Gerőcs László, Vancsó Ödön - Új Témakörök Az Érettségin - Matematika - Ami Az Érettségi Követelményekből Eddig Kimaradt (Kombinatorika)

dr.
Gerőcs László
Új témakörök az érettségin
Ami az érettségi követelményekből eddig kimaradt

Lektorálta: Vancsó Ödön
Kombinatorika
Gráfok Analízis
Valószínűség-számítás
fliz egyenes út az egyetemre

j jAlapítâ 1996 it
S S S S S S I Í Í ;
GERŐCS LÁSZLÓ-VANCSÓ ÖDÖN
Új témakörök az érettségin:
Matematika
Ami az érettségi követelményekből - eddig - kimaradt
Kombinatorika
Statisztika, valószínűség-számítás
Gráfok
Az analízis elemei
GERŐCS LÁSZLÓ-VANCSÓ ÖDÖN
Új tém akörök az érettségin: Matematika©
Ami az érettségi követelményekből - eddig - kimaradt
F e l v é t e l i I n f o r m á c ió s S z o l g á l a t ©
F e l v é t e l i , É r e t t s é g i é s N y e lv v iz s g a S z a k k ia d v á n y o k S z e r k e s z t ő s é g e ©
1397 B u d a p e s t , P f.: 544. T e l . : 06 (1) 4 7 3 -0769
info@fisz.hu
KIADJA A DFT-HUNGARIA KÖNYVKIADÓ A K Ö N Y V R É S Z L E T E IN E K

U T Á N K Ö Z L É S E K IZÁRÓLAG
1065 BU D A PEST,
A K IA D Ó ÍRÁSOS BELEEG Y EZÉSÉV EL
BA JCSY -ZSILIN SZK Y U. 5.
LEHETSÉGES
T E L .: 06 (1) 266-7601,
K IA D O @ D F T .H U
w w w .k o n y v o n l i n e .h u
K IA D Ó V E Z E T Ő : VARGA M IK LÓ S
SZAKMAI V E Z E T Ő : K A TO N A REN Á TA
Ü G Y V E Z E TŐ : DR. CSIK ESZ TAMÁS B O R ÍT Ó : T Ó T H J U D IT
K É SZ Ü L T A D E B R E C E N I K A PITÁ LIS N Y OM D Á BA N
A N Y O M TA T Á SÉ R T FELEL: KAPUSI JÓ Z S E F
4002 D E B R E C EN , BALM AZÚJVÁROSI Ú T 14.
T E L .: 06 (52) 452-099
ISB N 963 9473 89 8
KIADÁS ÉVE: 2006
A K É ZIR A T LEZÁRÁSÁNAK ID Ő P O N T JA 2005. D E C E M B E R
www.konyvoiiline.hu
TARTALOM
ELŐSZÓ 5
KOMBINATORIKA (Gerőcs László) 7

STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS (Vancsó Ö d ö n ) 29
GRÁFOK (Gerőcs László) 63
AZ ANALÍZIS ELEMEI (GERŐCS LÁSZLÓ) 91
ELŐSZÓ
T ú l a kétszintű érettség i „d e b ü tá lásán ” az írásbeli és szóbeli vizsgák tap asztalatai - egyebek m ellett - azt
m utatják, hogy tö b b ek n ek sok g o n d o t okoztak az olyan jelleg ű , olyan tém ak ö rb e tartozó feladatok,
tételek, kérdések, am elyek e d d ig - hivatalosan - n em szerepeltek sem a hagyom ányos érettségi, sem
p ed ig a hagyom ányos felvételi vizsgák köv etelm én y ren d szeréb en . M indez in d o k o lttá tette egy olyan
kiadvány összeállítását, am elyben azok a fontosabb tém ak ö rö k k e rü ln e k elm életi és gyakorlati kidolgo
zásra, m elyek ú jd o n sá g n a k szám ítanak a kétszintű érettségi követelm ények között. E m eggondolást
követően szü letett m eg ez a könyv, m ely négy fő tém ak ö r elm életi és gyakorlati feldolgozását tartal
mazza.
A könyv első fejezetében a k o m b in ato rik a legfontosabb definícióit, tételeit találjuk - ahol csak lehet,
könnyebb, m ajd n eh ezebb feladatokkal is m eg k ö n n y íten d ő a tém a m eg értését, feldolgozását. Ezt kö
vetően a m ásodik fejezet a m atem atik ai statisztika és a valószínűség-szám ítás elem eit tartalm azza
ugyancsak elm életi, m ajd gyakorlati tére n . A h arm a d ik fejezetben a gráfokkal ism erk e d h e tü n k m eg,
m íg a negyedik fejezet az analízis elem eit tartalm azza. M inden fejezetben igyekeztük jó l látható m ód o n
elválasztani a közép-, illetve az em elt szinten kívánatos tudnivalókat. A fejezetek általában példafel
adatokkal k ezd ő d n ek , első so rb an azért, hogy akinek teljesen ism eretlen a kérd éses tém ak ö r, m egértse,
hogy e p ro b lém a k ö rb en egyáltalán m ivel foglalkozunk. Ezt követik általában a fontosabb definíciók,
tételek, m ajd m indezek u tá n n é h á n y könnyebb, végül n eh ezebb kidolgozott feladatok. Az egyes tém a
k ö rö k et elsősorban elm életi szem p o n tb ó l dolgoztuk fel, en n e k m egfelelően a feladatok között kevesebb
gyakorlati p ro b lém á t sz e re p e lte ttü n k , hiszen ilyenekből arán y lag sokat talá lh a tu n k a forgalom ban levő
új tankönyvekben, felad atg y ű jtem én y ek b en .
A kiadványban szereplő definíciókat, tételeket, feladatokat és m eg o ld áso k at m egfelelő betűjellel és
sorszám m al láttu k el, am elyek a kiadványban, illetve egy fejezeten belül elfoglalt h ely ü k re utalnak. így
pl. a 2. D. 3., 3. T . 5., 1. F. 8 ., 3. M. 6 . jelölések re n d re a 2. fejezet 3. definíciója, a 3. fejezet 5. tétele, az
első fejezet 8 . feladata, a 3. fejezet 6 . felad atán ak a m egoldása.
R em éljük, e kiadvány átolvasásával, a b e n n e szereplő elm életi és gyakorlati an y ag feldolgozásával
m in d en kétszintű é rettsé g ire készülő d iák teljesen m agáévá tu d ja ten n i azokat a tém ak ö rö k et is, am e
lyek valam ilyen okból „ k im a ra d ta k ” m atem atikai tanulm ányaiból, s ezzel is jo b b eséllyel készülhet m aj
d an i érettségi vizsgájára.
G erőcs László -V ancsó Ö dön
JELÖLESEK:
g Definíció g Tétel g Feladat g Megoldás
* Nehezebb feladatok
j.
KOMBINATORIKA
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE KOMBINATORIKA
A k o m b in ato rik a tárg y á n ak ism ertetése előtt nézzünk n éh á n y bevezető feladatot, m elyekkel a m ate
m atika e ré szterü leté n ek ta rta lm á t p ró b álju k bem utatni.
f i . / 1. Egy iskolai futóverseny döntőjébe 6 diák jutott: A, B, C, D, E és F. A döntő utolsó másodper-
H beiben már látható, hogy B nyeri a versenyt, C vagy F lesz a második és A biztosan utolsó. Ezeket
tudva hányféleképpen alakulhat a végeredmény?
1. F. 2 . Négy házaspár moziba ment. Hányféleképpen ülhetnek le egymás mellé, ha azt akarják, hogy
a házaspárok egymás mellett üljenek?
/ 'A
s1. F. 3 j Az 1, 1, 1, 2, 3, 3, 4, 5 számjegyek mindegyikenek felhasznalasaval hány db 4-gyel osztható
nyolcjegyű szám képezhető?
1. F. 4 . A balettintézet egyik osztályának 12 fiú és 14 lány tanulója van. Egy alkalommal meghívtak
közülük két párt (két-két fiút és lányt) egy táncbemutatóra. Hányféleképpen választhatják ki az osz
tály tanulói közül a párokat?
\
1. F. 5 .j Egy sakktablan 3 db egyforma bástyát szeretnenk elhelyezni úgy, hogy ne üssék egymást.
Hányféleképpen tehetjük ezt meg?
1. F. 6 . A 6-os lottón 45 szelvényből kell 6-ot eltalálni. Ha minden lehetséges módon kitöltjük a meg
felelő számú szelvényt, hány db 5 és hány db 4 találatos szelvényünk lesz?
1. F. 7 . Régen Magyarországon az autók rendszámtáblája 2 betűből és 4 számjegyből állt. Miből volt

több: olyan rendszámtáblából, melyen minden számjegy különböző, vagy olyan rendszámtáblából,
melyen vannak azonos számjegyek is?
1. F. 8 . Adott 2 párhuzamos egyenes, mindkettőn kijelöltünk 5 db pontot. Képeztük az összes olyan

háromszöget, melynek csúcsai a kijelölt pontok közül valók, majd az összes olyan négyszöget, mely
nek csúcsai szintén a kijelölt pontok közül valók. Miből van több: háromszögből vagy négyszögből?
A fenti p éld ák egy közös vonása, hogy m in d eg y ik b en egy véges halm az elem eit kell vagy sorba re n
dezni, vagy ezen elem ek közül - valam ilyen szem pont szerint - n é h á n y a t kiválasztani. A kombinatorika
a m atem atik án ak az a ré szterü lete , m ely ilyen és hasonló kiválasztási, sorba ren d ezési problém ákkal,
illetve az ilyen p ro b lém á k k u tatása te ré n e lé rt ered m én y ek alkalm azásával foglalkozik.
A p ro b lém ák vizsgálata so rá n m eg k ü lö n b ö ztetjü k azokat az eseteket, am ik o r a kiválasztandó, illetve
sorba re n d e z e n d ő dolgok m in d különbözők, vagy van közöttük ism étlődő is, továbbá, hogy a kiválasz
tások esetéb en - a p ro b lé m a jelleg étő l fü g g ő en - a kiválasztás so rre n d je lényeges vagy lényegtelen.
E zeknek m egfelelően foglalkozunk perm utációkkal, kom binációkkal és variációkkal, s m indezekkel
ism étlődés nélkül, illetve ism étlődő esetben.
ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 9

KOMBINATORIKA AMI AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEKBŐL - EDDIG - KIMARADT
PERMUTÁCIÓK
H a ad o tt n db különböző dolog, felv ető d h et az a kérdés, h á n y félek ép p e n tu d ju k ezeket sorba re n
dezni. Pl. h á n y félek ép p e n alak u lh at egy 6 résztvevőből álló bajnokság végső so rren d je?
Az első h ely re 6 -félek ép p en választhatunk. B árh o g y an is v álasztottunk az első helyre, a m ásodikra
m á r csak 5-féle választás lehetséges, vagyis az első két helyezett 6 • 5 -félek ép p en alakulhat. B árhogyan
is alakul az első két hely sorsa, a h a rm a d ik helyre m ár csak 4 -félek ép p en v álaszthatunk csapatot, így az
első h á ro m helyezett 6 - 5 - 4 -félek ép p en alakulhat. A g o n d o la tm e n e te t folytatva a r ra ju tu n k : a bajn o k
ság v ég ered m én y e 6 - 5 - 4 - 3 - 2 - l = 720 félek ép p en alakulhat.
1. D. 1. A pozitív egész számok szorzatát 1-től n-ig „n faktoriális”-nak nevezzük és így jelöljük: n!.
H Megállapodunk abban, hogy 01 = 1.
1. D. 2. n db különböző elem egy ismétlés nélküli permutációján ezen n db különböző elem egy
sorba rendezését értjük.
H 2 1. T. 1 . A fent vázolt gondolatmenetből következik, hogy n db különböző elem permutációinak száma n!
G yakran elő fordul, hogy a sorba re n d e z e n d ő dolgok között van n é h á n y egyform a. Pl. hán y félek ép p en
leh et sorba re n d e z n i 1 db feh ér, 1 db kék, 1 db zöld és 3 db piros ceruzát? M ost te h á t 6 db dolgot kell
sorba re n d e z n ü n k , m elyek között van 3 egyform a. H a az egyform ák nem le n n é n e k egyform ák, akkor
az ered m én y nyilván 6 ! len n e. G o n d o latb an először különböztessük m eg a h á ro m piros ceruzát: legye
n ek e z e k p u p 2, p z. E kkor a 6 db ceru za egy lehetséges perm utációja:
/, k, p u p 2, Z, p 3.
De ugyanez a p erm u tá ció a d ó d ik ak k o r is, h a a p i , p 2, pz ceru zá k n ak u g y an e b b en a hatos e lre n d e

zésben b árm ily en m ás p erm u tá ció já t vesszük. Ez nyilván a 6 db ceru za bárm ely elren d ezésére érv é
nyes, így a 6 ! a szá m u n k ra szükséges ere d m é n y n e k é p p e n annyi-szorosa, ah án y p erm u táció ja van a
h áro m piros ceru zán ak . Mivel ez 3!, ez ért a kérdéses 6 db ceru zát
_6 | _ 2 ^ = 4 • 5 • 6 = 120 -féleképpen tu d ju k sorba ren d ezn i.
l . D. 3. Ha az n db elem között vannak egyformák is, azaz amelyek többször is előfordulnak, akkor
H az elemek egy sorba rendezését ismétléses permutációnak nevezzük.
A fenti p éld áb a n alkalm azott g o n d o la tm e n e te t követve k ö n n y en b e lá th a tju k az alábbi tételt:
l . T. 2. Ha n db elem között kt, k2.........kr darab megegyező van, akkor ezen elemek ismétléses per
H mutációinak a száma:
n\
/q !■k2 !■.... kr ! '
M indezek ism ereté b en nézzük m eg a bevezetőben szereplő első h á ro m feladatot.
1. M. 1. Mivel a versenyt biztosan B nyeri, és A lesz az utolsó, ezért a többi 4 versenyzőt kell sorba
H rendezni, tudva, hogy C vagy F lesz a második. H a C a m ásodik, akkor a többi versenyzőt 3!
féleképpen ren d ezh etjü k sorba, h a F a második, akkor a többi h árm a t szintén 3! féleképpen rak
hatjuk sorba. Ezek szerint az adott feltételek m ellett a végső so rre n d 2 -3! = 12 féleképpen alakulhat.
10 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, www.dft.hu
1 .
. M. 2 A h á z a sp á ro k a t (m ivel egym ás m ellett sze retn én e k ülni) először tek in tsü k egy-egy elem
H nek. íg y 4 elem et kell so rb a re n d e z n ü n k , am it 4!-féleképpen te h e tü n k m eg. Mivel m in d en h á

zaspár k étfé lek ép p e n ü lh e t egym ás m ellett, ezért a h áz asp áro k b árm ily en elrendezéséhez
2 • 2 ■2 ■2 = 16 -féle elren d ezés lehetséges. Ezek szerint a kívánt feltételek m ellett a négy házaspár
16-4! = 384 -félek ép p e n ü lh e t le a m oziban.
1. M . 3. A kérdéses nyolcjegyű szám ok akkor és csak ak k o r oszth ató k 4-gyel, h a utolsó két szám
jeg y ü k : 12, 32, 52 vagy 24. A 12-re végződök szám ának m eg h atá ro zá sá h o z a m a ra d é k 6 db szám
je g y e t kell sorba re n d e z n i. Mivel e 6 db szám jegy között 2 -2 ugyanaz, e z é rt az ilyen nyolcjegyű
AI
szám ok szám a: g; 2 ! ~ 180 .
A 32-re végződök szám a: - |j —120 . Az 52-re végződök száma: gpgj —60 .

ri
V égül a 24-re végződök szám a: g[ g; = 60 .
Ezek szerint a 4-gyel osztható nyolcjegyű szám ok száma: 180 + 120 + 60 + 60 = 420 .

ISMÉTLÉS NÉLKÜLI VARIÁCIÓK, KOMBINÁCIÓK
A következőkben olyan esetek et tárg y alu n k , am ik o r n é h á n y (pl. n) különböző dolog közül kell n é h á
n y at (pl. k-t) kiválasztanunk, s az a kérdés, ezt h á n y félek ép p e n te h e tjü k m eg. N ézzünk először egy
egyszerű péld át.
Az iskola 11/A és 1 1/B osztályában e g y a rán t 24 az osztálylétszám . M in d k ét osztály küld 3-3 diákot az
iskolai d iák ö n k o rm á n y zatb a képviselőnek. Az A osztály 3 eg y fo rm a jo g o k k al fe lru h ázo tt diákot, a B
osztály p ed ig egy elnököt, egy titk á rt és egy jegyzőt. H á n y félek é p p en választhatják ki az egyes osztá
lyokban a h á ro m tagú küldöttséget?
Az világos, hogy m in d k é t esetb en 24-ből kell h á rm a t kiválasztani. Az viszont nagy különbség a két
osztály között, hogy m íg az A osztályban a kiválasztott h á ro m d iák „ s o rre n d je ” közöm bös, ad d ig a B
osztályban m á r n em az. H a ugyanis a B osztályban kiválasztott h á ro m diák közül m ás lesz az elnök és
más a jegyző, ak k o r az m á r egy m ásik kiválasztásnak, m ás esetn ek felel m eg. Vagyis a B osztályban az
alábbi táblázat 6 esete m in d különböző:
elnök titkár jegyző
A ndrás Kati Béla
A ndrás Béla Kati
Kati A ndrás Béla
Kati Béla A ndrás
Béla A ndrás Kati
Béla Kati A n d rás
U g y an ak k o r az A osztályban b árm ely h á ro m diák bárm ily en elre n d ezé sb en ugyanazt a kiválasztást
je len ti, vagyis az A osztályban u g y an azt a h á ro m d iák o t m ás e lre n d ezé sb en választva nem k ap u n k új
kiválasztási esetet.
A B osztályban az első helyre (pl. az elnök helyére) 24 -félek ép p en v álaszthatunk, a m ásodik helyre
m á r csak 2 3 -féleképpen, m íg a h a rm a d ik helyre 22-félek ép p en , te h á t a B osztályban a lehetőségek
száma: 24 • 23 • 22 = 12144 .
Az A osztályban h aso n ló an okoskodva 12144 adódik, azo n b an ez a kiválasztási lehetőségek szám á
n ak annyiszorosa, ah á n y fé le k é p p e n 3 diákot sorba tu d u n k re n d e z n i, vagyis az A osztályban a lehető
ségek száma: ^ = ^024 .
A fenti p é ld a m u tatja, hogy n különböző elem ből k d b -o t kiválasztani kétféle m ó d o n lehet: vagy fon
tos a kiválasztás so rre n d je , vagy p e d ig lényegtelen. E két ese te t m e g k ü lö n b ö zteten d ő beszélhetü n k
ism étlés n élküli variációról vagy ism étlés nélküli kom binációról.
l . D. 4 . Ha n különböző elem közül kell k db-ot kiválasztanunk úgy, hogy a kiválasztás sorrendje
H lényeges (azaz, ha ugyanazt a k db-ot más sorrendbe választjuk ki, új esethez jutunk), akkor n elem
k-ad osztályú ismétlés nélküli variációjáról beszélünk.
l . T . 3 . n elem k- ad osztályú ismétlés nélküli variációinak a száma:
H yW = n '■ .
n (n —IsW

BIZONYÍTÁS: n különböző elem közül kell k h elyre választanunk. Az első h ely re n -felek ép p en választ
h atu n k . B árh o g yan is v álaszto ttu n k az első helyre, a m ásodik h ely re m á r csak (n —1) -féleképpen vá
laszthatunk. íg y az első k ét h ely re n ■(n - 1) -féleképpen választhatunk. H a so n ló k é p p en : a h arm ad ik
h elyre (n - 2) -félek ép p en , vagyis az első h á ro m helyre n - ( n - 1)(n - 2) -félek ép p e n választhatunk. Foly
tatva a g o n d o la tm e n e te t a r ra ju tu n k , hogy a kérdéses k db h elyre összesen
n(n - 1 )(n - 2 )(n - 3 ) ........ (n - (k - 1 ))
félek ép p en v álaszthatunk. Ezt a ^-tényezős szorzatot ( n - k ) l -sál bővítve a következőt kapjuk:
n(n - \)(n - 2)(n - 3) ...... ( n - ( k - \ ) ) { n - k ) ( n - k - \ ) ( n - k - 2 ) .......- 3- 2- 1 _ ni
(n-k)\ (n - k ) \
1 . D . 5 . H a n különböző elem közül kell k db-ot kiválasztanunk úgy, hogy a kiválasztás sorrendje lé
H nyegtelen (azaz, ha ugyanazt a k db-ot más sorrendben választjuk ki, nem kapunk új kiválasztást, új
esetet), akkor n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációjáról beszélünk.
1. T. 4. n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációinak a száma:
H r (k) =
"
n!
k! - (n —k)! "
BIZONYÍTÁS: M int az előbb (a variációknál) láttuk, h a n különböző elem közül k d b -o t kell kiválasztani
úgy, hogy a s o rre n d szám ít, a lehetőségek száma: =

(n-k)l'
Ebben bármely kiválasztott k db elem /d-szor szerepel, t.i. annyiszor, ahányszor a k db elem et sorba rendez
hetjük, azaz, ahány perm utációja létezik ennek a k db elemnek. Ez a ki eset azonban a kombináció esetén
m ind ugyanazt az esetet jelenti, hiszen a kombinációban közömbös, hogy a kiválasztott k db elem et milyen
sorrendben választottuk ki. Ezért a variációk száma éppen annyiszorosa a kom binációkban keresett kiválasztási
P
lehetőségek számának, am ennyi e k elem perm utációinak a száma, azaz k -szorosa. Így azt kaptuk, hogy
. M k ) _ V ^ k)
\ k\ -{n-k)\'
Az kifejezés - m in t később látni fogjuk - n agyon g y ak ran és sokféle m egközelítésben szere
p el a m atem atik ában. E zé rt e tö rtre bevezettek egy új, egyszerűbb jelö lést, m elynek elnevezése: „n
ín> ni
alatt a jelölése: . T e h á t ( n)
k
V J
k ki■(n- k) l
M egism erkedve az ism étlés n élk ü li variáció és kom bináció fogalm ával, té rjü n k vissza a bevezetőnkben
em lített 4., 5., 6 . és 8 . felad atra.
l . M. 4. Először a fiúk, illetve a lányok közül kell 2-2-t kiválasztanunk. M ivel a kiválasztás so r
H re n d je lén yegtelen, e z é rt a 2 fiút és a 2 lányt
' 1 2 ^ '1 4 N 12! 14!

- !
21 1 0 2 !-1 2 !
félek ép p en választhatjuk ki. H a m ár kiválasztottuk a 2-2 szereplőt, ak k o r m á r csak őket kell
„p árb a” állítani; ez k étfé lek ép p e n lehetséges:
fiú\, lányx fiú 2, lányx

fiú?, lány 2 vagy fiú u lány2
T e h á t az osztály tanulói közül a p á ro k a t 2 -6 0 0 6 = 12012-félek ép p en választhatjuk ki.

l. M. 5.Az első
H b ástyát 6 4 -féleképpen helyezhetjük el. H a m á r az első b ástyát letettük, a m ásodik
b ásty ára 49 hely m a ra d t. U gyanis a m ásodik b ástyát n em te h etjü k abba a sorba és abba az osz
lopba, m elyben az első bástya szerepel (lásd ábra). íg y a m e g m a ra d ó helyek szám a 49.
(Ezt úgy k ap ju k m eg a leg k ö n n y eb b en , hogy a m ara d ék h e

lyeket tartalm azó négy ta rto m á n y t „összetolva” ism ét egy
négyzetet, m ég p ed ig egy 7 x 7 -e s négyzetet k ap u n k .) T e h á t
az első k ét b ástyát 8 2 ■7 2 -félek ép p en te h etjü k le. V égül a
h arm a d ik bástyát - az előző g o n d o latm en eth ez haso n ló an -
6 - 6 = 3 6 -félek ép p en te h e tjü k , le. T e h á t a h áro m bástyát
64 • 49 • 36 -félek ép p en le h e t lerakni.
De vigyázzunk! Ez az ered m én y a keresett lehetőségek szá
m ának 3!-szorosa. Hiszen ebben az eredm ényben külön eset
k én t szerepel m in d en olyan variáció, m elyben ugyanarra a h á
rom helyre, d e különböző so rren d b en tettük le a bástyákat;
m árp ed ig - mivel a bástyák egyform ák - ezek az esetek ugyan
azok az esetek. T e h á t a h áro m egyform a bástyát összesen
64-49-36
3!
variációban te h etjü k le úgy, hogy n e üssék egym ást.
M EGJEGYZÉS: 1 . T erm é szete se n , h a a bástyák különbözők, a k k o r a lehetőségek szám a: 6 4 • 4 9 • 3 6 .

.
2 V ajon m it k a p u n k e re d m é n y ü l, h a 8 egyform a, illetve h a 8 különböző bástyát kell elhelyeznünk?
H a 8 egyform a bástyát kell elh ely ezn ü n k , akkor a lehetőségek szám a:
64•49■36•25•16•9•4 8 2 -7 2 - 6 2 -5 2 - 4 2 -3 2 -2 2 _ (8 ! ) 2 OI
8! 8! 8!
Ha 8 különböző b ástyát kell elh ely ezn ü n k , ak k o r a lehetőségek szám a: (8 ! ) 2 .
* , 1 4 5 1
1. M. 6 . A hhoz, hogy biztosan legyen egy telitalálatos szelvényünk I g I db szelvényt kell kitölteni.
Először azt szám oljuk össze, h án y d b 5 találatunk lesz a szelvények között.
X
X
X
X
X

T eg y ü k fel, hogy a beixszelt h a t szám ot h ú zták ki. Egy db (és p o n to sa n egy db) ilyen szelvényünk van.
E h a t szám közül 5-öt 6 -félek ép p e n találh atu n k el. V ajon h án y db olyan szelvényünk van, m elyen é p
p e n a kérdéses ö t szám ot találtu k el? Mivel a h ato d ik x-et 4 5 - 6 = 39 h ely re teh etjü k le, ezért az öt
találatos szelvények szám a:
' 6 ^ f 39"
... , = 6-39 = 234.
M ost szám oljuk össze a 4 találatos szelvényeket. A kihúzott 6 szám ból 4 -et -félek ép p en választha
tu n k ki (hiszen a kiválasztás so rre n d je lényegtelen). Egy a d o tt 4-eshez a hiányzó 2 db x-et 39 helyre

f39"l
teh etjü k le (term észetesen a so rre n d ek k o r is közöm bös), vagyis I ^ -félek ép p en . Ezek szerint a 4
találatos szelvények szám a: J •í ^ j = 4 ' 21^377 =
1. M. 8. E lőször szám oljuk össze a három szögeket. H a a h áro m sz ö g k ét csúcsa az egyik egyen e
sen van, ak k o r e két csúcsot -félek ép p en választhatjuk ki. M in d en kiválasztott p o n tp á rh o z a
m ásik eg y enesen 5 -félek ép p en választhatjuk ki a h a rm a d ik csúcsot.
De p o n to san u g y an en n y i h áro m sz ö g et k a p u n k , h a a h áro m szö g n ek két csúcsa a m ásik egyenesen van.
így az összes lehetséges h áro m sz ö g ek szám a: 5 •I ^ I■2 .
N égyszögek esetében m in d k é t eg y en esen 2-2 p o n to t kell választanunk. Ezt m in d k é t egyenesen ^
5x 2
félek ép p en te h etjü k m eg, vagyis a négyszögek szám a: ^
K érdés, m elyik szám nagyobb: 5 • •2 vagy
Mivel 5 ,Q . 2 = 10._ ^ _ = 1 0 .4_5= 1 0 0 & g j = _5^_._5^_ = 1 0 ._1 0 = 1 0 0 s
ez ért p o n to san u g y an an n y i h á ro m sz ö g keletkezik, m in t négyszög.

ISMÉTLÉSES VARIÁCIÓK, KOMBINÁCIÓK, BINOMIÁLIS TETEL
T eg y ü k fel, h o g y n különböző elem ből kell k db-ot kiválasztanunk úgy, hogy a kiválasztás so rre n d je
lényeges, d e m ost egy elem et többször is választhatunk. Pl. egy u rn á b a n elhelyezzük az 1, 2, 3, 4, 5
szám jegyeket, m ajd egyet k ih ú zu n k , azt leírjuk, visszatesszük; s az eljárást h áro m sz o r m egism ételjük.
K érdés: h án y fajta h áro m jeg y ű szám ot k a p h a tu n k v ég ered m én y ü l. Mivel az első h elyre 5-ből, a m áso
d ik ra is ötből, a h a rm a d ik ra is 5-ből választhatunk, ez ért az e re d m é n y nyilván 5 3 = 125 .
y 1. D. 6 . Ha n különböző elem közül k db-ot kell kiválasztanunk úgy, hogy a kiválasztás sorrendje
lényeges, de egy elemet többször is választhatunk, akkor n elem k-ad osztályú ismétléses variációjá
ról beszélünk.
k
1. T . 5 . n elem k-ad osztályú ismétléses variációinak a szama: n .
H
B IZ O N Y ÍT Á S : Az első h ely re n -félek ép p e n választhatunk. A m ásodik h ely re szintén n-féleképpen vá
laszthatunk. U gyanígy a h a rm a d ik és m in d en további helyre, vagyis m in d a k db h ely re n-féleképpen
választhatunk, így az ism étléses variációk száma:
Vni = n - n - n ..........-n = n h .
É rd em es m egfigyelni azt, hogy m íg az ism étlés nélküli variáció esetéb en nyilván k < n volt, ad d ig az
ism étléses variáció esetében m á r le h e t k > n .
A z ism étléses variációk ism ereté b en vizsgáljuk m eg a b evezetőben em lített 1 . F. 7 . feladatot.
A zoknak a ren d szám táb lák n a k a szám a, m elyekben m in d en szám jegy különböző 10 elem 4-ed osz
tályú ism étlés n élküli variációja, hiszen 10 elem ből kell 4-et kiválasztani úgy, hogy egy elem et csak egy
szer választhatunk, és term észetesen a kiválasztás so rre n d je lényeges. Ezek szerint az ilyen re n d
szám táblák száma:
^ L _ =M = 7 .8 .9 ., „ = 5040.
Azoknak a ren d szám táb lák n a k a szám át, m elyekben ism étlő d h etn ek szám jegyek, úgy k ap h atju k meg,
hogy az összes előállítható ren d szám táb lák szám ából levonjuk azoknak a szám át, m elyekben nem is
m é tlő d h etn ek szám jegyek, vagyis 5040-t. Az összes ren d szám táb lák szám a 10 elem 4-ed osztályú is
m étléses variációja, hiszen 10 elem ből kell 4-et kiválasztani, egy elem et többször is választhatunk, és
term észetesen a kiválasztás so rre n d je lényeges. Ezek szerint az összes ren d szám táb lák száma:
10 4 = 10000. T e h á t azoknak a ren d szám táb lák n ak a szám a, m elyekben a szám jegyek ism étlődhetnek:
10 4 - 5 0 4 0 = 4 9 6 0 .
A rra az e re d m é n y re ju to ttu n k teh át, hogy azoknak a re n d szám táb lák n a k a szám a, m elyeken m in
d e n szám jegy különböző, több m in t azoknak a szám a, m elyeken v a n n a k ism étlődő szám jegyek. (Azt
azonban m in d en k ép p e n érdem es megjegyezni, hogy a kettő között a különbség nagyon kicsi; alig 1 %.)
M ielőtt rá té rü n k az ism étléses kom bináció vizsgálatára, n ézzük m eg kicsit közelebbről az kife-
jezéseket, am elyeket b in om iális együtthatóknak is szoktunk nevezni.
16 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, vwvw.dft.hu

1. D. 7. Pascal-háromszögnek nevezzük a természetes számok alábbi elrendezését:
1 1
1 2 1
1 3 3 1
1 4 6 4 1
1 5 10 10 5 1
A háro m szö g elem eit az alábbi m ó d o n képezzük: az első sorban (0. sorban) 1 d b 1-est íru n k , a követ
kező so rb an szim m etrik u san elhelyezve egy-egy 1 -est íru n k , m ajd ez u tá n m in d e n so rt 1 -sel kezdve az
elem eket úgy kap juk, hogy a fölötte álló so rb an a tőle balra, ill. jo b b ra levő elem ek et összeadjuk.
Az algebrából ism erjük k ét tag összegének m ásodik, h a rm a d ik ill. negyedik hatványát. P róbáljuk m eg
h atáro zn i általában két tagú összeg n-edik hatványát.
(a + b f = 1
(a + b f = a 2 + 2 ab + b2
(a + b f = a 3 + 3a 2b + 3ab2 + b3
(a + b)4 = a 4 + 4 a3b + 6 a 2b2 + 4 ab3 + b4
(a + b f = a5 + 5a4b + 1 0 a 3b2 + 1 0a2b3 + bab4 + b5 .
K önnyen észre vehetjük, hogy az egyes felbontásokban eg y ü tth ató k k én t é p p e n re n d re a Pascal-három

szög m egfelelő so rának elem ei szerepelnek. H ogy ez m indig így lesz, errő l szól a binom iális tétel.
n rn \
1 .T . 6 . (a + b f = an~lb + an- 2b2 +. abn~l + a b
‘■ - a
B
BIZONYÍTÁS: Az (a + b)n egy n tényezős szorzat, m elynek m in d e n tényezője (a + b ) .
(a + b)n: = (a + b)(a + b)(a + b)..........(a + b)
A szorzás elvégzése során egy tagot úgy k ap h atu n k meg, hogy m inden tényezőből a- 1 vagy b-t kiválasztunk,
s az így kapott n db tényezőt összeszorozzuk Pl. a kbn~k tagot úgy kapjuk m eg, hogy k db tényezőből az a- 1 ,
n - k db tényezőből ped ig a b-t választjuk, m ajd ezeket összeszorozzuk. Mivel a k db a kiválasztásánál (és
term észetesen az n - k db b kiválasztásánál is) a tényezők kiválasztásának a sorrendje lényegtelen, azért az
/ x / \
k tn -k
t' nn s' . k -k
aTb tagból ép p e n db lesz, vagyis (a + b)n kifejtésében az a bn tag együtthatója ép p en
vV Kk J
A g o n d o latm en etb ő l m á r az is látszik, m e n n y ire in d o k o lt a b in om iális együttható elnevezés,
binom iális e g y ü tth a tó k n a k sok érd ek es tu lajd o n ság a közül em lítsü n k m eg n éhányat.

71 \ (71
1. M in d en n - re = 1. Ezt ak ár [ | definíciójából, ak ár a Pascal három szögből is leolvashatjuk.
2. ( n ) E n n ek igazolását k étfélek ép p en is m eg teh etjü k .

