Szövegértési feladat

Albrecht Dürer művészete – a gótika és a reneszánsz határán

Dürer önarcképe 13 éves korából Önarckép iringóval (1493)

Ifjabb Albrecht Ajtósi Dürer bajor festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író,
idősebb Ajtósi Albert aranyműves fia volt. A korai reformáció Bajorországának egyik
híres művésze, a német reneszánsz legismertebb képviselője külföldön is. Művei
elsősorban portrék, oltárképek és vallásos témájú festmények, de rézkarcokat,
fametszeteket, könyvillusztrációkat és önarcképeket is készített.

Kortársai az ókori görög festőhöz, Apellészhez hasonlították, aki Nagy Sándor udvari
festőjeként mestere volt a körvonalrajznak és a színhatásoknak is, holott állítólag
csak négy színt használt: a vöröset, a fehéret, a feketét és a sárgát. Az uralkodón
kívül a görög istenek, színészek és hetérák, de önmaga is festői téma volt számára,
de képeit csak hírből ismerjük, azok nem maradtak fenn.

A kortársak Dürer réz- és fametszeteinek kivételes ábrázolóerejét,

részletgazdagságát is dicsérték. Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat
(1498), őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német
rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz
rézmetszetet készített, s ezeken a szürke különböző árnyalataival szinte festői
tónusokat hozott létre.[1]

Életének fontosabb eseményei

Apai családja a Gyula melletti Ajtósról (Eytas) származott, a falu nevét a család mint
nemesi előnevet használta („ajtósi” németül Türer). Apja 1450 körül telepedett le
Nürnbergben. A város 20 ezer lakosával akkoriban jelentős városnak számított, és
széleskörű autonómiával rendelkezett. A városi élet egyedüli függősége az volt, hogy
a császárnak adóztak. Kereskedőik élénk kereskedelmet folytattak Flandriával és
Itáliával, Lengyelországgal és Magyarországgal. Készítettek itt zsebórát,
lőfegyvereket, de volt itt csillagvizsgáló is és itt készítették el az első glóbuszt. A
Dürer családban hagyomány volt az ötvösmesterség, amit az 1471. május 21-én
1
született művész is kitanult. Néhány évig édesapja aranyműves-műhelyében
dolgozott. Korán megmutatkozott kiváló rajzkészsége. 13 éves korában újszerű
rajztechnikát dolgozott ki, az ezüstvesszőt, ami semmiféle javítási lehetőséget nem
engedett meg a rajzolónak. Ezzel a technikával készítette első önarcképét is. 1486
és 1490 között Michael Wolgemut német festő és grafikus nürnbergi műhelyében
ismerte meg a fametszés technikáját, majd más városokban vándor- és tanulóévek
következtek. Freiburg, Colmar, Bázel és Strassbourg voltak további tanulóhelyei.
Bázelben 250 könyvillusztrációt készített aprólékosan kidolgozott technikával.
Szakított a grafikai ábrázolás korábbi formai egyszerűségével. Strasbourgban
festette meg a nyugati művészet egyik korai önarcképét, az Önarckép iringóval című
festményt. A kép valószínűleg menyasszonya számára készült, mert az iringó a
házastársi hűség jelképe. Vándorévei alatt feltehetőleg a Rajna középső vidékére és
Németalföldre is eljutott.

1494 májusában visszatért Nürnbergbe, és feleségül vette Agnes Freyt, egy bankár
unokáját, patríciuscsalád sarját. Felesége nagyapja a Mediciek nürnbergi képviselője
volt, de Ágnes házassága idején már nem voltak gazdagok. 1494-ben megismerte az
akkor Nürnbergben tartózkodó Bölcs Frigyes szász választófejedelmet, aki élete
végéig legfőbb megrendelője lett. 1495-től oltárképeket és portrékat festett. 1498-ban
készített 15 fametszetet a bibliai apokalipszisről. Mivel a metszetekről több másolat is
készíthető, a művész és családja Európa több nagyvárosában értékesítette az
alkotásokat, és Dürer ismert művész lett a kontinensen. Metszetei készítésekor finom
kidolgozottságra, technikai tökéletességre törekedett. Festői ars poéticája szerint a
természet maga a tökéletesség, a festő csak megpróbálhatja ezt a tökéletességet
életre kelteni. Ez a szemlélet tükröződik e korban készült festményein, metszetein,
akvarelljein. Egyszerű természeti tárgyakat, füveket, virágokat, madarakat, állatokat
is úgy rajzolt meg, mint a természet csodáit.

