KÜLÖNSZÁM

KÖZNEVELÉSI ALAPJOGSZABÁLYOK

„MIT HOL TALÁL?” jogkereső segédlettel

2022. január 1. napján hatályos tartalommal

Készítette: dr. Bíró Endre ügyvéd,

címzetes egyetemi tanár (ELTE BGGYK ÁGYPI)

Jogismeret Alapítvány

1
Tartalom:

1. „MIT HOL TALÁL ?” JOGKERESŐ SEGÉDLET

Összevont betűrendes tárgymutató a köznevelési alapjogszabályokban (Nkt.: jelölés nélkül álló betűvel;
229/2012. Korm. r.: dőlt betűvel Vhr., 20/2012 EMMI r.: dőlt betűvel R.) és a pedagógiai
szakszolgálatokról szóló 15/2013. EMMI r.: dőlt betűvel Ped. szakszolg. r.) kereséshez … 3.–14. old.

2. KÖZNEVELÉSI ALAPJOGSZABÁLYOK

2.1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény ……………….... 15. – 103. old.

2.2. A köznevelési törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.)

Korm. rendelet (Vhr.) ……...................................................................... 103. – 132. old.

2.3. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (R.) ……………...133. – 259. old.

2.4. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (Ped.szakszolg.r.) ……………………….… 260. – 307. old.

A kiadványban közölt jogszabályok 2022. január 1. napjától hatályos szöveget

tartalmaznak.

2
 1. „MIT HOL TALÁL ?” JOGKERESŐ SEGÉDLET

(Összevont betűrendes tárgymutató a köznevelési alapjogszabályok teljes szövegében

kereséshez 2022. január 1. napjától kezdődő hatállyal.)

Jelölések:
Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény: nincs külön jelölés az álló betűs paragrafus-szám előtt!
A köznevelési törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet: Vhr. jelölés a dőlt betűs paragrafus-szám előtt!
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: R. jelölés a dőlt betűs paragrafus-szám előtt!
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet: Ped. szakszolg. r. jelölés a paragrafus-szám előtt!