[k) n-ky
ni ni ni
kl-{n-k)l ’ k I (n - k ) !• (n - (n - k ))! (n-k)\-kl
De úgy is b e lá th a tju k az egyenlőséget, h a m eg g o n d o lju k a n n a k k o m b in ato rik ai tartalm át: j ^ j je le n
tése: n különböző elem közül k db-ot en n y ifélek ép p en leh et kiválasztani a s o rre n d re való tek in tet nél
kül. De am ik o r k db e lem e t választunk ki, ak k o r tu la jd o n k é p p e n n - k db elem et is kiválasztunk, t.i.
azokat, am elyeket n e m választunk ki. így n elem ből k db-o( kiválasztani (a s o rre n d re való tek in tet nél-
rn \ r n "
kül) p o n to san u g y an an n y iszo r lehet, m in t n - k db elem et kiválasztani, vagyis
vn - k y
Az egyenlőség egyben azt is m u tatja, hogy a Pascal-három szög egyes so raib an az egyes tagok szim m et
rik u san h ely ezk ednek el: az n-ed ik sor &-adik tagja ugyanannyi, m in t az n -d ik sor n - k -adik tagja.
3 . írju n k a binom iális tételb en szereplő a és b helyére 1-et 1-et. E kkor

n ) ín
( 1 + 1 )" =
■+ l n - l + n
Ez az egyenlőség azt m u tatja, hogy a Pascal-három szög n-ed ik so rá b an levő elem ek összege é p p e n 2-
n ek n-edik hatványa.
4 . írju n k m ost a binom iális tételb en a helyére 1-et, b helyére p e d ig -1-et. E kkor
(1 - 1 )" = + 0
v°y v / v j \nj
Ebből az egyenlőségből azt látjuk, hogy h a a Pascal-három szög valam ely so rá b an a tagokat felváltva + ,
- előjellel látjuk el, ak k o r az így k a p o tt sorban levő tagok összege 0 .
ín> '71 ~ 0 "n -r

5. — +
\ k)
K k )i \ k —l J
Ez az egyenlőség lén y eg éb en a Pascal-három szög fenti definícióját m utatja. Az n-ed ik sor &-adik tagja
egyenlő az n - l -dik sor &-adik és k - 1 -edik tagjának összegével.
Igazoljuk ezt az egyenlőséget az egyes tagok kifejtésével.
í» -l] [» -l] (n -l) (n -l)! (n -l)! (n -l)!
k ) +{ k - l ) k \ - ( n - k - \ ) \ + (A —1) !■(n —1 —A + 1)! ~ kV (n - k - \) \ + (k -1)1-(n - k)l
A k ap o tt két tagú összeg közös nevezője kl(n - k ) \ , te h á t a következőt írh atju k :
(n -l)! t (n -l)! _(n-l)\-(n-k) ( n - l)\-k _ ( n - \ ) \ - ( n - k + k)
k l - ( n - k - 1)! (k —l ) \ - ( n - k ) \ k\(n-k)\ kl-(n-k)l k\(n-k)\
n -l n -l (n -1 )!- n
T ehát
k-l kl-(n-k)\
Mivel (n - 1 ) !■n = n ! , így azt k ap tu k , hogy
f n - 1> rn -n ni
+
k-lj ki ■(n —k)\ [kj
, * v
6 . A binom iális e g y ü tth ató k igen szoros kapcsolatban van n ak a Fibonacci szám okkal is.
18 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, www.dtt.hu

1. D. 8 . Az f \ = f 2 = 1 és n > 2 esetén f n = f n l + f n_2 rekurzióval definiált számsorozatot
H Fibonacci-sorozatnak nevezzük.
A so ro z a t tagjai tehát: 1, 1, 2, 3, 5, 8 , 13, 21, 34, 55, 89, 144, ... stb. ...
E szám sorozatnak ö n m a g á b a n is szám talan érd ek es és re n d k ív ü l hasznos tu lajd o n ság a van. Mi m ost azt
nézzük m eg, hogy m ilyen kapcsolatban állnak e szám sorozat tagjai a binom iális együtthatókkal.
Alkalm azzuk a sorozat definíciójában szereplő rekurzív fo rm u lát re n d re a so ro zat tagjaira.
1 . felbontás: / „ = f n_x + / „ _ 2
2 . felbontás: f n = f n_2 + / „ _ 3 + / „ _ 3 + / „ _ 4 = f n_2 + 2 / n_3 + f n_4
3. felbontás: /„ = / „ _ 3 + / „ _ 4 + 2 ( f n_4 + / n_5) + f n_5 + / w_ 6 = f n_3 + 3 / „ _ 4 + 3 /„ _ s + / „ _ 6
4. felbontás:
f n ~ f n —A fn - 5 '-'(fn - 5 fn -6 ) ^ (fn - 6 fn -1 ) fn -1 fn -8 ~ fn - 4 ^ - fn -5 ^ fn -6 ^f n - 1 fn - 8
A zonnal szem beötlik, hogy a Fibonacci-sorozat n-edik tagjának egym ás u tá n i felbontásaiban együ tt
h ató k k én t é p p e n a P ascal-három szög elem ei je le n n e k m eg, m ég p ed ig a &-adik felbontásban a Pascal
háro m szö g &-adik so rá n ak elem ei lesznek az együtthatók. Igaz általában, hogy
fn
- v f AV
~~ J n -k -i '
i=o
E n n ek bizonyítását m á r m ellőzzük, csu p án m egjegyezzük (ha valakinek m égis kedve tám ad rá), hogy
teljes indukcióval k ö n n y en b e lá th a tju k az egyenlőség helyességét.
V égezetül té rjü n k rá a n n a k az esetn ek a tárgyalására, am ikor n elem közül kell k d b -o t kiválasztanunk

úgy, hogy a kiválasztás s o rre n d je lényegtelen, és egy elem et többször is választhatunk.
1 .D . 8 . H a n elem közül k db-ot kell kiválasztanunk úgy, hogy a kiválasztás sorrendje nem számít és
H egy elemet többször is választhatunk, n elem k-ad osztályú ismétléses kombinációjáról beszélünk.
1. T . 7 . n elem k-ad osztályú ismétléses kombinációinak a száma:
B c<l(k)
' n,i
^n + k - í ^
B IZ O N Y ÍT Á S : A tétel bizonyításának fő g o n d o la tm e n e té t - hogy m inél szem léletesebb és érth ető b b

legyen - egy k o n k ré t p é ld á n k eresztül m u ta tju k m eg.
18 db színes ceru zát sz e re tn é n k vásárolni, d e a b o ltb an csak 7 féle színű ce ru zá t áru ln ak : pirosat,
kéket, sárgát, zöldet, lilát, b a r n á t és b o rd ó t. H ány féle összetételben vásáro lh atju k m eg a 18 db színes
ceruzát? Mivel 7 elem ből kell 18-at kiválasztanunk úgy, hogy a kiválasztás so rre n d je lényegtelen, és egy
elem et többször is v álaszth atu n k , így nyilván ism étléses kom binációval állu n k szem ben.
T ek in tsü k az alábbi kiválasztási lehetőségeket, m elyekben az egyes színeket szám m al jelö ltü k , és
m in d en „fakkban” an n y i p ö tty ö t h ely eztü n k el, ah á n y at a kérdéses szám nak m egfelelő színből ép p e n
kiválasztottunk.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7,
a) • • •••• • • • • • • • * • • •
3. 4. 6. 7.
I •••
b)
L!*# • •
•3
2. 4. 5. 7.
** • • • • • • •
c) *• • •• • • • •
P éldául a b) esetb en a 2., 3. és a 6 . színből egyet sem választottunk, m íg az 1. színből nyolcat, a 4. szín
ből h árm a t, az 5. színből kettőt, a 7. színből p ed ig ötöt. A c) esetb en csak a 6 . és a 7. színből választot
tu n k ; a 6 . színből 10-et, a 7. színből p e d ig 8 -at.
N yilvánvaló, hogy b árm ely kiválasztás m egfelel egy ilyen (teh á t 18 pöttyből és 6 vonalból álló) jelso
ro zatn ak , és m in d e n 18 pöttyből és 6 vonalból álló jelso ro za t m egfelel egy kiválasztásnak. T e h á t a ki-
választási leh ető ségek szám a és a 18 pöttyből és 6 vonalból álló jelso ro za to k szám a között létesíthető
egy kölcsönösen eg y értelm ű m egfeleltetés. Mivel e 18 + 6 = 24 jelb ő l álló jelso ro zato k lehetséges szám a
egy 24 elem ű ism étléses p erm u tá ció k szám ával egyenlő, m elyben 18 és 6 elem ism étlődik, ezért el
m o n d h atju k , hogy 7 elem 18-ad osztályú ism étléses kom binációinak a szám a egyenlő 24 elem olyan
ism étléses p erm u tá ció in a k a szám ával, m elyben az egyik elem 18-szor, a m ásik p ed ig 6 -szor ism étlődik.
Ezek szerint az ism étléses kom binációk száma:
24! (18 + 7 - 1 )! ri8 +7 - n
181-61 18!- 6 ! 18
T eljesen hasonló g o n d o la tm e n e tte l kapjuk, h a a kiválasztandó k db elem e t elhelyezzük n „fakkba”
aszerint, hogy m elyik elem ből é p p e n h án y a t választottunk; ak k o r k d b p ö tty ö t és n - 1 d b vonalat kell
valam ilyen so rre n d b e n elhelyeznünk. Az így n y ert jelso ro zato k és a kiválasztási lehetőségek szám a kö
zött kölcsönösen eg y é rtelm ű m egfeleltetés létesíthető: így n elem &-ad osztályú ism étléses kom binációi
n ak a szám a egyenlő n + k —1 elem ism étléses p erm u tá ció in a k a szám ával, ahol az egyik elem &-szor, a
m ásik p ed ig n - 1 -szer ism étlődik, vagyis
c (k) _ ( n + k -1)1 (n +k - l A
ki- (n - 1 )! k

FELADATOK EMELT SZINTRE KÉSZÜLŐKNEK

Legvégül n ézzü n k n éh án y , kifejezetten em elt szintre készülők szám ára összeállított gyakorlófeladatot a
ko m b in ato rik a tém a k ö ré n e k elm élyítésére. (A *-gal ellátott feladatok em elt szinten is a nehezebbek
közé tartoznak.)
f—
l . F. 9Â BKV jegyeket felszálláskor lyukasztani kell. Hányféle lyukasztás lehetséges (lásd ábra), ha
H a lyokásztógép legalább 1 és legfeljebb 4 lyukat csinál?
-4 ■u I—1
00
w
1. F. 1 0 . Hányféleképpen juthatunk el az origóból a (3;7) koordinátájú pontba, ha egységnyi hosz-

szúakat lépünk, és csak jobbra vagy felfelé léphetünk?
1. F. 1 1. A Totón egy hasáb 13+1 helyet tartalmaz, melyekbe az 1, x vagy 2 jeleket kell beírnunk
tippjeink szerint. Ha kitöltünk annyi hasábot, hogy biztosan legyen egy 13+1 találatos hasábunk,
akkor ezek között hány db 10 találatos hasáb lesz?
1. F. 1 2 . Az ulti-játékban a 32 lapos magyar kártyát úgy osztják le, hogy 3-3 játékos kap 10-10 kár
tyát, 2 kártya pedig talonban marad (azaz nem játszik). Hányféle leosztás létezik?
t 1. F. 1 3. Andras elfelejtette baratnojenek hetjegyu telefonszamat. Arra emlekszik, hogy 6-tal kezdő
dik, nirjeé benne 1-es és pontosan 3 db 2-es van benne. Hány lehetőséget kellene kipróbálnia, hogy
biztosan jó számot hívjon?
( T í T l * Egy sakkversenyen egy játékosnak a 6. forduló után 4 pontja van. Hányféleképpen jöhetett
Tétre'ez az eredmény, ha a győzelem 1, a döntetlen 0,5, a vereség pedig 0 pontot ér, és az is számít,
hogy milyen sorrendben érte el a játékos az eredményeit?
f n > ín > 'n + 2"

1. F. 1 5 . Bizonyítsa be, hogy +2 + í 71 l “
k-lj [k + l j
Ib <k + l s
1. F. 16.* Adott n + 3 db számjegy: 1 db 1-es, 1 db 2-es, 1 db 5-ös és n db 4-es. Képezzük ezek

mindegyikének felhasználásával az összes n + 3 jegyű számot.
a) A számok között 4-gyel oszthatóból 60-nal több van, mint 5-tel oszthatóból. Határozza meg n értékét!
b) Ha nem 4-esből, hanem 3-asból van n db, akkor miből van több: 4-gyel vagy 5-tel osztható számból?
1. F. 17.* Milyen n-re teljesül, hogy az 1! + 2! + 3! + 4! + .......... + n ! összeg négyzetszám?
1. F. 18.* Bizonyítsa be, hogy 1-1! + 2- 2! + 3- 3! + .......... + n -n! = (n +1)! - 1
1. F. 19.* Bizonyítsa be, hogy 4 r + J r + -p7 + ....... + — r - = 1 - A '

2! 3! 4! n\ ni
1. F. 2 0 .* Adott két párhuzamos sík, és mindkét síkon egy-egy kör. Az egyik körön kijelöltünk n db
pontot, a másikon eggyel többet (n > 2 ) . Ezután képeztük az összes olyan tetraédert, melynek három
csúcsa valamelyik síkon, negyedik csúcsa pedig a másik síkon van; illetve képeztük az összes olyan
négyszög alapú gúlát, mely alapnégyszögének négy csúcsa valamelyik síkon, szemközti csúcsa
pedig a másik síkon van. (Természetesen a testek csúcsai a kijelölt pontok közül valók.) Miből van
több, tetraéderből vagy négyszög alapú gúlából?

MEGOLDÁSOK
1. M. 9. Egy lyukú jeg y b ő l nyilván 9 db van. K étlyukúból annyi, ah á n y félek é p p en 9-ből kiválasztha
tu n k 2 -t a kiválasztás s o rre n d jé re való tek in tet nélkül, azaz ^
1^9^ . Í9
H áro m ly u k ú b ó l és négylyukúból h aso n ló k ép p e n , vagyis g >illetve ^
T e h á t az összes lehetséges lyukasztott jeg y ek száma:
— + ^ 7 a 8 . 9 = 9 + 3 6 + 8 4 + 126 = 255
1. IUI. 10. B árh o g y an is ju tu n k el az origóból a (3; 7) k o o rd in átá jú p o n tb a, m in d e n k é p p e n 10-szer kell

lép n ü n k , m ég p ed ig h á ro m sz o r jo b b ra és h étszer fölfelé.
J e l ö l j ö n / egy felfelé, j p e d ig egy jo b b ra lépést. E kkor b árm ely út, m ely az o rig ó (3:7)
ból a (3; 7) k o o rd in átá jú p o n tb a vezet egy 3 db j és 7 db / b e t ű b ő l álló jelso ro zattal
írh ató le. Az á b rá n bejelölt eset az
f f h f> b f f J, f> f
jelso ro za tn ak felel m eg. N yilván bárm ely ú tn a k m egfelel egy jelso ro zat, és bárm ely
jelso ro zat m egfelel egy ú tn ak , így a 3 db j'-ből és 7 db /-b ő i álló jelso ro za to k és a
lehetséges u tak között kölcsönösen egyértelm ű m egfeleltetés létesíthető. Ezek sze
rin t a lehetséges u ta k szám a m egegyezik azon 1 0 elem ű ism étléses p erm u tá ció k
számával, m elyben az egyik elem 3-szor, a m ásik p ed ig 7-szer ism étlődik. T e h á t az
ad o tt m ó d o n az origóból a (3; 7) k o o rd in átá jú p o n tb a
10! _ 8 - 9 - 1 0
= 1 2 0 félek ép p en ju th a tu n k el.
31-71 6
1 . M. 1 1 . Azt a 10 helyet, am elyet a 14-ből eltaláltu n k -félek ép p en választhatjuk ki. E 10 db hely
re te h á t csak eg y félek ép p en v álaszthatunk az 1, x, 2 közül. A további 4 hely m in d eg y ik ére kétféle leh e

tőség adódik, t.i. az, am elyik n em találat. Ezek szerint a 13 +1 helyet m in d e n lehetséges m ó d o n kitöltve
a 1 0 találatosok száma:
141 -16= 11 j,2: ^ - 1 4 16 = 16016

10 * 10!- 4! 2-3-4
1. M. 12. Az első játék o s 32 lapból 10-et kap, a 10 lap kiválasztásának s o rre n d jé re való tek in tet nélkül.
Ez I ^ I -félek ép pen lehetséges. A m ásodik játék o s m ár csak 22 lapból kapja a m aga 10 lapját; ez
12
félek ép p en lehetséges. V égül a h a rm a d ik játék o s 12 lapból kap 10-et, am i jq I -féleképpen lehetséges.
32''| ( 2 2 } fl2 ''| 32! 22! 12! 32!

T e h á t a lehetséges leosztások szám a: ! 101-221 101-121 10 1 - 2 1 " 1 OTIOTTOR1
(É rdem es m egfigyelni, hogy a leosztások szám a m egegyezik egy olyan 32 elem ű ism étléses p e rm u tá
ciók számával, m elyben 1 0 - 1 0 - 1 0 elem m egegyezik, és van m ég két m egegyező elem .)

1 . M. 13. H a a telefonszám 6 -tal kezdődik, ak kor érd em es az alábbi m o d ellt elkészíteni:
3 db 2-es
A 6 db hiányzó h elyre 3 db 2-est kell elhelyezni, ezt j ^ J -félek ép p en te h e tjü k m eg.
A további h áro m h elyre b árm ily en szám jegyet választhatunk, csak 1-est és 2-est nem , vagyis a további
h áro m hely m in d eg y ik ére 8 -féle szám jegy választható. Ezek szerint az ism ert ad a to k m ellett szóba j ö
h ető telefonszám ok szám a:
6) R3 - 6!
3J 31-3!
1. M. 14. H á ro m eset lehetséges: a sakkozónak vagy 4 győzelm e és két veresége van, vagy 3 győzelm e,
két d ö n tetlen je és 1 veresége van, vagy 2 győzelm e és 4 d ö n tetlen je van (lásd ábra).
1 1 1 1 0 0
1 1 1 y2 y2 0
1 1 Vt y2 y2
M in d en eset an n y ifé lek ép p e n fo rd u lh a t elő, ah án y félek ép p en a b e n n e szereplő „jelek” p erm u tálh ató k :
Első esetben: g, = 15 . A m ásodik esetben: g f gj = 60 . V égül a h a rm a d ik esetben: g f = 15 . T e h á t
az ad o tt e red m én y 15 + 6 0 + 15 = 90 fé le k ép p en jö h e te tt létre.
1. M . 15.
1. BIZONYÍTÁS: L egegyszerűbb, h a alkalm azzuk kétszer az
n'] (n-l'] ( n - l
k I I k ]+ [ k - l
azonosságot.
^ + 2 ") ( n + l \ (n +l\ ( n \ ín] in'] ( n ~] ( n \ „in' ] ( n
k+i)-[k+i M k rU+i +U +UrU-irU+i +2UrU-i
2. BIZONYÍTÁS: írju k ki részletesen az egyes tagokat:
________ ni________ . o ni ________ ni________ (n + 2)l , f
{k-1)1-{ n - k + 1)1 ki-(n-k)! (k+ 1)1-( n - k -1)1 (k + 1)1-(n - k + 1)1
1 2 1 (« + l)(n + 2 ) ,, ,
1 1 (A: + 1 )!-val szorozva:
( k -1)1-( n - k + 1)1 k\- (n - k ) l (k + l ) \ - ( n - k - l ) l (k +1)1-(n - k +1)1
k(k + l) 2(k + l) 1 (n + l)(n + 2) , , ,
— — h / — ü ú + 7----- í— íTT = /---- l— 7 7 7 ^ • (n ~ k + l)l -val szorozva
( n - k + l)l ( n - k ) l (n-k-l)l ( n - k + l)l
k(k + 1 ) + 2(k + 1 )(n - k + 1) + ( n - k)(n - k + 1 ) = (n + 1 )(n + 2),
k 2 +k + 2nk - 2k 2 + 2k + 2n - 2k + 2 + n 2 - nk + n - nk + k 2 - k = n 2 + 3n + 2 ,
n 2 + 3n + 2 = n 2 + 3n + 2 -

MEGJEGYZÉS: É rd e m e s m egvizsgálni, hogy a bizonyítandó eg yenlőségnek m ilyen kom binatorikai

tartalo m ad h a tó . E n n ek m eg g o n d o lását az olvasóra bízzuk.
1. IUI. 16. a) A d o tt te h á t a következő n + 3 db szám jegy
............. w d b ..............
I, 2, 5, 4, 4, 4 , ..... .— , 4
Ezek közül 5-re azok és csak azok végződnek, am elyek utolsó számjegye 5. Ezek annyian vannak, ahányfé-
leképpen az utolsó 5-ös előtt a többi számjegyet sorba rendezhetjük, vagyis az 5-tel oszthatók száma:
(w +,2)! = (n + 1 ){n + 2 ).
n\
4-gyel azok oszthatók, am elyek utolsó két jegyéből alkotott kétjegyű szám osztható 4-gyel, vagyis az
utolsó két jegye: 12, 52, 24 vagy 44.
(n + 1 )’
A 12-re végződök szám a: " r j l — = n +l.
(n-f i ) '
Az 52-re végződök szám a: ni
(n + 1 )!
A 24-re végződök szám a: ^ + = n(n +1).
(n
( n—
- 1 )!
(n +fi)!
1 )!
A 44-re végződök száma: j = ( n - 1)n(n + 1).
( n - 2 )!
T e h á t a 4-gyel oszthatók szám a.
2 (n + 1 ) + n(n + 1 ) + (n - 1 )n(n + 1 ).
A feltételek szerint ez 60-nal több, m in t az 5-tel oszthatók szám a, vagyis
2 (n + 1 ) + n(n + 1 ) + (n - 1 )n(n + 1 ) - 60 = [n + 1 )(n + 2 ).
A bal oldalon az első két tagból n + 1 -et kiem elve:

(n + 1 ) ( 2 + n) + (n - 1 )n(n + 1 ) = 60 + (n + 1 )(n + 2 ) ,
(n —1 )n(n + 1 ) = 60 .
Azt látjuk, hogy a 60-t kell h á ro m szom szédos pozitív egész szám szo rzatára b o n tan i. Ez csak egyfé
lek ép p e n lehetséges: 60 = 3 • 4 • 5 , azaz n = 4 .
T e h á t 4 db 4-es szám jegy volt.
b) Az 5-tel oszthatók szám a u gyanannyi, m in t az a) esetben: (n +1 )(n + 2).

A 4-gyel azok lesznek m ost oszthatók, m elyek utolsó két jeg y e 12, 52 vagy 32.
(n + 1 )!
A 12-re végződök szám a: — —- = n + 1.
(n + i y
Az 52-re végződök szám a: ----- = n + 1.
° n\
^ + 1 )I
A 32-re végződök szám a: — jyj = n(n + 1).
T e h á t a 4-gyel oszthatók szám a: 2(n + 1) + n(n +1 ) = (n + 1)(2 + n).

Azt k ap tu k teh át, hogy p o n to sa n u g y an an n y i 4-gyel osztható van a k ép ezh ető n + 3 jeg y ű szám ok kö
zött, m in t 5-tel osztható.

1. M. 17. Szám oljuk ki az a d o tt összeget ra = 1, 2, 3, 4, 5-re.

ra = 1 -re 1 != 1 ,
ra = 2 -re 1!+21 = 3 ,
n = 3 -ra 1!+ 2!+ 31 = 1 + 2 + 6 = 9 ,
ra = 4 -re 1!+ 2!+ 3!+ 4! = 1 + 2 + 6 + 2 4 = 3 3 ,
ra = 5 -re 1!+ 2!+ 3!+ 4!+ 5! = 1 + 2 + 6 + 24 +120 = 153 .
Mivel ra > 5 esetén ra! m á r biztosan 0-ra végződik, ez ért ra > 5 - r e az
1! + 2! + 3! + 4! + ..........+ ra!
összeg utolsó szám jegye biztosan 3. Ism ert, hogy egy pozitív egész szám négyzete csak 0-ra, 1-re, 4-re,
5-re, 6 -ra vagy 9-re v ég ződhet, azaz 2-re, 3-ra, 7-re és 8 -ra nem végződik négyzetszám . Mivel ra = 1 és
ra = 3 esetén az összeg négyzetszám , ez ért az ered eti
1! + 2! + 3! + 4! + ..........+ ra!
összeg ak k o r és csak ak k o r lesz négyzetszám , h a ra = 1 vagy ra = 3 .
1. M. 18.
1. BIZONYÍTÁS: É rd em es m egfigyelni az alábbi azonosságot:
n - n ! = (n + 1 )!—ra!.
Ezt felhasználva a m eg ad o tt összeg így írható:
2! - 1 ! + 3! - 2 ! + 4 ! - 3 ! +5! - 4 ! + ........... + (ra + l)!-ra !.
Itt k ö n n y en észrevehetjük, hogy a m ásodik és az utolsó előtti tag kivételével m in d e n tag kiesik, vagyis
ez az összeg valóban (ra + 1 ) ! - 1 !
2 . BIZONYÍTÁS: Az eg y enlőséget k ö n n y en b eláth atju k teljes indukcióval is.

n = l-re M ! = l és 21-1 = 1
ra = 2 -re l - l ! + 2 - 2 ! = l + 4 = 5 és 31-1 = 6 - 1 = 5 .
L egyen m ost k egy olyan term észetes szám, m elyre
M l + 2-2! + 3-3! + .......... + k - k \ = (k + \)\ - 1,
és vizsgáljuk m eg, öröklődik-e az egyenlőség k-ról k + l -re, vagyis igaz-e, hogy
1-1! + 2-2! + 3-3! + .......... + k - k \ + (k + 1) • (k +1)! = (k + 2)1 - 1.
A bal oldal első k db tag ján ak a helyébe b e írh a tju k az indukciós feltevésünket:
(k + l )! —1 + (A +1) ■(A +1)1 = (A + 2)1 - 1,
(k + 1 )! + (k + l)(k + 1 )! = (k + 2 )!,
E m eljünk ki a bal o ldalon (k + 1)1 -t:
(A +1)1- (1 + A +1) = (A + 2)1 •
A bal old alo n (k +1)1- (1 + k +1) = (k +1)!- (k + 2) = (k + 2)!.
Ezzel az öröklődést, s így az egyenlőséget is beláttuk.
1 . M. 19.
1 . BIZONYÍTÁS: É rd em es észrev en n i a következő azonosságot:
ra _ 1_____ 1
(ra + 1 )! ra! (ra + 1 )!'
A lkalm azzuk ezt az egyenlőség bal o ld alán ak m in d e n tagjára:
+ + + _ J ____ x
1! 21 21 3! 3! 41 ......... ( n - 1 ) ! ra!
E bben az összegben az első és utolsó tag kivételével m in d en tag kiesik, így m ara d : 1 > és ép p e n ezt
kellett bizonyítanunk.

2 . BIZONYÍTÁS: Az előző feladathoz haso n ló an ezt az egyenlőséget is b eláth a tju k teljes indukcióval:
n = 2 -re = és 1 __2 ! = Í ’
n = 3 -r a
J_ + ^ . = I + 2 =I +I = 5 é !_J_ = 1 _ i _ 5
21 3! 2 6 2 3 6 3! 6 6 '
L egyen k egy olyan term észetes szám, m elyre

-L + A + A + + A z l = i_ J-
2! 3! 4! ....... ki ki’
és vizsgáljuk m eg, igaz lesz-e az egyenlőség k + l -re:
2! 3! 4! .......... h\ (k + l)\ (k + l ) l '
In d u k ció s feltevésünk alap ján a bal oldal első k - l tagját h ely ettesíth etjü k 1i ___
- j j -sál, így
ki
ki ( k + 1)1 (k + 1)! ’
k 1 1
(k + l)l ki (k + 1 )! '
M in d k ét o ld alt szorozva (k + 1)! -sal: k - k +1 - 1 .
Mivel utóbbi lép éseink m eg fo rd íth ato k , az öröklődést, s ezzel az e re d e ti egyenlőséget is beláttuk.
1. M. 2 0 . Először a te tra é d e re k e t szám láljuk meg.
H a a te tra é d e r alapja az n p o n tú síkra illeszkedik, ak k o r n p o n t közül kell h á rm a t kiválasztani a kivá

lasztás so rre n d jé re való tek in te t nélkül, te h á t az így kiválasztható h áro m szö g ek szám a
n
3
E három szögek m indegyikéhez n + 1 csúcs választható a másik síkon, teh át az ilyen három szögek száma:
(n + 1 ).
H a so n ló k ép p en kapjuk: h a a háro m szö g alapja az n + 1 p o n tú síkon van, ak k o r egy ilyen három szög
höz n db csúcs választható a m ásik síkon, vagyis az ilyen h árom szögek szám a
rn + r
■n .
3
n +1
T e h á t az összes te tra é d e re k szám a: ■n .

M ost szám oljuk össze a keletkező négyszög alapú gúlákat. A zoknak a g ú lák n ak a szám a, m elyek alap
négyszöge az ra p o n tú síkon van
4 j ■(n + 1 ),
azoknak a g ú lák n ak a szám a p ed ig , m elyek alapnégyszöge az ra + 1 p o n tú síkon van

' n + lA
4 J 'n
T e h á t az összes négyszög alap ú gú lák száma: •(ra +1) + ■n ■
Vizsgáljuk m eg, m ilyen ra-re lesz a négyszög alap ú gúlák szám a nagyobb, vagyis m ilyen ra-re teljesül az
alábbi egyenlőtlenség:
ra +1
” j •(ra + 1 ) + * 1 j •ra < Q • (ra + 1 ) + 1 4 l e
írju k ki részletesen az eg y enlőtlenség két oldalán szereplő tagokat:

ra!-(ra + 1 ) (ra + l)!-ra ra!-(ra + l) (n + l)!-ra
-- - + 77^—;-----— ——< , .------777 + --------------
3I-(» —3)1 3!- (n -2 ) ! 4 !- (n -4 )! 4I-(» —3)1 ‘
A bal oldal első tag ját (n - 3)! -sál, m ásodik tagját (n - 2)! -sál, a jo b b oldal első tagját (n - 4)! -sál, m áso
dik tagját (ra -3 ) ! -sál egyszerűsítve azt kapjuk:
(ra - 2)(ra - l)ra(ra + 1) + (n —l)ra2 (ra +1) _ (ra - 3)(ra - 2)(ra - l)ra(ra +1) + (ra - 2)(ra —l)ra2 (ra +1)
6 < 24 '
M indkét oldalt (ra - l)ra(ra +1) -gyei egyszerűsítve
ra - 2 + ra (n - 3)(ra - 2) + (ra - 2)ra
6 24
8 ra - 8 < 2ra2 -7 ra + 6 , azaz 0 < 2ra2 —15ra + 1 4 .
Ez utóbbi m ásodfokú alak zérushelyei: n x ~ 6 ,4 , ra2 « 1,09 .
T e h á t az eg yenlőtlenség m egoldása: ra > 6 ,4 vagy ra < 1,09 .
Ezek szerint a következőre ju to ttu n k : h a ra > 7 , ak k o r négyszög alakú gúlából van több, h a pedig
3 < n < 7 , ak k o r te tra é d e rb ő l van több.
MEGJEGYZÉS: É rdem es m e g g o n d o ln u n k : hol használtuk fel azt a feltételt, hogy a p o n to k egy-egy

k ör m e n té n h ely ezk ed n ek el. Nos, h a ez a feltétel n em szerep elt volna, ak k o r az egyes síkokon a
(Ti | í 71 1 1
kiválasztható négyszögek szám a n em K J , illetve 4 > h an e m e n n é l általában több. H a ugyanis
négy olyan p o n to t választunk, m elyek közül valam elyik h á ro m által m e g h a tá ro z o tt h árom szög bel
sejében van a negyedik, ak k o r n e m egy, h an e m h áro m négyszöget h a tá ro z n a k m eg (lásd ábra).
H a azo n b an a négy p o n t „konvex” helyzetű, ak k o r csak egy négyszöget h a tá ro z n a k m eg. Ezt biztosí
to ttu k azzal, hogy a p o n to k egy-egy kör m e n té n helyezkednek el.

STATISZTIKA ÉS
VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE STATISZTIKA ÉS VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS
A statisztika és valószínűségszám ítás között szoros kapcsolat van, am it látn i fogunk. Előbb a leíró statisz
tikát foglaljuk össze felad ato k o n keresztül. E zután a valószínűség fo g alm án ak különböző m egközelítése,
a kiszám ításának a legegyszerűbb szabályai következnek, valam int egyszerű m odellek. A binom iális
eloszlás az egyik legfontosabb és tö rtén e tileg is az első, m ég Jacob Bernoullitól szárm azó eloszlás, am ely-
lyel először sik erü lt m eg m u tatn i, hogy a valószínűségi m odellben is érvényes a nagy szám ok törvénye,
am it a véletlen kísérletek kapcsán tap asztalu n k n ap , m in t nap.
LEÍRÓ STATISZTIKA
A szó az állam szám tanból jö n , első m egjelenése a róm ai b iro d alo m b an a népszám lálások id ejére tehető,
b á r m ár a su m éro k is k ö tö ttek biztosításokat, am elyekhez nyilván a d a to k ra volt szükségük. A leíró sta
tisztika felad ata az adatgyűjtés, ren d szerezés, rögzítés, ábrázolás, továbbá az a d a to k jellem zése statiszti
kai m utatókkal, am elyek az áttek in th ető ség illetve nagy ad a th alm azo k esetén az egyszerűbb összeha
sonlítás é rd e k é b e n születtek. Ezek között az ún. helyzet paraméterek vagy m ás szavakkal „átlagos
jellem ző k ”, kö zépértékek: a módusz, a médián és az aritmetikai vagy számtani közép (olykor csak átlagnak
m o n djuk), illetve az a d a to k szó ró d ásán ak m éré sére bevezetett terjedelem, átlagos abszolút eltérés és az átlagos
négyzetes eltérés, am it h a az átlagtól m é rü n k , ak k o r empirikus szórásnégyzet a neve. Ezek a jellem zők tö m ö
rítési célokat szolgálnak, és fő jellem ző jü k , hogy inform ációt v esztünk az á ttek in th ető ség kedvéért. A
teljes ad ath alm az nyilván sokkal gazdagabb inform ációjú, m in t a belőle n y e rt n é h á n y jellem ző. A kö
vetkezőkben ezeket fogjuk p é ld á k o n k eresztül b e m u tatn i a közép- illetve az em eltszintű érettségi kö
vetelm ényeinek és szintjének m egfelelően.
2. F. 1. Szemléltesse az alábbiakat:
H a) A nagy m obilszolgáltatók piaci részesedését az előfizetések szám a alapján.

A datok 2004 végén tízezerre kerekítve (forrás a h áro m m obilszolgáltató honlapja):
T-M obile 4 030 000; P annonG S M 2 960 000 és V odafone 1 600 000 előfizető,
b) A m u n k an élk ü liség végzettség szerinti m egoszlását 2004-ben.
2.1.1.28. A n y ilv án tarto tt m u n k an élk ü liek szám a
Időszak szakm unkás b e ta n íto ttm u n k á s segédm unkás szellem i foglalkozású Összesen
2001. D 1 2 0 756 84 743 81 796 55 478 342 773

2002. D 1 2 1 161 83 870 84 218 55 652 344 901
2003. D 124 398 87 009 8 8727 59 805 359 939
2004. D 138 665 95 180 96 934 69 818 400 597
c) H ogyan változott a b e m u ta to tt négy évben a m un k an élk ü liség és a m egoszlása?
2 . F. 2 . Hasonlítsa össze a következő két (A és B) osztály matematikai eredményeit a jegyeik alapján!
H A) 2, 2, 2, 2, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 4, 4, 4, 5, 5.
B) 1, 1, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 4, 4, 4, 5, 5, 5, 5, 5, 5, 5.
2 . F. 3 . Egy diszkontáruházban 60 egymás utáni vevő pénztárnál töltött idejét mérték meg másod
H percben, amelyet az alábbi adatsor mutat:
40, 21, 56, 64, 52, 31, 108, 74, 91, 57, 78, 94, 48, 87, 54
35, 51, 43, 72, 82, 92, 23, 37, 45, 91, 53, 74, 60, 79, 59
15, 28, 31, 85, 90, 76, 71, 84, 49, 53, 64, 101, 93, 91, 34
21, 87, 31, 48, 8 6 , 41, 76, 92, 54, 51, 62, 39, 34, 76, 94

STATISZTIKA ÉS VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS
a) H án y esetben kellett legfeljebb fél percet, egy percet, m ásfél, 10 illetve két p e rc e t várni?
M ennyi ezek relatív gyakorisága?
b) (E) Készítsen egy h iszto g ram m o t a következő osztálybeosztással:
[0; 20[, [20; 30[,[30; 40[,[40; 50[,[50; 60[,[60; 70[, [70; 80[, [80; 100[, [100; 120[ (E).
c) H a öten vannak előttem, akkor várhatóan körülbelül m ennyit fogok várni? Mit kellene ehhez kiszámolni?
d) M ekkora a szórás és a relatív szórás?
e) H án y a d a t v an az átlag egy-, illetve kétszórásnyi környezetében?
2 . F. 4 . Egy csoport teljesítménye az elvárt normához képest a következőképpen alakult az elmúlt 10
H munkanapban százalékos adatokkal kifejezve:
96, 89, 105, 98, 87, 104, 93, 110, 82, 97.
a) Készítsen olyan grafik o n t, am ely szerint n agyon nag y n ak tű n ik az ingadozás, és olyat is, am ely sze
rin t lén yegében egy en letesen dolgoznak!
b) Á tlagosan h o g y an teljesítettek a 1 0 n a p alatt?
Egy m ásik hasonló m u n k á t végző egység ezen 10 n ap alatt a következő teljesítm ényt pro d u k álta:
104, 112, 102, 96, 100, 80, 95, 105, 76, 106.
c) Melyik cso p o rto t ju ta lm a z n á inkább?
d) Készítsen olyan grafikont, am ely szerint a két csoport közel egyform a, illetve olyat is, am ely szerint
nag y o n különböző teljesítm ényűek!
2 . F. 5 . A magyar éves búzatermés becsült értékét illetve az adott év augusztusi tonnánkénti eladási
H árait tartalmazza az alábbi táblázat:
Év B úzaterm és m illió tonnában T onnánkénti elad ási ár (Ft)

1999 2 ,6 2 2 0 0 0
2000 3,7 30500

2 0 0 1 5 26000
2002 3,9 24000
2003 3 33000
2004 6 23700
2005 4,9 2 2 0 0 0
a) M ennyi a h é t év átlagos term ése?

b) M ennyi b ú za te rm e tt összesen?
c) H a az inflációt figyelem be vesszük, ak k o r m ai á ro n m ennyi volt a h é t év eladási ára?
Inflációs ad ato k a fenti évekre, az utolsó évet m ost csak becsülni le h e t m ég, legyen a jó so lt 5,9%.
Év Átlagos árn ö v ek ed és
Az előző év a 100%
1999 1 1 0 ,0
2 0 0 0 109,8
2 0 0 1 109,2
2 0 0 2 105,3
2003 104,7
2004 106,8
d) M ilyen kapcsolat van a term és m ennyisége és az eladási á r között?

Készítsen d iag ram o t, s a n n a k alap ján p ró b á ljo n következtetni!

2 . F. 6 . Az alábbi internetről letöltött KSH baleseti adatsor alapján:
a) készítsen o szlo p d iag ram o t a közúti balesetek szám ának alakulását bem utatva!
b) H ogyan változott a közúti és a vasúti balesetek arán y a a 15 év alatt? H asználja a következőkben
m eg ad o tt (a www.ksh.hu o ld alró l szárm azó) táblázatot, am elyben a közúti és vasúti balesetek szám a m el
lett a halo ttak és a sebesültek szám a is kiolvasható.
c) V ajon a balesetben bek ö v etk ezett elhalálozások szám a h ogyan változott a vizsgált időtartam ban ?
H ogyan leh etn e ezt szem léltetni?
S zem élysérü léses közúti k özlek ed ési balesetek V asúti baleset

Ev b aleset során b aleset során
Ö sszesen Ö sszesen
m eghaltak m egsérültek m eghaltak m egsérültek
1990 27 801 2 432 36 996 3 226 160 570
1991 24 589 2 120 32 676 2 706 163 598
1992 24 623 2 101 32 577 2413 259 589
1993 19 527 1 678 25 430 3 168 260 585
1994 2 0722 1 562 26 961 2 455 152 542
1995 19 817 1 589 25 886 2 627 126 420
1996 18 393 1 370 23 939 2 340 1 22 431
1997 19 097 1 391 24 757 2 285 112 370
1998 20 147 1 371 26 392 2 295 115 370
1999 18 923 1 306 24 670 2 246 106 359
2 0 0 0 17 493 1 2 0 0 22 698 2 098 105 387
2001 18 505 1 239 24 149 2 050 96 426
2 0 0 2 19 6 8 6 1 429 25 978 2 347 108 428
2003 19 976 1 326 26 627 2 186 118 324
2004 20 957 1 296 28 054 2 355 94 357
2 . F. 7. Az alábbi adatsort balesetek okai szerint készítették:
A já rm ű v e z e tő k A gyalogosok Az utasok A já rm ű v e k P ályahiba és

Időszak Összesen
hibája hibája hibája m űszaki hibája egyéb okok
2 0 0 1 16 235 2 031 35 82 1 2 2 18 505
2 0 0 2 17 317 2 00 1 47 105 216 19 6 8 6
2003 17 769 1 885 49 105 168 19 976
2004 18 785 1 820 30 115 207 20 957
a) Á brázolja k ö rd ia g ra m o k o n az egyes években az okok m egoszlását!

b) T an u lm án y o zza az a d a to k a t és az ábrát! H o gyan változtak az okok a négy év alatt?

