛ −i 7 − 3 ⎞
= ⎜⎜ ⎟⎟ + ⎜⎜ ⎟⎟ =
⎝ 2 ⎠ ⎝ 2 ⎠
7i 2 − 6i 7 + 9 7i 2 + 6i 7 + 9
= + =
4 4
2 − 6i 7 2 + 6i 7 2 − 6i 7 + 2 + 6i 7 4
= + = = = 1.
4 4 4 4
2.0.8. Feladat:
Határozzuk meg azt a z komplex számot algebrai alakban
amelyre érvényes, hogy z + z = 2 + i .
Megoldás:
Ha a z komplex szám z = x + iy algebrai alakban adott, akkor a

modulusa z = x 2 + y 2 . Ezért az adott egyenletet felírhatjuk a
következő alakban is:
______________________________________________________
34
x 2 + y 2 + x + iy = 2 + i
(x 2
)
+ y 2 + x + iy = 2 + i
Mivel két komplex szám akkor és csakis akkor egyenlő ha

megegyeznek a valós és imagináris részeik is, ezért ezek
kiegyenlítésével a következő egyenletrendszert kapjuk:
x2 + y2 + x = 2 ∧ y = 1.
Helyettesítsük be y = 1 értéket az első egyenletbe, ekkor:

x2 + 1 + x = 2 ⇒ x2 + 1 = 2 − x
3
⇒ x2 + 1 = 4 − 4x + x2 ⇒ 4x = 3 ⇒ x =
4
3
A keresett komplex szám algebrai alakja z = +i.
4
2.0.9. Feladat:
Ha z ∈ C oldjuk meg a következő másodfokú egyenletet:

z 2 + 4 z − 4 − 6i = 0 .
Megoldás:
− 4 ± 16 − 4(− 4 − 6i )
z1 = ,
2 2
− 4 ± 16 + 16 + 24i
z1 = ,
2 2
− 4 ± 32 + 24i
z1 = .
2 2
A 32 + 24i algebrai alakban a következőképpen számítható ki:
______________________________________________________
35
32 + 24i = a + bi ⇒ 32 + 24i = a + 2abi + b 2 i 2 = a 2 − b 2 + 2abi
2
( ⎛
)
a 2 − b 2 = 32 ∧ 2ab = 24 ⇒ ⎜ a 2 − b 2 = 32 ∧ b = ⎟
12 ⎞
⎝ a⎠
144
a 2 − 2 = 32
a
a − 32a 2 − 144 = 0
4
32 ± 1024 + 576 32 ± 40
a 2 12 = =
2 2
a = −4 ∨ a = 36
2 2
a1 = 6, a 2 = −6 ⇒ b1 = 2, b2 = −2
32 + 24i = ±(6 + 2i )
− 4 ± (6 + 2i )
Most folytathatjuk a megkezdett számítást: z 1 = ,
2 2
− 4 + 6 + 2i 2 + 2i
z1 = = = 1+ i ,
2 2
− 4 − 6 − 2i − 10 − 2i
z2 = = = −5 − i .
2 2
2.0.10. Feladat:
Az n ∈ N természetes szám különböző értékeire számítsuk ki az

(1 + i )
n
kifejezés értékeit.
(1 − i )n−2
Megoldás:
(1 + i ) = (1 + i ) ⋅ (1 + i )
n n−2 2
=
(1 − i ) (1 − i )
n−2 n−2
n−2 n−2
⎛ 1+ i ⎞ ⎛ 1+ i 1+ i ⎞
⋅ (1 + i ) = ⎜ ⋅ (1 + 2i + i 2 ) =
2
=⎜ ⎟ ⋅ ⎟
⎝ 1− i ⎠ ⎝ 1− i 1+ i ⎠
______________________________________________________
36
n−2 n−2
⎛ 1 + 2i + i 2
⎞ ⎛ 2i ⎞
= ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ (2i ) = ⎜ ⎟ ⋅ 2i = i n − 2 ⋅ 2i = 2i n −1 =
⎝ 1− i
2
⎠ ⎝2⎠
⎧ 2 za n − 1 = 4k ⇒ n = 4k + 1
⎪ 2i za n − 1 = 4 k + 1 ⇒ n = 4k + 2
⎪
=⎨ .
⎪ − 2 za n − 1 = 4k + 2 ⇒ n = 4k + 3
⎪⎩− 2i za n − 1 = 4k + 3 ⇒ n = 4k
2.0.11. Feladat:
A következő komplex számokat ábrázoljuk a komplex síkban,

majd írjuk fel a trigonometrikus és exponenciális alakjukat:
z1 = 3, z 2 = 2i, z 3 = −4, z 4 = −i,
z 5 = 1 + i, z 6 = −1 + i, z 7 = −1 − i, z8 = 1 − i,
z 9 = 3 + i, z10 = − 3 + i, z11 = − 3 − i, z12 = 3 − i,
z13 = 1 + i 3 , z14 = −1 + i 3 , z15 = −1 − i 3 , z16 = −1 + i 3 .
Megoldás:
z1 = 3 ⇒ ρ1 = 3 ∧ ϕ1 = 0 D = 0
z1 = 3 = 3 (cos 0 + i sin 0) = 3 e i 0
π
z 2 = 2i ⇒ ρ 2 = 2 ∧ ϕ 2 = 90 D =
2
π
⎛ π π⎞ i
z 2 = 2i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 e 2
⎝ 2 2⎠
z 3 = −4 ⇒ ρ 3 = 4 ∧ ϕ 3 = 180 D = π
z 3 = −4 = 4 (cos π + i sin π ) = 4 e iπ
______________________________________________________
37
3π
z 4 = −i ⇒ ρ 3 = 1 ∧ ϕ 3 = 270 D =
2
3π
⎛ 3π 3π ⎞ i
z4 = −i = ⎜ cos + i sin ⎟ = e 2
⎝ 2 2 ⎠
Im
• z2 = 2i
Re
• • • • • • • •
z3 = − 4 O z1= 3
• z4 = − i
z1, z2, z3 és z4 komplex számok
π
z5 = 1 + i ⇒ ρ 5 = 2 ∧ ϕ 5 = 45D =
4
π
⎛ π π⎞ i
z 5 = 1 + i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 e 4
⎝ 4 4⎠
3π
z 6 = −1 + i ⇒ ρ 6 = 2 ∧ ϕ 6 = 135 D =
4
3π
⎛ 3π 3π ⎞ i
z 6 = −1 + i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟= 2e 4
⎝ 4 4 ⎠
5π
z 7 = −1 − i ⇒ ρ 7 = 2 ∧ ϕ 7 = 225D =
4
5π
⎛ 5π 5π ⎞ i
z 7 = −1 − i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 e 4
⎝ 4 4 ⎠
______________________________________________________
38
7π
z8 = 1 − i ⇒ ρ 8 = 2 ∧ ϕ8 = 315D =
4
7π
⎛ 7π 7π ⎞ i
z8 = 1 − i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟= 2e 4
⎝ 4 4 ⎠
Im
z6 = − 1 + i z5 = 1+ i
• •i •
• • •
−1 O 1 Re
• •− i •
z7 = − 1 − i z8 = 1 − i
π
z 9 = 3 + i ⇒ ρ 9 = 2 ∧ ϕ 9 = 30 D =
6
π
⎛ π π⎞ i
z 9 = 3 + i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 e 6
⎝ 6 6⎠
5π
z10 = − 3 + i ⇒ ρ10 = 2 ∧ ϕ10 = 150 D =
6
5π
⎛ 5π 5π ⎞ i
z10 = − 3 + i = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2e 6
⎝ 6 6 ⎠
7π
z11 = − 3 − i ⇒ ρ11 = 2 ∧ ϕ11 = 210 D =
6
7π
z11 = − 3 − i ⇒ ρ11 = 2 ∧ ϕ11 = 210 D =
6
______________________________________________________
39
11π
z12 = 3 − i ⇒ ρ12 = 2 ∧ ϕ12 = 330 D =
6
11π
z12 = 3 − i ⇒ ρ1 = 2 ∧ ϕ1 = 330 D =
6
Im
z10 = − 3 + i z9 = 1+ i 3
• • •
i
− 3 3
• • •
−1
• • • •
−2 O 1 2 Re
• • •
−i z12 = 1− i 3
z11 = − 3 − i
π
z13 = 1 + i 3 ⇒ ρ13 = 2 ∧ ϕ13 = 60 D =
3
π
⎛ π π⎞ i
z13 = 1 + i 3 = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 e 3
⎝ 3 3⎠
2π
z14 = −1 + i 3 ⇒ ρ14 = 2 ∧ ϕ14 = 120D =
3
2π
⎛ 2π 2π ⎞ i
z14 = −1 + i 3 = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2e 3
⎝ 3 3 ⎠
4π
z15 = −1 − i 3 ⇒ ρ15 = 2 ∧ ϕ1 = 240D =
3
4π
⎛ 4π 4π ⎞ i
z15 = −1 − i 3 = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2e 3
⎝ 3 3 ⎠
______________________________________________________
40
5π
z16 = 1 − i 3 ⇒ ρ16 = 2 ∧ ϕ16 = 300 D =
3
5π
⎛ 5π 5π ⎞ i
z16 = 1 − i 3 = 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2e 3
⎝ 3 3 ⎠
Im
• 2i
z14 = −1+ i 3 z13 = 1+ i 3
• • •
i 3
•
i
• • •
−1 O 1 Re
•− i
•
−i 3
• •
z15 = −1 − i 3 z16 = 1 − i 3
• − 2i
2.0.12. Feladat:
Oldjuk meg a z 3 − 125 = 0 egyenletet.
Megoldás:
Fejezzük ki a z változót az adott egyenletből:

z 3 = 125 ⇒ z = 3 125 .
______________________________________________________
41
Ábrázoljuk a 125 számot a komplex síkban és írjuk fel

trigonometrikus alakban:
⎛ 0 + 2kπ 0 + 2kπ ⎞
125 = 125 (cos 0 + i sin 0) ⇒ 3 125 = 3 125 ⎜ cos + i sin ⎟
⎝ 3 3 ⎠
k = 0 ⇒ z 0 = 5 (cos 0 + i sin 0) = 5 (1 + i 0) = 5 ,
⎛ 2π 2π ⎞ ⎛ 1 3⎞
k = 1 ⇒ z1 = 5 ⎜ cos + i sin ⎟ = 5 ⎜⎜ − + i ⎟,
⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 2 2 ⎟⎠
⎛ 4π 4π ⎞ ⎛ 1 3⎞
k = 2 ⇒ z 2 = 5 ⎜ cos + i sin ⎟ = 5 ⎜⎜ − − i ⎟.
⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 2 2 ⎟⎠
Az adott egyenlet gyökei adják a megoldáshalmazt:

⎧⎪ ⎛ 1 3⎞ ⎛ 1 3 ⎞⎫⎪
M = ⎨5, 5 ⎜⎜ − + i ⎟, 5 ⎜ − − i ⎟⎬ .
⎪⎩ ⎝ 2 2 ⎟⎠ ⎜ 2
⎝ 2 ⎟⎠⎪⎭
2.0.13. Feladat:
Számítsuk ki mennyi 5
2 + 2i 3 .
Megoldás:
Írjuk fel a z = 2 + 2i 3 kopmlex számot trigonometrikus

alakban:
ρ = 22 + 2 3( ) 2
= 4 + 12 = 4 i
2 3 π
ϕ = arctg = arctg 3 = 60 D = .
2 3
Ezért a keresett trigonometrikus alak:
______________________________________________________
42
⎛ π π⎞
z = 2 + 2i 3 = 4 ⎜ cos + i sin ⎟ .
⎝ 3 3⎠
A Moavre-képletek szerint:
⎛ π + 2kπ π + 2kπ ⎞
5
2 + 2i 3 = 5 4 ⎜⎜ cos 3 + i sin 3 ⎟.
⎟⎟
⎜ 5 5
⎝ ⎠
π
⎛ π π ⎞ i
k = 0 ⇒ z 0 = 5 4 ⎜ cos + i sin ⎟ = 5 4 e 15 ,
⎝ 15 15 ⎠
⎛ π + 2π π + 2π ⎞
k = 1 ⇒ z 1 = 5 4 ⎜ cos 3 + i sin 3 ⎟=
⎜ 15 15 ⎟
⎝ ⎠
7π
⎛ 7π 7π ⎞ 5 i 15
= 5 4 ⎜ cos + i sin ⎟= 4e ,
⎝ 15 15 ⎠
⎛ π + 4π π + 4π ⎞
k = 2 ⇒ z 2 = 5 4 ⎜ cos 3 + i sin 3 ⎟=
⎜ 15 15 ⎟
⎝ ⎠
13π
⎛ 13π 13π ⎞ 5 i 15
= 5 4 ⎜ cos + i sin ⎟= 4e ,
⎝ 15 15 ⎠
⎛ π + 6π π + 6π ⎞
k = 3 ⇒ z 3 = 5 4 ⎜ cos 3 + i sin 3 ⎟=
⎜ 15 15 ⎟
⎝ ⎠
19π
⎛ 19π 19π ⎞ 5 i 15
= 5 4 ⎜ cos + i sin ⎟= 4e ,
⎝ 15 15 ⎠
⎛ π + 8π π + 8π ⎞
k = 4 ⇒ z 4 = 5 4 ⎜ cos 3 + i sin 3 ⎟=
⎜ 15 15 ⎟
⎝ ⎠
25π
⎛ 25π 25π ⎞ 5 i 15
= 5 4 ⎜ cos + i sin ⎟= 4e .
⎝ 15 15 ⎠
______________________________________________________
43
2.0.14. Feladat:
2000
⎛ 6 −i 2 ⎞
Határozzuk meg a z = ⎜⎜ ⎟
⎟ komplex szám valós és
⎝ 2 − 2i ⎠
imagináris részét.
Megoldás:
2000 2000
⎛ 6 −i 2 ⎞ ⎛ 2 3 −i ⎞
z = ⎜⎜ ⎟⎟ = ⎜⎜ ⋅ ⎟ =
⎝ 2 − 2i ⎠ ⎝ 2 1 − i ⎟⎠
2000 2000
⎛ 1 ⎞ ⎛ 3 −i ⎞
=⎜ ⎟ ⎜⎜ ⎟⎟ =
⎝ 2⎠ ⎝ 1− i ⎠
2000
⎛ ⎛ 11π 11π ⎞ ⎞
1000 ⎜ 2 ⎜ cos + i sin ⎟
⎛1⎞ 6 ⎠ ⎟⎟
=⎜ ⎟ ⎜ ⎝
6
=
⎝ 2 ⎠ ⎜ 2 ⎛ cos 7π + i sin 7π ⎞ ⎟
⎜ ⎜ ⎟
⎝ ⎝ 4 4 ⎠ ⎟⎠
1000 2000 2000
⎛1⎞ ⎛ 2 ⎞ ⎛ π π ⎞
=⎜ ⎟ ⎜ ⎟ ⎜ cos + i sin ⎟ =
⎝2⎠ ⎝ 2⎠ ⎝ 12 12 ⎠
500π 500π ⎛ 2π ⎞ ⎛ 2π ⎞
= cos + i sin = cos⎜166π + ⎟ + i sin ⎜166π + ⎟=
3 3 ⎝ 3 ⎠ ⎝ 3 ⎠
2π 2π 1 3
= cos + i sin =− +i
3 3 2 2
1 3
Re ( z ) = − ∧ Im ( z ) = .
2 2
______________________________________________________
44
2.0.15. Feladat:
Adott a z1 = 1 + i kopmlex szám. Határozzuk meg a z 2 , z 3 , z 4

számokat a komplex síkban úgy, hogy ezek a z1 számmal együtt egy
olyan négyzet csúcsai legyenek amely átlóinak metszéspontja a
koordináta rendszer középpontjába esik.
Megoldás:
Ábrázoljuk a komplex síkban a z1 csúcsot, és szerkesszük meg a

π
kersett négyzetet. A z 2 csúcsot a z1 csúcs ϕ = 90 D = szöggel való
2
π
rotálásával kapjuk, a z 3 csúcsot a z 2 csúcs ϕ = 90 D = szöggel való
2
π
rotálásával kapjuk, a z 4 csúcsot a z 3 csúcs ϕ = 90 D =
szöggel való
2
rotálásával kapjuk. Minden csúcs távolsága a koordinátarendszer
π
középpontjától ugyanakkora és ρ = 2 -vel egyenlő. A ϕ = 90 D =
2
szöggel való elforgatást elérhetjük oly módon, hogy az adott komplex
π
i π π
számot szorozzuk az e 2
= cos + i sin = 0 + i ⋅1 = i komplex
2 2
számmal. Így:
π
= (1 + i ) ⋅ i = i + i 2 = −1 + i
i
z 2 = z1 ⋅ e 2
a második keresett csúcs,
π
= (− 1 + i ) ⋅ i = −i + i 2 = −1 − i a harmadik keresett csúcs, és
i
z3 = z 2 ⋅ e 2
π
= (− 1 − i ) ⋅ i = −i − i 2 = 1 − i
i
z 4 = z3 ⋅ e 2
a négyzet negyedik csúcsa.
______________________________________________________
45
2.1.1._______________
Feladat
Határozza meg a P5(x) polinom gyökeit! Ha z 1 és z 2 a polinom

z
két komplex gyöke, határozza meg 1 értékét is.
z2
P5(x)= z5 – 8z4 + 29z3 – 54z2 +48z – 16 .
________
Megoldás:
Könnyen belátható, hogy az 1 szám a polinom kétszeres gyöke,
míg a 2 egyszeres valós gyök.
Tényezőkre bontással P5(z)=( z2 – 4z + 8) (z – 2) (z – 1)2 adódik.

A komplex gyökök kiszámításával z1 = 2+2i és z2 = 2–2i számokat
nyerjük A keresett hányados a következő:
z1 2 + 2i ( 2 + 2i ) 2 8i
= = = =1.
z2 2 − 2i ( 2 − 2i )( 2 + 2i ) 8
____________
Gyakorló feladat
Írja fel gyöktényezős formában P(x) polinomot a valós számok
halmazán. Határozza meg az a paraméter értékét, ha a polinom egyik
komplex gyöke 2+i.
P( x) = x 4 − 6 x 3 + 14 x 2 − 14 x + a .
______________________________________________________
46
2.1.2._______________
Feladat
Oldja meg az x4 – a = 0 egyenletet, ha a = –8–8i.
________
Megoldás
7
Mivel |a|= 64 + 64 = 2 2
és arg(a)=arctg(1)=5π/4, a megoldások a
⎛ 5π ⎞
4 7 i⎜ + 2 kπ ⎟
következő komplex gyökvonás eredményei: x = 4 a = 2 2 e ⎝ 4 ⎠
ha
k = 0, 1, 2, 3:
7 i
5π
7 ⎛ 5π 5π ⎞
x0 = 2 8 e 16 = 2 8 ⎜ cos + i sin ⎟,
⎝ 16 16 ⎠
7 i
13π
7 ⎛ 13π 13π ⎞
x1 = 2 8 e 16 = 2 8 ⎜ cos + i sin ⎟,
⎝ 16 16 ⎠
7 i
21π
7 ⎛ 21π 21π ⎞
x2 = 2 8 e 16 = 2 8 ⎜ cos + i sin ⎟,
⎝ 16 16 ⎠
7 i
29π
7 ⎛ 29π 29π ⎞
x3 = 2 8 e 16 = 2 8 ⎜ cos + i sin ⎟
⎝ 16 16 ⎠
.
____________
Gyakorló feladat
a) Határozza meg P(x) = x3 + a2 x + 10a3 mindegyik gyökét, ha
ismert az egyik gyök: x1 = a(1+2i).
b) Számítsa ki x110+x210 értékét, ha x1 és x2 a polinom komplex
gyökei, valamint adott a = 5 .
2.1.3._______________
Feladat
a) Oldja meg az x4 – a = 0 egyenletet, ha a = –8–8 3 i.
b) Rajzolja meg a komplex számsíkon a megoldásokat.
______________________________________________________
47
________
Megoldás
a) Mivel |a|= 64 + 3 ⋅ 64 = 16 és arg(a)=arctg 3 =4π/3, így a
gyökök a következő komplex gyökvonás eredményei:
⎛ 4π ⎞
4 i⎜ + 2 kπ ⎟
x = 4 a = 16e ⎝ ha k = 0, 1, 2, 3:
3 ⎠
π
i ⎛ π π ⎞ ⎛1 3⎞
x0 = 2e 3 = 2⎜ cos + i sin ⎟ = 2⎜⎜ + i ⎟ = 1+ i 3
⎝ 3 3⎠ ⎝2 2 ⎟⎠
5π
i ⎛ 5π 5π ⎞ ⎛ 3 1⎞
x1 = 2e 6 = 2⎜ cos + i sin ⎟ = 2⎜⎜ − + i ⎟⎟ = − 3 + i
⎝ 6 6 ⎠ ⎝ 2 2⎠
4π
i ⎛ 4π 4π ⎞ ⎛ 1 3⎞
x 2 = 2e 3 = 2⎜ cos + i sin ⎟ = 2⎜⎜ − − i ⎟ = −1 − i 3
⎟
⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 2 2 ⎠
b) A megoldások grafikus ábrázolása:
Im
i 3 x0
x1
i
Re
- 3 -1 1 3
-i
x3
x2 -i 3
____________
Gyakorló feladat
3
⎛1 + i 3 ⎞
3
Oldja meg az z − ⎜⎜ ⎟ = 0 egyenletet és rajzolja meg a
⎟
⎝ 1 − i 3 ⎠
komplex számsíkon a megoldásokat.
______________________________________________________
48
2.1.4._______________
Feladat
3−i
Adva van a z = komplex szám. Adja meg a z2006
2 (1 − i )
komplex számot algebrai alakban!
________
Megoldás
A komplex számot exponenciális alakjában alkalmazzuk:

π π
− i − i
3 − i = 2e 6
és 1 − i = 2e 4
.
π
− i
3−i 2e 6 π
i
Ezért e z = = = e 12
.
2 (1 − i ) ⎛ − i ⎞
π
2 ⎜ 2e ⎟ 4
⎝ ⎠
2006 ⎛ 7π ⎞ 7π
⎛ πi⎞ 2006π
i ⎜ 166π + ⎟i i
Következik: z2006
= ⎜⎜ e 12 ⎟⎟ =e 12
=e ⎝ 6 ⎠
=e 6
=
⎝ ⎠
7π 7π 3 1
= cos + i sin =− − i.
6 6 2 2
____________
Gyakorló feladat
2 2
Ha z 3 = − +i , akkor mennyi z1998 ?
2 2
2.1.5._______________
Feladat
2 + 2i
Adva van a z = komplex szám .
2 −i 6
Algebrai alakjában állítsa elő a z2005 komplex számot!
______________________________________________________
49
________
Megoldás:
A komplex számot exponenciális alakjában alkalmazzuk:

π π
i − i
2 + 2i = 2 2e 4
és 2 − i 6 = 2 2e 3
.
π
i
2 + 2i 2 2e 4 7π
i
Ezért: z = = π = e 12
.
2 −i 6 2 2e
− i
3
2006 ⎛ 2π ⎞ π
⎛ 7π i ⎞ 14042π
i ⎜ 1170π + ⎟i i
Következik: z 2005
= ⎜⎜ e 12 ⎟⎟ =e 12
= e⎝ 12 ⎠
= e6 =
⎝ ⎠
π π 3 1
= cos + i sin = + i.
6 6 2 2
____________
Gyakorló feladat
k k
Adott a komplex számok ⎛ i + 1⎞ ⎛ i −1⎞ sorozata.
xk = ⎜ ⎟ +⎜ ⎟
⎝ 2⎠ ⎝ 2⎠
Határozza meg a sorozat 2004. és 2006. tagját.
2.1.6._______________
Feladat
Számítsa ki az alábbi komplex számokat:

2004 2004
⎛i 2 − 2 ⎞ ⎛ i 3 −1⎞
a) ⎜ ⎟ = b) ⎜ ⎟ =
⎜ i 3 −1 ⎟ ⎜ 3+i ⎟
⎝ ⎠ ⎝ ⎠
________
Megoldás:
3π 2004
2004 ⎛ i ⎞ π 2004
a) ⎛i 2 − 2 ⎞ ⎜2 e ⎟ ⎛ ⎞
.
4 i
⎜ ⎟
⎜ i 3 −1 ⎟ =⎜ 2π ⎟ = ⎜⎜ e 12 ⎟
⎟ = e iπ ⋅167
= e
iπ
= −1
⎝ ⎠ ⎜2 e i
3 ⎟ ⎝ ⎠
⎝ ⎠
______________________________________________________
50
2π 2004
2004 ⎛ i ⎞ 3π 2004
b) ⎛ i 3 −1⎞ ⎜2
e 3 ⎟ ⎛ i ⎞
⎜
⎜ 3+i ⎟
⎟ =⎜ π ⎟ = ⎜⎜ e 6 ⎟
⎟ = e
iπ ⋅1002
= e
0
=1
⎝ ⎠ ⎜2
e i
6 ⎟ ⎝ ⎠
⎝ ⎠
____________
Gyakorló feladat
2004 2004
⎛i− 3⎞ ⎛i 2 − 2 ⎞
a) ⎜ ⎟ = b) ⎜ ⎟ =
⎜i + 3⎟ ⎜ 1+ i 3 ⎟
⎝ ⎠ ⎝ ⎠
2.1.7._______________
Feladat
a) w = 3 i = b) u = 4 − 1 + i 3 = c) b = 6 729 =
________
Megoldás:
⎛ ⎛π ⎞ ⎛π ⎞⎞
a) 3
i= 3 1⎜ cos ⎜ + 2kπ ⎟ + i sin ⎜ + 2kπ ⎟ ⎟ =
⎝ ⎝2 ⎠ ⎝2 ⎠⎠
π π
+ 2kπ + 2kπ
= cos 2 + i sin 2 .
3 3
⎛ π π⎞ 3 1
w0 = ⎜ cos + i sin ⎟ = + i.
⎝ 6 6⎠ 2 2
5π 5π 3 1
w1 = cos + i sin =− + i.
6 6 2 2
3π 3π
w2 = cos + i sin = −i.
2 2
b) ⎛ ⎛ 2π ⎞ ⎛ 2π ⎞⎞
4
− 1 + i 3 = 4 2 ⎜⎜ cos⎜ + 2kπ ⎟ + i sin ⎜ + 2kπ ⎟ ⎟⎟ =
⎝ ⎝ 3 ⎠ ⎝ 3 ⎠⎠
______________________________________________________
51
⎛ 2π 2π ⎞
⎜ + 2kπ + 2kπ ⎟
= 2 ⎜ cos
4 3 + i sin 3 ⎟.
⎜ 4 4 ⎟
⎜ ⎟
⎝ ⎠
⎛ π π⎞ ⎛ 3 1 ⎞
u0 = 4 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 4 2 ⎜⎜ + i ⎟⎟.
⎝ 6 6⎠ ⎝ 2 2 ⎠
⎛ 2π 2π ⎞ 4 ⎛ 1 3 ⎞
u1 = 4 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 ⎜⎜ − + i ⎟⎟.
⎝ 3 3 ⎠ ⎝ 2 2 ⎠
⎛ 7π 7π ⎞ 4 ⎛ 3 1 ⎞
u 2 = 4 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 ⎜⎜ − − i ⎟⎟.
⎝ 6 6 ⎠ ⎝ 2 2 ⎠
⎛ 5π 5π ⎞ 4 ⎛ 1 3 ⎞
u3 = 4 2 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 ⎜⎜ − i ⎟⎟.
⎝ 3 3 ⎠ ⎝2 2 ⎠
⎛ 2kπ 2kπ ⎞
c) 6
729 = 6 729 (cos 2kπ + i sin 2kπ ) = 3⎜ cos + i sin ⎟.
⎝ 6 6 ⎠
b0 = 3 (cos 0 + i sin 0 ) = 3.
⎛ π π⎞ 3 3 3
b1 = 3⎜ cos + i sin ⎟ = + i.
⎝ 3 3⎠ 2 2
⎛ 2π 2π ⎞ 3 3 3
b2 = 3⎜ cos + i sin ⎟=− + i.
⎝ 3 3 ⎠ 2 2
b3 = 3 (cos π + i sin π ) = −3.
⎛ 4π 4π ⎞ 3 3 3
b4 = 3⎜ cos + i sin ⎟=− − i.
⎝ 3 3 ⎠ 2 2
⎛ 5π 5π ⎞ 3 3 3
b5 = 3⎜ cos + i sin ⎟= − i.
⎝ 3 3 ⎠ 2 2
____________
Gyakorló feladat
a) z = 3 −i = b) v = 4 −1− i 3 = c) a = 6 − 64 =
______________________________________________________
52
2.1.8._______________
Feladat
Határozza meg azokat a komplex számokat, amelyekre teljesül:
z2 −1 1
i 2i z = ( z − 2 )i .
0 z 0
________
Megoldás:
A determináns kiszámítása után az alábbi egyenlet adódik:
–z4 + z i = ( z – 2)i , egyszerűsítve: z4 = 2i.
Végezzük el a gyökvonást!
⎛ ⎛π ⎞ ⎛π ⎞⎞
z = 4 2i = 4 2⎜⎜ cos⎜ + 2kπ ⎟ + i sin⎜ + 2kπ ⎟ ⎟⎟ .
⎝ ⎝2 ⎠ ⎝2 ⎠⎠
A megoldások:
⎛ ⎛ π kπ ⎞ ⎛ π kπ ⎞⎞
z k = 4 2 ⎜⎜ cos⎜ + ⎟ + i sin ⎜ + ⎟ ⎟⎟ za k = 0, 1, 2 és 3.
⎝ ⎝8 2 ⎠ ⎝8 2 ⎠⎠
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a z komplex szám valós és imaginárius részét:
−16
⎛ 1+ i ⎞
z =⎜ ⎟ .
⎝ 3 −i ⎠
2.1.9._______________
Feladat
z z
Határozza meg z komplex számot ha =1 ∧ = i.
z +1 z
______________________________________________________
53
________
Megoldás:
z
Alkalmazzuk a z = x + iy jelölést. A = i egyenlőség
z
következménye:
z = iz ⇒ x + iy = i ( x − iy ) ⇒ x + iy = y + ix ⇒ x = y ,
illetve: z = x + ix = x (1 + i ).
A másik feltételből:
z x + xi
=1 ⇒ =
z +1 ( x + 1) + ix
.
( x + ix) ( x + 1 − ix) (2 x 2 + x) + ix
= = =1
( x + 1) 2 + x 2 2x2 + 2x + 1
Az utolsó egyenlet négyzetre emelése után:
( 2 x 2 + x ) 2 + x 2 = ( 2 x 2 + 2 x + 1) 2 ,
vagyis:
4 x 3 + 6 x 2 + 4 x + 1 = 0 ⇒ ( 2 x + 1)( 2 x 2 + 2 x + 1) = 0 .
Ennek az egyenletnek egyetlen valós gyöke van:
1 1
x = − , tehát a keresett komplex szám z = − (1 + i ).
2 2
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg z és a 3
z komplex számokat ha z − i = Im(z ) ,
valamint Re(z ) = − Im(z ) .
2.1.10._______________
Feladat
Határozza meg Re( z ) és Im( z ) számokat, ha:
i z 2 − 2 (3 + 2 i ) z + 14 − 5 i = 0 .
______________________________________________________
54
________
Megoldás:
Tekintsük az egyenletet „közönséges másodfokú egyenlet”-nek
Az egyenlet diszkriminánsát jelölje D :
D = b 2 − 4ac = 4 (3 + 2i ) 2 − 4 i (14 − 5i ) = − 8i .
Keressük az u = x + i y = − 8i komplex számot. Négyzetre
emelés után az alábbi egyenletrendszer adódik:
x2 – y2 = 0, és 2xy = –8.
Mivel x és y csakis valós számok lehetnek, így a megoldások:
x1 = 2, y1 = –2 és x2 = –2, y2 = 2.
Innen következik:
− 8i = ± (2 – 2i).
2(3 + 2i ) ± (2 − 2i )
A feladat megoldását: z 1 = adja, tehát.
2 2i
z1 = 1 – 4i, z2 = 3 – 2i.
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az egyenletet: x 2 − (3 − 2i )x + (5 − 5i ) = 0 .
2.1.11._______________
Feladat
16
⎛ 1− 5 3 i ⎞
Számítsa ki z = ⎜⎜ 2 − ⎟
⎟ értékét. Írja fel algebrai alakban is.
⎝ 3 ⎠
________
Megoldás:
16 16
⎛ 1− 5 3 i ⎞ ⎛5 5 3i ⎞
( )
16
⎜ ⎟ ⎛ 5⎞ 16
z = ⎜2 − ⎟ = ⎜⎜ + ⎟ = ⎜ ⎟ 1+ i 3 .
⎟
⎝ 3 ⎠ ⎝3 3 ⎠ ⎝ 3⎠
A komplex számot trigonometriai alakjában alkalmazzuk.
______________________________________________________
55
π
Az abszolút értéke z = 1 + 3 = 2 , argumentuma a ϕ = arctg 3 =
3
szög. Következik:
(1 + i 3 ) π π⎞
16
16 ⎛ ⎛ 16π 16π ⎞
= 2 16 ⎜ cos + i sin ⎟ = 2 16 ⎜ cos + i sin ⎟.
⎝ 3 3⎠ ⎝ 3 3 ⎠
„Elvetjük” a teljes fordulatokat (2π egész szorzatait):
( )
16 ⎛
1 + i 3 = 2 16 ⎜ cos
4π
3
+ i sin
4π ⎞
3 ⎠
16
⎛ 1
⎟ = 2 ⎜⎜ − − i
2 2
3⎞
⎟ ⇒
⎟
⎝ ⎝ ⎠
( )
16
⎛5⎞ ⎛ 1⎞
⇒ z = ⎜ ⎟ 2 16 ⎜ − ⎟ 1 + i 3 .
⎝ 3⎠ ⎝ 2⎠
____________
Gyakorló feladat
16
⎛ 3 1+ i ⎞
Számítsa ki: ⎜ + ⎟ .
⎝1+ i 2i ⎠
2.1.12._______________
Feladat
Adva van z1 = 3 + 2i és z2 = 2 + i két komplex szám.

⎛ z ⎞ 3
Határozza meg z komplex számot, ha Re( z ⋅ z1 ) = −1 és Im⎜⎜ ⎟⎟ = .
⎝ z2 ⎠ 5
________
Megoldás:
Ha z = x + iy akkor z ⋅ z = ( x + iy )(3 − 2i ) = (3x + 2 y ) + i (3 y − 2 x) .

A feladat kikötése szerint Re( z ⋅ z1 ) = −1 = 3x + 2y.
z x + iy x + iy 2 − i (2 x + y ) + i (2 y − x)
Szemléljük: = = ⋅ = .
z2 2+i 2+i 2−i 4 +1
______________________________________________________
56
⎛ z⎞ 3 2y − x
A feladat kikötése szerint Im⎜⎜ ⎟⎟ = = .
⎝ z2⎠ 5 5
3x + 2 y = −1
Innen adódik a következő egyenletrendszer: .
− x + 2y = 3
A rendszer megoldása: x = –1, y = 1.
A feladat megoldása: z = –1 + i.
____________
Gyakorló feladat
7−z
Ha f ( z ) = , igazolja z = 2 f ( z ) amennyiben z = 1+2i.
1− z2
2.1.13._______________
Feladat
Számítsa ki az u2 = 3 – 4i komplex szám algebrai alakját!
________
Megoldás:
Legyen u = x + iy. Így u2 = (x + iy)2 = x2 + 2xyi – y2 = 3 – 4i. A
komplex számok egyenlőségét alkalmazva a következő
egyenletrendszert nyerjük:
x2 – y2 = 3,
2xy = – 4.
A második egyenletből kifejezzük x ismeretlent:
2
x=− .
y
A kapott kifejezést behelyettesítjük az első egyenletbe :
4
2
− y 2 = 3 ⇒ y 4 + 3 y 2 − 4 = 0.
y
Csak a valós megoldásokat fogadjuk el ezen bikvadratikus egyenlet
gyökei közül : y12 2 = 1 , és elvetjük az y32 4 = −4 lehetőséget.
Tehát: y = ±1, illetve x = ∓ 2.
A keresett komplex számok u1 2 = ± (2 – i).
______________________________________________________
57
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az egyenletet: (2 + i ) x 2 − (5 − i ) x + 2 − 2i = 0 .
2.1.14._______________
Feladat:
Adva van a z1 = − 3 + i komplex szám. Adjon meg még öt
komplex számot algebrai alakban, ha a hat szám z1, z2, z3, z4, z5 és z6
együtt egy szabályos hatszög csúcspontjait adják, amelynek a
középpontja az origó.
________
Megoldás:
π
A csúcspontokat sorban, az előző csúcspont 60o-os, illetve-os
3
szöggel való elforgatásával nyerjük amit az egyik egységgyökkel való
π
szorzás valósít meg. Az egységgyök argumentuma :
3
u 0 = cos
3
π
+ i sin
3 2
1
+i
π 3 1
3 2
=
= 1+ i 3 .( )
Most sorban megszorozzuk az újabb és újabb csúcspontokat:
( 1
) ( )
z 2 = z1 ⋅ u 0 = − 3 + i ⋅ 1 + i 3 = − 3 − i ,
2
(
z3 = z 2 ⋅ u0 = − 3 − i ⋅ ) 12 (1 + i 3 ) = −2i ,
= −2i ⋅ (1 + i 3 ) = 3 − i ,
1
z 4 = z3 ⋅ u0
2
= ( 3 − i ) ⋅ (1 + i 3 ) = 3 + i ,
1
z5 = z 4 ⋅ u0
2
= ( 3 + i ) ⋅ (1 + i 3 ) = 2i .
1
z6 = z5 ⋅ u0
2
______________________________________________________
58
____________
Gyakorló feladat
Adott a z1 = 1 + i komplex szám. Határozza meg z 2 és z 3
komplex számok algebrai alakját úgy, hogy a három szám z1, z2 és z3
egy szabályos háromszög csúcspontjait adják, amelynek a középpontja
az origó.
2.1.15._______________
Feladat
π 3π 5π 7π 9π
Számítsa ki: cos + cos + cos + cos + cos .
11 11 11 11 11
________
Megoldás:
π π
Vezessük be a z = cos + i sin számot és számítsuk ki a
11 11
következő Z összeget:
Z=z+z +z +z +z3 5 7 −1
. 9
= z
(z )
2 5
z −1 2
Észrevesszük, hogy ez egy geometriai sorozat első öt tagjának az

összege, a sorozat hányadosa z2. Megállapítjuk a következőket is:
π π
z 11 = cos11 = cos π + i sin π = −1 .
+ i sin 11
11 11
Az összeg további alakítgatásával az alábbi egyenlőség adódik:
Z= z
(z ) 2 5
− 1 z 11 − z
= 2 =
−1− z
=
1
.
z −1
2
z − 1 ( z − 1)( z + 1) 1 − z
Bővítsük a törtet az 1 − z -vel (figyeljük meg milyen szám z !):
π
Mivel (1 − z )(1 − z ) = 1 − z − z + z ⋅ z = 2 − 2 cos :
11
______________________________________________________
59
π π π
1 − cos + i sin sin
1 1 1− z 11 11 = 1 + i 11 .
Z= = ⋅ =−
1− z 1− z 1− z ⎛ π⎞ 2 ⎛ π ⎞
2⎜1 − cos ⎟ 2⎜1 − cos ⎟
⎝ 11 ⎠ ⎝ 11 ⎠
Különítsük el a valós valamint az imaginárius részeket

⎛ π 3π 5π 7π 9π ⎞
Re(Z) = ⎜ cos + cos + cos + cos + cos ⎟,
⎝ 11 11 11 11 11 ⎠
⎛ π 3π 5π 7π 9π ⎞
Im(Z) = ⎜ sin + sin + sin + sin + sin ⎟.
⎝ 11 11 11 11 11 ⎠
Azonnal látható, hogy két feladatot oldottunk meg egy időben.
A valós részek egyenlőségéből következik

⎛ π 3π 5π 7π 9π ⎞ 1
⎜ cos + cos + cos + cos + cos ⎟= .
⎝ 11 11 11 11 11 ⎠ 2
Az imaginárius részek egyenlőségének „hozadéka”:
π
sin
⎛ π 3π 5π 7π 9π ⎞ 11
⎜ sin + sin + sin + sin + sin ⎟= .
⎝ 11 11 11 11 11 ⎠ ⎛ π⎞
2⎜1 − cos ⎟
⎝ 11 ⎠
____________
Gyakorló feladat
Igazolja az alábbi egyenlőséget:
2π 4π 6π 8π 10π 1
cos + cos + cos + cos + cos =− .
11 11 11 11 11 2
______________________________________________________
60
_____________________3.
VEKTORALGEBRA
3.0.1. Feladat:
G G G G G
Adottak az a = 2i − 3 j + 5k és b = (3,3,−4) vektorok.
Határozzuk meg a következő vektorokat és intenzitásokat:
G 3G G G G G G G
2a , − b , a + b , 3a − 2b , a , b .
2
Megoldás:
G G G G G G G G
a = 2i − 3 j + 5k , b = (3,3,−4) = 3i + 3 j − 4k ,
G G
G
( G G
) G G
2 a = 2 2 i − 3 j + 5 k = 4 i − 6 j + 10 k = (4 , − 6 ,10 ) ,
3G G G ⎛ 9
(
3 G G
) 9G 9 G
− b = − 3i + 3 j − 4k = − i − j + 6k = ⎜ − , − , 6 ⎟ ,
2 2 2 2
9 ⎞
⎝ 2 2 ⎠
G G G G G G
( G G
) ( G G
)
a + b = 2i − 3 j + 5k + 3i + 3 j − 4k = 5i + k = (5,0,1) ,
G G G
G
( G
G G
G
) ( G
G G
)
3a − 2b = 3 2i − 3 j + 5k − 2 3i + 3 j − 4k =
G
G G G G
= 6i − 9 j + 15k − 6i − 6 j + 8k = −15 j + 23k ,
G
a = 2 2 + (− 3) + 52 = 4 + 9 + 25 = 38 ,
2
G
b = 9 + 9 + 16 = 34 .
______________________________________________________
61
3.0.2. Feladat:
G G
Számítsuk ki az a = (4,−3,1) és b = (5,−2,−3) vektorok skaláris
szorzatát.
Megoldás:
G G
a D b = xa xb + ya yb + za zb = 4 ⋅ 5 + (− 3) ⋅ (− 2 ) + 1 ⋅ (− 3) = 20 + 6 − 3 = 23 .
3.0.3. Feladat:
G G G G G G G
Adottak az a, b és c vektorok: a = i +3j −k ,
G G G G G G
G G G G G
b = −2i − 4 j + 3k és c = 4i − 2 j − 3k . Számítsuk ki mennyi a + b × c . ( )
Megoldás:
G G G G G
a + b = −i − j + 2k = (− 1,−1,2) ,
G G G G
c = 4i − 2 j − 3k = (4, –2, –3),
G G G
i j k
G G G G
( ) G G
a + b × c = − 1 − 1 2 = 7i + 5 j + 6k = (7, 5, 6) .
4 −2 −3
3.0.4. Feladat:
G G
Számítsuk ki az a = (− 2,2,−1) és b = (− 6,3,6) vektorok által
bezárt szög nagyságát.
Megoldás:
G G
G G G G a Db
a D b = a ⋅ b ⋅ cos α ⇒ cos α = G G ,
a ⋅b
______________________________________________________
62
Vektoralgebra__ Feladatgyűjtemény
G G
a D b = 12 + 6 − 6 = 12 ,
G
a = 4 + 4 +1 = 9 = 3 ,
G
b = 36 + 9 + 36 = 81 = 9 ,
12 4 4
cos α = = ⇒ α = arccos ≈ 63D36′44′′ .
3⋅9 9 9
3.0.5. Feladat:
G
Határozzuk meg mekkora az a = (5,2,5)
vektornak a
G
b = (2,−1,2 ) vektorra vetett merőleges vetületének hossza..
Megoldás:
G
pr ( abG ) G G G G
cos α = G ⇒ a D b = a ⋅ b ⋅ cos α =
a
G
G G pr ( abG ) G G
= a⋅b ⋅ G = b ⋅ pr ( abG )
a
G G
a D b 10 − 2 + 10 18
( )
GG
pr ab = G = = = 6.
b 4 +1+ 4 3
3.0.6. Feladat:
G G G G G G
Határozzukk meg az a = p + 2q és b = p − q vektorok skaláris
G G G G
szorzatát ha p = 3, q = 2 és ∠( p, q ) = 45D .
Megoldás:
G G G G G G G G G G G G G G
a D b = ( p + 2 q ) D ( p − q ) = p D p − p D q + 2q D p − 2q D q =
G G G G G G
= p D p + q D p − 2q D q =
______________________________________________________
63
G2 G G G2
= p ⋅ cos 0 D + p ⋅ q ⋅ cos 45 D − 2 q ⋅ cos 0 D =
2
= 9 ⋅1 + 3 2 − 2 ⋅ 2 ⋅ 1 = 12 − 4 = 8.
2
3.0.7. Feladat:
G G G
Számítsuk ki az a = p − 2q vektor hosszát ha tudjuk, hogy:
G G G G π
p = 2, q = 3, ∠( p, q ) = .
3
Megoldás:
G G G
a = aDa = ( pG − 2qG ) D ( pG − 2qG ) = G G G G G G
p D p − 4p D q + 4q D q =
G2 G G π G2 1
= p − 4 p q cos + 4 q = 4 − 4 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ + 4 ⋅ 9 =
3 2 .
= 4 − 12 + 36 = 28 = 2 7
3.0.8. Feladat:
Legyenek az A(2,4,5), B(− 3,2,2 ), C (− 1,0,3) pontok egy

háromszög csúcspontjai. Bizonyítsuk be, hogy az ABC háromszög
derékszögű.
Megoldás:
Azt kell megmutatnunk, hogy a háromszög egyik belső szöge 90D .

