16.

TÉTEL: IP ALHÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA

1. Ismertesse az IP alhálózatok kialakításának fontosságát!

2. Milyen elvek alapján alakítják ki az alhálózatok IP címkiosztását?

3. Milyen összefüggést használunk az alhálózatok- illetve az állomások számának meghatározására?

4. Mutasson rá példát!

5. Ismertesse a változó méretű alhálózatok kialakításának módját + VLSM

Bevezetés – IP címzés
A címzés a hálózati réteg protokolljainak kulcsfeladata, ez teszi lehetővé, hogy az állomások attól függetlenül kommunikálhassanak
egymással, hogy azonos, vagy különböző hálózatokon helyezkednek-e el. Az Internet Protokoll 4-es (IPv4) és 6-os verziója (IPv6)
egyaránt hierarchikus címzési módot biztosít az adatokat szállító csomagok számára.

Az IP-cím kiosztás hatékony tervezése, megvalósítása és karbantartása biztosítja a hálózatok hatékony és eredményes
működését.

1. Ismertesse az IP alhálózatok kialakításának fontosságát!

Az IP alhálózatok kialakítása rendkívül fontos szerepet játszik az internetes kommunikációban és hálózatok

üzemeltetésében. Az IP alhálózatok lehetővé teszik a hálózatok hatékonyabb felosztását és kezelését,
miközben javítják a hálózat biztonságát és hatékonyságát.

Az IP alhálózatok a hálózati eszközök (pl. számítógépek, router-ek) csoportosításával jönnek létre, amelyek
ugyanabban az IP cím tartományban vannak. Az IP címtartományt számos egyedi IP-címből álló hálózatra
lehet felosztani. Az IP alhálózatok az IP-címmel és az alhálózati maszkkal vannak meghatározva. Az
alhálózati maszk meghatározza, hogy az adott IP-címben melyik rész tartozik az alhálózatra, és melyik rész
tartozik az egyes eszközöknek.

Az IP alhálózatok használatának előnyei közé tartozik a hálózatok jobb biztonsága, a hálózati forgalom
hatékonyabb kezelése, az eszközök könnyebb csoportosítása és az IP-címek hatékonyabb kihasználása. Az
IP alhálózatok lehetővé teszik a hálózati forgalom útvonalának hatékonyabb vezérlését, a hálózatok nagyobb
rugalmasságát és a hálózati erőforrások hatékonyabb felhasználását. Ezenkívül az IP alhálózatok lehetővé
teszik a hálózati biztonsági politikák alkalmazását az egyes alhálózatokra, amelyek segíthetnek a károkozók
és rosszindulatú szoftverek elterjedésének megakadályozásában.

Összességében az IP alhálózatok kialakítása lehetővé teszi a hálózatok jobb hatékonyságát, rugalmasságát és

biztonságát, ezért fontos szerepet játszik az internetes kommunikációban és a hálózatok üzemeltetésében.

2. Milyen elvek alapján alakítják ki az alhálózatok IP címkiosztását?

Az IPv4 Címek hamar elfogytak, mert csak 2^32-n cím áll rendelkezésre és a cégek, munkahelyek, magán
személyek hamar felhasználták. Ezért osztályokra bontották őket:

CÍMOSZTÁLY ELSŐ BYTE MAXIMÁLIS HÁLÓZATON

 ÉRTÉKE HÁLÓZAT SZÁM BELÜLI GÉPEK
SZÁMA

A 1-126 126 16 777 214

B 128-191 16 384 65 534

C 192-223 2 097 151 254

A nagyobb cégek kapták az A címeket, pl: szolgáltatók

Az intézmények kaptak B címeket, pl: Iskolák, Kórházak, Munkahelyek
És a kisebb vállalkozók / magánszemélyeknek osztottak C címeket

nagy hálózatokat kisebb alhálózatokra / kisebb eszköz- és szolgáltatás-csoportokra szegmentálása

 ha egy eszköznek nagy mennyiségű szórásos üzenetet kell feldolgoznia

 szegmentálással növelhető a hálózat teljesítménye

3. Milyen összefüggést használunk az alhálózatok- illetve az állomások számának

meghatározására?

Alhálózatok közötti kommunikáció:

 legalább egy router szükséges

 a router interfészeinek mindig abból a hálózatból / alhálózatból kell IPv4-címet kapniuk, amelyikhez
kapcsolódnak
 az eszközök a router interfészét alapértelmezett átjáróként használják

Alhálózatok kialakítása az állomások számának megfelelően:

Egy LAN magánhálózati IP-címtartományainak kiosztása a hálózati rendszergazdák döntése alapján kellő körültekintéssel történik
úgy, hogy elegendő cím jusson a már meglévő és a jövőben tervezett állomások számára is. Ne feledjük, hogy a magánhálózati IP-
címtartományok az alábbiak:

 10.0.0.0 a 255.0.0.0 alhálózati maszkkal

 172.16.0.0 a 255.240.0.0 alhálózati maszkkal

 192.168.0.0 a 255.255.0.0 alhálózati maszkkal

Az IP-cím igények ismeretében kell a telepítendő állomáscím tartományt, vagy tartományokat meghatározni.