ALAPFOGALMAK
2 . D. 1. A statisztikailag vizsgált csoport tagjai az egyedek, magát a csoportot statisztikai sokaságnak

nevezzük. Az egyedek száma a statisztikai sokaság mérete. Az egyedek vizsgált tulajdonága az is
H mérv. Az adat az ismérv egy konkrét előfordulása.
2 . D. 2 . Az ismérvek fajtái: minősítéses illetve méréses ismérvek.
H Az előbbiek a n e m szám m al kifejezhető ad ato k (például nem , hajszín vagy kedvenc étel), illetve
h a szám is jelöli, d e csak form álisan, p éld áu l valaki h án y ad ik k e rü le tb e n lakik B u d ap esten vagy
mi a telefonszám a. A m éréses ism érv m in d ig szám szerű ad a to t je le n t (pl. testm agasság, g y erm e
kek szám a, fizetés stb.). A m inősítéses ism érveken belül a rendezhető ismérv egy külön kategória
(pl. h o telek csillagszám a, tan u ló k osztályzatai stb.). Ilyenkor, h a n e m is szám ok az adatok, de
legalább egy re n d e z e tt halm az elem ei.
2 . D. 3 . Az egyes adatok előfordulásának száma a gyakoriság. Ha az összes adat számához, azaz a
H sokaság méretéhez viszonyítjuk, akkor kapjuk a relatív gyakoriságot, amely tehát a gyakoriság és a
méret hányadosa. Gyakran az adatokat osztályokba soroljuk. Az egyes osztályok gyakoriságait szo
kás osztályközös gyakoriságnak is mondani. Ezt lehet ábrázolni a hisztogrammal, ami már csak emelt
szintű követelmény, lásd a következő definícióban.
2 . D. 4 . Különböző grafikus ábrázolások: Oszlop-, sáv- vagy szalag-, kör- és vonaldiagram; hisztogram
(E).
H
OSZLOPDIAGRAM : am ik o r az egyes ad ato k gyakoriságát azzal arányos m agasságú téglalappal áb rá
zoljuk. Lásd a 2. F. 4. m eg o ldásának a) részét.
H a az egyes a d a to k az összes ad ath o z viszonyított a rá n y á t ak a rju k szem léltetni, ak k o r sáv vagy k ö r
d iag ra m o t használunk. Ez előbbit olykor szokás szalag d iag ra m n ak is m o n d an i.
Az egyik esetb en a teljes kör, a m ásikban a teljes téglalap szim bolizálja az összes ad a to t (100%). A
kö r cikkei az egyes ad a to k gyakoriságát az összeshez viszonyítva m utatják. Az egyes adatokhoz tartozó
körcikk szöge te h á t az a d a t relatív gyakoriságának és a 360 foknak (teljes kör) szorzata, azaz p éld áu l az
í-edik ad atra: a , = ■360°, ahol n a sokaság terjed elm e és ki az 2 -edik a d a t gyakorisága.
A szalagdiagram nál a teljes téglalap szélessége felel m eg a sokaságnak, és ek k o r az egyes adatokhoz
tartozó résztéglalapok szélessége: ss- = — ■s . Lásd az V.SF. 1. m eg o ld ásán ak a) és b) részét.
M E G JE G Y E Z E S : A T an k ö n y v k iad ó által m egjelentetett, új „N égyjegyű függvénytáblázatban” téve

sen a 90 fokkal elfo rg ato tt o szlo p d iag ram o t nevezi sávdiagram nak. Ez a h ib a az Excel szám ítógépes
p ro g ra m b a n is m egvan. Sajnos ez téves, és a statisztikától id eg en . Az oszlo p d iag ram akkor is az, h a
b árm ilyen szöggel elforgatjuk, ahogyan a trap éz trapéz volta sem azon m úlik, hogy h ogyan áll.
VO N A LD IA G RA M RÓ L általában időbeli változás ábrázolása esetén beszélünk. Az x tengelyen áb rá

zoljuk az időt, m íg az id ő b e n változó ad a to t az y tengelyen.
H ISZ T O G R A M R Ó L beszélünk, h a osztályközös gyakoriságot a k a ru n k ábrázolni, s figyelem be vesz-

szük, hogy az osztályszélességek n em azonosak. Ilyenkor a téglalap te rü le te (és n em a m agassága,
m in t a klasszikus oszlo p d iag ram esetén!) arányos a gyakorisággal. L ásd 2 . F. 3 . b) részének m egol
dását. (E).

2 , D. 5 . Adathalmazok jellemzői: különböző ún. helyzetparaméterek vagy átlagos jellemzők.
H M ÓDUSZ: a legáltalánosabban használható jellem ző, bárm ily en típ u sú (m inősítéses vagy m éré-
ses) ad a th a lm a zró l van is szó, a leggyakoribb ad a tn a k van értelm e. H a több egyform a gyakori
ságú elem van, ak k o r több m óduszú adath alm azró l beszélünk.
M EDIÁN: a sorba re n d e z e tt ad a th a lm a zb an a középen álló elem . H a páro s sok a d a t van, ak k o r nincs

középső, ilyenkor a „középső k e ttő ” szám tani közepe definíció szerin t a m éd ián .
Form álisan, h a x * < x2* < x3* <. . .<xn*a re n d e z e tt adathalm az, ak k o r h a n p áro s, ab b an az esetben
x n- 1 + x n±\
M(ed) = — -— - — -— , m íg h a n páros, ak k o r M(ed) = x n / 2 .
A definícióból is látszik, hogy csak re n d e z h e tő adatok esetén van érte lm e , p é ld á u l nem , szemszín vagy
kedvenc étel esetén nem . De szállodák vagy osztályzatok esetén le h e t használni.
SZÁMTANI KÖZÉP vagy eg y szerű en ÁTLAG: a legelterjedtebb statisztikai jellem ző, csak m éréses is
m érvek esetén használható, ek k o r az a d a to k szám tani közepe, azaz:
_ ^3 + ... + Xn
X — -------------------------------------.
n
MEGJEGYEZÉS: m éréses ism érv esetében m in d h áro m jellem ző szám ítható, csu p á n ren d ezh ető ,
n em m éréses ism érv esetén m éd ián és m ódusz van, m íg névleges n em is re n d e z h e tő ism érv ese
tén csak a m ódusz érte lm e zh ető . H a sz n álatu k n ak ez az egyik szem pontja.
H a m in d h á ro m szám olható, ak k o r d ö n th e tü n k , hogy m elyiket ad ju k m eg; a kérd és irányít
h a t abban, hogy m elyik a tö b b et m ondó.
PÉLDA: Egy osztály tan u ló in ak m agasságaiból (m ért adat) m in d h á ro m jellem ző t ki le h e t szám ítani. A
m ódusz véletlen választás esetén a legvalószínűbbet adja m eg. T e h á t h a a m ódusz 176 cm, akkor az
osztályból v életlenül választva egy ta n u ló t az a legvalószínűbb, hogy 176 cm m agas.
H a a m éd ián 172 cm , ak k o r az azt jelen ti, hogy az osztály fele m agasabb, fele alacsonyabb (m ert a
középsőről v an szó). T e h á t h a fo g ad ást kö tü n k , egy véletlenül választott tan u ló m agasságára úgy, hogy
én nyerek, h a 172-nél m agasabb, a m ásik fél nyer, h a alacsonyabb ta n u ló t választottunk, akkor kb.
igazságos a fogadás: fele-fele k ö rü l v an az esély.
A szám tani közép azt je le n th e ti, hogy h a egym ás fejére állnának, ak k o r az így k a p o tt „oszlop” m a
gasságát a szám tani közép és a létszám szorzatából egyszerűen m e g k a p h a tn á n k . Á ltalában, h a az ösz-
szegnek jelen tő ség e van, ak k o r a szám tani közép a leginform atívabb. E zért h asználja a KSH (K özponti
Statisztikai H ivatal) oly sokszor, m e rt o tt az összegnek főleg anyagi k érd ések n é l nagy jelen tő ség e van.
KIEGÉSZÍTŐ M EGJEGYZÉS: S zám ított kö zép érték m ég a m érta n i, a h a rm o n ik u s, és a négyzetes

közép. (E)
Ezek definíciói: M értan i közép: «Jx1 -x 2 -x 3 ■■■■■xn , H a rm o n ik u s közép: ^ ----------- j—
• H---------------- 1----------------h . . . + *
Xi X& Xq
N égyzetes közép:
n
P éldák a h aszn álatu k ra: ban k i átlagkam at; átlagsebesség azonos ú to n , különböző sebességek esetén;
m olekulák átlagsebessége.

1. PÉLDA: L egyen egy b a n k b a n h av o n ta változó a kam at az egyhavi lek ö tö tt b etéte k re. Az elm ú lt év
b en az alábbi k am atlábak voltak: 7,5; 7,3; 6 ,6 ; 6,5; 7; 7,2; 7,6; 7,8; 8,1; 7,6; 7,4; 6,9.
M ekkora átlagos havi k am ato t je le n t ez az egész évre nézve?
A választ úgy kapjuk, hogy kiszám íthatjuk, m ek k o ra az a havi kam atláb, am elyik 12 h ó n a p o n át annyi
h o zam o t ered m én y ez, m in t ezek a kam atlábak, tehát:
1,075-1,073-1,066-1,065-1, 07-1,072 1,076-1,078-1,0 8 M ,076-1,074-1,069 = (l+ ^ /1 0 0 )12.
In n e n láth ató m ár, hogy m é rta n i középpel k ap h ató m eg az átlagkam at. E gyébként értéke: 1,0729, azaz
kb. 7,3%. A szám tani közép: 1,07292 csak igen kicsivel több; ez is kb. 7,3%.
2. PÉLDA: Egy autóbusz egy hegyi u ta t felfelé 40 km /h, lefelé 60 km /h átlagos sebességgel tesz m eg.
M ennyi a teljes ú tra vett átlagsebessége?
Sokan azt m o n d an ák , hogy 50 km /h (azaz a szám tani közép). N em ez a helyes válasz. A kettő h a rm o n i
kus közepe, azaz 48 km /h lesz az átlagsebesség. Az ok a következő. H a s ú to n odafelé u, visszafelé v az
átlagsebesség, ak k o r a teljes ú tra vett átlagsebesség:
2S 2
váti ~ — — = "j---- j" >am * é p p e n a két sebesség h arm o n ik u s közepe. Itt a nevezőben a két idő, a felfelé
U + V U + V
és a lefelé eltelt idő szerepel.
3. PÉLDA: M olekulák átlagos sebessége. E hhez azt kell fizikából tu d n i, hogy a h ő m érsé k le t az átlagos
m ozgási en erg iával arányos. T e h á t h a egy m olekula sebessége v {, ak k o r az összes m ozgási en erg ia (azo
nos tö m eg ű m o lek u lák at feltételezve, azaz tiszta gáz esetén):
N
Em = mvi2 > ah ° l N a m olekulák szám a m egy m olekula töm ege. M ásrészt az egy szabadsági fokra
i= 1
ju tó en erg ia ^ k T , ahol T a hő m érsék let, k az ún. B oltzm an-állandó, értéke:
Q
H a a gáz szabadsági fokainak szám a pl. 3, akkor egy m o lek u lára ju tó en e rg ia ^ k T . Azaz az összes
Q
e n e rg ia N k T . Feltéve, hogy ez m ind m ozgási energia, m e rt a gáznak m ás e n e rg iája nincs, akkor igaz
N
lesz, hogy Em = .
i=i
H a a gáz m o lekuláinak átlagsebességét úgy értelm ezzük, hogy h a m in d e n m olekula ezzel a sebességgel
N
ren d elk ezn e, ak k o r ugyanaz volna a h őm érséklet, úgy a következőt kapjuk: Em = = N-^-mv*
i= 1
N
2
I
Ebből egyszerűsítve és re n d ezv e adódik, hogy = 1,2 azaz v = — ’ teh a t é p p e n az egyes
i= 1
m olekulák sebességeinek négyzetes közepe lesz az elképzelt ideális átlag m o lek u la sebessége.

SZÓRÓDÁSI MERTEKEK
2 . D. 6 . A legegyszerűbb méréses adatok esetén a terjedelem a legnagyobb és a legkisebb adat
H különbsége. Bonyolultabb az átlagos abszolút illetve négyzetes eltérés egy adott számtól.
|X[ - a + x2 - a \ + xg - a \ + ... + x„ - a |
Átlagos abszolút eltérés az a szám tól: Au (a) =
A dagos négyzetes az a szám tól: N n (a) = .-l(Xl a ) + ( *2 a ) +( Xa ű) + - + (*n «)

n
H a ad o tt ad ato k esetén az iV„(a) függvényt, m in t a függvényét vizsgáljuk, ak k o r értelm es kérdés, hogy
m ilyen a esetén lesz m inim ális a függvény. E rről szól a tétel.
2 . T. 1 . Az átlagos négyzetes eltérés a számtani középtől minimális (E)
B
BIZONYÍTÁS: M ivel a négyzetgyök szig o rú an m o n o to n függvény, ez ért eleg en d ő az alatta levő m eny-
nyiség m in im u m át keresni. V izsgáljuk m eg te h á t rö g zített ad a to k m ellett a függvényében az
kifejezést. A kifejezés a -ra nézve m ásodfokú mivel:
~ Cl) + (^2 ~ Cl) + (%g — Cl) + ... + ( x n ö) — + ^2 + + .. - + Xn ) + (X| + + ... + X j )
n n
2 2 2 2
2 _ (X i + X\ + X] + ... H" X i )
=a - 2 xa + — ------ !! ! —
n
In n e n m ár teljes négyzetté való kiegészítéssel látszik, hogy a m in im u m helye az a = x , vagyis a m in i
m u m az állításunknak m egfelelően a szám tani középnél lép fel.
Hasonló kérdést tehetünk fel az átlagos abszolút eltérésről is, am it a következő tételben fogalm azunk meg.
2 . T. 2 . Az átlagos abszolút eltérés a mediántól minimális (E)

BIZONYÍTÁSVÁZLAT:
B
híj (3 + ^ 2 ~ Cl + \x% —Cl + ... + \xn —d\
V izsgálandó, az A n : a m> -----------— ---------- -— —------- --------- ---------- - a e
függvény. Nyilván a konstans nevező n em szám ít, így elég az abszolút é rté k e k összegét vizsgálni. Az
a d o tt r e n d e z e tte a d a t n + 1 részre osztja a szám egyenest. M in d en szakaszon m ás-m ás lineáris függvény
ad ja m eg az A n m egfelelő d arab ját. P éldául, h a a < x,*, ak k o r m in d e n abszolút érték jel „elhagyható”,
azaz - n a + ^ x * negatív m ere d ek ség ű (teh á t szigorúan m o n o to n fogyó) lineáris függvénnyel egyezik
i=1
m eg A n. A következő szakaszon te h á t a legkisebb ad a t (x /) és a következő (x2‘) között m á r az első tag
n
negatív lesz, te h á t abszolút é rté k a - 1 -szeres lesz: ek k o r - ( n - 2)a+ ' ^ x * -Xj* ad ja m eg ezen az inter-
i=2
v allum on a vizsgálandó A n függvényt. Ez m á r egy kevésbé m e re d e k e n csökkenő függvény, legalábbis

h a n legalább 3. H a van m éd ián , ak k o r é p p e n abban a p o n tb a n fog a csökkenésből növekedő lineáris
függvénybe átm e n n i az A n függvény. H a páro s sok a d a t van, ak k o r a „két középső” közötti szakaszon
konstans lesz a függvény, előtte szig o rú an m o n o to n fogy, u tá n a p e d ig nő, te h á t a m inim um hely egy
egész in tervallum a k ét középső szám között.
A két helyzetet egy-egy ábrával szem léltetjük az n 5 és 6 esetekben.

A z n = 5 eset
Az n = 6 eset.
A két tétel indokolja, hogy szám tani közép, m in t átlag esetén az átlagos négyzetes eltérést használjuk,
am elynek kü lö n neve van, h a a szám tani közép, ekkor empirikus szórásnak nevezzük. T e h á t az e m p iri
kus szórás, az átlagtól v ett átlagos négyzetes eltérés, form álisan
N n {x).
2. D. 7. A relatív szórás az empirikus szórás és az átlag hányadosa. Két adathalmaz összehasonlítá
H sakor fontos.
PÉLDA: Melyik a d a tso r szóródik jo b b a n , azaz m elyiket jellem zi „p o n to sab b a n ” az átlag?

2,3; 3,1; 2,8; 1,9; 3,2; 3,6; 2,8; 1,7; 2,2; 3,4
342; 346; 339; 344; 347; 334; 350; 336; 348; 344.
Válasz: Az (a) a d a tso r átlaga: 2,7 és szórása: kb. 0,61.
A (b) ad atso rn ál az átlag: 343 és a szórása: kb. 4,98.
H a csak a szórást h aso n líta n á n k össze, ak k o r azt m o n d h a tn á n k , hogy a m ásodik a d a tso r kicsit több
m in t 8 -szor a k k o ra szórással rendelkezik. H a azonban a relatív szórásokat h aso n lítju k össze, ak k o r az
első esetben kb. 0,23, m íg a m ásodikban kb. 0,015 adódik. Ez é p p e n fo rd ítv a azt m u tatja, hogy az első
esetben a relatív szórás közel 16-szoros.

Nyilván az első szóródása te h á t a nagyobb, ez ért a (b) ad atso r esetén p o n to sa b b a n jellem ez az átlag,
m in t az (a) sorozat esetén. A fogalom elég term észetes, h a m érési h ib át n é z ü n k p éld áu l, akkor 100-as
n ag y ság ren d m ellett n é h á n y egész eltérés kevesebb, m in t egész é rté k e k m ellett n é h á n y tizedes szóró
dás. Azaz a szórást az átlaghoz viszonyítva kell összehasonlítani.
E zután nézzük m eg a k itűzött bevezető feladatok m egoldásait:
2. M. 1
a) M egoszlást m in d ig kör- vagy sávdiagram (szokás szalagnak is m o n d a n i) szokta szem léltetni. J e
gyezzük m eg, hogy é p p e n torzításai m iatt n e használjunk to rta (ax o n o m e trik u s korong) d iag ra
m ot, vagy térb eli oszlopot. Ez a következő c) részre is vonatkozik.

b)
A munkanélküliég végzettség szerinti

megoszlása 2004-ben
4 szellemi foglalkozású
1 szakmunkás
3 segédmunkás
2 betanított munkás
k ö rd iag ram
Sávdiagram
100% -
90%. 4 szellemi
80%-
70%. 3 segédmunkás
60%-
mm
50%.
2 betanított munkás
40% -
30%-
20% 1 szakmunkás
1 0 % -j
, .j
0%
40 DFT-Budapest, tel : 06 (1) 473-0769, vwvw.dft.hu

■
c) Az arán y o k alig változtak, m íg m aga a m un k an élk ü liség folyam atosan nőtt. Az arán y o k viszonylagos
stabilitását m u tatja az alábbi táblázat. Az egyetlen változás a szellem i foglalkozásúak növekvő aránya.
_________ A z adatok (%-ban)
Év S zakm unkás B etan íto tt S eg éd m u n k ás S zellem i Ö sszes

2 0 0 1 35,2 24,7 23,9 16,2 1 0 0
2 0 0 2 35,1 24,3 24,4 16,1 1 0 0
2003 34,6 24,2 24,7 16,6 1 0 0
2004 34,6 23,8 24,2 17,4 1 0 0
É rdekes, hogy a m u n k an élk ü liek kicsit több, m in t h a rm a d a szakm unkás. A legkisebb arán y t (növe
kedése ellenére) a szellem iek képviselik, m íg a b etan íto tt és seg é d m u n k á s a rá n y egy-egy negyed körül
van, az utóbbi kicsit nő, az előbbi csökkent.
Z. M . 2 . Az A osztályban a leggyakoribb jegy a 3, ugyanez a médián (középső) is. Az osztályátlag
H pedig: 3,26.
A B osztály esetén ezek a m utatók: m ódusz: 2, m édián: 4, az átlag p edig. 3,33.

A: 2, 2, 2, 2, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 3, 4, 4, 4, 4, 4, 4, 5, 5.
B: 1, 1, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 2, 3, 3, 4, 4, 4, 4, 4, 4, 5, 5, 5, 5, 5, 5, 5, 5.
Azaz átlagban és m ed iá n b a n is e g y a rá n t jo b b a B. H a a leggyakoribb je g y e t nézzük, ab ban rosszabb. A
szórása nagyobb a 5 -n e k . O tt inkább jó k és gyengék vannak, nincs közepes, az A átlagosabb szokásos
eloszlású társaság. A jeg y e k gyakorisági d iag ra m ja is m u tatja m indezt:
2 . M . 3 . Legfeljebb fél percet 5 vásárló töltött a pénztárnál; több mint fél, de legfeljebb 1 percet 26-
an; 1 percnél hosszabban, de legfeljebb másfél percet 19-en; és végül több mint másfél percet 10-en.
Eszerint a keresett négy tartam relatív gyakorisága rendre:
^ » 0,083; | | « 0,433; ^ * 0,317; ^ » 0,167 .
b) (E) A hiszto g ram hoz szükséges az egyes in terv allu m o k gyakorisága:

[0; 20[, [20; 30[, [30; 40[, [40; 50[, [50; 60[, [60; 70[, [70; 80[, [80; 100[, [100; 120[
1 4 8 7 10 4 9 15 2
A hisztogram terü le ta rán y o s ábrázolás, te h á t a kétszer olyan széles osztályok fele olyan m agasak, m in t a
gyakoriságuk.
ERETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 41

E szerint a következő á b rá t kapjuk:
c) Az átlagos várakozási id ő h ö z a 60 szám átlagát kell kiszám olni, ez zsebszám ológéppel a statisztikai
funkciót használva 61,8. E n n y it kell átlagosan egy vásárlóra várni, te h á t h a ö ten v an n a k előttem , akkor
az ötszörösét, azaz 309 m áso d p ercet, azaz 5 p ercn él kicsit tö b b et kell várnia.
d) A 60 a d a t e m p irik u s szórása (ism ét zsebszám ológéppel szám olva két tizedes pontossággal): 23,81.
Ebből a relatív szórás e n n e k és a 6 1 ,8-nak a hányadosa: kb. 0,39.
e) Az ad ato k 100%-a b e n n e van a kétszórásnyi [14,17; 109,42] in terv a llu m b an . Az egyszórásnyiban 34
a d a t van bent, és 26 esik kívül, te h á t az ad a to k 57% van belül.
2. M. 4 . a) Az alábbi két grafikon teljesíti a kért kritériumokat.
Napi teljesítmény a norma százalékában
napok

EGYENES ÜT AZ EGYETEMRE__________________________ STATISZTIKA ES VALOSZINUSÉGSZAMÍTÁS
M agyarázat: kisebbnek tű n ő ingadozás (nagyobb lép ték az y ten g ely en , széthúzás az x tengely m en tén
b) Az átlagos teljesítm ényük a k ét h é t alatt 96,1%, azaz n em teljesítették az elvárást. A szórás 8,25%, így
a relatív szórás 0,086, azaz kb. 8 ,6 %-os.
c) A m ásik cso p o rt átlaga 97,6% , te h á t ők sem teljesítették az elvárást, azaz sem elyiket n em ju ta lm a z
n án k . M égis, egy kicsit összteljesítm ényben jo b b ak , viszont nagyobb a szóródásuk: a relatív szórás ese
tü k b en 11,2%, am i 1,3-szorosa a m ásik csoportnak.
d) (E) Sodrófa, vagy d o b o zd iag ram (box plot) nagyobb lép ték n é l növeli a k ü lö n b ség et a m ásodik cso
p o rt jav ára. H aso n ló an egy v o n ald iag ram o n m in d k ettő t ábrázolva ism ét a léptéktől függ a különbség
érzetü n k .
2. M . 5.
, - 2,6 + 3,7 + 5,0 + 3,9 + 3,0 + 6,0 + 4,9 29,1 . 1c

a) x = —-------=-------:-------^ :-------— ——ij— “ 4,16
b) T erm észetesen az átlag hétszerese, am i é p p e n az előbbi szám láló: 29,1 m illió to n n a. É p p en ez az

átlag ism eretén ek előnye: h a egy nagy ad ath alm az átlagát ism erem , ak k o r egy egyszerű szorzás m eg
ad ja az összeget.
c) Az inflációs ad a to k a t felhasználva:

A 2004-re m eg ad o tt 23 700 Ft 2005-ös áro n , m ivel 105,9-nek vesszük a szorzót, te h á t m a 22 380 Ft-ot
ér, h aso n ló an az előző évi 33 000 Ft m ai árá h o z 1,059 és 1,068 szorzatával kell osztani, teh át 29 177 Ft-
ot k ap u n k . H aso n ló an folytatva kap ju k a következő táblázatot:
Év Búzaterm és m illió tonnában T onnánkénti elad ási ár 2005-ös áron (Ft)

1999 2,6 13400
2000 3,7 20400
20 0 1 5 19100
2002 3,9 20300
2003 3 29200
2004 6 22400
2005 4,9 2 2 0 0 0
Az ára k a t 100 F t-ra k e rek ítettü k , mivel e red etileg sem voltak po n to sab b ak , és az inflációs ad ato k sem
teljesen pontosak.
d) A kapcsolat a term elés m ennyisége és á ra között a követk ező k ép p en ábrázolható:
A búza termés és ára közötti kapcsolat
35000
30000
r 25000
ro
-O1 20000
Ü_
i—
'(0 15000
3. 10000
5000
0
0 2 4 6 8
A termelt mennyiség millió tonnában
H a az első ad a to t „kivételnek” tekintjük, ak k o r a többi a d a tra egy ellen tétes változás jellem ző, am i elég
logikus is, h a nagyobb m en n y iség te rm e tt, akkor az á r alacsonyabb. F ü ggvényszerű kapcsolatot ennyi
ad atb ó l m eg állapítani n e m ig e n lehet. Viszont az 1999-es a d a t kilóg a sorból. V alószínűleg igen bonyo
lu lt az á r és a term és közötti kapcsolat, hiszen függ a világpiactól is, hogy m áshol m en n y i b ú za term ett.

2. M. 6.
a)
Közúti balesetek száma 1990 és 2004 között
30 000
cc 25 000
E
20 000
m
■g 15 000
1 10 000
jS 5 000'
0
1990 1995 2000 2004
1
évek 1990-től 2004-ig
b)
L átható, hogy nincs je le n tő s változás, kicsi a hullám zás. 1995-től 2004-ig nincs n ag y változás, 8 körül
ingadozik az arány.

c) A közúti és a vasúti halálozások összegét egy Excel v o n ald iag ram m al ábrázoljuk. Ezen látható, hogy
alap v ető en csökkenő te n d e n c ia van, egy-két kiugrással.
Baleseti halálozási szám 1999-2004-ig
Evek
2. M. 7.
a) A nég y év m egoszlását m u tató k ö rd iag ram o k .
A baleseti okok megoszlása 2001-ben

Műszaki okokból
Utasok hibájából
/ Úthibából
Gyalogos hibájából
II Járművezető hibájából
46
V DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, www.dft.hu
A baleseti okok megoszlása 2002-ben

Vlűszaki okokból
U tasok hibájából
Úthibából
Gyalogos hibájából
\ Járm űvezető hibájából

V

b) Jelen tő s változást n em le h e t az á b rák o n látni, b ár az feltűnik, h o g y a balesetek szám a növekedést

m u tat, m íg arán y aib an növekszik a vezetők okozta balesetek, v alam in t az ú th ib ák és egyéb kategó ria a
gyalogosok és az u tastársak okozta balesetek arán y ain ak rovására.

VALOSZINUSEG-SZAMITAS
A valószínűség fogalm a (nem túl m eglepően) a legalapvetőbb a valószínűség-szám ításban. K ülönböző

kísérletek voltak a definiálására. Sok szem pontból hasznos, h a a leg fo n to sab b ak at ném i elem zéssel és
példák k al b em u tatju k . U tá n a a valószínűség elem i tu lajd o n ság ait vesszük át, ism ét feladatokon, p éld á
kon keresztül. V égül a legfontosabb alkalm azások és m odellek következnek a két szint követelm ényei
n ek m egfelelően.
'1 . F. 8 . Mekkora a valószínűsége,
B _a)"fíogy egy hato slo ttó szelvénnyel é p p e n h árm as találatu n k lesz?

b) egy (egy nullás) ru le tte n piros jö n ki?
c) az előbbi ru le tte n p á ra tla n vagy az első 6 szám valam elyike jö n ki?
d) két kockát egy5szerre feldobva a szám ok összege legalább 1 0 ?
e) egy pakli m eg k ev e rt m ag y ar kártyából négyet húzva a lapok között van ász?
2. F. 9 . Szeretnénk becsülni annak a valószínűségét, hogy

a) egy ad o tt rajzszög a „fejére” esik,
b) egy a d o tt gyufás skatulya a „sm irglis” lap jára esik,
c) A R eál M adrid nyeri a 2005-06-os spanyol bajnokságot
d) egy a d o tt ingfajta szövéshibás
e) egy v életlenül kiválasztott család első gyerm eke fiú
f) az a csapat n y eri a m érkőzést, am elyik az első gólt rúgta.
M it ten n e az egyes esetek b en a becslés érd ek éb en ?
2. F. 10. Egy üzletbe három helyről szállítanak egy bizonyos háztartási gépet. Az első helyről szállí
tottak 8, a második helyről 3 és a harmadik helyről mindössze 2% a hibásak aránya. Ha a beszállítási
arányok a három hely esetén rendre 3:5:2-höz, akkor mennyi az esélye, hogy egy az üzletben be
szerzett háztartási gép, hibásnak bizonyul?
2. F. 1 1. Egy Röntgen vizsgálat célja, hogy a TBC-t korán felismerjék. A betegek 90%-át felismerik
ezzel az eljárással a statisztikák szerint. Igaz ugyanakkor az egészségesek közül is 1%-ot TBC-gya-
núsnak tartanak. Egy olyan populációból ahol 0,1% a TBC-fertőzött, véletlenszerűen kiválasztva vala
kit a vizsgálat fertőzöttnek tartja. Mekkora a valószínűsége, hogy ténylegesen TBC-s?
2 . D. 8 . Egy véletlen kísérlet lehetséges kimeneteleit szokás elem i eseményeknek nevezni.

Ezen elem i esem ények összessége, te h á t az összes lehetséges kim en etelek halm aza az eseménytér.
Ez a két fogalom a véletlen k ísérletek m atem atizálása felé te tt első lépések egyike. Ezzel halm azel
m életi nyelven le h e t m ajd beszélni a továbbiakban. Ebbe a körbe tartozó utolsó fogalom az ese
mény, am ely az e se m é n y té rn e k egy részhalm aza. E x trém esetek b en le h e t a részhalm az m aga az
esem énytér, illetve az ü re s halm az is. Az előbbit leh et biztos, az u tó b b it p ed ig leh etetlen ese
m én y n ek m o n d an i.
A következő lépés az esem ények valószínűségei felé vezet m ajd. E n n ek legegyszerűbb esete,
h a feltehető, hogy az elem i esem ények szám a véges és m indegyike eg y enlően valószínű. E rre az
esetre vonatkozik a következő m eghatározás.

2. D. 9. Egy esemény kombinatorikus vagy klasszikus vagy Lap/ace-féle valószínűségének nevezzük
H azt a számot, amelyet úgy kapunk, hogy az esemény szempontjából kedvező kimenetelek számát
osztjuk az összes lehetséges kimenetelek számával. Fonos, hogy a fogalom használatának a feltétele
a véges sok kimenetel, (azaz véges sok elemi esemény legyen) valamint, hogy az egyes kimenetelek
egyenlően valószínűnek tekinthetőek legyenek. Ez sajnos tisztán csak speciális esetekben tehető fel,
ilyen a feladatokban szereplő szerencsejátékok, elfogadható közelítéssel a dobókockák, pénzérmék,
lottóhúzások, rulett forgatás stb. Legtöbb esetben viszont ez nem tehető fel, s ekkor ezzel nem is
lehet számolni. A fő probléma tehát ezzel a fogalommal a nagyon korlátozott használhatósága. Azok
ban az esetekben, ahol ez a kombinatorikus leszámolási eljárással meghatározható valószínűség
nem működik, van egy másik bonyolultabb út.
A statisztikai valószínűségfogalom a relatív gyakoriságok m egfigyelhető stabilitásából in d u l ki. Azt felté

telezi, hogy h a egy véletlen kísérletet sokszor egym ásután elvégzünk, ak k o r a m egfigyelt véletlen ese
m ény bekövetkezéseinek relatív gyakorisága stabilizálódik egy bizonyos é rté k körül, am it az esem ény
valószínűségének m o n d u n k . E rre vonatkoztak a 2.F.9. felad at kérdései. A fő p ro b lém a ezzel, hogy
m ilyen hosszú sorozatot kell venni, p o n to san m it je le n t a stabilizálódás. M ennyire leh et ezt a gya
k o rlatb an használni. E rrő l lesz m ajd szó a nagy szám ok törvénye kapcsán.
A h arm a d ik fogalom m ég inkább vitatott, az ún. szubjektív valószínűség, ahol n em is kell véletlensze
rű n e k len n ie a kísérletnek, egyszerűen a tu d á su n k m é rté k é t jelöli a szám . Mivel ez vitatott, en n ek a
m atem atizálása n em egyszerű, errő l is szól a Bayes-statisztika. E zúttal e n n e k vizsgálatát m ellőzzük,
m ivel n em érettség i követelm ény, b á r igen érd ek es te rü le t lenne, főleg a m atem atizálás terén.
Itt em lítjük m eg a klasszikus Laplace m odell egy speciális végtelen változatát, az ún. „geometriai való
színűséget”. E n nél a rró l van szó, hogy h a egy geom etriai tarto m án y b árm elyik p o n tjá t ugyanolyan esély-
lyel választhatjuk ki, a k k o r egy bizonyos résztarto m án y b a esés, m in t esem ény valószínűsége a résztar
to m án y te rü le té n e k (térfogatának) és a teljes tarto m án y te rü le té n e k (térfogatának) h án y a d o sát vesszük.
Ezt a m odellt sok e re d e n d ő e n n em geom etriai szituációban leh et használni.
PÉLDA: K ét b a rá t azt beszéli m eg, hogy 4 és 5 között egy k ö n y v tárb an találkozik, s hogy 15 p ercet
v árn ak egym ásra. H a feltételezzük, hogy érkezésük egyenletesen valószínű a m eg ad o tt időinterv al
lu m b an , ak k o r m ek k o ra eséllyel találkoznak?
MEGOLDÁS: V együnk fel egy négyzetet egy derékszögű k o o rd in áta ren d sze rb en , ahol 4 ó ra legyen az
origó, ekkor m in d k ét tengelyen 1 távolságra lesz az 5 óra, am elynek egységnyi az oldala (egy ó ra az idő
tartam ). A két b a rá t érkezése a négyzet egy tetszőleges p o n tján ak első, illetve m ásodik koordinátájával
rep rezen tálh ató. A kkor találkoznak, h a olyan p o n to t választunk, am elynek koordinátái között a különb
ség kisebb m in t lA m ivel a 15 p erc é p p e n negyed ó rát jelen t. Az áb rán az átló két oldalán látott hatszög
terü letén ek és a négyzet terü le té n ek a hányadosaként tekintjük a k érd ezett valószínűséget. Egyszerűbb a
k o m p lem en terrel szám olni, am i két derékszögű három szög.
Azaz a nem találkozás esélye ennyi, te h á t akkor 7/16 eséllyel találkoznak. Kicsit kevesebb m int Vz.