1494 őszén, minden bizonnyal kolera elől menekülve tette meg első útját Velencébe.
Útközben egyfajta útinaplóként csodálatos akvarelleket festett. Az itáliai művészettel
való találkozása meghatározó volt egész munkásságára. Itáliában vált
meggyőződésévé, hogy a festőnek tanult, olvasott, művelt embernek kell lennie.
Művészetelméletet, anatómiát tanult, megismerkedett a perspektivikus ábrázolás
szabályaival. Később humanista tudósok is barátjukká fogadták.

Dürer: Trento (Trident) vára

2
Első, 1495 körül készített rézkarcain Andrea Mantegna hatása érezhető. Bölcs
Frigyes megbízásából készítette 1504-ben a wittenbergi palota kápolnájának nagy
szárnyasoltárát, melynek középrésze, a Királyok imádása nagyszerű példája
művészetének.

Második velencei útja (1505–1507) során elsajátította a reneszánsz művészet

formanyelvét, lemondott az egyetlen szépségideálról és a variációk sokféleségében
kereste a művészi tökéletességet. Már híres művészként érkezett Itáliába, és eljutott
Bolognába, Ferrarába, talán Rómába is. Velencei tartózkodása alatt festette a német
kereskedők San Bartolomeo-templomában a Rózsafüzérünnep című oltárképet,
melynek az egész város a csodájára járt. Velence évjáradékot ajánlott fel neki, hogy
telepedjen le, de Dürer 1507-ben visszatért Nürnbergbe.

Rózsafüzérünnep

15 hónapig tartó velencei útja után 1509-ben megvásárolt nürnbergi háza nemcsak
lakóházként, hanem műhelyként és boltként is működött. Itt lakott feleségével,
anyjával, segédeivel és inasaival együtt. Az eredeti állapotába helyreállított házban
ma múzeum működik.

Az Albrecht Dürer-ház Nürnbergben

1512-től Miksa császár udvari könyvillusztrátoraként dolgozott, és a császártól

évjáradékot kapott.

3
1515-ben Johann(es) Stabiusszal és Conrad Heinfogellel együtt elkészítette az első
tudományos csillagtérképet. Társai a koordináta-rendszert szerkesztették és a
csillagokat pozicionálták, Dürer pedig a csillagképek rajzait és a metszeteket
készítette el. A térkép nemcsak tudományos, hanem művészeti szempontból is
jelentős.

Dürer művészi sokoldalúságára jellemző, hogy szobrot és domborműveket is

tervezett, de serlegek, vázák, ékszerek, pecsétek tervezését is elvállalta. Egy ház
tervrajza vagy a nürnbergi városháza berendezésének terve sem volt idegen tőle.

1514-ben készült Melankólia című metszetén található egy bűvös négyzet, amelynek
minden sorában és oszlopában a számjegyek összege 34. Ezt a négyzetet sokan
másolták és talizmánként hordták a középkorban, mert úgy hitték, viselőjüket
megóvja a bajoktól.

Dürer Melankólia című metszete és a kép bűvös négyzete

1519-ben Nürnberg nem fizette tovább a művész évjáradékát, amit minden évben a
császári adóból vontak le korábban, ezért 1520-ban feleségével együtt
Németalföldre utazott, hogy V. Károllyal megerősíttesse a Miksa császártól korábban
kapott életjáradékot. De meglátogatta a gazdagságukról híres németalföldi városokat
és megismerkedett a kor legjelentősebb németalföldi festőivel, valamint találkozott
Rotterdami Erasmussal is. Kései művein nyomot hagyott a németalföldi festészet
technikája, színvilága és kompozíciós stílusa.

Szellemi hagyatékként 1526-ban Nürnberg város tanácsára hagyta Négy apostol

címen ismert két táblaképét, amelyekre az Újszövetségből vett idézeteket írt Luther
Márton fordításában.1518-ban Luther Nürnbergben tartózkodott, s Dürer neki
ajándékozta néhány metszetét. 1520-ban németalföldi útja során megszerezte a
4
reformátor néhány fontos írását. Az egész életében hívő keresztény Dürert
megragadták Luther tanai, és bár Nürnberg polgárainak többségével néhány
tanítványa is csatlakozott a reformációhoz, ő haláláig katolikus maradt.