Figyeljük meg a következő oldalvektorokat: CA = (3,4,2 ) és
CB = (− 2,2,−1) . Azt a szöget, amelyet ezek a vektorok zárnak be, a
következő képlettel számíthatjuk ki:
______________________________________________________
64
CA D CB
cos γ = .
CA ⋅ CB
−6+8−2
cos γ = = 0 ⇒ γ = arccos 0 = 90D ,
9 + 16 + 4 ⋅ 4 + 4 + 1
ami egyben azt is jelenti, hogy a háromszög derékszögű, mert a C

csúcsnál levő szög derékszög.
3.0.9. Feladat:
Adottak az A(2,3,1), B(4,1,−2 ), C (6,3,7 ) és D(− 5,−4,8)

pontok. Számítsuk ki annak a tetraédernek a térfogatát, amelynek a
csúcspontjai a megadott pontok, majd annak a testmagasságnak a
hosszát, amely az ABC csúcsok által meghatározott alaplaphoz
tartozik.
Megoldás:
A térfogatot az egy csúcsból kiinduló három vektor felett

kifeszített parelelepipedon térfogatának hatodrészeként számíthatjuk ki.
Legyen a három egy csúcsból kiinduló vektor az AB, AC , AD .
AB = (2,−2,−3) ,
AC = (4,0,6 ) ,
AD = (− 7,−7,7 ) .
2 −2 −3
1 JJJG JJJG JJJG 1
( )
V = ⋅ AB × AC D AD = ⋅ 4 0 6 =
6 6
−7 −7 7
1 308 154
= ⋅ ( 84 + 84 + 56 + 84 ) = = .
6 6 3
______________________________________________________
65
A magasságot a térfogatból is kiszámíthatjuk, ha felírjuk hogy:

1 3V
V = B ⋅ H ABC ⇒ H ABC = .
3 B
Az alaplap (bázis) az ABC háromszög, melynek a területét a
következő képlettel számítjuk:
AB × AC
B = PABC = .
2
G G G
i j k
G G G
AB × AC = 2 − 2 − 3 = −12i − 24 j + 8k ,
4 0 6
AB × AC = 144 + 576 + 64 = 784 = 28 ,
28 3V 154
B= = 14 ⇒ H ABC = = = 11 .
2 B 14
3.0.10. Feladat:
Számítsuk ki annak a szögnek a nagyságát, amelyet az

G G G G G G
a = 5m + 2n és b = m − 3n vektorok felett kifeszített paralelogramma
G G G G π
átlói zárnak be ha tudjuk, hogy: m = 2 2 , n = 3 és ∠(m, n ) = .
4
Megoldás:
G G
Az egyik átló az a és b oldalvektorok összege, a másik pedig a
különbségük:
G G G G G G G G G
d 1 = a + b = 5m + 2 n + m − 3n = 6 m − n ,
G G G G G G G G G
d 2 = a − b = 5m + 2 n − m + 3n = 4 m + 5n ,
G G
d1 D d 2
cos α = G G ,
d1 ⋅ d 2
______________________________________________________
66
G G G G G G
d1 D d 2 = ( 6m − n ) D ( 4m + 5n ) =
G G G G G G
= 24m D m + 26m D n − 5n D n =
G2 G G π G2
= 24 m + 26 m n cos − 5 n =
4
2
= 24 ⋅ 8 + 26 ⋅ 2 2 ⋅ 3 ⋅ − 5⋅9 =
2
= 192 + 156 − 45 = 303,
G G G G G G G
d1 = d1 D d1 = ( 6m − n ) D ( 6m − n ) =
G G G G G G
= 36m D m − 12m D n + n D n =
2
= 36 ⋅ 8 − 12 ⋅ 2 2 ⋅ 3 ⋅ +9 =
2
= 288 − 72 + 9 = 225 = 15,
G G G G G G G
d 2 = d 2 D d 2 = ( 4m + 5n ) D ( 4m + 5n ) =
G G G G G G
= 16m D m + 40m D n + 25n D n =
2
= 16 ⋅ 8 + 40 ⋅ 2 2 ⋅ 3 ⋅ + 25 ⋅ 9 =
2
= 128 + 240 + 225 = 593,
G G
d1 D d 2 303
cos α = G G = ≈ 0,8295
d1 ⋅ d 2 15 593
303
⇒ α = arccos ≈ 33D57′4′′
15 593
Az átlók tehát megközelítőleg 33D57′4′′ szöget zárnak be.
______________________________________________________
67
3.0.11. Feladat:
G G G G
Számítsuk ki az a = 12n − 3m − 4 p vektor
G G G G G G
b = (m − 2n ) × (m + 3n − 4 p ) vektorra vetett merőleges vetületének
G G G
hosszát, ha m, n , p vektorok kölcsönösen merőleges egységvektorok
amelyek az adott sorrendben jobb forgású triédert alkotnak.
Megoldás:
A feladat feltételei szerint:

G G G G G G G G G
m = n = p = 1 ∧ ∠(m, n ) = ∠(m, p ) = ∠(n , p ) = 90D .
G
A b vektor egyszerűbb alakját megkaphatjuk, ha rendezzük a
megadott alakot:
G G G G G G
b = ( m − 2n ) × ( m + 3n − 4 p ) =
G G G G G G G G G G G G
= m × m + 3m × n − 4m × p − 2n × m − 6n × n + 8n × p,
G G G G G G G G G
b = 0 + 3m × n − 4m × p + 2m × n + 0 + 8n × p =
G G G G G G
= 5m × n − 4m × p + 8n × p =
G G G G G G
= 5 p − 4 ( − n ) + 8m = 8m + 4n + 5 p.
G G G G G G G G
GG a D b (12n − 3m − 4 p ) D ( 8m + 4n + 5 p )
pr ( ab ) = G = G G G =
b 8m + 4 n + 5 p
G G G G G G
48n D n − 24m D m − 20 p D p
=
64 + 16 + 25
A számlálóban csak a fenti összeadandók maradnak meg, mert a

többi merőleges vektorok skaláris szorzata, ezek pedig nullával
egyenlők:
( )
G
pr abG =
48 ⋅1 − 24 ⋅1 − 20 ⋅1
=
4
.
105 105
______________________________________________________
68
3.0.12. Feladat:
G G G
Legyenek a = (1,2α ,1) , b = (2, α , α ) és c = (3α ,2,−α ) egy
tetraéder élvektorai.
a) α függvényében számítsuk ki a tetraéder térfogatát.
b) Határozzuk meg az α paraméter értékét úgy, hogy az
G G G
a , b , c vektorok komplanárisak legyenek.
G
c) Az α paraméter kapott értékére bontsuk fel az a vektort a
G G
b és c vektorok mentén.
Megoldás:
1 G G G
a) V gúla =
6
( )
a×b Dc ,
1 2α 1
(G G G
)
a ×b D c = 2 α α = 6α 3 − 2α + 4 ,
3α 2 − α
1
V gúla = 6α 3 − 2α + 4 .
6
G G G
b) Ha a , b , c vektorok komplanárisak ⇒ Vhasáb = 0 ,
vagyis 6α 3 − 2α + 4 = 0 .
-1 6 0 -2 4
6 -6 4 0 ⇒ α1 = −1
6α 3 − 2α + 4 = (α + 1) ( 6α 2 − 6α + 4 ) = 0
,
6 ± 36 − 96
⇒ α2 3 = ∉R
12
vagyis az egyedüli valós gyök az α1 = −1 , ez pedig azt jelenti, hogy az
adott vektorok α = −1 paraméterérték esetén lesznek komplanárisak.
______________________________________________________
69
G G G
c) a = xb + yc ,
(1,−2,1) = x (2,−1,−1) + y (− 3,2,1) ,
(1,−2,1) = (2 x,− x,− x ) + (− 3 y,2 y, y ) ,
(1,−2,1) = (2 x − 3 y,− x + 2 y,− x + y ) .
Egyenlítsük ki a megfelelő együtthatókat. Ekkor a következő
egyenletrendszert kell megoldanunk:
2x − 3 y = 1
− x + 2 y = −2
− x+ y =1 ⇒ y = x +1
− x + 2 x + 2 = −2 ⇒ x = −4 ⇒ y = −3
G G G
A keresett felbontás tehát: a = −4b − 3c .
3.0.13. Feladat:
G G
Bizonyítsuk be, hogy az a = (− 1,3,2), b = (− 2,−3,4 ) és
G
c = ( −3,12, 6 ) vektorok komplanárisak, majd keressük meg a köztük
fennálló lineáris összefüggést.
Megoldás:
A vektorok akkor komplanárisak, ha a vegyes szorzatuk nullával

egyenlő. Számítsuk ki ezért az adott vektorok vegyes szorzatát:
−1 3 2
(G G G
)
a × b D c = − 2 − 3 4 = 18 − 36 − 48 − 18 + 24 + 36 = 0 ,
− 3 12 6
______________________________________________________
70
ez azt jelenti, hogy az adott vektorok komplanárisak. Három
komplanáris (egy síkhoz tartozó) vektor mindig lineárisan függő, amely
összefüggést a következő lineáris egyenletből számíthatunk ki:
G G G
xa + yb + zc = 0 .
x(− 1,3,2) + y (− 2,−3,4 ) + z (− 3,12,6) = (0,0,0 )
− x − 2 y − 3z = 0 ⇒ x = −2 y − 3z
3x − 3 y + 12 z = 0
2x + 4 y + 6z = 0
− x − 2 y − 3z = 0
x − y + 4z = 0
− 3y + z = 0 ⇒ z = 3y ⇒ x = −11y
Válasszuk például az y = 1 értéket, ekkor z = 3 és x = −11 ,

vagyis az adott vektorok között fennálló lineáris összefüggés:
G G G G G G
− 11a + b + 3c = 0 ⇒ b = 11a − 3c .
3.0.14. Feladat:
G G G
Adottak az a = (ln ( p − 2 ),−2,6 ) , b = ( p,−2,5) és c = (0,−1,3)
vektorok. Határozzuk meg a valós p paraméter értékét úgy, hogy az
adott vektorok komplanárisak legyenek.
Megoldás:
Három vektor komplanáris, ha a vegyes szorzatuk nulla.
ln ( p − 2 ) −2 6
G G G
( )
a ×b Dc = p −2 5 =
0 −1 3
______________________________________________________
71
= −6 ln ( p − 2 ) − 6 p + 5ln ( p − 2 ) + 6 p =
= − ln ( p − 2 ) = 0.
ln ( p − 2) = 0 ⇒ p − 2 = e 0 = 1 ⇒ p = 3 .
Az adott vektorok p = 3 paraméterérték esetén lesznek komplanárisak.
3.0.15. Feladat:
Adottak a következő vektorok:

G G G G
a = (0,2 p, p ), b = (2,2,1), c = (− 1,−2,−1), d = (− 3 p,−2 p,− p ) .
G G G G
a) Bizonyítsuk be, hogy az a − d és b − c vektorok kollineárisak.
b) Határozzuk meg a valós p paraméter értékét úgy, hogy
G G G G G
( )
a − b D c = a D c + p legyen.
Megoldás:
G G
a) Két vektor kollineáris, ha pl. v1 = kv2 . Mivel
G G
a − d = (3 p,4 p,2 p )
G G
b − c = (3,4,2)
G G G G
( )
Könnyen belátható, hogy a − d = p b − c ami azt jelenti, hogy
az adott vektorok kollineárisak.
b) (aG − bG )D cG = aG D cG + p ,
( −2, 2 p − 2, p − 1) D ( −1, −2, −1) = ( 0, 2 p, p ) D ( −1, −2, −1) + p ,
2 − 4 p + 4 − p + 1 = −4 p − p + p ,
− 5 p + 7 = −4 p ,
p = 7.
A keresett paraméterérték tehát a p = 7 .
______________________________________________________
72
3.1.1._______________
Feladat
Számítsa ki az ABC háromszög belső szögeinek koszinuszát

G G G G G G
ha: AB = 2m − 6n , BC = m + 7n , ahol m, n vektorok kölcsönösen
merőleges egységvektorok
________
Megoldás:
BA ⋅ BC 40 2
cos β = = = mert:
BA ⋅ BC 40 50 5
G G G G
BA ⋅ BC = (6n − 2m)(m + 7 n ) = 42 − 2 = 40 ,
G G G G
BA = (6n − 2m )(6n − 2m) = 36 + 4 = 40 ,
hasonló módon: BC = 50 .
G G
mivel a harmadik oldal AC = AB + BC = 3m + n , következik:
AB ⋅ AC = 0 ⇒ cos α = 0 ,
vagyis ez a háromszög derékszögű háromszög.

4 1
Ily módon cos γ = sin β = 1 − cos 2 β = 1 − = .
5 5
______________________________________________________
73
____________
Gyakorló feladat
Számítsa ki az ABCD paralelogramma belső szögeinek,

G G
valamint az átlók által közbezárt szög koszinuszát, ha AB = 2m − 6n ,
G G G G
BC = m + 7n , ahol m, n vektorok kölcsönösen merőleges
egységvektorok
3.1.2._______________
Feladat
G G G
Adott három vektor a = (1, 2, 3), b = (3, 2, 1), c = (1, 1, 1).
G G G G K G
Igazolja, hogy d = ( a × b ) × c vektor egysíkú a , b vektorokkal. Bontsa
G K G
d vektort a és b vektorokkal párhuzamos komponensek összegére.
________
Megoldás:
Rövidebb változat:
A kettős vektoriális szorzat a következőket adja:
G G G G G G G G G G
( ) G
( a × b ) × c = (a D c ) ⋅ b − b D c ⋅ a = 6b − 6a .
G G
K
Közvetlenül látható d egysíkúsága a és b vektorokkal,
valamint leolvasható a kért komponensek szerinti felbontás is.
A másik változat:
G G G
i j k
G G
Kiszámítandó a × b = 1 2 3 = (–4, 8, –4),
3 2 1
G G G
i j k
G G G
és ( a × b ) × c = − 4 8 − 4 = (12, 0 –12) vektor, majd
1 1 1
______________________________________________________
74
G G
megoldandó az α a + β b = (12, 0 –12) vektoregyenlet. Ez utóbbi
G K G
egyenlet megoldásai: α = –6 és β = 6, vagyis d = –6 a + 6 b .
____________
Gyakorló feladat
Adott négy pont: A(1, 1, 1), B(1, 2, 3), C(2, –3, –1) és
D(1, –2, –1). Határozza meg az AB és CD vektorokra merőleges
G
a0 egységvektort
3.1.3._______________
Feladat
K G
Számítsa ki az a és b vektorokra szerkesztett paralelogramma
G G G G G G G G
területét, ha a = p − 2q , b = q − 2 p , ahol p, q egységvektorok és az
π
általuk közbezárt szög .
6
________
Megoldás:
A vektoriális szorzat definíciójából következik, hogy két vektor

vektoriális szorzatának hossza számszerűleg a vektorokra szerkesztett
paralelogramma P területével egyenlő. Ezek szerint:
G G G G G G
P = a × b = ( p − 2q ) × ( q − 2 p ) =
G G G G G G G G .
= p × q − 2 p × p − 2q × q + 4q × p
A vektoriális szorzat tulajdonságainak alkalmazásával nyerjük
az alábbi egyenlőséget is (párhuzamos vektorok vektoriális szorzata
eltűnik és a tényezők sorrendjének felcserélése előjelváltást okoz):
G G G K G G G G G G
P = p × q − 4 p × q = 3 p × q = 3 p ⋅ q sin(∠p, q ) =
π 3
= 3 ⋅1⋅1⋅ sin = .
6 2
______________________________________________________
75
____________
Gyakorló feladat
G G G G G G
Számítsa ki az a = 5m + 2n , és b = m − 3n vektorokra szer-
G
kesztett paralelogramma átlói által közbezárt szöget, ha m = 2 2 és
G G G
n = 3 , valamint ∠ (m, n ) = π .
4
3.1.4._______________
Feladat
G G G
Adott három vektor: a = (k ,1, 4), b = (1, − 2, 0), c = (3, − 3, 4k ) .
a) Számítsa ki a vektorokra szerkesztett paralelepipedon V térfogatát.
b) A k szám mely értéke esetén egysíkúak a vektorok?
________
Megoldás:
Három vektor vegyes szorzatának abszolút értéke a vektorokra

szerkesztett paralelepipedon térfogatának mérőszáma. A kiszámított
vegyes szorzat –8 k2 – 4 k + 12. Ha ez a kifejezés a 0 értéket veszi fel,
akkor „nincs” térfogat, tehát a vektorok egysíkúak. Ez akkor történik
meg, ha k1 = 1 vagy k2 = –3/2.
____________
Gyakorló feladat
G
Határozza meg m paraméter értékét úgy, hogy a = (m − 3, 1, m)
G G
vektor egyenlő szögeket zárjon be b = (1, 2,3) és c = (2,1,11) vektorok-
G G G
kal, majd határozza meg a , b , c vektorokra szerkesztett gúla térfogatát.
______________________________________________________
76
3.1.5._______________
Feladat
Adott az alábbi feltételeket kielégítő három vektor:
G G G G G G G G G
a = 2 p + q , b = p − q , c = − p + 2r ;
G G G
p = 1, q = 2, r = 3; .
G G π G G π G G π
∠ ( p, q ) = , ∠ ( p, r ) = , ∠ ( q , r ) = .
4 2 2
G G G
Határozza meg a , b , c vektorokra szerkesztett hasáb térfogatát.
________
Megoldás:
Megállapítandó a vektorok vegyes szorzatának abszolút értéke:
G G G
(
V = a ×b Dc =)
G G G G G G
= ( ( 2 p + q ) × ( p − q ) ) D ( − p + 2r ) = .
G G G
= 6( p × q) D r
A levezetés közben a vektoriális és a skaláris szozat tulajdonságait
alkalmaztuk:
G G G G G G G
p × p = 0, q × q = 0, ( p × q ) D p = 0.
Végül, a keresett térfogat:
G G G G G G
V = 6 ( p × q ) D r = 6 p × q ⋅ r ⋅ cos 0 =
G G G G G
= 6 ( p ⋅ q sin(∠p, q ) ) r = 18 2
.
____________
Gyakorló feladat
JJJG G G
Adottak az ABC háromszög oldalvektorai: AB = 2a − 6b,
JJJG G G JJJG G G G G
BC = a + 7b és CA = −3a − b ( a és b kölcsönösen merőleges
egységvektorok). Határozza meg a háromszög szögeit.
______________________________________________________
77
3.1.6._______________
Feladat
G G G G G G G
Számítsa ki az a = 2i + 2 j − k és b = i + j vektorokra
szerkesztett paralelogramma területét, valamint az a oldalához tartozó
ha magasságát.
________
Megoldás:
A paralelogramma p területe számszerűleg a paralelogrammát

meghatározó vektorok vektoriális szorzatának a hosszúságával egyenlő.
Tehát:
G G G G G G
G
(
p = a × b = 2i + 2 j − k × i + j . ) ( )
Ismeretes a kölcsönösen merőleges három egységvektor „szorzó
táblája”. Alkalmazva ezeket az ismereteket:
G G G G G G G G
(
p = a ×b = i − j = i − j D i − j = 2.) ( )
G
Más úton ezt a területet a paralelogramma alapjának ( a vektor
hosszúsága), és a hozzá tartozó magasságának ha szorzataként nyerjük:
G G
G
a= a = (2iG + 2 Gj − k ) D (2iG + 2 Gj − k ) = 4 + 4 + 1 = 3.
p 2
Az a⋅ ha = p egyenlőségből következik: ha = = .
a 3
____________
Gyakorló feladat
G G G
Adott három vektor: a =(4, 3, 1), b =(5, 0, 2) és c =(3, –4, 5).
G G G
Határozzuk meg a c vektor ( a , b ) síkra történő tükrözésével nyert
vektort (szimmetrikus vektort).
______________________________________________________
78
3.1.7._______________
Feladat
Adott négy pont: A(2,0,0), B(0,3,0), C (0,0,6), D(2,3,8) .

a) Számítsa ki annak a háromoldalú hasábnak a térfogatát, amelynek
az adott pontok szomszédos csúcspontjai (Az élek A-ból indulnak!)
b) Határozza meg a hasáb ötödik és hatodik csúcspontjának a
koordinátáit is, ha azok ABC illetve ADC .síkokhoz illeszkednek.
(A hasáb két alaplapja az ABD és a CEF háromszög).
________
Megoldás:
a) A térfogat az egy csúcsból kiinduló él-vektorok vegyes
szorzata abszolút értékének a fele. Az A pontból kiinduló vektorok:
AB = OB − OA = (−2, 3, 0) ,
AC = OC − OA = (−2, 0, 6) és
AD = (0, 3, 8) .
( )
Vegyes szorzatuk AB × AC D AD = 54 , tehát a térfogat V=27.
b) Legyen az ABC síkhoz illeszkedő negyedik csúcspont E.

Mivel AB és AC is élek, ezért AE csakis az oldal átlója lehet.
A keresett E pont helyvektora tehát:
(
OE = OA + AB + AC = )
=(2, 0, 0) + (–2, 3, 0) + (–2, 0, 6) =
= (–2, 3, 6) ⇒ E(–2, 3, 6).
Hasonló módon határozzuk meg a hatodik csúcspont, F pont
koordinátáit is amely az ADC síkhoz illeszkedik:
(
OF = OA + AD + AC = )
=(2, 0, 0) + (0, 3, 8) + (–2, 0, 6) = (0, 3, 14)
⇒ F(0, 3, 14).
______________________________________________________
79
____________
Gyakorló feladat
Adott négy pont: A( 4,1,2), B( 1,4,2), C(1,4,5) és D ( 7,4,5),

amelyek az ABCD háromoldalú gúla csúcspontjai. T1 pont az ABD
oldal súlypontja, T2 az ACD lap súlypontja, T3 a BCD súlypontja és
végül T4 az ABC oldal súlypontja.
Számítsa ki az ABCD és a T1T2T3T4 gúlák térfogatait és
határozza meg a két térfogat arányát!
3.1.8._______________
Feladat
G G G G G G G G G
Adott három vektor: a = 2m + n , b = 3n + p, c = 2m + 3 p . A
vektorok komponenseire fennáll:
G G G G G
m = n = 1, p = 2, ∠(n, p ) = 60 D ,
G G G G
∠(m, n ) = ∠(m, p ) = 90 D .
G G G G G
Határozzuk meg d vektor hosszát, ahol d az a , b , c
vektorokra szerkesztett paralelepipedon egyik átlója.
________
Megoldás:
Négy átlónk van. Ezek közül az egyik:

G G G G G G G G G G G G G
d = a + b + c = (2m + n ) + (3n + p) + (2m + 3 p) = 4m + 4n + 4 p ,
a hosszúsága pedig:
G G G G G G G G G
d = d D d = 16(m + n + p ) D (m + n + p ) = 1 + 1 + 4 + 2 = 8 2 ,
G G G G G G
(merőlegesség miatt m D n = m D p = 0 , míg n D p = 1 ⋅ 2 ⋅ 12 = 1 a
közbezárt szög koszinusza miatt).
A többi átló hosszúságát gyakorlatként számítsa ki az olvasó!.
______________________________________________________
80
____________
Gyakorló feladat
Vizsgálja ki, egysíkúak-e az alábbi vektorok?

G G G G G G G G G G G
a = 6i + j + k , b = 3 j − k és c = −2i + 3 j + 5k
G G G
Határozza meg λ értékét úgy, hogy a +λ b merőleges legyen c vektorra.
3.1.9._______________
Feladat
G G
Adott két vektor a = (1,−1,1) és b = (2,0,2 ) , valamint két pont
A(1,2,3) és C (4,1, z ) . Határozza meg az ABCD paralelogramma
G G
területét, ha oldalai párhuzamosak a és b vektorokkal.
________
Megoldás:
A paralelogramma oldalainak az adott vektorokkal való

párhuzamossága miatt felírható:
G G
AC = ka + lb =(k, –k, k) + (2l, 0, 2l), valamely k és l számok esetén.
Az adott pontok helyvektoraira felírható:
OC = OA + AC , illetve koordináták segítségével ugyanez:
(1, 2, 2) + (k + 2l , − k , k + 2l ) = (4,1, z ) .
A megfelelő koordináták egyenlőségéből következik:
k = 1, l = 1, z = 3.
G G
Ezek a számok azt jelentik, hogy AB = a , AD = b .
G G G
i j k
Mivel AB × AD = 1 − 1 1 = (−2, 0, 2) ,
2 0 2
______________________________________________________
81
a paralelogramma területe pedig a vektoriális szorzat hosszúságának a

számértéke, tehát:
G G
a × b = 4 + 0 + 4 = 8 = 2 2.
____________
Gyakorló feladat
G G G G G
Mekkora szöget zár be m és n vektor, ha a = m + 2n és
G G G
b = 5m − 4n vektorok kölcsönösen merőlegesek?
3.1.10._______________
Feladat
G G G G
Határozza meg a = 3m − 12n + 4 p vektor vetületének nagyságát
G G G G G G
a b = (m − 2n ) × (m + 3n − 4 p) vektor irányán, ha
G K G
m, n és p kölcsönösen merőleges egységvektorokból álló jobbsodrású
rendszert alkotnak. (Megfigyelni a 3.0.11. feladatot)
________
Megoldás:
A kölcsönös merőlegesség valamint a „jobbas” elrendezés miatt

G K G
közönséges koordináta rendszer egységvektorainak tekintjük m, n és p
vektorokat:
G G G
m n p
G G G G
b = 1 −2 0 = 8m + 4 n + 5 p .
1 3 −4
G G
G a Db 24 − 48 + 20 −4
Ismert állítás alapján: prbG a = G = = .
b 64 + 16 + 25 105
______________________________________________________
82
____________
Gyakorló feladat
G G G
Adott három vektor: a =(2, –1, 3), b =(1, –4, 2) és c =(3, 2, –1).
G G G G
Határozza meg ( a , b ) vektorok síkjának a ( b , c ) vektorok síkjával
bezárt szögét.
3.1.11._______________
Feladat
G
Határozza meg m paraméter értékét úgy, hogy a = (m − 3, 1, m)
G G
vektor egyenlő szöget zárjon be b = (1, 2,3) és c = (2,1,11)
vektorokkal
________
Megoldás:
A szögek egyenlők, ha azok koszinuszai egyenlők. A vektorok
skaláris szorzatának felhasználásával:
G G G G
a D b = a ⋅ b cos ϕ =
= (m − 3) 2 + 1 + m 2 ⋅ 14 cos ϕ = (m − 3) + 2 + 3m
G G G G
a D c = a ⋅ c cos ϕ =
.
= (m − 3) 2 + 1 + m 2 ⋅ 126 cos ϕ = 2(m − 3) + 1 + 11m
Ha a két egyenlőség megfelelő oldalait elosztjuk egymással,

akkor a 9 = +3 esetben: m = 8, míg a 9 = −3 esetet elvetjük, mert a
koszinuszok ellenkező előjelűek (igaz, azonos abszolút értékkel). Ezek a
szögek kiegészítő szögek – tehát nem egyenlők!
Az m paraméter értéke tehát m = 8.
______________________________________________________
83
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg k paraméter értékét ha a = (1, k + 2, 3 ) vektor

egyenlő szögeket zár be b = (3, 4, 0 ) és c = (9, 0, 12 ) vektorokkal.
3.1.12._______________
Feladat
G G G
Adott három vektor: a = (1, 2, 3), b = ( 3, 2, 1), c = (1, − 2, 1). Ha
a gúla egyik csúcspontja az origóban van, és az innen kiinduló élek
G G G G
pontosan az adott a , b , c vektorhármas, akkor számítsa ki a c vektor
G G
csúcspontjából az a , b vektorok síkjára merőleges testmagasságot.
________
Megoldás:
A gúla tárfogata:
1 2 3
1 G G G 1
V = (a × b ) D c = 3 2 1 = 4.
6 6
1 −2 1
Ha a térfogatot kiszámítására a „szokásos” képletet használjuk
(ismerve az alapterületet) kiszámítható a magasság:
1 G G
B= a ×b = 2 6 .
2
Innen a magasság:
3V 12
H= = = 6 ≈ 2,45.
B 2 6
______________________________________________________
84
____________
Gyakorló feladat
Az ABCDA1B1C1D1 kocka éle a = 4. M pont a felső lap,

A1B1C1D1 középpontja, az N pont pedig a BCC1B1 oldal középpontja.
Határozza meg AM és AN vektorok hosszát és hajlásszögét.
3.1.13._______________
Feladat
G G G
Számítsa ki az a , b , c vektorokra szerkesztett paralelepipedon
G G G G G G G G G G G G
térfogatát, ha a = m + n + p , b = m + n − p, c = m − n + p . és ha az
G K G
m, n , p vektorhármas jobbas rendszert alkot, és ha a felettük
szerkesztett paralelepipedon térfogata ¼.
________
Megoldás:
G G G
Számítsuk ki először is a , b , c vektorok vegyes szorzatát:
G G G
( ) G G G G G G G G G
a × b D c = ((m + n + p ) × (m + n − p )) D (m − n + p ) .
A számításokat tagonként végezzük el (alkalmazva a vektoriális

szorzat ismert tulajdonságait: párhuzamos vektorok vektoriális szorzata
eltűnik, a fordított sorrendű szorzat ellenkező előjelű, valamint a vegyes
szorzat esetében: az egysíkú vektorok vegyes szorzata zérus, valamint a
tényezők sorrendjének „ciklikus” felcserélése nincs kihatással a
szorzatra.).
G G G
( )
a ×b Dc =
G G G G G G G G G G G G G G G
= (m× n − m× p + n × m − n × p + p × m + p × n) D (m − n + p) =
G G G G G G G G G
= ( m × n ) D p + (m × p) D n + (n × m) D p −
G G G G G G G G G
− ( n × p ) D m − ( p × m) D n + ( p × n ) D m =
______________________________________________________
85
G G G G G G G G G
= (m× n) D p − (m× n) D p − (m× n) D p −
G G G G G G G G G
−(m× n) D p − (m× n) D p − (m× n) D p =
G G G
= −4 ( m × n ) D p
G G G
A keresett térfogat a , b , c vektorok vegyes szorzatának
abszolút értékével egyenlő:
G G G
( ) G G G 1
V = a × b D c = 4 (m × n ) D p = 4 ⋅ = 1 ,
4
Figyeljük meg: alkalmaztuk a feladatban megadott tényt, vagyis
G K G
azt, hogy m, n , p vektorokra szerkesztett paralelepipedon térfogata ¼ .
____________
Gyakorló feladat
G
Adott két pont A(1, 2, 2) , B (0, −1,3) és v = (1,1,3) vektor .
G
a) Írjuk fel a v vektorral párhuzamos két egyenes a és b
egyenleteit A illetve B ponton keresztül.
b) Írja fel az a és b két egyenest tartalmazó α sík egyenletét.
3.1.14._______________
Feladat
G G G
Ha adott a = (1,−2,4 ) és b = (4,3,−5) vektor, határozza meg x
vektort úgy, hogy az merőleges legyen az Ox tengelyre, valamint
G G G G
teljesíti az x D a = −3 és x D b = 8 kikötéseket is.
________
Megoldás:
G
Legyen x = ( p, q, r ). A feladatban kitűzött feltételek szerint a
két skaláris szorzatból két egyenlet adódik:
p – 2q + 4r = –3 és 4p + 3q – 5r = 8.
______________________________________________________
86
Mivel három ismeretlenünk van, szükséges még egy egyenlet,

G
amelyet x vektornak az Ox tengelyre való merőlegességéből
G
származtatunk. A tengely irányvektora i . Mivel koordinátás formában
G G G
i = (1, 0, 0), ezért a merőlegesség miatt x D i = 0 . Innen p = 0 adódik.
Marad két egyenlet:
– 2q + 4r = –3
3q – 5r = 8
A rendszer megoldásával a feladat megoldását nyertük:

G ⎛ 17 7 ⎞
x = ⎜ 0, , ⎟ .
⎝ 2 2⎠
____________
Gyakorló feladat G G G
Határozza meg a = p − 2q vektor hosszúságát (intenzitását), ha
G G G G π
p = 2 , q = 3 , ∠( p, q ) = .
6
3.1.15._______________
Feladat
G G G G G G
Adott az a = 2 p + q és b = p − 3q vektor, ahol
G G G G π
p = 2, q = 3, ∠( p, q ) = .
3
G G
a) Határozza meg az a D b = ? skaláris szorzatot
G G
b) Határozza meg az a , b vektorokra szerkesztett paralelogramma
két átlója közül melyik a hosszabb?
______________________________________________________
87
________
Megoldás:
G G G G G G G G G G
a D b = (2 p + q ) D ( p − 3q ) = 2 p
2 2
a) − 5p D q − 3 q =
π
= 2 ⋅ 2 2 − 5 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ cos − 3 ⋅ 3 2 = 8 − 15 − 27 = −34.
3
G G G G G G
b) Az átlók: d1 = a + b és d 2 = a − b , hosszúságuk pedig:
G G G G G G G G G G 2
( )( )
G 2
d = d D d = a ± b D a ± b = a ± 2a D b + b ,
G G G G G G 2 G G G 2
= (2 p + q ) D (2 p + q ) = 4 p + 4 p D q + q = 16 + 12 + 9 = 37 ,
2
a
G G G G G G 2 G G G 2
= ( p − 3q ) D ( p − 3q ) = p − 6 p D q + 9 q = 4 − 18 + 81 = 67 .
2
b
G G G G G
Mivel a D b = –34, ezért a d 2 = a − b átló a hosszabb, mert
G G G G G G G G
( aG − b ) D ( aG − b ) = G 2 2
d2 = d2 D d2 = a − 2a D b + b =
.
= 37 + 68 + 67 = 172
A rövidebb átló hossza:
G G G G G G G G G G
( )( ) G 2 2
d1 = d1 D d1 = a + b D a + b = a + 2a D b + b =
.
= 37 − 68 + 67 = 36 = 6
____________
Gyakorló feladat
Az A (–3, 2, k ), B (3, –3, 1) és C (5, k, 2) pontok sorban az