M it leh et ten n i a további m atem atik ai m odellek építése te ré n , h a az elem i esem ények n em egyenlően
valószínűek? Ez a k érd és vezet az eloszlás fogalm ához. M inden véges, illetve m egszám lálhatóan végte
len esem én y tér esetén d o lg o z h a tu n k a következő konstrukcióval.
2. D. 10. Jelöljük a lehetséges kimeneteleket az x^ x2, ....xn-nel, ahol n tetszőleges természetes
H szám, sőt akár végtelen is lehet (ez a megszámlálhatóan végtelen eset!)- Legyenek ezek valószínű
ségei rendre p 1; p2, ..., p„. Ezeket a számokat valószínűség-eloszlásnak mondjuk, ha teljesítik a kö
vetkező két feltételt:
a) m indegyike n em negatív valós szám ,
b) a szám ok összege (illetve m egszám lálható sor esetén a sor konvergens, és összege) é p p e n 1 .
N ézzünk p éld ák at e rre a definícióra.
I.) VÉGES ESET

A rajzszög esete, am elyik „fejére” vagy a „ talp á ra” eshet. Bizonyos szám ú kísérletezés u tá n egy rajz
szögre m o n d ju k a 0,6 és a 0,4 szám okat ad ju k m eg m in t valószínűséget. E kkor az esem én y tér kételem ű
F(ejére), T (alp ára) elem i esem ényekből áll, am elyek valószínűségei r e n d re 0,6 és 0,4.
II) MEGSZÁMLÁLHATÓAN VÉGTELEN ESET

Egy dobókockával kísérletezve a d d ig d o b u n k , am íg az első h atost n e m sik erü l elérn i. Legyen kim e
n etel a szükséges dobások szám a. Ez m ost egy végtelen esem én y tér lesz, m e rt legalábbis elvileg el
képzelhető, hogy b á rm e d d ig d o b álu n k , n e m lesz hatos. A m odell te h á t m eg szám lálhatóan végtelen. Az
esem én y tér m aga a term észetes szám ok halm aza. Mi lesz az eloszlás, h a feltételezzük, hogy szabályos a
kocka, azaz m in d e n o ld alára u g yanolyan eséllyel esik? E hhez m in d e n egyes term észetes szám hoz egy
esélyt kell m eg ad n i, am elyek összege 1 .
Nyilván az 1 esélye 1/6. A 2 k im en etel azt jelen ti, hogy az első n e m hatos volt, m íg a m ásodik dobás
hatos. E n n ek esélye (5/6)(l/6). Jelö ljü k az első hatos d obásának szám át X-szel, ak k o r általában a k ki
m en etel esélye:
Ezek a szám ok egy végtelen m é rta n i sorozatot alkotnak, am elynek összege valóban 1, te h á t beszél
h e tü n k valószínűség-eloszlásról.

M egjegyezzük, hogy ezt az eloszlást szokás geom etriai-eloszlásnak nevezni, é p p e n az ért m e rt egy m é r
tan i (más szóval geom etriai) sor elem ei adják m eg az egyes esélyeket.
Azzal, hogy sik erü lt esem én y ek n ek h alm azo k at m egfeleltetni, az o n n al felvetődik a kérdés, hogyan
le h e t különböző h alm azm űveletekkel m e g a d o tt esem én y ek n ek a valószínűségét m egkapni. A h áro m
legegyszerűbb m ű v elet az és a vagy, illetve a tagadás esete.
E zekre von atk oznak a következő szabályok:
2. T. 3 . Legyenek A és B események egy adott eseménytér részhalmazai. Ekkor a következők igazak:
(1) P (A ) = 1- P(A) minden lehetséges A esemény esetén
(2) P(A u B ) = P(A) + P ( B ) - P ( A n B ) speciálisan ha a két esemény diszjunkt (metszetük üres), ak
kor ebből adódik a híres összeadási szabály: P(A u J5) = P(A) + P ( B ) . Szokás ezt a szabályt a való
színűség additivitásának is nevezni, amely hasonló a megszokott mértékek - például terület vagy
térfogat - hasonló tulajdonságához.
(3) Események függetlensége: Ha két eseményre a „szorzási szabály” teljesül, akkor függetlennek
mondjuk őket, azaz A és B függetlenek, ha P ( A n B ) = P(A)- P(B)
FELADATOK
2 . F. 1 2. Mennyi a valószínűsége egy szabályos dobókocka feldobása esetén a következő esemé

H nyeknek: A dobott szám
(a) p áro s és prím
(b) h á ro m m a l osztható vagy p áro s
(c) n em nagyobb, m in t 4
(d) se n em páros, se n em p rím
(e) p áro s vagy p rím
2 . F. 13. Mennyi a valószínűsége kétszer feldobva egymásután ugyanazt a kockát, hogy a kapott
számok
(a) összege legalább 3
(b) összege 4 és 10 között van
(c) a két szám egyenlő
2. F. 14. Függetlenek-e az alábbi események két dobás esetén:

(a) L egalább az egyik dobás páro s és m in d k ét dobás p á ra d a n
(b) A dobások összege legalább 5, a dobások összege legfeljebb 6

EGYENES UT AZ EGYETEMRE STATISZTIKA ES VALOSZINUSEGSZAMITAS
MEGOLDÁSOK
2. M. 8.
a) A h ato slottón 45 szám ból h ú z n a k 6 -ot. A p o n to san 3 találat azt je le n ti, hogy a h a t kihúzott
szám ból 3-at eltalálunk, akárcsak a ki nem h ú z o tt 39-ből is. Azaz a kedvező esetek szám a
6 V 39î
m íg az összes eset nyilván ah án y félek ép p en 45-ből h a to t le h e t húzni:
/'4 5 N'
v6;
39'
Ezzel a k eresett esély a Laplace-féle képlettel: v / 6 -5 -4 -3 9 -3 8 -3 7 -5 -4

45 4 5 -4 4 - 4 3 - 4 2 - 4 1 - 4 0
v6 y
azaz 2,25 k örüli az esély.
b) Az egy-nullás ru le tte n 37 szám van, a 0 zöld, a többi szám fele piros, fele fekete; te h á t a k ere
sett esély 18/37, kicsit kevesebb, m in t 0,5 (kb. 0,486).
c) U gyanezen a ru le tte n a p á ra tla n h asonlóan a fele a 36 szám nak, így 18/37 az esélye, az első h at
szám nak p ed ig 6/37. Az u n ió esélye: a két esély összege levonva belőle a m etszet esélyét. A m et
szet az 1 és 6 közötti p á ra tla n szám ok: 1, 3, 5. T e h á t 3/37. Ezzel a k é rd e z e tt esély:
18 + J _ _ _ 3 _ = 2 1 ~ Kfin
37 37 37 37 ~ 0’5 6 8 '
d) K ét kockánál a legalább 10 úgy valósulhat m eg, hogy az összeg 10, 11 vagy 12 lehet. Ez a kö
vetkező eseteket jelen ti: 6 + 4, 5 + 5, 4 + 6 , 5 + 6 , 6 + 5 , 6 + 6 azaz h a t esetet. Az összes eset mivel
m in d k ét kocka egym ástól fü g g etlen ü l hatféle kim en etelt p ro d u k á lh a t, e z é rt 36. íg y a keresett
esély 6/36= 1/6.
e) H a a 32 lapból 4 -et h ú z u n k , feltéve, hogy nem tesszük vissza, ak k o r az összes lehetőség

/ 32^l
3 5 9 6 0 . E setü n k b en a k o m p le m e n te r esem ényt k ö n nyebb szám olni, azaz hogy nincs ász.
v4 y
'28'
Ez esetben a 28 n e m ászból h ú z tu k m ind a 4-et: = 20475 . íg y a nincs ász esélye a kettő h á
v4 y
n yadosa 2 0 4 7 5 /3 5 9 6 0 = 0 ,5 6 9 . N e k ü n k a k o m p lem en ter kell, te h á t a legalább egy ász esélye: 1-
0 ,5 6 9 = 0 ,4 3 1.
2. M. 9.
a) és b) esetén csak kísérletezni lehet, és a relatív gyakorisággal becsülni, lásd statisztikai valószí
nűség. A c) esetben csak szubjektív becslés lehetséges. A d), e) és f) esetén hasonló a helyzet, m eg
kell vizsgálni sok inget, sok családot végül p ed ig sok m érkőzést. M indegyik esetben statisztikai
becslés lehetséges. E gyedül a gyerek esetét szokás p én zérm év el m odellezni, d e a tapasztalat sze
rin t kicsit több a fiú esélye, m in t Vá.

2 . M. 10. L egyen 3n, 5n, és 2n az egyes szállítóktól érkező m ennyiségek. M ivel az elsőnek 8 %-a,
H azaz 0,08-ad része; a m ásodiknak 3%-a, azaz 0,03-ad része; m íg a h a rm a d ik n a k 2%-a, azaz 0,02-
ed része a hibás, így az összes hibásak száma: 0,24íj + 0,15íj + 0,04íj = 0,43íj.
Az összes lOn készülékből, en n y i a hibás, teh át az esély: 0,43 íj/10 íj = 0 ,0 4 3 , azaz 4,3% a hibás ké
szülékek aránya. így a k é rd e z e tt esély: 0,043.
Ezt le h e t form alizálni, a teljes valószínűség tételén ek szokás nevezni, d e ez m á r em elt szint.
2. M. 11. Ism ét vegyünk egy populációt pl. 10 000 em bert. Közülük 0,1%, azaz 10 TBC-s van, ebből
90%-ot, azaz 9-et felism er a R öntgen. A 9990 nem fertőzött 1%-a 99,9, kb. 100 em ber szintén TBC-
gyanús. Ekkor az összes gyanús: 9 + 1 0 0 = 1 0 9 . Ebből tényleg beteg 9, teh át an nak az esélye, hogy
valaki pozitív R öntgen esetén beteg is 9/109 = kb. 0,083. M eglepően kicsi esély. Ezt az eljárást lehet
kettős fa és V enn diagram m al is szemléltetni, lásd a 1 l.-es M atem atika könyvet a Vancsó sorozatból.
2. M. 12.
(a) p áro s és p rím az m indössze a 2 , te h á t az esély 1 / 6 .
(b) „Az u n ió szabálya sze rin t”:
P (h áro m m al osztható) + P (p áro s) - P (páros és h á ro m m a l osztható) = 2/6 + Vá - 1/6 = 2/3.
(c) Legfeljebb 4, az négy eset: 4/6 = 2/3 a keresett esély.
(d) A se n em páros, se n e m p rím é p p e n k o m p lem en tere a p áro s vagy p rím n e k (de M orgen-azo-
nosság), te h á t e) m iatt 1/6. E gyszerűen is kijön a n em p áro s 1, 3, 5-ből csak az 1 n em prím , teh át
valójában az 1 esélyét k érd eztü k „k ö rm ö n fo n ta n ”.
(e) ism ét unió: P (páros) + P (p rím )-P (p á ro s és p rím )= 1/2+ 1/2-1/6 = 5/6.
2. M. 13.
(a) Az összege legalább 3, en n e k k om plem enter-összege 2. Ez csak az 1,1 eset, te h á t 35/36 a k e re
sett esély.
(b) Az összege 4 és 10 között van, azaz n em 2, 3, 11, 12. E zeket k ö n n y ű összeszám olni:
1,1; 1,2; 2,1; 5,6; 6,5; 6 , 6 - összesen 6 eset. A kkor a kedvező 30 eset lesz a 36-ból, így az esély
30/36=5/6.
(c) A két szám egyenlő: 1,1; 2,2; 3,3; 4,4; 5,5; 6 , 6 azaz 6 eset a 36-ból, te h á t 1/6.
Más g o n d o latm en ettel is kijön: az egyik kockán b árm i leh et, a m ásikon 1/6 az esély, hogy p o n t
u gyanaz jö n ki.
2. M. 14.
a) L egalább az egyik dobás páros, en n e k egyszerűbb a k o m p le m e n te re , azaz m in d k ettő páratlan ,
an n a k az esélye lA , hiszen 9 kedvező eset van a 36-ból: 1,1; 1,3; 3,1; 3,3; 1,5; 5,1; 5,5; 3,5; 5,3.
M ásként: p á ra tla n ‘/s eséllyel m in d k ettő , és a két dobás független. E kkor te h á t legalább az egyik
p áros 3A eséllyel. M in d k ettő p á ra tla n - m ost szám oltuk ki: lA eséllyel. íg y a m etszetük esélye 3/16
lenne, h a függetlenek. A m etszet azo n b an üres, m e rt a két esem ény k o m p lem en ter, te h á t nem
leh et független!
(b) A dobások összege legalább 5, azaz nem 2, 3, 4, am in ek az esélye 6/36 = 1/6, így a legalább 5
esélye 5/6. A dobások összege legfeljebb 6 , h a 2, 3, 4, 5, 6 . E zeket a következő lehetőségek való
sítják m eg: 1,1; 1,2; 2,1; 1,3; 2,2; 3,1; 1,4; 2,3; 3,2; 4,1, 1,5; 2,4; 3,3; 4,2; 5,1. T e h á t esélye: 15/36
= 5/12. A m etszet é p p e n az 5 és a 6 , am inek esélye: 9/36 = lA.
Mivel 0 ""^2 = 'H ' nagyobb, m in t lA, ezért nem függetlenek.

TOVÁBBI FOGALMAK
y 2 . D. 1 1. Véletlen mennyiség (valószínűségi változó) egy olyan függvény, amely az eseménytéren

van értelmezve, és értékei valós számok.
2 . D. 1 2. A véletlen mennyiség eloszlása

Nevezetes eloszlások: egyenletes, binomiális és hipergeometrial. Ezeket a következő szituációk mo
dellezésére vezethetjük be:
Az egyenletes elolszlást ak k o r, h a egy jó l m egkevert, n különböző szám g ö m b ö t tartalm azó edényből h ú

zu n k egy d arab o t. E kkor m in d e n golyó h ú zásán ak egyenletesen l/n az esélye.
Egy m ásik szituáció, h a ebből az edényből n-szer h ú zu n k , d e úgy, hogy m in d ig visszatesszük a k ih ú
zott golyót, és azt az esem én y t vizsgáljuk, hogy a kihúzott golyó egy bizonyos részhalm azba tartozik-e.
P éldául a k ih ú zo tt golyó legfeljebb k. M ennyi az esélye, hogy ez az esem ény 0, 1, ...n -szer következik
be? Ezt leh et a binomiális eloszlással m odellezni, am ely n ev ét a b e n n e szereplő binomiális együtthatóról
kapta. A k ö v etk ező k ép p en a d h a tó meg:
A binomiális eloszlás a hasonló k ö rü lm én y ek között többször elvégzett véletlen kísérlet különböző ki
m en etelein ek eloszlását ad ja m eg. Ilyen p éld áu l a visszatevéses h ú zásso ro zat egy a d o tt összetételű d o
bozból, vagy egy m e g h a tá ro z o tt k im enetel vagy esem ény bekövetkezéseinek szám a egy ad o tt hosszú
ságú kísérletsorozatban.
V együnk egy egyszerű p éld át: L egyen a kísérlet egy 10 forintos feldobása 25 alkalom m al. A kérdés
az, hogy m ek k o ra valószínűséggel lesz a fejek szám a 0, 1, 2, ...25. Világos, hogy m indegyik lehetséges de
azt is „tu d ja” m in d en k i - h a m á sh o n n a n nem , akkor tapasztalatból - , hogy az esélyek messze nem egy
form ák. A 0 vagy a 25 fej igen valószínűtlen, m o n d ju k a 12 vagy a 13 fejhez képest. A binom iális elosz
lás ép p e n ezen valószínűségek kiszám ításakor b u k k a n t fel. Abból in d u lu n k ki, hogy a 25 dobást egy 25
hosszúságú FI sorozattal m o d ellezhetjük. E kkor m ivel m in d en h elyen k ét leh ető ség van, az összes so
ro zato k szám a 2 2 5 , azaz en n y i elem ű az esem énytér. Feltesszük, hogy ezek bárm elyike ugyanolyan
esélyű. Ez azt jelen ti, hogy m in d e n dobásnál ugyanúgy le h e t fej és írás is. E zu tán m eg kell számolni,
hogy h án y olyan eset van, am ik o r é p p e n 0, 1, 2, ..., 25 fej lesz. L egyen a fejek szám a k, akkor azon
sorozatok szám a, am elyben é p p e n k fej van: m egegyezik azzal a szám m al, ah á n y félek é p p en a 25 hely
id25^
bői k helyet kiválaszthatunk: , így a kedvező/összes képletből az esély:
V )
^25") / J \ 2 5
Á ltalában h a az e s e m é n y ^ esélyű, ak k o r n kísérletből é p p e n &-szor
P(X=k) = p k( \ - p ) n h eséllyel következik be, ahol& = 0 , 1 , 2 , .. n.

, k j
Ezt az eloszlást hívjuk binom iálisnak.
V égezetül az em lített hipergeometriai eloszlás (ez csak em elt szinten fo rd u lh a t elő!), am ely a visszatevés
nélküli húzás esetén vizsgálja egy esem ény bekövetkezéseinek a szám át. I tt az összes esetek szám a, h a N
golyó van a k alapban, s köztük K d a ra b piros. M ekkora az esélye, hogy n húzásból é p p e n k piros lesz?
ÍKVN-K\
1k 11 n -k )
P( Y = k) = - — "— , ahol Y jelöli a pirosak szám át, am i itt is elvileg 0 , 1 , 2 , n lehet.
Ezt hívják h ip e rg e o m e tria i eloszlásnak.

A következőkben a bevezetett véletlen m ennyiségek v árh ató é rté k é t és szórását fogjuk definiálni és
kiszám ítani. Ez m ár végig e m e lt s z in tű anyag, középszinten n em fo rd u lh a t elő.
n( g o )
2 . D. 1 3. Egy X véletlen mennyiség várható értékén értjük az E(X) = ^ x{p{ összeget
B ;=i
Ez a valószínűségelm életi m egfelelője a szám tani középnek, m in t átlagnak. O tt p t helyett a relatív
gyakoriság áll. Mivel a nagy szám ok törvénye szerint a relatív gyakoriság nagy n esetén közel van a
valószínűséghez, így a v árh ató érté k is közel lesz az átlaghoz.
M E G JE G Y Z É S : F é lre é rth e tő az elnevezés, a v árh ató érté k n em egy kísérlet so rá n v árható kim enetel
é rté k é t je le n ti (hiszen az a legvalószínűbb érté k lenne), h an e m sok kísérlet esetén a k im enetelek átlag
érték ét. A kifejezés a v árh ató n y erem én y érték b ő l (játékelm élet) keletkezett, csak a ny erem én y szó le
k o p o tt mellőle.
PÉLDA: H a egy dobókockával dobok, és annyi fo rin to t kapok, am i a kijött szám értéke, akkor v ár
h a tó a n p a rtin k é n t m ennyi az átlagos nyerem ényem ?
A kép let szerint 3,5 ad ó d ik , te h á t n em a 3,5 szám ot várjuk (azt n em is le h e t dobni), h an e m p a rtin k é n t
átlagosan 3,5 F t-ot fogok kapni. H a sokszor feldobok egy kockát, s a k ap o tt szám ok átlagát veszem,
ak k o r nagy kísérletszám esetén ez a szám 3,5 körül fog in g ad o zn i szabályos kocka esetén. Ez is a nagy
szám ok tö rv én y én ek egy következm énye.
Fontos eloszlások v árh ató érték e.
EG Y EN LETES ELOSZLÁS: Az n elem ű esem én y teret feltételezve, x,, x2, ... , xn szám ok esetén:
n
x, ■— = — — a v árh ató érték. H a a kim enetelek a 0, 1 ,2 , ...n -l szám ok, ak k o r speciálisan a várh ató
S
2=1
' n n
érté k ü k egyenletes eloszlás esetén: (n - 1 ) / 2 lesz.
B IN O M IÁ LIS ELOSZLÁS: Itt a szóba jövő értékek: 0, 1, 2, ... n. A v á rh a tó é rté k definíciója szerint az
" in ')
alábbi összeget kell kiszám ítani: 2 > \ p‘( l - p ) n 1
!=0 V
Ezt tö b b félek éppen is ki le h e t szám olni.
Az első egy k o m b in ato rik u s átalakítás:
í fi —
=n teljesül m in d e n i > 1 esetén, h a p ed ig i = 0 , ak k o r a szorzat is 0 , te h á t az az összegben
Kl i-l
n e m számít. íg y igaz lesz a következő:
n
S*
i=0
P\l~PT'=Yan
í=l
i - l
Az összeg azo n b an é p p e n 1, hiszen egy n- l és p p a ra m é te rű binom iális eloszlás valószínűségeinek ösz-

szege 1. Ezzel m eg k ap tu k , hogy az n é s p p a ra m é te rű binom iális v árh a tó érték: np.

MÁS GONDOLATMENET: E h h ez szükséges a várh ató é rté k egy fontos tu lajd o n ság a, am it additivitás-
n ak m o n d u n k , n evezetesen két véletlen szám összegének a v árh ató é rté k e a v árh ató érték ek összege.
J e le n esetben a binom iális eloszlás felfogható n d arab véletlen szám összegének, ah o l m ind az n véletlen
szám csak 0 vagy 1 lehet, p illetve 1 -p eséllyel.
Egy ilyen véletlen szám v á rh a tó é rté k e egyszerűen szám olható: \ - p + 0 - ( \ - p ) = p . Mivel n d arab o t
kell összeadni, ez ért az összeg v árh a tó érté k e np. Ehhez azo n b an be kellene látni, hogy az összeg v ár
ható érté k e a v árh ató é rté k e k összege. Ettől m ost eltek in tü n k , csu p á n egy szem léletes m egjegyzést
teszünk. H a a rra g o n d o lu n k , hogy a v árh ató n y erem én y t je le n ti a v árh ató érté k , akkor, h a egyszerre
két különböző já té k b a n veszek részt, a teljes nyereségem (vagy veszteségem ) a k ét n y erem én y (veszte
ség) összege lesz. H asonlóan, h a a tétek e t duplázzák, ak k o r a v árh ató n y erem én y is a d u p lája lesz. Ez
persze n em m atem atikai bizonyítás, hiszen é p p e n azt kellene m eg m u tatn i, hogy a fen t definiált v ár
h ató érték ren d elk ezik ezekkel a szem léletesen elvárt tulajdonságokkal.
H IP E R G EO M E TR IA I-ELO SZLÁ S
Ez a visszatevés nélküli m intavétel eloszlása. Legyen N golyó a kalap b an , am iből n szám út k ihúzun k
visszatevés nélkül. H a K d arab m o n d ju k piros golyó volt a k alapban, ak k o r m ek k o ra eséllyel lesz k d a
rab piros a k ih ú zottak között? Ezt ad ja m eg az ún. hipergeom etriai-eloszlás.
Nyilván, h aso n ló an a binom iális eloszláshoz, ezúttal is 0 és n k özött le h e t csak k értéke.
Az egyes esélyeket a klasszikus „kedvező p e r összes” képlettel számolva:
'KV N -K '
k n-k
P ( X = k) = a d ó d ik. E kkor a v árh ató é rté k definíciója szerint az alábbi összeget kell ki
N
Kn
K\(N K
k n - 1
szám ítani: p ( x = k ) = A binom iális eloszlásnál láto tt trü k k ö t itt is érd em es bevetni,
í n '
k=o
ynj
hogy a változó k-t m in t szorzót eltüntessük:
'KV N -K ) (K-V\(N K' K -lYN -K ^
k n -i K k n-k K k-l
= n K_
X
4=0
' Z-
k=\ K
fiv-n - ,lN ^
k=\
p v -n N
n
l n ~b l n ~ [J
Az utolsó összeg az ért 1, m e rt é p p e n egy n-1 húzásból álló visszatevés nélküli hú zásso ro zat esélyeinek
összege. Azaz az első h ú zá sk o r é p p e n p = K / N a piros húzás esélye, és e n n e k n-szerese a v árható érték.
Azaz visszatevés n élk ü l é p p e n an n y i p iro sa t h ú z u n k átlagosan, m in t visszatevéssel. Ez egy érdekes
m egállapítás. Ezt is érd em es kísérletekkel, ak á r szám ítógép segítségével ellenőrizni.

G E O M E T R IA I ELOSZLÁS
Kiegészítő anyag (E)
Mi a v árh ató érté k e p é ld á u l az első hatos dobásnak?

00
E hhez egy v égtelen sor összegét kellene kiszám olni:

i=1
Ezt felírh atju k ügyesen, m in t egy kétszeresen végtelen ún. h áro m sz ö g -m átrix b a a következőképpen:
n-l
P p(l~p) p{\~pf... p(i-p)
n-l
P( 1~P) p { l ~ p f . . . p{\-p)
n-l
Pil-Pf... p{i-p)
n-l
p(\-pj
Az összeadást ere d e tile g először az első oszlop összegével kellene kezdeni a képlet szerint, hozzáadni a
m ásodik oszlop összegét, és így tovább. E helyett először a so ro k at ad ju k összege, s a sorösszegek ösz-
szege lesz a k eresett összeg. V égtelen sorok esetén csak az abszolút k o n v erg en sek esetében le h e t ezt az
á tre n d ezé st m eg ten n i, d e ez ese tü n k b e n , m ivel pozitív tagú so rró l van szó, biztosan teljesül.
A zért tettü k ezt, m e rt a sorok végtelen m é rta n i sorok, am elyeket összegezhetünk.
Az első sor összege: — -$■— — = 1, a m ásodiké: = 1 - p , a h arm a d ik é: ^ . = (1 - p)2

° 1 - ( 1 -p) 1 - ( 1 -p) r 1 - ( 1 -p) r
és így tovább. L áth ató , hogy az összegek is m értan i sorozatot alkotnak, te h á t tu d ju k ő ket összegezni. A
hán y ad o s ism ét (1 -j)), az első elem pedig, m in t láttuk, é p p e n 1. E zért a keresett összeg:
1
1 -, /t ,. = 4 -. M ivel a hatos-dobás esélye szabályos kocka esetén 1/6, ez ért a v árh ató érté k 6 lesz.
1 — (1 -p ) p 7 ;
E n n ek jelen tése az, hogy h a sokszor m egism ételjük a kísérletet, ad d ig dobálva, am íg az első hatos nem
jö n ki; akkor a le írt szám ok átlag a 6 közelében lesz, m inél többször já tsz u n k , a n n á l inkább. É rdem es
kipróbálni.

FELADATOK
2 . F. 15. Valaki visszatevéssel h ú z 1000-szer egy 32 lapos m ag y ar kártyapakliból (ebben ép p e n 4

H ász van a tök, a m akk, a zöld és a piros). V á rh ató an hányszor lesz ász a húzásai között?
2. F. 16. (E) Visszatevés n élk ü l h ú z u n k ezúttal az 52 lapos fran cia kártyapakliból. Itt is 4 ász van
(káró, treff, pikk és kör). V á rh a tó a n h án y ász lesz:
a) 15
b) 50
c) 1 0 0
húzás esetén?
2. F. 17. (E) A ddig h ú z u n k visszatevéssel a francia kártyapakliból, am íg ászt n em h ú zu n k . V á rh a

tó an h án y a t kell h ú z n u n k ?
M it je le n t a kiszám ított érték?
MEGOLDÁSOK
2. IUI. 15. Mivel a h úzások szám a 1000, és az ászhúzás esélye 4/32 (4 kedvező lap a 32-ből), ezért a
H binom iális eloszlás v árh ató é rté k e np alapján 1 0 0 0 / 8 = 125 ad ó d ik , azaz v á rh a tó a n 125-ször lesz
ász az 1 0 0 0 húzás között.
2 . IUI. 1 6. (E) M ost visszatevés n élk ü l h ú zu n k , e n n e k a m odellje a h ip erg e o m e tria i eloszlás, ami-
TS
n ek v árh ató érték e: n-j^ -, ahol m ost K = 4, N = 52 és n p e d ig
a) esetén 15, azaz a v árh ató ász húzások szám a 60/52 kb. 1,15;
b) esetén 50 azaz 200/52 kb. 3,85; m íg
c) esetén é rte lm e tle n a szám olás, m e rt 52 lapból n em le h e t 1 0 0 -at h ú zn i, 52 esetén m ár biztos
kijön m ind a 4 ász, u tá n a p e d ig n em le h e t húzni. T e h á t a c)-re az a helyes válasz, hogy nincs
ilyen v árh ató érték.
2. M. 17. (E) E zúttal az első ászig h ú z u n k , te h á t geometriai eloszlásról van szó. Az ászhúzás esélye
4/52 = 1/13. A k é p le tü n k szerin t e n n e k a recip ro k a a v árh ató érté k e az átlagos húzásszám nak,
te h á t 13 húzás v árható.
E n n ek a szám nak az a je le n té se , hogy h a sokszor m egism ételjük a kísérletet, te h á t ad d ig h ú
zu n k visszatevéssel, am íg kijön az első ász, akkor a húzásszám ok átlag a 13 k ö rn y é k én lesz.
M eglepően a leggyakoribb é rté k viszont az 1, mivel a g eo m etria eloszlás m axim ális tagja m in
d ig az első. Azaz leg g y ak rab b an 1 lesz a húzásszám , igaz e n n e k a gyakorisága 1/13, azaz csupán
100-ból kb. 7-8 esetben.
Folytassuk a várható érték (am i az átlag m egfelelője) u tá n a szórással (am i az empirikus szórás m egfelelője).

2. D. 1 4 . A véletlen m ennyiség szórását az em p irik u s szórásnak m egfelelően definiáljuk, azaz a

H véletlen m ennyiség v árh ató érték étő l való négyzetes eltérések v árh ató érté k én ek négyzetgyöke,
azaz D(X)-= ^ E { ( X - E ( X ) f } .
Ezt át leh et alakítani a következőképpen: D( X) = ^ E ( X 2) - ( E ( X ) ) 2 . Ezzel a form ulával gyorsabban

le h e t szám olni. A fentiből a v árh ató érté k két fontos tu lajd o n ság át használva adó d ik , ezeket érd em es
m egfogalm azni. Az első a m á r em lített additivitás, a m ásik a konstans szorzó kihozhatósága:
E(cX)=cE(X) m in d e n valós c szám ra fennáll.
A h áro m eloszlás egyenletes, binomiális és hipergeometriai szórása a következő:
E gyenletes eloszlás az 1, 2, ... n szám okon: + ^ ^+^
Binomiális: ^Jnp( 1 - p)
H ip erg eo m etriai: ^ p a ra m é te re k je le n té sé t illetően lásd a v árh ató érték leve
zetését.
Az elm élet zá rásak én t következzék a „Nagy számok törvénye”.

E n n ek a tö rv én y n e k van egy empirikus és egy matematikai (sőt utób b ib ó l több is) változata.
Az em p irikus nagy szám ok törvénye egy m egfigyelés, m iszerint véletlen kísérletek esetén egy m eg
figyelt esem ény relatív gyakorisága stabilizálódik, azaz egyre nagyobb k ísérletszám okat véve egyre ke
vésbé ingadozik.
E n n ek a m atem atikai m egfelelője az első J . B ernoullitól szárm azó n a g y s z á m o k m a te m a tik a i tö rvén ye:
>8 < 1
vagy k o m p lem en ter form ája: P <8 >1 — 1
4n5 4n8
A törvény szavakban a következőt jelen ti. Sajnos az n e m igaz, hogy a relatív gyakoriság konvergál a
valószínűséghez. N em k izárt péld áu l, hogy hosszú fej-írás so ro zatb an csu p a fej legyen, csak nagyon
valószínűtlen. A tétel te h á t azt m o n d ja ki, hogy a n n a k a valószínűsége, hogy a relatív gyakoriság a való
színűség egy elő re m e g a d o tt tetszőlegesen kicsi körn y ezetéb en legyen közel 1. Azaz a konvergencia
valószínűsége ta rt 1-hez. (Ez az ú n . m érté k b en való konvergencia, am elynek vizsgálata felsőbb m ate
m atik át igényel.)
A tétel bizonyítása n e m tan an y a g m ég em elt szinten sem , eg y éb k én t az ún. Csebisev-egyenlőtlenségből
következik, am ely olvasható pl. N em etz T ibor: Valószínűségszámítás a speciális matematikai osztályok szá
mára írt könyvében a 280-281. oldalon.
N ézzünk n é h á n y szám ítást a tétel felhasználásával. Azt is m o n d h a tju k , hogy a tétel h áro m m en n y i
ség között állapít m eg egy kapcsolatot (egyenlőtlenségek form ájában). A relatív gyakoriság és a valószí
n ű ség eltérése (a k ép letb e n 6 ) egy hosszú kísérletsorozat esetén (a k ép letb e n n) legfeljebb m ekkora leh et
adott biztonsággal (a k ép letb e n a jo b b o ld al, am it szoktak (l-e)-n al is jelö ln i, ek k o r a fo rm u la a következő:
L -p < 8 > 1 - e azaz s = 1
)•
n r 4n8z

MINTAFELADATOK
1 . Legalább hán y szor kell feldobni egy dobókockát ahhoz, hogy a „hatos d o b ás” valószínűsége és rela
tív gyakorisága legalább 0,95 eséllyel legfeljebb 0,05 eltérést m utasson?
2 . H a egy p é n z é rm é t 1000-szer feldobunk, és azt vizsgáljuk, hogy a fejek relatív gyakorisága a való
színűségtől legfeljebb 0,03-m al térje n el, ak k o r e rre m ek k o ra az esélyünk?
3 . V ajon 10 000 ru le tt-g u rítá sn á l a 0 relatív gyakorisága 0,99 eséllyel legfeljebb m en n y ire té rh e t el?
MEGOLDÁSOK
1. A felad atb an n é rté k é re kell becslést adni, h a ad o tt 6 és e, ese tü n k b e n az első 0,05, m íg a m ásodik is
legfeljebb en nyi (hiszen 0,9 5 = 1 -0 ,0 5 ). E kkor az összefüggés szerint:
- - * azaz m ivel £■<0,05 ez ért — L - < 0,05 te h á t n > --------- \ ---------= 2 0 0 0 . T e h á t legalább 2000-
4n8 2 ’ 4n52 ’ 4 0 ,0 5 2 0,05
szer kell feldobni a dobó k o ck át ezen becslés szerint. N e feledjük, hogy ez egy esetleg d u rv a felső becs
lés. L ehet, hogy m ár kisebb n -re is teljesül a feltétel, de 2000-re biztos.
2 . E zúttal n = 1000, m íg 8 < 0 ,0 1 . E kkor az összefüggésünk szerint

8 < -------- L _ = J ^ 0,2 7 8 .
4 0 0 0 -0,032 3,6
Azaz az esélyünk e rre legalább 1-0,278 = 0,722.
3 . E zúttal a gu rítások szám a, azaz n —10 000, és a biztonság 0,99, azaz e = 0,01. Ebből adódik, hogy m i
vel az összefüggésünkből: 5 2 > a h o n n a n 6 = 0 ,0 5 . T e h á t, 99%-os biztonság m ellett állítható, hogy
legfeljebb 0,05 az eltérés a valószínűség és a relatív gyakoriság között. N agyobb biztonság m ellett p e r
sze nő az eltérés is, kisebb biztonsággal p ed ig szűkebb in terv allu m ad h a tó . Ezt a vizsgálatot kaszi
n ó k b an tényleg el szokták végezni, m ivel o tt a 0 a b an k n a k kedvez, te h á t re n d sz e re se n ellenőrzik, hogy
n em csalnak-e a kru p iék .

GRÁFOK
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE GRÁFOK
ALAPFOGALMAK
A g ráfelm élet a m a tem atik a tu d o m á n y á n a k viszonylag fiatal ré szterü lete. Az első g ráfelm életi p ro b lém a
a X V III. sz. elején lé p e tt fel (alább látn i fogjuk), en n e k m egoldása E u ler nevéhez fűződik. T u la jd o n
k ép p e n in n e n tő l szám ítjuk a g ráfelm élet m egszületését és fejlődését. M a m á r a m atem atik áb an , fiziká
b an, geográfiában, kém iában és m ég szám os te rü le te n használják a g ráfo k at m in t m odelleket, valam int
a gráfelm élet k ülönböző e re d m é n y e it a felm erülő k érdések, p ro b lém á k m egoldására. E fejezetben a
tém ak ö rn ek elsősorban m atem atik ai leírásával foglalkozunk, gyakorlati alkalm azására ajánljuk a for
g alom ban levő felad atg y ű jtem én y ek et.
M ielőtt h o zzák ezd ü n k a g rá fo k n a k a középiskolai tan an y ag b an szerep lő tárgyalásához, vizsgáljunk
m eg n éh án y bevezető p ro b lém á t.
1. A Königsberg (mai nevén Kalinyingrád) városát átszelő Pergel folyón két sziget van a város terü le té n . E szi
g etek et h é t h íd köti össze a város egyik és m ásik partjával, illetve egym ással az á b rá n láth ató m ódon.
A város lakói azt a k érd ést v etették fel: h ogyan leh etn e olyan sétát te n n i a v árosban, hogy e közben
m in d e n h íd o n p o n to san egyszer h alad ja n ak át.
2 . Egy sakkversenyen m in d e n résztvevő m in d e n résztvevővel egyszer játszik. Igazoljuk, hogy a verseny

b árm ely szakaszában találh ató két olyan játék o s, akik a d d ig u g y an an n y i m érkőzést játszottak!

GRÁFOK AMI AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEKBŐL - EDDIG - KIMARADT
3 . Egy b ev ásárló k ö zp o n t alap rajza láth ató a következő k épen. Egy zsebtolvaj az egyik üzletben m eg
lo p ta az egyik vásárlót, d e rö g tö n helyben leleplezték. A biztonsági k am erák tan ú ság a szerint a zseb
tolvaj m in d en ajtó n egyszer átm en t. H ányas szám ú üzletben fogták el a tolvajt?
4 . Egy érettségi b a n k e tte n a diákok és a tan áro k közül sokan koccintottak egym ással. Igazoljuk, hogy
azoknak a szám a, akik p á ra tla n szám szor koccintottak, páros!
5 . Egy estélyen legalább h a ta n vannak. Igazoljuk, hogy a résztvevők között vagy van h áro m olyan em
b er, akik ism erik egym ást, vagy van h áro m olyan em ber, akik n e m ism erik egym ást.!
6 . Egy állam i ü n n e p sé g alkalm ával 10 szem ély k ap o tt kitü n tetést. Az ü n n e p sé g u tá n a k itü n tetettek
közül n éh á n y an n évjegykártyát cseréltek egym ással. T ávozáskor az egyik szervező m indenkitől m eg
kérdezte, hogy h án y szem éllyel cserélt névjegykártyát. Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik leh et
jó ? Am elyik jó , ah h o z készítsen egy szem léltető gráfot!
a) 7 ,4 , 3, 5 ,0 , 2, 8 ,4 , 1 ,5 ,
b) 1, 1 ,2 ,2 , 1, 1 ,2 , 1 ,4 , 9,
c) 1 ,3 , 4, 7, 0, 2, 9, 1 ,5 ,6 ,
d) 6 , 9, 7, 9, 9, 4, 9, 3, 6 , 4.
A fenti k érd ések (és m ég szám talan ezekhez hasonló p roblém a) közös vonása, hogy m indegyikük jó l
m odellezhető egy olyan ábrával, m elyen p o n to k at és e p o n to k közül (a k érdéses p ro b lém a jellegétől
függően) n é h á n y a t összekötő vonallal szem léltetünk. Az ilyen m odellt nevezzük gráfnak. Pontosabban:

3 . D. 1. Legyen adott a síkon pontoknak egy P halmaza és legyen e pontok közül néhány pontpárt
H összekötő vonalak egy E halmaza (lehet, hogy minden pontpárt összekötünk, de lehet, hogy egyet
sem, lehet, hogy egy pontpár több vonallal is össze van kötve, s az is lehet, hogy valamely vonal kez
dőpontja és végpontja is ugyanaz.) Az így kapott alakzatot gráfnak nevezzük. A pontok a gráf pontjai
(vagy csúcsai), az összekötő vonalak a gráf élei.
3 . D. 2 . Ha valamely él két végpontja egybeesik, akkor ezt hurokélnek nevezzük.