adatkezelési szabályok a köznevelési intézményben 41. §

adatkezelési szabályzat 43. §
adatszolgáltatás a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek, tanulók létszámával összefüggően Vhr. 27. § - 29. §
adatszolgáltatás a KIR részére Vhr. 2. § - 3/A. §
adatszolgáltatás a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai
támogató rendszerhez Vhr. 26/A. §
adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése, más változás esetén Vhr. 12. § - 13. §
adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének rendje Vhr. 25. § - 26. §
adómentes szolgáltatás a köznevelésben 89. § (5)
ágazati irányítás a köznevelési rendszerben 77. §
alapelvek a köznevelésben 1. § (1)
alapfeladat a köznevelésben 4. § 14a. pont
alapfokú iskolai végzettség 9. § (5)
alapfokú művészeti iskola 16. §
alapfokú művészeti iskolában foglalkozások 29. §
alapfokú művészetoktatás rendelet 5. § (8)
alapfokú nevelés-oktatás 5. § (1)
alapítása köznevelési intézménynek 21. §
alapító okirata köznevelési intézménynek 21. § (3)
alkalmazási feltételek a köznevelésben 66. § (1)
alkalmazotti közösség R. 190. §
alkalmazotti nyilvántartás 44. § (7)
alkotói szabadság pedagógusnak 65. § (6)
állami köznevelési feladat-ellátási kötelezettség 74. § (3)-(6)
állami vizsgák rendszere 6. §
alsó tagozat az alapfokú nevelés-oktatásban 5. § (1)
általános iskola 10. §
általános iskola felvételi kötelezettsége 50. § - 51. §
általános iskolai felvétel R. 22. §
általános művelődési központ 20. § (5)
általános művelődési központ eltérései R. 187. §
általános művelődési központra eltérő szabályok R. 187. §
Arany János Kollégiumi Program R. 174. §
Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program R. 175. §
Arany János Tehetséggondozó Program R. 176. §
Arany János Tehetséggondozó Programba felvétel R. 46. §
Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő pedagógusok illetmény-pótléka R. 176. § (8)
Arany János Kollégiumi Programban részt vevő pedagógusok illetmény-pótléka R. 176. § (8)
aránytalan teher 4. §
átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezése Vhr. 37/R. §
átlagbér alapú támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás igénylése Vhr. 37/B. § - 37/E. §
átmeneti rendelkezések 96. § - 99/B. §
átmeneti rendelkezések Vhr. 46. § - 51. §
balesetekkel összefüggő feladatok a nevelési-oktatási intézményben R. 168. § - 170. §
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség és a sajátos nevelési igény megállapításával összefüggő eljárás során alkalmazott
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló 4. §
3
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára fejlesztő pedagógiai ellátás 47. § (8), 56/A. §
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló egyéni munkarendje R. 75. §
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló egyéni fejlesztési terve R. 139. §
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok Vhr. 42. § - 43. §
bérpótlék pedagógusoknak 65. § (5a)
beíratkozás az iskolába R. 22. §
beíratkozás az óvodába R. 20. §
bejelentkezés a KIR-be, az OM azonosító igénylése, a változás-bejelentés Vhr. 7. § - 11. §
beszámoltató vizsga R. 65. §
bizonyítvány 57. § (4)
bizonyítványnyomtatványok R. 115. § - 116. §
btmn-es és sni-s tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
célja a köznevelési törvénynek 1. § (1)
célfeladat pedagógus részére 65. § (5b)
célfeladat pedagógus részére szakszolgálati tevékenység ellátására (Ped. szakszolg. r. 45/C. §)
csoport, osztály az iskolában, óvodában, kollégiumban 4. §
csoportlétszámok, osztálylétszámok 25. § (7)
csökkentett munkaidő lehetősége pedagógusoknak 65. § (7)
diákigazolvány 13. §
diákkörök 48. § (1)
diákönkormányzat 48. § (3)
diákönkormányzat R. 120. §
digitális munkarend 27. §
dokumentumok (óvodai, iskolai, kollégiumi) nyilvánossága R. 82. §
dokumentumok nyilvánossága a nevelési-oktatási intézményekben R. 82. §
döntéshozatal írásbeli közlésének kötelezettsége 37. § (1)
egész napos iskola 4. §, 27. § (2)
egész napos iskola R. 19. §
egészséges táplálkozással összefüggő feladatok R. 130. §
egészségfejlesztési feladatok R. 128. § - 129. §
egészségfejlesztő testmozgás, mindennapos testnevelés és az iskolai sporttevékenység megszervezése R. 141/A. §
egyéb foglalkozás 4. §
egyedi megoldások alkalmazásának engedélyezése 9. § (8)
egyéni fejlesztés 15. § (6)
egyéni fejlesztési terv sni-s és btmn-es gyermekre, tanulóra R. 139. §
egyéni munkarend 27. § (7)
egyéni munkarend engedélyezése 45. § (6)
egyéni munkarendben felmentések 55. § (2)
egyeztető eljárás tanulói fegyelmi vétség esetében R. 53. §
egyeztető fórumok a nevelési-oktatási intézményben R. 117. § - 122. §
egyházi és magán köznevelési intézmények jegyzéke 34. §
egyházi és magán köznevelési intézmények működési támogatása 33. §
egyházi köznevelési intézmény 4. §
egyházi köznevelési intézmény-, magán köznevelési intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok Vhr. 37. §
egyházi köznevelési intézmények működésének eltérő szabályai 31. § - 32. §
EGYMI (egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény) 20. § (9)
egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) 20. § (9)
egységes iskola 20. § (3)
egységes óvoda-bölcsőde 20. § (10)
egységes óvoda-bölcsőde R. 178. § - 179. §
együttműködés a települési önkormányzattal 76. §
együttnevelést segítő pedagógusok R. 138/A. §
életpálya modell 64. §
életvitelszerű ott lakás kritériumai R. 22. § (7)-(8)
eljárás indítása az óvoda, iskola, kollégium döntése, intézkedése, intézkedésének elmulasztása miatt 37. § - 40. §
ellenőrzés szabályai a pedagógus, intézményvezető, intézmény vonatkozásában R. 148. § - 152. §
ellenőrzése köznevelési intézménynek 86. §
ELLENŐRZÉSEK TÁRGYKÖREI KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEKOR VHR. 38. §
előkészítő szakiskola 13. § (6)
előmeneteli rendszer pedagógusoknak 64. §
előnyben részesítési kötelezettségek és kedvezmények iskolai felvételnél 51. §
eltérő felvételi szabályok a készségfejlesztő iskolára R. 47. § (3)
eltérő felvételi szabályok a szakgimnázium, szakközépiskola szakképzési évfolyamaira R. 47. §
emelt szintű oktatás 4. §
engedély magániskola alapításához, működésének megkezdéséhez 23. §
4
enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő iskolába történő felvétele R. 47. § (3)
érdemjegy, osztályzat 54. §
érdemjegy, osztályzat R. 64. §
érettségi vizsga 6. § (1)
érettségi vizsga tárgyai 6. § (2)
érettségi vizsgaelnöki névjegyzék 82. § (6)
erkölcstan – hitoktatás fakultációja 3. § (3)
erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás megszervezése R. 182/A. § - 182/B. §
erkölcstanoktatás (fakultatív) 35. § - 35/B. §, R. 182/A. § - 182/B. §
erkölcstanoktatás, hitoktatás támogatása Vhr. 37/S. §
értelmező rendelkezések 4. §
értelmező rendelkezések R. 186. §
értelmező rendelkezések Vhr. 37/A. §
eszköz-, helyiség-, és felszerelési jegyzék nevelési-oktatási intézményeknek R. 161. §, R. 2. sz. Mell.
etikai vétség, etikai eljárás 63/J. §
étkeztetéshez nyújtott támogatás igénylése Vhr. 37/B. § - 37/E. §
évfolyam ismétlése 57. §
évfolyamismétlés R. 77. §
évfolyamok számozása R. 2. §
externátusi elhelyezés 52. §
externátusi elhelyezés R. 48. §
fakultatív hit- és erkölcsoktatás 35. § - 35/B. §
fakultatív hitoktatás biztosításának kötelezettsége 3. § (3)
fegyelmi büntetések hatálya R. 55. §
fegyelmi eljárás előtt egyeztető eljárás R. 53. §
fegyelmi eljárás R. 56. § - 60. §
fegyelmi eljárás tanulóval szemben 58. § (10)-(14)
fegyelmi felelőssége tanulónak 58. §
fegyelmi felelőssége tanulónak R. 53. § - 60. §
fejlesztési terv sni-s és btm,n-es gyermeknél, tanulónál R. 139. §
fejlesztő pedagógiai ellátás 4. § 6a. pont