ABCD paralelogramma három csúcspontja. Keressük a negyedik
csúcspontot k ≠ 0 esetben úgy hogy AD = 14 legyen!
______________________________________________________
88
_____________________4.
TÉRBELI
KOORDINÁTAGEOMETRIA
4.0.1. Feladat:
Adott az α : 5 x − 3 y + 4 z − 20 = 0 sík egyenlete. Vizsgáljuk ki,
hogy az A(5,−1,−2 ), B(7,0,−6 ), C (− 2,6,12) pontok közül melyek
illeszkednek az α síkhoz.
Megoldás:
Egy pont akkor tartozik az adott síkhoz, ha koordinátái kielégítik
az adott sík egyenletét.
A : 5 ⋅ 5 − 3 ⋅ (− 1) + 4 ⋅ (− 2 ) − 20 = 25 + 3 − 8 − 20 = 0 ⇒ A ∈α ,
B : 5 ⋅ 7 − 3 ⋅ 0 + 4 ⋅ ( −6 ) − 20 = 35 − 0 − 24 − 20 ≠ 0 ⇒ B ∉α ,
C : 5 ⋅ ( −2 ) − 3 ⋅ 6 + 4 ⋅12 − 20 = −10 − 18 + 48 − 20 = 0 ⇒ C ∈α .
4.0.2. Feladat:
G G
Adottak az a = (3,2,0 ) és b = (5,4,2) vektorok. Írjuk fel annak
az α síknak az egyenletét, amely tartalmazza mindkét vektort és
keresztülhalad az M (− 4,0,5) ponton.
______________________________________________________
89
Megoldás:
Az α sík egyenletét α : Ax + By + Cz + D = 0 alakban keressük,
G
ahol nα = ( A, B, C ) a keresett sík normálvektora. A D állandót abból a
feltételből határozzuk meg, hogy az M pont az α síkhoz tartozik.
A normálvektort az adott vektorok vektoriális szorzataként
keressük:
G G G
i j k
G G G G
nα = 3 2 0 = 4i − 6 j + 2k = (4,−6,2) = ( A, B, C )
5 4 2
α : 4x − 6 y + 2z + D = 0
M ∈ α : 4 ⋅ (− 4) − 6 ⋅ 0 + 2 ⋅ 5 + D = 0
⇒ − 16 + 10 + D = 0 ⇒ D=6
vagyis a keresett sík egyenlete α : 4 x − 6 y + 2 z + 6 = 0 .
4.0.3. Feladat:
Adottak a P(1,−5,3), Q(5,−6,0 ), R(11,−3,2 ) pontok. Írjuk fel

annak az α síknak az egyenletét, amely tartalmazza mindhárom pontot.
Megoldás:
A keresett α sík normálvektorát a síkhoz tartozó két vektor
vektoriális szorzataként számítjuk. Legyen ez a két vektor például a PQ
és PR : PQ = (5,−6,0) − (1,−5,3) = (4,−1,−3) ,
PR = (11,−3,2) − (1,−5,3) = (10,2,−1) ,
ekkor
G G G
i j k
G G G G
nα = 4 − 1 − 3 = 7i − 26 j + 18k = (7,−26,18) .
10 2 − 1
______________________________________________________
90
Térbeli koordinátageometria Feladatgyűjtemény
Most az α sík egyenletét felírhatjuk az α : 7 x − 26 y + 18 z + D = 0

alakban, a D állandót pedig kiszámíthatjuk például abból a tényből
kiindulva, hogy a Q pont hozzátartozik a keresett síkhoz.
Q ∈ α : 7 ⋅ 5 − 26 ⋅ (− 6) + 18 ⋅ 0 + D = 0
⇒ 35 + 156 + D = 0 ⇒ D = −191
tehát a keresett α sík egyenlete α : 7 x − 26 y + 18 z − 191 = 0 .
4.0.4. Feladat:
Vizsgáljuk ki a P(6,0,4 ), Q(− 2,1,5), R(− 3,−1,2 ), M (− 2,1,5)

pontok komplanaritását. A feladatot sík egyenletének segítségével
oldjuk meg.
Megoldás:
Bármelyik három pontra illesztünk egy síkot, például a P, Q, R
pontokra, és leellenőrizzük, hogy az M pont hozzátartozik-e vagy sem.
A P, Q, R pontokat tartalmazó α sík egyenletét az előző feladathoz
hasonlóan írjuk fel.
PQ = (− 2,1,5) − (6,0,4) = (− 8,1,1) ,
PR = (− 3,−1,2) − (6,0,4) = (− 9,−1,−2) ,
G G G
i j k
G G G G
nα = − 8 1 1 = −i − 25 j + 17k = (− 1,−25,17 ) ,
− 9 −1 − 2
α : − x − 25 y + 17 z + D = 0 ,
P ∈ α : − 1 ⋅ 6 + 25 ⋅ 0 + 17 ⋅ 4 + D = 0
⇒ − 6 + 68 + D = 0 ⇒ D = −62
______________________________________________________
91
α : − x − 25 y + 17 z − 62 = 0 .
Most még azt kell leellenőrizni, hogy az M pont hozzátartozik-
e az α síkhoz:
M ∈ α : − 1⋅ ( −2 ) − 25 ⋅1 + 17 ⋅ 5 − 62 =
= 2 − 25 + 85 − 62 = 0 ⇒ M ∈α
ami azt jelenti, hogy az adott pontok komplanárisak, és annak a
síknak az egyenlete, amelyhez tartoznak α : − x − 25 y + 17 z − 62 = 0 .
4.0.5. Feladat:
Adottak az α : 5 x − 4 y + 3z − 7 = 0 sík és az M (2,−3,−1) pont.
Írjuk fel annak a β síknak az egyenletét amely párhuzamos az α síkkal
és áthalad az M ponton.
Megoldás:
Ha az α és β síkok párhuzamosak, akkor ugyanaz a
normálvektoruk és ez kiolvasható az α sík egyenletéből:
G G
nβ = nα = (5,−4,3) .
A β sík egyenlete tehát β : 5 x − 4 y + 3 z + D = 0 , a D állandót
pedig abból a feltételből határozzuk meg, hogy az M pont hozzátartozik
a β síkhoz.
M ∈ β : 5 ⋅ 2 − 4 ⋅ (− 3) + 3 ⋅ (− 1) + D = 0
⇒ 10 + 12 − 3 + D = 0 ⇒ D = −19
A keresett sík egyenlete β : 5 x − 4 y + 3z − 19 = 0 .
4.0.6. Feladat:
x −1 y − z +1 x+6 y−4 z
Adottak az a: = = és b: = =
3 2 0 −6 −4 0
egyenesek kanonikus alakban.
______________________________________________________
92
a) Vizsgáljuk ki a kölcsönös helyzetüket.
b) Írjuk fel annak az α síknak az egyenletét amely
tartalmazza az a és b egyeneseket.
Megoldás:
G
a) Az a egyenes irányvektora a = (3,2,0 ) , a b egyenesé pedig
G G G
b = (− 6,−4,0) . Könnyen belátható, hogy b = −2a ami azt jelenti, hogy
az a és b egyenesek párhuzamosak.
b) Az α sík normálvektorát két α síkhoz tartozó

nemkollineáris vektor vektoriális szorzataként keressük, tehát ezek nem
G G
lehetnek az a és b vektorok. Az egyiket felhasználhatjuk, de a másik
helyett keresnünk kell egy olyan α síkhoz tartozó vektort, amely nem
párhuzamos az ismert vektorokkal. Az a és b egyenesek kanonikus
egyenleteiből kiolvasható egy-egy pont az adott egyenesekről. Az
x − x0 y − y 0 z − z 0
l: = = egyenes tartalmazza az L(x0 , y0 , z 0 ) pontot,
lx ly lz
tehát az a egyenes tartalmazza az A(1,2,−1) , a b egyenes pedig a
B(− 6,4,0 ) pontot.
G G
Az a és b vektorokkal nemkollineáris vektor lehet például az
AB = (− 7,2,1) vektor. Ekkor a keresett sík normálvektorát
G
kiszámíthatjuk az a és AB vektorok vektoriális szorzataként.
G G G
i j k
G G G G G
nα = a × AB = 3 2 0 = 2i − 3 j + 20k = (2,−3,20) ,
−7 2 1
α : 2 x − 3 y + 20 z + D = 0 ,
A ∈ α : 2 ⋅ 1 − 3 ⋅ 2 + 20 ⋅ (− 1) + D = 0
⇒ 2 − 6 − 20 + D = 0 ⇒ D = 24 ,
vagyis a keresett α sík egyenlete: α : 2 x − 3 y + 20 z + 24 = 0 .
______________________________________________________
93
4.0.7. Feladat:
x −1 y − 2 z − 3 x−2 y −5 z −6
Adottak az a : = = és b : = =
2 3 1 −1 0 2
egyenesek.
a) Vizsgáljuk ki a kölcsönös helyzetüket.
b) Írjuk fel annak az α síknak az egyenletét amely
tartalmazza az a és b egyeneseket.
Megoldás:
G
a) Az a és b egyenesek irányvektorai a = (2,3,1) és
G
G G
( )
b = ( −1, 0, 2 ) . Ezek nemkollineáris vektorok a ≠ kb , tehát az adott
egyenesek nem párhuzamosak. Vagy metszik egymást, vagy kitérők. Ha
G G
metszik egymást akkor az a , b és AB vektorok ( A és B pontok az a
és b egyenesekről valók) komplanárisak és ezért a vegyes szorzatuk
nulla. Ha kitérők az egyenesek, akkor ez a vegyes szorzat nem nulla.
Adjuk meg először az A és B pontokat. A koordinátáikat az a és

b egyenesek egyenleteiből olvashatjuk ki. Ezek az A(1,2,3) és B(2,5,6)
pontok. Ekkor az AB = (2,5,6 ) − (1,2,3) = (1,3,3) .
Vizsgáljuk meg most a három vektor vegyes szorzatát:
2 3 1
(G G
)
a × b D AB = − 1 0 2 = 0 + 6 − 3 − 0 − 12 + 9 = 0 ,
1 3 3
ez pedig azt jelenti, hogy az adott vektorok komplanárisak, illetve hogy
az egyenesek egy síkban vannak. Így a két egyenes metszi egymást
(mivel nem párhuzamosak).
b) Megállapítottuk, hogy az a és b egyenesek egy síkban

vannak. Ennek az α síknak a normálvektorát megkaphatjuk, mint két
az adott síkhoz tartozó nemkollineáris vektor vektoriális szorzatát. Ezek
______________________________________________________
94
G G
a vektorok lehetnek például az a és b vektorok. Számítsuk ki ezt a
szorzatot:
G G G
i j k
G G G G G G
nα = a × b = 2 3 1 = 6i − 5 j + 3k = (6,−5,3)
−1 0 2
α : 6 x − 5 y + 3z + D = 0
A ∈ α : 6 ⋅1 − 5 ⋅ 2 + 3 ⋅ 3 + D = 0
⇒ 6 − 10 + 9 + D = 0 ⇒ D = −5
Az a és b egyeneseket tartalmazó α sík egyenlete tehát:
α : 6 x − 5 y + 3z − 5 = 0 .
4.0.8. Feladat:
Adottak az A(2,1,1), B(0,1,−3) és C (2,1,−5) pontok.
a) Írjuk fel annak az α síknak az egyenletét, amely tartalmazza
az adott pontokat.
b) Írjuk fel annak a d egyenesnek az egyenletét amely
merőleges erre a síkra, és keresztülhalad a D(5,1,3) ponton.
Megoldás:
a) Határozzuk meg először a keresett sík normálvektorát:
G G G
i j k
G G
nα = AB × AC = − 2 0 − 4 = −12 j = (0,−12,0) .
0 0 −6
Ekkor α : − 12 y + D = 0 .
Mivel A ∈ α : − 12 ⋅ 1 + D = 0 ⇒ D = 12 ,
következik, hogy α : − 12 y + 12 = 0 / : (− 12 ) , a keresett sík
egyenletének legegyszerűbb alakja α : y − 1 = 0 .
______________________________________________________
95
G
b) Ha a d egyenes merőleges az α síkra, akkor a d
G
irányvektora párhuzamos a sík nα normálvektorával, vagyis
G G
d = nα = (0,−12,0 ) . Mivel az irányvektor hossza és irányítása nem
G G
lényeges (csak az iránya) ezért a d vektor lehet a d = (0,1,0) vektor is.
A d egyenesnek át kell haladnia a megadott D(5,1,3) ponton is, ezért az
egyenlete felírható a következő alakban:
x − 5 y −1 z − 3
d: = = .
0 1 0
4.0.9. Feladat:
G
Adottak az A(2,1,1), B(0,2,3) pontok és a v = (2,1,−1) vektor.
a) Írjuk fel azoknak az a és b egyeneseknek az egyenletét,
G
amelyek párhuzamosak a v vektorral, és rendre áthaladnak
az A és B pontokon.
b) Határozzuk meg annak az α síknak az egyenletét, amely
tartalmazza a kapott a és b egyeneseket.
Megoldás:
a) A keresett a és b egyenesek egyenletei:
x − 2 y −1 z −1 x y −2 z −3
a: = = és b : = = .
2 1 −1 2 1 −1
b) Az α sík normálvektora:
G G G
i j k
G G G G G
nα = AB × v = − 2 1 2 = −3i + 2 j − 4k = (− 3,2,−4) .
2 1 −1
α : − 3x + 2 y − 4 z + D = 0 ,
A ∈ α : − 3 ⋅ 2 + 2 ⋅1 − 4 ⋅1 + D = 0
⇒ −6+2−4+ D = 0 ⇒ D = 8,
ezért a keresett sík egyenlete α : − 3x + 2 y − 4 z + 8 = 0 .
______________________________________________________
96
4.0.10. Feladat:
Adottak az M (1,1,0 ), N (− 1,2,4 ) és P(2,−1,3) pontok. Keressük
meg azt a Q(2,2, k ) pontot, amely az M , N , P pontokkal meghatározott
síkhoz tartozik.
Megoldás:
Keressük meg először az M , N , P pontokkal meghatározott α

sík egyenletét, majd számítsuk ki a k paraméter értékét úgy, hogy a Q
pont illeszkedjen az α síkhoz.
G G G
MN = (− 2,1,4 ) = −2i + j + 4k
G G G
MP = (1,−,2,3) = i − 2 j + 3k
G G G
i j k
G G G G
nα = MN × MP = − 2 1 4 = 11i + 10 j + 3k = (11,10,3)
1 −2 3
α : 11x + 10 y + 3z + D = 0
M ∈ α : 11 ⋅ 1 + 10 ⋅ 1 + 3 ⋅ 0 + D = 0 ⇒ D = −21
α : 11x + 10 y + 3z − 21 = 0 a keresett sík egyenlete.
Ha a Q pont illeszkedik az α síkhoz, akkor a koordinátái

kielégítik az egyenletét. Így kapjuk meg a k paraméter értékét:
11 ⋅ 2 + 10 ⋅ 2 + 3 ⋅ k − 21 = 0 ⇒ 3k = −21 ,
vagyis k = −7 , a Q pont koordinátái pedig Q(2,2,−7 ) .
4.0.11. Feladat:
Adott három pár párhuzamos sík. Számítsuk ki annak a

paralelepipedonnak a térfogatát, amelynek oldallapjai ezekhez a
síkokhoz tartoznak:
______________________________________________________
97
⎧α1 : 2 x − y = 0 ⎧ β1 : y − 3z = 1 ⎧γ 1 : x − z = 0
⎨ , ⎨ , ⎨ .
⎩α 2 : 2 x − y = 3 ⎩β 2 : y − 3 z = 4 ⎩γ 2 : x − z = 2
Megoldás:
A paralelepipedon térfogatának kiszámításához ismernünk kell

három, egy csúcsból kiinduló élvektort. Legyenek ezeknek a
vektoroknak a végpontjai az A, B, C , D pontok, maguk a vektorok pedig
az AB, AC , AD vektorok. Ezeknek a csúcspontoknak a koordinátáit

megkaphatjuk három olyan sík metszéspontjaként, amelyek a
paralelepipedon megfelelő oldalai. Így sorban:
{A} = α1 ∩ β1 ∩ γ 1 {B} = α1 ∩ β1 ∩ γ 2
{C} = α1 ∩ β 2 ∩ γ 1 {D} = α 2 ∩ β1 ∩ γ 1
A : y = 2x
⇒ 2 x − 3 x = 1 ⇒ x = −1 ⇒ A(− 1,−2,−1) ,
z=x
B : y = 2x
⇒ − 3 x + 6 = 1 ⇒ x = 5 ⇒ B(5,10,3) ,
z = x−2
C : y = 2x
⇒ 2 x − 3 x = 4 ⇒ x = −4 ⇒ C (− 4,−8,−4 ) ,
z=x
D : y = 2x − 3
⇒ 2 x − 3 − 3 x = 1 ⇒ x = −4 ⇒ D(− 4,−11,−4 ) .
z=x
Határozzuk meg most a négy pont segítségével azt a három

élvektort, amelyek például az A csúcsból indulnak ki:
AB = (6,12,4 ) AC = (− 3,−6,−3) AD = (− 3,−9,−3) .
______________________________________________________
98
A paralelepipedon térfogatát a három vektor vegyes szorzatának
abszolút értékeként számíthatjuk:
6 12 4
( )
V = AB × AC D AD = − 3 − 6 − 3 = − 18 = 18 .
−3 −9 −3
A keresett térfogat tehát V = 18.
4.0.12. Feladat:
Az egységnyi élhosszúságú OABC tetraéder az első nyolcadban

helyezkedik el, az OAB oldallapja az Oxy síkban fekszik, az A csúcsa
pedig az Ox tengelyen van.
a) Határozzuk meg az OA, OB, OC élvektorokat.
b) Felhasználva az élvektorokat, számítsuk ki a tetraéder
felszínét.
c) Írjuk fel az ABC oldallapot tartalmazó sík egyenletét.
Megoldás:
a) A szabályos tetraéder tulajdonságait felhasználva,
levezethetjük a csúcspontok koordinátáit:
⎛1 3 ⎞ ⎛1 3 6 ⎞
O(0,0,0 ) ; A(1,0,0 ) ; B⎜⎜ , ,0 ⎟⎟ ; C ⎜⎜ , , ⎟.
⎟
⎝2 2 ⎠ ⎝2 6 3 ⎠
A három élvektor, amelyek az O csúcsból indulnak ki:
⎛1 3 ⎞ ⎛1 3 6 ⎞
OA = (1,0,0 ) , OB = ⎜⎜ , ,0 ⎟⎟ , OC = ⎜⎜ , , ⎟.
⎟
⎝2 2 ⎠ ⎝2 6 3 ⎠
b) A tetraéder felszíne négy egyenlőoldalú háromszög
területéből kapható.
OA × OB
FOABCtereéder = 4 ⋅ TΔOAB = 4 ⋅ = 2 OA × OB ,
2
______________________________________________________
99
G G G
i j k
3 G ⎛ 3⎞
OA × OB = 1 0 0 = k = ⎜⎜ 0,0, ⎟,
⎟
1 3 2 ⎝ 2 ⎠
0
2 2
3G 3
ezért a keresett felszín: FOABCtetraéder = 2 k = 2⋅ = 3.
2 2
c) α = α ( A, B, C )
G G G
i j k
G JJJG JJJG 1 3
nα = AB × AC = − 0 =
2 2 ,
1 3 6
−
2 6 3
2G 6G 3 G ⎛ 2 6 3⎞
= i+ j+ k = ⎜⎜ , , ⎟⎟
2 6 6 ⎝ 2 6 6 ⎠
2 2
A ∈α : +D=0 ⇒ D=− ,
2 2
2 6 3 2
α: x+ y+ z− = 0 /⋅ 6
2 6 6 2
Így az ABC oldallapot tartalmazó sík egyenlete:
α : 3 2 x + 6 y + 3z − 3 2 = 0 .
4.0.13. Feladat:
Adottak az A(1,6,5), C (11,15,−11), D1 (1,1,1) pontok, melyek az

ABCDA1 B1C1 D1 egyenes hasáb csúcsai. Adott az ABCD alaplap
α : 3x + 2 y + 3z − 30 = 0 egyenlete is. (Ellenőrizni, hogy: A ∈ α , C ∈ α ).
a) Határozzuk meg a D csúcs koordinátáit.
b) Számítsuk ki a hasáb térfogatát.
c) Mutassuk meg, hogy ez a hasáb téglatest.
______________________________________________________
100
Megoldás:
a) Ellenőrizzük le, hogy A ∈ α , C ∈ α ?
A ∈ α : 3 ⋅ 1 + 2 ⋅ 6 + 3 ⋅ 5 − 30 = 0 ⇒ 0=0 ⇒ A ∈α ,
C ∈ α : 3 ⋅11 + 2 ⋅1 − 3 ⋅11 − 30 = 0 ⇒ 0=0 ⇒ C ∈α ,
G G G
p(D, D1 ) ⊥ α ⇒ p = nα ⇒ p = (3,2,3) .
A D pont a p egyenes döféspontja az α síkon. Ennek

kiszámításához írjuk fel a p egyenest paraméteres alakban. Ha a p
egyenes egyenletének kanonikus alakját kiegyenlítjük egy paraméterrel
(pl. t ), és a kapott egyenletekből sorban kifejezzük az x, y, z változókat,
megkapjuk az egyenes paraméteres egyenleteit:
⎧ x = 3t + 1
x −1 y −1 z −1 ⎪
p: = = =t ⇒ ⎨ y = 2t + 1
3 2 3 ⎪ z = 3t + 1
⎩
p ∩ α : 3 (3t + 1) + 2 (2t + 1) + 3 (3t + 1) − 30 = 0
9t + 3 + 4t + 2 + 9t + 3 − 30 = 0
22t − 22 = 0
t =1
A hasáb keresett csúcsa pedig D(4,3,4 ) .
−3 3 1
( )
b) V = DA × DC D DD1 = 7 12 − 15 = 418 .
−3 −2 −3
c) Az ABCDA1 B1C1 D1 hasáb akkor téglatest, ha az alaplapja
téglalap, vagyis DA ⊥ DC . Ezeknek a vektoroknak tehát 90D -os szöget
kell bezárniuk, vagyis a skaláris szorzatuk 0 kell legyen.
DA D DC = (− 3,3,1) D (7,12,−15) = −21 + 36 − 15 = 0
⇒ DA ⊥ DC ⇒ ABCDA1 B1C1 D1 hasáb téglatest.
______________________________________________________
101
4.0.14. Feladat:
Mutassuk meg, hogy az

x −1 y + 2 z + 3 ⎧x − 4 y + z + 2 = 0
l1 : = = és l2 : ⎨
2 1 2 ⎩ 2y − z + 2 = 0
egyenesek egy síkhoz tartoznak. Írjuk fel ennek a síknak az egyenletét.
Megoldás:
Az l2 egyenes két sík metszeteként van megadva. Határozzuk
meg egyenletének kanonikus alakját is. Ez azt jelenti, hogy az:
α : x − 4y + z + 2 = 0
β: 2y − z + 2 = 0
egyenletrendszert kell megoldani. Az egyenletek összeadásával kapjuk
hogy: x − 2 y + 4 = 0 ⇒ x = 2y − 4 ,
a második egyenletből pedig z = 2 y + 2 . Mivel két egyenletünk van
három ismeretlennel, ezért az egyik ismeretlent szabadon választhatjuk.
Legyen például y = 0 , ekkor x = −4 és z = 2 , és így az l2 egyenes egy
pontjának koordinátái L2 (− 4,0,2 ) . Az l1 egyenesen lévő L1 pont
koordinátáit az l1 egyenes egyenletéből olvassuk ki, és ez az
L1 (1,−2,−3) pont. Az l2 egyenes irányvektorát a normálvektorok
vektoriális szorzatából kapjuk:
G G G
i j k
G G G G G G
l 2 = nα × nβ = 1 − 4 1 = 2i + j + 2k = (2,1,2) .
0 2 −1
x+4 y z−2
Az l2 egyenes egyenletének kanonikus alakja l2 : = = .
2 1 2
G
Ennek az egyenesnek az irányvektora l2 = (2,1,2) , az l1 egyenes
G G G
irányvektora l1 = (2,1,2) . Mivel ezek a vektorok egyenlők ( l2 = l1 )
következik, hogy az l1 és l2 egyenesek párhuzamosak. Ha két egyenes
______________________________________________________
102
párhuzamos, akkor egy síkhoz tartoznak, legyen ez a π sík. Határozzuk
meg ennek a síknak az egyenletét:
G G G
i j k
G G G G G
nπ = l1 × L1 L2 = 2 1 2 = i − 20 j + 9 k = (1, −20 ,9 ) ,
−5 2 5
π : x − 20 y + 9 z + D = 0 ,
L1 ∈ π : 1 − 20 ⋅ (− 2) + 9 ⋅ (− 3) + D = 0
⇒ 1 + 40 − 27 + D = 0 ⇒ D = −14,
Így az l1 és l2 egyeneseket tartalmazó sík egyenlete:

π : x − 20 y + 9 z − 14 = 0 .
4.0.15. Feladat:
Bizonyítsuk be, hogy az
x + 4 y − 6 z +1 x +1 y −1 z
l1 : = = és l2 : = =
3 −5 1 1 2 7
egyenesek derékszögben metszik egymást, majd írjuk fel annak a síknak
az egyenletét amely tartalmazza az adott egyeneseket. Írjuk fel annak az
egyenesnek az egyenletét amely tartalmazza az l1 és l2 egyenesek
metszéspontját és merőleges mindkét egyenesre.
Megoldás:
Mutassuk meg először azt, hogy az adott egyenesek metszik
egymást, vagyisG hogy egy síkhoz tartoznak:
l1 = (3,−5,1) L1 (− 4,6,−1)
G
l2 = (1,2,7 ) L2 (− 1,1,0)
⇒ L1 L2 = (3,−5,1)
______________________________________________________
103
3 −5 1
G G
( )
A vegyes szorzat l1 × l2 D L1 L2 = 1 2 7 = 0 ,
3 −5 1
ami azt jelenti, hogy az adott egyenesek egy síkhoz tartoznak, tehát
metszik egymást (mivel nem párhuzamosak).
Az egyenesek derékszögben metszik egymást ha az
irányvektoraik merőlegesek. Vizsgáljuk ki az irányvektorok skaláris
szorzatát:
G G
l1 D l2 = (3,−5,1) D (1,2,7 ) = 3 − 10 + 7 = 0 ,
ami azt jelenti, hogy a vektorok (ezzel egyidőben az egyenesek is)
merőlegesek (tehát derékszögben metszik egymást).
Az adott egyeneseket tartalmazó α (l1 , l2 ) sík egyenletét a

következő módon írjuk fel:
G G G
i j k
G G G G G G
nα = l1 × l2 = 3 −5 1 = −37i − 20 j + 11k = ( −37, −20,11)
1 2 7
α : − 37 x − 20 y + 11z + D = 0 ,
L2 ∈ α : − 37 ⋅ ( −1) − 20 ⋅1 + 11 ⋅ 0 + D = 0
,
⇒ 37 − 20 + D = 0 ⇒ D = −17
α : − 37 x − 20 y + 11z − 17 = 0 /⋅ (− 1)
A keresett sík egyenlete tehát α : 37 x + 20 y − 11z + 17 = 0 .
Az egyenesek metszéspontját a paraméteres egyenleteik

kiegyenlítésével kapjuk:
⎧ x = 3t − 4
x + 4 y − 6 z +1 ⎪
l1 : = = =t ⇒ l1 : ⎨ y = −5t + 6 ,
3 −5 1 ⎪ z = t −1
⎩
______________________________________________________
104
⎧ x = s −1
x +1 y −1 z ⎪
l2 : = = =s ⇒ l2 : ⎨ y = 2 s + 1 ,
1 2 7 ⎪ z = 7s
⎩
a metszéspontra érvényes, hogy:
3t − 4 = s − 1 t = 7s + 1
− 5t + 6 = 2 s + 1 ⇒ 3(7 s + 1) − 4 = s − 1 ⇒ s = 0.
t − 1 = 7s 20 s = 0
A metszéspont koordinátái tehát P(− 1,1,0 ) . Annak a

p egyenesnek az irányvektora, amely áthalad ezen a ponton és
merőleges mindkét megadott egyenesre megegyezik az α sík
G G
normálvektorával: p = nα = (37,20,−11) .
x +1 y −1 z
A keresett egyenes kanonikus egyenlete: p: = = .
37 20 − 11
______________________________________________________
105
4.1.1._______________
Feladat
G G G
Adott három vektor: a = (1, 2, 3), b = (3, 2, 1), c = (1, 1, 1).
G
Írja fel a sík egyenletét, ha az illeszkedik a c helyvektorú
K G
ponthoz, és párhuzamos a és b vektorokkal.
________
Megoldás:
A sík merőlegesének vektora párhuzamos a következő vektorral:

G G G
i j k
G G
a × b = 1 2 3 = (–4, 8, –4).
3 2 1
G
Illesszünk síkot a c helyvektorú ponthoz, C(1, 1, 1)-hez, a sík
G G G
normálvektora pedig legyen n = (1, − 2,1) (Ez párhuzamos a × b
vektorral).
A keresett egyenlet a következő:
(x–1) –2 (y–1) + (z–1) = 0 ⇒ x – 2y + z =0.
____________
Gyakorló feladat
Adott a sík egyenlete α : x + 2 y − 3z − 4 = 0 :
a) A(2,1,0 ) , B(1,0,−1) és C (5,−1,6 ) pontok közül melyik
illeszkedik α síkhoz?
______________________________________________________
106
b) Határozza meg p és q egyenesek P metszéspontját, ha

ismertek az egyenesek egyenletei:
x − 2 y −1 z x −1 y z +1
p: = = és q : = =
2 −1 0 3 0 1
c) Ha a P metszéspont az α síkban van, határozza meg a síkra
merőleges n egyenes egyenletét amely áthalad a P ponton.
4.1.2._______________
Feladat
Az ABCD paralelogramma három csúcspontja: A (–3, 2, k ),

B (3, –3, 1) és C (5, k, 2). Határozza meg k ≠ 0 paramétert úgy, hogy
AD = 14 legyen. Az így meghatározott k-ra számítsa ki D pont
koordinátáit és írja fel az (ABCD) sík egyenletét is.
________
Megoldás:
Az ABCD paralelogramma oldalaira fennáll: AD = BC .
Tehát: AD = BC = (5 − 3) 2 + ( k + 3) 2 + ( 2 − 1) 2 = 14
⇒ k2 + 6k = 0. Mivel k ≠ 0 ⇒ k = –6. D pont helyvektora:
OD = OA + AD = OA + BC =(–3, 2, k ) + (2, k+3, 1)= (–1, k+5, k+1)
Ha k = –6, akkor D pont koordinátái: D(–1, –1, –5)

Az ABCD sík normálvektora :
G G G
i j k
G
n = AB × AD = 6 − 5 7 = (16, 8, –8).
2 −3 1
Válasszuk a vele párhuzamos, de egyszerűbb vektort: (2, 1, –1).
Illesszünk síkot D ponthoz ezzel az utóbbi normálvektorral.
A sík egyenlete: 2 (x + 1) + (y +1)–(z +5) = 0 ⇒ 2 x + y – z –2 = 0.
______________________________________________________
107
____________
Gyakorló feladat
Az ABCD paralelogramma három csúcspontja A(1,0,4); B(4,1,0)
és C(3,-3,2). Határozza meg a paralelogramma D csúcspontjának
koordinátáit és a paralelogramma átlóinak hajlásszögét.
4.1.3._______________
Feladat
Három nemkolineáris pont, A(1, 4,–2), B(7,–3,–1) és C(0, 12,–9)

meghatározzák az α síkot.
a) Írja fel ennek az α síknak az egyenletét.
b) Írja fel az origón áthaladó, α-ra merőleges p egyenes egyenletét.
c) Határozza meg p egyenes döféspontjának koordinátáit α síkon
________
Megoldás:
a) Az A(x1, y1, z1 ), B(x2, y2, z2 ), C(x3, y3, z3 ), három ponthoz

illeszkedő sík egyenlete:
x − x1 y − y1 z − z1
x 2 − x1 y 2 − y1 z 2 − z1 = 0 , feladatunkban:
x 3 − x1 y 3 − y1 z 3 − z1
x −1 y − 4 z + 2
6 −7 1 = 0.
−1 8 −7
Innen következik α sík egyenlete: x + y + z – 3 = 0.
G
b) A sík n = (1, 1, 1) normálvektora párhuzamos a síkra
merőleges egyenes irányvektorával. Ha figyelembe vesszük még azt is,
hogy az egyenes illeszkedik az origóhoz, vagyis a O(0, 0, 0) ponthoz,
akkor p egyenes egyenlete a következőképpen adódik:
______________________________________________________
108
x−0 y−0 z−0

p: = = , egyszerűbben: x = y = z.
1 1 1
c) A p egyenes döféspontjának koordinátáit egyszerű
behelyettesítéssel nyerjük. Vegyük a t paramétert: t = x=y=z és ezt
helyettesítsük α sík egyenletébe: 3t – 3 = 0. Innen: t = 1.
Tehát a döféspont koordinátái: P(1, 1, 1).
____________
Gyakorló feladat
Adott három pont: M (1, 1, 0), N (–1, 2, 4) és P (2, –1, 3).
Határozza meg Q (2, 2, k) pont hiányzó koordinátáját úgy, hogy a négy
pont egy síkban legyen. Írja fel ennek a síknak az egyenletét!
4.1.4._______________
Feladat
a) Szemléljük a következő pontokat: A (k +1, –1, –2),
B (k, 2, k), C (2, k+2, k–1) és D (5, 0, –6). Határozza meg k értékét úgy,
hogy a pontok egysíkúak legyenek.
b) Számítsa ki az ABCD négyszög területét a legkisebb abszolút
értékű k esetén.
________
Megoldás:
a) A négy pont egysíkú, ha AB, AC , AD vektorok egysíkúak.
Ez akkor igaz, ha a vektorok vegyes szorzata eltűnik. Mivel
AB =(–1, 3, k + 2), AC = (1–k, k+3, k+1), AD =(4–k, 1, –4),
−1 3 k +2
( AB × AC ) AD = 1 − k k + 3 k +1 =
4−k 1 −4
=k3 – 3k2 – 13k + 15 = (k – 1)(k + 3)(k –5) = 0.
Következésképpen, a pontok egysíkúak, ha
k1 = –3, k2 = 1 vagy k3 = 5.
______________________________________________________
109
b) A legkisebb abszolút értéke k2 = 1 -nek van. A kijelölt

koordináták tehát:
A(2, –1, –2), B(1, 2, 1), C(2, 3, 0) és D(5, 0, –6),
és a sík amely mindegyikhez illeszkedik (bármely három ponton át

felírható az egyenlete):
3x – y + 2z – 3 = 0.
____________
Gyakorló feladat
Adott négy pont A(1, 1, 1); B(2, 2k+1, 2), C(3, k+1, k+1.) és
D(3k+1, 3, 1–k). Határozzuk meg k értékét úgy, hogy a pontok
egysíkúak legyenek. Írjuk fel a hordozósík egyenletét!
4.1.5._______________
Feladat
K(4, 1, 4) pont a középpontja annak a szabályos hatszögnek,

amelynek két szomszédos csúcspontja A(3, 1, 5) és B(3, 2, 4).
a) Határozza meg a hiányzó négy csúcspont koordinátáit,
b) Írja fel a hatszög síkjának egyenletét, valamint a K ponton
áthaladó, és erre az α síkra merőleges egyenes egyenletét.
________
Megoldás:
a) Jelöljük a hatszöget ABCDEF betűkkel. Ha K pont a hatszög

középpontja, akkor K pont az AD valamint a BE átlók felezőpontja is.
Kiszámítható, tehát: D(5 1, 3) és E(5, 0, 4). Mivel a DEFK négyszög
paralelogramma, így DE = KF = (0, − 1, 1).
______________________________________________________
110
F helyvektorára teljesül: OF = OK + KF = (4, 0, 5) , ami
egyúttal F pont koordinátáit is adja. Végül C pont az EC átló másik
végpontja, az átló felezőpontja szintén K, tehát C(4, 2, 3) adódik.
b) Határozzuk meg ABK sík egyenletét:
x − 3 y −1 z − 5
0 1 −1 = 0 ⇒ x + y + z – 9 = 0
−1 0 −1
Megállapítjuk, hogy a sík normálvektora egyúttal a síkra
G
merőleges egyenesek irányvektora: n = (1, 1, 1) Ha a K-hoz illeszkedő
egyenes egyenletét keressük, akkor a következő egyenlet adódik:
x − 4 y −1 z − 4
= = .
1 1 1
____________
Gyakorló feladat
Adott a p és q egyenes:
x +1 y − 2 z +1 x − 5 y − 6 z −1
p: = = , q: = = .
−3 2 −4 3 6 −2
a) Igazoljuk, hogy a két egyenes egy síkhoz illeszkedik,
b) Számítsuk ki metszéspontjuk koordinátáit,
c) Írjuk fel az egyeneseket tartalmazó sík egyenletét.
4.1.6._______________
Feladat
Az origó a paralelepipedon egyik csúcspontja, a vele szomszé-
dos három csúcspont pedig A(3,6,–4), B(–4, 7, 0) és C(9, 1, –3).
a) Határozza meg a hiányzó négy csúcspont koordinátáit .
b) Írja fel az A, B, C pontokon áthaladó sík egyenletét.
________
Megoldás:
a) Az adott pontok koordinátái egyúttal a pontok helyvektorának
koordinátái is. Két-két vektor a paralelepipedon egy-egy oldallapját
határozza meg. Ezek a lapok paralelogrammák, negyedik csúcspontjuk
______________________________________________________
111
koordinátái (egyúttal helyvektorának koordinátái is) az oldalvektorok
összege:
(–1, 13, –4), (12, 7, –7) és (5, 8, –3).
Végül, a testátló végpontja a hiányzó negyedik csúcspont, ennek
koordinátái a három oldalél vektorainak összegeként adódik: (8,14,–7).
b) Az ABC pontokhoz illesztett sík egyenlete:

x−3 y−6 z+4
−7 1 4 = 0 ⇒ 21x +17y – 41z – 329 = 0.
6 −5 1
____________
Gyakorló feladat
Egysíkúak-e A(1,2,3), B(2,3,4), C(–1,0,2) és D(5,6,–7) pontok?
Ha a válasz igen, akkor határozza meg a pontokon áthaladó sík
egyenletét.
4.1.7._______________
Feladat
a) Határozza meg p egyenes merőleges vetületét, p' egyenest
az Oxy síkon.
⎧ x + 2 y − 3z − 5 = 0
p: ⎨
⎩ 2x − y + z + 2 = 0
b) Számítsa ki p és vetülete p' által bezárt szög koszinuszát.
________
Megoldás:
a) Határozzuk meg p egyenes két tetszőleges pontjának koordinátáit:
⎧x + 2y − 5 = 0 ⎛ 1 12 ⎞
z=0 ⇒ ⎨ ⇒ P⎜ , , 0 ⎟ .
⎩2 x − y + 2 = 0 ⎝5 5 ⎠
Ez a pont egyúttal a vetülethez is tartozik!
⎧2 y − 3 z − 5 = 0
x=0 ⇒ ⎨ ⇒ Q (0, 1, − 1) .
⎩− y + z + 2 = 0
______________________________________________________
112
Q pont vetülete Q'(0, 1, 0).
Az adott p egyenes p' vetülete áthalad P és Q ' pontokon.
Határozzuk meg a vetület irányvektorát, majd ezzel az irányvektorral
írjuk fel a Q' ponthoz illeszkedő egyenes egyenletét:
⎛ 1 7 ⎞ 1
PQ' = OQ' − OP = ⎜ − , − , 0 ⎟ = − (1, 7, 0) .
⎝ 5 5 ⎠ 5
x y −1 z ⎧7 x − y + 1 = 0
A leírtakból következik: = = vagy ⎨ .
1 7 0 ⎩ z=0
b) Mivel p egyenes irányvektora:
G G G
i j k
G
p= 1 2 − 3 = (5, − 7, − 5) ,
2 −1 1
a vetület irányvektora pedig PQ ' -ból származik: p ' = (1, 7,0) tehát:
G
p ⋅ PQ ' − 44 2 22
cos ϕ = K = =− .
p ⋅ PQ ' 99 50 15
____________
Gyakorló feladat
Számítsa ki l1 és l2 egyenesek közötti legkisebb távolságot!
⎧x = 2 + t ⎧ x = 2 + 2t
⎪ ⎪
l1 : ⎨ y = 1 − t , l1 : ⎨ y = t .
⎪z = 3 + t ⎪ z = −1 + t
⎩ ⎩
4.1.8._______________
Feladat
Adott négy pont: A(1, 2, 3), B(4, 0, 5), C(2, 3, 1) és D(5, 1, 3).
a) Írja fel p: (AB) egyenes egyenletét,
b) Írja fel q: (CD) egyenes egyenletét.
c) Vizsgálja ki p és q egyenesek kölcsönös helyzetét!
d) Ha létezik közös sík, akkor írja fel annak egyenletét!
______________________________________________________
113
________
Megoldás:
x −1 y − 2 z − 3
a) p: (AB): = = ,
3 −2 2
x − 2 y − 3 z −1
b) q: (CD): = = .
3 −2 2
c) Az egyenesek párhuzamossága azonnal felismerhető,
mivel irányvektoruk megegyezik.
d) Ezek szerint létezik közös sík! A sík egyenletének
meghatározása végett ragadjunk ki két pontot az egyik egyenesről és
egy pontot a másikról, de más úton is indulhatunk: határozzuk meg a sík
JJJG JJJG
normálvektorát AB és AC vektorok vektoriális szorzataként:
AB × AC =(2, 8, 5).
Az A ponthoz illesztett sík:
2 (x – 1) + 8 (y – 2) + 5 (z – 3) = 0, vagy 2 x + 8 y + 5 z – 33 = 0.
____________
Gyakorló feladat
Adott négy pont A, B, C és C: A(1, 1, 1), B(1, 2, 3), C(2,–3,–1),

G
D(1,–2,–1). Határozza meg AB és CD vektorokra merőleges a 0 egy-
ségvektort.
4.1.9._______________
Feladat
Igazolja l1 és l2 egyenesek egysíkúságát:
x −1 y + 2 z + 3 ⎧x − 4 y + z + 2 = 0
l1 : = = , l2 : ⎨
2 1 2 ⎩ 2y − z + 2 = 0
Írja fel a közös hordozó sík egyenletét!
______________________________________________________
114
________
Megoldás:
Először l2 egyenes irányvektorát határozzuk meg. Ez a vektor a

két egymást metsző sík normálvektorainak vektorszorzata:
G G
A normálvektorok: n1 = (1, –4, 1) és n 2 = (0, 2, –1).
G G G
i j k
G G G
A vektorszorzat: l 2 = n1 × n 2 = 1 − 4 1 =(2, 1, 2).
0 2 −1
Belátjuk, hogy ez az l1 egyenes irányvektora is, tehát a két
egyenes párhuzamos, következésképpen egy síkhoz illeszkednek.
Válasszunk egy pontot l2 egyenesen, mondjuk azt amelyikre z

értéke eltűnik: z = 0 ⇒ L2 ( –6, –1, 0).
Az l1 egyenes egy pontja közvetlenül is leolvasható az egyenes

egyenletéből: L1 ( 1, –2, –3).
Az egyenesek közös síkjának normálvektora az egyenesek

irányvektorainak vektorszorzata:
G G G
i j k
G G
n = l × L1 L2 = 2 1 2 = (1, –20, 9).
−7 1 3
Az adott ponthoz illeszkedő, adott normálvektorú sík egyenlete:
A (x – x0 ) + B (x – y0 ) + C (x – z0 ) = 0
Ha a normálvektor (A, B, C) = (1, –20, 9), és az adott pont pedig

(x0, y0, z0) = ( 1, –2, –3) az sík egyenlete a következő:
x – 20 y + 9 z – 14 = 0.
______________________________________________________
115
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg az n értékét úgy hogy l1 és l2 :egymást metsző
egyenesek legyenek. Határozza meg a metszéspontjuk koordinátáit is!
x −1 y − 2 z −1 x−2 y −3 z −4
l1 : = = , l2 : = = ,
1 −1 n 1 2 3
4.1.10._______________
Feladat
Adott két egyenes egyenlete:
x +1 y − 2 z +1 x−5 y −6 z
p: = = , q: = =
−3 2 −4 3 6 −2
a) Igazolja, hogy ez két kitérő egyenes.
b) Határozza meg a közöttük lévő legkisebb távolságot.
c) Írja fel a sík egyenletét, ha az tartalmazza a p egyenest és
párhuzamos q egyenessel.
________
Megoldás:
Legyen a két egyenes egy-egy pontja P(–1, 2, –1) és Q(5, 6, 0),

G G
irányvektoraik p = ( −3, 2, − 4), q = (3, 6, − 2) .
P és Q pontokat a PQ = OQ − OP = (6, 4, 1) vektor köti össze.
a) Ezeknek a vektoroknak a vegyes szorzata:
( pG × qG ) D PQ = 24 .
Mivel ez nem nulla, igazoltuk ez egyenesek kitérő mivoltát.
b) Most számítsuk ki a közöttük lévő legkisebb távolságot a

következő módon:
d=
( pG × qG ) D PQ .
G G
p×q
______________________________________________________
116
G G
Szükségünk van p × q = ( 20, − 18, − 24) vektorszorzatra és
G G
annak hosszúságára: p × q = 1300 .
24
Innen következik, a legkisebb távolság: d = ≈ 0,666 .
1300
G G
c) A keresett sík normálvektora p × q = ( 20, − 18, − 24) ,
valamint illeszkedik P ponthoz :
20 (x +1) – 18 (y – 2) – 24 (z + 1) = 0 ⇒ 10 x – 9 y – 12 z + 16 = 0.
____________
Gyakorló feladat
Írjuk fel α sík egyenletét M(1, –2, 1) ponton át, merőlegesen l

egyenesre:
⎧x + y −z + 2 = 0
l: ⎨ .
⎩ 2x − y − 1 = 0
4.1.11._______________
Feladat
Igazolja a következő három egyenes egysíkúságát:
x + 2 y + 1 z + 10 x − 1 y − 14 z − 6
l1 : = = , l2 : = = ,
2 3 6 1 −9 −4
x y−2 z+4
l3 : = = .
3 −6 2
Bizonyítsa be, hogy a metszéspontjaik egy derékszögű
háromszög csúcspontjai. Melyik két egyenes metszéspontjánál
van a derékszög?
________
Megoldás:
Írjuk fel az egyenesek fixpontjaihoz illeszkedő sík egyenletét. A
fixpontok a következők: T1 (−2, − 1, − 10), T2 (1,14, 6) és T3 (0, 2, − 4) .
______________________________________________________
117
Innen adódik a sík egyenlete:

x+2 y + 1 z + 10
α: 3 15 16 =
.
2 3 6
= ( x + 2)(90 − 48) − ( y + 1)18 − 32) + ( z + 10)(9 − 30) = 0
Az egyenlet leegyszerűsített alakja: 6x + 2y – 3z –16 = 0.
G
Leolvassuk a sík normálvektorát: n = (6, 2, − 3) . Könnyen
belátható, hogy ez a vektor merőleges az egyenesek irányvektoraira,
G G G
p1 = (2,3, 6), p2 = (1, − 9, − 4), p3 = (3, − 6, 2) vektorokra,
G G G G G G
mert n D p1 = n D p2 = n D p3 = 0 . Ez azt jelenti, hogy az egyenesek
„párhuzamosak” a kapott síkkal, de egy-egy pontjuk a síkban van, tehát
az egyenesek egészében a síkhoz illeszkednek!
G G
Másfelől p1 D p3 = 0 , ez pedig az első és a harmadik egyenes
egymásra való merőlegességét jelenti, vagyis metszéspontjuknál van a
háromszög derékszöge.
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a P (1,0,7) ponton áthaladó, 3x − y + 2 z − 15 = 0

x −1 y − 3 z
síkkal párhuzamos és = = egyenest metsző egyenes
4 2 1
egyenletét..
4.1.12._______________
Feladat
Adva van A(1,1,1); B(4,3,7), és C(7,4,3.) pont. Hatátozza meg D
pont koordinátáit, ha a pont illeszkedik )BAC szög szögfelezőjéhez és
az A ponttól való távolsága 170 .
______________________________________________________
118
________
Megoldás:
A szögfelező irányvektora a szög szárai irányába mutató egység-
vektorok (vagy egyenlő hosszúságú vektorok) összegével párhuzamos.
A szárak irányvektorai:
AC = OC − OA = (6, 3, 2), AB = OB − OA = (3, 2, 6) .
Nem nehéz belátni, hogy ezek egyenlő hosszúságú vektorok,
tehát D pont helyvektora:
OD = OA + k ( AB + AC ) .
Ebből a vektoregyenlőségből következik a következő skaláris
egyenlőség: AD = k 81 + 25 + 64 = 170 , ahonnan k = 1 adódik..
Most már felírhatók D pont koordinátái: D(10, 6, 9).
____________
Gyakorló feladat
Írjuk fel az M(3, –1, 2) ponton áthaladó egyenes egyenletét úgy,
hogy merőleges legyen az x = y = z egyenesre.
4.1.13._______________
Feladat
Adott négy pont: A(2,3,1); B(4,1,–2); C(6,3,7); D(–5,–4,8).
a) Számítsa ki az ABCD négyoldalú gúla ABC oldalához tartozó
magasságát!
b) Írja fel azoknak a kitérő egyeneseknek az egyenleteit,
amelyeket (AB), illetve (CD) pontok határoznak meg. Mekkora ezeknek
az egyeneseknek a legkisebb egymás közötti távolsága?
________
Megoldás:
a) A kérdéses magasság azonos a gúla AB, AC , AD élei
felett szerkesztett paralelepipedon magasságával. Ez lehetővé teszi a
számítások következő módon történő elvégzésére:
______________________________________________________
119
2 −2 − 3
JJJG JJJG JJJG
V paralelepipedon (
= AB × AC D AD = ) 4 0 6 = 308.
−7 −7 7
G G G
i j k
JJJG JJJG
B paralelepipedon = AC × AD = 2 −2 −3 =
4 0 6
= ( −12, − 24, 8 ) 144 + 576 + 64 = 28
308
. H gúla = H paralelepipedon = = 11.
28
Az AB, AC , AD vektorok koordinátáit A, B, C és D pontok

helyvektorainak különbségeként számítottuk ki.
b) Az (AB) és a (CD) egyenesek egyenletei:
x − 2 y − 3 z −1 x−6 y −3 z −7
( AB) : = = , (CD ) : = = .
2 −2 −3 11 7 −1
A legkisebb egymás közötti távolság kiszámítása:
d=
(AB × DC )D AC , (AB × DC )D AC = 112 −2 −3
7 − 1 = 308,
AB × DC 4 0 6
G G G
i j k
AB × DC = 2 − 2 − 3 = (23, − 31, 36 ) = 2786 ≈ 52,78...
11 7 −1
308
Válasz: d = ≈ 5,83...
2786
______________________________________________________
120
____________
Gyakorló feladat
Egyenletükkel adott három sík:

α: ax – 3y+4z=4; β: x + by + cz = 0; γ: 2x – y + z = d.
Határozza meg az a, b, c és d paraméterek értékeit úgy, hogy a három
sík közös pontja T(1, 0, 1) legyen és teljesüljön: β⊥γ.
4.1.14._______________
Feladat
Írjuk fel α és β egymásra merőleges síkok egyenleteit, ha
mindkét sík illeszkedik x = y és z = 0 síkok közös egyeneséhez,
azonkívül ismeretes, hogy α áthalad A(0, 4, 2) ponton is.
________
Megoldás:
A1 x+ B1 y + C1 z + D1 = 0 és A2 x+ B2 y + C2 z + D2 = 0
síkok metszésvonalához számtalan sík illeszkedik. Ennek a síkseregnek
az egyenlete tetszőleges λ∈R.esetén:
A1 x+ B1 y + C1 z + D1 + λ ( A2 x+ B2 y + C2 z + D2) = 0.
Feladatunkban ez a síksereg a következő módon jelenik meg:

x – y + λ z = 0.
A keresett síkok, α és β is ehhez a síksereghez tartozik. Mivel
az A pontra fennáll A∈ α, és ez csak λ = 2 esetén teljesül.
Most már felírható α sík egyenlete: x – y + 2 z = 0. A sík

G
normálvektora nα = (1, –1, 2). Mivel β sík is a síksereghez tartozik,
G
normálvektora pedig n β = (1, –1, λ), így α és β merőlegessége miatt a
normálvektorok is merőlegesek, vagyis skaláris szorzatuk eltűnik:
G G
nα ° n β = 1 + 1 + 2λ = 2(1 + λ) = 0. Tehát λ = –1, és most már felírható
β sík egyenlete: x – y – z = 0.
______________________________________________________
121
____________
Gyakorló feladat
Írja fel az M(2, 2, –1) és N(3, –1, 2) pontokat tartalmazó sík
egyenletét, ha az áthalad alábbi három sík közös pontján is:
5x + 3y + 2z – 3 = 0, 2x – 4y + 3z + 7 = 0, 3x + y – 2z + 3 = 0.
4.1.15._______________
Feladat
Adott két kitérő egyenes p és q :

x − 2 y +5 z −8 x−4 y−6 z+9
p: = = , q: = = ,
1 −2 2 1 1 −4
a) Írja fel annak a két párhuzamos síknak az egyenleteit,
amelyek közül az egyik p, a másik pedig q egyenest tartalmazza.
b) Írja fel a két egyenes közös n merőleges egyenesének
egyenletét.
c) Határozza meg A és B pontok koordinátáit (A = p∩ n és
B = q∩ n) ha azok a közös merőleges egyenesnek az adott egyenesek
közé eső szakaszának végpontjai. (Ez a pontpár a két legközelebbi pont
az adott egyeneseken).
________
Megoldás:
Először is a közös merőleges egyenes irányvektorát határozzuk
G G G G G
meg. A két egyenes p és q közös merőlegese n = p × q , ahol p és q az
egyenesek irányvektorai. Az irányvektorok koordinátáit az egyenesek
egyenleteiből olvassuk ki:
G G G
i j k
G G G G G G
n = p×q = 1 − 2 2 = 6i + 6 j + 3k .
1 1 −4
G G
Válasszuk n koordinátáinak: n = (2, 2, 1 ) (Kisebb számokkal
dolgozunk, de a fenti vektorral párhuzamos vektort alkalmazunk).
______________________________________________________
122
a) Az adott egyeneseket tartalmazó síkok normálvektora
G
pontosan ez a n = (2, 2, 1 ) vektor mert a síkok egymás között
párhuzamosak.
Legyen α a p egyeneshez illesztett sík. Mivel tartalmazza az
egyenest, így tartalmazza mindegyik pontját, tehát P(2, –5, 8) pontot is.
α: 2 (x – 2 ) + 2 ( y + 5 ) + 1 ( z – 8 ) = 0 ⇒ 2 x + 2 y + z – 2 = 0.
Legyen β a q egyeneshez illeszkedő sík, tehát tartalmazza az
egyenes minden pontját, tehát Q(4, 6, –9) pontot is. Ezeket a pontokat
könnyen kiemeltük az egyenesek egyenleteiből.
β: 2 (x – 4 ) + 2 ( y – 6 ) + 1 ( z + 9 ) = 0 ⇒ 2 x + 2 y + z – 11 = 0.
b) Most a γ segédsík egyenletét írjuk fel. Ez tartalmazza p
G G
és n egyeneseket ( tehát normálvektora párhuzamos p × n vektorral).
G G G
i j k
G G
Mivel p × n = 1 − 2 2 = (−6, 3, 6 ) , most is „rövidítjük” a
2 2 1
G G G
vektort. Vegyük a párhuzamos vektort, amelyre teljesül: n1 || p × n . Így
G
adódik n1 = (−2, 1, 2) . A γ sík ezzel a most meghatározott
normálvektorral áthalad P(2, –5, 8) ponton és tartalmazza p egyenest:
γ: –2 (x – 2 ) + 1 ( y + 5 ) + 2 ( z – 8 ) = 0 ⇒ –2 x + y + 2z – 7 = 0.
Az új sík, vagyis γ és q egyenes metszéspontja a c) feladatrész
egyik keresett pontja. Írjuk át paraméteres alakra q egyenes egyenleteit:
q: x = t + 4, y = t + 6, z = –4t – 9.
Behelyettesítve γ sík egyenletébe t = –3 adódik, és ezzel
meghatároztuk B(1, 3, 3) pont koordinátáit.
______________________________________________________
123
A két egyenes p és q közös merőlegese n egyenes, amelynek
G
irányvektora a már ismert n = (2, 2, 1) vektor, és áthalad B ponton,
x −1 y − 3 z − 3
tehát n : = = .
2 2 1
c) A közös merőleges szakasz végpontjai A és B. Közülük
B már ismert. Az A pont meghatározásához n egyenes döféspontjára
van szükségünk amely a p egyenest tartalmazó síkban van.
Most n egyenes egyenleteit írjuk fel paraméteres alakban:
n: x =2 t + 1, y =2 t + 3, z = t + 3.
Ezt α sík egyenletébe helyettesítve t =–1 adódik, amellyel már
felírhatók A pont koordinátái: A(–1, 1, 2).
B(1, 3, 3) pontot már korábban meghatároztuk.
Ezzel megoldottuk a feladatot.
____________
Gyakorló feladat
x −8 y −2 z
a) Határozza meg az = = egyenesen azoknak a
8 −6 0
pontnak a koordinátáit, amelyek 10 egységre vannak A(8, 2, 0) ponttól.
b) Írja fel a kapott pontokhoz illeszkedő, az adott egyenesre
merőleges két sík egyenleteit.
______________________________________________________
124
_____________5.
MÁTRIXOK ÉS
DETERMINÁNSOK
5.0.1. Feladat:
Oldjuk meg az A + 2 X = 3B mátrixegyenletet, ha adottak az

⎡1 1 0 ⎤ ⎡1 3 0 ⎤
A = ⎢3 3 − 1⎥ és B = ⎢⎢1 3 − 1⎥⎥ mátrixok.
⎢ ⎥
⎢⎣4 1 2 ⎥⎦ ⎢⎣2 1 0 ⎥⎦
Megoldás:
Fejezzük ki az ismeretlen X mátrixot az adott egyenletből:
1
2 X = 3B − A ⇒ X = (3B − A) .
2
Számítsuk ki most az X mátrixot:
⎛ ⎡1 3 0 ⎤ ⎡1 1 0 ⎤ ⎞
1 1⎜ ⎢ ⎟
X = (3B − A) = ⎜ 3⎢1 3 − 1⎥⎥ − ⎢⎢3 3 − 1⎥⎥ ⎟ =
2 2⎜
⎝ ⎢⎣2 1 0 ⎥⎦ ⎢⎣4 1 2 ⎥⎦ ⎟⎠
⎛ ⎡3 9 0 ⎤ ⎡1 1 0 ⎤⎞ ⎡ 2 8 0 ⎤ ⎡1 4 0 ⎤
1 ⎜⎢ ⎟ 1⎢
= ⎜ ⎢3 9 − 3⎥⎥ − ⎢⎢3 3 − 1⎥ ⎟ = ⎢0 6 − 2⎥⎥ = ⎢⎢0 3 − 1⎥⎥ .
⎥
2⎜ 2
⎝ ⎢⎣6 3 0 ⎥⎦ ⎢⎣4 1 2 ⎥⎦ ⎟⎠ ⎢⎣2 2 − 2⎥⎦ ⎢⎣1 1 − 1⎥⎦
______________________________________________________
125
5.0.2. Feladat:
Számítsuk ki az A ⋅ B és B ⋅ A szorzatot ha lehetséges, ha:

⎡ 2 2 5⎤
⎢ 4 3 0⎥
⎡ 2 1 1 0⎤ ⎢ ⎥
A=⎢ ⎥ és B = ⎢− 1 5 1⎥ .
⎣ 3 4 5 6 ⎦
⎢ ⎥
⎣ 0 0 2⎦
Megoldás:
Az Am×n mátrixot csakis Bn× p típusú mátrixokkal lehet szorozni,

az eredmény pedig egy Cm× p típusú mátrix lesz. Ezek szerint az adott
A2×4 típusú mátrixot szorozhatjuk a B4×3 típusú mátrixszal, és az
eredmény egy C2×4 típusú mátrix lesz. A fordított sorrendű szorzás nem
kivitelezhető, mert ebben az esetben egy B4×3 mátrixot kellene szorozni
A2×4 mátrixszal, ahol a belső dimenziók nem egyeznek meg. A mátrixok
szorzását egyszerűen követhetjük a következő táblázatban:
2 2 5
4 3 0
A⋅ B −1 5 1
0 0 2
2 1 1 0 7 12 11
3 4 5 6 17 43 32
⎡ 7 12 11⎤
A kiszámítható szorzat tehát az A ⋅ B = ⎢ ⎥.
⎣17 43 32⎦
______________________________________________________
126
Mátrixok és determinánsok Feladatgyűjtemény
5.0.3. Feladat:
Számítsuk ki az A ⋅ B és B ⋅ A szorzatokat, ha adottak az

⎡5 ⎤
A = [2 − 1 3] és B = ⎢⎢2⎥⎥ mátrixok.
⎢⎣3⎥⎦
Megoldás:
Az A1×3 és B3×1 mátrixok szorozhatók az A1×3 ⋅ B3×1 = C1×1 és a
fordított B3×1 ⋅ A1×3 = D3×3 sorrendben is. Számítsuk ki ezeket a
szorzatokat:
5
2
A⋅ B
3
A⋅ B 2 −1 3
2 −1 3 17 5 10 − 5 15
2 4 −2 6
3 6 −3 9
A keresett mátrixok tehát
⎡10 − 5 15⎤
A1×3 ⋅ B3×1 = [17] és B3×1 ⋅ A1×3 = ⎢⎢ 4 − 2 6 ⎥⎥ .
⎢⎣ 6 − 3 9 ⎥⎦
5.0.4. Feladat:
Adottak a P( x ) = x 2 − 3x + 2 és Q( x ) = x 2 − 2 x − 5 polinomok.
⎡− 1 1⎤
Számítsuk ki a P( A) és Q( A) mátrixpolinomokat, ha A = ⎢ ⎥.
⎣ 1 1⎦
______________________________________________________
127
Megoldás:
A P( A) és Q( A) mátrixpolinomokat úgy kapjuk meg, hogy az
A mátrixot behelyettesítjük a P( x ) és Q( x ) polinomokba az x változó
helyére azzal, hogy 2 = 2 x 0 = 2 A0 = 2 E és − 5 = −5 x 0 = −5 A0 = −5E ,
ahol E az egységmátrix. Ezért:
⎡2 0⎤ ⎡− 1 1⎤ ⎡1 0⎤ ⎡ 7 − 3⎤
P ( A) = A 2 − 3 A + 2 E = ⎢ ⎥ − 3⎢ ⎥ + 2⎢ ⎥=⎢ ⎥,
⎣0 2⎦ ⎣ 1 1⎦ ⎣0 1 ⎦ ⎣ − 3 1 ⎦
⎡2 0⎤ ⎡− 1 1⎤ ⎡1 0⎤ ⎡ − 1 − 2⎤
Q ( A) = A 2 − 2 A − 5 E = ⎢ ⎥ − 2 ⎢ 1 1⎥ − 5⎢0 1⎥ = ⎢− 2 − 5⎥ .
⎣0 2 ⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦
5.0.5. Feladat:
Határozzuk meg az An , B n és C n mátrixokat ∀n ∈ N esetén,

ha adottak az
⎡2 1 1 ⎤
⎡2 − 1 ⎤ ⎡λ 1 ⎤
A=⎢ ⎥ , B = ⎢⎢− 4 − 2 − 2⎥⎥ és C=⎢ ⎥ mátrixok.
⎣ 3 − 2⎦ ⎢⎣ 0 0 0 ⎥⎦ ⎣0 λ⎦
Megoldás:
Az An , B n és C n mátrixokat úgy határozhatjuk meg, ha sorban
kiszámítjuk a második, harmadik, negyedik, stb. hatványukat
mindaddig, amíg nem tudunk általánosítani az n-ik hatványra.
⎡ 2 − 1 ⎤ ⎡ 2 − 1 ⎤ ⎡1 0 ⎤
A2 = A ⋅ A = ⎢ ⎥⋅⎢ ⎥=⎢ ⎥=E,
⎣ 3 − 2 ⎦ ⎣ 3 − 2 ⎦ ⎣0 1 ⎦
A3 = A 2 ⋅ A = E ⋅ A = A ,
A 4 = A3 ⋅ A = A ⋅ A = E ,
A5 = A4 ⋅ A = E ⋅ A = A ,
______________________________________________________
128
⎧ A ha n = 2k + 1
ezért könnyen belátható, hogy A n = ⎨ , ∀k ∈ N esetén.
⎩ E ha n = 2k
⎡2 1 1⎤ ⎡2 1 1 ⎤ ⎡0 0 0 ⎤
B = B ⋅ B = ⎢− 4 − 2 − 2⎥ ⋅ ⎢− 4 − 2 − 2⎥⎥ = ⎢⎢0 0 0⎥⎥ = 0 ,
2 ⎢ ⎥ ⎢
⎢⎣ 0 0 0 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 0 ⎥⎦ ⎢⎣0 0 0⎥⎦
B = B ⋅ B = 0⋅ B = 0,
3 2
ezért könnyen belátható, hogy B n = 0 ∀n ∈ N ∧ n > 1 esetén.
⎡λ 1 ⎤ ⎡λ 1 ⎤ ⎡λ2 2λ ⎤
C2 = C ⋅C = ⎢ ⎥⋅⎢ ⎥=⎢ ⎥,
⎣0 λ ⎦ ⎣0 λ ⎦ ⎣ 0 λ2 ⎦
⎡λ2 2λ ⎤ ⎡λ 1 ⎤ ⎡λ3 3λ2 ⎤
C3 = C2 ⋅C = ⎢ ⎥⋅⎢ ⎥=⎢ ⎥,
⎣0 λ2 ⎦ ⎣ 0 λ ⎦ ⎣ 0 λ3 ⎦
⎡λ33λ2 ⎤ ⎡λ 1 ⎤ ⎡λ4 4λ3 ⎤
C4 = C3 ⋅C = ⎢ ⎥⋅⎢ ⎥=⎢ ⎥,
⎣0 λ3 ⎦ ⎣ 0 λ ⎦ ⎣ 0 λ4 ⎦
⎡λn nλn−1 ⎤
ezért könnyen belátható, hogy C = ⎢ ⎥ ∀n ∈ N esetén.
n
⎣0 λn ⎦
5.0.6. Feladat:
Számítsuk ki a következő determinánsok értékeit:
5 1 1 1 1
6 0 −3 4
5 −2 1 1 5 1 1 1
3 4, , 1 8 − 12 5, .
D2 = D3 = 0 6 7 D4 =
−6 2 D5 = 1 1 5 1 1
−3 8 1 2
3 2 −4 1 1 1 5 1
4 12 − 3 5
1 1 1 1 5
______________________________________________________
129
Megoldás:
A másodrendű determinánsok értékét úgy számítjuk ki, hogy a
főátlón lévő elemek szorzatából kivonjuk a mellékátlón lévő elemek
szorzatát, ezért:
3 4
D2 = = 6 + 24 = 30 .
−6 2
A harmadrendű determinánsok értékét számíthatjuk a Sarrus-
szabállyal:
5 −2 1 5 −2
D3 = 0 6 7 0 6 =
3 2 −4 3 2
= 5 ⋅ 6 ⋅ (− 4 ) + (− 2 ) ⋅ 7 ⋅ 3 + 1 ⋅ 0 ⋅ 2 − 1 ⋅ 6 ⋅ 3 − 5 ⋅ 7 ⋅ 2 − (− 2 ) ⋅ 0 ⋅ (− 4 ) =
= −120 − 42 + 0 − 18 − 70 − 0 = −250.
vagy egy sora illetve oszlopa elemei szerinti kifejtéssel (Laplace-

szabály):
5 −2 1
6 7 −2 1 −2 1
D3 = 0 6 7 = 5⋅ − 0⋅ + 3⋅ =
2 −4 2 −4 6 7
3 2 −4
= 5 ⋅ (− 38) + 3 ⋅ (− 20) = −190 − 60 = −250.
A negyedrendű és ötödrendű determinánsok értékének

kiszámítása csakis a sor vagy oszlop szerinti kifejtéssel történhet (a
Sarrus-szabály kizárólag a harmadrendű determinánsokra érvényes).
Mielőtt elkezdenénk kifejteni a determinánst valamely sora vagy
oszlopa szerint, a kiválasztott sorban (oszlopban) elementáris mátrix-
transzformációkkal próbáljunk meg minél több nullaelemet kapni:
6 0 −3 4 0 − 48 69 − 26
− 48 69 − 26
1 8 − 12 5 1 8 − 12 5
D4 = = = −1 ⋅ 32 − 35 17 =
−3 8 1 2 0 32 − 35 17
− 20 45 − 15
4 12 −3 5 0 − 20 45 − 15
− 48 69 − 26 − 22 − 9 − 26 − 22 − 9 40
= −1 ⋅ (− 5) 32 − 35 17 = 5 ⋅ 15 16 17 = 5 ⋅ 15 16 − 28 =
4 −9 3 1 0 3 1 0 0
______________________________________________________
130
− 9 40
= 5 ⋅1⋅ = 5 ⋅ (252 − 640 ) = 5 ⋅ (− 388) = −1940 .
16 − 28
Hasonlóan oldjuk meg a kifejtést, ha ötödrendű determinánsról van szó:

5 1 1 1 1 0 0 0 0 1
−4 4 0 0
1 5 1 1 1 −4 4 0 0 1
−4 0 4 0
D5 = 1 1 5 1 1 = −4 0 4 0 1 = 1⋅ =
−4 0 0 4
1 1 1 5 1 −4 0 0 4 1
− 24 − 4 − 4 − 4
1 1 1 1 5 − 24 − 4 − 4 − 4 5
−4 0 0 0
−4 4 0 −4 0 0
−4 −4 0 4
= = −4 ⋅ − 4 0 4 = −4 ⋅ − 4 − 4 4 =
−4 −4 4 0
− 28 − 4 − 4 − 28 − 32 − 4
− 24 − 28 − 4 − 4
−4 4
= −4 ⋅ (− 4) ⋅ = 16 ⋅ (16 + 128) = 16 ⋅ 144 = 2304.
− 32 − 4
5.0.7. Feladat:
a 2a 3a 4a
2a a 2a 3a
Fejtsük ki a D = determinánst.
2a 2a a 2a
2a 2a 2a a
Megoldás:
a 2a 3a 4a 1 2 3 4 1 2 3 4
2a a 2a 3a 2 1 2 3 0 −3 −4 −5
D= = a4 ⋅ = a4 ⋅ =
2a 2a a 2a 2 2 1 2 0 −2 −5 −6
2a 2a 2 a a 2 2 2 1 0 −2 −4 −7
−3 −4 −5 3 4 5 1 0 −2
= a ⋅ −2 −5 −6 = − a ⋅ 2 5 6 = − a ⋅ 0 1 −1 =
4 4 4
−2 −4 −7 2 4 7 2 4 7
______________________________________________________
131
1 0 −2
1 −1
= − a ⋅ 0 1 −1 = − a 4 ⋅
4
= − a 4 ⋅ (11 + 4 ) = −15a 4 .
4 11
0 4 11
5.0.8. Feladat:
1 x +1 x +1
Oldjuk meg az x + 1 x + 1 x + 1 = 2 egyenletet.
x +1 x +1 x
Megoldás:
Az egyenlet bal oldala determináns alakjában van megadva,

ezért ezt ki kell fejteni, hogy klasszikus alakú egyenletet kapjunk.
1 x +1 x +1 1 x x
x +1 x +1 x +1 = x +1 0 0 =
x +1 x +1 x x + 1 0 −1
x x
= − ( x + 1) ⋅ = − ( x + 1) ⋅ ( − x ) = 2
0 −1
x2 + x = 2
x2 + x − 2 = 0
−1± 1+ 8 −1± 3 x1 = 1
x1 2 = = ⇒ ,
2 2 x2 = −2
az egyenlet megoldáshalmaza tehát M = {− 2,1} .
5.0.9. Feladat:
Határozzuk meg a következő mátrixok rangját:
______________________________________________________
132
⎡1 1 2 1⎤
⎢− 2 ⎡2 − 1 3 − 2 4⎤
−3 2 ⎥⎥ , ,
B = ⎢⎢4 − 2 5 1 7 ⎥⎥
3
A=⎢
⎢1 2 5 − 1⎥
⎢ ⎥ ⎢⎣2 − 1 1 8 2⎥⎦
⎣ −1 −3 2 4⎦
⎡2 1 −1 1 1⎤ ⎡1 0 1 0⎤
⎢3 −2 2 −3 ⎥
2 ⎥, ⎢0 1 0 1⎥⎥ .
C=⎢ D=⎢
⎢5 1 −1 2 − 1⎥ ⎢1 0 0 1⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣2 −1 1 −3 4⎦ ⎣0 1 1 0⎦
Megoldás:
A mátrix rangja megegyezik a lineárisan független sorok vagy

oszlopok maximális számával.
A gyakorlatban úgy határozzuk meg, hogy elementáris
mátrixtranszformációkkal lenullázuk az összes lineárisan függő sort
(oszlopot). Ezek után a megmaradt nemnulla sorok (oszlopok) jelentik a
lineárisan független sorokat (oszlopokat), és az ő számuk adja meg a
mátrix rangját.
⎡1 1 2 1⎤ ⎡1 1 2 1 ⎤ ⎡1 1 2 1⎤ ⎡1 1 2 1 ⎤
⎢− 2 − 3 2 ⎥⎥ ⎢0 − 1 4 ⎥⎥ ⎢0 − 1 7 4 ⎥⎥ ⎢0 − 1 7 4 ⎥
A=⎢
3
~ ⎢ 7
~ ⎢ ~ ⎢ ⎥,
⎢1 2 5 − 1⎥ ⎢0 1 3 − 2⎥ ⎢0 0 10 2⎥ ⎢0 0 10 2 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣ − 1 − 3 2 4⎦ ⎣0 − 2 4 5⎦ ⎣0 0 − 10 − 3⎦ ⎣0 0 0 − 1⎦
ezért rang ( A) = 4 .
⎡ 2 − 1 3 − 2 4⎤ ⎡ 2 − 1 3 − 2 4 ⎤ ⎡2 − 1 3 − 2 4 ⎤
B = ⎢⎢4 − 2 5 1 7⎥⎥ ~ ⎢⎢0 0 − 1 5 − 1 ⎥⎥ ~ ⎢0 0 − 1 5 − 1⎥ ,
⎢ ⎥
⎢⎣2 − 1 1 8 2⎥⎦ ⎢⎣0 0 − 2 10 − 2⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0 0 ⎥⎦
ezért rang (B ) = 2 .
⎡2 1 − 1 1 1⎤ ⎡2 1 −1 1 1⎤
⎢3 − 2 2 − 3 2 ⎥ ⎢ − 1 − 4 4 − 5 0⎥⎥
C=⎢ ⎥~⎢ ~
⎢5 1 − 1 2 − 1⎥ ⎢ 7 2 −2 3 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣2 − 1 1 − 3 4 ⎦ ⎣− 6 − 5 5 − 7 0⎦
______________________________________________________
133
⎡2 1 −1 1 1⎤ ⎡2 1 −1 1 1⎤
⎡2 1 −1 1 1⎤ ⎢ ⎢− 1 − 4 4
⎢− 1 − 4 ⎥ ⎢− 1 − 4 4 − 5 0⎥⎥ ⎢ −5 0⎥⎥
4 − 5 0 16 ,
⎢ ⎥ ~ ⎢ 0 − 1 1 − 16 0⎥ ~ ⎢ 0 −1 1 − 0⎥
⎢ 0 − 26 26 − 32 0⎥ ⎢ 13 ⎥ ⎢ 13 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣0 19 − 19 23 0⎦ ⎢ 0 1 − 1
23
0⎥
⎥
0 0 0 −
5
0
⎢⎣ 19 ⎦ ⎢⎣ 247 ⎥⎦
ezért rang (C ) = 4 .
⎡1 0 1 0 ⎤ ⎡1 0 1 0 ⎤ ⎡1 0 1 0⎤
⎢0 1 0 1 ⎥⎥ ⎢⎢ 0 1 0 1 ⎥⎥ ⎢⎢0 1 0 1 ⎥⎥
D=⎢ ~ ~ ~
⎢1 0 0 1 ⎥ ⎢0 0 −1 1 ⎥ ⎢ 0 0 −1 1⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣0 1 1 0⎦ ⎣0 1 1 0⎦ ⎣0 0 1 −1⎦
⎡1 0 1 0 ⎤ ⎡1 0 1 0⎤
⎢0 1 0 1 ⎥ ⎢0 1 1 0⎥
~⎢ ⎥~⎢ ⎥
⎢0 0 −1 1 ⎥ ⎢0 0 −1 1 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣0 0 0 0⎦ ⎣0 0 0 0⎦
ezért rang (D ) = 3 .
5.0.10. Feladat:
⎡1 3 1 ⎤
⎢
Diszkutáljuk az A = ⎢− 2 t − 7 − 3 ⎥⎥ mátrix rangját a valós
⎢⎣ − 1 t − 4 t 2 − 3t ⎥⎦
t paraméter értékeitől függően.
Megoldás:
Ha det A ≠ 0 akkor az A mátrix rangja 3 .

Ha det A = 0 akkor az A mátrix rangja kisebb mint 3 .
1 3 1 1 3 1
t −1 −1
det A = − 2 t − 7 − 3 = 0 t −1 −1 = =
t − 1 t − 3t + 1
2
− 1 t − 4 t − 3t 0 t − 1 t − 3t + 1
2 2
______________________________________________________
134
t −1 −1
=
0 t − 3t + 2
2
( )
= (t − 1) t 2 − 3t + 2 = 0 .
t −1 = 0 ∨ t 2 − 3t + 2 = 0 ⇒
3 ± 9 − 8 ⎧t 2 = 2
t1 = 1, t 2 3 = =⎨ .
2 ⎩ t3 = 1
Diszkusszió:
1) (∀t ∈ R )(t ≠ 1
∧ t ≠ 2 ) ⇒ rang ( A) = 3 .
2) Ha t = 1 ⇒ rang ( A) = 2 mert ekkor
⎡1 3 1 ⎤ ⎡1 3 1 ⎤
A = ⎢⎢− 2 − 6 − 3⎥⎥ ~ ⎢⎢0 0 0 ⎥⎥ ,
⎢⎣ − 1 − 3 − 2⎥⎦ ⎢⎣0 0 − 1⎥⎦
amely mátrixnak két lineárisan független sora van.
3) Ha t = 2 ⇒ rang ( A) = 2 mert ekkor
⎡1 3 1 ⎤ ⎡1 3 1 ⎤ ⎡1 3 1 ⎤
A = ⎢− 2 − 5 − 3⎥⎥ ~
⎢ ⎢0 1 − 1⎥ ~
⎢ ⎥
⎢0 1 − 1⎥ ,
⎢ ⎥
⎢⎣ − 1 − 2 − 2⎥⎦ ⎢⎣0 1 − 1⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 ⎥⎦
ennek a mátrixnak is két lineárisan független sora van.
5.0.11. Feladat:
⎡2 1 1⎤
Határozzuk meg az A = ⎢⎢1 2 1⎥⎥ mátrix inverzét.
⎢⎣1 4 1⎥⎦
______________________________________________________
135
Megoldás:
Ha az A mátrix reguláris ( detA ≠ 0 ), akkor létezik inverz

1
mátrixa, és ezt az A−1 = ⋅ adjA képlettel számíthatjuk. Határozzuk
detA
meg először a detA értékét, majd az adjA adjungált mátrixot.
2 1 1 2 1 1
−1 1
detA = 1 2 1 = − 1 1 0 = = −3 + 1 = −2 ,
−1 3
1 4 1 −1 3 0
T
⎡ A11 A12 A13 ⎤
adjA = ⎢⎢ A21 A22 A23 ⎥⎥ ,
⎢⎣ A31 A32 A33 ⎥⎦
ahol Aij az aij elemhez tartozó kofaktor, és:
2 1 1 1 1 2
A11 = = −2 A12 = − =0 A13 = =2
4 1 1 1 1 4
1 1 2 1 2 1
A21 = − =3 A22 = =1 A23 = − = −7
4 1 1 1 1 4
1 1 2 1 2 1
A31 = = −1 A32 = − = −1 A33 = =3
2 1 1 1 1 2
A kofaktorok segítségével írjuk fel az adjungált mátrixot:
⎡− 2 0 ⎡− 2 3 − 1⎤
T
2⎤
⎢
adjA = ⎢ 3 1 − 7⎥ = ⎢⎢ 0
⎥ 1 − 1⎥⎥ .
⎢⎣ − 1 − 1 3 ⎥⎦ ⎢⎣ 2 − 7 3 ⎥⎦
Az inverz mátrix pedig:
______________________________________________________
136
⎡ 3 1 ⎤
⎢ 1 −
⎡− 2 3 − 1⎤ ⎢ 2 2 ⎥
−1 1 1 ⎢ ⎥ 1 1 ⎥
A = ⋅ adjA = 0 1 − 1⎥ = ⎢ 0 − ⎥.
−2⎢ 2 2 ⎥
⎢⎣ 2 − 7 3 ⎥⎦ ⎢⎢
detA
7 3
−1 − ⎥
⎢⎣ 2 2 ⎥⎦
Az inverz mátrix pontosságát leellenőrizhetjük az A−1 ⋅ A = E
feltételből.
⎡2 1 1⎤
−1 ⎢1 2 1⎥
A ⋅A ⎢ ⎥
⎢⎣1 4 1⎥⎦
⎡− 2 3 − 1⎤ ⎡− 2 0 0 ⎤
1 ⎢ 1 ⎢
− ⋅⎢ 0 1 − 1⎥⎥ − ⎢ 0 − 2 0 ⎥⎥ =E
2 2
⎢⎣ 2 − 7 3 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 − 2⎥⎦
5.0.12. Feladat:
Oldjuk meg az AX = B mátrixegyenletet az ismeretlen

X mátrixra nézve, ha
⎡2 1 1⎤ ⎡ 4⎤
A = ⎢⎢1 2 1⎥ és B = ⎢⎢3⎥⎥ .
⎥
⎢⎣1 4 1⎥⎦ ⎢⎣4⎥⎦
Megoldás:
Fejezzük ki az adott mátrixegyenletből az ismeretlen X
mátrixot:
A −1 ⋅ \ AX = B
A AX = A−1 B
−1
EX = A−1 B
X = A−1 B
______________________________________________________
137
Az A mátrix inverzét már az előző feladatban meghatároztuk. A

továbbiakban az X = A−1 B mátrixot kell kiszámítanunk:
⎡ 4⎤
−1 ⎢ 3⎥
X=A B ⎢ ⎥
⎣⎢4⎦⎥
⎡− 2 3 − 1⎤ ⎡− 3⎤
1 ⎢ 1 ⎢ ⎥
− ⋅⎢ 0 1 − 1⎥⎥ − ⋅ ⎢ − 1⎥
2 2
⎢⎣ 2 − 7 3 ⎥⎦ ⎢⎣ − 1⎥⎦
⎡3 ⎤
⎢ 2⎥
Az adott mátrixegyenlet megoldása tehát az X = ⎢ 1 ⎥ mátrix.
⎢ 12⎥
⎢⎣ 2 ⎥⎦
5.0.13. Feladat:
Oldjuk meg az XA = B mátrixegyenletet az ismeretlen X

mátrixra nézve, ha adottak az
⎡1 3 0 ⎤ ⎡2 7 1⎤
⎥
A = ⎢2 1 2⎥ és B = ⎢⎢6
⎢ 9 5⎥⎥ mátrixok.
⎢⎣1 4 1 ⎥⎦ ⎢⎣3 5 3⎥⎦
Megoldás:

mátrixot:
XA = B /⋅ A−1
XAA−1 = BA−1
X = BA−1
______________________________________________________
138
−1
Először az A inverz mátrixot kell tehát meghatároznunk.
1 3 0 1 0 0
−5 2
detA = 2 1 2 = 2 − 5 2 = = −7 ,
1 1
1 4 1 1 1 1
⎡− 7 0 ⎡− 7 − 3 6 ⎤
T
7⎤
adjA = ⎢ − 3 1 − 1⎥ = ⎢⎢ 0
⎢ ⎥ 1 − 2⎥⎥ ⇒
⎢⎣ 6 − 2 − 5⎥⎦ ⎢⎣ 7 − 1 − 5⎥⎦
⎡− 7 − 3 6 ⎤
1⎢
−1
A =− ⎢ 0 1 − 2 ⎥⎥ .
7
⎢⎣ 7 − 1 − 5 ⎥⎦
⎡− 7 − 3 6 ⎤
1 ⎢
X = BA−1 − ⎢0 1 − 2⎥⎥
7
⎢⎣ 7 − 1 − 5⎥⎦
⎡ 2 7 1⎤ ⎡− 7 0 − 7⎤
⎢ 6 9 5⎥ 1 ⎢
⎢ ⎥ − ⎢− 7 − 14 − 7 ⎥⎥
7
⎢⎣3 5 3⎥⎦ ⎢⎣ 0 −7 − 7 ⎥⎦
⎡1 0 1⎤
A keresett megoldás az X = ⎢⎢1 2 1⎥⎥ mátrix.
⎢⎣0 1 1⎥⎦
5.0.14. Feladat:
Oldjuk meg az AX = B mátrixegyenletet az ismeretlen X

⎡2 0 − 1⎤ ⎡− 5 − 4 − 3⎤
mátrixra nézve, ha A = ⎢0 − 2 1 ⎥ i B = ⎢⎢ − 1
⎢ ⎥ − 2 − 3⎥⎥ .
⎢⎣2 − 1 1 ⎥⎦ ⎢⎣ 5 7 9 ⎥⎦
______________________________________________________
139
Megoldás:

mátrixot:
A −1 ⋅ \ AX = B
A AX = A−1 B
−1
EX = A−1 B
X = A−1 B
Először az A−1 inverz mátrixot kell meghatároznunk:

2 0 −1
detA = 0 − 2 1 = −4 − 4 + 2 = −6 ,
2 −1 1
⎡ −1 2 ⎡ − 1 1 − 2⎤
T
4⎤ ⎡ − 1 1 − 2⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ 1⎢
adjA = ⎢ 1 4 2 ⎥ = ⎢ 2 4 − 2⎥ ⇒ A = − ⎢ 2 4 − 2⎥⎥ ,
−1
6
⎣⎢− 2 − 2 − 4⎦⎥ ⎢⎣ 4 2 − 4⎦⎥ ⎢⎣ 4 2 − 4⎦⎥
a keresett X mátrix tehát az

⎡− 5 − 4 − 3⎤
−1 ⎢ − 1 − 2 − 3⎥
X =A B ⎢ ⎥
⎢⎣ 5 7 9 ⎥⎦
⎡ − 1 1 − 2⎤ ⎡ − 6 − 12 − 18 ⎤
1 ⎢ 1 ⎢
− ⎢2 4 − 2⎥⎥ − ⎢− 24 − 30 − 36⎥⎥
6 6
⎣⎢ 4 2 − 4⎥⎦ ⎣⎢− 42 − 48 − 54⎥⎦
⎡ 1 2 3⎤
vagyis X = ⎢⎢4 5 6⎥⎥ .
⎢⎣7 8 9⎥⎦
______________________________________________________
140
5.0.15. Feladat:
Oldjuk meg a következő mátrix egyenletrendszert:

AX = BA
YA = BA
⎡ 2 −1 5 ⎤ ⎡3 5 2⎤
⎢
ha adottak az A = ⎢ 3 0 2 ⎥ és B = ⎢⎢ 1 7 − 4⎥⎥ mátrixok.
⎥
⎢⎣− 4 2 − 5⎥⎦ ⎢⎣− 6 2 0 ⎥⎦
Megoldás:
Fejezzük ki az adott egyenletekből az X és Y mátrixokat:
AX = BA ⇒ A−1 AX = A−1BA ⇒ X = A−1 BA

YA = BA ⇒ YAA−1 = BAA−1 ⇒ Y = BE = B
Az egyik ismeretlent mindjárt megkaptuk, ez az

⎡3 5 2⎤
Y = B = ⎢⎢ 1 7 − 4⎥⎥ .
⎢⎣− 6 2 0 ⎥⎦
Az ismeretlen X = A−1BA mátrix kiszámításához először az A−1
inverz mátrixot kell meghatároznunk.
2 −1 5
detA = 3 0 2 = 30 + 8 − 8 − 15 = 15 .
−4 2 −5
⎡ − 4 7 6⎤ ⎡ − 4 5 − 2⎤
T
⎡ − 4 5 − 2⎤
1
adjA = ⎢⎢ 5 10 0⎥⎥ = ⎢⎢ 7 10 11 ⎥⎥ ⇒ A−1 = ⎢⎢ 7 10 11 ⎥⎥ .
15
⎢⎣− 2 11 3⎥⎦ ⎢⎣ 6 0 3 ⎥⎦ ⎢⎣ 6 0 3 ⎥⎦
______________________________________________________
141
−1
Az X = A BA mátrixszorzatot két lépésben számítjuk. Az első
szorzás:
⎡ 2 −1 5 ⎤
⎢3 0 2 ⎥⎥
B⋅ A ⎢
⎣⎢− 4 2 − 5⎦⎥
⎡3 5 2⎤ ⎡ 13 1 15 ⎤
⎢ 1 7 − 4⎥ ⎢ 39 − 9 39 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣− 6 2 0 ⎥⎦ ⎢⎣− 6 6 − 26⎥⎦
és a második lépés:
⎡ 13 1 15 ⎤
⎢ 39 − 9 39 ⎥
X = A −1 B ⋅ A ⎢ ⎥
⎢⎣− 6 6 − 26⎥⎦
⎡− 4 5 − 2⎤ ⎡155 − 61 187 ⎤
1 ⎢ 1 ⎢
⎢ 7 10 11 ⎥⎥ ⎢ 415 − 17 209⎥⎥
15 15
⎢⎣ 6 0 3 ⎥⎦ ⎢⎣ 60 24 12 ⎥⎦
A megadott egyenletrendszer másik megoldása tehát az:

⎡155 − 61 187 ⎤
⎢ 15 15 15 ⎥
mátrix,
X = ⎢415 − 17 209 ⎥
⎢ 60 15 15 15⎥
⎢⎣ 15 2415 17 15 ⎥⎦
egyszerűsítés után pedig
⎡31 − 61 187 ⎤
⎢ 3 15 15 ⎥
.
X = ⎢83 − 17 209 ⎥
⎢ 3 8
15 15
17 ⎥⎥
⎢⎣ 4 5 15 ⎦
______________________________________________________
142
5.1.1_______________
Feladat
1 4 −2 3
−2 −7 3 5
Számítsa ki a D determináns értékét: D = .
−3 4 2 0
4 −1 − 3 − 8
________
Megoldás:
1 4 −2 3 1 4 −2 3
−2 −7 3 5 = 0 1 −1 11 =
D=
−3 4 2 0 0 16 − 4 9
4 −1 − 3 − 8 0 − 17 5 − 20
1 4 −2 3 1 4 −2 3
= 0 1 −1 11 = 0 1 −1 11 = 0.
0 0 12 − 167 0 0 12 − 167
0 0 − 12 167 0 0 0 0
A determináns értéke 0, mert a negyedik sor mindegyik eleme 0!
____________
Gyakorló feladat
Számítsa ki az alábbi determinánsok érékét:
1 −3 −2 3 ⎡ 2 − 4x + 2 5 − 1⎤
3 −8 7 2 ⎢2 −8 3 4 ⎥⎥
a) D= , b) D = ⎢ .
−5 4 3 0 ⎢− 1 − 2 x − 6 3 3⎥
⎢ ⎥
1 −7 −8 −5 ⎣1 x−4 0 2⎦
______________________________________________________
143
5.1.2._______________
Feladat
Oldja meg az XA + E = A + 2B mátrixegyenletet az ismeretlen

X mátrixra nézve, ha adott a következő két mátrix:
⎡ 0 1 1⎤ ⎡ 1 − 1 1⎤
A = ⎢⎢ 1 0 1⎥⎥ , B = ⎢⎢ 1 1 − 1⎥⎥ .
⎢⎣ 1 1 0⎥⎦ ⎢⎣ − 1 1 1 ⎥⎦
________
Megoldás:
Készítsünk megoldástervet:
XA + E = A + 2B ⇒ XA = A + 2B – E ⇒ X = (A + 2B – E )⋅A–1.
A meglévő mátrixok felhasználásával valósítsuk meg ezt a
tervet! Mindenek előtt határozzuk meg A–1 mátrixot (ha ez a mátrix nem
létezik, akkor a feladatnak nincs megoldása)
⎡ −1 1 1⎤ ⎡ 1 − 1 3⎤
1⎢
–1
det(A) = 2, A = 1 − 1 1 , A + 2B – E = ⎢ 3
⎥ 1 − 1⎥ .
2⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢ 1 1 − 1⎦⎥ ⎣⎢ − 1 3 1⎦⎥
Végül végezzük el a jobboldali szorzást A–1 mátrixszal!
⎡ 1 5 − 3⎤
1⎢
X = (A + 2B – E )⋅A =
–1
−3 1 5⎥ .
2 ⎢ ⎥
⎢⎣ 5 − 3 1 ⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az XA = BA −1 B mátrixegyenletet, ha

⎡1 2 1 ⎤ ⎡1 1 1 ⎤
A = ⎢1 1 0 ⎥ és B = ⎢⎢0 0 0⎥⎥ .
⎢ ⎥
⎢⎣2 0 − 1⎥⎦ ⎢⎣0 0 0⎥⎦
______________________________________________________
144
5.1.3._______________
Feladat
Oldja meg a AX – E = A + B mátrixegyenletet az ismeretlen X

mátrixra nézve, ha adott a következő két mátrix:
⎡ 1 − 1 1⎤ ⎡ 4 −1 0⎤
A = ⎢⎢ 1 0 1⎥⎥ , B = ⎢⎢ 2 0 − 3⎥⎥ .
⎢⎣ − 1 1 0⎥⎦ ⎢⎣ 0 4 − 1⎥⎦
________
Megoldás:
Vizsgálja meg az előző megoldott feladat megoldásmódját.