H u ro k é i láth ató pl. az 1,/c) á b ra P pontjánál.
3 . D. 3 . Ha a gráf valamely két csúcsát egynél több él köti össze, akkor azt többszörös élnek nevezzük.
Többszörös él láth ató pl. az l./a) á b r a /l é s B po n tjai között.
3 . D. 4 . Egy gráfot egyszerű gráfnak nevezünk, ha véges (azaz pontjainak és éleinek a száma véges),
és sem hurokéit, sem többszörös élt nem tartalmaz.
Az alábbi 2. á b ra a) és b) része egyszerű, m íg a c) rész nem egyszerű g ráfo t szem léltet.
2. ábra

GRÁFOK__________________________ AMI AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEKBŐL - EDDIG - KIMARADT
3 . D. 5 . Útnak nevezzük a gráf éleinek olyan egymáshoz csatlakoztatott sorozatát, mely egyetlen
H ponton sem megy át egynél többször.

Pl. a 3. áb rán az A -ból G-be vezető AB - BC - CD - DE - E F - FG egym áshoz csatlakoztatott élsorozat
egy út, m íg az A B - BC - CD - DE - E C - CG egym áshoz csatlakoztatott élsorozat n em út.
3. ábra
3 . D. 6 . Egy gráf összefüggő, ha bármely pontjából bármely pontjába eljuthatunk egy úton.
Pl. az 1. áb ra a) és c) része összefüggő, m íg a b) része nem összefüggő g ráfo t szem léltet.
3 . D. 7 . Ha egy egyszerű gráf bármely két pontja össze van kötve éllel, akkor teljes gráfnak nevez
zük. (Az egyetlen pontból - ún. izolált pontból - álló gráf is egyszerű gráf.)
T eljes g ráfo t k a p u n k pl., h a egy konvex sokszögnek m egrajzoljuk m in d e n átlóját.
n(n - 1 )
3 .T .1 . Az n pontú teljes gráf éleinek a száma:
H v2 y
B IZ O N Y ÍT Á S : B árm ely két p o n t között van él, és bárm ely két p o n t között csak egy él van, hiszen a g rá f
egyszerű. Ezek szerin t az élek szám a annyi, ah án y félek ép p en az n p o n tb ó l k ettő t kiválaszthatunk a
kiválasztás so rre n d jé re való tek in tet nélkül, azaz

v2 y
F ontos in fo rm ációkat n y e rh e tü n k egy gráffal kapcsolatban, h a bevezetjük az alábbi fogalm at:

3 . D. 8 . Egy gráf valamely csúcsának a fokszáma a kérdéses csúcsban találkozó élek száma.
H Az alábbi 4. á b rá n láth ató g rá f m in d e n csúcsa m ellé b e írtu k a k érdéses csúcs fokszám át.
E(2)
C(2)
4. ábra
Mivel m in d en él k ét csúcsot köt össze, ez ért k im o n d h atju k a következő tételt:
3 . T . 2 . Bármely gráfban a pontok fokszámának az összege az élek számának kétszerese (azaz pá
H ros szám).
E tétel egy igen fontos következm énye:
3 . T . 3 . Bármely gráfban a páratlan fokú pontok száma páros.
B IZ O N Y ÍT Á S : A djuk össze a g rá f m in d e n p o n tján ak a fokszám ait. A p áro s fokszám ok összege nyilván

páros. Mivel a p áro s fokszám ok összegéhez hozzáadva a p á ra tla n fokszám ok összegét páros szám ot
k ap u n k , ezért a p á ra tla n fokszám ok összegének is p áro sn ak kell lennie. D e p á ra tla n szám ok összege
csak ak k o r lesz páros, h a e p á ra tla n szám ok p áro s sokan vannak.
T é rjü n k m ost rá a b ev ezető n k b en em lített 1. p ro b lém ára, a königsbergi h id a k k érd ésére . A 5. áb rán a
k érd ésn ek m egfelelő g ráfo t szem léltettük.
A,
5. ábra

G o n d o lju k végig a következőket: H a valam ely csúcsból k iin d u lu n k , és valam ely csúcsba m egérkezü n k ,
ak k o r - m ivel a g ráfn ak négy csúcsa van - kell len n ie legalább két olyan csúcsnak, m ely nem is k iin d u
ló csúcs és n em is végcsúcs. Az ilyen csúcsokba - m elyek te h á t n e m is a kezdő és n em is a v égponto k -
u g y an an n y iszo r kell b e é rk e z n ü n k , m in t ahányszor kim együnk o n n a n . Mivel m in d e n b em enő és ki
m enő él különböző (hiszen m in d e n élen p o n to san egyszer h a la d u n k keresztül), ez ért az ilyen csúcsok
fokszám a p áro s kell, hogy legyen: vagyis a gráfn ak legalább k ét p áro s fokszám ú csúcsa kell, hogy le
gyen. De a g rá f m in d e n csúcsának a fokszám a p á ra tla n [>1(3), 5 (5 ), C(3), D( 3)], ez ért a königsbergi
h id ak a kívánt m ó d o n n e m já rh a tó k be.
K önnyen általán o síth atju k a problém át.
3 . D. 9 . Euler-vonalnak nevezzük a gráfban az élek egy olyan egymáshoz csatlakoztatott bejárását,
H melynek során minden élen pontosan egyszer haladunk keresztül. Ha e bejárás során a kiindulópont
megegyezik a végponttal, akkor zárt Euler-vonal, ha a kiindulópont és a végpont nem azonos, akkor
nyílt Euler-vonal.
Nyilvánvaló, hogy egy n e m összefüggő g rá f n e m já rh a tó be sem nyílt, sem zá rt Euler-vonallal, ezért a

továbbiakban az összefüggő g ráfo k ra szorítkozunk.
3 . T . 4 . Egy gráfban zárt Euler-vonal létezésének szükséges feltétele, hogy minden pont fokszáma
H páros legyen, nyílt Euler-vonal létezésének szükséges feltétele az, hogy két pont fokszáma páratlan,
a többi pont fokszáma pedig páros legyen.
B IZ O N Y ÍT Á S : V izsgáljuk először a nyílt E uler-vonalat. E kkor te h á t van a b ejárásn ak egy kiinduló

p o n tja és egy végpontja. Az összes többi p o n to n ugyanannyiszor kell b e m e n n ü n k , m in t kijö n n ü n k b e
lőle, így ezek fokszám a biztosan páros. A kiindu ló p o n tb ó l a kiindulási élen kívül u gyanannyi bem enő,
m in t kim enő él fut, te h á t en n e k a p o n tn a k a fokszám a p á ra tla n kell, hogy legyen, m íg a v ég p o n t eseté
b en az utolsó (bem enő) élen kívül u g y an an n y i b em en ő élnek kell lennie, m in t kim enő élnek; te h á t a
v ég p o n t fokszám a is p á ra tla n kell, hogy legyen. T e h á t valóban: szükséges, hogy két p o n t fokszám a
p áratlan , az összes többi p o n t fokszám a p ed ig páros kell, hogy legyen. (A bizonyításból term észetesen
az is kiderül, hogy a b ejárás a két p á ra tla n fokszám ú p o n t valam elyikéből in d u l és a m ásik p áratlan
fokszám ú p o n tb a n é r véget.)
Z árt E uler-vonal esetéb en m in d e n olyan po n t, m ely n em a kezdő (és vég-) p o n t, ugyanannyi b e
m enő, m in t kim enő él van, te h á t ezeknek a p o n to k n a k a fokszám a páros. A kezdő p o n t első (kim enő)
élén kívül m in d en a p o n to n való áthaladás két élt je le n t, m ajd az utolsó (bem enő) éllel együtt a fok
szám: 1 + p á ro s + 1 = páros. Vagyis valóban: h a az E uler-vonal zárt, ak k o r m in d e n élnek páros fokszá
m ú n ak kell lennie.
K im u tath ató , hogy a feltétel elégséges is, tehát:
3 . T . 5 . Egy összefüggő gráfban zárt Euler-vonal létezésének szükséges és elégséges feltétele, hogy
H minden pont fokszáma páros legyen, nyílt Euler-vonal létezésének szükséges és elégséges feltétele
az, hogy két pont fokszáma páratlan, a többi pont fokszáma pedig páros legyen.
V ajon h o gyan alakul a königsbergi h id ak problém ája, h a egy h id a t (pl. a 5 és D p o n to k közötti hidat)
m eg szü n tetn én k? E kkor az egyes csúcsok fokszám a: A(S), 5 (4 ), C(3), D( 2). T e h á t két p áratlan és két
p áro s fokú csúcsa van a gráfn ak , vagyis ekkor m ár van a g rá fb an nyílt E u ler-ú t, így a g rá f bejárható.
T erm észetesen valam elyik p á ra tla n fokú p o n tb ó l kell in d u ln i és a m ásik p á ra tla n fokú p o n t lesz a vég
állom ás. Egy ilyen b ejárást szem léltettü n k a 6 . ábrán: /1-ból in d u lv a és C-be érkezve.

V ajon m i a helyzet, h a n e m a B és D csúcsok közötti élt, h an e m egy m ásikat h a g y u n k el? E kkor annak
a két csúcsnak a fokszám a, am elyek közötti élt elhagytuk, eggyel csökken, vagyis páro s lesz, m íg a m á
sik két csúcs fokszám a változatlan m ara d . Ez azt jelen ti, hogy két csúcs fokszám a p áratlan , a többié
p áros, te h á t ek k o r is létezik nyílt E u ler-ú t, vagyis a g rá f ek k o r is b ejárh ató .
Vizsgáljuk m eg m ost a b ev ezető n k b en em lített 2. pro b lém át. H a n versenyző volt a sakkversenyen,
ak k o r egy játék o s legfeljebb n - 1 m érkőzést játszh ato tt. A k érd ést gráfokkal szem léltethetjük: a pontok
a verseny résztvevői, az összekötő élek p e d ig a lejátszott m érkőzések szám a. A g rá f nyilván egyszerű,
hiszen n em le h e t b e n n e h u ro k (senki sem játszik önm agával), és n em leh etn e k b e n n e többszörös élek
(egy-egy játék o s legfeljebb egyszer játszo tt egym ással). A gráfok nyelvére lefordítva azt kell m eg m u tat
n u n k , hogy b árm ely egyszerű g ráfb an van legalább két olyan p o n t, m elyek fokszám a egyenlő. H a
ugyanis egy n p o n tú egyszerű g ráfb an m in d e n p o n t fokszám a különböző len n e, ak k o r a legnagyobb
fokszám ú p o n t fokszám a legfeljebb n - 1 , m íg a legkisebb fokszám ú p o n t fokszám a legalább 0. De h a
van n - 1 fokszám ú p o n t (vagyis olyan, am elyik m in d en p o n ttal össze v an n a k kötve), ak k o r n em leh et
b e n n e 0 fokszám ú p o n t, és fordítva. Ezek szerin t csak n - 1 fajta fokszám létezhet, így az n p o n t között
- a skatulya-elv alap ján - kell le n n ie legalább két olyan p o n tn ak , m elyek fokszám a m egegyezik.
A bevezető 3. p ro b lém á já t is k ö n n y en szem léltethetjük egy gráffal. L egyenek a g rá f pontjai az egyes
üzletek, élei p ed ig azon p o n to k a t összekötő vonalak, mely üzletek között van ajtó. Ezt szem lélteti a 7.
ábra. A k érdés az, h ogyan já rh a tó be nyílt Euler-vonallal a kérdéses gráf. Az 5. tétel alapján ez akkor és
csak ak k o r lehetséges, h a két csúcs fokszám a p áratlan , a többi p ed ig páros. V izsgáljuk m eg teh át az
egyes p o n to k fokszám át:
1(9), 2(2), 3(4), 4(2), 5(4), 6(4), 7(3), 8(4), 9(6), 10(4)

Azt látjuk, hogy az 1. és a 7. él fokszám a p áratlan , a többi p e d ig páros. Ezek szerint (mivel a zsebtolvaj
nyilván az 1 . helyiségből in d u lt) csakis a 7. üzletben fülelhették le. •
N ézzük a zsebtolvaj egy lehetséges útját. Ezt szem lélteti a 8 . ábra.
8. ábra
A bevezetőben em lített 4. p ro b lé m a m egoldása egyenes következm énye a 3. tételnek.

A bevezető 5. p ro b lém á já n ak m egoldásához a következőket kell m eg g o n d o ln u n k . Válasszuk ki az
estély egy résztvevőjét, pl. A-t. A skatulya-elv alapján két eset lehetséges:
1. A vagy ism er legalább h á ro m m ásikat, vagy p edig
2. A legalább h á ro m m ásikat n em ism er.
1. ESET: H a A ism er legalább m ásik h áro m résztvevőt (pl. B-t, C -t és D-t), ak k o r - egy gráfon szem
léltetve - a következőt állap íth atju k m eg: h a B, C és D közül bárm ely kettő ism eri egym ást (pl B és C),
ak k o r készen vagyunk, hiszen ek k o r A, B, és C m in d h á rm a n ism erik egym ást. H a B, C és D közül se
m elyik kettő n em ism éi egym ást, ak k o r ism ét készen vagyunk, hiszen találtu n k h á ro m olyan személyt,
akik kölcsönösen n em ism erik egym ást.
2. ESET: H a A legalább m ásik h á ro m szem élyt n em ism er (pl. B-t, C -t és D-t), ak k o r használhatjuk az
előző g ráfot azzal, hogy a g rá f élei m ost n e az ism eretséget jelen tsék , h a n e m é p p e n fordítva: azokat a
p o n tp á ro k a t (szem élyeket) kössük össze, akik n em ism erik egym ást. H a B, C és D, közül bárm ely kettő
n em ism eri egym ást (pl. B és C), ak k o r készen vagyunk, hiszen ek k o r A, B és C kölcsönösen nem ism e
rik egym ást. H a viszont B, C és D között nincs kettő, akik n em ism erik egym ást, ak k o r m in d h á rm a n
kölcsönösen ism erik egym ást, te h á t ism ét készen vagyunk.

V izsgáljuk m ost a bevezetőben em líte tt 6 . problém át.
a) 7, 4, 3, 5, 0, 2, 8 , 4, 1, 5,
b) 1, 1, 2, 2, 1, 1, 2, 1, 4, 9,
c) 1, 3, 4, 7, 0, 2, 9, 1, 5, 6 ,
d) 6 , 9, 7, 9, 9, 4, 9, 3, 6 , 4.
a) N em lehetséges, hiszen - a k ártyacseréket egy gráffal szem léltetve - a p á ra tla n fokú po n to k szá
m án ak p áro sn ak kellene len n i, az p ed ig öt, te h á t p áratlan .
b) Ez lehetséges, e n n e k m egfelelő gráf:
c) Ez sem lehetséges. H a ugyanis van olyan személy, aki m indenkivel cserélt, (9), ak k o r nem leh et
olyan személy, aki senkivel sem cserélt (0). H a egy n p o n tú gráfn ak van n — 1 -ed fokú pontja, akkor e
g ráfn ak n em leh et izolált ( 0 fokszám ú) pontja.
d) Ez sem lehetséges. M ivel négy szem ély m indenkivel cserélt névjegykártyát, e z é rt ezzel a négy sze
m éllyel m in d en k i cserélt. Ezek szerin t a 4 db 9-en kívül az összes többi legalább 4 kell, hogy legyen,
azaz n em leh et közöttük 3-as. H a egy n p o n tú g ráfn ak van k db n — 1 -ed fokú p o n tja, ak k o r az összes
többi p o n t fokszám a legalább k kell, hogy legyen.

FELADATOK
A bevezetőben em lített p ro b lém á k tárgyalása u tá n nézzünk az ed d ig elm o n d o tta k ra n éh á n y egyszerű

feladatot. (A feladatok sorszám a m ellett egy K, ill. E b e tű t találunk; ez a rra utal, hogy a feladat közép
vagy em elt szintű nehézségű).
3 . F. 1 . (K) Rajzoljon olyan hat pontú egyszerű gráfot, mely csúcsainak fokszámai:
H a) 5 , 4 ,4 , 2 ,2 , 1,
b) 4, 4, 4, 2, 1, 1,
c) 1 ,2 , 2, 3, 4, 4.
3 . F. 2 . (K) Állapítsa meg az alábbi gráfok egyes pontjainak a fokszámait!
Ab)
Ad)
3. F. 3 . (K) Az előző feladat gráfjai közül melyiknek van nyílt- vagy zárt Euler-vonala? Amelyiknek
van, annak rajzoljuk meg!
3 . F. 4 . (K) Be lehet-e járni egy alkalmas csúcsból kiindulva egy

a) négy o ldalú egyenes gúla;
b) egy te tra é d e r,
c) egy o k ta é d e r
éleit úgy, hogy m in d e n élen egyszer h a la d u n k végig, és a végén visszatérünk abba a csúcsba,
m elyből e lin d u ltu n k ? Be lehet-e já rn i a testek éleit úgy, hogy m in d e n élen egyszer h alad u n k
végig, d e n em a k e z d ő p o n tb a n fejezzük be a bejárást?
74 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, vwwv.dft.hu

3 . F. 5 . (K) Egy héttagú társaság minden tagja a társaság minden tagjával lefolytat egy telefonbe
H szélgetést. Eddig András 6, Béla 2, Csaba 5, Dani 1, Ervin, Feri és Gábor pedig egyaránt 4-4 telefont
bonyolított le.
a) Rajzoljon olyan g ráfot, m ely az eddigi telefonbeszélgetéseket szem lélteti!
b) Az összes telefonbeszélgetésnek ed d ig hány százalékát n e m b onyolították m ég le?
3 . F. 6 . (K*) Egy sakkbajnokság 16 résztvevőjét két csoportba osztották. Az egyes csoportokban a

csoport tagjai körmérkőzést játszottak egymással. Az egyik csoportban így 3-szor annyi meccs zajlott
le, mint a másikban. Hány résztvevője volt az egyes csoportoknak?
3 . F. 7. (K*) Egy találkozón hat ember vett részt. Megtörténhetett-e a következő: a társaság egyik
fele 5 emberrel, a másik fele pedig 3 emberrel fogott kezet?
3 . F. 8 . (E) Egy bajnokságban 8 csapat játszik körmérkőzést. Eddig 9 meccs zajlott le. Igazolja, hogy
van olyan csapat, amely legalább háromszor játszott már.
3 . F. 9 . (E) Van-e olyan 8 fős társaság, amelyben a társaság minden tagjának pontosan 3 barátja van
a társaságban?
3 . F. 1 0. (E*) Igazolja, hogy nincs olyan 9 pontú gráf, melyben az egyes pontok fokszáma: 8, 8, 8, 7,
7, 7, 5, 4, 4.
3 . F. 1 1 . (E*) Egy konvex 17-szög minden élét és átlóját pirosra, zöldre vagy sárgára festettünk. Iga
zolja, hogy lesz olyan háromszög, melynek csúcsai a 17-szög csúcsai, és minden oldala ugyanolyan
színű!

MEGOLDÁSOK
3 . IUI. 1.
a) Nincs ilyen gráf.
b) N incs ilyen gráf.
c) Ilyen g rá f pl.:
B4
3. M . 2.
F2
c)
G 2

3. M . 3 .
Az a) g rá f m in d e n p o n tjá n a k a fokszám a páros, teh át van zá rt E uler-vonala.
PL: A B - B D - D C - C A - A E - E G - G F - F E - E D - DA
A b) g ráfnak két p á ra tla n fokú és 4 páros fokú p o n tja van, te h á t van nyílt Euler-vonala.
Pl.: A B - B E - E D - D F - F C - C D
A c) gráfn ak két p á ra tla n fokú és 6 páros fokú p o n tja van, te h á t van nyílt E uler-vonala.
Pl.: EB - BD - DC - C A - A B - BG - GD - DE - E F - F H - H D
A d) g ráfn ak 4 p á ra tla n fokú p o n tja van, te h á t nincs sem zárt, sem nyílt E uler-vonala.
3. M . 4.
a) A n ég y oldalú g ú lán ak egy db 4 és 4 db 3 fokú p o n tja van, te h á t n em já rh a tó be sem m ilyen
m ódon.
b) A te tra é d e r m in d e n p o n tjá n a k a fokszám a 3, te h á t ez sem já rh a tó be sem m ilyen m ódon.
c) Az o k ta é d e r m in d e n p o n tjá n a k a fokszám a 4, te h á t ez b e já rh a tó úgy, hogy a kezd ő p o n t és a
v ég p o n t m egegyezik.
3. M . 5.
a) E gyetlen g rá f teljesíti a feltételeket:
b) A 7 p o n tú teljes g rá fn ak 21 éle van. Az ed d ig lefolytatott beszélgetések g ráfjának 13 éle van,

azaz 8 él hiányzik a teljes gráfból, vagyis m ég 8 telefonbeszélgetés van h á tra . T e h á t a keresett
százalék: J y - 100 « 38,09 % .

3 . M . 6 . H a az egyik cso p o rt résztvevőinek a szám a n, a k k o r a m ásik csoport résztvevőinek a

szám a 1 6 - n . Az egyes cso portokban lejátszott meccsek száma:
n (n -l) ... (1 6 -n )(1 5 -n )
2 ’ 1 ' 2
A feltételek szerint: 3 • n-~ - ^ — n^ ^ , ahonnan n 2 + \ 4n -1 2 0 = 0 .
E m ásodfokú egyenlet pozitív egész gyöke: n = 6 . T e h á t az egyik cso p o rtb an 6 , a m ásikban p e

dig 1 0 résztvevő volt.
3. M . 7 . Ig en . Ezt szem lélteti az alábbi gráf:
3 . IUI. 8 . H a m in d e n csapat legfeljebb csak 2 m érkőzést já tsz o tt volna, ak k o r a 8 p o n tú g rá f fok

szám ainak összege legfeljebb 2 - 8 = 16 lenne, így a g rá f éleinek a szám a (teh á t a lejátszott m érk ő
zések szám a) legfeljebb 8 lenne. Mivel az élek szám a 9, ezért kell len n ie legalább egy olyan csa
p atn ak , am elyik legalább 3 m eccset játszott.
3 . IUI. 9 . Ig en . Ezt szem lélteti az alábbi gráf:

3 . M . 1 0. A 9 p o n tú g ráfn ak h á ro m p o n tját m in d en egyéb p o n tta l összekötjük, így kapjuk a 3 db

8 fokú csúcspontot, s a többi 6 p o n t m indegyikének eddigi fokszám a 3-3. H a e 6 p o n t fokszám a
7, 7, 7, 5, 4, 4 kell, hogy legyen, akkor egy olyan 6 p o n tú g ráfot kell készítenünk, mely p o n tjai
n ak a fokszám a 4, 4, 4, 2, 1, 1. De h a egy 6 p o n tú gráfn ak van h á ro m 4-ed fokú pontja, akkor
n em leh et két első fokú p o n tja. Ugyanis legyen az egyik 4-ed fokú p o n t / l (lásd ábra)
Legyen 5 egy m ásik 4-ed fokú p o n t. B - 1 és F- et össze kell k ö tn ü n k , m e rt h a nem , akkor 5 -n e k a

h áro m hiányzó éle C-be, D-be és £ -b e m egy, így m ár sem m ik ép p en sem le h e t két első fokú pont.
T e h á t B és F össze v an n a k kötve, és 5 -n e k a m ég hiányzó két éle C, D és E p o n to k közül valam e
lyik kettőbe fu t (pl. C-be és £ -b e .) q
Ezek u tá n b árh o l van a h a rm a d ik 4-ed fokú p o n t, F-be vagy ű -b e m in d e n k é p p e n futnia kell m ég

egy vonalnak, így n em le h e t két első fokú p o n tja e gráfnak.
Ezzel beláttuk, hogy n em létezik olyan 9 p o n tú gráf, m ely p o n tjain ak fokszám ai: 8 , 8 , 8 , 7, 7,
7, 5, 4, 4.
3 . M . 1 1 . A konvex 17-szög valam ely P csúcsából (m in d en csúcsából) 16 szakasz in d u l ki. Mivel

ezeket h áro m féle színnel festettü k be, ez ért - a skatulya-elv alap ján - kell len n i közöttük 6 db
o lyannak, m elyek azonos színűek (pl. pirosak). T ek in tsü k ezt a h a t db piros szakaszt; legyen ezek
m ásik v égpontja: Ax, A2, A3, A4 , A5, A6 . H a az A}A2...... A6 konvex hatszö g n ek valam ely ol
dala, vagy valam ely átlója piros, ak k o r készen vagyunk. H a n em , ak k o r e hatszög m in d en oldala
és m in d en átlója zöld vagy sárga.

A 3
E hatszög valam ely csúcsából (m in d en csúcsából) pl. /Í r b ő l 5 db szakasz in d u l ki. Mivel ezek két színnel
v an n ak kiszínezve, ezért kell len n ie ezen 5 db vonal között h á ro m azonos színűnek. Legyenek ezek
A}A2 , A i A3 és A xA4 és legyenek pl. zöldek. H a az A2A3A4 h áro m szö g n ek valam ely oldala zöld, akkor
készen vagyunk. H a viszont e h árom szög egyik oldala sem zöld, ak k o r m in d h á ro m oldala kék kell,
hogy legyen, s így ek k o r is készen vagyunk.

IZOMORF GRÁFOK, RÉSZGRÁFOK, KOMPLEMENTER GRÁFOK, KÖRÖK, FÁK

(EMELT SZINT)
Egy p ro b lém a gráfokkal tö rté n ő m odellezésekor többféle m ó d o n is elkészíthetjük a m egfelelő gráfot.

T erm észetesen a p ro b lé m á n a k m egfelelően az így készített gráfok p o n tja in a k és éleinek a száma, vala
m in t a m egfelelő p o n to k fokszám a m eg kell, hogy egyezzen, továbbá, h a a p ro b lé m á t m odellező gráf
b an valam ely két p o n t éllel van összekötve, akkor bárm ely ug y an ezen p ro b lé m á t szem léltető gráfban a
m egfelelő két p o n t ugyancsak éllel van összekötve. E n n ek m egfelelően érd em es értelm ezn i a gráfok
között egyfajta „egyenlőséget”. Az ilyen m ó d o n egyező gráfo k at izomorf gráfoknak nevezzük (Fontos meg
jegyezni, hogy ez az izomorfia emelt szinten is csak kiegészítő tananyag!). P ontosabban:
3 . D. 1 1 . Két gráfot Izomorfnak nevezünk, ha éleik között és csúcsaik között is létezik illeszkedés
H tartó kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés.
Ez te h á t azt jelen ti, hogy h a az egyik g rá f A és B csúcsai éllel v an n ak összekötve, akkor a m ásik
g rá f m egfelelő A ’ és B ’ p o n tjai is éllel v an n ak összekötve, m ég p ed ig u g y an an n y i éllel, m in t az A
és B csúcsok. E definíciónak egyenes következm énye, hogy iz o m o rf g ráfok m egfelelő csúcsainak
fokszám ai m egegyeznek. Pl. az alábbi á b ra a), b), c) gráfjai izom orfak, de n em izom orfak a d)
gráffal (abban ugyanis szerepel a CB él is)
B’
B
a) b)
B’
d)
3. D. 1 2. Ha egy gráfnak elhagyjuk néhány élét és/vagy néhány pontját úgy, hogy ismét gráfot ka
punk, akkor ez utóbbi gráfot az eredeti gráf részgráfjának nevezzük. (Természetesen, ha pontot ha
gyunk el, akkor az összes e pontba futó élt is el kell hagynunk, hogy ismét gráfhoz jussunk.)
K ülön érd ek esek azok a részgráfok, m elyek egy g ráfot teljes gráffá egészítenek ki.

3 . D. 1 3. Egy n pontú egyszerű gráfnak n pontú teljes gráffá kiegészítő gráfját az eredeti gráf komp
H lementer gráfjának nevezzük.
Az n p o n tú egyszerű g rá f k o m p lem en teré t te h á t úgy kap ju k m eg, hogy az e re d e ti gráfot kiegé

szítjük teljes gráffá, m ajd a n n a k töröljük az e re d e ti gráfhoz tartozó éleit. Ebből következik, hogy
az n p o n tú g rá f k o m p le m e n te re is n p o n tú gráf.
Az alábbi p éld ák b a n egy 5 és egy 6 p o n tú egyszerű g rá f k o m p le m e n te r gráfjait ábrázoltuk.
C komplementer*
■7
komplementer
D
T erm észetesen , h a egy n p o n tú egyszerű gráfnak k db éle van, ak k o r k o m p le m e n te r gráfjának
- ^ — - k db éle van.
Az egyszerű gráfok legfontosabb részgráfjai a körök és a fák.
3 . D. 1 4 . Körnek nevezzük valamely gráfban azt az utat, melynek kezdőpontja megegyezik végpontjával.
3. D. 1 5 . A körmentes gráfot fagráfnak nevezzük.

Az alábbi áb ra a) részében k ö rt alkotnak pl. az FC-CD-DE-EF, vagy az FC-CD-DH-HF élsorozatok,
az áb ra b) részében p e d ig egy fa g rá f látható.
B B

Valam ely gráfb an egy k ö r létezése azt jelen ti, hogy van a gráfban két olyan p o n t: P és Q, m elyeket két
különböző ú ttal is ö sszeköthetünk, vagyis pl. P -ből két különböző ú to n is e lju th a tu n k £?-ba. E nnek
következm énye az alábbi tétel:
3 . T . 6 . Összefüggő gráfban valamely kör bármely élét elhagyva a gráf összefüggő marad.
Bizonyítás: H a a g rá f valam ely k ö rén ek két po n tját, pl. P -1 és Q-t két különböző ú ttal is összeköt
h etjü k , ak k o r e k ö r bárm ely élét elhagyva továbbra is e lju th a tu n k P -ből £?-ba (legfeljebb m ár csak
egy úton), így továbbra is fennáll, hogy a g rá f b árm ely p o n tjáb ó l b árm e ly p o n tjáb a elju th atu n k
egym áshoz csatlakoztatott éleken keresztül, vagyis a g rá f összefüggő m arad .
F ontos tu lajd o n ság a a fagráfoknak, hogy
3 . T. 7 . Az n pontú fagráfnak pontosan n — 1 éle van.

B IZ O N Y ÍT Á S : A tétel bizonyítását teljes indukcióval végezzük, n = 1 -re, 2-re, 3 -ra az állítás nyil
vánvaló (lásd ábra)
n = 2 n=3
Legyen k olyan term észetes szám , m elyre az állítás igaz, vagyis m elyre teljesül, hogy a k p o n tú
fagráfnak k — \ éle van.
E k p o n tú összefüggő gráfból úgy k a p u n k k + l p o n tú összefüggő gráfot, hogy valam ely p o n to t

egy új p o n ttal k ö tü n k össze. Ezzel az élek szám a és a csúcsok szám a is eggyel növekedett, vagyis a
k + \ p o n tú fa g ráfn ak k db éle van.
Ebből az is következik, hogy h a egy fa g rá f bárm ely két p o n tját összekötjük, m ár lesz b en n e kör,
továbbá, hogy h a egy összefüggő fa g rá f bárm ely élét elhagyjuk, akkor m ár n em lesz összefüggő (ter
m észetesen az él elhagyásakor an n a k végpontjait is elhagyjuk). Az következik a fenti tételből, hogy
h a egy összefüggő véges gráfban m in d en p o n t fokszám a legalább kettő, akkor a gráfban van kör.
Összefoglalva: az n p o n tú összefüggő gráfok közül a fagráfnak van a legkevesebb éle, és egy
b en a fa g rá f a m axim ális élszám ú k ö rm en te s gráf.
L egvégül következzen a gráfokkal kapcsolatban n é h á n y további feladat.

FELADATOK
3 . F. 1 2 . Van-e olyan n pontú egyszerű gráf, amelyik izomorf a komplementerével, ha
H a) n = 5
b) n = 6 .
3 . F. 1 3 . Van-e olyan fagráf, melynek komplementere is fagráf?
3. F. 1 4. Igazoljuk, hogy nem létezik olyan n pontú egyszerű gráf, mely komplementerével izomorf, ha
a) n = 4k + 2
b) n = 4k + 3
3 . F. 1 5 . Mutasson példát olyan n pontú egyszerű gráfra, melybe 10 új élt berajzolva teljes gráfot
kapunk!
3 . F. 1 6 . Igazolja, hogy bármely összefüggő gráf néhány (véges sok) új él berajzolásával olyan gráffá
alakítható, melynek van
a) Nyílt E uler-vonala
b) Z árt E uler-vonala.
3 . F. 1 7 . Tizenkét tudós levelezésben áll egymással. Minden tudós legalább két másikkal levelezik.
Egyikük elküld egy hírt az egyik levelezőpartnerének, aki azt tovább küldi valamely levelezőpartne
rének, de nem annak, akitől kapta.
a) B iztosan eljut-e a h ír m ind a 12 tudóshoz?
b) Igaz-e, hogy a h ír biztosan visszajut egy olyan tudóshoz, aki m á r tu d ta?
c) Legkevesebb h án y tu d ó sh o z j u t el a hír?
3 . F. 1 8 . Egy n pontú fagráf komplementerének 2n +1 éle van. Határozza meg n értékét!
3 . F. 1 9 . Az alábbi gráfok közül melyek azok, amelyek lerajzolhatok a ceruzánk felemelése nélkül
úgy, hogy minden szakaszon csak egyszer menjünk át?
3 . F. 2 0 . (E) Egy 10 pontú teljes gráf csúcsai egy kör mentén helyezkednek el. Hány olyan kör van
ebben a gráfban, melyben nincsenek egymást metsző élek?
3. F. 2 1 . (E) Egy társaságban (ahol mindkét nemből egynél többen voltak) a lányok és fiúk először
külön váltak; minden lány minden lánnyal, és minden fiú minden fiúval koccintott egyszer. így a lá
nyok közötti koccintások száma 6-tal volt több, mint a fiúk közötti koccintások száma. Éjfélkor aztán a
fiúk és a lányok összevegyültek; ekkor mindenki mindenkivel koccintott egyszer. Hány koccintás
hallatszott éjfélkor?

3 . F. 2 2 . (E) Egy konvex sokszög alakú papírt valamely két nem szomszédos csúcsára illeszkedő
H egyenes mentén elvágtunk. A keletkezett két sokszög átlói számának összege 29-cel kevesebb, mint
az eredeti sokszög átlóinak száma. Hány oldalú volt az eredeti sokszög.
3 . F. 2 3 . (E)* Magyarország térképén minden helységet (falu, község, város) összekötünk egy egye
nes szakasszal a hozzá legközelebb eső helységgel. Az így keletkezett összekötő szakaszok között
nincs két egyforma hosszúságú. Igazolja, hogy az így elkészített gráfnak (melynek pontjai az egyes
helységek, élei pedig az összekötő szakaszok) nincs 5-nél magasabb fokú pontja!
MEGOLDÁSOK
3 . IUI. 12.
a) H a az 5 p o n tú egyszerű g rá fn ak k db éle van, ak k o r izom orfjának db éle van.
Ezek, szerint \ 0 - k = k, ahonnan k = 5.

T e h á t van olyan ö t p o n tú gráf, am ely izo m o rf k o m p lem en terév el és ezeknek e g y a rán t 5 db élük
van. Az alábbi á b ra m u tatja, hogy ez m egvalósítható, hiszen a két g rá f izo m o rf egym ással.
dást, ez ért nincs olyan 6 p o n tú gráf, am ely izo m o rf k o m p lem en terév el.
3. M. 1 3 . Az n p o n tú fag ráfn ak n —1 éle van. H a e n n e k a g ráfn ak k o m p le m e n te re is fagráf, ak

k o r k o m p le m e n te ré n e k is n - 1 éle van, vagyis
n (n ^ - (n - 1 ) = n - 1 , ahonnan n - 4.
T e h á t csak a 4 p o n tú fagráfra teljesül, hogy k o m p lem en tere is fa g rá f (lásd ábra).