fejlesztő pedagógiai ellátás beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára 47. § (8), 56/A. §
fejlesztő nevelés-oktatás 15. § (2)-(5); R. 140. §
fejlődési szint megítéléséhez adatlap Ped. Szakszolg. r. 4. sz. Mell.
feladata ellátásához szükséges feltételek köznevelési intézményben 22. §
feladatellátási hely 4. §
feladatellátási kötelezettség Ped. szakszolg. r. 1. § 2. pont
félévi osztályzatokról félévi értesítő R. 74. §
felhatalmazó rendelkezések 94. §
felmenő rendszer 4. §
felmentés az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól 55. § (1)
felmentések egyéni munkarend esetében 55. § (2)
FELMENTÉS A TANKÖTELEZETTSÉG MEGKEZDÉSE ALÓL - HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK Vhr. 44/A. §
felnőttoktatás 60. §
felnőttoktatás R. 143. §
felső tagozat az alapfokú nevelés-oktatásban 5. § (1)
felszerelési -, helyiség -, valamint eszközjegyzék nevelési-oktatási intézményeknek R. 161. §, 2. sz. Mell.
felügyelete a gyermeknek, tanulónak a nevelési-oktatási intézményben 4. §
felvétel a kollégiumba R. 48. §
felvétel a kollégiumba, externátusba 52. §
felvétel a középfokú iskolába R. 26. § - 45. §
felvétel az alapfokú művészeti iskolába R. 23. §
felvétel az általános iskolába R. 22. §
felvétel az Arany János Tehetséggondozó Programba R. 46. §
felvétel az iskolába 50. §
felvétel az óvodába 49. §
felvétel az óvodába R. 20. §
felvételi körzetek R. 24. §
felvételi kötelezettsége általános iskolának 50. § - 51. §
felvételi követelmények középfokú iskolába 50. § (2)
felvételi szabályok a szakgimnázium, szakközépiskola szakképzési évfolyamaira R. 47. §
felvételi vizsga iskolába 50. §
felzárkóztatásra, differenciált fejlesztésre, sni-s és btmn-es tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
fenntartási jog (köznevelési intézmény fenntartása) 2. § (3)
fenntartó 4. §
fenntartó által indított törvényességi ellenőrzés szabályai R. 156. §
5
fenntartó eljárásának korlátai 85. § (4)
fenntartó feladatai 83. §
fenntartói egyetértési jog gyakorlása 85. § (1)
fenntartói jogok és kötelezettségek 83. § - 84. §
fenntartói tevékenység ellenőrzése magánintézményeknél R. 160. §
finanszírozása a köznevelési közfeladatellátásnak 87. §
fizetési kategóriák 65. §
fizikai állapot és edzettség (fittségi) szint mérése a tanulóknál R. 81. §
fizikai fittségi mérés R. 81. §
fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalma R. 4. sz. Mell.
foglalkozások helyszínei R. 13/A. §
független vizsgabizottság R. 65. §, 73. §
garantált illetmény pedagógusoknak 65. § (1)-(2)
gimnázium 11. §
gyakorló nevelési-oktatási intézmény 7. § (3)
gyakorló szakszolgálat Vhr. 44. §
gyakorló szakszolgálatra vonatkozó eltérő szabályok Ped. szakszolg. r. 39. §
gyermekbaleset 4. §
gyermekbalesetek megelőzésének, nyilvántartásának, kivizsgálásának feladatai R. 168. § - 170. §
gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeret felső határai 6. sz. Mell.
gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás igénylése Vhr. 37/B. § - 37/E. §
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény 47. § (3)
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben szükséges szakképzettség 47. § (9)
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény 15. §
gyógypedagógiai tanácsadás Ped. szakszolg. r. 4. §
gyógypedagógus végzettség és szakképzettség Ped. szakszolg. r. 1. § 3. pont
gyógytestnevelés Ped. szakszolg. r. 28. §
gyógytestnevelés, könnyített testnevelés R. 142. §
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások 27. § (8)
halmozottan hátrányos helyzetű tanuló ingyenes iskolai nevelése-oktatása 2. § (1)
halmozottan hátrányos helyzet megállapítása, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség Vhr. 27. § - 29. §
hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás R. 134. §
hatályba léptető rendelkezések Vhr. 45. §
HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS (KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓAN) TÁRGYKÖREI VHR. 38. §
hatósági ellenőrzése a köznevelési intézménynek 86. §
halmozottan hátrányos helyzetű tanuló ingyenes iskolai nevelése-oktatása 2. § (1)
hátrányos helyzetű és hátrányokkal küzdő tanulók segítése programokkal R. 174. § - 176. §
hátrányos helyzetű gyermekek számára óvodai fejlesztő program R. 173. §
házirend a köznevelési intézményben 25. § (2)-(4)
házirend R. 5. §
házirend, szmsz, pedagógiai program nyilvánossága R. 82. §
helyettesítés (vezető helyettesítése) biztosítása R. 188. §
helyettesítés esetén az óraszám megállapítása 65. § (11)
helyi tanterv R. 7/A. §
helyi tanterv sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan R. 11. §
helyi tanterv szakiskolában R. 7/B. §
helyiség- és felszerelési jegyzék nevelési-oktatási intézményeknek R. 161. § - 162. §, R. 2. sz. Mell.
helyszíne foglalkozásoknak R. 13/A. §
hit- és erkölcstan oktatás R. 182/A. § - 182/B. §
hit- és erkölcstanoktatás támogatása Vhr. 37/S. §
hitelesítése és felülhitelesítése a köznevelési okiratoknak 93. §
hitoktatás – erkölcstan oktatás fakultációja 3. § (3)
hitoktatás (fakultatív) 35. § - 35/B. §
hittanoktatás támogatása Vhr. 37/S. §
hivatalos neve köznevelési intézménynek R. 123. § - 127. §
ideiglenes óvodai elhelyezés R. 49. §
időtartama a tanítási óráknak R. 16. § - 18. §
igazgató feladatai és hatásköre 69. §
igazolatlan mulasztás következtében a tanulói jogviszony megszűnése R. 50. §
igazolatlan mulasztás következtében az óvodai jogviszony megszűnése R. 50. §
illetmény 65. § (1), 7. sz. Mell.
illetményrendszer pedagógusoknak 65. §
illetménypótlék megállapításának elvei 65. § (3), 8. sz. Mell.
információs rendszer a köznevelésben (KIR) 44. §
információs rendszer létrehozása és működtetése a köznevelésben Vhr. 1. §
6
integrációs és képességkibontakoztató felkészítés szabályai R. 171. § - 172. §
ingyenesség a köznevelésben 2. § (1)
integrált nyomon követő rendszer (INYR) 44. § (4a), 44/A. § - 44/C. §
intézmény, intézményvezető, pedagógus ellenőrzésének szabályai R. 148. § - 152. §
intézményátszervezés 4. §
intézményegység 4. §
intézményi önértékelés R. 145. §
intézményi tanács 73. § (3)-(5)
intézményi tanács R. 121. §
intézményi tanácsok nyilvántartása 44. § (13)
intézménytörzs Vhr. 4. § - 6. §
intézményvezető ellenőrzésének szabályai R. 148. § - 152. §
intézményvezető feladatai és hatásköre 69. §
intézményvezető heti tanóráinak száma 5. sz. Mell.
intézményvezető jutalma 65. § (4)
intézményvezető kereset-kiegészítése 65. § (5)
intézményvezetői megbízás 68. § (1)
intézményvezetői megbízás feltételei 67. §
intézményvezetői pályázatról véleményezés R. 189. §
INYR integrált nyomon követő rendszer 44. § (4a), 44/A. § - 44/B. §
írásbeli döntéshozatal a nevelési-oktatási intézményben R. 83. §
iratkezelés rendje a nevelési oktatási intézményben R. 84. § - 86. §
irattári terv R. 1. sz. Mell.
iskolai és kollégiumi záradékok R. 1. sz. Mell.
iskolai évfolyamok számozása R. 2. §
iskolai felvétel 50. §
iskolai felvételi vizsga 50. §
iskolai, kollégiumi könyvtár R. 163. § - 167. §
iskolai kórus időpontjai R. 3. §
iskolai mulasztás jogkövetkezményei R. 51. §
iskolai munkarend 27. § (1)
iskolai munkaterv 27. § (3)
iskolai nevelés-oktatás 9. §
iskolai osztály 4. §
iskolai sportkör 27. § (13)
iskolai sporttevékenység, mindennapos testnevelés, egészségfejlesztő testmozgás megszervezése R. 141/A. §
iskolai tankönyvrendelés és –ellátás rendje R. 184/F. §
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Ped. szakszolg. r. 29. §
iskolapszichológus feladatai R. 132. §
iskolarendőrség 1. § (4)
iskolaszék 73. § (2)
iskolaszék R. 122. §
iskolaválasztás joga sajátos nevelési igényű tanuló számára 47. § (2)
jegyzék a kötelező (minimális)helyiségekről, eszközökről R. 161. §, 2. sz. Mell.