Vegye figyelembe azt a tényt is, hogy a mátrixok szorzása nem
kommutatív, és ezért most balról szorzunk A–1 mátrixszal.
AX – E = A + B ⇒ AX = A + B + E⇒ X = A–1( A + B + E ).
⎡ −1 1 − 1⎤
Mivel det(A) = 1, ezért: A = ⎢ − 1
–1
1 0⎥ ,
⎢ ⎥
⎢⎣ 0 0 1⎥⎦
⎡ 6 −2 1⎤ ⎡ − 2 − 2 − 3⎤
A+B+E= ⎢ 3 1 − 2⎥ , X = ⎢ − 3 3 − 3⎥ .
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ − 1 5 0 ⎥⎦ ⎢⎣ 5 3 1 ⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az AX = BA −1 B mátrixegyenletet, ha
⎡1 2 1 ⎤ ⎡1 1 1 ⎤
A = ⎢1 1 0 ⎥ és B = ⎢⎢0 0 0⎥⎥ .
⎢ ⎥
⎢⎣2 0 − 1⎥⎦ ⎢⎣0 0 0⎥⎦
______________________________________________________
145
5.1.4._______________
Feladat
Adott P(x) polinom és A mátrix. Számítsa ki P(A) értékét!
⎡ −1 2 1⎤
2
P(x) = x + 5x + 7, ⎢
A= 1 − 1 2⎥ ,
⎢ ⎥
⎣⎢ 2 1 − 1⎦⎥
________
Megoldás:
P(A)= A2 + 5 A + 7 E =
⎡ 5 −3 2 ⎤ ⎡ − 5 10 5 ⎤ ⎡ 7 0 0⎤ ⎡ 7 7 7 ⎤
⎢
= 2 5 − 3 + 5 − 5 10⎥ + ⎢ 0 7 0⎥ = ⎢ 7 7 7⎥ .
⎥ ⎢
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ − 3 2 5 ⎥⎦ ⎢⎣ 10 5 − 5⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 7⎥⎦ ⎢⎣ 7 7 7⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
Adott P(x) polinom és A mátrix. Számítsa ki P(A) értékét!
⎡− 2 − 3 1 ⎤
a) P ( x) = 5 x − 4 x + 3 , A = ⎢⎢ 0 − 1 2 ⎥⎥ .
2
⎢⎣ 2 − 3 − 1⎥⎦
⎡−2 5 0⎤
b) 2
P(x) =–4x +5x+3, ⎢
A =⎢ 0 −2 5 ⎥⎥ .
⎢⎣ 5 0 2⎥⎦
______________________________________________________
146
5.1.5._______________
Feladat
1 1 1 1 1
1 1− x 1 1 1
Oldja meg az 1 1 2− x 1 1 = 0 egyenletet.
1 1 1 3− x 1
1 1 1 1 4− x
________
Megoldás:
Első lépés – kivonjuk az első sort minden következő sorból:
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1− x 1 1 1 0 −x 0 0 0
1 1 2− x 1 1 = 0 0 1− x 0 0 =
1 1 1 3− x 1 0 0 0 2− x 0
1 1 1 1 4− x 0 0 0 0 3− x
.
A második lépés – Laplace kifejtési tételének alkalmazása. A

tételt az első oszlopra vonatkoztatjuk:
−x 0 0 0
0 1− x 0 0
=
0 0 2− x 0
0 0 0 3− x
Mivel átlós determinánst nyertünk, a determináns értéke az átlón

lévő elemek szorzataként adódik: –x (1 – x) (2 – x) (3 – x) = 0.
Az egyenlet megoldásai: x1 = 0, x2 = 1, x3 = 2, x4 = 3.
______________________________________________________
147
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az egyenleteket:
2x x +1 3x x−6 x −1 x+3
a) 2x + 3 x 3x − 1 = 0 , b) x + 1 x + 3 x − 5 = −108 .
− 2x − x − 1 − 3x + 2 x x−4 x
5.1.6._______________
Feladat
Oldja meg a mátrix-egyenletrendszert X és Y ismeretlen mátrixokra

nézve, ha adottak A, B és E mátrixok:
AX + Y = 0; ⎡1 0⎤ ⎡3 1⎤ ⎡1 0⎤
A=⎢ ⎥ , B=⎢ ⎥ , E=⎢ ⎥
X + BY = E, ⎣1 2⎦ ⎣0 1⎦ ⎣0 1 ⎦
________
Megoldás:
A helyettesítés módszerét alkalmazzuk.
Az első egyenletből: Y = – AX. Ha behelyettesítjük a második
egyenletbe, akkor a következő adódik: X –BAX = E . Most, úgymond
„kiemeljük a zárójel mögé” X mátrixot:
( E – BA)X = E.
Vezessük be a C = E – BA jelölést. Ezzel a jelöléssel a

megoldás: X = C–1 és Y = – A C–1.
Most már csak a megfelelő számítási technikák elvégzése
maradt hátra:
⎡ −3 −2 ⎤
C = E − BA = ⎢ ⎥,
⎣ −1 −1⎦
⎡ −1 2 ⎤ ⎡ 1 −2 ⎤
C −1 = ⎢ ⎥ = X , Y = − AX = ⎢ ⎥.
⎣ 1 −3 ⎦ ⎣ − 1 4⎦
______________________________________________________
148
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az ABX=C mátrixegyenletet, ahol X az ismeretlen

mátrix, A és B pedig két adott mátrix:
⎡1 1 1⎤ ⎡6⎤
A=⎢ ⎥ , B = AT , C = ⎢ ⎥.
⎣2 1 3⎦ ⎣ 2⎦
5.1.7._______________
Feladat
Adott a q( x) = 2 + x − x 2 trinom. Bizonyítsa, hogy két azonos
rendű tetszőleges négyzetes mátrix, A és B esetén fennáll a következő
egyenlőség.: B-1 q(A) B =q( B-1A B).
Amennyiben az elméleti bizonyítás sikertelen, akkor A és B
mátrixokkal végezzen el egy gyakorlati próbát:
⎡1 2⎤ ⎡1 0⎤
A= ⎢ ⎥, B= ⎢ ⎥.
⎣1 4⎦ ⎣1 1⎦
________
Megoldás:
q( B-1A B) = 2E + ( B-1A B) – ( B-1A B) ( B-1A B) =
= 2E + ( B-1A B) – B-1A (B B-1 )A B =
= 2E + ( B-1A B) – B-1A2 B.
B-1 q(A) B = B-1 (2E + A – A2 ) B =

= 2B-1 B + B–1 A B –B–1 A2 B =
= 2E + ( B-1A B) – B-1A2 B.
Következmény: q( B-1A B) = B-1 q(A) B.

(Konkrét mátrixok esetén egyszerű mátrixműveleteket kell
elvégezni, ezt az olvasóra marad).
______________________________________________________
149
____________
Gyakorló feladat
Adott az A mátrix. Igazolja, hogy minden n>2 természetes szám

esetén teljesül A n = A n − 2 + A 2 − E (E a harmadrendű egységmátrix).
⎡1 0 0 ⎤
A = ⎢⎢1 0 1⎥⎥ .
⎢⎣0 1 0⎥⎦
5.1.8._______________
Feladat
a a + b a + 2b a + 3b
−a a 0 0
Számítsa ki a Δ = determinánst!.
0 −a a 0
0 0 −a a
________
Megoldás:
A második, a harmadik és a negyedik oszlop elemeit rendre
hozzáadjuk az első oszlop megfelelő elemeihez:
a a + b a + 2b a + 3b 4a + 6b a + b a + 2b a + 3b
−a a 0 0 0 a 0 0
= =
0 −a a 0 0 −a a 0
0 0 −a a 0 0 −a a
a 0 0
= (4a + 6b) − a a 0.
0 −a a
A végül nyert determináns átlós, így értéke az átlós elemek

szorzatával egyenlő, vagyis Δ =2a3(2a + 3b).
______________________________________________________
150
____________
Gyakorló feladat
⎡1 1 0 ⎤ ⎡1 2 ⎤
Adott két mátrix: A = ⎢⎢2 1 0⎥⎥ és B = ⎢⎢3 0⎥⎥ .
⎢⎣1 2 3⎥⎦ ⎢⎣2 5⎥⎦
a) Határozza meg A −1 mátrixot!
b) Számítsa ki C = A −1 ⋅ B mátrixot.
5.1.9._______________
Feladat
Oldja meg az AX + B = CX +D mátrixegyenletet, ahol X az
ismeretlen mátrix, A, B, C és D pedig négy adott mátrix:
⎡1 3⎤ ⎡3 1⎤ ⎡1 1⎤ ⎡7 3⎤
A= ⎢ ⎥, B= ⎢1 3⎥ , C = ⎢1 1⎥ , D = ⎢11 11⎥ .
⎣3 5⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦
________
Megoldás:
AX + B = CX +D ⇒ (A – C ) X =D – B. Az M = A – C és
N = D – B jelölésekkel egyenletünk az MX = N alakot veszi fel. Innen
következik a megoldás: X = M –-1 N.
⎡1 3⎤ ⎡1 1⎤ ⎡0 2⎤
M =A – C = ⎢ ⎥ – ⎢ ⎥ = ⎢ ⎥,
⎣3 5⎦ ⎣1 1⎦ ⎣2 4⎦
⎡ 7 3 ⎤ ⎡3 1⎤ ⎡ 4 2⎤
N =D – B = ⎢
11 11⎥ – ⎢1 3⎥ = ⎢10 8 ⎥ .
⎣ ⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦
–-1 1 ⎡ 4 − 2⎤ ⎡ 1 2⎤
det(M) = –1/4 és M =− ⎢ ⎥ , tehát X = ⎢ ⎥.
4⎣−2 0⎦ ⎣ 2 1⎦
______________________________________________________
151
____________
Gyakorló feladat
Oldja meg az YP + Q = YR +S mátrixegyenletet, ahol Y az

ismeretlen mátrix, P, Q, R és S pedig négy adott mátrix:
⎡2 3⎤ ⎡3 1⎤ ⎡1 1⎤ ⎡8 13⎤
P= ⎢ ⎥, Q = ⎢1 3⎥ , R = ⎢1 0⎥ , S = ⎢5 12 ⎥ .
⎣ 3 5⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦ ⎣ ⎦
5.1.10._______________
Feladat
a) Vizsgálja ki A(t) mátrix rangjának t paramétertől való
függőségét (diszkusszió).
b) Oldja meg a 8(X+3E)–1=A(3) mátrixegyenletet.
⎡1 3 7 ⎤
A(t ) = − 2 t − 7
⎢ −3 ⎥.
⎢ − 1 t − 4 t 2 − 3t ⎥
⎣ ⎦
________
Megoldás:
a)
⎡1 3 7 ⎤
⎢
A ( t ) = −2 t − 7 −3 ⎥ ~
⎢ 2 ⎥
⎣−1 t − 4 t − 3t ⎦
⎡ 1 3 7 ⎤ ⎡1 3 7 ⎤
~⎢ 0 t −1 11 ⎥ ⎢
~ 0 t −1 11 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢ 0 t −1 t 2 −3t +7⎦⎥ ⎣⎢ 0 0 t 2 −3t −4⎦⎥
(Először is az első sor kétszeresét hozzáadtuk a második sorhoz, illetve

az első sor elemeit csak hozzáadtuk a harmadik sor elemeihez. A
második lépésben a második sort kivontuk a harmadik sorból.)
______________________________________________________
152
A t 2 –3t –4 = 0 egyenlet megoldásai t1 = –1 és t2 = 4.

Ha t paraméter ezen értékek valamelyikét veszi fel, a mátrix
rangja 2, mert harmadik sora 0.
A t paraméter minden más értékére (tehát t ≠ –1 és t ≠ 4) a
mátrix rangja 3.
b) Vezessük be az A(3)=B jelölést. Mátrixegyenletünk
megoldásának folyamata ezzel a jelöléssel a következő:
( X + 3E )–1 = B/8 ⇒ 8E =B ( X + 3E ) ⇒ 8E =B X + 3B ⇒
⇒ B X = 8E – 3B ⇒ X =B–1(8E – 3B ) = 8B–1 – 3E.
Konkrét számítások alapján a következő értékeket nyerjük:

⎡ 1 3 7⎤ ⎡5 − 9 − 21⎤
⎢
B = − 2 − 4 − 3⎥ , 8E − 3B = ⎢6 20 9 ⎥,
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ − 1 − 1 0 ⎥⎦ ⎢⎣3 3 8 ⎥⎦
⎡ 3 7 − 19⎤
1⎢
det(B)= –8, B = − 3 − 7
−1
11 ⎥ ,
8 ⎢ ⎥
⎢⎣ 2 2 − 2 ⎥⎦
⎡ 0 7 − 19⎤
–1 ⎢
X =8B –3E = − 3 − 10 11 ⎥ .
⎢ ⎥
⎢⎣ 2 2 − 5 ⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
Végezzük el A mátrix rangjának diszkusszióját az a

paramétertől függően:
⎡a 2 − 3a 3a 3 ⎤
⎢ ⎥
A =⎢ a 3a − 3a ⎥ .
⎢ a − 3a 2 3 ⎥⎦
⎣
______________________________________________________
153
5.1.11._______________
Feladat
1+ x ⎡ 1 2⎤
Számítsa ki ϕ(A) értékét, ha ϕ(x)= és A = ⎢ ⎥.
1− x ⎣ 2 1⎦
________
Megoldás:
A kifejezés mátrixos formája: ϕ (A) = (E +A) (E – A)–1,
⎡ 2 2⎤ ⎡ 0 − 2⎤
E + A= ⎢ ⎥ , E − A=⎢ ,
⎣ 2 2⎦ ⎣−2 0 ⎥⎦
1 ⎡ 0 2⎤ ⎡ − 1 − 1⎤
E − A = −4, (E − A) = − ⎢
−1
⎥ ⇒ ϕ ( A) = ⎢ ⎥.
4 ⎣ 2 0⎦ ⎣ − 1 − 1⎦
____________
Gyakorló feladat
1− x ⎡ 2 1⎤
a) Számítsa ki ϕ(A) értékét, ha ϕ(x)= és A = ⎢ ⎥.
1+ x ⎣ 1 2⎦
b) Oldja meg a mátrixegyenletet az ismeretlen X mátrixra
általános esetben is, majd konkrétan is ha adott A és B mátrix:
( X + B ) ( A-1 X B + B )-1 = A
5.1.12._______________
Feladat
⎡3 1 −1⎤
Adott az A = ⎢⎢ 0 2 0 ⎥⎥ mátrix.
⎢⎣ 1 1 1 ⎥⎦
______________________________________________________
154
Igazolja, hogy az adott A mátrixra minden n∈N számra
teljesül: An = n 2n −1 A − (n − 1) 2n E , (E a harmadrendű egységmátrix). A
bizonyítás eredményét felhasználva határozza meg A−1 mátrixot
szokásos invertálási eljárás kikerülésével.
________
Megoldás:
Számítsuk ki A2 és A3 mátrixokat:
⎡ 8 4 − 4⎤ ⎡ 20 12 − 12⎤
⎢
A2 = ⎢ 0 4 0 ⎥ és A 3 = ⎢⎢ 0 8
⎥ 0 ⎥⎥ .
⎢⎣ 4 4 0 ⎥⎦ ⎢⎣ 12 12 − 4 ⎥⎦
Az adott formulát ellenőrizzük n = 2 esetben: A2 = 4(A – E ). Ha

az n = 3 esetet ellenőrizzük, akkor A3 = 4(3A – 4E ) adódik, stb...
A korrekt bizonyítás matematikai indukcióval történik, de ezt
most kihagyjuk. Elfogadjuk, hogy a formula állítása igaz minden n
természetes számra.
Az inverz mátrix meghatározása a szokásos invertálási eljárás
nélkül is lehetséges a következő módon:
Szorozzuk meg A–1 mátrixszal az A2 = 4(A – E ) = 4A – 4E
egyenlőséget. A szorzás után A = 4E – 4 A–1 adódik, és innen
következik:
⎡ 1 4 − 1 4 1 4⎤
1
A = E − A = ⎢⎢ 0
–1
1 2 0 ⎥⎥ .
4
⎢⎣ − 1 4 − 1 4 3 4⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
A négyzetes mátrix „nilpotens”, ha létezik olyan k természetes
szám, amelyre teljesül Ak = 0. (Itt 0 a nulla mátrix). Bizonyítsa, hogy a
k-ad rendű nilpotens mátrixra teljesül (E a megfelelő egységmátrix):
(E – A)–1 = E + A + A2 + A3 + …+Ak–1.
______________________________________________________
155
5.1.13._______________
Feladat
Határozza meg azokat az a valós számokat, amelyekre A mátrix

determinánsa eltűnik (det(A)=0).
⎡ a2 −1 a −1 2 1 ⎤
⎢ 2 ⎥
a − 1 2a − 2 2 a + 1⎥
A=⎢ 2 .
⎢a −1 a −1 a2 + a + 3 2 ⎥
⎢ 2 ⎥
⎣⎢ a −1 a −1 2 2 ⎦⎥
________
Megoldás:
a2 −1 a −1 2 1
a − 1 2a − 2
2
2 a +1
det ( A) = =
a2 −1 a −1 a2 + a + 3 2
a2 −1 a −1 2 2
1 1 2 1
1 2 2 a +1
= (a 2 − 1)(a − 1) .
1 1 a2 +a+3 2
1 1 2 2
Ezt a lépést a determináns egy-egy sorából való közös tényező

kiemelésével tettük meg. det(A) = | A | =
1 1 2 1
0 1 0
= (a 2 − 1)(a − 1) = (a 2 − 1)(a − 1) (a 2 + a + 1).
a
0 0 a + a +1 1
2
0 0 0 1
______________________________________________________
156
A második lépésben az első vízszintes sort kivontuk a többi

sorokból. Mivel átlós determinánshoz jutottunk, a végső érték úgymond
„magától adódik”.
Belátjuk, hogy a det(A) = 0 egyenletnek valós megoldása csak

(a+1)=0 és (a–1)=0 esetén van, tehát a = ±1. A determináns harmadik
tényezője csak komplex gyökökkel rendelkezik
____________
Gyakorló feladat
Végezze el A mátrix rangjának diszkusszióját az a paramétertől

függően, majd az a = 1 esetben oldja meg az AX=B mátrixegyenletet.
⎡ 1 a −1 a+2 ⎤ ⎡4⎤
⎢
A=⎢ a a 2
a 2 + 2a ⎥⎥, B = ⎢⎢ 6 ⎥⎥.
⎢⎣a − 2 a 2 − 3a + 2 a 2 + a − 3⎥⎦ ⎢⎣− 2⎥⎦
5.1.14._______________
Feladat
Oldja meg az ABX = 4X – 2C mátrixegyenletet az ismeretlen X

mátrixra ha adott A, B és C:
⎡ 1 1⎤ ⎡ 1⎤
⎢ ⎥ ⎡1 0 3⎤
A = ⎢ 0 2⎥ , B = ⎢ ⎥ , C = ⎢⎢ 0⎥⎥ .
⎢⎣ 3 1 ⎥⎦ ⎣1 2 1⎦ ⎢⎣ − 1⎥⎦
________
Megoldás:
Megállapítjuk, hogy A ⋅ B mátrixszorzat (ebben a sorrendben!)

egy 3×3 típusú mátrix. Rendezzük az egyenletet a következő formára:
______________________________________________________
157
4EX – ABX = 2C, továbbá: (4E – AB)X = 2C.
Az utóbbi lépésben megjelent a 3×3 -as típusú E egységmátrix.

A zárójelben lévő mátrix-kifejezést jelölje D. Ily módon egyenletünk
elsődleges formája a DX = 2C alakra transzformálódik..
⎡ 4 0 0 ⎤ ⎡ 2 2 4 ⎤ ⎡ 2 − 2 − 4⎤
D = 4 E − AB = ⎢⎢ 0 4 0 ⎥⎥ − ⎢⎢ 2 4 2 ⎥⎥ = ⎢⎢ − 2 0 − 2⎥⎥ .
⎢⎣ 0 0 4 ⎥⎦ ⎢⎣ 4 2 10⎥⎦ ⎢⎣ − 4 − 2 − 6⎥⎦
(Az AB szorzatot már korábban kiszámítottuk.)
Mátrixegyenletünk megoldása:
X = 2 D–1 C (amennyiben létezik D–1).
Számítsuk ki D determinánsát és inverzét!
⎡− 4 − 4 4⎤ ⎡ 1 1 − 1⎤
1 ⎢ ⎥ 1⎢
det(D) = – 16, D −1
= − ⎢− 4 − 28 12 ⎥ = ⎢ 1 7 − 3⎥⎥ ,
16 4
⎢⎣ 4 12 − 4⎥⎦ ⎢⎣ − 1 − 3 1 ⎥⎦
⎡ 1 1 − 1⎤ ⎡ 1 ⎤ ⎡ 1 ⎤
1
következik: X = 2 D −1 C = ⎢⎢ 1 7 − 3⎥⎥ ⋅ ⎢⎢ 0 ⎥⎥ = ⎢⎢ 2⎥⎥ .
2
⎢⎣ − 1 − 3 1 ⎥⎦ ⎢⎣ − 1 ⎥⎦ ⎢⎣ − 1⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
Írjuk fel mindazoknak a másodrendű, nem-nulla elemekkel

rendelkező négyzetes mátrixoknak az általános alakját, amelyek
négyzete a O nulla mátrix. Írjon fel egy konkrét példát is!
______________________________________________________
158
5.1.15._______________
Feladat
Határozza meg A mátrix determinánsát:
⎡0 1 1 .... 1 ⎤
⎢1 0 1 .... 1 ⎥⎥
⎢
A= ⎢1 1 0 .... 1 ⎥ .
⎢ ⎥
⎢ ... ... ... .... ...⎥
⎢⎣ 1 1 1 .... 0 ⎥⎦
________
Megoldás:
Alkalmazzuk a Laplace-féle kifejtési tételt az első oszlop

elemei szerint. Összesen n összeadandót nyerünk, közülük az első
értéke 0, a többiek mindegyike egy n–1-ed rendű, (–1)i+1 előjelű
determináns amely az eredeti determinánsból származik az első oszlop
és az i-edik sor kihagyásával. A determinánsok mindegyikének első sora
és i–1-edik oszlopa csupa egyesekből áll (i = 2, 3, ... , n).
Vizsgáljuk meg a második sor első eleméhez tartozó, majd a
harmadik sor első eleméhez tartozó minort. Mindkettő (n–1)-ed rendű
determináns:
1 1 1 .... 1 1 1 1 .... 1
1 0 1 .... 1 0 −1 0 .... 0
(− 1)2+1 1 1 0 .... 1 = (− 1)
2 +1
0 0 −1 .... 0 =
... ... ... .... ... ... ... ... .... ...
1 1 1 .... 0 0 0 0 .... − 1
= (− 1) ⋅ (− 1) = (− 1)
2 +1 n−2 n +1
.
______________________________________________________
159
1 1 1 .... 1 1 1 1 .... 1
0 1 1 .... 1 −1 0 0 .... 0
(− 1)3+1 1 1 0 .... 1 = (− 1)
3+1
0 0 −1 .... 0
... ... ... .... ... ... ... ... .... ...
1 1 1 .... 0 0 0 0 .... − 1
Ezt az utolsó determinánst az első és a második oszlop
felcserélésével az i=2 esetben látott determinánsra vezethetjük vissza
(előjel váltás!). Tehát:
= (− 1) ⋅ (− 1) ⋅ (− 1) = (− 1) = (− 1)
3+1 n−2 n +3 n +1
.
Nem-teljes indukcióval azt a következtetést vonjuk le, hogy

mindegyik a kifejtés minden nem-nulla tagja ugyanaz: (–1)n+1. Mivel
(n–1) összeadandónk van, ezért:
det(A)= (− 1) ⋅ (n − 1) .
n +1
____________
Gyakorló feladat
Végezzük el az előző feladat konkretizálását! Ha hatodrendű

determinánsunk van, értéke –5, a hetedrendű determináns értéke +6,
vagy a nyolcadrendű determináns értéke –7 kellene hogy legyen.
Ellenőrizzük!
______________________________________________________
160
_______________________6.
LINEÁRIS
EGYENLETRENDSZEREK
6.0.1. Feladat:
Inverz mátrix segítségével oldjuk meg az adott egyenletrendszert:

x − y + z = 0
2x + y + z = 1
x − 6 y + 3z = − 1 .
Megoldás:
Az adott egyenletrendszer felírható mátrixegyenlet formájában a

következőképpen:
⎡1 − 1 1⎤ ⎡ x ⎤ ⎡ 0 ⎤
⎢2 1 1⎥ ⋅ ⎢ y ⎥ = ⎢ 1 ⎥ .
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣1 − 6 3⎥⎦ ⎢⎣ z ⎥⎦ ⎢⎣− 1⎥⎦
Ha ezeket a mátrixokat sorban megnevezzük A, X , B
mátrixoknak, akkor az egyenletrendszer felírható AX = B
−1
mátrixegyenlet formájában, ahonnan X = A B . Meg kell tehát
határoznunk az A−1 inverz mátrixot. Számítsuk ki először a detA
értékét, majd az adjA mátrixot.
1 −1 1
detA = 2 1 1 = 3 + (− 1) + (− 12 ) − 1 − (− 6 ) − (− 6 ) = 1 ,
1 −6 3
______________________________________________________
161
−2 − 13 ⎤ −3 − 2⎤
T
⎡ 9 ⎡ 9
adjA = ⎢⎢ − 3 2 5 ⎥ = ⎢⎢ − 2
⎥ 2 1 ⎥⎥ ,
⎢⎣ − 2 1 3 ⎥⎦ ⎢⎣ − 13 5 3 ⎥⎦
a keresett inverz mátrix tehát
⎡ 9 − 3 − 2⎤
A = ⎢⎢ − 2 2
−1
1 ⎥⎥ ,
⎢⎣− 13 5 3 ⎥⎦
az X mátrix pedig
⎡ 9 − 3 − 2⎤ ⎡ 0 ⎤ ⎡− 1⎤
X = A B = ⎢⎢ − 2 2
−1
1 ⎥⎥ ⋅ ⎢⎢ 1 ⎥⎥ = ⎢⎢ 1 ⎥⎥ ,
⎢⎣− 13 5 3 ⎥⎦ ⎢⎣− 1⎥⎦ ⎢⎣ 2 ⎥⎦
ami azt jelenti, hogy az eredeti egyenletrendszer megoldása az
(x, y, z ) = (− 1,1,2) rendezett hármas.
6.0.2. Feladat:
Inverz mátrix segítségével oldjuk meg az adott egyenletrendszert:
2x + z = a
− 7 y + 3z = b
x − y + z = c.
Megoldás:
Az adott egyenletrendszer felírható mátrixegyenlet formájában a

következőképpen:
⎡2 0 1⎤ ⎡ x ⎤ ⎡a ⎤
⎢0 − 7 3⎥ ⋅ ⎢ y ⎥ = ⎢b ⎥ .
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣1 − 1 1⎥⎦ ⎢⎣ z ⎥⎦ ⎢⎣ c ⎥⎦
Ha ezeket a mátrixokat sorban megnevezzük A, X , B
mátrixoknak, akkor az egyenletrendszer felírható AX = B
______________________________________________________
162
Lineáris egyenletrendszerek Feladatgyűjtemény
−1
mátrixegyenlet formájában, ahonnan X = A B . Meg kell tehát
határoznunk az A−1 inverz mátrixot. Számítsuk ki először a detA
értékét, majd az adjA mátrixot.
2 0 1
detA = 0 − 7 3 = −14 + 7 + 6 = −1 ,
1 −1 1
⎡− 4 3 ⎡− 4 − 1 7 ⎤
T
7 ⎤
⎢
adjA = ⎢ − 1 1 2 ⎥ = ⎢⎢ 3
⎥ 1 − 6 ⎥⎥ ,
⎢⎣ 7 − 6 − 14⎥⎦ ⎢⎣ 7 2 − 14⎥⎦
a keresett inverz mátrix tehát
⎡4 1 − 7⎤
A−1 = ⎢⎢ − 3 − 1 6 ⎥⎥ ,
⎢⎣− 7 − 2 14 ⎥⎦
az X mátrix pedig
⎡4 1 − 7 ⎤ ⎡ a ⎤ ⎡ 4a + b − 7 c ⎤
X = A B = ⎢ − 3 − 1 6 ⎥⎥ ⋅ ⎢⎢b ⎥⎥ = ⎢⎢ − 3a − b + 6c ⎥⎥ ,
−1 ⎢
⎢⎣− 7 − 2 14 ⎥⎦ ⎢⎣ c ⎥⎦ ⎢⎣− 7 a − 2b + 14c ⎥⎦
ami azt jelenti, hogy az adott egyenletrendszer megoldása

x = 4a + b − 7c, y = −3a − b + 6c , z = −7 a − 2b + 14c ,
illetve az
(x, y, z) =(4a + b – 7c, –3a – b +6c, –7a – 2b + 14c)
rendezett hármas.
______________________________________________________
163
6.0.3. Feladat:
A Cramer-szabály (determinánsok) segítségével oldjuk meg a

következő egyenletrendszert:
x + y + z = 4
2x − y − 2z = 1
− 3x + y − z = − 6 .
Megoldás:
Az egyenletrendszerek Cramer-szabállyal történő megoldásakor

meg kell határoznunk a D, Dx, Dy, Dz determinánsokat, amelyekből az
Dx Dy Dz
x= , y= , z= képletek segítségével kiszámíthatjuk az
D D D
x, y, z megoldásokat. A rendszer D determinánsa:
1 1 1
D= 2 − 1 − 2 = 1 + 6 + 2 − 3 + 2 + 2 = 10 ,
−3 1 −1
míg az x, y, z változókhoz tartozó Dx, Dy, Dz determinánsokat oly

módon kapjuk a D determinánsból, hogy azt az oszlopot amely az adott
változóra vonatkozik lecseréljük a szabad tagok oszlopával. Így ezek a
determinánsok sorban a:
4 1 1
Dx = 1 − 1 − 2 = 4 + 12 + 1 − 6 + 8 + 1 = 20 ,
−6 1 −1
1 4 1
Dy = 2 1 − 2 = −1 + 24 − 12 + 3 − 12 + 8 = 10 ,
− 3 − 6 −1
______________________________________________________
164
1 1 4
Dz = 2 − 1 1 = 6 − 3 + 8 − 12 − 1 + 12 = 10
−3 1 −6
determinánsok. A fenti képleteket alkalmazva az egyenletrendszer

megoldása:
20 10 10
x= = 2, y = = 1, z = = 1 , vagyis (x, y, z ) = (2,1,1) .
10 10 10
6.0.4. Feladat:
A Cramer-szabály segítségével oldjuk meg az egyenletrendszert:
x + 4y + 3z − 4t = 13
2x + 2y + 5z + t = 12
3x + 4y + z + 2t = 7
x + 2y + 5z + t = 13 .
Megoldás:
Számítsuk ki sorban a szükséges determinánsok értékeit:
1 4 3 −4 1 0 0 0
−6 −1 9
2 2 5 1 2 −6 −1 9
D= = = − 8 − 8 14 = 108
3 4 1 2 3 − 8 − 8 14
−2 2 5
1 2 5 1 1 −2 2 5
13 4 3 −4 65 12 23 0
65 12 23
12 2 5 1 −1 0 0 0
Dx = = = − 1 0 0 = −108 ,
7 4 1 2 − 19 0 − 9 0
− 19 0 − 9
13 2 5 1 13 2 5 1
______________________________________________________
165
1 13 3 − 4 1 0 0 0
− 14 − 1 9
2 12 5 1 2 − 14 − 1 9
Dy = = = − 32 − 8 14 = 216 ,
3 7 1 2 3 − 32 − 8 14
0 2 5
1 13 5 1 1 0 2 5
1 4 13 − 4 1 0 0 0
− 6 − 14 9
2 2 12 1 2 − 6 − 14 9
Dz = = = − 8 − 32 14 = 216 ,
3 4 7 2 3 − 8 − 32 14
−2 0 5
1 2 13 1 1 −2 0 5
1 4 3 13 1 0 0 0
− 6 − 1 − 14
2 2 5 12 2 − 6 − 1 − 14
Dt = = = − 8 − 8 − 32 = 0 ,
3 4 1 7 3 − 8 − 8 − 32
−2 2 0
1 2 5 13 1 − 2 2 0
ekkor az x, y, z , t ismeretlenek értékei sorban:

Dx − 108 Dy 216
x= = = −1 , y = = = 2,
D 108 D 108
Dz 216 Dt 0
z= = = 2, t= = = 0,
D 108 t 108
a megoldás pedig az (x, y , z , t ) = (− 1,2,2,0 ) rendezett négyes.
6.0.5. Feladat:
A Gauss-féle eliminációs módszerrel oldjuk meg az egyenletrendszert:

x + y − z − t = 0
2 x + 3 y + 4 z − 3t = 6
3x − 2 y − 2 z + 3t = 2
− 2 x + 4 y + z + 2t = 5 .
______________________________________________________
166
Megoldás:
A rövidebb írásmód érdekében az elementáris transzformációkat

nem az egész egyenletrendszeren, hanem csak a bővített mátrixán
alkalmazzuk:
⎡1 1 −1 −1 0⎤ ⎡1 1 − 1 − 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 2 3 4 −3 6⎥ ⎢0 1 6 −1 6⎥
~ ~
⎢ 3 −2 −2 3 2⎥ ⎢0 − 5 1 6 2⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣− 2 4 1 2 5⎥⎦ ⎢⎣0 6 − 1 0 5⎥⎦
⎡1 1 −1 −1 0 ⎤ ⎡1 1 −1 −1 0 ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
0 1 6 −1 6 ⎥ ⎢0 1 6 −1 6 ⎥
~⎢ ~
⎢0 0 31 1 32 ⎥ ⎢0 0 31 1 32 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣0 0 − 37 6 − 31⎥⎦ ⎢⎣0 0 − 223 0 − 223⎥⎦
x +1 −1−1 = 0 x =1
y + 6 −1 = 6 y =1
⇒ ⇒
31 + t = 32 t =1
− 223z = −223 z =1
a megoldás tehát az ( x, y , z , t ) = ( 1, 1, 1, 1 ) rendezett négyes.
6.0.6. Feladat:
A Gauss-eliminációs módszerrel oldjuk meg az egyenletrendszert:
x + 2y − 3z + t = 1
2x − 3y + 2 z + 2t = 3
− 3x + 2y + z + 3t = 3
−x − y + z − 2t = −3 .
______________________________________________________
167
Megoldás:
Végezzük el az elemi transzformációkat a bővített mátrixon:

⎡1 2 −3 1 1 ⎤ ⎡1 2 − 3 1 1 ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 2 −3 2 2 3 ⎥ ⎢0 − 7 8
~
0 1 ⎥
~
⎢− 3 2 1 3 3 ⎥ ⎢0 8 − 8 6 6⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ − 1 − 1 1 − 2 − 3⎥⎦ ⎢⎣0 1 − 2 − 1 − 2⎥⎦
⎡1 2 − 3 1 1 ⎤ ⎡1 2 − 3 1 1 ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢0 1 − 2 − 1 − 2 ⎥ ⎢0 1 − 2 − 1 − 2 ⎥
~ ~
⎢0 8 − 8 6 6 ⎥ ⎢0 0 8 14 22 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢0 − 7 8 0 1 ⎦⎥ ⎣⎢0 0 − 6 − 7 − 13⎦⎥
⎡1 2 −3 1 1 ⎤ ⎡1 2 −3 1 1 ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢0 1 −2 −1 −2⎥ ⎢0 1 − 2 −1 − 2⎥
~ .
⎢0 0 4 7 11 ⎥ ⎢0 0 4 7 11 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣0 0 −6 −7 − 13⎥⎦ ⎢⎣0 0 −2 0 − 2⎥⎦
x + 2 − 3 +1 = 1 x =1
y − 2 − 1 = −2 y =1
⇒ ⇒
4 + 7t = 11 t =1
− 2 z = −2 z =1
a megoldás tehát az ( x, y , z , t ) = ( 1, 1, 1, 1 ) rendezett négyes.
6.0.7. Feladat:
x − y + 2z = 2
3x − 2 y + z = 5
5 x − y − 10 z = 9 .
______________________________________________________
168
Megoldás:
Végezzük el az elemi transzformációkat az egyenletrendszer
bővített mátrixán:
⎡ 1 −1 2 2⎤ ⎡ 1 −1 2 2⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 3 −2 1 5 ⎥ ≠ 3 ~ ⎢ 0 1 −5 −1⎥ ~
⎢⎣5 −1 −10 9 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 4 −20 −1⎥⎦
⎡1 −1 2 2⎤
⎢ ⎥
~ ⎢0 1 −5 −1⎥
⎢⎣ 0 0 0 3 ⎥⎦ ⇒ 0 ≠ 3.
Az adott egyenletrendszer tehát ellentmondásos, nincs megoldása.
6.0.8. Feladat:

x − y + 2z = 2
3x + y + z = 5
5x − y + 5z = 9 .
Megoldás:
Végezzük el az elemi transzformációkat az egyenletrendszer

bővített mátrixán:
⎡1 − 1 2 2⎤ ⎡1 − 1 2 2 ⎤ ⎡1 − 1 2 2⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢3 1 1 5 ⎥ ~ ⎢0 4 − 5 − 1⎥ ~ ⎢0 4 − 5 − 1⎥
⎢⎣5 − 1 5 9 ⎥⎦ ⎢⎣0 4 − 5 − 1⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0 ⎥⎦
x − y + 2z = 2
⇒ 4 y − 5 z = −1
0=0
______________________________________________________
169
Az utolsó egyenlet azonosság, így nem ad semmilyen információt a
megoldással kapcsolatosan. A három ismeretlen meghatározásához így
két egyenletünk maradt, ami azt jelenti, hogy valamelyik ismeretlent
(mindegy, hogy melyiket) paraméterként kell bevezetni. Legyen például
5 p −1
a z = p , ekkor a második egyenletből 4 y − 5 p = −1 és így y = ,
4
5 p −1 7 − 3p
az első egyenletből pedig x − + 2 p = 2 és ekkor x = . Ez
4 4
azt jelenti, hogy az egyenletrendszer egyszeresen határozatlan (egy
⎛ 7 − 3 p 5 p −1 ⎞
szabadságfokú). A megoldást az ( x, z, y ) = ⎜ , , p⎟
⎝ 4 4 ⎠
rendezett hármassal adjuk meg, ahol p ∈ R .
6.0.9. Feladat:
Oldjuk meg a következő egyenletrendszert:
2x + 7 y − 6z + t = −1
3x + 5z − 4 y + 2t = −1
9x + 4z − 2 y + 7t = −2.
Megoldás:
Ez az egyenletrendszer négy ismeretlent és három egyenletet

tartalmaz, ami azt jelenti, hogy nem lehet határozott. Vagy határozatlan,
vagy ellentmondásos. Az egyenletrendszer mátrixa 3 × 4 típusú, ami azt
jelenti, hogy se determinánsa se inverz mátrixa nincs, tehát nem
alkalmazható a megoldásban sem az inverz mátrixok módszere, sem a
______________________________________________________
170
Cramer-szabály. Így a Gauss-féle eliminációs módszert kell
alkalmaznunk.
⎡2 7 − 6 1 − 1⎤ ⎡2 7 −6 1 − 1⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢3 5 − 4 2 − 1⎥ ~ ⎢−1 − 9 8 0 1⎥~
⎢⎣9 4 − 2 7 − 2⎥⎦ ⎢⎣− 5 − 45 40 0 5 ⎥⎦
⎡2 7 −6 1 − 1⎤
⎢ ⎥
~ ⎢− 1 − 9 8 0 1 ⎥.
⎢⎣ 0 0 0 0 0 ⎥⎦
Az utolsó nulla sor azt jelenti, hogy a harmadik egyenlet

lineárisan függ az első kettőtől, és így a négy ismeretlen
meghatározásához csak két lineárisan független egyenletünk maradt. A
másik két ismeretlen helyett paramétereket kell bevezetnünk.
Válasszuk például, hogy x = α , y = β . Ekkor a második sorból kapjuk
hogy − α − 9β + 8 z = 1 , ahonnan z = 1 + α + 9 β a harmadik ismeretlen.
8
1 + α + 9β
Az első egyenletből pedig a 2α + 7 β − 6 ⋅ + t = −1 feltételt
8
1 + 5α + β
kapjuk, ahonnan a negyedik ismeretlen a t = − . Az
4
egyenletrendszer megoldását most a következő rendezett négyessel
írhatjuk fel:
(x, y, z, t ) = ⎛⎜ α , β , 1 + α + 9β ,− 1 + 5α + β ⎞⎟ , ahol α , β ∈ R .
⎝ 8 4 ⎠
6.0.10. Feladat:
Oldjuk meg a következő homogén egyenletrendszert:
______________________________________________________
171
x + y + z = 0
x + 2z + 2 y = 0
2 x + 4 y + 3z = 0 .
Megoldás:
Az egyenletrendszert homogénnek nevezzük, ha minden szabad

tagja nullával egyenlő. Ha ezt az egyenletrendszert a determinánsok
módszerével oldjuk, akkor nyilvánvaló, hogy minden ismeretlen
determinánsa nulla, ugyanis mindegyik tartalmaz egy nulla-oszlopot,
Dx 0
vagyis Dx = Dy = Dz = 0 . Mivel érvényesek az x = = ,
D D
Dy 0 Dz 0
y= = , z= = formulák, láthatjuk, hogy az x, y, z
D D D D
ismeretlenek csak a D ≠ 0 feltétel mellett értelmezettek, és ekkor
x = y = z = 0 . Az ilyen (x, y, z ) = (0,0,0 ) megoldást triviális
megoldásnak nevezzük. Ha pedig a D = 0 , akkor a hányadosok nem
értelmezettek, a D ⋅ x = Dx, D ⋅ y = Dy, D ⋅ z = Dz egyenletek pedig
0 ⋅ x = 0, 0 ⋅ y = 0, 0 ⋅ z = 0 alakot öltenek, melyeknek számtalan sok
megoldásuk van, tehát x ∈ R, y ∈ R, z ∈ R . Ebben az esetben az
egyenletrendszer határozatlan. Ha a határozatlan megoldásokat is ki kell
számítanunk, akkor a Gauss-féle eliminációs módszerrel kaphatunk
paraméteres alakot a megoldásokra. Ennél az egyenletrendszernél:
1 1 1 1 1 1
1 1
D= 1 2 2 = 0 1 1= = 1 − 2 = −1 ,
2 1
2 4 3 0 2 1
a rendszer határozott, egyetlen megoldása a triviális megoldás, mert:
0 0 0
x= = 0, y = = 0, z = = 0 , így (x, y, z ) = (0, 0, 0 ) a megoldás.
−1 −1 −1
______________________________________________________
172
6.0.11. Feladat:
Oldjuk meg a következő homogén egyenletrendszert:
x + 2y + z + t = 0
2x + y + z + 2t = 0
x + 2 y + 2z + t = 0
x + y + z + t = 0.
Megoldás:
Számítsuk ki először a rendszer determinánsát, ettől függ

ugyanis, hogy a rendszer határozott-e, vagy határozatlan:
1 2 1 1 1 1 0 0
2 1 1 2 2 −1 −1 0
D= = = 0.
1 2 2 1 1 1 1 0
1 1 1 1 1 0 0 0
Ez azt jelenti, hogy az adott egyenletrendszer határozatlan, a

megoldást tehát a Gauss-féle eliminációs módszerrel kell keresnünk.
Írjuk fel a rendszer bővített mátrixát, és végezzük el a sorain az elemi
transzformációkat:
⎡1 2 1 1 0⎤ ⎡1 2 1 1 0 ⎤ ⎡1 2 1 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢2 1 1 2 0⎥
~ ⎢0 − 3 − 1 0 0 ⎥ ⎢0 − 1 0
~
0 0⎥
~
⎢1 2 2 1 0⎥ ⎢0 0 1 0 0 ⎥ ⎢0 0 1 0 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢1 1 1 1 0⎦⎥ ⎣⎢0 − 1 0 0 0⎦⎥ ⎣⎢0 − 3 − 1 0 0⎦⎥
______________________________________________________
173
⎡1 2 1 1 0 ⎤ ⎡1 2 1 1 0⎤ ⎡1 2 1 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
0 −1 0 0 0 ⎥ ⎢0 − 1 0 0 0⎥ ⎢0 − 1 0 0 0⎥
~⎢ ~ ~ .
⎢0 0 1 0 0 ⎥ ⎢0 0 1 0 0⎥ ⎢0 0 1 0 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣0 0 − 1 0 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 − 1 0 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0 0⎥⎦
Az utolsó sornak megfelelő egyenletből semmit sem tudunk
kiszámolni, a harmadik sornak megfelelő 1 ⋅ z = 0 egyenletből z = 0 , a
második sorból kapjuk hogy − 1⋅ y = 0 illetve y = 0 , és az első
egyenletből x + 2 y + z + t = 0 . Ha ebbe az egyenletbe behelyettesítjük
az y = 0 és z = 0 kiszámított értékeket, akkor az x + t = 0 egyenletet
kapjuk, amelyben két ismeretlen szerepel. Ha az egyik ismeretlent
paraméternek válasszuk, például legyen x = p , akkor a másik, a
t = − p . Az egyenletrendszer megoldását megadhatjuk a következő
rendezett négyessel: (x, y, z , t ) = ( p,0,0,− p ) ahol p ∈ R .
6.0.12. Feladat:
A valós a paraméter értékeitől függően diszkutáljuk a

következő egyenletrendszer megoldásait:
(a + 1)x − 3y + z = − 1
ax + y + z = 6
3x + y − 2z = − 1 .
Megoldás:
Dx
A Cramer-szabályból, ahol az x, y, z ismeretleneket az x =
D
stb. hányadosokból számítjuk, megállapítható hogy az egyenletrendszer
csak akkor nem határozott, amikor ezek az osztások nem értelmezettek,
vagyis ha D = 0 . Ezért vizsgáljuk meg mindig elsőnek a rendszer
determinánsát, milyen paraméter értékekre lenne nulla:
______________________________________________________
174
a +1 − 3 1
D= a 1 1 = −2a − 2 − 9 + a − 3 − a − 1 − 6a = −8a − 15 .
3 1 −2
Számítsuk most ki, milyen a paraméter értékekre lesz a
determináns nulla:
15
D = 0 ⇔ − 8a − 15 = 0 ⇔ a = − , tehát a
8
15
hányadosok nem értelmezettek az a = − érték esetén.
8
Diszkússzió:
⎛ 15 ⎞
1) (∀a ∈ R )⎜ a ≠ − ⎟ ⇒ D ≠ 0 ⇒ a rendszer határozott.
⎝ 8⎠
15
2) Ha a = − ⇒ a rendszer ellentmondásos.
8
⎡−7 8 −3 1 − 1⎤ ⎡− 7 8 − 3 1 − 1⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢− 15 8 1 1 6 ⎥ ~ ⎢ −1 4 0 7 ⎥~
⎢⎣ 3 1 − 2 − 1⎥⎦ ⎢⎣ 5 4 − 5 0 − 3⎥⎦
⎡− 7 8 − 3 1 − 1 ⎤ ⎡− 7 8 − 3 1 − 1⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
~ ⎢ −1 4 0 7 ⎥ ~ ⎢ −1 4 0 7⎥
⎢⎣ 5 − 20 0 − 12⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 0 23 ⎥⎦ ⇒ 0 ≠ 23.
6.0.13. Feladat:
A valós a paraméter értékeitől függően diszkutáljuk és oldjuk

meg a következő egyenletrendszert:
x − y + 2z = 2
3x + ay + z = 5
5x − y + 5az = 9 .
______________________________________________________
175
Megoldás:
Vizsgáljuk ki először a rendszer determinánsát:

1 −1 2
D = 3 a 1 = 5a 2 − 5 − 6 − 10a + 1 + 15a =
5 −1 5a
= 5a 2 + 5a − 10 = 5 ( a 2 + a − 2 ) .
Számítsuk ki a valós a paraméter mely értékére lesz a
determináns nullával egyenlő
:
D = 0 ⇔ a2 + a − 2 = 0
⇔ ( a − 1)( a + 2 ) = 0
⇔ a1 = 1 , a2 = −2.
Diszkússzió:
1) (∀a ∈ R )(a ≠ 1 ∧ a ≠ −2) ⇒ D ≠ 0 ⇒ a rendszer
határozott. Ezt a határozott megoldást vagy a Cramer-szabály vagy a
Gauss-féle eliminációs módszer segítségével határozhatjuk meg. A
nagyobb egyenletrendszerek esetében kerüljük a magasabb rendű
determinánsok számítását, de ebben az esetben könnyen alkalmazható:
D = 5(a − 1)(a + 2 ) ,
2 −1 2
Dx = 5 a 1 = 10a 2 − 9 − 10 − 18a + 2 + 25a =
9 − 1 5a
⎛ 17 ⎞
= 10a 2 + 7 a − 17 = 10 (a − 1) ⎜ a + ⎟ = (a − 1)(10a + 17 ) ,
⎝ 10 ⎠
______________________________________________________
176
1 2 2
Dy = 3 5 1 = 25a + 10 + 54 − 50 − 9 − 30a =
5 9 5a
= 5 − 5a = −5 ( a − 1) ,
1 −1 2
Dz = 3 a 5 = 9a − 25 − 6 − 10a + 5 + 27 = 1 − a ,
5 −1 9
ezért:
Dx (a − 1)(10a + 17 ) 10a + 17
x= = = ,
D 5(a − 1)(a + 2) 5(a + 2)
Dy − 5(a − 1) −1
y= = = ,
D 5(a − 1)(a + 2) a + 2
Dz 1− a −1
z= = = ,
D 5(a − 1)(a + 2) 5(a + 2)
vagyis a megoldás a következő rendezett hármas:
(x, y, z ) = ⎛⎜⎜ 10a + 17 , − 1 , − 1 ⎞⎟⎟ ahol a ∈ R \ {− 2,1} .

⎝ 5(a + 2) a + 2 5(a + 2) ⎠
2) Ha a = 1 ⇒ a rendszer egyszeresen határozatlan.
⎡1 − 1 2 2⎤ ⎡1 − 1 2 2⎤ ⎡1 − 1 2 2⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢3 1 1 5⎥ ~ ⎢0 4 − 5 − 1⎥ ~ ⎢0 4 − 5 − 1⎥ ,
⎢⎣5 − 1 5 9 ⎥⎦ ⎢⎣0 4 − 5 − 1⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0 ⎥⎦
______________________________________________________
177
a második sorból következik, hogy 4 y − 5 z = −1 , ha ebben az
egyenletben azt választjuk pl. hogy z = p a paraméter, akkor
5 p −1
y= következik. Az első egyenletből: x − y + 2 z = 2 pedig az:
4
5 p −1 8 + 5 p −1− 8 p 7 − 3 p
x = 2+ −2p = = ,
4 4 4
összefüggés következik, vagyis a megoldás az
(x, y, z ) = ⎛⎜ 7 − 3 p , 5 p − 1 , p ⎞⎟
⎝ 4 4 ⎠
rendezett hármas, ahol p ∈ R .
3) Ha a = −2 ⇒ a rendszer ellentmondásos.
⎡1 − 1 2 2⎤ ⎡1 − 1 2 2⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢3 − 2 1 5⎥ ~ ⎢0 1 −5 − 1⎥ ~
⎢⎣5 − 1 − 10 9 ⎥⎦ ⎢⎣0 4 − 20 − 1⎥⎦
⎡1 − 1 2 2⎤
⎢ ⎥
⎢0 1 − 5 − 1⎥
⎢⎣0 0 0 3 ⎥⎦ ⇒ 0 ≠ 3.
6.0.14. Feladat:
A valós m paraméter értékeitől függően diszkutáljuk a
következő egyenletrendszer megoldásait:
(m − 1)x + z = 0
(m + 1)x − my − z = − 1
y + mz = 1 .
______________________________________________________
178
Megoldás:
Vizsgáljuk ki először, hogy a valós m paraméter mely értékeire

lesz a rendszer determinánsa nulla:
m −1 0 1 m −1 0 1
m −1 1
D = m + 1 − m − 1 = m + 1 0 m − 1 = −1⋅
2
=
m + 1 m −1
2
0 1 m 0 1 m
= ( m + 1) − ( m − 1) ( m 2 − 1) =
(
= ( m + 1) − ( m − 1) ( m + 1) = ( m + 1) 1 − ( m − 1)
2 2
)=
= ( m + 1) ( 2m − m 2 ) = m ( m + 1)( 2 − m ) = 0
.
⇔ m1 = 0, m2 = −1, m3 = 2.
Diszkússzió:
1) (∀m ∈ R )(m1 ≠ 0 ∧ m2 ≠ −1 ∧ m3 ≠ 2) ⇒ a rendszer
határozott.
2) Ha m = 0 ⇒ a rendszer ellentmondásos.
⎡−1 0 1 0 ⎤ ⎡−1 0 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 1 0 −1 −1⎥ ~ ⎢ 0 0 0 −1⎥ ⇒ 0 ≠ −1 .
⎢⎣ 0 1 0 1 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 1 0 1 ⎥⎦
3) Ha m = −1 ⇒ a rendszer ellentmondásos.
⎡−2 0 1 0 ⎤ ⎡−2 0 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 0 1 −1 −1⎥ ~ ⎢ 0 1 −1 −1⎥
⎢⎣ 0 1 −1 1 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 0 2 ⎥⎦ ⇒ 0 ≠ 2.
______________________________________________________
179
4) Ha m = 2 ⇒ a rendszer ellentmondásos.
⎡1 0 1 0 ⎤ ⎡1 0 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 3 −2 −1 −1⎥ ~ ⎢ 0 −2 −4 −1⎥ ~
⎢⎣ 0 1 2 1 ⎥⎦ ⎢⎣0 1 2 1 ⎥⎦
⎡1 0 1 0⎤
⎢ ⎥
~ ⎢0 0 0 1 ⎥ ⇒ 0 ≠ 1.
⎢⎣0 1 2 1 ⎥⎦
6.0.15. Feladat:
A valós m paraméter értékeitől függően diszkutáljuk és a

határozatlan esetben oldjuk meg a következő egyenletrendszert:
mx + y + z + t = 0
x + my + z + t = 0
x + y + mz + t = 0
x + y + z + mt = 0.
Megoldás:
Vizsgáljuk ki a rendszer determinánsát:

m 1 1 1 m 1 1 1
1 m 1 1 1− m m −1 0 0
D= = =
1 1 m 1 1− m 0 m −1 0
1 1 1 m 1− m 1− m 1− m
2
0
1 − m m −1 0 1− m 0 0
= −1 1 − m 0 m − 1 = −1 1 − m 1− m m −1 =
1− m 1− m 1− m
2
1 − m2 2 − m − m 1− m
2
______________________________________________________
180
1− m m −1
= −1(1 − m ) =
2 − m − m 1− m
2
1− m 0
= ( m − 1) =
2 − m − m2 3 − 2m − m 2
= ( m − 1)(1 − m ) ( 3 − 2m − m 2 ) =
= ( m − 1) ( m 2 + 2m − 3) =
2
= ( m − 1) ( m + 3)( m − 1) =
2
= ( m − 1) ( m + 3) .
3
D=0 ⇔ (m − 1)3 (m + 3) = 0 ⇔ m1 = 1, m2 = −3 .
Diszkússzió:
1) (∀m ∈ R )(m ≠ 1 ∧ m ≠ −3 ) ⇒ a rendszer határozott.
2) Ha m = 1 ⇒ a rendszer háromszorosan határozatlan

(három szabadságfokkal).
⎡1 1 1 1 0⎤ ⎡1 1 1 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢1 1 1 1 0⎥
~ ⎢0 0 0 0 0⎥
,
⎢1 1 1 1 0⎥ ⎢0 0 0 0 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢1 1 1 1 0⎦⎥ ⎣⎢0 0 0 0 0⎦⎥
Ebben az esetben három ismeretlent kell paraméternek

választani, legyenek ezek az x = α , y = β , z = γ . Ekkor az
x + y + z + t = 0 első egyenletből t = −α − β − γ , a megoldás tehát az
______________________________________________________
181
(x, z, y, t ) = (α , β , γ ,−α − β − γ )
rendezett négyes, ahol α , β , γ ∈ R .
3) Ha m = −3 ⇒ a rendszer egyszeresen határozatlan

(egy szabadságfokkal).
⎡− 3 1 1 1 0⎤ ⎡− 3 1 1 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 1 −3 1 1 0⎥
~ ⎢ 4 −4 0 0 0⎥
~
⎢1 1 −3 1 0⎥ ⎢4 0 −4 0 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢ 1 1 1 −3 0⎦⎥ ⎣⎢− 8 4 4 0 0⎦⎥
⎡−3 1 1 1 0 ⎤ ⎡−3 1 1 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 4 0 −4 0 0 ⎥ ⎢ 4 0 −4
~
0 0⎥
⎢ 4 −4 0 0 0 ⎥ ⎢ 4 −4 0 0 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢ −4 4 0 0 0 ⎦⎥ ⎣⎢ 0 0 0 0 0 ⎦⎥
⇒ −3 x + y + z + t = 0
⇒ x−z =0
⇒ x− y =0
⇒ 0=0
Legyen x = p , akkor a második és harmadik egyenletekből

következik, hogy y = z = p , az első egyenletből pedig t = p , vagyis a
megoldás az ( x, y , z , t ) = ( p, p, p, p ) rendezett négyes, ahol p ∈ R .
______________________________________________________
182
6.1.1._______________
Feladat
Vizsgálja ki az alábbi egyenletrendszer megoldhatóságát a

Gauss-féle eliminációs módszer alkalmazásával. Határozatlanság esetén
adja meg az általános megoldást, határozottság esetén oldja meg az
egyenletrendszert, ellentmondásos rendszernél mutasson rá, hol az
ellentmondás!
x + y + z + u = 6
2 x + y + 3z + u = 9
x + 2 y + z + 3u = 12
3x + 2 y + 4 z + 2u = 15
3x + 3 y + 4 z + 4u = 21
________
Megoldás:
Induljunk el a rendszer bővített mátrixának felírásával. Az első
lépésben „megsemmisítjük” az első oszlop elemeit a másodiktól ötödik
sorig, az első sor egyesével: az első sor –2-szeresét hozzáadjuk a
második sorhoz, majd az első sort egyszerűen kivonjuk a harmadik
sorból, végül az első sor –3-szorosát a negyedik és az ötödik sorhoz is
hozzáadjuk.
⎡ 1 1 1 1 6⎤ ⎡ 1 1 1 1 6⎤
⎢ 2 1 3 1 9 ⎥ ⎢ 0 − 1 1 − 1 − 3⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 1 2 1 3 12 ⎥ ~ ⎢ 0 1 0 2 6⎥ ~
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 3 2 4 2 15⎥ ⎢ 0 − 1 1 − 1 − 3⎥
⎢⎣ 3 3 4 4 21⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 1 1 3 ⎥⎦
______________________________________________________
183
A második körben először második sort szorozzuk –1-gyel, majd
ezt az egyest felhasználva „megsemmisítjük” a második oszlop elemeit
a harmadik, negyedik és ötödik sorban: az első ciklusban alkalmazott
szorzás-hozzáadás technikájával a mátrix negyedik sora teljesen
megsemmisül.
⎡ 1 1 1 1 6⎤ ⎡ 1 1 1 1 6⎤
⎢ 0 1 −1 1 3⎥⎥ ⎢⎢ 0 1 − 1 1 3⎥⎥ ⎡1 1 1 1 6⎤
⎢
~⎢ 0 0 1 1 3⎥ ~ ⎢ 0 0 1 1 3⎥ ~ ⎢⎢0 1 − 1 1 3⎥⎥ .
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 0 0 0 0 0⎥ ⎢ 0 0 0 0 0⎥ ⎢⎣0 0 1 1 3⎥⎦
⎢⎣ 0 0 1 1 3⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 0 0 0⎥⎦
Azonnal belátható, hogy a harmadik ciklusban a harmadik sor
megsemmisíti az ötödik sort. Mindössze három nem-nulla sorunk
marad. Ez a három sor három független egyenletet jelent, vagyis a
rendszer megoldható. A rendszer mátrixának és bővített mátrixának a
rangja is 3. Mivel az ismeretlenek száma 4, így a rendszer határozatlan
4–3=1 szabadságfokkal. Most a mátrixos formából visszatérünk az
egyenletek skaláris alakjára:
x + y + z + u = 6
y − z + u = 3
z + u = 3
Válasszuk az u ismeretlent szabad paraméternek, ezek után a

többi ismeretlen kiszámítható ennek a paraméternek a függvényében:
z = 3 – u,
y = 3 + z – u = 3 + 3 – u – u = 6 – 2u,
x = 6 – y – z – u = –3 + 2u.
Az általános megoldás az alábbi rendezett négyes (illetve:
rendezett négyesek lineáris kombinációja) formájában jegyezhető le:
( x, y, z, u ) = (–3 + 2u, 6–2u, 3–u, u ) =
= (–3, 6, 3, 0) + u (2, –2, –1, 1).
______________________________________________________
184
____________
Gyakorló feladat

ellentmondás!
x + y + z + u = 6
2 x + y + 3 z + u = 12
x + 2 y + z + 3u = 9
2 x + 3 y + 2 z + 4u = 15
3 x + 2 y + 4 z + 2u = 18
6.1.2._______________
Feladat
ellentmondás!
x + y + z + u = 6
2x + y + 3z + u = 9
x + 2y + z + 3u = 12 .
2x + y + 2z + u = 8
3x + 3y + 4 z + 4u = 21
________
Megoldás:
A bővített mátrixon elvégzett elemi mátrix-transzformációk
után, elhagyva a nulla-sorokat az alábbi állapot adódik:
______________________________________________________
185
⎡ 1 1 1 1 6⎤
⎢ ⎡1 1 1 1 6⎤
2 1 3 1 9 ⎥⎥ ⎢
⎢ 0 1 − 1 1 3⎥⎥
⎢ 1 2 1 3 12 ⎥ ~ ⎢ .
⎢ ⎥ ⎢0 0 1 1 3⎥
⎢ 3 3 4 4 21⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ ⎣0 0 0 1 2⎦
2 1 2 1 8 ⎥⎦
Azonnal belátható, hogy a bővített mátrix rangja és a rendszer

mátrixának rangja is 4, tehát a rendszer megoldható. Ugyanakkor, az
ismeretlenek száma is 4, tehát nincs „szabadságfok”, vagyis a rendszer
határozott.
A megoldást, részben az 1. feladatban alkalmazott technika
alkalmazásával nyerjük. Az utolsó egyenletből u = 2, majd
behelyettesítéssel a harmadik egyenletbe z = 1 adódik, ugyanígy a
második egyenletből y = 2, és végül az első egyenletből x = 1. Rendezett
négyes formájában felírva a megoldás:
(1, 2, 1, 2 ).
____________
Gyakorló feladat
ellentmondás!
x + y + z + u = 6
2 x + y + 3z + u = 12
x + 2y + z + 3u = 9.
3x + 2 y + 4 z + 2u = 18
2x + y + 2z + u = 10
______________________________________________________
186
6.1.3._______________
Feladat
ellentmondás!
x + y + z + u = 6
2x + y + 3z + 4u = 16
x + 2y + z + 3u = 11
2x + 3y + 2z + 4u = 16
3x + 2y + 4z + 5u = 22
________
Megoldás:
A bővített mátrixon elvégzett elemi mátrix-transzformációk

után, elhagyva a nulla-sorokat az alábbi állapot adódik:
⎡ 1 1 1 1 6⎤
⎢ ⎡ 1 1 1 1 6⎤
2 1 3 4 16 ⎥⎥ ⎢
⎢ 0 1 − 1 − 1 − 4⎥⎥
⎢ 1 2 1 3 11 ⎥ ~ ⎢ .
⎢ ⎥ ⎢ 0 1 0 2 5⎥
⎢ 2 3 2 4 16 ⎥ ⎢ ⎥
⎣ 0 0 0 0 − 1⎦
⎢⎣ 3 2 4 5 22⎥⎦
Teljesen azonos technikát alkalmaztunk, mint az tanulmányozott

feladatok megoldásakor. Kizárólag elemi mátrix-transzformációkat
alkalmaztunk és a „megsemmisített” sorokat elhagytuk Igaz itt csak egy
sor maradt el, ám egy sorban a rendszer mátrixának elemei eltűntek, de
a szabad tag megmaradt! Pontosan ez jelenti a rendszer
megoldhatatlanságát. Ha egyenletek formájában írjuk fel ezt a mátrixot,
______________________________________________________
187
akkor mit jelent az utolsó egyenlet: „ 0 = –1 ”? Természetesen ez
értelmetlenség. Matematikailag: a bővített mátrix rangja 4, a rendszer
mátrixának rangja 3 és a Kronecker–Capelli-féle tétel alapján ez azt
jelenti, hogy a rendszernek nincs megoldása.
____________
Gyakorló feladat
ellentmondás!
x + y + z + u = 6
2x + y + 3z + u = 12
x + 2y + z + 3u = 9.
x + 2 y + 3z + 5u = 10
2x + 3y + 2z + 4u = 15
6.1.4._______________
Feladat
Gauss-módszerrel oldja meg a következő egyenletrendszert:

x1 – 2 x2 + x3 + x4 = 1
x1 – 2 x2 + x3 – x4 = –1
x1 – 2 x2 + x3 +5 x4 = 5
________
Megoldás:
Induljunk el az első egyenletnek a többi egyenletekből való

egyszerű kivonásával:
______________________________________________________
188
x1 – 2 x2 + x3 + x4 = 1
– 2 x4 = –2
4 x4 = 4.
A második és harmadik egyenletből is x4 = 1 adódik.

Visszatérve az első egyenletbe, egyetlen háromismeretlenes egyenlet
marad: x1 – 2 x2 + x3 = 0. Ez két szabadságfokot jelent. A három
ismeretlen közül bármelyik kettőt szabadon választhatjuk, de a
harmadik ismeretlent ezzel már meghatároztuk.
Ha a választásunk x2 = α, x3 = β, akkor x1 = 2 α – β.
Az általános megoldás: (2 α – β, α, β, 1)
vagy: α (2, 1, 0, 0) + β (–1, 0, 1, 0) + (0, 0, 0, 1).
____________
Gyakorló feladat

Gauss-féle eliminációs módszer alkalmazásával.
2 x1 – 2 x2 – 2 x3 – 3 x4 = 1
3 x1 – 2 x2 + 5 x3 + 5 x4 = –1
5 x1 – 4 x2 + 3 x3 + 2 x4 = 2
6.1.5._______________
Feladat
Végezze el az alábbi egyenletrendszer diszkusszióját az a
paraméter függvényében. (Hogyan függ az egyenletrendszer
megoldhatósága az a paraméter értékeitől?)
3x + 2y – z = 4
2x + ay + 4z = 5
5x + y – 3az = 9.
______________________________________________________
189
________
Megoldás:
3 2 −1
A rendszer determinánsa: D = 2 a 4 = –9a2 +17a+26.
5 1 − 3a
26
A determináns eltűnik, ha a1 = –1, vagy ha a 2 = .
9
a) A rendszer határozott a paraméter minden valós értéke
esetén, kivéve a fent kiszámított két számot!
b) Ám mi van akkor, ha mégis a1 = –1? Vegyük észre, hogy a

harmadik sor egyenlő az első két sor összegével, tehát így, azok
kivonásával a harmadik sor „megsemmisíthető”
⎡ 3 2 − 1 4⎤ ⎡ 3 2 − 1 4⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢2 − 1 4 5⎥ ~ ⎢2 − 1 4 5⎥ .
⎢⎣5 1 3 9 ⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦
Következmény: a rendszer megoldható, mert a bővített mátrix

rangra és a rendszer mátrixának a rangja is 2, de ez 1 szabadságfokot
hagy! Keressük az általános megoldást. Végezzünk el még két lépést
az elemi mátrix-transzformációk közül:
⎡1 3 − 5 − 1⎤ ⎡1 3 − 5 − 1⎤ ⎡1 3 − 5 − 1⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
~ ⎢2 − 1 4 5⎥ ~ ⎢0 − 7 14 7⎥ ~ ⎢0 1 − 2 − 1⎥ .
⎢⎣0 0 0 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦
Válasszuk tetszőlegesen a z ismeretlent, majd a második

egyenletből y = 2 z – 1 következik, és végül az első egyenletből
adódik: x = –3y + 5z – 1 = 2 – z.
Az általános megoldás tehát:
( x, y, z ) = (2 – z, 2 z – 1, z ) = ( 2, –1, 0) + z (–1, 2, 1).
______________________________________________________
190
26
c) Most megvizsgáljuk, mi van akkor, ha a 2 = .
9
A bővített mátrix és a rendszer mátrixának nem egyezik!
⎡3 2 −1 4⎤ ⎡ 3 2 −1 4 ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢2 26 / 9 4 5⎥ ~ ⎢18 26 36 45⎥ ~
⎢⎣5 1 − 26 / 3 9⎥⎦ ⎢⎣15 3 − 26 27⎥⎦
⎡3 2 − 1 4 ⎤ ⎡3 2 − 1 4⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
~ ⎢0 1 3 3 / 2 ⎥ ~ ⎢0 1 3 1⎥ .
⎢⎣0 1 3 1 ⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 1 ⎥⎦
Ebben az esetben az egyenletrendszernek nincs megoldása.

____________
Gyakorló feladat
x + ay –a z – (a–1) u = 1
(a–1)x + ay +(a–1) z –u=2
(a–1)x + ay – z – (a–1)u = 1.
6.1.6._______________
Feladat
2x –y –az= 1
4x – (a+1) y – 2 z = 2a
(3a–1)x –y – z = a.
______________________________________________________
191
________
Megoldás:
A rendszer determinánsa:
2 −1 −a
D(a) = 4 − ( a + 1) − 2 = −3a 3 − 2a 2 + 13a − 8 .
(3a − 1) −1 −1
A nyert polinom racionális gyökeit keresve megállapítjuk, hogy

D(1) = 0, és ez lehetővé teszi a következő felbontást:
⎛ 8⎞
− 3a 3 − 2a 2 + 13a − 8 = ( a − 1) ( −3a 2 − 5a + 8) = −3( a − 1) 2 ⎜ a + ⎟.
⎝ 3⎠
8
D(a)= 0 ⇔ a = 1 ∨ a= − .
3
Először is leszögezzük, hogy a rendszer határozott a minden
olyan értékére amelyre D(a) ≠ 0. Vizsgáljuk ki mi történik a D(a) = 0
esetekben.
a) Ha a = 1 a rendszer határozatlan kétszeres szabadságfokkal:
⎡ 2 − 1 − 1 1⎤
⎢ 4 − 2 − 2 2⎥ ~ [ 2 − 1 − 1 1].
⎢ ⎥
⎢⎣ 2 − 1 − 1 1⎥⎦
Az történt, hogy a Gauss-módszerrel „megsemmisítettünk” két
sort is, és mindössze egy egyenlet maradt: 2x – y – z = 1. Ha x és y
ismeretleneket szabadon választjuk, akkor z = 2x – y –1, adódik, és így
az általános megoldás:
( x, y, z ) = ( x, y, 2x – y –1) = x (1, 0, 2) + y (0, 1, –1) + (0, 0, –1).
8
b) Ha a = − az egyenletrendszer nem megoldható, mert a
3
bővített mátrix rangja nagyobb a rendszer mátrixának rangjánál:
______________________________________________________
192
⎡ 8 ⎤
⎢ 2 −1 3 1⎥
⎢ ⎡ 3 − 18 37 7⎤
16 ⎥ ⎢
⎢ 4 −2 −2 − ⎥~ 0 1 − 2 − 2⎥ .
⎢ 3⎥ ⎢ ⎥
⎢ 2 −1 −1 − 8 ⎥ ⎣⎢ 0 0 0 1 ⎥⎦
⎢⎣ 3 ⎥⎦
____________
Gyakorló feladat
Végezze el az S egyenletrendszer diszkusszióját k paraméter
függvényében.
3k x + (3k – 7) y + (k – 5) z = k – 1
S: 4k x + (5k – 7) y + (2k – 5) z = k – 1
(2k – 1) x + (4k – 1) y + 2k z = k +1
6.1.7._______________
Feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját az a paraméter
függvényében.
ax+ y + z =1
x+ay+ z =a
x + y + a z = a2.
________
Megoldás:
A rendszer determinánsa: D(a) =(a – 1)2(a + 2).
a) Ha a ≠ 1 és a ≠ –2 az rendszer határozott, és a megoldása:
x=−
a +1
, y=
1
, z=
(a + 1) 2
.
a+2 a+2 a+2
b) Ha a = –2 nem létezik megoldás – a rendszer ellentmondásos.

______________________________________________________
193
c) Ha a = 1 a rendszer határozatlan, a szabadságfoka 2. Vizsgálja
meg az egyenletrendszert ha behelyettesíti az a = 1 értéket. Csak egy
egyenlet adódik, és ez: x + y + z = 1.
Határozza meg az általános megoldást az előző feladatban
bemutatott módon!
____________
Gyakorló feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját a és c
paraméterektől függően.
ax + y + z = 4
x + cy + z = 3
x + 2cy + z = 4.
6.1.8._______________
Feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját a paramétertől
függően. Határozatlanság esetén adja meg az általános megoldást!
ax + y + z = 4
2x + y + 2az = 6
–x – y – az =–4
________
Megoldás:
a 1 1
D= 2 1 2a = a2 – 1 = (a – 1)(a + 1).
−1 −1 −a
Ha a = 1 a rendszer határozatlan. A szabadságfok 1. Az általános

megoldás: (2–λ, 2, λ).
Ha a = –1, akkor a rendszernek nincs megoldása.
______________________________________________________
194
____________
Gyakorló feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját a két paramé-

tertől függően. Ha létezik valamilyen megoldás, azt is számítsa ki.
x + 2y − 3z = a
x + 3y − 3z =2
2x + by − 6 z =1
6.1.9._______________
Feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját a paramétertől

függően. Határozatlanság esetén adja meg az általános megoldást!
2ax – 3y = 3–a
3x – 2y = –1
4x – ay = –2.
________
Megoldás:
Észrevesszük, hogy ez kétismeretlenes egyenletrendszer.
Kiszámítható a bővített mátrix determinánsa:
2a −3 3− a
3 −2 − 1 = a 2 − 9a + 18 .
1 2−a −1
Mit kezdjünk ezzel a determinánssal?
Ha ez a determináns nem nulla, akkor a bővített mátrix rangja 3,
de a rendszer mátrixának rangja (2 ismeretlenünk van!) legfeljebb 2.
Tehát, ha ez a determináns 0, akkor az egyenletrendszer megoldható. Ez
az eset áll fenn, ha a = 3 és ha a = 6.
A műveletek közvetlen elvégzése után a következő megoldások
adódnak:
______________________________________________________
195
Ha a =3 a megoldások x = 1 és y = 1, vagyis (1, 1).
Ha a =6 a megoldások x = –1/5 és y = 1/5, vagyis (–1/5, 1/5).
Egyébként, tehát ha a ≠3 és a ≠6 nincs megoldás.
____________
Gyakorló feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját k paraméter
függvényében.
(4k–1)x + 2ky + (2k–1)z = k+1
(5k–7)x + (2k–5)y + 4kz = 0
(3k–7)x + (k–5)y + 3kz = k–1.
6.1.10._______________
Feladat
Az alábbi megoldott feladatsor követelményei:
Végezze el az egyenletrendszer megoldhatóságának
vizsgálatát (diszkusszióját) a és b paraméterektől függően.
A válaszok mindegyik egyenletrendszerrel kapcsolatban
közvetlenül a feladat mellett állnak. Ellenőrizze ezeket a válaszokat és
keresse meg az esetleges általános vagy konkrét megoldásokat!
________________________________
Az egyenletrendszer A megoldás:
3x + ay + z = 11 Δ = 5a − 10, ⇒ Δ = 0 ⇔ a = 2.
A. x − y + 2z = 7 a = 2 ∧ b = 4 ⇒ a rendszer határozatlan,
a = 2 ∧ b ≠ 4 ⇒ a rendszer ellentmondásos,
2x + 3y − z = b
a ≠ 2 ⇒ a rendszer határozott minden b-re.
2x + 3y − z = b Δ = 7 a − 21, ⇒ Δ = 0 ⇔ a = 3.
B. x + y + 2z = 9 a = 3 ∧ b = 4 ⇒ a rendszer határozatlan,
ax + 4 y + z = 13
4x + y + az = 3 Δ = −9a − 18, ⇒ Δ = 0 ⇔ a = −2.
C. − x + 2 y + z = 3 a = −2 ∧ b = 6 ⇒ a rendszer határozatlan,
a = −2 ∧ b ≠ 6 ⇒ a rendszer ellentmondásos,
3x + 3y − z = b
a ≠ −2 ⇒ a rendszer határozott minden b-re.
______________________________________________________
196
2x + ay + z = 11 Δ = 5a − 15, ⇒ Δ = 0 ⇔ a = 3.
D. − x + y + 2z = 7 a = 3 ∧ b = 4 ⇒ a rendszer határozatlan,
3x + 2y − z = b
3x + 2 y − z = 4 Δ = −5a + 5, ⇒ Δ = 0 ⇔ a = 1.
E. ax + y + 2 z = 9 a = 1 ∧ b = 13 ⇒ a rendszer határozatlan,
4x + 3y + z = b
x + 4 y − 2z = 3 Δ = −9a − 9, ⇒ Δ = 0 ⇔ a = −1.
F. 2 x − y + z = b a = −1 ∧ b = 3 ⇒ a rendszer határozatlan,
a = −1 ∧ b ≠ 3 ⇒ a rendszer ellentmondásos,
3x + 3 y + az = 6
a ≠ −1 ⇒ a rendszer határozott minden b-re.
____________
Gyakorló feladat
tertől függően. Ha létezik valamilyen megoldás, azt is számítsa ki.
ax + y − 4 z = 2 2 x + 2 y + 3z = b
A. x + y + z = 6 B. x + 3 y − 3z = 0
4 x + 2 y − 3z = b x − y + az = 14
6.1.11._______________
Feladat
Végezze el az S egyenletrendszer diszkusszióját k paramétertől

függően.
(1 + k ) x +y +z +u =1
x + (1 + k ) y +z +u =k
S:
x +y + (1 + k ) z +u =k2
x +y +z + (1 + k )u = k 3
______________________________________________________
197
________
Megoldás:
A rendszer determinánsa Δ = k3 (4 + k). Azonnal megállapítható:

k ≠ 0 és k ≠ –4 esetén a rendszer teljesen meghatározott (gyakorlatként
számítsa ki ezt a megoldást).
Vizsgáljuk ki a k = 0 esetet. Belátható, hogy ekkor csak egy

egyenlet létezik: x + y + z + u = 1, és ez 3 szabadságfokkal rendelkező
meghatározatlanságot jelent. Ha szabadon választjuk y, z és u ismeretle-
neket, akkor az általános megoldás: (1–y–z–u, y, z, u).
Most a k = –4 esetet vizsgáljuk a rendszer bővített mátrixán:
⎡−3 1 1 1 1⎤ ⎡ − 3 1 1 1 1⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 1 −3 1 1 − 3⎥ ⎢ 1 − 3
~
1 1 − 3⎥
.
⎢ 1 1 −3 1 9⎥ ⎢ 1 1 −3 1 9⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ 1 1 1 − 3 − 27 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 0 0 0 − 20 ⎥⎦
A lépést mindegyik vízszintes sornak a negyedik sorhoz való

hozzáadásával tettük meg. Azonnal kiviláglik a rendszer ellentmondá-
sossága, tehát nem létezik megoldás.
____________
Gyakorló feladat

tertől függően. Ha létezik valamilyen megoldás, azt is számítsa ki..
px +qy + z =1
x + pq y + z =q
x + qy + pz =1
______________________________________________________
198
6.1.12._______________
Feladat
Végezze el az egyenletrendszer p szerinti diszkusszióját.
( p − 3)x + y − z = 0
− 2x + (2 p − 4 )y − 2z = 0
( p − 2 )x + 2y = 0
________
Megoldás:
A rendszer determinánsa: D =2( p –1)( p – 2).

Minden p ≠ 1 és p ≠ 2 esetén a rendszer meghatározott..
A p = 1 esetben a rendszer mátrixa:
⎡−2 1 − 1⎤ ⎡ 1 − 2 0⎤
⎢ − 2 − 2 − 2⎥ ~ ⎢ 0 − 6 − 2 ⎥ ~ ⎡ 1 − 2 0⎤ .
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢0 3 1⎥⎦
⎢⎣ − 1 2 0 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 − 3 − 1 ⎥⎦ ⎣
Megállapítjuk az 1-szeres szabadságfokú határozatlanságot.

Válasszuk tetszőlegesen: y = k, akkor a többi ismeretlenre x = 2k és
z = –3k adódik. Az általános megoldás: ( 2k, k, –3k ) = k(2, 1, –3).
A p = 2 esetben a rendszer mátrixa:
⎡ − 1 1 − 1 ⎤ ⎡ 1 − 1 1⎤
⎢ − 2 0 − 2⎥ ~ ⎢ 0 − 2 0⎥ ~ ⎡ 1 − 1 1⎤ .
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ 0 1 0⎥
⎢⎣ 0 2 0 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 2 0⎥⎦ ⎣ ⎦
Szintén 1 szabadságfokú határozatlan rendszert kapunk. Igaz,

feltétlenül y = 0, de szabadon választható például x = k, és így z = –k
adódik, tehát az általános megoldás: ( k, 0, –k ) = k (1, 0, –1).
______________________________________________________
199
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg k paraméter értékeit úgy, hogy az egyenletrend-

szer megoldható legyen! (Diszkusszió!)
kx + (k − 5) y = 5, 4 x + (k + 4) y = k + 8, (4 − k ) x − 3 y = k + 3 .
6.1.13._______________
Feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját a két
paramétertől (a és b) függően. Határozatlanság esetén adja meg az
általános megoldást.
x + 2 y − 3z = a
x + 3 y − 3z = 2
2 x + by − 6 z = 1
________
Megoldás:
A b paramétertől függetlenül a rendszer determinánsa 0. (Az
első és a harmadik oszlop elemei arányosak). Ezek szerit a rendszer
sohasem lesz meghatározott. Vizsgáljuk a bővített mátrixot:
⎡ 1 2 − 3 a⎤ ⎡1 2 −3 a ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 1 3 − 3 2⎥ ~ ⎢ 0 1 0 2−a⎥ .
⎢⎣ 2 b − 6 1 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 b − 4 0 1 − 2a ⎥⎦
A lépést az első vízszintes sornak a második sorból való

kivonásával, valamint az első sor kétszeresének a harmadik sorból
történő kivonásával végeztük el..
Azonnal megállapítható, hogy az ellentmondásosság csak úgy
kerülhető el, ha a második egyenletből nyert y = 2 – a kielégíti a
harmadik egyenletet is, vagyis teljesülnie kell a következő feltételnek:
______________________________________________________
200
(b – 4)(2 – a) = 1 – 2a.
Ez a feltétel egyenértékű az alábbi követelményekkel ( ezeket a

követelményeket is az előbbi feltételből nyertük a illetve b explicit
kiszámításával:
9 − 2b 9 − 6a
a= vagy b =
6−b 2−a
1. Vizsgáljuk meg először azt az esetet, amikor ez a

követelmény teljesül! Ez azt jelenti, hogy a harmadik egyenlet eltűnik.
Az első két egyenletből pedig a következők adódnak:
x + 2y – 3z = a és y = 2 – a,
ami a rendszer 1 szabadságfokú határozatlanságát jelenti. Válasszuk

tetszőlegesen z ismeretlent, ekkor x = 3a + 3z – 4.
Az általános megoldás:
(3a + 3z – 4, 2 – a, z ).
2. Ha a kitűzött feltétel nem teljesül, vagyis ha
(b – 4)(2 – a) ≠ 1 – 2a,
akkor az adott egyenletrendszer ellentmondásos (nincs megoldása).