M E G JE G Y Z É S : T erm é szete se n ez n em je le n ti azt, hogy bárm ely 4 p o n tú fa g rá f k o m p lem en tere is

fagráf. E rre lá th a tu n k p é ld á t az alábbi ábrán.
komplementere i \
/ \
-p '
/ \
/
/
3 . M . 1 4.
a) H a az n p o n tú egyszerű gráfn ak k db éle van, akkor k o m p le m e n te ré n e k
n{n - 1 )
2
db éle van. H a az e re d e ti g rá f izo m o rf a k o m p lem enterével, ak k o r k o m p le m e n te ré n e k is k db éle
van. Mivel n = 4k + 2 , ez ért írh atju k
(4k + 2)(4k + l) _ k = k ' azaz (2 &+ \)(4k + 91) = 2& .
Az utóbbi egyenlet jo b b oldalán egy páros szám szerepel, m íg a bal o ldalon két p á ratlan szám
szorzata, így ez leh etetlen .
b) Az előbbi g o n d o latm en eth ez hasonlóan:

(4k + $)(4k + 2) _ k = k ' azaz (4k + 3)(2k + l) = 2k .
A jo b b oldal páros, a bal oldal p áratlan , te h á t ez az egyenlőség is ellen tm o n d á sra vezet.
3 . M . 1 5 . H a az n p o n tú egyszerű gráfn ak k db éle van, ak k o r
k + 1 0 = n (n^ ^ ; in n e n 2k + 20 = n 2 - n , azaz n 2 - 2k - n - 2 0 = 0 .
Ez utóbbi n -b e n m ásodfokú egyenletnek csak ak k o r leh et egész m egoldása, h a diszkrim inánsa

négyzetszám , azaz valam ilyen r egész szám ra
1 + 8 &+ 80 = r 2 -» 8 &+ 81 = r 2 .
Ez teljesül pl., h a k = 5 . E kkor n 2 - n - 30 = 0 , a h o n n a n n = 6 .
H a teh át egy 6 po n tú egyszerű gráfnak 5 éle van, akkor 10 új él berajzolásával teljes gráfot kapha
tu n k (lásd ábra: az ered eti éleket vastag vonallal, a 1 0 „új” élt ped ig szaggatott vonallal rajzoltuk.)
86 DFT-Budapest, tel:: 06 (1) 473-0769, www.dft.hu

M EG JEG Y ZÉS: A fe n d diszkrim ináns k - 11 -re is négyzetszám , ezzel n = 1 a d ó d n a , vagyis h a a 7 p o n

tú egyszerű g ráfn ak 11 éle van, ak k o r 10 új élt berajzolva szintén teljes g ráfo t k ap u n k . A feladatban
m in d en olyan élszám m egoldást ad , m elyre 8 A + 81 érték e négyzetszám .
3 . M . 1 6. a) T u d ju k , hogy b árm ely gráfban a p á ratlan fokú p o n to k szám a páros. H a az ilyen

p o n to k szám a 2, ak k o r készen vagyunk. H a 2-nél több, ak k o r válasszunk ki a p á ra tla n fokú p o n
tok közül 2 - 2 -t, ezeket p á ro n k é n t kössük össze m in d ad d ig , am íg m á r csak 2 db p áratlan fokú
p o n t m arad . E kkor 2 p á ra tla n fokú p o n tu n k lesz, az összes többi p o n t fokszám a páros. Ez ped ig
é p p e n an n a k a szükséges és elégséges feltétele, hogy legyen a g ráfb an nyílt Euler-vonal.
b) Az előbbi eljárást követve ad d ig kössük össze p á ro n k é n t a p á ra tla n fokú p o n to k at, am íg el n em

érjü k , hogy m in d e n p o n t fokszám a páro s legyen. Ez p ed ig é p p e n a n n a k a szükséges és elégséges
feltétele, hogy legyen a g rá fb an zárt E uler-vonal.
3. M . 17.
a) N em biztos, hogy a h ír elju t m in d en tudóshoz, m ielőtt visszajut olyanhoz, aki m ár tudta.
U gyanis a 12 p o n tú g rá fb an le h e t olyan kör, m ely n em m egy át m in d e n p o n to n . E rre p éld a az
alábbi 1 2 p o n tú (nem összefüggő) gráf:
b) M inden tudós tovább adja a hírt, hiszen valakitől kapja, és másvalakinek adja tovább. Mivel a tudósok
száma véges, így előbb-utóbb biztosan visszajut a hír olyan valakihez, aki m ár tu d o tt róla. Ez egyben azt
jelenti, hogy h a a 1 2 po n tú gráfban m inden pont fokszáma legalább 2 , akkor van kör a gráfban.
c) A m ásodik tudós, aki m eg k ap ja a h írt, egy h a rm a d ik n a k tovább adja. T e h á t legkevesebb h á r

m an biztosan tu d n a k a h írrő l.
71(71 — 1)
3 . M . 1 8. Az n p o n tú fa g r á f k o m p le m e n te ré n e k — - —(n - 1 ) éle van.
n(n - 1 )
Ezek szerint - n + 1 = 2n + 1 , ahonnan n 2 - n - 2n + 2 = 4n + 2 , azaz n2 - In = 0 .
Ez utó b b i eg yenlet szóba jö h e tő m egoldása n = 1 .
3 . M . 1 9. írju k m in d e n esetben az egyes csúcsok m ellé a fokszám ukat:
a) b) c)

a) A g ráfn ak két p á ra tla n fokú p o n tja van, a többi p o n t fokszám a páros. íg y van nyílt E uler-útja,
m elynek k ez d ő p o n tja a k ét p á ra tla n fokú p o n t valam elyike; v ég p o n tja p ed ig a m ásik p áratlan
fokú p o n t. Egy lehetséges b ejárás pl. az alábbi:
a)
E -C -B -A -F -E -J -I-H -G -E -D -C .
b) A g ráfn ak 4 p á ra tla n fokú p o n tja van, így sem nyílt, sem zárt E u ler ú tja nincs.
c) E n n ek a g ráfn ak m in d e n p o n tja páro s fokú, így van zá rt E u ler útja, m elynek kezdő és vég
p o n tja m egegyezik. Egy lehetséges b ejárást az A p o n tb ó l in d íto ttu n k .
4A
c)
A -B -C -A -D -E -F -D -G -F -H -G -A
3 . M . 2 0 . Egy 10 p o n tú teljes g ráfb an egy k ö rn e k le h e t 3, 4, 5,

6 , 7, 8 , 9 vagy 10 p o n y a. H áro m
p o n tú k ör an n y i van a gráfban, ah án y félek ép p en ki tu d u n k választani a 1 0 pontból h á rm a t a
kiválasztás s o rre n d jé re való tek in tet nélkül, azaz . H a so n ló k é p p e n k ap ju k a 4, 5, stb. p o n tú
köröket. T e h á t a 10 p o n tú teljes gráfban levő körök száma:

\
'10N 'ÍO'' '10> "10"
+ + + ....+
J ,10J
a o' 10
f 10'
ao"' 10 O0^ ,10
Mivel
v3y vl ° y
K b v^ J
így a körök k eresett száma:
■>10 '10> '10> '10N
1 0 2 4 - 1 - 1 0 - 4 5 = 968
1°; l 1;

3. M. 2 1 . L eg y e n / a fiúk, l p ed ig a lányok száma. E kkor a feltételek szerint
= azaz y 2 —/ + 12 = /2 - / ,
n = f - f - i +f = (i-f)(! +f ) - { i - f ) = {i-f){i +f - \ ) .
T e h á t a 12-t kell fe lb o n ta n u n k két pozitív egész szám szorzatára. Mivel 12 = 3 - 4 = 2 -6 = l- 1 2 ,
ezért h áro m esetet kell vizsgálnunk, hiszen / - / <1 + f - 1 .
H a / - / = 3 és 1 + f - 1 = 4 , ak k o r e két egyenletet összeadva:
21 - 1 = 7 , azaz 1= 4 és ezzel / = 1.
Ez azo n b an a felad at feltételei m iatt n em lehetséges.
H a / - / = 2 és 1 + f ~ 1 = 6 , ak k o r 2/ - 1 = 8 , am iből n em k a p u n k /-re egész m egoldást.
H a / - / = 1 és 1 + f - 1 = 12, ak k o r 2 / - 1 = 13, ahonnan 1 = 1 és ezzel / = 6 .
13*12
T eh á t a társaságban 7 lány és 6 fiú vett részt, így az éjfélkor hallható koccintások száma: — ^— = 78
3 . IUI. 2 2 . L egyen n az e re d e ti sokszög oldalainak a szám a, k a levágott egyik sokszög oldalainak a

száma. E kkor nyilván a keletkezett m ásik konvex sokszög o ld alain ak a száma:
n-k+ 2■
. , . . . k{k-?>) ( n - k + 2 ) ( n - k - l ) „ n ( n - 3)
A feltetelek szerint: —- + ------------ 1------------ + 2 9 = v 2 ”
2 -vel szorozva és a záró jelek et felbontva azt kapjuk:

2k2 - 4 k + 4 n - 2nk + 56 = 0 , ahonnan (n - k)(k - 2 ) = 28 .
28 = 28 ■1 = 14 ■2 = 7 • 4 = 4 • 7 = 2 ■14 = 1 ■28 .
M in d en esetet végigjárva végül is az alábbi ere d m é n y re ju tu n k : A feltételeknek 3 sokszög felel
m eg: a 3 1 , a l 8 é s a l 3 oldalú sokszög.
31 oldalú sokszög esetén egy 3 és egy 30 oldalú sokszögre v ág tu k szét,
18 oldalú sokszög esetén egy 4 és egy 16 oldalú sokszögre v ág tu k szét,
13 oldalú sokszög esetén egy 6 és egy 9 oldalú sokszögre vág tu k szét.
3. IUI. 2 3 . Két po n t (A és 5 ) akkor és csak akkor van összekötve, h a vagy A-hoz B van a legközelebb,
vagy pedig 5-hez A van legközelebb. (A „legközelebb” nem kölcsönös, hiszen h a /1-hoz B van legkö
zelebb, m ég nem biztos, hogy 5-hez is A van legközelebb.) Tegyük fel indirekt, hogy van olyan P hely
ség, mely legalább h at másik helységgel van összekötve. Mivel 360° : 6 = 60° , ezért kell lennie a hat
helység között kettő olyannak (pl. A és B), m elyekre teljesül: a = A P B Z < 60° .
Mivel az összekötő szakaszok m ind különbözők, ez ért feltehetjük, hogy PA > PB . Ebből követke
zik, hogy P B A Z > P A B Z . De P B A Z > B P A Z is teljesül, hiszen ellenkező esetben a PAB h á ro m
szögnek két szöge legfeljebb 60°, egy szöge p ed ig 60°-nál kisebb len n e, am i nyilván lehetetlen.
Azt k a p tu k teh át, hogy a P A B háro m szö g n ek PA a leghosszabb oldala, vagyis /1-hoz nem P
van a legközelebb. Mivel P -h e z sem A van a legközelebb, e z é rt az A és P p o n to k nem lehetnek
összekötve. Ezek sze rin t in d ire k t feltevésünk helytelen volt, vagyis az így készült gráfnak nem
leh et olyan p o n tja, m elynek fokszám a 5-nél nagyobb.

ANALÍZIS
EGYENES ÚT AZ EGYETEMRE ANALÍZIS
Az analízis a m atem atik án ak az a terü le te , mely a függvények m élyebb vizsgálatával foglalkozik. Azt a
k érd ést vizsgálja - sok egyebek m ellett - , hogy egy ad o tt függvény valam ely in terv a llu m b an (esetleg az
értelm ezési tarto m án y teljes te rü le té n ) „hogyan viselkedik; az értelm ezési ta rto m á n y m ely részhalm a
zain növekedő; fogyó; van-e, és h a igen, akkor hol van szélsőértéke; m en n y i a szélsőértéke, hol vált
konvexből konkávba, illetve hogy a kérdéses függvény és az x tengely által közbezárt te rü le te t egy ad o tt
in terv allu m o n h o g y an le h e t m eg h atáro zn i. M indezeknek a p ro b lé m á k n a k a k u tatása főleg a X V II-
X V III. sz.-ban k ap o tt nagy le n d ü le te t elsősorban Leibnitz és N ew ton m u n k ásság a során. E két nagy
tu d ó s dolgozta ki a függvények vizsgálatának főbb m ódszereit.
E bben a fejezetben először számsorozatokkal, azok jellem ző tulajdonságaival foglalkozunk. Ezt köve
tő en m eg ism erk ed ü n k a függvényekkel kapcsolatos fontos alapfogalm akkal, m ajd m egalkotjuk a diffe
renciálhányadost, és vizsgáljuk e n n e k alkalm azási lehetőségeit. V égül m e g ism e rk e d ü n k az integrálszámítás
alapjaival, an n ak a differenciálszámítással való kapcsolatával. M indezeket követően p ed ig n éh án y fel
ad a to t fo g u n k kidolgozni az e lm o n d o tta k illusztrálására.
KORLATOS, MONOTON ÉS KONVERGENS SOROZATOK
K orábban m eg ism erk e d tü n k a számsorozatok fogalm ával, m egadási m ódjaikkal, részletesebben a szám
tani és a mértani sorozatokkal, e sorozatok főbb jellem zőivel. M ost tovább k u ta k o d u n k a szám sorozatok -
az analízis szám ára fontos - tu lajd o n ság ain ak feltárása érd ek éb en .
Legelőször h atáro zzu k m eg az an = n , bn = n 2 , cn = r? szám sorozatok első n elem én ek összegét;
ezekre az összegekre a későbbiekben m ég nagy szükségünk lesz.
Az an = n sorozat esetéb en egyszerű d o lg u n k van, hiszen egy szám tani so ro zatró l van szó, így
S™ = 1 + 2 + 3 + 4 + ...... + n =
A bn sorozat esetében az összeg:

n(n + l)(2n + 1 )
2
S<2) = l 2 + 2 2 + 3 2 + .........+
6
Ezt legegyszerűbben teljes indukcióval bizonyíthatjuk: n = 1 -re, 2-re 3-ra az állítást egyszerű számolás
sal ellenőrizhetjük. T együk fel, hogy k egy olyan pozitív egész szám, m elyre teljesül:
l 2 + 2 2 + 3 2 + .........+ k 2 = k(k + l)(2k + l)
b
és vizsgáljuk m eg, hogy öröklődik-e az állítás a következő szám ra, k + l -re, vagyis igaz-e az alábbi
egyenlőség:
l 2 + 2 2 + 3 2 + .........+ k 2 +(k + l ) 2 ^ (fe + 1)(fe + 2)(2fe + 3)
b
A bizonyítandó egyenlőség bal oldalának első k tagjára alkalm azhatjuk az előbbi indukciós feltevésünket:
k(k + l)(2k + l) , ,„ 2 (k + l){k + 2)(2k + 3)
6 - 6
In n e n k +1 -gyei egyszerűsítve és 6 -tal szorozva m in d k é t oldalon azt kapjuk:

k(2k + 1) + 6(k + l) = (k + 2)(2k + 3 ), 2k2 + 7k + 6 = 2& 2 + 7k + 6 .
T e h á t az állítás b árm ely pozitív egész szám ról a rá következőre „ö rö k lő d ik ”, s m ivel 1-re, 2-re is igaz:
így valóban m in d en n-re
S f = l 2 + 2 2 + 3 2 + .........+ n 2 = n(n + l)(2n + l)
n 6
Az első n pozitív egész szám kö b én ek összegére:
n(n + l ) x 2
SÍ3) = l 3 + 2 3 + 33 + 4 3 + ....... + n 3 =

ANALÍZIS AMI AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEKBŐL - EDDIG - KIMARADT
A bizonyítást a négyzetszám ok összegének igazolásához h aso n ló an teljes indukcióval végezhetjük el;

en n e k részletezését m ár m ellőzzük. Azt azonban érd em es észrevenni, hogy ez utóbbi egyenlőség jo b b
o ld alán é p p e n az első n pozitív egész összegének négyzete szerepel, te h á t
l 3 + 2 3 + 3 3 + 4 3 + ....... + n 3 = (1 + 2 + 3 + 4 ....... + n f ,
n f n' ^
vagy m ásk ép p en:
M ielőtt rá té rü n k a konvergens sorozatok vizsgálatára, ism erk ed jü n k m eg a sorozatok két fontos tulaj
donságával, a korlátossággal és a m onotonitással.
^ 4. D. 1 . Az an sorozatot felülről korlátosnak mondjuk, ha létezik olyan K valós szám, mely által min
H den n-re a„ < K .
4. D. 2. Az an sorozatot alulról korlátosnak mondjuk, ha létezik olyan L valós szám, mely által min
den n-re an > L .
A sorozatot korlátosnak nevezzük, h a alulról is és felülről is korlátos.
A fenti definíciókban szereplő K és L valós szám okat a kérdéses sorozat felső, ill. alsó korlátjának
nevezzük. N yilvánvaló, hogy h a a sorozat felülről (alulról) korlátos, ak k o r végtelen sok felső (alsó) k o r
látja van. H a ugyanis a so ro zat m in d en tag jára an < K , ak k o r b árm ely valós K ' > K esetén nyilván
m in d en n -re an < K ' is teljesül. (T erm észetesen ugyanez a helyzet alsó k o rlát esetében is.)
Sok esetb en é p p e n az lesz az érd ek es k érdés, hogy pl. egy felülről korlátos sorozatnak mely valós
szám lesz a legkisebb felső korlátja.
N agyon fontos tu lajd o n ság a egy szám sorozatnak, hogy tagjai növekedve vagy csökkenve követik
egym ást, vagy e két eset egyike sem áll fenn.
4. D. 3. Az an sorozat monoton növekvő, ha minden n-re a „ +1 > an .
4. D. 4. Az an sorozat monoton csökkenő, ha minden n-re an+l < an .

H a e két definícióban n e m en g e d jü k m eg az egyenlőséget, ak k o r szigorúan m onoton növekvő, ill. szi
gorúan m onoton csökkenő szám sorozatról beszélünk.
V izsgáljunk m eg m ost n é h á n y szám sorozatot korlátosság és m o n o to n itás szem pontjából.
■
O^vj I 1 rr f r f
4. F. 1 . Legyen an = . Először írjuk fel a sorozat első néhány tágját:
!4 9 11
’ 2 ’ 3 ’ 4 ’
Azt sejtjük, hogy a sorozat szig o rú an m o n o to n csökkenő. H a ezt sikerül b e lá tn u n k , ak k o r egyben az is
kiderül, hogy a sorozat korlátos, hiszen pl. 4 egy felső korlát, továbbá m in d e n tagja nyilván pozitív, így
pl. a 0 egy alsó korlát. A szigorúan m o n o to n csökkenés igazolásához azt kell m eg m u tatn u n k , hogy
a n+ 1 < a n ’ a 2 a z
2 (n + 1 ) + 1 < 2n + 1
w +1 - 1 n-l
Elvégezve a m egfelelő átalakításokat:
2n +—
—-— 3 < —n
2n ++/1 <=> 2« 2 + n - 3 < 2 n 2 + n <=> -3 < 0 .
n n-l
B eláttuk teh át, hogy a so ro zat korlátos és szigorúan m o n o to n csökkenő.

« 2 —1
H 4 . F. 2 . Legyen an =
n
----- . Ismét kezdjük azzal, hogy felírjuk a sorozat első néhány tágját:
+ 1
n 1 JL 15
’ 5 ’ 1 0 ’ 1 7 ’ ............
M ost azt sejthetjük, hogy e so ro zat szigorúan m o n o to n növekvő. F elülről biztosan korlátos, hiszen a
számláló és a nevező e g y a rá n t pozitív (kivéve a sorozat első tagját), és a szám láló m in d e n n -re kisebb a
nevezőnél, te h á t m in d e n n -re an < 1 . Vagyis az 1 a sorozat egy felső korlátja. A m o n o to n itást az előző
felad atb an ism ertetett m ó d szerrel is b eláthatjuk, d e m ost egy egyszerűbb eljárást m u ta tu n k
n 2 - 1 .... n 2 + 1 - 2 l 2
n2+ 1 n2 + 1 n2 + 1
Ez utóbbi alakról p e d ig láth ató , hogy szigorúan m o n o to n növekvő.
T e h á t a sorozat korlátos és m o n o to n növekvő.
4 . F. 3 . Vizsgáljuk meg korlátosság és monotonitás szempontjából az an = sorozatot. Az első
H néhány tag:
_I 1 _! J_ __L
’ 4 ’ 2 8 ’ 16 ’ 32 ’ ...............
E sorozat sem m ilyen m ó d o n n em m o n o to n , hiszen nyilvánvaló, hogy a so ro zat tagjai váltakozó elője
lűek. U gyanakkor - a képzési szabályból következik - a sorozat m in d e n tagja nagyobb -1-nél, de kisebb
1-nél. Vagyis ez a sorozat korlátos, d e n em m onoton.
1
. játszik az an = 11
4 . F. 4 . A matematikában nagyon fontos szerepet y + -f-)
n sorozat. Megmutatjuk, hogy ez
H a sorozat szigorúan monoton növekvő és korlátos. A monotonitáshoz

litás azt kell megmutatnunk, hogy
l Yl ( 1 \w+^
l+ -í- < 1 +
ni \ n +I
írju k fel a szám tani és m é rta n i közép közötti egyenlőtlenséget az alábbi n + 1 tagra:
1 + 1 l +l , ............ l+ l 1 ;
n n n
n +1 n +1 ’
M in d k ét o ld alt n + l -edik h atv á n y ra em elve kapjuk:
( i+ i y , < (1 + - L Tr
\ n] \ n + l)
és ez ép p e n a szig orúan m o n o to n nö v ek ed ést jelen ti.
A korlátosság igazolásához ism ét a szám tani és m érta n i közép közötti eg y en lő tlen ség et használjuk fel,
ez esetben az alábbi n + 2 tagra:
1 +1 , 1 + —, ............. 1 + —, J r, 4. (n d b 1 +1 és 2 db | )
n n n 2 2 n 2
' K ‘H + 2 , azaz U í -1 < i ± | . 1.

n) 2 2 n +2 \\ n) 4 n +2
Felem elve m in d k é t o ld alt az n + 2 -dík hatványra:
1 \n i í Wn
1 h— ■— < ! , azaz m in d en n -re 1 + — <4.
n) 4 ’ \ n)
T e h á t a vizsgált sorozat szig o rú an m o n o to n növekvő és korlátos. (E gyébként az is k im u tath ató , hogy a
sorozat tagjai 3-nál is kisebbek.)

A szám sorozatokkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés a ko n v erg en cia kérdése. Ez azt jelen ti, hogy
vajon a vizsgálandó so ro zat tag jaira igaz-e, hogy egy valós szám hoz tetszőlegesen közel kerü ln ek -e a
tagjai, vagy sem . M ásk ép p en fogalm azva: van n ak olyan szám sorozatok, m elyekre teljesül, hogy vala
m ely valós szám tetszőlegesen kicsiny k ö rnyezetében a sorozatnak végtelen sok tagja van, e környeze
ten kívül p ed ig csak véges sok tagja van.. Az ilyen sorozatokat konvergens sorozatoknak nevezzük, a k ér
déses valós szám ot p e d ig a sorozat h a tá ré rté k é n e k m ondjuk.
4 . D. 5 . Az an sorozat konvergens és határértéke az A szám, ha bármely s > 0 valós számhoz léte

H zik olyan n 0 küszöbindex, hogy ha n > n 0 . Akkor
\a„ - A \ < e .
Ha az an sorozat konvergens és határértéke az A szám, akkor azt így jelöljük:
lim a„ = A
n-»oo
E definíció te h á t azt je le n ti, hogy az an sorozat tagjai növekedve vagy csökkenve (esedeg az A szám
k ö rü l „u g rálv a”, oszcillálva) egyre közelebb k erü ln e k / 1 -hoz, úgy, hogy h a / 1 -nak vesszük egy tetsző
legesen kicsi 8 su g arú környezetét, ak k o r ebben az ( A - s , A + s) intervallumban a sorozatnak végtelen sok
tagja benne van, ezen kívül pedig csak véges sok tag van. Vagyis a sorozat valam ely n0 in d ex ű (sorszám ú)
tagjánál nagyobb sorszám ú tagjainak a z / 1 -tól való eltérése m ár kisebb, m in t 8 .
a a a
o ,
vegtelen sok tag
Fontos következménye e definíciónak, hogy, h a egy sorozat konvergens, akkor csak egy határértéke lehet.
V izsgáljuk m eg pl. az an = sorozatot. E sorozat nyilván szigorúan m o n o to n csökkenő és korlátos,
hiszen m in d en tagja pozitív. N yilván n növekedtével ~ csökken, s tetszőlegesen közel kerül a O-hoz,
vagyis e sorozat h a tá ré rté k e

: lim — = 0
0
W—>00 71
A következő fontos tétel a ko n v erg en cia és a m onoton, korlátos sorozatok kapcsolatáról szól:
4 . T. 1. Ha egy sorozat monoton és korlátos, akkor konvergens.

Q
2n + 1
Az előbb vizsgált a. j sorozatról m egállapítottuk, hogy korlátos és szigorúan m on o to n csök
kenő. így az előbbi tétel sze rin t konvergens. A sorozat tagjait vizsgálva azt sejthetjük, hogy a h a tá r
érték e 2. L egyen a d o tt egy e > 0 valós szám, és vizsgáljuk m eg, hogy m ilyen n 0 küszöbindex esetén
lesznek a sorozat tagjai m á r közelebb a 2 -höz, m int az ad o tt £ .
2 n + 1
<8
n-l
M ivel ^ n + 1 > 2 m in d e n n-re, ez ért írh a tju k
n-l
2n + l 2n - 2n + 2
n-l
-2 8 <, azaz
+ 1
n-l
< £ ,

9. 3
<e, ahonnan n > 1 + —.
n-1 8
H a tehát pl. 8 = 0 ,0 1 , akkor a sorozat tagjai a 301. tagtól kezdve m ár közelebb lesznek a 2-höz, m int 0,01.
Sorozatok h a tá ré rté k é rő l szólnak az alábbi fontos tételek, am elyek bizonyításához a definíció egyszerű
alkalm azásával ju th a tu n k ; ezt az olvasókra bízzuk.
4. T. 2 . Ha az an sorozat konvergens és határértéke az A szám, továbbá a bn sorozat is konvergens
B és határértéke a B szám, akkor

a) lim (an + bn) = l i m an + l i m bn = A + B
n —>oo n —>oo n — >oo
b) lim (an - b n)= lim an - lim bn = A - B

n — >00 n — >co n — >oo
c) lim (an -bn)= lim an • lim bn = A- B

n — >co n — >oo w — >co
lim
ft-* * B *° >
n ->oo
Fontos tétel még az ún. „rendőrszabály”: ha az és bn konvergens sorozatokra

lim an = A , lim bn = A és m in den n-re an <cn < bn , akkor lim cn = A .
n — >oo ri->oo n->oo
E szabályok alkalm azására n éz zü n k n é h á n y példát.
9 W2 _ ííw + 9
4. F. 5. Legyen an = — ------------. E sorozatrol könnyen belathato, hogy szigorúan monoton nö-
4 n + 5n +1
vekvő és korlátos, tehát konvergens. Határozzuk meg a határértékét:
lim 2 n 2 - 3 n + 2 = ?
n->co 4 n + 5 n + 1
2
O sszuk el a szám lálót és a nev ező t is a legm agasabb fokú taggal, fi -tel. Azt kapjuk, hogy:
2 - —+ lim 2 - lim — + lim
lim ^ U _ w->00 ri->oo n ?í^.oo ^ _ 2 ~ 0 + 0 1
n — >oo
4 + —+ - L lim 4 + lim — + lim 4 + 0 +0 2
W 72, n->co n->oo n rt— >oo fi
H asonló m ó d o n igazolható, hogy h a egy racionális tö r h a tá ré rté k é t vizsgáljuk, h á ro m eset lehetséges:

1. H a a számláló és a nevező fokszám a m egegyezik, ak k o r a sorozat konvergens, és h a tá ré rté k e a leg
m agasabb fokú tagok eg y ü tth a tó in a k a hányadosa.
2. H a a nevező m agasabb fokú, m in t a szám láló, akkor a sorozat ko n v erg en s és h a tá ré rté k e 0.
3. H a a számláló magasabb fokú, m int a nevező, akkor a sorozat nem konvergens, + co -hez vagy -oo -hez tart.
CL^Tl + + ..... + Clyh + Uq
T ehát lim -
«-»°° bmn m + bm_xn m + ...... + + b0
1. H a k = m , ak k o r a sorozat k o n v erg en s és h a tá ré rté k e .

h
2. H a k < m , ak k o r a so ro zat ko n v erg en s és h a tá ré rté k e 0.
3. H a k > m , ak k o r a so ro zat n e m ko n v erg en s + co -hez vagy —co -hez tart.
4. F. 6. A matematika különböző területein gyakran találkozunk a Fibonacci-sorozattal. Ezt a követ
H kezőképpen definiáljuk:
= a 2 = 1 és n >2 esetén an = + a fi_ 2 ■
A sorozat n éh á n y elem e teh át: 1, 1, 2, 3, 5, 8 , 13, 21, 34, 55, 89, 144, ..............

E so ro zatn ak ö n m a g á b a n is re n d k ív ü l sok érdekes, fontos tu lajd o n ság a van. M ost határo zzu k m eg a
F ibonacci-sorozat szom szédos elem ei h án y ad o sán ak a h a tá ré rté k é t, vagyis az
1 2 3 5 8 13 Jn_
1’ 1’ 2 ’ 3 ’ 5 ’ 8 ’ ..........’ /„_! ’...........
sorozat h a tá ré rté k é t (kim utath ató, hogy e hányadosokból álló soro zat valóban konvergens)!
lim - f e - = lim í? r± = lim 1 + lim ís= L = l + ------ 1 — .
« -» °° í n - l n-> oo /„_ 1 n -K o /„_ i j. /„_ ]
n _>oo / „ _ 2
f f
Nyilván lim - 7 - ^ = lim , így h a /4-val jelöljük a k eresett h a tá ré rté k e t, ak k o r
n -» °° í n - 1 ín -2
A = l +~ , azaz /42 - / 4 - l = 0 , ahonnan A 9 = 1 ^ /5 .

/I ’ 1, 2 2
A k eresett h a tá ré rté k nyilván pozitív, így azt kaptuk, hogy a F ibonacci-sorozat szom szédos tagjai h á
n yad o sán ak h atárérték e :
lim = 1,618
H - > 00 ^
az „A ranym etszés” jó l ism ert arányszám a.
V égül vizsgáljuk m eg a m é rta n i sorozat első n tagjának összegét m eg ad ó szám sorozatot, azaz az
sn = űj + axq + axq2 + .....+ aYqn + ....
sorozatot. (Az ilyen összegekből álló so rozatot egyébként sornak nevezzük.).
H a |^| > 1, ak k o r a m é rta n i sorozat tagjainak abszolút é rté k e szig o rú an m o n o to n növekvő, így ez
esetben a sorösszeg, vagyis a sorozat tagjai m in d e n h a tá ro n túl n ö v ek e d n ek vagy csökkennek.
Qn ~ 1
H a U < 1, ak k o r az s n sorozat konverg ens. Ugyanis ek k o r lim s„ = lim ö j ■----- =-.
n - > 00 n -» o o (j — l
n_y
Mivel \q\ < 1 esetén lim qn = 0 , e z é rt lim sn = lim ax ■- — =- = — -■■
n —>00 n —>00 w —>00 (f ~ l (J 1 1 (j
N ézzünk a m ost e lm o n d o tta k ra két példát.
4. F. 7. Egy egységnyi oldalú négyzet minden oldalát négy egyenlő részre osztjuk, s belerajzoljuk -
H az ábrának megfelelően - a megfelelő osztópontok alkotta négyzetet. Ez utóbbi négyzettel hasonló

képpen járunk el, és ezt az eljárást a végtelenségig folytatjuk. Mekkora lesz az így létrejövő végtelen
sok négyzet területének összege?

Az egym ás u tá n rajzolt négyzetek terü le te i nyilván m érta n i so rozatot alkotnak. E n n ek első tagja az első
négyzet terü lete: ax = 1. A so ro zat m ásodik tagja a m ásodik négyzet terü le te . E négyzet oldala PQ, am it
3.PQR d erékszögű h árom szögből szám ítunk ki. T e h á t
a2 = p Q 2 = Í 4t /) 2 + í\ 4r /) 2 = -116
0 - 5
8
A m érta n i sorozat hányadosa: q = — = -|- < 1, te h á t a négyzetek összegéből alk o to tt S n sorozat konver-
dj o
gens, h a tá ré rté k e az előbb m o n d o tta k alapján:
fl. 1 O
lim s„ =
1 -? 1 -5 3 ‘
4 . F. 8. Mely két egész szám hányadosa az a racionális szám, amelynek tizedestört alakja: 0 ,1 3 1 3 1 3 ....?
0,131313.... = ^ + - ^ - + - ^ + ......
1 0 0 io o 2 1 0 0 3
■J Q J
L átható, hogy egy olyan m é rta n i so rró l van szó, m elynek első tagja , h án y a d o sa p e d ig q = < 1.
Ezek szerint a sorösszeg ko n v erg en s. H a tá ré rté k e , vagyis a keresett tört:

13
100 _ 13
, L_ 99 '
100

FÜGGVÉNYEK ELEMI VIZSGÁLATA, HATÁRÉRTÉK, FOLYTONOSSÁG,

DIFFERENCIÁLHÁNYADOS
A m atem atik ában, fizikában, d e szinte valam ennyi term észet- és tá rsa d a lo m tu d o m á n y b a n nagyon fon
tos sze rep e t játsza n ak a függvények, ez ért azok tu lajd o n ság ain ak ism erete ren d k ív ü l fontos szám unkra.
A függvényeket sokféle szem p o n tb ó l vizsgálhatjuk, elem ezhetjük tulajd o n ság aik alapján. Mi m ost ezek
közül a középiskolában ta n u lt legfontosabbakkal foglalkozunk az analízis tárg y á n ak m egfelelően.
A m atem atika e te rü le té n e k fejlődése F erm at, Leibnitz és N ew ton m u n k ásság a u tá n vett nagy len
d ü letet; az ő g o n d o lataik n ak W eierstrass, B olzano, és C an to r által tö rté n t továbbfejlesztése révén ju to tt
el az analízis a m ai ism eretekhez.
N ézzünk m in d en ek e lő tt egy egyszerű példát.

Egy 20 cm oldalú, négyzet alakú fém lem ezből négyzetes hasáb alakú ed é n y t a k a ru n k készíteni úgy,
hogy a lem ez sarkaiból egybevágó négyzeteket v águnk ki, m ajd az o ld alu k n ál k eletkezett lapokat fel
hajtju k (lásd ábra). M ekkora legyen a kivágott négyzetek x oldala, hogy a keletkezett ed ény térfog ata a
leh ető legnagyobb legyen?
X
-------------------------------- ------ 1 w
20 cm
A hasáb alapja egy 20 - 2x oldalú négyzet, m agassága x. Ezek sze rin t a keletkezett hasáb V(x) térfogata
x függvényében:
V(x) = (20 - 2x ) 2 •x = 4x 3 - 80x2 + 400x .
E függvény értelm ezési tarto m án y a m in d en valós szám, de a mi p ro b lé m á n k szem pontjából csak az
0 < x < 10 in terv a llu m o n érd ek es. F elad atu n k te h á t en n e k a fü g g v én y n ek a ]0; 10[ intervallum b a eső
m ax im u m án ak m eghatározása.
A feladat m eg o ld ásá ra később visszatérünk.
A függvények sokféle tu lajd o n ság án a k vizsgálatát kezdjük a m o n o to n itás kérdésével.
4 . D. 6 . Az f függvényt az értelmezési tartomány [a; b] intervallumában monoton növekedőnek ne
H vezzük, ha bármely Xj e [a-,b], x2 e [a;b] és xx < x 2 esetén /( x j) < / ( x 2) teljesül.
4 . D. 7 . Az f függvényt az értelmezési tartomány [a; b] intervallumában monoton csökkenőnek nevez

zük, ha bármely x, & x 2 e [ a ; t ] és xx < x2 esetén f { x {) > / ( x 2) teljesül.

H a a fenti két d efinícióban szereplő egyenlőtlenségekben az egyenlőséget n em en g e d jü k m eg, akkor a

függvényt szig o rúan m o n o to n növ ek ed ő n ek , ill. szigorúan m o n o to n csö k kenőnek m ondjuk.
T ek in tsü k pl. az alábbi függvényt:
x 1, ha * < 1
/ ( * ) =<
k - 3 |- l , ha * > 1
A függvény m en eté n ek vizsgálatát a függvény grafikonjából olvashatjuk ki legegyszerűbben.
H a a szigorúan m o n o to n n ö v ek e d ést / , a szigorúan m o n o to n csökkenést \ jelöli, akkor az alábbi

táblázatban fo glalhatjuk össze az f(x) függvény m enetét:
X x<0 Q<x<l 1<*<3 3< x
f(x) \ / \
E függvényt elem ezve azt is észrevehetjük, hogy a függvénynek x = 0 -ban, x = 1 -ben és x = 3 -ban
jellegzetes p o n tjai vannak.
4. D. . Az f függvénynek az értelmezési tartomány x0 pontjában helyi (lokális) maximuma (mini

H
8
muma) van, ha létezik x0 -nak egy olyan 5 > 0 sugarú környezete, hogy az ( x 0 - 5 ; x0 + 5) interval
lum bármely x helyére / ( x ) < / ( x 0) [/(x ) > / ( x 0) ] .
E n n ek m egfelelően a fenti fü g g v én y n ek x = 0 -ban helyi m in im u m a van, m elynek érté k e 0, x = 1 -ben
helyi m ax im u m a van, érté k e 1, és x = 3 -b a n helyi m in im u m a van, érté k e -1. (Ez utóbbi m inim um a
függvénynek egyben abszolút m in im u m a, hiszen bárm ely fü g g v én y érték nagyobb az x = 3 -beli füg g
v ényértéknél.)
A sorozatokhoz h aso n ló an függvények esetében is beszélh etü n k korlátosságról.
4 . D. 9. Az f függvényt korlátosnak mondjuk, ha az értékkészlete korlátos. Azaz léteznek olyan k és K

H valós számok, hogy az értelmezési tartomány minden x elemére k < f ( x ) < K .
Nagy segítség le h e t egy függvény vizsgálatában, h a rendelkezik a párosság, ill. a páratlanság tulaj
donságával.