jegyzék az egyházi és magán köznevelési intézményekről 34. §
jogorvoslat a köznevelési intézmény döntésével szemben 37. § - 40. §
jogszabálysértés (súlyos és szakmai) 21. § (10)-(11)
joggyakorlás korlátozása 46. § (7)
jutalmazás 58. § (1)-(2)
jutalom intézményvezetőnek 65. § (4)
jutalom pedagógusoknak 65. § (4)
kárfelelőssége tanulónak 59. §
kártérítésre felszólítás tanuló által történt károkozás esetében R. 61. §
kedvezmények a szakértői bizottság véleménye alapján 56. § (1)
kedvezmények és előnyben részesítési kötelezettségek iskolai felvételnél 51. §
képességkibontakoztató és integrációs felkészítés szabályai R. 171. § - 172. §
kereset-kiegészítés intézményvezetőnek 65. § (5)
kereset-kiegészítés pedagógusoknak 65. § (5)-(5a)
kerettantervek 5. § (5)
kerettanterv helyi tantervbe adaptálása R. 7/A. § -11. §
készségfejlesztő iskola 13/B. §
készségfejlesztő iskolába felvétele enyhe értelmi fogyatékos tanulónak R. 47. § (3)
két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-oktatás R. 135. §
két tanítási nyelvű gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás R. 136. § - 136/E. §
két tanítási nyelvű iskolai oktatás rendelet 5. § (8)
kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola 16/A. §
7
kiegészítő nemzetiségi óvoda 7. § (1), 16/A. §
kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló 4. §
kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 4. §
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása Ped. szakszolg. r. 30. §
KIR (köznevelési információs rendszer) 44. §
KIR részére történő adatszolgáltatás módjai Vhr. 2. § - 3/A. §
KIR-be bejelentkezés, OM azonosító igénylése, a változás-bejelentés Vhr. 7. § - 11. §
kollégium 17. §
kollégiumi csoport 4. §
kollégiumi felvétel 52. §
kollégiumi felvétel R. 48. §
kollégiumi foglalkozások 28. §, R. 137/A. § – 137/D. §
kollégiumi nevelés rendelet 5. § (8)
kollégiumi szék R. 122. §
kollégiumi tagság megszűnése 53. § (8)-(9)
kollégiumi tagsági jogviszony megszűnése R. 50. §
komplex szakértői vizsgálat Ped. szakszolg. r. 3. sz. Melléklet
konduktív pedagógiai ellátás Ped. szakszolg. r. 27. §
konduktív pedagógiai intézmény 15. §
korai fejlesztés Ped. szakszolg. r. 4. §
kórus (iskolai kórus) R. 3. §
költségvetési előirányzat köznevelési közfeladatellátásra 88. §
költségvetési hozzájárulás köznevelési közfeladatellátásra 88. §
könnyített és gyógytestnevelés R. 142. §
könnyített testnevelés 27. § (12)
könyvtár az iskolában, kollégiumban R. 163. § - 167. §
kötelező (minimális)helyiség-, eszköz- és felszerelési jegyzék az intézményeknek R. 161. §, R. 2. sz. Mell.
kötelező egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás R. 138. §
kötelező felvétel biztosító iskola R. 24. §
kötelező pedagógus-továbbképzés 62. § (2)-(4)
kötelező tanórák 27. § (4); 6. sz. Mell.
kötelezően használt nyomtatványok R. 87. § - 11. §
kötött munkaidő 62. § (5)
közalkalmazotti szabályok alkalmazása pedagógus munkavállalóra 65. § (10)
középfokú iskolába felvétel R. 26. § - 45. §
középfokú iskolába felvételi követelmények 50. § (2)
középfokú iskolai végzettség 9. § (6)
középfokú nevelés-oktatás szakasza 5. § (1)
közfeladatot ellátó személy a pedagógus 66. § (2)
köznevelés ágazati irányítása 77. §
köznevelés alapfeladatai 4. §
KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE Vhr. 1. § - 29. §
köznevelés információs rendszerének létrehozása és működtetése Vhr. 1. §
köznevelés kiemelt feladatai 3. § (6)
köznevelésben alkalmazás feltételei 66. § (1)
köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmára és elkészítésének eljárásrendjére vonatkozó szabályok, valamint a köznevelés-
fejlesztési tervvel kapcsolatos jelentés Vhr. 21. § - 21/C. §
köznevelési alapfeladat 4. § 14a. pont
köznevelési fejlesztési terv 75. §
köznevelési feladatellátási kötelezettség 74. § (3)-(6)
köznevelési feladatokat ellátó hatóság 79. §; Vhr. 38/A. §
köznevelési információs rendszere (KIR) 44. §
köznevelési intézmény 7. §
köznevelési intézmény alapítása 21. §
köznevelési intézmény alapító okirata 21. § (3)
köznevelési intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és más változás esetén adatszolgáltatási kötelezettség Vhr. 12. § - 13. §
köznevelési intézmény ellenőrzése 86. §
köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges feltételek 22. §
köznevelési intézmény megszüntetése 21. § (8)-(9)
köznevelési intézmény névhasználata R. 123. § - 127. §
köznevelési intézmény vezetője 68. §
KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT
KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK VHR. 33. § - 37. §
KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK TÁRGYKÖREI VHR. 38. §
köznevelési intézmények 7. §
köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása Vhr. 19. § - 20. §
8
köznevelési intézmények nyilvántartása 21. § (5)
köznevelési intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap százalékában 8. sz. Mell.
köznevelési közfeladat 74. § (1)
köznevelési közszolgálat 1. § (2)
köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában részt vevő köznevelési intézmények körzethatárainak nyilvántartása Vhr. 22. §
köznevelési rendszer finanszírozása 88. §
köznevelési szakértő 82. §
köznevelési szerződés 31. §
KÖZNEVELÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA, ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ÉS MEGKÖTÉSÉNEK SZABÁLYAI VHR.29/A. §
köznevelési törvény célja 1. § (1)
közös igazgatású köznevelési intézmény 20. § (4)
közös igazgatású köznevelési intézményre eltérő szabályok R. 187. §
közösségi szolgálat 4. §
közösségi szolgálat R. 133. §
közösségi szolgálat, mint érettségi vizsgabizonyítvány kiadásának feltétele 6. § (4)
közvetítő eljárás pedagógiai eszközökkel nem kezelhető konfliktus esetén R. 62. §
közszolgálat a köznevelés 1. § (2)
különbözeti vizsga R. 64. § - 65. §
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló 4. §
lelki egészségfejlesztés feladatai R. 131. §
lemorzsolódással veszélyeztetet tanulókra vonatkozó statisztikai adatokkal támogató rendszer Vhr. 44/J. §
lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer és a
rendszerbe történő adatszolgáltatás rendje Vhr. 26/A. §
létszáma pedagógusoknak a köznevelési intézményben 61. §, 1. sz. Melléklet, 2. sz. Melléklet
létszámok (osztályban, csoportban) 25. § (7)
létszámszámítás szabályai sajátos nevelési igényű tanuló esetében 47. § (7)
logopédiai ellátás Ped. szakszolg. r. 25. §
magán köznevelési intézmény 4. §
magán köznevelési intézmény, egyházi köznevelési intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok Vhr. 37. §
magán köznevelési intézmények működésének eltérő szabályai 31. §
magán köznevelési intézmények működési támogatása 33. §
magánintézmények külön szabályai R. 157. § -
magániskola alapítására, működésének megkezdésére engedély 23. §
egyéni munkarend 45. § (5)-(6)
egyéni munkarend R. 75. §
magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló 4. §
magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára fejlesztő pedagógiai ellátás 47. § (8), 56/A. §
magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok Vhr. 42. § - 43. §
magyar állampolgár tanulmányai külföldön 91. §
megbízási jogviszonyban pedagógusként alkalmazás feltételei 66/A. §
megszűnése kollégiumi tagsági jogviszonynak R. 50. §
megszűnése óvodai elhelyezésnek 53. §
megszűnése óvodai elhelyezésnek R. 50. §
megszűnése tanulói jogviszonynak 53. §
megszűnése tanulói jogviszonynak R. 50. §
megszüntetése köznevelési intézménynek 21. § (8)-(9)
mentesítés az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól 56. § (1)
mentesítés az értékelés és a minősítés alól 56. § (1)
mentesítések a szakértői bizottság véleménye alapján 56. § (1)