Alhálózat tervezéskor 2 szempontot kell figyelembe venni:

1. alhálózat számot: mennyi a kialakítandó alhálózatok száma

2. a szükséges állomásszámot: mekkora az egyes alhálózatokra eső maximális állomásszám

Az alhálózatok számítása
Az alhálózatok számításához használjuk az alábbi összefüggést:

2n (ahol n = a kölcsönvett bitek számával): Például: 21 = 2 alhálózat

Az állomások számítása

A hálózatok állomásainak számítására használjuk az alábbi összefüggést:

2n (ahol n = a maradék állomásbitek számával)

Mivel az alhálózatban a hálózat címet és az üzenetszórás címet nem használhatják az állomások, ez a két cím nem osztható ki
állomáscímnek: 2n-2

A használható címek meghatározása:

-2 - ez jelenti azt a két hálózatot, ami
nem oszthatók ki (szórási és a hálózat
címe)

n – a megmaradó állomásbitek száma

4. Mutasson rá példát!
Alhálózatok kialakítása a hálózati követelményeknek megfelelően:

Belső címzési struktúrát úgy kell kialakítani, hogy:

 megfelelő mennyiségű alhálózatot és alhálózatonként elegendő számú állomáscímet tudjon

biztosítani

- A hálózatok tudják fogadni a maximális állomásszámot

- Legyen lehetőség az állomásszámok bővítésére

Ahhoz, hogy az interfészekhez IP-címeket rendeljünk, meg kell határoznunk az egyes alhálózatok érvényes IP-
címtartományát.
Az alhálózatokra jellemző címei:

Hálózatcím – A cím állomás részének minden bitje 0-ás.

Első állomáscím - A cím állomás részének bitjei 0-ák, kivéve a jobbszélső bitet, amely 1-es.
Utolsó állomáscím - A cím állomás részének bitjei 1-ek, kivéve a jobbszélső bitet, amely 0-ás.
Üzenetszórási cím - A cím állomás részének minden bitje 1-es.
5. Ismertesse a változó méretű alhálózatok kialakításának módját + VLSM

Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM):

Variable Length Subnet Masking

A VLSM
A VLSM kialakításához a következő lépéseket kell követni:

 Határozza meg a hálózat céljait és igényeit, hogy meghatározhassa az alhálók szükséges

méretét

 Válassza ki az alap alhálózati maszkot, amely megfelel a hálózat nagyságának és címterületek

igényeinek

 Osztja fel az alap alhálózatokat kisebb alhálózatokra, a kívánt alhálózati maszk méretével

 Az egyes alhálózatokat rendelje hozzá a megfelelő hálózati eszközökhöz, pl: Hálózati Host-
okhoz

 Ellenőrizze a rendszer működését, és javítsuk, ha szükséges

A HÁLÓZAT CÍMZÉSI TERVE:

A hálózat hálózati réteg címtartományának kiosztását alaposan meg kell tervezni

3 elsődleges / fő szempont a kiosztásban:

1. a címduplikáció megakadályozása
2. a hozzáférés biztosítása + szabályozása
3. biztonsági és teljesítmény felügyelet

A VLSM fogalma:

VLSM azaz "Variable Length Subnet Masking" rövidítés. Az egy hálózati tervezési technika, amely lehetővé
teszi a hálózat szegmensének különböző méretű alhálózatainak létrehozását, a lehető leghatékonyabb IP-
címek használatával. Azaz a hálózati címeket egy adott IP-cím tartományra osztva lehetővé teszi a címek
hatékonyabb felhasználását, a szükséges alhálózati méreteknek megfelelően.

A változó méretű alhálózati maszkok előnyei/módjai:

Hagyományos alhálózatok kialakításánál az egyes alhálózatokhoz rendelt címek száma

megegyezik. Ha valamennyi alhálózat állomásszám igénye ugyanaz lenne, az ilyen a rögzített
méretű címtartományok használata hatékony lenne. Az esetek jelentős részében azonban ez
nem teljesül.
Például az 1. ábrán bemutatott topológia hét alhálózatot igényel, mind a négy LAN és a
forgalomirányítók közötti mindhárom WAN-kapcsolat egyet-egyet. A hagyományos
alhálózatokra bontást alkalmazva az adott 192.168.20.0/24 hálózatcím utolsó oktettjének
állomásazonosító részéből 3 bitet kölcsönvéve alakítható ki a hét alhálózat. Ahogy azt a 2.
ábra mutatja, a 3 bit kölcsönvétele 8 alhálózatot eredményez, melyekben alhálózatonként a
maradék 5 állomásbitnek köszönhetően 30 állomás lehet. Ez a módszer előállítja a kívánt
alhálózatokat és teljesíti a legnagyobb LAN állomásszám igényét is.

VLSM Tervezés

Állomások Állomások azonosítására

hálózat bináris véggel hálózat maszk
száma szükséges bitek száma
192.168.20.0000000
28 állomás 5 bit 192.168.20.0 /27 255.255.255.224
0
192.168.20.0010000
25 állomás 5 bit 192.168.20.32 /27 255.255.255.224
0
192.168.20.0100000
20 állomás 5 bit 192.168.20.64 /27 255.255.255.224
0
15 állomás 4 bit 192.168.20.01010000 192.168.20.96 /28 255.255.255.240
2 állomás 2 bit 192.168.20.01010100 192.168.20.112 /30 255.255.255.252
2 állomás 2 bit 192.168.20.01011000 192.168.20.116 /30 255.255.255.252
2 állomás 2 bit 192.168.20.01011100 192.168.20.120 /30 255.255.255.252