4. D . 1 0 . Az f függvényt párosnak nevezzük, ha az értelmezési tartomány valamely x elemére a -x is
Q eleme az értelmezési tartománynak, és teljesül, hogy f ( x ) = f ( - x ) .
Ezt teh át azt je le n ti, hogy b árm ely helyen a függvényérték egyenlő a m egfelelő negatív helyen vett
függvényértékkel. Ebből következik, hogy páro s függvény grafikus k ép e az y ten g ely re tengelyesen
szim m etrikus. P áros függvények pl.:
/( x ) = x 2 , f (x) = x 4 , / ( x ) = |xj, /( x ) = cosx , /( x ) = 3x 6 - 4 x 2 + 2 |x |.
4 . D. 1 1 . Az f függvényt páratlannak nevezzük, ha az értelmezési tartomány valamely x elemére a -x
Q is eleme az értelmezési tartománynak, és teljesül, hogy / (x) = - f ( - x ) .

Ezt azt jelen ti, hogy b árm ely helyen a függvényérték egyenlő a m egfelelő negatív helyen vett fü g g
v én y érték -1-szeresével. Ebből következik, hogy p áratlan függvény grafikus k ép e az o rig ó ra centrálisán
szim m etrikus. Páros függvények pl.:
/(x ) = x , f (x ) = xi , /( x ) = sinx , /( x ) = 3x 5 - 2x 3 + 6 x
(É rth ető a „p á ro s” és „ p á ra tla n ” elnevezés, h a a m egfelelő h atv án y fü g g v én y ek re g ondolunk.)
Egy fontos füg gvénytani fogalom a határérték fogalm a.

x 2 - 4 függvény az x = 2 hely környezetében. Az vilá
E lőkészítésként vizsgáljuk először az f ( x )
x-2
gos, hogy a függvény x = 2 -ben nincs értelm ezve, így x ^ 2 m iatt
/(I)= ^ = ( * - 2> (*+ 2> = t + 2
J x -2 x -2
T e h á t a függvény x ^ 2 m ellett azonos a g(x) = x + 2 függvénnyel
B ár a fü g g vénynek x = 2 -ben nincs értelm e, m égis sok m in d e n t e lm o n d h a tu n k a függvényről x = 2

k ö rnyezetében. N evezetesen: m inél közelebb k erü lü n k az értelm ezési ta rto m á n y o n az x = 2 helyhez, a
füg g v én y érték ek a n n á l közelebb k erü ln e k egy k o n k ré t valós szám hoz, a 4-hez
Ily en k o r azt m o n d ju k , hogy x -» 2 esetén a függvény h a tá ré rté k e 4.

y 4 . D. 1 2 . Legyen az f függvény értelmezve az x0 hely valamely környezetében (magában az x0 -ban

nem feltétlenül kell, hogy értelmezve legyen). Az f függvény határértéke létezik az x 0 helyen és a
határérték az A valós szám, ha bármely e > 0 valós számhoz létezik az x0 -nak olyan 8 > 0 sugarú
környezete, hogy ha 0 < \x - x0J < 8 , akkor \f{x) - A\ < 8 .
Ezt így jelöljük: lim f ( x ) = A
X->X()
E definíció te h á t azt je le n ti, hogy h a tetszőlegesen közel k e rü lü n k az értelm ezési tarto m án y b a n az x0
helyhez, a m egfelelő fü g g v é n y érték e k tetszőlegesen közel k e rü ln e k az A valós szám hoz.
N ézzük pl. az f ( x ) = függvény h a tá ré rté k é t, h a x —> 1 . E kkor

x-l
(x - l)(x 2 + X + 1)
l i m ^ I = lim - —h m (x + x + 1 ) —1 + 1 + 1 —3 5
x -» l X 1 x-»l X ~ \ x—
hiszen h a egy függvény g ra fik o n ja egy folytonos görbével lerajzolható, ak k o r az értelm ezési tartom án y
bárm ely x helyén a h a tá ré rté k e nyilván a helyettesítési értékével egyenlő.
Azt látjuk teh át, hogy egy fü g g vénynek egy ad o tt x0 helyen ak k o r is le h e t h a tá ré rté k e , h a egyéb
k é n t x0 -ban nincs is értelm ezve a függvény. T erm észetesen ez nincs m in d ig így. Pl. az f ( x ) = — függ
vénynek x & 0 m ellett értelm ezési ta rto m á n y a m in d en valós szám. De a függvénynek x = 0 -b a n nincs
h atárérték e .
K ö n n y en igazolhatók a h a tá ré rté k re vonatkozó alábbi tételek.
4 . T . 3 . Ha az f és g függvényeknek x 0 -ban van véges határértéke és
H Yim f(x) = A és lim g(x) = B ,
ak k o r
lim [ / (x) ± g(x)] = A ± B
X— ►*(,
lim c ■f ( x ) = c ■lim /( x ) = c • A (c a d o tt valós szám)
lim [/(x )-g (c )] = A B

X-*X q
f (x ) _ A (g(x) / 0 , 5^0)
x->x0 g(x) B
N agyon fontos fogalom a folytonosság fogalm a. Az esetek többségében ugyanis folytonos függvények
kel foglalkozunk.

4 . D. 1 3 . Az f függvény az értelmezési tartomány x0 helyén folytonos, ha a függvény x0-ban és an
H nak valamely környezetében értelmezve van, létezik f-nek x0 -ban határértéke, és ez a határérték
egyenlő a függvény f ( x 0) helyettesítési értékével.
Az f függvény folytonos, ha az értelmezési tartomány minden pontjában folytonos.
A p o lin om -függvények értelm ezési tarto m án y a általában m in d e n valós szám, s az ilyen függvények
folytonosak. Folytonos függvények m ég pl.:
f ( x ) = sinx , /( x ) = cosx , / (x) = |x |, /( x ) = lo g x (x > 0 ).
K ö n n y en b eláth ató , hogy h a az / és g függvények folytonos függvények, ak k o r az
f ± g> f ’g>
függvények is folytonosak.
A h a tá ré rté k és a folytonosság fogalm ának m egism erése u tá n té rjü n k rá a differenciál-hányados fo

galm ára. M int látni fogjuk, ez egy ren d k ív ü l fontos „eszköz”, m ely szám talan függvénytani p ro b lém a
m egoldásában seg ítség ü n k re lesz.
M in d en ek elő tt m eg kell ism e rk e d n ü n k egy folytonos görbe érintőjének a fogalm ával. T ek in tsü n k egy
te ts z ő le g e s / folytonos függvényt, rögzítsük en n e k egy P po n tját. É rtelm ezni ak a rju k a függvénygörbe
P -beli érin tő jét. V eg yünk fel a függvény g ö rb éjén P -től „balra” és „jo b b ra” is egy-egy p o n to t, R - 1 és Q-t,
és rajzoljuk m eg a P R és P Q szelőket.
M ost képzeljük el, hogy az R p o n ttal, illetve a Q p o n tta l a fü g g v é n y g ö rb én közeled ü n k a P ponthoz.

H a a PR, ill. P Q szelők egy re kisebb szöget zárn ak be egym ással, végül p e d ig (h atáresetben) e két szelő
egybeesik; m in d k ettő „átm egy” az e egyenesbe, ak k o r ezt az e egyenest nevezzük úgy, hogy a z / fü g g
vény g ö rb éjén ek P p o n tb eli érintője.

N ézzük m in d ezt k o n k ré ta n az f ( x ) = x 2 függvény esetében; írju k fel a függvénygörbe P ( 2; 4) p o n t

beli érin tő jén e k egyenletét.
V együnk fel a függvény g ö rb é jé n egy Q(x; x 2) p o n to t, m ajd g o n d o latb an közelítsünk a függvény g ö r

b éjén a Q p o n ttal a P p o n t felé. E kkor nyilván x -» 2 , s a szelő végtelen sok szelők sorozatán ke
resztül ta rt a P p o n tb eli érin tő h ö z . (Igazolható, hogy h a egy P p o n ttó l „jo b b ra” levő R p o n ttal vé
gezn én k el u g y an ezt a g o n d o latso rt, h a tá re se tb e n u g y an a h h o z az egyeneshez ju tn á n k , m in t a Q p o n t
esetében.)
A P és £) p o n to k o n á tm e n ő szelő m m eredeksége:
Ebből a m ered ek ségből úgy k ap ju k te h á t a P beli é rin tő m m ered ek ség ét, hogy képezzük en n e k a h a
tá ré rték ét, am in t x-szel ta rtu n k 2 -höz, azaz
m = lim - ~ ~ .
x — >2 X -2
E h a tá ré rté k e t k ö n n y en m e g h atá ro zh a tju k :
,■ x2 - 4 .• ( x - 2 )(x + 2 ) ,. , A
m - h m ------K- = h m ------- — - = hm (x + 2) = 4 .
x —>2 X a X ~ 2,
T e h á t az f ( x ) = x 2 függvény x = 2 helyhez tartozó érin tő jén e k m ere d ek ség e 4. Ezek u tá n m ár írh atju k
az érin tő egyenletét:
y - y Q = m(x - x 0) , azaz y - 4 = 4 (x -2 ), ahonnan y =4x-4.
A m ost e lm o n d o tta k at k ö n n y en általánosíthatjuk.
L eg y en /(x ) egy folytonos függvény, tek in tsü k en n e k valam ely P(x 0 ;/(x 0)) p o n tját, és határo zzu k m eg
e függvény gö rb éje P p o n tb eli é rin tő jé n e k az m m eredekségét. V eg yünk fel a fü g gvénygörbén egy
tetszőleges Q(x-,f{x)) p o n to t, és rajzoljuk m eg a P Q szelőt.

f i .X ) ~~~ f {.X ")

A PQ , szelő m eredeksége: mp o = ------------ “ ■
^ X — Xq
Ezt nevezzük az / függvény egy P és Q p o n tjaih o z tartozó differenciahányadosának. M ost tegyük

fel, hogy h a a függvény g ö rb é jé n £)-val ta rtu n k P p o n th o z (am i egyben azt is je len ti, hogy x ta rt x 0 -hoz),
ak k o r a P Q szelők ta rta n a k egy P -p o n tb eli e egyeneshez. H a valam ely a P p o n ttó l jo b b ra levő R p o n ttal
elvégezve u g y anezt az eljárást u g y an ah h o z az e egyeneshez ju tu n k , ak k o r ez az e egyenes lesz a fü g g
vény g ö rb éjén ek P p o n tb eli érintője. E n n ek m m ered ek ség ét a fenti d ifferenciahányados h a tá ré rté k e
adja, h a x —> x0 , feltéve, hogy ez a h a tá ré rté k létezik:
lim /(»> -/< *> > .

x —>xf) X — Xq
P |
f ( x ) - f ( x n)
4 . D. 1 4 . Ha az - — - — ±— — differencia-hanyadosnak az x0 pontban van hatarerteke, akkor azt
mondjuk, hogy az f függvény az x0 pontban differenciálható; és ezt a határértéket nevezzük az f

függvény x0 pontbeli differenciálhányadosának (deriváltjának), és / ' ( x 0)-la l jelöljük.
l i m M S i ./ W
*-»*o * Ao
Ha e differenciálhatóság az értelmezési tartomány valamely [a; b] intervallumának minden x pontjára
teljesül, akkor azt mondjuk, hogy az f függvény az [a; b] intervallumban differenciálható függvény, s
az f ’(x) függvényt mondjuk az f(x) függvény derivált-függvényének.
A d ifferenciálhányados g eo m etriai tartalm a: az f függvény x 0 helyhez tartozó differenciálhányadosa a

függvény g ö rbéjéhez az x0 -p o n tb a n h ú z o tt érin tő m eredeksége.
A függvény folytonossága a differenciálhatóságnak szükséges, d e n e m elégséges feltétele. Legyen
ugyanis /( x ) = |x |, és vizsgáljuk ezt az x = 0 helyen. A differenciahányados:
/(x ) - / (o) _ M
x- 0 x
E n n ek érté k e p e d ig 1 vagy -1, aszerint, hogy x > 0 vagy x < 0 . Ezek sze rin t a differenciahányado sn ak
nincs h a tá ré rté k e x -» 0 esetén, így az / (x) = |x| függvény - b á r folytonos x = 0 -ban - n em differenci
álh ató az x = 0 helyen.
G yak o rlásk ép pen h atáro zzu k m eg n éh á n y függvény derivált-függvényét:
1. Legyen /( x ) = x 3 . E k k o r / '(x0 ) = lim ------ — = lim —— xo)(x + * ^ o + x o) _ j- m (x 2 + ^ + xjj) = ^2 ^

X -> X 0 ^ — ^ 0 X - » X () X — Xq X -> X q
T e h á t az f ( x ) = x 3 függvény derivált-függvénye: f \ x ) = 3x2 .
2. Legyen f ( x ) = Vx . E kkor / '( x 0) = lim — — .

X -*X q X — Xq
G yöktelenítsük a szám lálót, azaz bővítsük a tö rte t Vx + ■Jx^ -lal:
y (Xo) = lim = lim + = ,i m ---------x - x o --------- _
= lim 1 - 1
yfx + yj x Q 2 -y/xg
T e h á t az f ( x ) = yfic függvény derivált-függvénye: f \ x ) = —

2 yJX

4 . T . 3 . Az /( x ) = x 11 függvény derivált-függvénye: f ' ( x ) = n ■x n 1.
H
B IZ O N Y ÍT Á S : A bizonyítást pozitív egész n -re végezzük. Az alábbi h atárérték e t kell m eghatároznunk:
n n
X 0
lim
X - » X () X — Xq
Az an - bn = ( a - b ) ( a n~l + a n~2b + an~*b2 + a n~4b'i + ...... + ab n ~ 2 + bn~l ) ism e rt azonosságot felhasználva

azt kap ju k
-.
Vn -
A
Y 0n 1•
ÍV - V 0 /V \ Y n ~ l -í- v " ~ 2 V 0 4- Y ^ Y 02 4-
V ... ...
-I- w
1 AvV a
" " 2 -I- y
1 A n
” ~ 1 \/
h m --------
. \/> — = h m ------- ------------------- --------------------------------------—
\A _ \fí
=
x0 x -» x () •*»
= lim (x " - 1 + x”- 2 x0 + x ” - \ 2 + ...... + xx” - 2 + x ^ 1) = n • x ^ 1

x -» x 0
Bizonyítás n élk ü l közöljük a sinx és cosx függvények deriváltját:

(sin x0)' = cos x0 és (cos x0)' = - sin x 0
Fontosak az alábbi differenciálási szabályok:
4 . T . 4 . Legyenek f és g függvények differenciálhatók az x 0 helyen, és legyen c egy adott valós

f
szám. Ekkor az f ± g , c /> / ‘ &» függvények is deriválhatok az x 0 helyen és
g
a) [ f ( x 0) ± g ( x 0)]' = f ' ( x 0) ± g ' ( x 0)
b ) [ c - f ( x 0)]' = c - f ' ( x 0)
C) [ f ( x 0)- g(x0)]' = f ' ( x 0) - g ( x0) + g ' ( x0) - f ( x 0)
f ( x o) / ’(* o )-á '(* o )-á ',(*o )-/(* o ) , ,

------------------f — ---------------- g(xo) * 0
d) _g(x0) ff (xo)
E differenciálási szabályok közül bebizonyítjuk az utolsó kettőt.
A c) esetben a szorzatfüggvény d eriv álására vonatkozó szabály bizonyításához vizsgáljuk m eg az alábbi

határérték et:
lim f W e ( * ) - f ( * o ) g ( * o )
x -» x ft X — Xq
A djunk hozzá és v o n ju n k is le a szám lálóból / ( x 0) •g(x) -et; azt kapjuk:
lim ~ / ^ ) g f a ) + /(«b)g(«) ~ /(«b)g(«)

X -» X 0 X — X q
= lim
% ~ » X ()
\
= ,im /(X o ). s í í h i w
x —»x() ^0 x-» x 0 ^0
H
M ivel/(x) ésg(x) is differenciálható függvények, ezért folytonosak is, így
lim g(x) = g(x0) ,

X - » X ()
lim ^ _ { (X" = / ' ( xo ) ’
X - » X ()
lim / ( x 0) = / ( x 0) , Hm g (x)_ = g '(X()) ,

x -» x 0 x -» x () ^0
így azt kaptuk: lim / ( x )g(x) f ( xo)g(xo) = f ' ( x 0) -g(x0) + g' (x0) f ( x 0) ,
X Xr
és é p p e n ezt ak a rtu k belátni.

A d) szabály bizonyításához először vizsgáljuk m eg egy folytonos g(x) függvény re cip ro k án a k deriváltját.
E hhez az alábbi h a tá ré rté k e t kell m eg h atá ro zn u n k :
_1____ L_
lim g{x) g(Xo) .
1 1 ff(*o)-g(*)
Mivel g(x) g(x0) = g(x)g(x0) _ i g ( x ) - g ( x 0)
X -X q X -X q g(x)g(x o ) x -x 0
1 1
így kapjuk, hogy: lim = l i m - . 1 = - li m [im 1

x^x 0 X -X 0 X -X 0 g(x)g(x0) X -X 0 x^ x„ g(x)g(x0) '
A k ap o tt kéttényezős szorzat első tényezője é p p e n a g(x) függvény d eriv áltján ak -1-szerese az X0 h e
lyen, a m ásodik tényező p e d ig —^ — , így kaptuk:

g (xo)
g ' ( x o)
M*o)J g 2(xo) '
Ezek u tá n rá té rh e tü n k a tö rtfü g g v én y deriválási szabályának igazolására:
1
.g(*b)J V g(xo ) J '
M ost alkalm azzuk a szorzatfüggvényre k a p o tt szabályt, és az előbb levelezett reciprok-szabályt:
g ( xo ) J g ( x o) U ( xo)J £(*o) g 2(x0)

f ' ( xo ) ' g ( xo ) - g '(xo ) ' / ( x 0 )
g 2(x o)
Ezzel a d)-ben ism e rte te tt szabályt is beláttuk.
G yakran fo rd u l elő, hogy valam ely gyakorlati p ro b lém a vizsgálata so rá n egy ú n . közvetett függvényt
kell d eriv áln u n k . E n n ek ism ertetése előtt elevenítsük fel a közvetett fü g g v é n y fogalm át.
H a valam ely függvény esetéb en az értékkészlet elem eihez, m in t értelmezési tartom ányhoz egy újabb egy
é rtelm ű h o zzáren d elést h a jtu n k végre, ak k o r összetett (vagy m ásk ép p e n közvetett) függvényről b e
szélünk (lásd ábra).
P éldául az /( x ) = V sinx egy összetett függvény. Az első h o zzáren d elés az u(x) = sin x . A m ásodik hoz
zárendelés értelm ezési ta rto m á n y a az első h o zzárendelés értékkészlete: f { u) = 'Ju, így kapjuk:
/ (w(x)) = %/sinx összetett vagy közvetett függvényt.

Az összetett függvény deriválásáról szól az alábbi tétel, m elyet bizonyítás n élk ü l k im o n d u n k :
4 . T . 5 . Ha az u függvény differenciálható az x 0 helyen, és az M üggvény deriválható az u ( x 0) he
H lyen, akkor az f ( u ( x ) ) közvetett függvény is deriválható az x 0 helyen, és a derivált:
f ( u ( x 0))' = f \ u ( x 0))-u'(xo) .
A differenciálási szabályok ism ereté b en n ézzü n k n éh án y p é ld á t az elm o n d o tta k ra:
A . F. 9 . Határozzuk meg az alábbi függvények derivált függvényét!
H a) f ( x ) = 2x4 - 6
b) f ( x ) = 4 x 2 ■cosx
x3 +5x2 - x + 3
r2
c) f i x) = ■. (sinx * 0 )
J sinx
d) f ( x ) = tgx (cosx ^ 0 )
e) f ( x ) = ^/sinx .
a) A m egfelelő deriválási szabályok alkalm azásával:

/ '( * ) = 8x3 - 1 8 x 2 + 1 0 x - l
b) A szorzatfüggvény differenciálási szabálya szerint:
f ' ( x ) = 8 x • cosx + (-sin x ) •4 x 2 = 8 x •cosx - 4 x 2 - sinx
c) A törtfü g g v én y differenciálási szabálya szerint:
/ '( * ) = ■2 x - s i n x - c o s x - x 2 x -( 2 s i n x - x c o s x )
sin 2 x sin 2 x
d) U gyancsak a tö rtfü g g v én y differenciálási szabálya szerint:
f' (x) = sinx \ _ c o s x - c o s x - ( - s in x ) - s in x _ cos 2 x + s in 2 x _ 1
cosx) cos2 x cos2 x cos2 x

e) K özvetett függvényt kell d e riv á ln u n k . Az első hozzárendelés: u(x) = sin x , a m ásodik hozzárendelés:
/ (u) = yfü . A közvetett függvény differenciálási szabálya szerint:
u'(x) = COS X , f\u ) =

V J 3 3 -^ 2
T e h á t a derivált: í> /sinx) = c o s x -----^ .1....... = — ro s x _ _

3 -v s in 2 x 3 - v s in 2 x
4 . F. 10. Határozzuk meg az / (x) = 2x 3 - 4x 2 + 5x - 2 függvény érintőjének egyenletét az x = 2 helyen!
H
Mivel a fü g g v én yérték x = 2 -ben: /( 2 ) = 1 6 - 1 6 + 1 0 - 2 = 8 , e z é rt az érin tő áth ala d a P ( 2; 8 ) ponto n .
Az érin tő m m ered ek ség e az f (x) függvény x = 2 helyen v ett deriváltjával egyenlő.
f'(x) = 6 x2 - 8 x + 5, te h á t m = f ' ( 2) = 24 - 1 6 + 5 = 13 .
T e h á t az é rin tő egyenlete: y- 8 = 13(x - 2 ), azaz )> = 1 3 x -1 8

4 . F. 1 1 . Hol lesz az f ( x ) = J x - 2 függvény érintője párhuzamos az y = -i-x egyenletű egyenessel?
A m eg ad o tt egyenes m ere d ek ség e ^ , így azt kell m egvizsgálnunk, hogy hol lesz a függvény deriváltja
egyenlő -del. Az f függvény egy összetett függvény; az első h o zz áre n d elés u(x) = x - 2 , a m ásodik
h ozzáren d elés f ( u ) = a/m .
w'(x) = l , /'(w ) = —7 =-, te h á t

2 vm
f \u(x)) = — , ^ = -i-, ahonnan x=3.

2 >/x^ 2 2
M indezek u tá n n ézzük m eg az ed d ig tan u ltak alkalm azását függvények vizsgálatára, különböző szélső-
érté k -p ro b lém á k m egoldására. E lsősorban a rra vagyunk kíváncsiak, hogy valam ely differenciálható
függvény esetében a d eriv ált függvény ism eretéb en m ire és h o g y an k ö v etk ez teth etü n k az e red eti függ
vénnyel kapcsolatban. E rrő l szól a következő bizonyítható tétel.
4 . T . 6 . Legyen az f függvény az [a; b] intervallumon differenciálható függvény.
H Ha az f függvény deriváltja az [a; b] intervallumon pozitív, / '( x ) > 0 , akkor az f függvény az [a; b]
intervallumon szigorúan monoton növekvő.
Ha az f függvény deriváltja az [a; b] intervallumon negatív, f \ x ) < 0 , akkor az f függvény az [a; b]
intervallumon szigorúan monoton csökkenő.
Ha az f függvény deriváltjának az [a; b] intervallumon zérushelye van, / '( x ) = 0 , akkor f-nek szélső
értéke van vagy nincs, attól függően, hogy f’ az x helyen előjelet váltva 0, vagy nem.
T e h á t az f ' ( x ) = 0 a szélsőérték létezésének csupán szükséges, de n e m elégséges feltétele. H a u g y an

ak k o r a kérdéses x hely en f előjelet is vált, ak k o r az m ár elégséges feltétel is ahhoz, hogy az e red eti f
függvénynek szélsőértéke legyen. J ó p éld a e rre az /( x ) = x 3 függvény. E n n ek deriváltja: f ' ( x ) = 3x 2 .
Az / '( x ) = 0 eg y en let m egoldása: x = 0 , b á r /(x)-nek x = 0 -b a n nincs szélsőértéke. Az ábrából jó l kive
h ető, hogy f ’(x) az x = 0 hely en úgy 0 , hogy ott n e m vált előjelet.
; f \ x ) - 3 ^
/
110 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, vwwv.dft.hu

4 . F. 1 2 . A most elmondottak gyakorlására ábrázolja a derivált függvény segítségével az
H /( x ) = ^ - ~ 2x 2 + 3 x - - |
függvényt. A függvény m in d e n x e R helyen differenciálható; d e riv á lja :

/ '( x ) = x 2 - 4 x + 3 .
A d erivált függvény zérushelyei: xl2 = J j_ = _> Xj = 1 , x2 = 3 .
M ost ábrázoljuk a d eriv ált függvényt, és an n a k előjel-viszonyaiból v o n ju n k le következtetéseket az e re

deti függvényre.
A derivált függvény ism ereté b en érd em es a m egfelelő ad a to k a t egy táblázatba foglalni.
X x< 1 x =1 l< x < 3 x=3 3<x
/ '( * ) + 0 — 0 +
szélső szélső
f ( x) A érték \ érték
max. min.
/ ( 1 ) = ----- 2 + 3 - — = 0 /(3 )= 9 - 1 8 + 9 -
v 3---------------3 3
(Mivel x = 1 -ben és x = 3 -ban a d erivált úgy 0, hogy e helyeken előjelet is vált, ez ért az ered eti függ
vénynek m in d k ét helyen szélsőértéke van.)
A táblázat alap ján m ár vázo lhatjuk az e red eti/(x ) függvény grafikonját.

4 . F. 1 3 . Oldjuk meg a fejezet elején kitűzött feladatot!
Egy 20 cm o ldalú, négyzet alakú fém lem ezből négyzetes hasáb alakú ed é n y t a k a ru n k készíteni úgy,
hogy a lem ez sarkaiból egybevágó n égyzeteket v águnk ki, m ajd az o ld alu k n ál keletkezett lapokat fel
h ajtju k (lásd ábra). M ekkora legyen a kivágott négyzetek x oldala, hogy a k eletkezett ed én y térfogata a
leh ető legnagyobb legyen?
M int láttuk, a keletkezett test térfo g ata x függvényében:

V(x) = (20 - 2 x f ■x = 4x 3 - 80x2 + 400x . 0 < x < 10
E V(x) függvénynek o tt van szélsőértéke, ahol a deriváltja előjelet váltva 0. A derivált
F '(x) = 12x 2 -1 6 0 x + 400 = 0 3x 2 - 40x + 100 = 0
40 ±-y/16 0 0 -1 2 0 0 40 + 20 Xn
M,Z - 6 x, = =10.
A derivált-függvény vázlatos alakja:
Az x = 10 érté k n em jö h e t szám ításba, a derivált függvény alakjából p e d ig világos, hogy x = ^ -ban a
függvénynek m ax im u m a van. T e h á t az ed én y térfogata ak k o r lesz a legnagyobb, h a x = ^ cm.

4 . F. 14. Az f { x ) = 2x 2 ~ 4 x + p függvény grafikonjának az x = 2 helyhez tartozó érintője áthalad az

H origón. Határozza meg a p paraméter értékét!
f i 2 ) = 8 - 8 + p = p , te h á t az érin tési p o n t P ( 2 ; p).
Az érin tő m m ered ek ség e a függvény x = 2 helyen vett differenciálhányadosa:
m = / '(x) = 4x - 4 = 4 .
T e h á t az érin tő egyenlete: y - p = 4 ■(x - 2).
H a ez az érin tő áth alad az o rig ó n , ak k o r a (0; 0) p o n t k o o rd in átá i kielégítik az egyenletet.
-p = - 8 ,
a h o n n a n a p p a ra m é te r érték e: p = 8 .
4 . F. 1 5. Egy R sugarú félkörbe szimmetrikus trapézokat írtunk az ábrán látható módon. Mekkora a
H legnagyobb területű ilyen trapéz területe?
H asználjuk az áb ra jelöléseit. Az OTD derékszögű három szögből:

m = R sin a és O T = R cos a .
A trap éz terü le te a függvényében:
, (A B + C D)-m {2R + 2/? cos a ) sin a „ 2 ,. • N
T i a) = -------- ^— ---- = --------------- 2 — ----------- = ^sin a + cos a sin 0 < a < 90°
A trap éz te rü le té n e k ak k o r lesz szélsőértéke, am ikor T '(a) = 0 .

T '(a) = R 2(c o sa + - s i n 2 a + cos 2 a ) = 0 ,
Cf
2 cos a + cos a - 1 = 0 ,
— 1 + V9 1 1
cos a j 2 = -----^ — —> cos a j = - 1 , c o s a 2 = 2 --
Első esetben a - r a 180° ad ó d n a, am i nyilván lehetetlen, m ásodik esetben a = 6 0 °. K önnyen belátható,

hogy a = 60° -nál a T '(a) előjelet váltva 0 , előtte pozitív, u tán a negatív, így a függvénynek a = 60° -ban
m axim um a van. T e h á t a trapéz területe akkor a legnagyobb, am ikor a = 60° . Ez azt jelenti, hogy a fél
körbe írt trapéz egy szabályos hatszög fele, vagyis 3 db R oldalú szabályos három szögből áll. így a területe:
R 2S
TABCD

4 . F. 1 6 . Adottak az f ( x ) = x 2 + a x + b és g(x) = x 2 + bx + a (a > b ) másodfokú függvények. Tudjuk,
H hogy csak egyetlen olyan x0 hely létezik, melyben a függvényekhez húzott érintők merőlegesek egy
másra. Fejezze ki az a paramétert to-vel!
A feltételek szerint f ' ( x 0) - g ' ( x 0) = - l , a z a z (2x0 + a)(2x 0 +b) = - 1 , 4 x 2 + 2(a + b)x() + ab + 1 = 0 .

M ivel csak eg y etlen ilyen x(] hely létezik, e z é rt e n n e k a m ásodfokú eg y e n le tn ek csak egy valós m egol
d ása leh et, vagyis a d iszk rim in án sán a k 0 -nak kell lennie.
4 (a + b)2 - 1 6 (ab + 1 ) = 0 ,
a 2 + b2 + 2ab - 4ab - 4 = 0 -» (a-b)2 = 4 -» \a-b\ = 2 .
M ivel a > b , e z é rt a - b = 2 , ahonnan a = b + 2.
4. F. 1 7 . Az egyiptomi Kheopsz piramis alatti egyik sírkamra téglatest alakú, melynek méreteiben az
H ismert pitagoraszi számhármast fedezhetjük fel: egyik éle 4m, egyik lapátlója 3m, testátlója pedig 5
m. Mekkora lehet e sírkamra maximális térfogata?
V agy a lap átló ra vagy a testátló ra felírva P itagorasz tételét azt kapjuk:
x2 + y2 = 9 —> y = sí9 - x 2 , ahol 0 < x <3 .
A feladat jelleg éb ő l következik, hogy a (0; 3) in terv a llu m b an a té rfo g a t szélsőértéke csak m axim u m
lehet. A térfogat:
V(x) = 4 x ^ 9 - x 2 .
E n n ek o tt lesz szélsőértéke, ah o l a d eriváltja 0. Egy olyan szorzatfüggvényt kell d eriv á ln u n k , m elynek
egyik tényezője összetett függvény.
V'(x) = 4 y j 9 - x 2 + —~8x =0 -» 9 -x 2 =x2 -» x= -y=.

2 ^ /9 ^ F V2
T e h á t a m axim ális térfogat: V = 4 ■ ■^ 9 - - |- = 18 m 3 .
É rd em es m egfigyelni, hogy ek k o r eg y éb k én t x = y , vagyis a k am ra egy négyzetes hasáb.
M E G JE G Y ZÉ S : A V{x) függvény d eriváltjához egyszerűbb ú to n is e lju th a ttu n k volna, h a m eggo n
doljuk, hogy x > 0 m iatt V (x) -n ek u g y a n o tt van szélsőértéke, m in t ahol V 2 (x) -nek. így elegendő a
16x2( 9 - x 2) függvényt deriv áln i, am i jó v al egyszerűbb. D e ez u tó b b i függvény szélsőértékét köny-
ny en m eg k ap h a tju k úgy is, h a alkalm azzuk a szám tani és m é rta n i közép közötti egyenlőtlenséget.

A. F. 1 8. Az ábrán egy gótikus templom ablaka látható. Egy ablak körbeszigeteléséhez 12 méter
H hosszú szigetelőanyagot akarnak felhasználni. Hogyan méretezzék az ablakot, ha azt akarják, hogy a
lehető legtöbb fényt engedje be?
Az ablak te rü le té n e k kell m axim álisnak lennie. E T terület: T = 2xy + .
A K k erü le t 12, vagyis K = 2x + 2y + ^ ~ = 12, ahonnan J =~ ^ —- =6 - x - ^ - .
így a te rü le t a z x függvényében: T(x) = 2x^6 - x + ^ -^ - = 12x - 2x 2 - x t+

27 = 12x - 2x 2 - ^ p - .
E terü letfü g g v én y grafikus k ép e egy lefelé nyíló p arabola, így csak m ax im u m a lehet, és ott lesz m a
xim um a, ahol a d eriváltja 0 .
12
T'(x) = 12 - 4x —xn = 0 , ahonnan x = -.----- .
w 4+n
T e h á t az ad o tt feltételek m ellett az ablak terü le te ak k o r lesz a legnagyobb, h a a téglalapjának „víz-
24
szintes” oldala: 2x = — ^r— w 2,33 m éter.
4 + 2n
M E G JE G Y ZÉ S : Mivel a T(x) függvény m ásodfokú, grafikus k ép e egy lefelé nyíló p arabola, így - is
m erve a m ásodfokú függvények tu lajd o n ság ait - jóval egyszerűbb ú to n is e lju th a ttu n k volna a szél
sőértékéhez; ak á r közép szintű ism eretekkel is.

4 . F. 1 9. Egy R sugarú gömbbe egyenes körkúpokat írunk. Mekkora a legnagyobb térfogatú körkúp
H sugara?
L egyen x a k ú p sugara. A k ú p térfogata: V = x 2n{R + y) • .
)’-t kifejezhetjük a megfelelő derékszögű három szögből: y = *Jr 2 - x 2 , teh át a térfogat x függvényében:
V(x) = I ■x 2n(R + y]R2 - x 2 )= x2 0 <x < R .
M ost egy olyan két tagú függvényt kell d eriv áln u n k , m elynek m ásodik tagja egy kéttényezős szorzat, és
e n n e k egyik tényezője összetett függvény.
1 - 2 x 3 7t
V'(x) = 2Rxn + 2xn\J r 2 - x2 + = 0 ,
2-Jr 2 - x
2 R + 2^lR2 - : -> 2 R^R2-x 2 +2R2- 2 x2 = x2 ,

y/ R2
2r J r 2 - x 2 = 3x 2 - 2R 2 ,
4 R 4 - 4 R 4x 2 = 9 x 4 + 4 R 4 - 1 2 x 2R 2 -> 8R2 =9x2,
2y/2R
ahonnan
A. F. 2 0 . Egy a = 2 4 cm oldalú szabályos háromszög alakú fémlemezből edényt készítünk az alábbi
H módon: A háromszög csúcsaiból kiindulva a szemközti oldal irányába bevágunk egy-egy x hosszú
ságú szakaszt, majd ezek végpontjából a szomszédos oldalakra merőlegesen vágva a csúcsokból
egy-egy deltoidot vágunk ki. Ezután az oldalaknál keletkezett egybevágó téglalapokat felhajtjuk. Mek
kora legyen a zx bevágás, hogy a keletkező test térfogata a lehető legnagyobb legyen?
A keletkező test egy szabályos h áro m szö g alapú egyenes hasáb (lásd ábra).