mérési feladatok keretében a pedagógiai tevékenység mérése és értékelése 80. §
mindennapos testnevelés 27. § (11)
mindennapos testnevelés, egészségfejlesztő testmozgás R. 141. §
miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzés szabályai R. 156. §
minősítési eljárás 4. §
mulasztás jogkövetkezményei iskolában R. 51. §
mulasztás jogkövetkezményei óvodában R. 51. §
munkaidő beosztása pedagógusoknál 62. § (5)-(7)
munkaidő kötött része 62. § (5)
munkaidő neveléssel-oktatással lekötött része 62. § (6)
munkaidő-szabályok a köznevelési intézmény alkalmazottjaira 62. §
munkáltatói jog a köznevelési intézményben 61. § (6)-(8)
munkáltatói összeférhetetlenség a köznevelési intézményben 61. § (6)-(8)
munkarend az iskolában 27. § (1)
munkaterv (iskolai) 27. § (3)
munkaterv R. 3. §
9
működés rendje köznevelési intézményben 24. §
működési engedély (magánintézményeknek) R. 157. § - 159 §
működési engedély kiadására vonatkozó eljárási szabályok R. 159. § - 159/A. §
működési engedélyezési eljárás magániskola esetében 23. §
működési támogatás Vhr. 37/Q. §
működési támogatása egyházi és magán köznevelési intézménynek 33. §
művészeti alapfokú iskola 16. §
nagykorú tanulói jogai és kötelességei 46. § (8)
nappali rendszerű iskolai oktatás 27. § (1)
NEM ÁLLAMI KÖZNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE, FOLYÓSÍTÁSA,
ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE VHR. III/A. FEJEZET Vhr. 37/A. § - 37/S. §
nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények külön szabályai R. 157. §
nem állami tankönyvek beszerzése, terjesztésüknek kereskedelmi feltételei R. 5. sz. Melléklet
nem magyar állampolgár tanulmányai Magyarországon 92. §
Nemzeti alaptanterv 5. § (4)
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) R. 4. sz. Mell.
NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGYES KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ
BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK VHR.44/D. § - 44/G. §
Nemzeti Pedagógus Kar 63/A. §
Nemzeti Tehetség Program 47. § (11)
nemzetiségi (kiegészítő) nyelvoktató iskola 16/A. §
nemzetiségi (kiegészítő) óvoda 7. § (1), 16/A.
nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás R. 158. §
nemzetiségi óvodai nevelés R. 157. §
nemzetközi rendelkezések 90. § - 93. §
nemzetközi vonatkozású rendelkezések R. 185. §
nevelési év 4. §
nevelési tanácsadás Ped. szakszolg. r. 24. §
nevelési-tanítási idő felosztása R. 12. § - 18. §
nevelőtestület 4. §, 70. §
nevelőtestület a szakképzési centrumban R. 117. §
nevelőtestület R. 117. §
névhasználata köznevelési intézménynek R. 123. § - 127. §
nyelv a köznevelésben 3. § (5)
nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás R. 137. §
nyilvánossága a pedagógiai programnak, szmsz-nek, házirendnek R. 82. §
nyilvántartás az egyházi és magán köznevelési intézményekről 34. §
nyilvántartás az intézményi tanácsokról 44. § (13)
nyilvántartása köznevelési intézményeknek 21. § (5)
nyilvántartásba vétel eljárási szabályai R. 157. § - 158. §
nyilvántartások a nevelési-oktatási intézményben (tanügyi nyilvántartások) R. 112. § - 114. §
nyomtatványok (kötelező nyomtatványok) R. 87. § - 11. §
oktatásért felelős miniszter közneveléssel kapcsolatos feladatai 77. § - 79. §
oktatási azonosító szám 44. § (3)
oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a változás-bejelentés Vhr. 14. § - 18. §
oktatásügyi közvetítő eljárás R. 62. §
óraadó pedagógus 4. §
órakeretek tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, differenciált fejlesztésre, sni-s és btmn-es tanulók fejlesztésére 27. § (5)-(7)
Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék 82. § (6)
országos feladat ellátása 4. §
országos mérési feladatok keretében a pedagógiai tevékenység mérése és értékelése 80. §
országos pedagógiai mérések R. 79. § - 80. §
országos pedagógiai mérések tartalmi kerete R. 3. sz. Mell.
országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés R. 145. § - 156. §
Országos szakértői névjegyzék 82. § (4)
országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése R. 184/D. §
országos tanulmányi versenyek típusai és lebonyolításuk R. 183. § - 184. §
osztály- és csoportlétszámok 4. sz. Mell.
osztály, csoport az iskolában, óvodában, kollégiumban 4. §
osztálylétszámok, csoportlétszámok 25. § (7)
osztályozó értekezlet 54. § (5)-(6)
osztályozó vizsga R. 64. §
osztályzat, érdemjegy 54. §
osztályzat, érdemjegy R. 64. §
óvoda 8. §
óvodába járás költségeinek megtérítésére önkormányzati kötelezettség 74. § (5)
10
óvodában a nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma 2. sz. Mell.
óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma 1. sz. Mell.
óvoda-bölcsőde (egységes) R. 178. § - 179. §
óvodai csoport 4. §
óvodai elhelyezés ideiglenesen R. 49. §
óvodai elhelyezés megszűnése 53. §
óvodai elhelyezés megszűnése R. 50. §
óvodai fejlesztő program hátrányos helyzetű gyermekek számára R. 173. §
óvodai felvétel 49. §
óvodai felvétel R. 20. §
óvodai foglalkozások R. 12. §
óvodai jogviszony létesítése R. 20. §
óvodai mulasztás jogkövetkezményei R. 51. §
óvodai nevelés 5. § (1)
Óvodai nevelés országos alapprogramja 5. § (2)
óvodapedagógus munkaidejének beosztása 62. § (8)
óvodapszichológiai, iskolapszichológiai ellátás Ped. szakszolg. r. 30. §
óvodapszichológus feladatai R. 132. §
óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése R. 63. §
óvodaszék R. 122. §
önértékelés (intézményi) R. 145. §
önkormányzati képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvi kivonata a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.) 74. § (6) bekezdése alapján meghozott döntésről Vhr. 2. sz, melléklet
önkormányzati kötelezettség az óvodába járás költségeinek megtérítésére 74. § (5)
önkormányzati nyilatkozatok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (4) bekezdése alapján Vhr. 1. sz. Melléklet
önkormányzatok finanszírozási körébe tartozó dologi kiadások és bevételek köre Vhr. 8. sz. melléklet
összeférhetetlenség munkáltatói státusszal a köznevelési intézményben 61. § (6)-(8)
összetett iskola 20. § (3)
összevont osztály 4. §
ösztönzési keresetkiegészítés pedagógusoknak (5a)
pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás Ped. szakszolg. r. 26. §
pártpolitikai tevékenység tilalma 24. § (3)
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások 27. § (8)
pedagógiai értékelése a tanulói tevékenységnek R. 64. §
pedagógiai mérések országos jelleggel R. 79. § - 80. §
pedagógiai munka szakaszai 5. §
pedagógiai program 26. §
pedagógiai program R. 6. § - 11. §
pedagógiai program, szmsz, házirend nyilvánossága R. 82. §
pedagógiai szakmai szolgáltatások 19. §
pedagógiai szakszolgálati intézmény adatkezelése 44. § (4a), 44/A. § - 44/B. §
pedagógiai szakszolgálati intézményben alkalmazott vezetők kötelező létszáma Ped. Szakszolg. r. 5. sz. Mell.
pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatottak minimális létszáma Ped. Szakszolg. r. 7. sz. Mell.
pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatottak szakképzettségi követelményei Ped. Szakszolg. r. 6. sz. Mell.
pedagógiai szakszolgálati intézmény irattári terve Ped. Szakszolg. r. 8. sz. Mell.
pedagógiai szakszolgálati intézmények kötelező (minimális) eszközei, felszerelései Ped. Szakszolg. r. 9. sz. Mell.
PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOT T INTEGRÁLT NYOMON KÖVETŐ RENDSZER
MŰKÖDTETÉSE, AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE VHR. 44/H. § - 44/I. §
pedagógiai szakszolgálatok 18. §
pedagógiai szakszolgálatok működését meghatározó szabályok Ped. szakszolg. r. 31. § - 35/A. §
pedagógiai szakszolgálatok iratkezelése és ügyintézése Ped. szakszolg. r. 36. § - 38. §