____________
Gyakorló feladat
Végezze el az egyenletrendszer a szerinti diszkusszióját.
2x+3y–4z=1
ax+2y+2z=5
3 x + 5ay – 2 z = 6.
______________________________________________________
201
6.1.14._______________
Feladat
Létezik-e megoldása az alábbi egyenletrendszernek? Ha igen,
akkor határozza meg ezt a megoldást!
x1 + 2x2 + 3x3 – x4 = 1
3x1 + 2x2 + x3 – x4 = 1
2x1 + 3x2 + x3 + x4 = 1
2x1 + 2x2 + 2x3 – x4 = 1
5x1 + 5x2 + 2x3 =2
________
Megoldás:
A rendszer bővített mátrixára alkalmazzuk a Gauss-féle

módszert:
⎡ 1 2 3 − 1 1⎤ ⎡ 1 2 3 −1 1 ⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 3 2 1 − 1 1⎥ ⎢ 0 − 4 − 8 2 − 2⎥
⎢2 3 1 1 1⎥ ~ ⎢ 0 − 1 − 5 3 − 1⎥ ~
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 2 2 2 − 1 1⎥ ⎢ 0 − 2 − 4 1 − 1⎥
⎢ 5 5 2 0 2⎥ ⎢ 0 − 5 − 13 5 − 3⎥
⎣ ⎦ ⎣ ⎦
⎡1 2 3 −1 1⎤
⎢ ⎥ ⎡1 2 3 −11⎤
⎢0 1 5 −3 1⎥ ⎢ ⎥
0 1 5 − 3 1⎥
~⎢0 2 4 −1 1⎥ ~ ⎢
⎢ ⎥ ⎢0 0 −6 5 − 1⎥
⎢0 2 4 −1 1⎥ ⎢ ⎥
⎢0 0 − 12 10 − 2⎥⎦
⎢0
⎣ 5 13 −5 3⎥⎦ ⎣
A megsemmisülő sorok elhagyása után (ezeket a sorokat

áthóztuk) belátjuk, hogy a rendszer mátrixának és a bővített mátrixnak
is 3 a rangja. Ez 1 szabadságfokú határozatlanságot jelent, mert az
ismeretlenek száma 4.
______________________________________________________
202
Válasszuk x4 = k értéket szabadon. A „maradék”

egyenletrendszer formája ezen választás után a következő:
x1 + 2x2 + 3 x3 = 1 – k
x2 + 5 x3 = 1 + 3k
6 x3 = 1 + 5k.
Nem okoz különösebb gondot az általános megoldás

meghatározása:
⎛ 1 + 5k 1 − 7k 1 + 5k ⎞
( x1 , x2 , x3 , x4 ) = ⎜ , , , k⎟=
⎝ 6 6 6 ⎠
1
= ((1, 1, 1, 0) + k (5, –7, 5, 1)).
6
____________
Gyakorló feladat
Végezze el az egyenletrendszer a szerinti diszkusszióját.
x+2y+3z =6
2x+ay–2z =1
3 x + 3 y + a z = 7.
6.1.15._______________
Feladat
Végezze el az egyenletrendszer a, b és c szerinti diszkusszióját.

x + ay + a 2 z = a 3
x + by + b 2 z = b 3
x + cy + c 2 z = c 3
______________________________________________________
203
________
Megoldás:
Feltételezzük, hogy a, b és c számokra teljesülnek a következő

kikötések:
a ≠ b , a≠ c , b≠ c i a⋅ b⋅ c ≠ 0.
Könnyű „felfedezni”, hogy ezeket a feltételeket kell felállítani,
mert azonnal kitűnik két egyenlet azonossága akár a = b, vagy a = c,
vagy b = c. Ugyanígy, ha a paraméterek valamelyike 0 értékű, azonnal
„megkurtítja” az illető egyenletet.
Most a Cramer szabályt alkalmazzuk, figyelembe véve a
kitűzött feltételeket.
A rendszer determinánsa:
1 a a2 1 a a2
Δ = 1 b b2 = 0 b − a b2 − a2 =
1 c c2 0 c − a c2 − a2
1 b+a
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ = (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ (c − b ).
1 c+a
A Δx determináns:
a3 a a2 a2 1 a
Δ x = b3 b b2 = a ⋅ b ⋅ c ⋅ b2 1 b = a ⋅ b ⋅ c ⋅ Δ .
c3 c c2 c2 1 c
Erre az utóbbi következtetésre a determinánsok tulajdonsá-

gainak ismeretében a, b és c számok „kiemelése”, valamint az oszlopok
helyének felcserélése után jutottunk.
Most Δy kiszámítása következik:
______________________________________________________
204
3 2 3 2
1 a a 1 a a
Δ y = 1 b3 b = 0 b − a3
2 3
b − a2 =
2
1 c3 c2 0 c3 − a3 c2 − a2
b 2 + ab + a 2 b+a
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ .
c + ac + a c + a
2 2
Ha a második oszlopot a-val szorozzuk és így kivonjuk az első

oszlopból, majd ezután az első vízszintes sort kivonjuk a másodikból,
akkor következő módon folytatódik a számítás:
b2 b+a
Δ y = (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ 2 =
c c+a
b2 b+a
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ 2 2 =
c −b c −b
b2 b + a
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ (c − b) ⋅ =
c+b 1
= ( b − a ) ⋅ ( c − a ) ⋅ ( c − b ) ⋅ ( −ac − ab − bc ) .
Végül kiszámítjuk Δz determinánst is:

1 a a3 1 a a3
Δ z = 1 b b3 = 0 b − a b3 − a 3 =
1 c c3 0 c − a c3 − a 3
1 b 2 + ab + a 2
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ =
1 c 2 + ac + a 2
1 b 2 + ab + a 2
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ =
0 c 2 + ac − b 2 − ab
= (b − a ) ⋅ (c − a ) ⋅ (c − b) ⋅ ( a + b + c).
______________________________________________________
205
Mindezen számítások végső következtetéseként (természetesen.

a kitűzött feltételek tiszteletben tartása esetén) az adott egyenletrendszer
megoldásához jutunk:
Δx Δy Δ
x= =a ⋅b⋅c , y = = − (ac + ab + bc ) , z = z = a + b + c .
Δ Δ Δ
A megoldás ismeretében már nem nehéz megvizsgálni azokat

az eseteket, amikor a feltételek nem teljesülnek. Legyen például
pontosan egy paraméter értéke 0, a másik kettő nem nulla, valamint
egymástól is különböző! Legyen például a ≠ b , a≠ 0 , b≠ 0 és c = 0.
Ebben az esetben a megoldás x = 0, y = – ab, z = a + b. Az olvasó
egyedül is kivizsgálhatja azokat az eseteket, amikor a = 0 vagy b = 0.
Azonnal észrevehető két egyenlet azonossága, ha valamely két
paraméter egyenlő. Ha csak két paraméter egyenlő, és a harmadiknak
más értéke van, akkor csak két egyenletünk van. Ez 1 szabadságfokú
határozatlanságot jelent. Ha a = b = c ≠ 0 akkor csak egy egyenletünk
van, ami 2 szabadságfokú határozatlanságot jelent.
____________
Gyakorló feladat
Végezze el az egyenletrendszer diszkusszióját α, m, n i p

paraméterekre, majd azokban az esetekben, amikor létezik megoldás,
adja meg a megoldást is.
αx + y + z = m
x + αy + z = n
x + y + αz = p
______________________________________________________
206
_____________________7.
LINEÁRIS VEKTORTEREK
7.0.1. Feladat:
G G G
Adottak az a = (2,3,5), b = (− 4,5,0), c = (− 2,8,−3) vektorok az
R 3 vektortérben. Írjuk fel a lineáris kombinációjukat.
Megoldás:
G G G
Az adott vektorok lineáris kombinációja a λ1a + λ2b + λ3c
G G G
kifejezés, ahol λi ∈ R, (i = 1,2,3) , vagy felírható az xa + yb + zc
alakban, ahol x, y, z ∈ R . A keresett lineáris kombináció tehát a
következő kifejezés:
⎡ 2⎤ ⎡ − 4⎤ ⎡ − 2⎤
G G G ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
λ1a + λ2b + λ3c = λ1 ⎢3⎥ + λ2 ⎢ 5 ⎥ + λ3 ⎢⎢ 8 ⎥⎥ .
⎢⎣5⎥⎦ ⎢⎣ 0 ⎥⎦ ⎢⎣ − 3⎥⎦
7.0.2. Feladat:
Vizsgáljuk ki az előző feladatban megadott vektorok lineáris

függőségét vagy függetlenségét:
G G G
a = (2,3,5), b = (− 4,5,0 ), c = (− 2,8,−3) .
Megoldás:
A lineáris függőséget a lineáris kombináció segítségével
G G G G
vizsgálhatjuk ki. Ha a λ1a + λ2b + λ3c = 0 vektoregyenletnek csak
______________________________________________________
207
G G G
triviális λ1 = λ2 = λ3 = 0 megoldása van, akkor az a , b , c vektorok
lineárisan függetlenek, ha pedig a triviális megoldáson kívül van más
megoldása is, akkor a vektorok lineárisan összefüggőek. Ennek
kivizsgálásához az említett vektoregyenletből származó lineáris
homogén egyenletrendszert kell megoldani.
G G G G
λ1a + λ2b + λ3c = 0 ,
⎡ 2⎤ ⎡ − 4⎤ ⎡ − 2 ⎤ ⎡0 ⎤
⎢ ⎥ ⎢
λ1 ⎢3⎥ + λ2 ⎢ 5 ⎥ + λ3 ⎢⎢ 8 ⎥⎥ = ⎢⎢0⎥⎥ ,
⎥
⎢⎣5⎥⎦ ⎢⎣ 0 ⎥⎦ ⎢⎣ − 3⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦
⎡2λ1 ⎤ ⎡− 4λ2 ⎤ ⎡− 2λ3 ⎤ ⎡0⎤

⎢3λ ⎥ + ⎢ 5λ ⎥ + ⎢ 8λ ⎥ = ⎢0⎥ ,
⎢ 1⎥ ⎢ 2 ⎥ ⎢ 3 ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣5λ1 ⎥⎦ ⎢⎣ 0 ⎥⎦ ⎢⎣ − 3λ3 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦
⎡2λ1 − 4λ2 − 2λ3 ⎤ ⎡0⎤

⎢ 3λ + 5λ + 8λ ⎥ = ⎢0⎥ ,
⎢ 1 2 3⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ 5λ1 − 3λ3 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦
2λ1 − 4λ2 − 2λ3 = 0

3λ1 + 5λ2 + 8λ3 = 0.
5λ1 − 3λ3 = 0
Vizsgáljuk ki a kapott rendszer determinánsát:
2 −4 −2 2 0 0
D= 3 5 8 = 3 11 11 = 2(22 − 110 ) ≠ 0 ,
5 0 − 3 5 10 2
ez pedig azt jelenti, hogy a rendszer határozott, csak egy megoldása van,
ami csakis a triviális megoldás lehet. Ezért λ1 = λ2 = λ3 = 0 , vagyis az
adott vektorok lineárisan függetlenek.
______________________________________________________
208
Vektorterek Feladatgyűjtemény
7.0.3. Feladat:
Vizsgáljuk ki az adott vektorok lineáris összefüggését:
G G G
a = (2,3,5), b = (− 4,5,0), c = (− 2,8,5) .
Megoldás:
Hasonlóan járunk el, mint az előző két feladatban, az adott

vektorok lineáris kombinációját kiegyenlítjük a nulla-vektorral, majd
megoldjuk az ennek megfelelő lineáris homogén egyenletrendszert:
G G G G
λ1a + λ2b + λ3c = 0 ,
⎡ 2⎤ ⎡ − 4⎤ ⎡ − 2⎤ ⎡0⎤
λ1 ⎢3⎥ + λ2 ⎢ 5 ⎥ + λ3 ⎢⎢ 8 ⎥⎥ = ⎢⎢0⎥⎥ ,
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣5⎥⎦ ⎢⎣ 0 ⎥⎦ ⎢⎣ 5 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦
2λ1 − 4λ2 − 2λ3 = 0

3λ1 + 5λ2 + 8λ3 = 0,
5λ1 + 5λ3 = 0
2 −4 −2 2 0 0
D= 3 5 8 = 3 11 11 = 0 ,
5 0 5 5 10 10
mert a determináns két oszlopa megegyezik. Mivel a determináns értéke

nulla, így a triviálison kívül léteznek még más megoldások is, ami azt
jelenti, hogy a megadott vektorok lineáris függőek.
7.0.4. Feladat:
Keressük meg az adott
G vektorok közötti lineáris összefüggést:
G G
a = (2,3,5), b = (− 4,5,0), c = (− 2,8,5) .
______________________________________________________
209
Megoldás:
A megadott vektorok lineáris függőségét megállapítottuk az
előző feladatban. Ha ezt az összefüggést fel akarjuk írni, akkor meg kell
találnunk az egyenletrendszer határozatlan megoldásának paraméteres
alakját. Ezt a megoldást csakis a Gauss-féle eliminációs módszerrel
kereshetjük meg. Írjuk fel a rendszer bővített mátrixát, végezzük el
sorain az elemi transzformációkat, majd írjuk fel a megoldást
paraméteres alakban:
⎡2 − 4 − 2 0⎤ ⎡− 1 − 9 − 10 0⎤ ⎡− 1 − 9 − 10 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢3 5 8 0⎥ ~ ⎢3 5 8 0⎥ ~ ⎢ 0 − 22 − 22 0⎥ ~
⎢⎣5 0 5 0⎥⎦ ⎢⎣ 5 0 5 0⎥⎦ ⎢⎣ 0 − 45 − 45 0⎥⎦
⎡− 1 − 9 − 10 0⎤ ⎡1 9 10 0⎤ ⇒ λ1 + 9λ 2 + 10λ3 = 0
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢0 1 1 0⎥ ~ ⎢0 1 1 0⎥ ⇒ λ 2 + λ3 = 0 ⇒ λ 2 = −λ3
⎢⎣ 0 1 1 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦ ⇒ 0=0
λ1 − 9λ3 + 10λ3 = 0 ⇒ λ1 = 9λ3 − 10λ3 = −λ3

A keresett határozatlan megoldás tehát a (λ1 , λ2 , λ3 ) = (− λ3 ,−λ3 , λ3 )
rendezett hármas, ahol λ3 ∈ R . Ha például λ3 = −1 akkor az
G G G
a + b − c = 0 lineáris összefüggést kapjuk, ami azt jelenti, hogy például
G G G G G G
a c vektort az a és b vektorok segítségével a c = a + b alakban
fejezhetjük ki.
7.0.5. Feladat:
Határozzuk meg az adott vektorhalmazzal generált V vektortér

dimenzióját és minden lehetséges bázisát:
G
{
G G
}
A = a = (2,3,5), b = (− 4,5,0 ), c = (− 2,8,−3) .
______________________________________________________
210
Megoldás:
A második feladatban megállapítottuk, hogy ezek a vektorok

lineárisan függetlenek. Ez azt jelenti, hogy az A vektorhalmazban három
lineárisan független vektor van, ezért a dimenzió: dim(V ) = 3 . Így
mindhárom vektor eleme az általuk generált vektortér bázisának, ezért
G G G
{ }
csak egy bázis lehetséges, ez pedig a B = a , b , c halmaz.
7.0.6. Feladat:
Határozzuk meg annak a V vektortérnek a dimenzióját és

bázisát, amelyet az adott halmaz elemei generálnak:
G
{ G G
}
A = a = (2,3,5), b = (− 4,5,0 ), c = (− 2,8,5) .
Megoldás:
A negyedik feladatban megállapítottuk, hogy ezek a vektorok
lineárisan összefüggőek. A bővített mátrixot a következő alakra
transzformáltuk:
⎡1 9 10 0⎤
⎢ ⎥
A~ ⎢0 1 1 0⎥ .
⎢⎣0 0 0 0⎥⎦
Ebben egy nulla-sorunk van, ez pedig a lineáris függőséget

mutatja egy szabadságfokkal, tehát két lineárisan független vektorunk
van. Ezért az általuk generált vektortér dimenziója dim(V ) = 2 . A
vektortér bármelyik bázisába két lineárisan független vektor kell
G G
{ } G G
kerüljön, ebben a feladatban ezek lehetnek a B1 = a , b , B2 = { a , c } és
G G
{ }
B3 = b , c bázisok.
7.0.7. Feladat:
Mutassuk meg, hogy az

______________________________________________________
211
G G G G
a = (3,3,8,−2 ), b = (2,1,3,0 ),
c = (0,−1,0,1), d = (− 1,−2,2,1)
G G G
vektorok lineárisan függőek, majd fejezzük ki az a vektort a b , c és
G
d vektorok segítségével.
Megoldás:
A lineáris függőséget a következő egyenlet megoldásával
igazoljuk:
G G G G G
λ1a + λ2b + λ3c + λ4 d = 0 ,
⎡3⎤ ⎡ 2⎤ ⎡0⎤ ⎡ − 1⎤
⎢3⎥ ⎢1 ⎥ ⎢− 1⎥ ⎢ − 2⎥ G
λ1 ⎢ ⎥ + λ2 ⎢ ⎥ + λ3 ⎢ ⎥ + λ4 ⎢ ⎥ = 0 ,
⎢8 ⎥ ⎢ 3⎥ ⎢0⎥ ⎢2⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣ − 2⎦ ⎣0⎦ ⎣1⎦ ⎣1 ⎦
3λ1 + 2λ2 − λ4 = 0
3λ1 + 1λ2 − λ3 − 2λ4 = 0
,
8λ1 + 3λ2 + 2λ4 = 0
− 2λ1 + + λ3 + λ4 = 0
3 2 0 −1 0 0 0 −1
− 3 − 3 −1
3 1 −1 − 2 − 3 − 3 −1 − 2
D= = = 14 7 0 =
8 3 0 2 14 7 0 2
1 2 1
−2 0 1 1 1 2 1 1
− 3 − 3 −1
= 14 7 0 = −1(− 14 + 14 ) = 0 .
−2 −1 0
Mivel a szabad tagok oszlopa nulla-oszlop, így érvényes, hogy:

______________________________________________________
212
Dλ1 = Dλ2 = Dλ3 = Dλ4 = 0 ,
és a Cramer-szabályból következik, hogy:
D ⋅ λ1 = Dλ1 ⇒ 0 ⋅ λ1 = 0 ⇒
λ1 ∈ R ,
D ⋅ λ 2 = Dλ 2 ⇒ 0 ⋅ λ2 = 0 ⇒ λ2 ∈ R ,
D ⋅ λ3 = Dλ3 ⇒ 0 ⋅ λ3 = 0 ⇒
λ3 ∈ R ,
D ⋅ λ 4 = Dλ 4 ⇒ 0 ⋅ λ4 = 0 ⇒ λ4 ∈ R .
Az egyenletrendszer tehát határozatlan, a triviális megoldás

mellett létezik még számtalan sok megoldás azokban az esetekben,
mikor a λ1 ≠ 0 ∨ λ2 ≠ 0 ∨ λ3 ≠ 0 ∨ λ4 ≠ 0 , ami azt mutatja, hogy az
G
adott vektorok lineárisan függőek, tehát az a vektor valóban kifejezhető
G G G
a b , c és d vektorok segítségével. Hogy ezt az összefüggést
G G K G
felírhassuk, meg kell oldanunk az a = xb + yc + zd vektoregyenletet.
⎡ 3⎤ ⎡2⎤ ⎡0⎤ ⎡ − 1⎤ 2x − z = 3
⎢ 3⎥ ⎢ ⎥ ⎢− 1⎥ ⎢− 2⎥ x − y − 2z = 3
⎢ ⎥ = x ⎢1 ⎥ + y ⎢ ⎥ + z⎢ ⎥ ⇔ ,
⎢8 ⎥ ⎢3⎥ ⎢0⎥ ⎢2⎥ 3x + 2z = 8
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣ − 2⎦ ⎣0 ⎦ ⎣1⎦ ⎣1 ⎦ y + z = −2
⎡2 0 − 1 3⎤ ⎡2 0 −1 3⎤ ⎡2 0 −1 3⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢1 − 1 − 2 3⎥
~ ⎢− 3 − 1 0 − 3⎥
~ ⎢− 3 − 1 0 − 3⎥
~
⎢3 0 2 8 ⎥ ⎢7 0 0 14 ⎥ ⎢1 0 0 2⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣0 1 1 − 2⎥⎦ ⎢⎣ 2 1 0 1 ⎥⎦ ⎢⎣ − 1 0 0 − 2⎥⎦
⎡2 0 −1 3⎤ ⇒ 2x − z = 3 ⇒ z = 1
⎢ ⎥
− 3 −1 0 − 3⎥ ⇒ − 3x − y = −3 ⇒ y = −3
~⎢ .
⎢1 0 0 2⎥ ⇒ x=2
⎢ ⎥
⎣⎢ 0 0 0 0 ⎦⎥ ⇒ 0=0
______________________________________________________
213
Feladatgyűjtemény
G G G GDiszkrét matematika
A keresett összefüggés az a és b , c , d vektorok között az
G G K G
a = 2b − 3c + d vektoregyenlettel írható fel.
7.0.8. Feladat:
G
G
{ K G
Az A = a = (1,2,−1,3), b = (4,1,0,1), c = (6,5,−3,2 ), d = (10,−1,2,−3) }
vektorhalmaz a V vektorteret generálja. Határozzuk meg ennek a
vektortérnek a dimenzióját, valamint az összes lehetséges bázisát.
Megoldás:
dim (V ) = rang ( A) = lineárisan független vektorok száma az A halmazban

G G G G
λ1a + λ2b + λ3c + λ4 d = 0 ,
⎡1⎤ ⎡ 4⎤ ⎡6⎤ ⎡ 10 ⎤ ⎡0⎤

⎢2⎥ ⎢1 ⎥ ⎢5⎥ ⎢ − 1⎥ ⎢0⎥
λ1 ⎢ ⎥ +λ ⎢ ⎥ +λ ⎢ ⎥ +λ ⎢ ⎥ = ⎢ ⎥ ,
⎢− 1⎥ 2 ⎢0⎥ 3 ⎢− 3⎥ 4 ⎢ 2 ⎥ ⎢0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣3⎦ ⎣1 ⎦ ⎣2⎦ ⎣− 3⎦ ⎣0⎦
λ1 + 4λ2 + 6λ3 + 10λ4 = 0

2λ1 + λ2 + 5λ3 − λ4 = 0
.
− λ1 − 3λ3 + 2λ4 = 0
3λ1 + λ2 + 2λ3 − 3λ4 = 0
Mivel ez egy homogén lineáris egyenletrendszer, számítsuk ki a

determinánsát:
1 4 6 10 1 4 6 10
−7 −7 − 21
2 1 5 −1 0 −7 −7 − 21
D= = = 4 3 12 =
−1 0 − 3 2 0 4 3 12
− 11 − 16 − 33
3 1 2 −3 0 − 11 − 16 − 33
______________________________________________________
214
1 1 3 1 0 0
= −7 4 3 12 = −7 4 −1 0 = 0 ⇒
− 11 − 16 − 33 − 11 − 5 0
az egyenletrendszernek van nemtriviális megoldása is, vagyis az adott

vektorhalmaz lineárisan függő. Azt, hogy közülük hány vektor
lineárisan független, a Gauss-féle eliminációs módszer segítségével
határozhatjuk meg.
⎡1 4 6 10 0 ⎤ ⎡1 4 6 10 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢2 1 5 −1 0⎥ ⎢0 − 7 − 7 − 21 0⎥
~ ~
⎢− 1 0 −3 2 0 ⎥ ⎢0 4 3 12 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢⎣ 3 1 2 −3 0⎥⎦ ⎢⎣0 − 11 − 16 − 33 0⎥⎦
⎡1 4 6 10 0⎤ ⎡1 4 6 10 0 ⎤ ⎡1 4 6 10 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
0 1 1 3 0⎥ ⎢0 1 1 3 0⎥ ⎢0 1 1 3 0⎥
~⎢ ~ ~ .
⎢0 4 3 12 0⎥ ⎢0 0 −1 0 0⎥ ⎢0 0 1 0 0⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣⎢0 11 16 33 0⎦⎥ ⎣⎢0 0 5 0 0⎦⎥ ⎣⎢0 0 0 0 0⎦⎥
A bővített mátrix legutolsó alakjában egy nulla-sorunk és három

nemnulla-sorunk van, ami azt jelenti, hogy az adott vektorok közül
három a lineárisan független, vagyis rang ( A) = 3 és dim (V ) = 3 .
Hogy meghatározhassuk a lehetséges bázisokat, keressük meg a
vektorok közötti lineáris összefüggést:
λ1 + 4λ2 + 6λ3 + 10λ4 = 0
λ2 + λ3 + 3λ4 = 0
⇒ (λ1 , λ 2 , λ3 , λ 4 ) = (2λ 4 ,−3λ 4 ,0, λ 4 ) , λ4 ∈ R .
λ3 = 0
0=0
G G G G
A λ1a + λ2b + λ3c + λ4 d = 0 egyenletet tehát felírhatjuk a következő
alakban:
______________________________________________________
215
Feladatgyűjtemény
G G G GDiszkrét matematika
G G
( G
)
2λ 4 a − 3λ 4 b + 0c + λ 4 d = 0 ⇒ λ 4 2a − 3b + d = 0 ∀λ 4 ∈ R ,
G G G
( )
⇒ 2a − 3b + d = 0 .
G G G
A kapott eredmény azt mutatja, hogy az a , b , d vektorok
lineárisan függőek, ezért egyik bázisban sem lehetnek benne egyszerre.
G
A c vektor független minden más vektortól, ezért minden bázisban
benne kell legyen. Mivel a dimenzió 3, minden bázisban három
független vektor kell legyen, így az összes lehetséges bázis:
G G G G G G G G G
{ } { } { }
B1 = a , b , c , B2 = a , c , d , B3 = b , c , d .
7.0.9. Feladat:
⎡3 0 0⎤
Határozzuk meg az A = ⎢⎢0 0 1⎥⎥ mátrix karakterisztikus
⎢⎣0 4 0⎥⎦
mátrixát és karakterisztikus polinomját.
Megoldás:
Az A mátrix karakterisztikus mátrixa az A − λE mátrix, a

karakterisztikus polinomot pedig a A − λE determináns kifejtésével
kapjuk. A karakterisztikus mátrix:
⎡ 3 0 0⎤ ⎡1 0 0⎤ ⎡3 − λ 0 0 ⎤
A − λE = ⎢0 0 1⎥ − λ ⎢⎢0 1 0⎥⎥ = ⎢⎢ 0
⎢ ⎥ −λ 1 ⎥⎥ .
⎢⎣0 4 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 1⎥⎦ ⎢⎣ 0 4 − λ ⎥⎦
A karakterisztikus polinom:
3−λ 0 0
−λ 1
P(λ ) = A − λE = 0 −λ 1 = (3 − λ )
4 −λ
( )
= (3 − λ ) λ2 − 4 .
0 4 −λ
______________________________________________________
216
7.0.10. Feladat:
⎡3 0 0⎤
Számítsuk ki az A = ⎢⎢0 0 1⎥⎥ mátrix karakterisztikus gyökeit.
⎢⎣0 4 0⎥⎦
Megoldás:
Az A mátrix karakterisztikus gyökei (nullái) a karakterisztikus

egyenletének gyökei (megoldásai). A karakterisztikus egyenletet a
karakterisztikus polinom nullával való kiegyenlítésével kapjuk.
Keressük meg ezeket a gyököket:
A − λE = 0 ,
(3 − λ )(λ2 − 4) = 0 ,
(3 − λ )(λ − 2)(λ + 2) = 0 ,
3− λ = 0 ∨ λ − 2 = 0 ∨ λ +2 = 0,
Ezekből az egyenletekből kapjuk a három karakterisztikus gyököt:
λ1 = 3, λ2 = 2, λ3 = −2 .
7.0.11. Feladat:
⎡3 0 0⎤
Határozzuk meg az A = ⎢⎢0 0 1⎥⎥ mátrix karakterisztikus
⎢⎣0 4 0⎥⎦
vektorait (invariáns irányait).
Megoldás:
Minden karakterisztikus gyökhöz tartozik egy karakterisztikus

G G
vektor. Ezeket a vektorokat az Axi = λi xi egyenletekből kapjuk.
______________________________________________________
217
G G G G G
λ1 = 3 ⇒ Ax1 = 3x1 ⇒ Ax1 − 3x1 = 0 ⇒ ( A − 3E )x1 = 0 ⇒
⎡0 0 0 ⎤ ⎡α1 ⎤ ⎡0⎤ ⎡0 0 0 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⇒ ⎢0 − 3 1 ⎥ ⎢ β1 ⎥ = ⎢0⎥ ⇒ ⎢0 − 3 1 0⎥ ⇒
⎢⎣0 4 − 3⎥⎦ ⎢⎣ γ 1 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦ ⎢⎣0 − 5 0 0⎥⎦
0=0 α1 ∈ R
G
⇒ −3β1 + γ 1 = 0 ⇒ γ 1 = 0 ⇒ x1 = (α1 ,0,0 ) = α1 (1,0,0 ) .
−5β1 = 0 β1 = 0
G
ha α1 = 1 akkor x1 = (1,0,0 ) .
G G G G G
λ2 = 2 ⇒ Ax2 = 2x2 ⇒ Ax2 − 2 x2 = 0 ⇒ ( A − 2 E )x2 = 0 ⇒
⎡1 0 0 ⎤ ⎡α 2 ⎤ ⎡0⎤ ⎡1 0 0 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⇒ ⎢ 0 − 2 1 ⎥ ⎢ β 2 ⎥ = ⎢0 ⎥ ⇒ ⎢ 0 − 2 1 0⎥ ⇒
⎢⎣0 4 − 2⎥⎦ ⎢⎣ γ 2 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦
α2 = 0 α2 = 0
G
− 2 β 2 + γ 2 = 0 ⇒ γ 2 = 2 β 2 ⇒ x2 = (0, β 2 ,2 β 2 ) = β 2 (0,1,2 ) ,
0=0 0=0
G
β 2 ∈ R . Ha β 2 = 1 akkor x2 = (0,1,2) .
G G G G G
λ3 = −2 ⇒ Ax3 = −2 x3 ⇒ Ax3 + 2 x3 = 0 ⇒ ( A + 2 E )x3 = 0
⎡5 0 0⎤ ⎡α 3 ⎤ ⎡0⎤ ⎡5 0 0 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⇒ ⎢0 2 1 ⎥ ⎢ β 3 ⎥ = ⎢0 ⎥ ⇒ ⎢ 0 2 1 0⎥ ⇒
⎢⎣0 4 2⎥⎦ ⎢⎣ γ 3 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦
______________________________________________________
218
5α 3 = 0 α3 = 0
G
2β3 + γ 3 = 0 ⇒ γ 3 = −2 β 3 ⇒ x3 = (0, β 3 ,−2β 3 ) = β 3 (0,1,−2 ) ,
0=0 0=0
G
β 3 ∈ R . Ha β 3 = 1 akkor x3 = (0,1,−2) .
7.0.12. Feladat:
⎡− 26 − 18 − 27 ⎤
Határozzuk meg az A = ⎢⎢ 21 15 21 ⎥⎥ mátrix karakterisz-
⎢⎣ 12 8 13 ⎥⎦
tikus polinomját és karakterisztikus gyökeit.
Megoldás:
− 26 − λ − 18 − 27 1− λ − 18 − 27
A − λE = 21 15 − λ 21 = 0 15 − λ 21 =
12 8 13 − λ λ −1 8 13 − λ
1− λ −18 −27 1− λ −18 −27

= 0 15 − λ 21 = 0 15 − λ 21 =
λ −1 8 13 − λ 0 −10 −14 − λ
15 − λ 21
= (1 − λ ) = (1 − λ ) ( (15 − λ )( −14 − λ ) + 210 ) =
−10 −14 − λ
= (1 − λ ) ( −210 − 15λ + 14λ + λ 2 + 210 ) =
= (1 − λ ) ( λ 2 − λ ) = λ (1 − λ )( λ − 1) = −λ ( λ − 1) ,
2
______________________________________________________
219
A karakterisztikus polinom a P(λ ) = λ (λ − 1) polinom.

2
A karakterisztikus gyököket a karakterisztikus egyenlet

megoldásával kapjuk:
− λ (λ − 1) = 0 ⇔ λ = 0 ∨ (λ − 1)2 = 0 ⇔ λ1 = 0 ∨ λ2 3 = 1 .
2
Az A mátrixnak tehát két szám a karakterisztikus gyöke, ezek a

λ1 = 0 és λ2 = 1 számok.
7.0.13. Feladat:
Határozzuk meg az adott mátrix karakterisztikus vektorait:

⎡− 26 − 18 − 27 ⎤
A = ⎢⎢ 21 15 21 ⎥⎥ .
⎢⎣ 12 8 13 ⎥⎦
Megoldás:
G G
A karakterisztikus vektorokat az Axi = λi xi , i = 1,2
vektoregyenletek megoldásával kapjuk. A karakterisztikus gyököket az
előző feladatból ismerjük, λ1 = 0 és λ 2 3 = 1 .
⎡− 26 − 18 − 27 ⎤ ⎡α1 ⎤ ⎡0⎤
G G G
λ1 = 0 ⇒ Ax1 = 0x1 ⇒ Ax1 = 0 ⇒ ⎢⎢ 21 15 21 ⎥⎥ ⎢⎢ β1 ⎥⎥ = ⎢⎢0⎥⎥ .
⎢⎣ 12 8 13 ⎥⎦ ⎢⎣ γ 1 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦
⎡− 26 − 18 − 27 0⎤ ⎡ − 2 − 2 − 1 0⎤ ⎡2 2 1 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 21 15 21 0⎥ ~ ⎢ 21 15 21 0⎥ ~ ⎢7 5 7 0⎥ ~
⎢⎣ 12 8 13 0⎥⎦ ⎢⎣ 12 8 13 0⎥⎦ ⎢⎣12 8 13 0⎥⎦
______________________________________________________
220
⎡ 2 2 1 0⎤ ⎡2 2 1 0⎤ 2α1 + 2 β1 + γ 1 = 0
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
~ ⎢−7 −9 0 0⎥ ~ ⎢7 9 0 0⎥ ⇒ 7α1 + 9 β1 = 0 ⇒
⎢⎣− 14 − 18 0 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦ 0=0
14α1 4α
γ 1 = −2α1 + =− 1
9 9
7α1
⇒ β1 = − ⇒
9
G ⎛ 7α 4α ⎞ − α1
x1 = ⎜ α1 ,− 1 ,− 1 ⎟ = (− 9,7,4) ,
⎝ 9 9 ⎠ 9
G
α1 ∈ R , ha pedig α1 = −9 akkor x1 = (− 9,7,4) .
G G G G G
λ2 = λ3 = 1 ⇒ Ax2 = 1x2 ⇒ A x − 1 x 1 = 0 ⇒ ( A − E )x2 = 0 ⇒
⎡− 27 − 18 − 27⎤ ⎡α 2 ⎤ ⎡0⎤
⇒ ⎢ 21 14 21 ⎥⎥ ⎢⎢ β 2 ⎥⎥ = ⎢⎢0⎥⎥ ⇒
⎢
⎢⎣ 12 8 12 ⎥⎦ ⎢⎣ γ 2 ⎥⎦ ⎢⎣0⎥⎦
⎡ − 27 − 18 − 27 0⎤ ⎡3 2 3 0⎤ ⎡3 2 3 0⎤
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎢ 21 14 21 0⎥ ~ ⎢3 2 3 0 ⎥ ~ ⎢0 0 0 0⎥ ⇒
⎢⎣ 12 8 12 0⎥⎦ ⎢⎣3 2 3 0⎥⎦ ⎢⎣0 0 0 0⎥⎦
2β
3α 2 + 2β 2 + 3γ 2 = 0 γ 2 = −α 2 − 2
3 G ⎛ 2β ⎞
0=0 ⇒ 0=0 ⇒ x2 = ⎜ α 2 ,β 2,−α 2 − 2 ⎟ ,
⎝ 3 ⎠
0=0 0=0
G ⎛ 2⎞
α 2 , β2 ∈ R , következik, hogy x2 = α 2 (1,0,−1) + β 2 ⎜ 0,1,− ⎟ .
⎝ 3⎠
______________________________________________________
221
7.0.14. Feladat:
Határozzuk meg az A mátrix minimális polinomját, ha

⎡− 26 − 18 − 27⎤
A = ⎢⎢ 21 15 21 ⎥⎥ .
⎢⎣ 12 8 13 ⎥⎦
Megoldás:
A mátrix minimális polinomját úgy kapjuk, hogy a

karakterisztikus polinomból kihagyjuk a többszörös tényezőket
(gyököket). Így az A mátrix minimális polinomja: Pmin (λ ) = λ (λ − 1) .
7.0.15. Feladat:
Felhasználva az adott mátrix minimális polinomját, számítsuk ki

2005
az A mátrixot, ha:
⎡− 26 − 18 − 27⎤
A = ⎢⎢ 21 15 21 ⎥⎥ .
⎢⎣ 12 8 13 ⎥⎦
Megoldás:
A Cayley-Hamilton tétel szerint, minden mátrix kielégíti a saját
karakterisztikus polinomját, tehát a minimálpolinomját is. Ezért:
P(λ ) = λ (λ − 1) ⇒ P( A) = 0 ,
2
Pmin (λ ) = λ (λ − 1) ⇒ Pmin ( A) = 0 ⇒ A( A − E ) = 0 ⇒
A2 − A = 0 ⇒ A 2 = A , A 3 = A 2 A = A ⋅ A = A 2 = A ,
A4 = A3 A = A ⋅ A = A2 = A , .... , An = A ⇒ A2005 = A .
______________________________________________________
222
7.1.1._______________
Feladat
⎡ 1 i 1 + i⎤
Adott az A = ⎢ − i 2 1 ⎥ mátrix a komplex számok
⎢ ⎥
⎢⎣ 1 − i 1 3 ⎥⎦
halmazán. Határozza meg a mátrix karakterisztikus polinomját és
sajátértékeit.
________
Megoldás:
A karakterisztikus egyenlet a következő: det(A – λE) = 0. A
karakterisztikus egyenlet megoldási a mátrix sajátértékei:
1− λ i 1+ i
det(A – λE) = −i 2−λ 1 = –λ3 + 6λ2 – 7λ = 0.
1− i 1 3− λ
A sajátértékek: λ1 = 0 és λ2/3 = 3± 2 .
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg az A mátrix karakterisztikus polinomját és
sajátértékeit ha adott a mátrix:
⎡1 − 3 4 ⎤
A = ⎢⎢4 − 7 8 ⎥⎥.
⎢⎣6 − 7 7 ⎥⎦
______________________________________________________
223
7.1.2._______________
Feladat
Legyen az { a, b, c } vektorhármas a V vektortér egy bázisa.