Az ábrából kiolvasható, hogy a hasáb alap ja egy b oldalú szabályos háro m szö g , ahol
b =a - 2 • - a - x-j3,
m agassága p edig: m = . Ezek szerin t a hasáb térfogata x függvényében:
v( x) = [ a - x ^ f - S . | = I . (ű2Xa/3 _ t e 2 + 3a/3xb } ;
Itt nyilván 0 < x és x kisebb m in t a h áro m szö g súlypontját a csúccsal összekötő szakasz, azaz
' ü^ > teh át 0 < x < a^ .
A térfogatfüggvény deriváltja:
F'(x) = i - ( a 2 V 3 -1 2 a x + 9V3x2) = 0 9 j 3 x 2 - 12ax + a 2 V3 = 0 ,
O
12a ± V l4 4 a 2 - 1 0 8 a 2 _ 1 2 a ± 6 a v _ a _ a
l* ~ 18^3 ” 18V3 1 _ V3’ 2 '3 V 3 ‘
De x = = a^ , m in t láttu k n em lehetséges. Mivel x 2 = ~ j ^ 'b a n V'(x) előjelet váltva 0, előtte pozi
tív, u tá n a negatív, így azt k ap tu k , hogy a keletkezett ed én y térfo g ata ak k o r a legnagyobb, h a

x = —^-=- = = -j=r cm.
3^3 3^3 J3

INTEGRÁLSZÁMÍTÁS
G yakran előfordul, hogy valamilyen m atem atikai vagy fizikai problém a a rra vezethető vissza, hogy egy
síkidom területét kell m eghatároznunk. H a ezt a síkidom ot (legalábbis en n e k egy darabját) valamilyen foly
tonos függvénnyel le tu d ju k írni, akkor a problém a m egoldásához segítséget nyújt az integrálszámítás.
A lap g o n d o latu n k a következő: tek in tsü n k egy / folytonos görbét, s tek in tsü k e g ö rb e és az x tengely
közötti ta rto m á n y t valam ely [a; b] in terv allu m b an (lásd ábra).
T2
O sszuk fel az in terv a llu m o t n egyenlő részre, s képezzük az egyes részin te rv allu m o k ra illeszthető ún.
b eírh ató , és k ö ré írh a tó téglalapokat. A b e írh a tó téglalapok te rü le te in e k összege ) nyilván kisebb,
m in t a kö ré írh a tó téglalapok te rü le te in e k összege (T2) . H a azo n b an a felosztást „finom ítjuk”, vagyis n
érté k é t növeljük, ak k o r a b e írh a tó téglalapok te rü le té n e k összege növekszik, m íg a k ö ré írh a tó tégla
lapok te rü le té n e k összege csökken. H a n é rté k é t m in d en h a tá ro n tú l növeljük, és k id erü l, hogy a b eír
h a tó téglalapok te rü le té n e k összege egyenlő lesz a k ö ré írh a tó téglalapok te rü le té n e k összegével, akkor
ezt az összeget nevezzük a z / g ö rb e alatti te rü le tn e k az [a\ 6 ] in terv a llu m o n .
A lkalm azzuk ezt a g o n d o la tm e n e te t először egy k o n k ré t p é ld ára: k eressü k m eg az f ( x ) = x 2 függ
vény gö rb éje és az x tengely által közbezárt te rü le t nagyságát a [0; a\ (a > 0) in terv allu m b an . Szám ítsuk
ki először a b e írh a tó tég lalap o k te rü le té n e k S összegét!
X2

Az áb rá t szem lélve a köv etk ező k re ju tu n k : m in d en téglalap egyik o ld ala — , a m ásik oldala p ed ig a
kérdéses in terv allu m bal oldali v ég p o n tjáb an vett függvényérték. Ezek sze rin t a b eírh a tó téglalapok
te rü le té n e k összege:
s = <L.0 + <
l U>? + a l ^ + a ( Z a ? + .......... + o .
n n \nj n \n ] n \n ) n \ n J
3 3
In n e n - ^ - - t kiem elve azt kapjuk: s = - ^ - ( l 2 + 2 2 + 3 2 + ..........+ (n - 1)2) .
n n
A zárójelben az első n —1 d b pozitív egész szám négyzetének összege szerepel, am irő l ko ráb b an láttuk:
l2 + + 3 2 + ..........+ ( „ - 1 )2 = (’| - 1 > - " - ( 2 " - l> .,
a(n - l)n(2n - 1 )
*gy =
6 n3
M ost vizsgáljuk m eg az egyes in te rv a llu m o k ra em elt, k ö ré írt tég lalap o k te rü le té n e k Sn összegét. E
téglalapok m in d eg y ik én ek egyik o ld ala (ugyanúgy, m in t az előbb) , a m ásik p e d ig a kérdéses in te r
v allu m jo b b oldali v ég p o n tjáb a n felvett függvényérték.
r r
a
c=£ x=— X n
n n
2a
x- n
Ezek szerint c _ a í 2a \ 2 a / 3a \ 2 ,a (n-a\2

+ n ' W ) + n ' W ) + .......... + n ' { n ) ’
a 3n(n + 1 ) ( 2 n + 1 )
Sn = “ - . ( ^ + 2 ^ + 3 ^ + . ,+n ) = -
6 nó
M ost azt látjuk, hogy m in d sn , m in d p e d ig Sn esetében a téglalapok összege olyan racionális tört,
m elynek szám lálója is és nevezője is rc-ben h arm a d fo k ú , így m in d k é t esetb en a h a tá ré rté k - m in t ko
rá b b a n láttu k - a szám láló és a nevező legm agasabb fokú tagjai eg y ü tth a tó in a k a hányadosa. Ez ped ig
o 3 3
m in d k é t esetb en .
b ó

T ehát lim s„ : lim Sn = - g - ,

n-*o W — >co 3
íg y létezik a p a ra b o la alatti te rü le t a [0 ; a] in terv allu m o n és n em m ás, m in t - - .
E m ost ism e rte te tt g o n d o la tm e n e te t általánosítva m eg alk o tju k a határozott integrál fogalm át. Legyen
/ egy folytonos függvény az \a\ b] in terv allu m o n , és osszuk fel az in terv a llu m o t n egyenlő részre. Le
g yenek az o sztó p o n to k x0, X[, x2 .............. xn , és képezzük az így létrejövő részin terv allu m o k ra illeszt
h ető b eírh a tó és köré írh a tó téglalapokat.
[7 -
[7
a = ^ x , x2 x 3 x 4 ...................................t , = x h
Az első, m ásodik, í-ed ik in terv a llu m hossza re n d re

__ y* V1 _ yi iyi __ íyi
Xj 0 * *^2 1 j •■ •••• í l 1. “■***“* j
ezek a szakaszok az egyes tég lalap o k egyik oldalát alkotják. A téglalapok m ásik oldalai p ed ig beírh ató
téglalapok esetében a k érdéses in terv a llu m b an levő legkisebb, a k ö ré írh a tó téglalapok esetében p edig
az interv allu m legnagyobb függvényértéke. W eierstrass té te le é rte lm é b e n e legkisebb, illetve legna
gyobb függ v én yértékek bárm ely zárt in terv allu m b an folytonos függvény esetében léteznek. Legyen az
i-edik in terv a llu m b an a legkisebb fü g g v én y érték mi , a legnagyobb fü g g v én y érték p ed ig M t . E kkor a
b eírh ató , illetve a k ö ré írh a tó téglalapok te rü le te in e k sn , ill. Sn Összege:
n
sn = ( x , - x 0) - m l + (xg - x l ) - m2 +(x 3 - x 2) - ms + .......... + {xn - x n_x) - m n = ^ T ( x t - xt_t )■»«!
Í= 1
S„ =(x, +(x2 - x1) - M 2 +( x3 - x2) - M 3 + ......... + (x„ ~ x n A) - M n

!=1
B ebizonyítható, hogy h a a kiindulási / függvény folytonos, ak k o r e részletösszegek, azaz a sri és Sn

h a tá ré rté k e w —> oo ese té n m egegyezik, és ezt nevezzük a k eresett függvény alatti terü le tn e k az [a; b]
in terv allu m b an:
lim .
n-+oo n—>co‘ Sn
lim S „ = T a =
E h atárértéket az / függvény határozott integráljának is nevezzük az [a; b] intervallum on, és így jelöljük:
j'f ( x ) d x
Ezek u tán vizsgáljuk m eg a h a táro zo tt in teg rá l néh án y egyszerű, fontos tu lajd o n ság át. M inden esetben
folytonos, teh át in te g rá lh a tó fü g gvényekről lesz szó. ■

A kár a h atáro zo tt in teg rá l fenti definíciójából, ak á r az in teg rá l te rü le tk é n t való értelm ezéséből könnyen
igazolhatóak a h atá ro z o tt in te g rá l alábbi tulajdonságai.
1 . H a az/ függvény az [a; b\ in te rv a llu m o n in teg rálh ató és a <b < c , ak k o r

u c c
j'f(x)d(x) + j / (x)d(x) = j f (x ) d ( x ) .
2 . H a az/ függvény az [a\ b] in terv a llu m o n in teg rá lh a tó és c egy valós szám , ak k o r

V u
Jc • f(x)d(x) = c ■j’f ( x ) d ( x ) .
3. H a a z / é s g függvény az [a\ b] intervallum on integrálhatók, akkor az f ± g függvény is integrálható, és

b b b
J ( / ( x ) + g -(x ))á (x )= j f ( x ) d ( x ) ± Jg-(jc)d(jc).
a
j'f (x) d(x) = 0
a
b a
5. j'f (x) d(x) = - j f (x)d(x).
M E G JE G Y ZÉ S : É rd e m e s m egfigyelni azt, hogy h a a z / függvény az [a\ b\ in terv a llu m o n negatív, akkor

a fenti definícióban szereplő mi és M, é rté k e k negatívok. Ez azt je le n ti, hogy az / függvény h atáro zo tt
in teg rálja n em azonos a függv én y g ö rb e és a z x tengely közötti terü le ttel. H a pl. a z /f ü g g v é n y n e k az [a\
b] in terv allu m o n v an pozitív és negatív része is, ak k o r a fü ggvénygörbe és az x tengely közötti terü le te t
az alábbi m ó d o n szám olhatjuk:
Először m eg h atá ro zz u k f - n e k az [«; b\ in terv allu m b a eső x0 zéru sh ely ét , m ajd kiszám ítjuk az alábbi
in teg rált:
*0 0
jf(x)d(x)- j/(x)íZ(x)
Ez p ed ig n em azonos a z / fü g g v é n y n ek az [a; b\ in terv a llu m ra vonatkozó h a tá ro z o tt integráljával.

M indebből következik pl., hogy h a f (x) függvény p á ra tla n folytonos függvény, ak k o r
u
j*f ( x ) d x = 0 .

H a viszont f(x) p áro s folytonos függvény, ak k o r nyilván

a a
j* / (x)dx = 2 • J / (x)dx
—a 0
L egyen / egy folytonos függvény. H a keressük az / függvény és az x tengely közötti te rü le te t valam ely
[0 ; x0] in terv allu m o n , ak k o r az j* /(x)d(x) h atáro zo tt in te g rá lt kell k iszám ítanunk.

o
f
N ew ton és L eibnitz kutatásai alap ján k id erü lt, hogy létezik olyan F függvény, m elyre teljesül, hogy
*0
j f ( x ) d ( x ) = F(x0). (x0 > 0)

0
Ezek szerint, h a az [a\ b\ in terv a llu m o n folytonos, in te g rá lh a tó függvény h a táro zo tt in teg rálját ke
ressük, ak k o r nincs m ás d o lg u n k , m in t az a d o tt/ függvényhez m eg találn i az F függvényt. K im utatható,
hogy h a / folytonos ak k o r a hozzá tarto z ó F függvény differenciálható és
F( x ) = f i x ) .
Az F függvényt az/ függvény egy prim itív függvén yén ek nevezzük. H a a z / függvény folytonos az [a; /;]
in terv allu m o n , ak k o r vég telen sok prim itív függvénye van, d e ezek csu p á n egy ko n stan sb an különböz
n ek egym ástól. Az / függvény prim itív függvényeinek a h alm azát az / függvény határozatlan integrál
jának nevezzük.
Ezek u tá n k im o n d h a tju k a N ew ton-L eibnitz tételt:

b
j'f{x)d(x) = F(b) - F{á)
a
ah o l F (x) = f ( x ) . A N ew ton-L eibnitz tétel kapcsolja össze a differenciálszám ítást az integrálszám ítással,
hiszen h a m ost valam ely in te g rá lh a tó / függvény és az x tengely közötti te rü le te t keressük, akkor nincs
m ás d o lg u n k , m in t m eg k eresn i a z / egy prim itív függvényét, és alkalm azni a N ew ton-L eibnitz tételt.
M ásképpen fogalm azva azt a függvényt kell m eg k eresn ü n k , am elynek d eriváltja m ag a az / függvény.

Vizsgáljuk m eg ezek u tá n n é h á n y elem i függvény határo zatlan in teg rálját.
Legyen / (x) = x n . E függvény m in d e n ü tt folytonos, te h á t in teg rá lh a tó . Az / függvény egy prim itív

függvénye:
xn+*
n + Y+C (ahol C egy valós szám és n * - 1 ) ,
u N /.n+1 „n +1
hiszen x -y + C = x n . Ezek szerin t J x ndx = -
n +1 n + 1 K+l‘
íg y m ost m á r - a h atá ro z o tt in teg rá l korábbi tu lajd o n ság ait is felhasználva - bárm ely polinom -függ-
vény prim itív füg gvényét m eg tu d ju k h atáro zn i. N ézzünk e rre n é h á n y egyszerű példát.

FELADATOK
1. Szám ítsuk ki az alábbi h a táro zatlan integrálokat!

x2^ x
dx b) j\ a x + b)(cx + e)dx c) j\ a x 4 + bx 3 + ex 2 +bx + á)dx
a) f 2x
MEGOLDÁS
a) A lakítsuk át az in te g rá la n d ó függvényt a hatványozás azonosságai szerint:
2x
, 2 3/ Í-+1
Ezek szerin t p L J^ L dx = A- A------ !- C =
f-i- *JC^ ■J * 7 + C
2x J2 2 4_ t 14
3
b) V égezzük el a szorzást, m ajd alkalm azzuk a m egfelelő azonosságokat.
+ (fle1 b c W +bex + c
j*(ax + b)(cx + e)dx = j \acx2 + (ae + bc)x + be)dx = ^
c) f(ax 4 + foc3 + ex2 + bx + a)dx = ^§—+ + ^ § - + ■%- + ax + C

J 5 4 á z
2 . A d o tt az f ( x ) = ~t>x2 + 2x függvény.
a) Szám ítsuk ki az f(x) függvény h atá ro z o tt in teg rá lját a [0; 6 ] interv allu m o n !
b) Szám ítsuk ki a fü g g v én y g ö rb e és a z x tengely közötti te rü le te t a [0; 6 ] intervallum on!
MEGOLDÁS
i.
6 6
ff—i-x2 + 2 x W = 1 ~Xz3r +x 2 r i ^ +621J (0) = 0
jv
0
2 r 2 3 0 V 2 3 J
b) Á brázoljuk a függvényt! A lefelé nyíló p arab o lán ak X = 4 -ben van zérushelye. E zért először kiszá
m oljuk a függvény h a tá ro z o tt in teg rá lját a [0; 4] in terv allu m b an , m ajd e h h e z h o zzáadjuk a függvény
[4; 6 ] in terv a llu m ra vonatkozó in teg rá lján a k a -1-szeresét.

De egyszerűbben is szá m o lh atu n k . Az a) részben k ap o tt e re d m é n y ism ereté b en biztos, hogy az x ten

gely „fölötti” te rü le t m egegyezik az x tengely „alatti” terü lettel. E zért a k e re se tt te rü le t a függvény [0;
4] in terv a llu m ra eső h a tá ro z o tt in teg rá lján a k é p p e n a kétszerese.
4. . 4 r , n4
T =2• + 2x jdx = j V * 2 + 4 x)dx = ( _ M + 3 2 ) - ( 0 ): 32
~ t + 2x2 3
3 . Szám ítsuk ki az f ( x ) = x 2 és g(x) = yfx függvények görbéi által közbezárt terü letet!
M EG O LD Á S:
Á brázoljuk m in d k é t függvényt egy k o o rd in áta ren d sze rb en . A két függvény grafik o n ja az o rigóban és
x = 1 -ben m etszi egym ást. Ezek szerin t a keresett te rü le te t úgy k a p h a tju k m eg, h a az x 2 függvény
h atáro zo tt in teg ráljából kivonjuk a y[s^ függvény h a táro zo tt in teg rá lját a [0 ; 1 ] in terv allu m b an .
4 . Szám ítsuk ki az f ( x ) = x 2 - 6x + 5 és g(x) = - x 2 + 4x - 3 függvények g ö rb éi által közbezárt terü letet.
M EGOLDÁS:
L egelőször ábrázoljuk a két függvényt egy k o o rd in áta ren d sze rb en . A két függvény grafikonjának
egyik m etszésp o ntja x = 1 -ben van (itt eg y ébként m in d k ét függ v én y n ek egyben zérushelye is van), a
m ásik p ed ig x = 4 -ben.

A függvényeket ábrázolva észrevehetjük, érdem esnek látszik m indkét függvény görbéjét 4-gyel feljebb tolni;
ezzel a keresett terü let m éretén nyilván nem változtattunk sem m it. Ekkor az „új” függvények:
/ j (x) = x 2 - 6x + 9 és (x) = - x 2 + 4 x + 1. Ezeket látjuk a jo b b oldali ábrán. Ezek u tá n a keresett T terület:
4 4 4
T = j"(—x 2 + 4 x + 1)dx - J(x2 - 6 x + 9 )dx = J(—!2 x 2 + 1 Ox - 8 )dx =
-2 x á
+ 5x - 8 x = ( - l f + 8 0 - 3 2 ) - ( - | + 5 - 8) = 9
5 . Legyen f ( x ) = A x + B és legyenek 0 < a < b valós szám ok. Igazoljuk, hogy ek k o r

b
M EG O LD Á S:
V
j ( A x + B)dx ■ A x ' + Bx <A b 2 + Bb

r ^ - + B a ) = ^ - ( b 2 - a 2) + B ( b - a ) -
= {b - a ) ^ ( b + a) + fi) = (b - a) •/
M E G JE G Y Z É S : Az f (x) függvény grafikus k ép e egy egyenes; a k ereset h atá ro z o tt in teg rál p ed ig egy
derék szö g ű tra p é z te rü le te (lásd ábra).
A trap éz m agassága (b —a) , a p árh u zam o s oldalai összegének a fele p e d ig egyenlő a középvonalával,
am i n em m ás, m in t az a helyen felvett függvényérték. íg y a te rü le te valóban: (b —a) ■f ^ j .
E fejezet első részéb en m e g h a tá ro z tu k a sinx és cosx függvények deriváltját. E n n ek felhasználásával

a d ó d n a k e fü g g vények h a táro zatlan integráljai:
j"sin xdx = - c o s x + C és J"cosxdx = s in x + C .
Számítsuk ki pl. az / (x) = sin x függvény görbéje és az x tengely közötti terü le te t a [0; n ] intervallum ban.
7U 71
js in x d x = [ - c o s x ] = (—c o s tt) —(—c o s 0) = l - ( - l ) = 2 .
0 0

Mivel szorzatfüggvény d eriv á ltja n em egyenlő e függvények d eriv áltjain ak szorzatával, ezért a szor
zatfüggvény h a táro zatlan in te g rá ljá n a k kiszám ítása sem egyszerű dolog. M in d en ese tre m u ta tu n k egy
speciális esetet egy ilyen típ u sú in te g rá l kiszám ítására.
1. H a az in te g rá la n d ó függvény f n (x)- f (x) alakú, akkor
\ f n { x ) f (x)dx : r
n +1
Ezt könnyen ellen ő riz h etjü k , h a a közvetett függvény deriválási szabálya sze rin t differenciáljuk az
egyenlőség jo b b oldalát.
L egyen pl. g(x) = 2x ■\ j x 2 + 3 . H a f ( x ) = x 2 + 3 , ak k o r / (x) = 2 x , így
Jg-(x)dx = J / 2 (x) ■f (x)dx = | ■f i (x) + C = | • -^(x2 + 3 ) 3 + C .
N ézzük m in d ezek u tá n az in teg rálszám ítás két fontos alkalm azási te rü le té t.

H a az f(x) folytonos függvény g ö rb é jé t k ö rb efo rg atju k az [a; b\ in te rv a llu m b a n az x tengely körül
360°-kal, ak k o r a k eletk ezett fo rg ástest V térfogata:
b
V = ti j'f 2(x)dx .
a
A lkalm azzuk ug y anazt a g o n d o la tm e n e te t, m in t am it a h atá ro z o tt in teg rá l értelm ezésén él is tettünk.
z .
!Z
[7
a = x 0 xi x 2 x 3 x 4 ............................. b =Xn
H a az / függvény görbéjét körbeforgatjuk az x tengely körül 360°-kal, akkor a beírt és köré írt téglalapok
egy-egy h en g e rt alkotnak, ezek a beírt, ill. körülírt hengerek. H a a beírt h en g erek térfogatának összege vn ,
a körülírt hen g erek térfogatának összege Vn , a keresett forgástest térfogata pedig V, akkor nyilván
vn —< V —rn
<V *
Az egyes in terv a llu m o k o n a b e írt és k ö ré írt h e n g e re k m agassága két szom szédos o sztó p o n t távolsága,
vagyis az í-edik in terv a llu m o n : xi Az i-edik in terv a llu m o n a b eírt és k ö ré írt h e n g e re k sugarai
wi: , illetve M ,. E kkor te h á t
9 9 9 9 9
v„ = m,f 7t(Xj - x0) + m 2 tt(x2 - x ,) + n(x3 - x2) + ...... + mnn(xn - x ri_l ) = > mi n(xt - x ^ )
i 1
es
IV
Vn = M f n ( x i - x0 ) + M l tu(x 2 - x ,) + Aíf rc(x3 - x 2 ) + ...... + M%n(x„ - xn_{) = ^ M ‘fn(x.t - x ^ )

i= 1

K im u tath ató , hogy h a / folytonos az [a\ b] in terv allu m b an , a k k o r n - » co esetén vn és Vn h a tá ré rté k e

m egegyezik, így ez n e m le h e t m ás, m in t a k eresett V térfogat:
lim vn = lim Vn = V , azaz V = n \ f 2(x)dx .

n-> 00 n-»oü J
P éld ak én t vezessük le az egyenes csonkakúp térfo g atát a k ap o tt e re d m é n y alapján. Legyen az alap- és

fed ő k ö r su g ara R és r, a m agasság p e d ig m.
H elyezzük el a cso nkakúp alk o tó ját egy k o o rd in áta ren d sze rb en :
Az ábráb ó l k ö n n y en leolvasható, hogy az / (x ); R - r x + r függvényt kell körbe fo rg a tn u n k az x te n

m
gely k ö rü l a [0; m\ in terv a llu m b an , hogy m eg k ap ju k a cso n k ag ú la V térfo g atát. Az előzőek alapján:
wí 2 m / o 9 \
(R-r) x 2 r(R-r)x
V = ti •x + r j dx = 7t | ■+ r dx =
( R - r ) 2x A r(R —r)x2 2
-------- 5 ---- + —---------— + r x
3m m
= 2 & - ( ( R - r f + 3r(R - r) + 3 r2) =
= ^ - ( R 2 + r 2 - 2Rr + 3Rr - 3 r 2 + 3 r2)
= S L K. ( R2 + r 2 + Rr)
ó
Másik alk alm azásként valam ely / folytonos függvény és az x tengely közötti te rü le t súlypontjának ki
szám ítási m ó d ját m u ta tju k m eg.
Legyen / > 0 folytonos függvény az [a; b] interv allu m o n . E kkor - a m in t az pl. bárm ely függvény-
táblázatból kiolvasható - az / függvény görbéje és az x tengely közötti te rü le t S súly p o n tján ak xs és ys
k o o rd in átái az [a; b] in terv allu m b an :

ys
j*f (x)dx J f(x)dx
H a táro zzu k m eg pl. az f (x) = - x 2 + 4 függvény x tengely „fölötti” részén ek a sú ly p o n tját, azaz an n ak
koordinátáit!
A lefelé nyíló p a ra b o la és az x tengely közötti te rü le t sú ly p o n tján ak x k o o rd in á tá ja - a szim m etriái okok

m iatt - nyilván 0 . Az y k o o rd in á ta kiszám ításához
2 2
i - j"(-x 2 + 4)2<ix J(x 4 - 8 x 2 + I6)dx

-2 -2
| ( - x 2 + 4 )dx | (—x 2 + 4 )dx

-2 -2
Mivel a szám lálóban és a nev ező b en is p áro s függvény szerepel, e z é rt a [-2; 2] in terv a llu m helyett ve
h e tjü k a kérdéses in te g rá l k étszeresét a [0 ; 2 ] in terv allu m o n . íg y a szám láló
2 2 2
-i-- J (x 4 - 8 x 2 + 16)dx = l 2 - j*(x 4 - 8 x 2 + I6)dx = J(x 4 - 8 x 2 + \6)dx

-2 o
= ( M _ a . + 32) - ( 0 ) = 256
i - i r +l6x 15

a n a l íz is AMI AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEKBŐL - EDDIG - KIMARADT
2 2
r
J ( - x 2 + 4)dx = 2 ■j"(-x 2 + 4 )dx = 2 ■
-2 0
_ -t + 4x_ =2'H
\ *-*'M /
0
T e h á t az S s ú ly p o n t^ k o o rd in átája:
256
15
>s = 32 W " k =i = l6 ’ így S(0; l6)-
3
V égezetül n éz zü n k az in teg rálszám ításró l tan u ltak k al kapcsolatban n é h á n y gyakorló feladatot.
4 . F. 2 1 . Az / ( x ) = - x 2 + 4 függvény és az x tengely által közbezárt területet milyen arányban osztja

két részre az y = x + 2 egyenes?
M EG O LD Á S: E lőször áb rázo lju k a függvényeket.
E lőször kiszám ítjuk a p a ra b o la alatti T te rü le te t, m ajd az egyenes, a p arab o laív és az x tengely közötti
(besatírozott) T t terü le te t.
T = | ( - x 2 + 4 )dx = 2 • J í - .t 2 + 4)dx = 2
l =2- ( - f +8) - (0)=f '
-2 0 L 0
A Tx te rü le t egy 3 befo g ó jú egyenlő szárú derék szö g ű három szögből, v alam in t az [1; 2] interv allu m b an
a p arab o la alatti te rü le tb ő l áll.
2
7, = | + j"(-x 2 + 4)dx = - | 37
- 4 r- + 4x = | +i - 6
32 37
T -7 Í 27
A k eresett arány:
37 37
6

4 . F. 2 2 . Adott az f ( x ) = x + 4x + 6 függvény. Ennek megrajzoltuk az y tengellyel való metszéspont
H jában az érintőjét. Határozza meg a függvénygörbe, az érintő, az x tengely és az x = - 3 görbék által

közbezárt síkidom területét!
M EG O LD Á S: Az f(x) függvény y tengellyel való m etszéspontja P(0; 6 ). Az é rin tő m m ered ek ség e az /

függvény deriv áltja az X = 0 helyen.
/ '( * ) = 2x + 4 -> / (0) = 4 .
T e h á t az é rin tő egyenlete: y - 6 = 4x, azaz ji = 4x + 6 .
y
Az é rin tő o tt m etszi az x ten g ely t, ah o l 4 x + 6 = 0 , azaz x = ™ -ben. A k e re se tt te rü le te t úgy kapju k
Q
m eg, hogy a p a rab o la [-3; 0] in te rv a llu m ra vonatkozó h a táro zo tt in teg ráljáb ó l lev o n ju k a 6 , ^ befo
gójú derék szö g ű h áro m sz ö g terü le té t.

VI
T = j"(x2 + 4x + 6 )dx - + 2 x 2 + 6x (0 )-(-9 + 1 8 - 1 8 ) - | = |

ó
4. F. 2 3 . Az ábrán egy cég lógóját láthatjuk. Ez a geometriai alakzat a sinx és cosx függvények gör
H béi közötti terület két szomszédos metszéspont között. Mekkora ez a terület, ha a koordinátatenge
lyeken az egység 1 cm?
M EG O LD Á S: A k érdéses ta rto m á n y te rü le té t az x tengely felezi.

Mivel a két függvény -—-ben m etszi egym ást, ez ért a sin* függvény rrj in te rv a llu m ra eső h atáro
zott in teg ráljáb ó l kell k iv o n n u n k a cosx függvény JL JL in te rv a llu m ra vonatkozó h a táro zo tt integrál-
4’ 2
já t, m ajd a k ap o tt e re d m é n y t szorozzuk 2 -vel.
* * 7t
T = sin x d x - cosxdx = [ - c o s x ] * - [ s i n x ] 2 = (-c o s t i - ( - c o s - j ) ) - ( s i n
J J 4 ~A
T e h á t a k eresett terü le t: 2 T = 2yj2 « 2,82 cm 2.
4 . F. 2 4 . Forgassuk körbe az / ( x ) = sin x függvény görbéjét az x tengely körül 360°-kal a [0;
H
ti ]
intervallumban! Számítsa ki a keletkezett forgástest térfogatát!
71
M EG O LD Á S: Az alábbi h a tá ro z o tt in te g rá lt kell kiszám ítanunk: V = j s in 2 xdx .
o
E lőször alakítsuk át s i n 2 X -t, kiindulva a cos2x = cos 2 x - sin 2 x azonosságból. Ezzel
cos2 x = l - 2 sin 2 x , azaz sin 2 x = ^ ~ c° s .
n 7l 71 7t 71
cos 2 x <lx ■ s in 2 x
T ehát F = Jsin 2 xdx = J— [coí 2 x dx = X = | - 0 - ( 0 - 0) = |
J 2 _2 _0 L 4 J
0 0
T e h á t a k eresett V térfo g at: V = js in 2 xdx = x - cos x sin ]oIt
132 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, wvyw.dft.hu

EGYENES U TA Z EGYETEMRE ANALÍZIS
4 . F. 2 5 . Legyen f ( x ) = yfx . Számítsa ki a függvény görbe és az x tengely között a [0; 4] interval
H lumba eső területrész súlypontjának a koordinátáit!
M EG O LD Á S: Az alábbi tö rte k é rté k é t kell kiszám olnunk:

‘i
^Xyfxdx
2
o
ys
xdx j'yjxdx
0
A nevezők: l dx ■ 16
3 '
o
3
Az xs számlálója: j x 2ű!x
2 . xf
5 =15 - 3 2 = ^5
Az számlálója: = -|-8 = 4.
o Jo
Ezek szerint az S sú ly p o n t k o o rd in átái: xs = • ^ • = ^■ = 2 ,4 , ys = -y|r = -|- = 0 ,75 .

T
4 . F. 2 6 . Tekintsük az f ( x ) = \fx függvény görbéje és az x tengely által közbezárt területet a [0; a]
■ intervallumban. Határozza meg az a paraméter értékét, ha tudjuk, hogy e területrész súlypontja illesz
kedik az y = ~ x egyenesre!
M EG O LD Á S: A feltételek sze rin t ys = ■xs , azaz

'1
i - Jxdx j'xyfxdx
o _ J_ _ö azaz jxűíx = J x 2 ű!x.
2 '
0 0
jV xdx j'\fxdx
a
|~x2 " 9
— ■X2
2 5
0
r~ 5
In n e n v a = - j , te h á t az a p a ra m é te r k eresett értéke: a =
16'

Analízis. kombinatorika, gráfok, valoszíníiseg-számítás és sta'isztika: e témakörök abban hasonlítanak
egymásra, hogy a középiskolai érettségi követelmények között nem szerepeltek hangsúlyosan - eddig.
A kétszintű érettségi azonban e témaköröket is a I.ö\etelmények szerves részévé tette. így majd'
minden, matematikából érettségiző diák találkozhat ezek kihívásánál.
A kiadvány abból a felismerésből is született, hogy a felsőoktatásban - ott, ahol m atem atikát fő- vagy
alapozó tárgyként tanulják - igen sok hallgatónak e t m akorók oko zák a legtöbb gondot.
A sikeres érettségi és a sikeres felsőoktatási évek érdekében a tételek és definíciók mellett számos
"példamegoldas, mii.lafeladat is segíti az anyag feldolgozását, a példák megold iának részletes kidolgo
zása pedig a tanultak elmélyítését. Több érdekes, gondolkodtat) feladat a m ind' unapi élet prob
lémáiból merítve kalauzul ja a? olvasót a m atem atika világában.
BFNungarw
■II. Nemzetközi Könyvf zti

o k’a t.:\' novelest
ségi gória

Gerőcs László, Vancsó Ödön - Új Témakörök Az Érettségin - Matematika - Ami Az Érettségi Követelményekből Eddig Kimaradt (Kombinatorika)

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gerőcs László, Vancsó Ödön - Új Témakörök Az Érettségin - Matematika - Ami Az Érettségi Követelményekből Eddig Kimaradt (Kombinatorika)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

dr.

Ami az érettségi követelményekből eddig kimaradt

fliz egyenes út az egyetemre

KIADJA A DFT-HUNGARIA KÖNYVKIADÓ A K Ö N Y V R É S Z L E T E IN E K

ISB N 963 9473 89 8

KIADÁS ÉVE: 2006

A K É ZIR A T LEZÁRÁSÁNAK ID Ő P O N T JA 2005. D E C E M B E R

KOMBINATORIKA (Gerőcs László) 7

g Definíció g Tétel g Feladat g Megoldás

f i . / 1. Egy iskolai futóverseny döntőjébe 6 diák jutott: A, B, C, D, E és F. A döntő utolsó másodper-

1. F. 7 . Régen Magyarországon az autók rendszámtáblája 2 betűből és 4 számjegyből állt. Miből volt

1. F. 8 . Adott 2 párhuzamos egyenes, mindkettőn kijelöltünk 5 db pontot. Képeztük az összes olyan

ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 9

H Megállapodunk abban, hogy 01 = 1.

H 2 1. T. 1 . A fent vázolt gondolatmenetből következik, hogy n db különböző elem permutációinak száma n!

De ugyanez a p erm u tá ció a d ó d ik ak k o r is, h a a p i , p 2, pz ceru zá k n ak u g y an e b b en a hatos e lre n d e ­

H az elemek egy sorba rendezését ismétléses permutációnak nevezzük.

A fenti p éld áb a n alkalm azott g o n d o la tm e n e te t követve k ö n n y en b e lá th a tju k az alábbi tételt:

M indezek ism ereté b en nézzük m eg a bevezetőben szereplő első h á ro m feladatot.

H nek. íg y 4 elem et kell so rb a re n d e z n ü n k , am it 4!-féleképpen te h e tü n k m eg. Mivel m in d en h á­

A 32-re végződök szám a: - |j —120 . Az 52-re végződök száma: gpgj —60 .

ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 11

ISMÉTLÉS NÉLKÜLI VARIÁCIÓK, KOMBINÁCIÓK

elnök titkár jegyző

A ndrás Kati Béla

A ndrás Béla Kati

Kati A ndrás Béla

Kati Béla A ndrás

Béla A ndrás Kati

Béla Kati A n d rás

l . T . 3 . n elem k- ad osztályú ismétlés nélküli variációinak a száma:

12 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, www.dft.hu

1. T. 4. n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációinak a száma:

úgy, hogy a s o rre n d szám ít, a lehetőségek száma: =

H re n d je lén yegtelen, e z é rt a 2 fiút és a 2 lányt

' 1 2 ^ '1 4 N 12! 14!

fiú\, lányx fiú 2, lányx

T e h á t az osztály tanulói közül a p á ro k a t 2 -6 0 0 6 = 12012-félek ép p en választhatjuk ki.

ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 13

(Ezt úgy k ap ju k m eg a leg k ö n n y eb b en , hogy a m ara d ék h e ­

M EGJEGYZÉS: 1 . T erm é szete se n , h a a bástyák különbözők, a k k o r a lehetőségek szám a: 6 4 • 4 9 • 3 6 .

Először azt szám oljuk össze, h án y d b 5 találatunk lesz a szelvények között.

14 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, www.dft.hu

tu n k ki (hiszen a kiválasztás so rre n d je lényegtelen). Egy a d o tt 4-eshez a hiányzó 2 db x-et 39 helyre

találatos szelvények szám a: J •í ^ j = 4 ' 21^377 =

sen van, ak k o r e két csúcsot -félek ép p en választhatjuk ki. M in d en kiválasztott p o n tp á rh o z a

m ásik eg y enesen 5 -félek ép p en választhatjuk ki a h a rm a d ik csúcsot.

De p o n to san u g y an en n y i h áro m sz ö g et k a p u n k , h a a h áro m szö g n ek két csúcsa a m ásik egyenesen van.

így az összes lehetséges h áro m sz ö g ek szám a: 5 •I ^ I■2 .

N égyszögek esetében m in d k é t eg y en esen 2-2 p o n to t kell választanunk. Ezt m in d k é t egyenesen ^

K érdés, m elyik szám nagyobb: 5 • •2 vagy

Mivel 5 ,Q . 2 = 10._ ^ _ = 1 0 .4_5= 1 0 0 & g j = _5^_._5^_ = 1 0 ._1 0 = 1 0 0 s

ez ért p o n to san u g y an an n y i h á ro m sz ö g keletkezik, m in t négyszög.

ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 15

ISMÉTLÉSES VARIÁCIÓK, KOMBINÁCIÓK, BINOMIÁLIS TETEL

jezéseket, am elyeket b in om iális együtthatóknak is szoktunk nevezni.

16 DFT-Budapest, tel.: 06 (1) 473-0769, vwvw.dft.hu

1. D. 7. Pascal-háromszögnek nevezzük a természetes számok alábbi elrendezését:

K önnyen észre vehetjük, hogy az egyes felbontásokban eg y ü tth ató k k én t é p p e n re n d re a Pascal-három ­

ÉRETTSÉGI VIZSGA-ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMOK A TANKÖNYVSZERZŐKKEL 17

2. ( n ) E n n ek igazolását k étfélek ép p en is m eg teh etjü k .

De úgy is b e lá th a tju k az egyenlőséget, h a m eg g o n d o lju k a n n a k k o m b in ato rik ai tartalm át: j ^ j je le n ­

3 . írju n k a binom iális tételb en szereplő a és b helyére 1-et 1-et. E kkor

ín> '71 ~ 0 "n -r

De ugyanez a p erm u tá ció a d ó d ik ak k o r is, h a a p i , p 2, pz ceru zá k n ak u g y an e b b en a hatos e lre n d e

H nek. íg y 4 elem et kell so rb a re n d e z n ü n k , am it 4!-féleképpen te h e tü n k m eg. Mivel m in d en h á

(Ezt úgy k ap ju k m eg a leg k ö n n y eb b en , hogy a m ara d ék h e

K önnyen észre vehetjük, hogy az egyes felbontásokban eg y ü tth ató k k én t é p p e n re n d re a Pascal-három

De úgy is b e lá th a tju k az egyenlőséget, h a m eg g o n d o lju k a n n a k k o m b in ato rik ai tartalm át: j ^ j je le n

1 . M. 1 1 . Azt a 10 helyet, am elyet a 14-ből eltaláltu n k -félek ép p en választhatjuk ki. E 10 db hely

re te h á t csak eg y félek ép p en v álaszthatunk az 1, x, 2 közül. A további 4 hely m in d eg y ik ére kétféle leh e

H a a te tra é d e r alapja az n p o n tú síkra illeszkedik, ak k o r n p o n t közül kell h á rm a t kiválasztani a kivá