Élete vége felé elméleti műveinek kiadásával foglalkozott. Írt instrukciókat a napóra
készítéséről, a körzővel és vonalzóval mérés tudományáról. Utolsó munkája az
Értekezés az emberi test arányairól című írás volt, amelyben barátja és kollégája,
Jacopo de’ Barbari elméletét is felhasználta az emberi test arányainak matematikai
leírásával.

1528. április 6-án érte a halál. Felesége szüleinek kriptájában helyezték örök
nyugalomra, a nürnbergi Szent János-temetőben. Sírfeliratának szövege: Mindaz,
ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.

Feladatok

1. A budapesti Városliget egyik utcája az Ajtósi Dürer sor.

a) Fogalmazza meg a szöveg alapján a név magyarázatát!
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
b) Miért méltó dolog Magyarországon is utcát elnevezni Dürerről?
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………

2 pont

2. A szöveg alapján miben hasonlított és miben különbözött Apellész

művészetétől Dürer alkotói tevékenysége? nevezzen meg 2-2 hasonlóságot
és különbséget!
a) hasonlóságok:
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
b) különböző, eltérő sajátosságok:
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………

4 pont

5
3. Mi az iringó szó konkrét és jelképes jelentése? Tanulmányozza Dürer 1493-as
arcképét is!

…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………

2 pont

4. Milyen mai államokban járhatott, és melyekben nem járhatott Dürer az

életrajza alapján? Nevezzen meg egy-egy városnevet vagy más tényt az
életrajz alapján, ami bizonyítja, hogy Dürer volt abban az országban!

Svájc:……………………………………………………………………………………
Németország:………………………………………………………………………….
Belgium:………………………………………………………………………………..
Hollandia:………………………………………………………………………………
Dánia:…………………………………………………………………………………..
Olaszország:…………………………………………………………………………..
Franciaország:…………………………………………………………………………

4 pont

5. Nevezzen meg öt olyan festői-alkotói technikát, amellyel Dürer képeket

alkotott!
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………

2 pont

6. Hányféle mestersége, foglakozása lehetne Dürernek a mai világban? Sorolja

fel ezeket a foglalkozásokat!

mesterségeinek, foglalkozásainak száma:………………………………………..

fajtáik:………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………

3 pont

6
7. Írjon néhány szavas tartalmas kiegészítést képaláírásként Dürer lakóházának
képéhez!

……………………………………………………………………………………….
2 pont

8. Milyen változásokon ment keresztül az idők során Dürer festői ars poeticája?
Említsen legalább két jellemző alkotói törekvést!

…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………

4 pont

9. Igaz vagy hamis? I vagy H-betűvel minősítse az alábbi állításokat!

 Dürer a korabeli Európa meghatározó országaiban járt

………………….
 Kevés önarcképet festett . ..
………………
 A csillagászat és a matematika is érdekelte
……………………
 Az itáliai, az angol és a németalföldi festészet egyformán hatott rá
……….
 Velence szerette volna letelepedésre bírni Dürert
……………………
 Három császár udvari festője volt
……………………
 A Rózsafüzérünnep és a 13 éves kori önarckép is ezüstvesszővel
készült.

……………………

 Dürer találkozott Luther Mártonnal, de nem lett lutheránus

……………………

4 pont

7
10. Milyen rejtve megfogalmazott, ki nem mondott tisztelet rejlik Dürer
sírfeliratában: Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van
eltemetve.
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………

2 pont

11. Egészítse ki a szöveg információi alapján a hiányos mondatokat!

Dürert matematika iránti érdeklődése …………………………….című képével
igazolható. ………………………….. császár és ……………………………….
szász választófejedelem is adott megbízásokat számára. Velencébe tartván
átutazott az észak-itáliai ………………………. városán is, ahol később a
katolikus egyház megújításán dolgozó zsinat ülésezett.

4 pont

12. Fogalmazza meg 8-10 mondatban Dürer képzőművészeti munkásságának

összegzését lexikonszócikként egy képzőművészeti kislexikon számára!
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………