pedagógiai szakszolgálatoknál megfelelő végzettségi, szakképzettségi követelmények Ped. Szakszolg. r. 44. § -45/E. §
pedagógiai tevékenység mérése és értékelése 80. §
pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályai R. 156. §
pedagógiai-szakmai ellenőrzése a köznevelési intézménynek 86. § - 87. §
pedagógus ellenőrzésének szabályai R. 148. § - 152. §
pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában 7. sz. Mell.
pedagógus jogai 63. §
pedagógus kötelességei és jogai 62. §
pedagógus közfeladatot ellátó személy 66. § (2)
pedagógus minősítési eljárása 4. §
pedagógus munkaidejének beosztása 62. § (5)-(7)
pedagógus munkakör ellátása 61. §
pedagógus titoktartási kötelezettsége 42. §
pedagógus-igazolvány 63. § (3)-(4)
pedagógus-kamara 63/A. §
11
pedagógusként megbízási jogviszonyban alkalmazás feltételei 66/A. §
pedagógusnak alkotói szabadság 65. § (6)
pedagógusnak célfeladat 65. § (5b)
pedagógusnak szükséges szakképzettség gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben
szükséges szakképzettség 47. § (9)
PEDAGÓGUSOK ÁLLANDÓ HELYETTESÍTÉSI RENDSZERE VHR. 30. § - 32. §
pedagógusok életpálya modell 64. §
pedagógusok előmeneteli rendszere 64. §
pedagógusok illetményrendszere 65. §
pedagógusok illetménypótléka 65. § (3) bek.
pedagógusok garantált illetménye 65. § (1)-(2)
pedagógusok létszáma a köznevelési intézményben 61. §, 1. sz. Melléklet, 2. sz. Melléklet
pedagógusoknak bérpótlék 65. § (5a)
pedagógusoknak csökkentett munkaidő lehetősége 65. § (7)
pedagógusoknak jutalom 65. § (4)
pedagógusoknak kereset-kiegészítés 65. § (5)-(5a)
pedagógus-továbbképzés 62. § (2)-(4)
pótló vizsga R. 64. §
rehabilitációs tanórai foglalkozások 27. § (8)
rendelet hatálya R. 1. §
rendkívüli felvételi eljárás középfokú iskolába R. 43. §
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló 4. §
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek 47. § (4)
sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai oktatása rendelet 5. § (8)
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogai 47. §
sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
sajátos nevelési igényű tanuló egyéni munkarendje R. 75. §
sajátos nevelési igényű tanulóknak helyi tanterv R. 11. §
sajátos nevelési igényű tanuló tanuló egyéni fejlesztési terve R. 139. §
sajátos nevelési igény megállapításával összefüggő eljárási szabályok Vhr. 42. § - 43. §
sajátos nevelési igényű tanuló ingyenes iskolai nevelése-oktatása 2. § (1)
sérelemdíj a tanulónak 59. § (4)
sni-s és btmn-es tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
sni-s tanulók habilitációs, rehabilitációs célú kötelező tanórai foglalkozása R. 138. §
speciális szakiskola 13. § (5)
sportiskolai nevelés-oktatás R. 177. §
sportkör az iskolában 27. § (13)
súlyos jogszabálysértés 21. § (10)
szabadon választott órán részvételi kötelezettség R. 14. §
szabadság, pótszabadság 65. §
szakalkalmazotti értekezlet 4. §
szakértő tevékenysége az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben R. 153. § - 155. §
szakértői bizottság véleménye alapján történő mentesítések, kedvezmények 56. § (1)
szakértői bizottsági tevékenység Ped. szakszolg. r. 7. § - 23. §
szakértői névjegyzék 82. § (4)
szakgimnázium 12. §
szakgimnáziumi képzések meghatározása 77. § (5)
szakgimnáziumban oktatható szakképesítések R. 9. sz. Melléklet
szakértői véleményben foglaltak elleni jogorvoslat eljárási kérdései Vhr. 42. § - 43. §
szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei Ped. szakszolg. r. 3. sz. Melléklet
szakértői vizsgálat eljárásrendje Ped. szakszolg. r. 2. sz. Melléklet
szakiskola 13/A. §
szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az iskolai nevelés-oktatásnak 5. § (1)
szakképesítések szakgimnáziumban R. 9. sz. Melléklet
szakképzési tankönyvek Szakmai Tankönyv Bizottsága R. 184/A. §
szakképzettség a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben alkalmazáshoz 47. § (9)
szakgimnázium eltérő felvételi szabályai a szakképzési évfolyamokra R. 47. §
szakgimnáziumi felvétel eltérő szabályai R. 47. §
szakmai ellenőrzés szabályai R. 156. §
szakmai jogszabálysértés 21. § (11)
szakmai munkaközösség 71. §
szakmai munkaközösség R. 118. §
szaktanácsadók 61. § (4)-(4d)
székhelye a köznevelési intézménynek 4. §
személyi jövedelemadó alól mentes köznevelési szolgáltatások 89. § (5)
szervezeti és működési szabályzat a köznevelési intézményben (szmsz) 25. § (1)
12
szervezeti és működési szabályzat R. 4. §
szmsz (szervezeti és működési szabályzat) a köznevelési intézményben 25. § (1)
szmsz R. 4. §
szmsz, házirend, pedagógiai program nyilvánossága R. 82. §
szülő írásbeli nyilatkozatának beszerzési kötelezettsége R. 83. §
szülő jogai 72. § (2)-(5)
szülő kártérítésre felszólítása tanulói károkozás esetében R. 61. §
szülői kötelességek 72. §
szülői szervezet 73. § (1)
szülői szervezet R. 119. §
tagintézmény 4. §
tagozat 4. §
tagozatok az alapfokú nevelés-oktatásban 5. § (1)
tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listája Vhr. 23. § - 24. §
támogatás erkölcstanoktatásnak Vhr. 36/S. §
támogatás hittanoktatásnak Vhr. 37/S. §
támogatások elszámolása és ellenőrzése Vhr. 37/L. § - 37/P. §
támogatások igénylése Vhr. 37/B. § - 37/E. §
támogatások megállapítása, folyósítása és a fenntartói változás-bejelentés Vhr. 37/F. § - 37/K. §
támogató rendszer a lemorzsolódással veszélyeztetet tanulókra vonatkozó statisztikai adatokkal Vhr. 44/J. §
tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások Vhr. 36. §
taneszköz 4. §
tanév, tanítási év 4. §
tanítás nélküli pihenőnapok 30. §
tanítási év rendje 30. §
tanítási hét 30. §
tanítási napok 4. §, 30. §
tanítási órák időtartama R. 16. § - 18. §
tanítási órák R. 13. §
tanítási szünetek 30. § (4)-(5)
tankönyv 4. § 42. - 49. pont
tankönyvek térítésmentessége a nappali rendszerű iskolai oktatásban 46. § (5)
tankönyvellátás 93/A. § - 93/F. §
tankönyvek térítésmentessége 46. § (5)
TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE R. 184/A. § - 184/L. §
tankönyvtámogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata R. 184/B. §
tankönyvek nem állami kiadásban (beszerzés, terjesztés kereskedelmi feltételei) R. 5. sz. Melléklet
tankönyvellátás szereplőinek együttműködése R. 184/D. §
tankönyvrendelés és –ellátás rendje iskolában R. 184/F.-I. §
tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvjegyzék R. 184/J. §, 6.-8. sz. Melléklet
tankötelezettség 45. §
TANKÖTELEZETTSÉG MEGKEZDÉSE ALÓLI FELMENTÉSSEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK Vhr. 44/A. §
tankötelezettség megkezdése R. 21. §
tantárgy választása R. 15. §
tantervek R. 7. § - 11. §
tantervek rendszere 5. §
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló 4. §
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára fejlesztő pedagógiai ellátás 47. § (8), 56/A. §
tanulási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok Vhr. 42. § - 43. §
tanulmányi versenyek országosan R. 183. § - 184. §
tanulmányok alatti vizsgák R. 64. §
tanulmányutak nyilvántartása 44/C. §
tanuló által előállított dolgokkal kapcsolatos szabályok 46. § (9)-(12)
tanuló által történt károkozás esetében kártérítésre felszólítás R. 61. §
tanuló- és gyermekbaleset 4. §
tanuló fegyelmi felelőssége 58. §
tanuló jogai 46. § (2)-(6)
tanuló jutalmazása 58. § (1)-(2)
tanuló kötelességei 46. § (1)
tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése 54. § (1)
tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése 54. § (1)
tanulóbalesetek megelőzésének, nyilvántartásának, kivizsgálásának feladatai R. 168. § - 170. §
tanulói edzettség mérésével kapcsolatos adatok kezelése (NETFIT) 47/B. §
tanulói fegyelmi felelősség R. 53. § - 60. §
tanulói jogok gyakorlásának korlátozása 46. § (7)