Vizsgálja ki, hogy lehet-e az { a+b, a+c, b+c } vektorhalaz is bázis?
________
Megoldás:
Szükséges kivizsgálni az új vektorhármas lineáris

függetlenségét. Ha függetlenek, akkor a V tér bázisát alkothatják. A
kérdés tehát a következő: lehet-e α, β és γ számok nemtriviális
(legalább egyik nemnulla) értékére a vektorok lineáris kombinációja 0?
α (a+b) + β (a+c) + γ (b+c) = 0 ⇔

⇔ (α + β) a + (α + γ ) b + ( β + γ ) c = 0.
A válasz az alábbi homogén egyenletrendszer megoldásából

következik:
α + β = 0, α + γ = 0, β + γ + 0,
mivel { a, b, c } vektorok bázist alkotnak, tehát lineáris kombinációjuk
csak a triviális esetben tűnik el.
Ha a homogén egyenletrendszer determinánsa nem 0, akkor csak

a triviális megoldás létezik, ha az a determináns 0, akkor létezik
nemnulla megoldás is, tehát a vektorok összefüggőek lennének, de:
1 1 0
A rendszer determinánsa: 1 0 1 = −2 ≠ 0 .
0 1 1
Ez a tény azt jelenti, hogy az { a+b, a+c, b+c } vektorhármas
lineárisan független, tehát a V tér bázisát alkothatják.
______________________________________________________
224
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a feltételeket amelyek teljesülése esetén az alábbi
vektorok az R4 tér bázisát alkothatják.
⎧⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞⎛ 1⎞⎫
⎨ ⎜1 + , 1, 1, 1⎟, ⎜1, 1 + , 1, 1⎟, ⎜1, 1, 1 + , 1⎟, ⎜1, 1, 1, 1 + ⎟ ⎬ .
⎩⎝ a ⎠ ⎝ b ⎠ ⎝ c ⎠⎝ d⎠⎭
7.1.3._______________
Feladat
Adott az alábbi vektorrendszer:
W = { a = (2,1,3,1), b = (1,2,0,1), c = (–1,1,–3,0), d = (1,5,–3,2) }.
a) Határozza meg az általuk generált tér dimenziószámát,
b) Állapítsa meg a vektorok között fennálló összefüggéseket,
c) Mely vektorok alkothatják a generált tér bázisát?
________
Megoldás:
Induljunk ki az α a + β b + γ c + δ d = 0 összefüggésből.
(Vegyük figyelembe, hogy az egyenlőség jobb oldalán a „nullvektor”
áll: 0 = (0, 0, 0, 0)). Írjuk fel a követelményből származó skaláris
egyenleteket:
((2α+β–γ+δ),(α+2β+γ+5δ),(3α –2γ–3δ),(α+β+2δ)) = 0 = (0, 0, 0, 0).
A vektorok egyenlőségének definíciójából következik, hogy ez

az egyenlőség csak akkor igaz, ha a megfelelő koordináták egyenlők. Ez
a kikötés egy lineáris homogén egyenletrendszerhez vezet:
2α + β – γ + δ = 0
α +2β + γ + 5δ = 0
3α –2γ – 3δ = 0
α+ β + 2δ = 0.
______________________________________________________
225
Vegyük észre, hogy a rendszer mátrixának oszlopait pontosan az
adott vektorok koordinátái alkotják. Oldjuk meg ezt a rendszert!
⎡2 1 −1 1 ⎤
⎢1 5⎥
⎢
2 1
⎥~ ⎡1 2 1 5⎤
⎢3 0 − 3 − 3⎥ ⎢0 1 1 3⎥ .
⎣ ⎦
⎢ ⎥
⎣1 1 0 2⎦
a) Megállapítjuk, hogy a rendszer mátrixának rangja 2, vagyis

dim(V) = 2 (tehát mindössze két független vektorunk van!). Szűrjük ki,
melyek a „felesleges” vektorok (a vektorok között fennálló
összefüggések kimutatják, melyek a helyettesíthető vektorok. (Az
összefüggések száma = a rendszer vektorainak száma mínusz a
lineárisan független vektorok száma). A „maradék” egyenletrendszert
leolvassuk a transzformált mátrixról (legyen γ és δ szabadon választott):
α + 2β + γ + 5δ = 0
β + γ + 3δ = 0,
következik: β = –γ –3δ és α = –2β – γ –5δ = 2γ + 6δ – γ – 5δ = γ + δ.
b) Most felhasználjuk ezt a megoldást és behelyettesítjük az

elsődlegesen kitűzött α a + β b + γ c + δ d = 0 lineáris kombinációba:
(γ + δ) a + (– γ – 3δ) b + γ c + δ d = 0.
Rendezzük át az összefüggést γ és δ paraméterek szerint:
γ ( a – b + c) + δ (a – 3 b + d) = 0, innen következik:
a – b + c = 0 és a – 3 b + d = 0.
(A következtetés azért helyes mert a kiinduló egyenlőség igaz γ

és δ minden tetszőlegesen választott értékére, és ez csak úgy teljesülhet,
hogy a zárójelben lévő vektorösszegek eltűnnek! Ezek a keresett
összefüggések.
______________________________________________________
226
c) A felfedezett összefüggések lehetővé teszik, hogy kiszűrjük a

többi vektorral kifejezhető valamely két „felesleges” vektort. Például
választható bázisként {a, b}, mert c és d kifejezhetők a következő
módon: c = b – a és d = 3 b – a. Ezek szerint bázis lehet a négy vektor
közül bármelyik pár (mert a fennmaradó két vektor már kifejezhető a
kiválasztott vektorok lineáris kombinációjaként: {a , b}, {a , c}, {a, d},
{b , c}, {b , d}, {c , d}.
____________
Gyakorló feladat
Igazolja, hogy az e1 = (1,1,1), e 2 = (1,1,3), e 3 = (1,2,3) vektorok
egy lehetséges bázist alkotnak az R3 térben. Határozza meg a = (6,9,14)
vektor koordinátáit erre az új bázisra vonatkozóan .
7.1.4._______________
Feladat
Adott az alábbi vektorrendszer:
V = { p = (2,1,3,–1), q = (–1,1,–3,1), r = (4,5,3,–1), s = (1,5,–3,1) }.
a) Határozza meg az általuk generált tér dimenziószámát,
b) Állapítsa meg a vektorok között fennálló összefüggéseket,
c) Mely vektorok alkothatják a generált tér bázisát?
________
Megoldás:
Alkalmazzuk az előző feladatban bemutatott megoldási eljárást:
Kiindulunk a α p + β q + γ r + δ s = 0 kapcsolatból, ami egy
homogén lineáris egyenletrendszerhez vezet. A rendszer mátrixának
oszlopvektorai azonosak a megadott vektorok koordinátáival. Az
egyenletrendszer megoldása folyamán a következő állapot adódik:
⎡ 2 −1 4 1⎤
⎢ 1 5⎥
⎢
1 5
⎥~ ⎡1 1 5 5⎤
⎢ 3 −3 3 − 3⎥ ⎢0 1 2 3⎥ .
⎣ ⎦
⎢ ⎥
⎣ −1 1 −1 1⎦
______________________________________________________
227
a) A mátrix rangja, tehát dim(V)=2 és a következő megoldáshoz

jutunk: Szabadon választjuk például γ és δ számokat, és kiszámítjuk
α és β ismeretleneket:
β = – 2γ – 3δ és α = –β – 5γ – 5δ = 2γ + 3δ – 5γ – 5δ = –3γ – 2δ.
b) Most behelyettesítjük ezt a megoldást a kiinduló lineáris

kombinációba:
(–3γ – 2δ) p + (– 2γ – 3δ) q + γ r + δ s =
=γ (–3 p –2 q + r) + δ (–2 p – 3 q + s) = 0,
A vektorok között fennálló összefüggések leolvashatók:
–3 p –2 q + r = 0 i –2 p – 3 q + s = 0.
c) Bázis lehet az adott vektorhalmaz bármely két vektora:
{p , q}, {p , r}, {p, s}, {q , r}, {q , s}, {r , s}.
____________
Gyakorló feladat
Adott öt vektor: a =(1,–2,2,4), b =(2,–4,6,0), c =(–4,8,–10,–8),
d =(3,–6,9,0) és e =(–3,2,–10,5). Határozza meg az általuk generált tér
dimenziószámát és a halmazból kiválasztható minden lehetséges bázist.
7.1.5._______________
Feladat
A vektorok A= { a, b, c, d} halmaza generálja a V teret.

Határozza meg a tér dimenziószámát és ennek a térnek az adott a
halmazból kiválasztható minden bázisát, ha ismertek a vektorok:
a= (1, 2, –1, 3), b = (4, 1, 0, 1), c = (6, 5, –3, 2), d = (10, –1, 2, –3).
________
Megoldás:
Vizsgájuk a vektorok lineáris függetlenségét. A vizsgálat a
lineáris kombinációjukra irányul: αa + βb + γc + δd = 0. Ebből a
______________________________________________________
228
vektoregyenletből egy lineáris homogén egyenletrendszer adódik. Van-e
ennek az egyenletrendszernek nemtriviális megoldása? Lássuk a
rendszer mátrixát! A Gauss-algoritmus a következőket eredményezi:
⎡ 1 4 6 10⎤ ⎡ 1 4 10 ⎤
6
⎢ 2 1 5 − 1 ⎥⎥ ~ ⎢⎢ 0 −7 − 21⎥⎥ ~
−7
⎢
⎢ −1 0 −3 2⎥ ⎢ 0 4 3 12 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣ 3 1 2 − 3⎦ ⎣ 0 − 11 − 16 − 33⎦
⎡ 1 4 6 10⎤ ⎡ 1 4 6 10⎤
⎢ 3⎥⎥ ~ ⎢ 0
~⎢ 0 1 −7
⎢ 1 − 7 3⎥⎥ .
⎢ 0 0 31 0⎥
⎢ ⎥ ⎢⎣ 0 0 1 0 ⎥⎦
⎣ 0 0 − 93 0⎦
Azonnal belátható, hogy feltétlenül γ = 0 (ez c vektor minden
más vektortól való teljes függetlenségét jelenti), a fennmaradó
ismeretlenekre még marad 1 szabadságfok. Válasszuk szabadon a δ
számot! Következik α = 2δ és β = –3δ. Megállapítjuk a tér
dimenziószámát: dim(V) = 3, és a vektorok között fennálló
kapcsolatokat:
αa + βb + γc + δd =2δa –3δ b + 0 c + δd = δ(a–3b+d)=0.
Mivel választásunk δ≠0 (miért?), következik: a–3b+d = 0. Ez
azt jelenti, hogy az egyenlőségben jelenlévő három vektor nem lehet
bázis (összefüggőek!) A bázisnak három eleme van amelyek között
mindig jelen van c (mert független a többitől). Ezek szerint a lehetséges
bázisok az alábbi vektorhármasok:
{a, b, c}, {a, c, d}, {b, c, d}.
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg az adott öt vektor által generált tér
dimenziószámát és a halmazból kiválasztható minden lehetséges bázist.
a1 = (1, 0, 0, –1), a2 = (2, 1, 1, 0), a3 = (1, 1, 1, 1),

a4 = (1, 2, 3, 4), a5 = (0, 1, 2, 3).
______________________________________________________
229
7.1.6._______________
Feladat
Határozza meg az A mátrix sajátértékeit és sajátvektorait:
⎡3 1 − 1⎤
A = ⎢⎢0 2 0 ⎥⎥ .
⎢⎣1 1 1 ⎥⎦
________
Megoldás:
Az egyetlen sajátérték x = 2, azért mert:
3− x 1 −1
0 = −( x − 2 ) .
3
det( A − xE ) = 0 2−x
1 1 1− x
⎡ 1 1 −1 ⎤
Ha x=2, akkor az A–xE mátrix az ⎢⎢ 0 0 0 ⎥⎥ ~ [1, 1, –1] alakot
⎢⎣ 1 1 − 1 ⎥⎦
veszi fel. Innen a sajátvektorok a következő módon származtathatók: a
kétszeres szabadságfok miatt válasszuk x1= α, és x2 = β számokat, és
kiszámítjuk x3 ismeretlent: x3 = x1 + x2 = α + β.
A sajátvektorok tehát:
(x1, x2, x3) = ( α, β, α + β) = α (1, 0, 1) + β (0, 1, 1).

____________
Gyakorló feladat
Határozza meg az A mátrix sajátértékeit és sajátvektorait:
⎡3 1 0 ⎤
⎢
A = ⎢− 4 − 1 0 ⎥⎥ .
⎢⎣ 4 − 8 − 2⎥⎦
______________________________________________________
230
7.1.7._______________
Feladat
Határozzuk meg az A mátrix karakterisztikus polinomját,
sajátértékeit és sajátvektorait:
⎡ 1 0 0 0⎤
⎢ 0 0 1 0⎥
A=⎢ ⎥.
⎢ 0 1 0 0⎥
⎢ ⎥
⎣ 0 0 0 1⎦
________
Megoldás:
1− λ 0 0 0
det(A–λE ) = 0 − λ 1 0 = (λ–1)3(λ+1).
0 1 −λ 0
0 0 0 1− λ
Innen kiolvashatók a sajátértékek: λ1 =1 és λ2 = –1.
Ha λ1 =1, akkor háromszoros szabadságfokunk van, mert az
A–λ1 E mátrix mindössze egyetlen sorra vezetődik vissza: [0 –1 1 0],
és ez egy egyenletet jelent:
0x1 – x2 + x3 +0x4 = 0.
Észrevesszük, hogy eleve x1 és x4 bármely értéket felveheti, míg
x2 = x3. Az általános megoldás (vagyis az invariáns al-tereket generáló
vektorok) a következők:
(x1 , x2 , x3 , x4) =(x1 , x2 , x2 , x4) =
= x1 (1, 0, 0, 0) + x2 (0, 1, 1, 0) + x4 (0, 0, 0, 1).
Ha λ2 = –1, akkor mindössze 1 szabadságfokunk van és az A–λ2 E
mátrix a következő lesz:
⎡ 1 0 0 0⎤
⎢ 0 1 1 0⎥ .
⎢ ⎥
⎢⎣ 0 0 0 1⎥⎦
______________________________________________________
231
Belátható, hogy azon homogén egyenletrendszer megoldása,
amelynek ez a mátrixa, a következő: x1 = x4 = 0, és x2 = –x3 . Most
felírjuk az általános megoldást (ahonnan leolvasható a sajátvektor):
(x1 , x2 , x3 , x4) =(0, x2 , –x2, 0) = x2 (0, 1, –1, 0).
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg a B mátrix valós ⎡ 0 2 1⎤
sajátértékeit, és az ezekhez a sajátértékekhez B = ⎢⎢ −2 0 3 ⎥⎥
tartozó sajátvektorokat: ⎢⎣ −1 −3 0 ⎥⎦
7.1.8._______________
Feladat
Határozza meg az A mátrix által ⎡0 0 0 1⎤
meghatározott lineáris transzformáció ⎢0 1 0 0⎥⎥
karakterisztikus polinomját, sajátértékeit, és A=⎢
⎢0 0 1 0⎥
sajátvektorait: . ⎢ ⎥
⎣1 0 0 0⎦
________
Megoldás:
−λ 0 0 1
0 1− λ 0 0
det(A–λE ) = = (λ–1)3(λ+1).
0 0 1− λ 0
1 0 0 −λ
A sajátértékek: λ1 =1 és λ2 = –1.
Ha λ1 =1 akkor a szabadságfok 3 mert az A–λ1 E mátrix

mindössze egyetlen sorra zsugorodik: [–1 0 0 1], innen az egyenlet :
–1x1 + 0 x2 +0 x3 +1x4 = 0.
______________________________________________________
232
Belátható, hogy x2 és x3 ismeretlenek bármely értéket

felvehetnek és x1 = x4. Innen következtetünk az általános megoldásra és
az invariáns irányokra (sajátvektorokra):
(x1 , x2 , x3 , x4) =(x1 , x2 , x3 , x1) =

=x1 (1, 0, 0, 1) + x2 (0, 1, 0, 0) + x3 (0, 0, 1, 0).
Ha λ2 = –1 akkor a szabadságfok 1, mert a rendszer mátrixa,

A–λ2 E a következő alakot veszi fel:
⎡ 1 0 0 1⎤
⎢ 0 1 0 0⎥ .
⎢ ⎥
⎢⎣ 0 0 1 0⎥⎦
Észrevesszük, hogy a homogén egyenletrendszer megoldása,

amelyet a fenti mátrix fejez ki, a következő: x2 = x3 = 0, és x1 = –x4 . Az
általános megoldásból kiolvasható a megfelelő sajátvektor:
(x1 , x2 , x3 , x4) =(x1 , 0 , 0 , –x1) = x1 (1, 0, 0, –1).
____________
Gyakorló feladat
a) Adott a vektorok ’ = {v1 v2 v3} halmaza, amelynek
elemei: v1 =(30, 12, 0), v2 =(30, 0, 20), v3=(0, 12, 20). Határozzuk meg
a vektorok által generált tér dimenzióját, valamint a generált tér minden
lehetséges bázisát a ’ elemei között.
b) Adott a vektorok ‘ = {u1 u2 u3} halmaza, amelynek

elemei: u1 =(10, 3, 0), u2 =(10, 0, 7), u3=(0, 3, 7). Határozzuk meg a
vektorok által generált tér dimenzióját, valamint a generált tér minden
lehetséges bázisát a ‘ elemei között.
______________________________________________________
233
7.1.9._______________
Feladat
Határozzuk meg az A mátrix karakterisztikus polinomját,
sajátértékeit és sajátvektorait:
⎡ 0 1 0⎤
A = ⎢⎢ 1 0 0 ⎥⎥ .
⎢⎣ 0 0 1 ⎥⎦
________
Megoldás:
−λ 1 0
A − λE = 1 − λ 0 = –(λ–1)2 ( λ+1).
0 0 1− λ
Innen kiolvashatók a sajátértékek: λ1 = 1 és λ2 = –1.
a) Ha λ1 = 1, akkor a rendszer mátrixa:
⎡ −1 1 0⎤
⎢ 1 −1 0 ⎥ ∼ [ − 1 1 0] ,
⎢ ⎥
⎢⎣ 0 0 0 ⎥⎦
és ebből a következő sajátvektor adódik:
v1 = (α, α, β) = α (1, 1, 0) + β (0, 0, 1).
b) Ha λ1 = –1, akkor a rendszer mátrixa:

⎡ 1 1 0⎤
⎢ ⎡ 1 1 0⎤
1 1 0 ⎥∼⎢ ,
⎢ ⎥ ⎣ 0 0 2⎥⎦
⎢⎣ 0 0 2 ⎥⎦
és ebből a következő sajátvektor adódik:
v2 = (α, –α, 0) = α (1, –1 0).
______________________________________________________
234
____________
Gyakorló feladat
(I) Adott a vektorok ’ = {a b c d}halmaza:
a = (7, 9, –5), b = (–2, 1, 3), c = (3, 11, 1) és d = (9, 8, –8).
Határozzuk meg:
a) a vektorok által generált tér dimenzióját,
b) a vektorok között fennálló összefüggéseket,
c) a generált tér minden lehetséges bázisát a ’ elemei között..
(II) Adott a vektorok ‘ = {u v w z} halmaza:

u = (9, –5, 7), v = (1, 3, –2), w = (11, 1, 3) és z = (7, –11, 11).
Határozzuk meg :
a) a vektorok által generált tér dimenzióját,
c) a generált tér minden lehetséges bázisát a ‘ elemei között.
7.1.10._______________
Feladat
Határozzuk meg a vektorok A = {a, b, c, d, e} halmaza által
generált V tér dimenziószámát, ha ismertek a vektorok közötti alábbi
összefüggések:
a – 2b + c – d + 4e = 0,
a – 3b + 3c + d + 5e = 0,
–a + 2b + 2d – 2e = 0,
2a – 4b + 2c – d + 8e = 0.
________
Megoldás:
A tér dimenziója a teret generáló vektorhalmazban jelenlévő
maximális számú lineárisan független vektorok száma. Világos, ez a
vektorhalmaz nem független vektorok sokasága, mert léteznek közöttük
összefüggések. Vajon valóban négy összefüggés létezik, esetleg ezek
között is van felesleges? Ez a központi kérdés.
______________________________________________________
235
Ha mindezek az egyenletek függetlenek egymástól, akkor csak

egy vektorunk van, a többiek ennek a vektornak a függvényei. Ha csak
egyetlen kapcsolat is eliminálható, az már két független vektort jelent,
és így tovább. Megállapítandó tehát, a kapcsolatrendszer mátrixának
rangja, a generált tér dimenziója pedig a következő szám: dim(V) = 5 –
rang(M) (5 az adott vektorok száma)
⎡ 1 − 2 1 −1 4⎤
⎢ 1 −3 3 1 5 ⎥⎥
M = ⎢ .
⎢ −1 2 0 2 −2⎥
⎢ ⎥
⎣ 2 − 4 2 −1 8 ⎦
Az elemi mátrix transzformációk sora után eljutunk a független

vektorok számához, ez a rang(M) szám. Elimináljuk először az első
oszlop elemeit:
⎡ 1 − 2 1 −1 4 ⎤
⎢ 0 −1 2 2 4 ⎥
M~ ⎢ ⎥.
⎢ 0 0 1 1 2⎥
⎢ ⎥
⎣ 0 0 0 1 0⎦
Már belátható, hogy nincs is 5 vektorunk, mert a negyedik

összefüggésből d = 0 adóik, és ez a vektor „nem érdekes”. Továbbá:
⎡ 1 − 2 1 −1 4 ⎤
⎢ 0 −1 0 0 0 ⎥
M~ ⎢ ⎥,
⎢ 0 0 1 1 2⎥
⎢ ⎥
⎣ 0 0 0 1 0⎦
ahonnan belátjuk, hogy b = 0. Tehát ez is csak látszólagos „szaporítás”

volt. Ez a vektor sem játszik szerepet (nem független!). Nézzük a
következményeket: Marad A = {a, c, e}, és a kapcsolatok:
a + c + 4e = 0,
c + 2e = 0.
______________________________________________________
236
(b és d vektorok eltűnésével eltűnik a második és a negyedik
kapcsolat is, az első és harmadik pedig a fentiekre módosul). A második
egyenlőségből:
c = –2e.
Behelyettesítve az első egyenlőségbe:
a + c + 4e = 0 ⇒ a –2e + 4e = 0 ⇒ a = –2e.
Ezzel megmutattuk azt, hogy a rendszerben mindössze egyetlen
független vektor létezik: e ! Következik: dim(V) = 1.
Azonos következtetés vonható le így is:
dim(V) = 5 – rang(M) = 5 – 4 = 1,
mert azonnal belátható: rang(M) = 4.
Megjegyzés: A feladat megoldásában azt bizonyítottuk, hogy az
egyetlen független nemnulla vektor e, és egyúttal ez a bázis is. De
ugyanígy bizonyítható, hogy a bázis egyetlen vektora lehet a is, akkor c
és e fejezhető ki a vektor függvényeként. Hasonló meggondolással c is
lehet bázis, akkor a és e vektorok függenek c vektortól.
____________
Gyakorló feladat
Legyen a V vektorteret generáló vektorok halmaza A, ahol:

A = {a = (2, 0, 4, 6 ), b = (1, 9, 8, 9 ), c = (3, 0, 6, 9 ),
d = (–1,–3,–8,–9 ) i e = (–1, 3, 4, 3 ) }.
Határozza meg V tér dimenzióját és az A halmaz elemeiből
alkotott minden lehetséges bázisát.
7.1.11._______________
Feladat
Adott a vektorok {v 1 = x + 2, v 2 = 2 x 2 − 3 x, v 3 = 2 x 2 + 7}
halmaza. Lehet-e ez a vektorhalmaz a másodfokú polinomok
vektorterének bázisa? Ha igen, fejezze ki v = 2 x 2 − 6 x − 9 vektort a
bázisvektorok lineáris kombinációjaként!
______________________________________________________
237
________
Megoldás:
A vektortér bázisa csakis lineárisan független vektorhalmaz
lehet. Kialakítjuk az adott vektorok lineáris kombinációját, és keressük
a nulla-kombináció nemtriviális kielégíthetőségét.
α v1 + β v2 + γ v3 =
= α ( x + 2 ) + β (2x2 – 3x ) + γ (2x2 + 7) =
= x2 (2β + 2γ ) + x (α – 3β ) + ( 2α + 7γ ) = 0.
A polinom azonosan 0-val egyenlő, ha a polinom együtthatói
rendre 0-val egyenlők:
2β + 2γ = 0, α – 3β = 0, 2α + 7γ = 0.
Ez egy homogén lineáris egyenletrendszer amelynek van
nemtriviális megoldása, ha a rendszer determinánsa nulla. Igen, de a
determináns nem nulla, mert:
0 2 2
1 − 3 0 = 12 − 14 = −2 ≠ 0 ,
2 0 7
ami azt jelenti, hogy kizárólag a triviális (0, 0, 0) megoldás létezik, ami
az adott vektorok lineáris függetlenségét jelenti. Ezek szerint a vektorok
a bázis szerepét is játszhatják. Most keressük meg az adott polinom
előállítását a bázisvektorok (v1, v2, v3) lineáris kombinációjaként!
v = ϕ v1 + λ v2 + μ v3 =
= x2 (2λ + 2μ ) + x (ϕ – 3λ ) + ( 2ϕ + 7μ ) = 2x2 –6x – 9.
Innen egy nem homogén lineáris algebrai egyenletrendszer
következik:
2λ + 2μ = 2, ϕ – 3λ = –6, 2ϕ + 7μ = –9.
Nem nehéz belátni, mert a rendszer determinánsát már
kiszámítottuk, hogy a ϕ , λ és μ szerinti determinánsok:
Δϕ = –12, Δλ = –8 i Δμ = 6.
Következik: ϕ = 6, λ = 4 és μ = –3, vagyis
v = 6 v1 + 4 v2 – 3 v3 .
______________________________________________________
238
____________
Gyakorló feladat
Állítsa elő v = x 2 + 5 x + 9 vektort az alábbi vektorok lineáris

kombinációjaként: v 1 = x 2 − 3 , v 2 = 2 x + 5 és v 3 = x 2 + x. Lehetnek
{ v1, v2, v3 } vektorok a másodfokú polinomok vektorterének bázisa?
7.1.12._______________
Feladat
Melyik lineáris transzformáció képezi le B1=(e1 , e2 , e3 , e4)

bázist B2=(i1 , i2 , i3 , i4) bázisra, ha ismertek a következő vektorok:
e1 = (–3,2,–1,0) , e2 = (1,–1,1,1), e3 = (–1,2,1,1), e4 = (–1,–1,0,1) ,
i i1 =(2,1,0,1),i2 = (0,1,2,2), i3 = (–2,1,1,2), i4 = (1,3,1,2).
________
Megoldás:
Ismeretes, a lineáris transzformációt a mátrixa „valósítja” meg.

Vegyük figyelembe a következő tényeket is:
(i) A reguláris lineáris transzformáció mátrixa is reguláris. (A
mátrix reguláris, ha determinánsa nem nulla).
(ii) A reguláris lineáris transzformáció az n elemű lineárisan
független vektorok halmazát szintén egy n elemű lineárisan független
vektorhalmazra képezi le. Ha a kiinduló vektorhalmaz bázis volt, akkor
a képek halmaza is bázisként kezelhető!
(iii) Ha rendelkezésünkre áll egy tér két bázisa (két n elemű
lineárisan független vektorhalmaz, amelyek generálják a teret), akkor
létezik olyan reguláris lineáris transzformáció, amely az egyik bázis
vektorait éppen a másik bázis vektoraira képezi le.
Jelölje M a transzformáció mátrixát és legyen M(B1) = B2.
megjegyezzük még, hogy a rendezett n-esek ( x1, x2, x3,..., xn) jelölése
______________________________________________________
239
helyettesíthető az oszlopvektoros jelöléssel, és így az M(B1) = B2
egyenlőség felírható a következő formában:
⎡ − 3 1 −1 −1 ⎤ ⎡ 2 0 −2 1⎤
⎢ 2 −1 2 −1 ⎥ ⎢ 1 1 1 3⎥⎥
M ⋅⎢ ⎥=⎢ .
⎢ −1 1 1 0⎥ ⎢0 2 1 1⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣ 0 1 1 1⎦ ⎣1 2 2 2⎦
Figyeljünk fel arra, hogy baloldalon álló B1 mátrix oszlopai B1

bázis vektoraiból állnak, míg a jobboldali B2 mátrix oszlopait az új B2
bázis vektorainak koordinátái alkotják. Legyen most még M mátrix
ismeretlen. M mátrix meghatározására megoldjuk az M ⋅ B1 = B2
mátrixegyenletet. Az egyenletet jobbról kell szorozni B1 inverzével.
Az inverz mátrix meghatározásának lépéseit most elhagyjuk,
csak a megoldást mutatjuk be. Az olvasó ellenőrizze a leírtakat!
⎡ 3 2 −6 5⎤
⎢ 5 3 −9 8 ⎥⎥
B1 = −1, B1−1 = ⎢ ,
⎢ − 2 −1 4 − 3⎥
⎢ ⎥
⎣ −3 −2 5 − 4⎦
⎡ 7 4 − 15 12 ⎤
⎢− 3 − 2 4 − 2⎥⎥
M = B2 ⋅ B1−1 = − ⎢ .
⎢ 5 3 −9 9⎥
⎢ ⎥
⎣ 3 2 −6 7⎦
____________
Gyakorló feladat
Határozza meg az alábbi vektorokkal generált tér dimenzióját és

egyik bázisát:
e1 = (2,1,3,1), e2 = (1,2,0,1), e3 = (–1,1,–3,0).
______________________________________________________
240
7.1.13._______________
Feladat
Adott hat vektor között a következő három összefüggés:
b1 = a1 + 3a2 + 2a3 , b2 = 2a1 + 2a2 – a3 és b3 = –3a1 – 4a2.
A B1= { a1 , a2 , a3 } és a B2= { b1 , b2 , b3 } vektorhalmaz ugyanazon V
tér két bázisa. Ismertek x vektor koordinátái a B1 bázisra vonatkozóan:
x(1) = (1, 1, 1). Határozzuk meg x koordinátáit B2 bázisban.
________
Megoldás:
Az előző feladatban azt a mátrixot kerestük, amely a tér egyik
bázisát ugyanezen tér másik bázisára képezi le. Jelen esetben ez a
leképezés már eleve adott, mert a1 , a2 és a3 vektorok koordinátáit az
„első” bázisra vonatkozóknak tekintjük így: a1 = (1, 0, 0), a2 = (0, 1, 0),
a3 = (0, 0, 1), ugyanakkor b1 , b2 , b3 vektorok az „első” bázisra
vonatkozó koordinátái: b1 = (1, 3, 2), b2 = (2, 2, –1), b3 = (–3, –4, 0).
Felírható tehát az első bázist a második bázisra leképező M mátrix,
valamint korábbi megállapításaink alapján kiszámíthatjuk M–1 mátrixot
is (lévén M reguláris), és ez az inverz mátrix képezi le a második bázis
vektorait az első bázis elemeire:
⎡1 2 − 3⎤ ⎡−4 3 − 2⎤
M = ⎢ 3 2 − 4⎥⎥
⎢ ⇒ M −1
= ⎢⎢ − 8 6 − 5⎥⎥ .
⎢⎣ 2 − 1 0 ⎥⎦ ⎢⎣ − 7 5 − 4⎥⎦
Az inverz mátrixból kiolvashatók a1 , a2 és a3 vektorok

koordinátái b1 , b2 , b3 bázisra vonatkozóan – ezek a koordináták M–1
mátrix oszlopai):
a1 = –4b1 – 8b2 – 7b3 , a2 = 3b1 + 6b2 + 5b3 i a3 = –2b1 – 5b2 – 4b3.
Természetesen, b1 , b2 , b3 bázisvektorokat ebben az „új”
bázisban a következő módon fejezzük ki:
b1 = (1, 0, 0), b2 = (0, 1, 0), b3 = (0, 0, 1),
______________________________________________________
241
míg a1 , a2 , a3 vektorok koordinátái a következők:
a1 = (–4, –8, –7), a2 = (3, 6, 5), a3 = (–2, –5, –4).
Mivel x koordinátái a feladatban az „első” bázisra vonatkoznak,

vagyis azok jelentése x(1) = (1, 1, 1) = a1 + a2 + a3, ezért a második
bázisra vonatkozó koordinátákat a1 , a2 és a3 a második bázisra
vonatkozó koordinátáinak behelyettesítésével nyerjük:
x(2) = a1 + a2 + a3 =
= (–4b1 – 8b2 – 7b3) + (3b1 + 6b2 + 5b3) + (–2b1 – 5b2 – 4b3),
x(2) = –3b1 – 7b2 – 6b3 = (–3, –7, –6).
Megjegyzés egy másik megoldási mód alkalmazhatóságáról:
Jelölje x vektor koordinátáit a második bázisban (ξ1, ξ2, ξ3),

tehát:
x(2) = (ξ1, ξ2, ξ3) = ξ1b1 + ξ2b2 + ξ3b3.
Alkalmazzuk a feladatban kitűzött lineáris kombinációkat a két

bázis vektorainak kapcsolatáról, vagyis b1 , b2 , b3 bázisnak a1 , a2 , a3
bázis vektoraival való megadását:
ξ1b1 + ξ2b2 + ξ3b3 =

=ξ1(a1 + 3a2 + 2a3) + ξ2(2a1 + 2a2 – a3) + ξ3(–3a1 – 4a2).
Rendezzük át ezt az egyenlőséget úgy, hogy a1 , a2 , a3 vektorok

lineáris kombinációja legyen:
ξ1b1 + ξ2b2 + ξ3b3 =
= (ξ1 + 2ξ2 –3ξ3) a1 + (3ξ1 + 2ξ2 – 4ξ3) a2 + (2ξ1 –ξ2) a3.
Felfedezzük, hogy a vektorok egyenlősége alapján a fenti

azonosság egy lineáris egyenletrendszerhez vezet, mert x vektor a1 , a2 ,
a3 bázisban csakis egy módon fejezhető ki: a1 + a2 + a3, tehát teljesülnie
kel az alábbi egyenlőségeknek:
______________________________________________________
242
ξ1 + 2ξ2 – 3ξ3 = 1,
3ξ1 + 2ξ2 – 4ξ3 = 1,
2ξ1 – ξ2 = 1.
Oldjuk meg ezt az egyenletrendszert (vegyük észre azt is, hogy a
rendszer mátrixa a már ismert M mátrix). A megoldás azonos az első
módon nyert eredménnyel:
x(2) = (ξ1, ξ2, ξ3) = (–3, –7, –6).
____________
Gyakorló feladat
Adott a vektorok V = {a1, a2, a3, a4 } halmaza, ahol ismertek a
vektorok koordinátái (valamely bázisra vonatkozóan):
a1 = (1, 2, 3, 4), a2 = (2, 3, 4, 5), a3 = (3, 4, 5, 6), a4 = (4, 5, 6, 7 ).
Határozza meg vektorhalmaz elemei által generált tér
dimenzióját. Állapítsa meg az esetlegesen létező kapcsolatokat ezen
vektorok között. Mely vektorok lehetnek a generált tér bázisa?
7.1.14._______________
Feladat
A vektorok A = { a, b, c, d, e } halmaza generálja a V. teret.
Határozza meg a tér dimenzióját és a tér minden lehetséges bázisát az A
elemei között:
a = (1, − 2, − 3, 4 ) , b = (3, − 3, − 4, 6 ) , c = (1, 1, 2, − 2 ) ,

d = ( −2, 1, 1, − 2) , e = ( −1, 1, − 1, 2) .
________
Megoldás:
A vektorok között esetlegesen fennálló kapcsolatokat a
koordináták oszlopokba való sorakoztatásával nyert mátrix elemi
transzformációi után fedezhetjük fel:
______________________________________________________
243
⎡ 1 3 1 −2 −1⎤ ⎡1 3 1 − 2 −1 ⎤
⎢−2 −3 1 1 1 ⎥⎥ ⎢0 3 3 − 3 − 1 ⎥⎥
⎢ ~ ⎢ ~
⎢ −3 −4 2 1 −1 ⎥ ⎢0 5 5 −5 −4⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣ 4 6 −2 −2 2⎦ ⎣0 −6 −6 6 6⎦
⎡1 3 1 − 2 −1⎤
⎢0 1 1 − 1 − 1 ⎥⎥
⎢ .
⎢0 0 0 0 1⎥
⎢ ⎥
⎣0 0 0 0 0⎦
Megállapítjuk: a mátrix rangja a generált vektortér
dimenziószáma is. Ez a szám 3. Jelölje a vektorok lineáris
kombinációjában az együtthatókat α, β, γ, δ és ε. A fenti mátrix ezekre
az együtthatókra vonatkoztatott homogén egyenletrendszer mátrixa,
tehát 2 szabadságfokunk van (figyeljük meg: 5 ismeretlen mellett a
mátrix rangja 3). Következésképpen ε = 0 (ez e vektor teljes
függetlenségét jelenti – tehát bármely választott bázisban jelen van!). A
többi együtthatóval így gazdálkodunk? Szabadon választható legyen γ
és δ, úgy β = δ – γ és α = 2γ – δ lesz. Most már kifejezhető a
vektorok között fennálló lineáris kombináció a következő módon:
αa + βb + γc + δd + εe =
=(2γ – δ)a + (δ – γ)b + γc + δd + 0e =
= (2a – b + c) γ+ (–a + b + d)δ = 0.
Felfedezzük a vektorok között fennálló két összefüggést:
2a – b + c = 0 i –a + b + d = 0.
A lehetséges bázisokat három független vektor alkotja, de
feltétlenül közöttük van e vektor. Vizsgáljuk meg, hogy a felfedezett
kapcsolatok korlátozzák-e a másik két bázisvektor kiválasztásának
lehetőségeit. Mivel két vektor közötti kapcsolatot nem mutattunk ki
(csak 3 vektor közötti összefüggések ismertek), ezért a fennmaradó két
helyre bármelyik vektor pár választható a, b, c, d közül. Összesen 6
lehetőség van (4 elem másodosztályú ismétlés nélküli kombinációi):
{ a, b, e }, { a, c, e }, { a, d, e }, { b, c, e }, { b, d, e }, { c, d, e }.
______________________________________________________
244
____________
Gyakorló feladat
Adott az alábbi öt vektor:
a = (1, –2, 2, 4), b = (2, –4, 6, 0), c = (–4, 8, –10, –8),
d = (3, –6, 9, 0), e = (–3, 2, –10, 5).
Határozza meg a vektorok által generált V tér dimenzióját,
valamint a tér lehetséges bázisait az adott vektorok között.
7.1.15._______________
Feladat
Az A lineáris transzformáció B1 = { e1, e2, e3, e4 } bázis vektorait

a következő vektorokra képezi le:
b1 = (1, 1, 0, 1), b2 = (2, 1, 3, 1), b3 = (1, 1, 0, 0), b4 = (0, 1, –1, –1).
Lehetnek-e ezek a vektorok bázis? Határozza meg a transzformáció
mátrixát, valamint alkalmazza ezt a transzformációt z =(3, 3, 1, 1)
vektorra is.
________
Megoldás:
A 7.1.13. feladatban alkalmazott eljárást szerint kialakítjuk az
adott vektorok koordinátáiból mint oszlopvektorokból a kapcsolatokat
vizsgáló mátrixot. Ha a vektorok függetlenek (ha a mátrix rangja 4)
akkor bázisként kezelhetők! Jelölje ezt az új bázist B2, a két bázis, B1
és B2 közötti átmenetet biztosító M mátrix pedig a következő:
⎡1 2 1 0⎤
⎢1 1 1 1⎥
M =⎢ ⎥.
⎢ 0 3 0 −1 ⎥
⎢ ⎥
⎣ 1 1 0 −1 ⎦
Mivel det(M) = –2, bizonyos hogy a B2 elemei lineárisan
függetlenek, tehát lehetnek bázis. Az M mátrix a keresett lineáris
transzformáció mátrixa. Mivel z vektor koordinátáinak jelentése az első
______________________________________________________
245
bázisra vonatkozik, tehát: z =(3, 3, 1, 1) = 3e1 + 3e2 + e3 + e4, ezért z
képvektorának koordinátáit a következő módon nyerjük:
w = M ⋅ z = (10, 8, 8, 5).
Nyilván z és w koordinátáit is oszlopvektorként kezeljük:
⎡1 2 1 0 ⎤ ⎡ 3 ⎤ ⎡ 10⎤
⎢1 1 1 1 ⎥⎥ ⎢⎢ 3 ⎥⎥ ⎢⎢ 8 ⎥⎥
w = M ⋅z = ⎢ ⋅ = .
⎢0 3 0 −1 ⎥ ⎢ 1 ⎥ ⎢ 8 ⎥
⎢ ⎥ ⎢ ⎥ ⎢ ⎥
⎣1 1 0 −1 ⎦ ⎣ 1 ⎦ ⎣ 5 ⎦
Megjegyzés: Figyeljük meg, hogy a „történések” a B1 bázisban
zajlanak, a vektorok mindegyikének koordinátái erre a bázisra
vonatkoznak. Ha „átmennénk” a második bázisba, tehát ha B2
vektoraira vonatkoztatott koordinátákat alkalmaznánk z és w esetében
is, akkor a 7.1.13. feladatban leírt módon kellene eljárnunk.
____________
Gyakorló feladat
Adott a vektorok következő halmaza:
W = { a=(2, 0, 1, 3, –1), b=(1, 1, 0, –1, 1),

c=(0, –2, 1, 5, –3), d=(1, –3, 2, 9, –5) }.
Határozza meg
a) az adott vektorhalmaz által generált tér dimenzióját,
c) a generált tér lehetséges bázisait az adott vektorok között.
______________________________________________________
246

Matek 1 Peldatar

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matek 1 Peldatar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

VISOKA TEHNIČKA ŠKOLA

STRUKOVNIH STUDIJA SUBOTICA

Mgr. Boros István

A kiadó nevében: Dr. Matijevics István, igazgató

Ez a »Feladatgyűjtemény Diszkrét Matematikából

0. A GYAKORLATOKON KIDOLGOZANDÓ FELADATOK

1. MEGOLDOTT ÍRÁSBELI FELADATOK

A megoldott vizsgafeladatok mindegyike után felkínáltunk egy

Szabadka, 2008. szeptembere

1.0. GYAKORLÓ FELADATOK

Írjuk fel azt a harmadfokú P ( x ) polinomot, amelyre teljesülnek

Ebből viszont a következő egyenletrendszert kapjuk:

Számítsuk ki az a, b, c valós együtthatókat a P(x) polinomban

Ekkor a következő egyenletrendszert kapjuk:

P( x ) = x 3 − 2 x 2 − 5 x + 6 a keresett harmadfokú polinom.

Helyettesítsük be az s változót a többi egyenletbe. Ekkor a

− 63 p + 15q − 117 + 21 p − 9q = −279

Tehát a kresett P( x ) polinom: P( x ) = x 4 + 2 x 3 − 13x 2 − 14 x + 24 .

Keressük meg a P( x ) = x 6 − 6 x 4 − 4 x 3 + 9 x 2 + 12 x + 4 polinom

A P( x ) polinom hatodfokú, ami azt jelenti, hogy összesen 6

A gyökök ismeretében a P( x ) polinomot a következőképpen

Ebből könnyen belátható, hogy a tényezőkre bontott alak az R

Határozzuk meg az adott polinom racionális gyökeit:

Az első gyök ( x1 = 2 ) meghatározása után az adott polinomot

A továbbiakban a kapott ötödfokú polinom gyökeit keressük. Mivel a 2

Ezért a polinom a P( x ) = ( x − 2 ) (x 4 − 2 x 3 − x 2 + 3x − 2) alakban

is írható. Most a negyedfokú polinom gyökeit keressük, azzal hogy még

Ezekután a polinom felírható P(x ) = ( x − 2) (x 3 − x + 1) alakban

is. A továbbiakban tehát az x 3 − x + 1 harmadfokú polinom gyökeit

Határozzuk meg a valós a paraméter értékét a

Vegyük észre, hogy innen:

Az x 3 − 7 x + λ = 0 egyenletben határozzuk meg a valós λ

A megoldásban a harmadfokú egyenletre vonatkozó Viete-

2 x22 − 9 x22 = −7 ⇒ − 7 x22 = −7 ⇒ x22 = 1 ⇒ x2 = ±1

minden x érték esetén osztható a Q( x ) = 2 x 3 − 3x 2 + x polinommal.

Ezzel megmutattuk, hogy a Q( x ) polinom minden gyöke a

Az x 2 + x − 2 nevező valós gyökei az x1 = 1, x2 = −2 számok,

Az utolsó egyenlet bal és jobb oldalán a megfelelő együtthatók

Az x 2 − 4 x + 4 nevező az (x − 2) binom négyzete, így:

Innen következik, hogy A = 2 ∧ − 2 A + B = −3 ⇒ B = 1 .

A Horner-séma segítségével könnyen megkaphatók az

A megfelelő együtthatók kiegyenlítésével, a következő

1.1. ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATOK

Bontsa törzstényezők szorzatára a valós számhalmaz felett az

P(x) = (x – 1)(x + 2)(x – 3)(x2 + 1).

Bontsa törzstényezők szorzatára a valós számhalmaz felett az

= z5 – 8z4 + 29z3 – 54z2 +48z – 16.

Határozza meg a negyedfokú valós együtthatójú P ( x )

b) Bontsa elemi résztörtekre a Q(x)/P(x) racionális törtfügg-

P(x) = (x – 2)(x – 3)(x2 – 4x + 13) = x4 – 9x3 + 39x2 – 89x + 78.

Innen következik: A=3, B=2, C=3 és D=2.

Igazolja, hogy P2 n = ( x 2 + x − 1) 2 n + ( x 2 − x + 1) 2 n − 2 polinom

A bizonyításhoz elegendő megmutatni, hogy Q(x) polinom

A 2x3 – x2 – 7 x + l = 0 egyenlet két gyökének összege 1.

A gyöktényezős felírás tehát:

Oldja meg az egyenletrendszert a komplex számhalmazon az

A nevező gyöktényezős alakja:

x = A (x – 1) (x + 1)2 + B (x + 1)2 + C (x – 1)2 (x + 1) + D (x – 1)2.

Határozza meg a P(x) = x4 + a x3 + b x2 + c x + d polinom

Alkalmazzuk Bèzout tételét:

Vegyük észre, hogy a Viète szabályokból (a gyökök összege)

Innen két egyenlet adódik két ismeretlennel:

a) Határozza meg a paraméter értékét, ha az egyik gyök x1 = −i .