7 pont

8
 40 pont

Szövegértési feladat megoldása: Albrecht Dürer művészete

1. a) Családja a 15. század közepén a magyarországi Ajtós községből vándorolt ki

Németországba. (1 pont)
b) Mivel apai családja Magyarországról származik, a család magyar gyökereire
büszkék lehetünk. (1 pont)
2. Hasonlóságok:
 Dürer is volt udvari festő
 Ő is mestere volt a körvonalrajznak.
 Vallási témájú képeket ő is festett.
 Önarcképeket ő is festett vagy rajzolt. (2x1pont)
Különbségek:
 Dürer metszeteket is készített
 Metszetein egyetlen szín árnyalataival is festői tónusokat hozott létre.
 Színes képein négy színnél többet használt.
 Képeit nem csak hírből ismerjük, fennmaradtak. (2x1 pont)
3. Konkrét jelentés: ernyős virágzatú, kék vagy fehér virágú szúrós, tüskés növény
(a virág
vagy növény szó is elégséges válasz). (1 pont)
Jelképes jelentés: a házastársi hűség jelképe (1 pont)
4. Svájc: Bázel; Németország: Nürnberg, Freiburg, Colmar, a Rajna középső vidéke;
Belgium és Hollandia: az egykori Németalföld utódállamai, ahol Dürer is járt,
Rotterdami Erasmussal is itt találkozott; Dániában Dürer nem járt; Strasbourg
Franciaországban van; Olaszországban sem járhatott, mert ez az ország 1861-ben
jött létre, korábbi neve Itália (nem országnév), és Dürer Velencei Köztársaság
városállamában járt. Bologna és Ferrara a 15. században a Pápai Állam
fennhatósága alá tartoztak.
(2 jó válasz 1 pontot ér, Belgium és/vagy Hollandia 1 pont, adható összesen 4 pont.
Fél pont nem adható)
5. Olajfestmény, ezüstvessző rajz, akvarell, fametszet, rézmetszet.
(1-2 jó válasz: 0 pont; 3 jó válasz: 1 pont; 4-5 jó válasz: 2 pont)
6. 7 foglalkozás (1 pont).
Aranyműves, festő, grafikus, könyvillusztrátor, belső építész, író, könyvkiadó
(3 jó válasz: 0 pont, 4-5 jó válasz: 1 pont, 6-7 jó válasz: 2 pont)

7. Lakóház, műhely és bolt, ma múzeum.

(1 pont adható, ha a válasz legalább három szóból áll, további 1 pont, ha a válasz
informatív tartalmú)
9
8. Más szavakkal is lehet válaszolni:
 A természet tökéletességének életre keltése.
 Lemondás az egyetlen szépségideálról, a művészet sokfélesége válik az
eszménnyé.
(1 jó válasz 2 pontot ér, adható összesen 4 pont)
9. A válaszok sorrendjében: I,H,I,H,I,H,H,I. Két jó válaszért adható 1-1 pont, de fél
pont nem adható. Összesen 4 pont adható.
10. Az ember fizikai lénye halandó, de alkotása, teremtő munkája révén halhatatlan,
és Dürer képzőművészeti munkássága örök életű. Más szavakkal is lehet válaszolni.
A helyes válaszra 2 pont adható, ha a válasz a halandóság és a maradandóság
mindkét elemét tartalmazza.
11. Luther, Miksa, Bölcs Frigyes, Trento (Trident) (4x1 pont)
12. Albrecht Dürer (1471-1528) bajor (német) festő, grafikus, könyvkiadó,
művészetelméleti író. Európában a német reneszánsz legismertebb képviselője.
Nürnbergben született és alkotott, de tanulóévei alatt más német, svájci és francia
városokban is megfordult. Két hosszabb utazást tett Itáliában és egyet
Németalföldön, ezek az utazások nagy hatással voltak művészetére. A kor igényei
szerint portrékat, oltárképeket és vallásos témájú képeket festett. A réz-és fametszés
technikáját ő fejlesztette művészi színvonalra. Alkotói tehetségére uralkodók is
felfigyeltek, megbízásokat kapott Bölcs Frigyes szász fejedelemtől és Miksa
császártól is. Művészeti ideálja szerint a festőnek művelt embernek kell lennie,
ennek az ideálnak ő maga is tökéletesen megfelelt. Érdekelte az anatómia, a
matematika, de csillagászati könyvet is illusztrált és a kor jeles tudósaival
barátkozott. Egykori nürnbergi lakóháza ma múzeum.
A lexikonszócikknek tartalmaznia kell: teljes név és születési adatok (1 pont)
nemzetiség, lakóhely és foglalkozás (1 pont), a művészi pálya tematikus és műfaji
jellemzői (3 pont), logikus, lehetőleg időrendi felépítés (1 pont), megfelelő terjedelem
(1 pont). Az előírt terjedelembe csak szabatosan fogalmazott mondatok számíthatók
be. Elérhető összesen 7 pont.

10