13
tanulói jogviszony keletkezése 50. §
tanulói jogviszony keletkezése R. 22. §
tanulói jogviszony megszűnése 53. §
tanulói jogviszony megszűnése R. 50. §
tanulói kártérítési felelősség 59. §
tanulói nyilvántartás 44. § (5)
tanulói tevékenység értékelése R. 64. §
tanulók étkeztetéséhez nyújtott támogatás igénylése Vhr. 37/B. § - 37/E. §
tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fittségi) szintjének mérése R. 81. §
tanulónak járó sérelemdíj és teljesítése 59. § (4)
tanúsítványnyomtatványok R. 115. § - 116. §
tanügyi nyilvántartások R. 112. § - 114. §
távolléti díj 65. § (8a)
tehetséges gyermekek, tanulók gondozása Ped. szakszolg. r. 29. §
tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, differenciált fejlesztésre, sni-s és btmn-es tanulók fejlesztésére szolgáló órakeretek 27. § (5)-(7)
telephelye a köznevelési intézménynek 4. §
települési önkormányzatok finanszírozási körébe tartozó dologi kiadások és bevételek köre Vhr. 8. sz. melléklet
települési önkormányzattal együttműködés 76. §
térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Vhr. 34. § - 35. §
térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre Vhr. 33. § - 33/A. §
térítésmentesség a köznevelésben 2. § (2)
térítésmentesség a tankönyvekre 46. § (5)
térségi feladat ellátása 4. §
testnevelésórák 27. § (11)-(13)
titoktartási kötelezettség 42. §
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Ped. szakszolg. r. 26. §
többcélú köznevelési intézmény 7. § (2), 20. §
többcélú intézmény 7. § (2)
törvény célja 1. § (1)
törvényességi ellenőrzés a fenntartó által R. 156. §
törvényességi ellenőrzése a köznevelési intézménynek 86. §
törvényességi ellenőrzése az egyházi és magán fenntartású intézményeknek R. 160. §
utazó gyógypedagógus hálózat 47. § (10)
ügyintézési szabályok a nevelési oktatási intézményben R. 84. § - 86. §
választása tantárgynak R. 15. §
választható tanórán részvételi kötelezettség R. 14. §
vallási, világnézeti információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítésének követelménye 3. § (3)
vendégtanulói jogviszony létesítése R. 49. §
vezető beosztású pedagógus munkaidejének beosztása 62. § (9)
vezetői feladatok ellátásának biztosítása R. 188. §
vizsgák és vizsgaszabályok az iskolai tanulmányok alatt R. 64. § - 72. §
vizsgarendszer a köznevelésben 6. §
záradékok dokumentumokon R. 1. sz. Mell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VHR. 45. § - 51. §

14
 2. KÖZNEVELÉSI
ALAPJOGSZABÁLYOK
2.1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény a 2022. január 1. napjától
hatályos módosításokkal egységes
szerkezetben
A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar
oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor
elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a
felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és
minőségi oktatása érdekében az Alaptörvényben
foglalt művelődéshez való jog, a nemzetiségek
anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a
köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak
meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító
köznevelési rendszer irányítása és működtetése
céljából az Országgyűlés a következő törvényt
alkotja:
1. A törvény célja és alapelvei
1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer
megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok
harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését,
készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik,
érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük
életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos
fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló
életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz
érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős
állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-
oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás
megakadályozása és a tehetséggondozás.
(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú
távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek
általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A
köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a
szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és
szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a
fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra
nevelés határozzák meg. A köznevelés
egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait
tiszteletben tartó egyéni célokat.
(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai
kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a
gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az
empátia, az életkornak megfelelő követelmények
támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a
gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a
követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
15
(4) Az állam - az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv közreműködésével -
biztosítja, hogy a pedagógus és a nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott
személy munkáját biztonságos, emberi méltóságát,
személyhez fűződő jogait tiszteletben tartó, nyugodt
körülmények között végezhesse.
2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és
kötelező alapfokú, valamint ingyenes és mindenki
számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz
való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, a
szakgimnáziumi, illetve a szakiskolai nevelés-
oktatásban az Szkt. 3. § (1) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározottak szerint, a készségfejlesztő
iskola tekintetében pedig az utolsó gyakorlati
évfolyam befejezéséig az állam közszolgálati feladata.
Ingyenes az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban
való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a
sajátos nevelési igényű tanuló részére.
(2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású
intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban
részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai
nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-
oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok
igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az
ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek,
tanulók számára térítésmentes.
(3) Köznevelési intézményt
a) az állam, valamint
b) e törvény keretei között
ba) a nemzetiségi önkormányzat,
bb) az egyházi jogi személy,
bc) a vallási egyesület vagy
bd) más személy vagy szervezet
alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység
folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint -
megszerezte.
(4) Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és
fenntarthat.
3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a
tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek
kötelességei és jogai egységet alkotnak.
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a
gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a
köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E
közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és
a pedagógusok szakmai hitele.
(3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-
oktatási intézményben az ismereteket, a vallási,
világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan
kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban
tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a
pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és
lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív
hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstan oktatásban
vehessen részt.
(4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek
kulturális autonómiájának megfelelő oktatási
érdekeket.
(5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi
óvodában és iskolában részben vagy egészben a
nemzetiségek nyelve, a két tanítási nyelvű iskolában -
külön jogszabály szerint - részben a célnyelv.
(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző
kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési
igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális
igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez
igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a
minél teljesebb társadalmi beilleszkedés
lehetőségeinek megteremtése.
(7) Az alapfokú, az iskolai rendszerű szakképzést is
magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a
felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő,
szerves részei. A köznevelés bármely iskolai szinten
felnőttoktatásként is folyhat.
(8) A fenntartó és az iskola a szakképzésről szóló
törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a
szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda,
az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálati
intézmény az e törvényben meghatározottak szerint
vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-
továbbképzésben.
(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a
szakmai önállósággal rendelkező intézmények.
Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű
működésüket törvényi szabályozás és állami
ellenőrzés biztosítja.
(9a) Ha - az óvoda kivételével - állami szerv vagy
felsőoktatási intézmény által fenntartott nevelési-
oktatási intézményben olyan nevelési-oktatási vagy
tájékoztató tevékenység folytatására kerül sor, amely
a köznevelési jogszabályok súlyos megsértése révén a
gyermek, tanuló Alaptörvényben foglalt jogainak
megsértését eredményezheti, amennyiben e törvény
szerinti más jogi eszköz
a) nem vezetett eredményre vagy
b) nem áll rendelkezésre,
az oktatásért felelős miniszter, az intézményvezető
megbízását vagy ahhoz adott egyetértését mérlegelési
jogkörében a tevékenységről való tudomásszerzést
követő egy éven belül visszavonhatja.
(10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó
intézménynek az e törvényben foglalt keretek között
16
megállapított követelményei alapján más iskolába
vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
1. (Hatályon kívül helyezve.)
2. aránytalan teher: ha a nevelés, a nevelés-oktatás
körülményei az átlagos körülményekhez képest - a
gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési
igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek
vagy jelentős költségnövekedést okoznak a
gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek,
3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot
igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján az életkorához
viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási
hiányosságokkal küzd, közösségbe való
beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése
nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem
minősül sajátos nevelési igényűnek,
4. egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a
tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni
időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg,
működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős
miniszter jogszabályban határozza meg,
4a. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció,
rehabilitáció: a szakértői bizottság szakértői
véleményében meghatározott fejlesztési területekre és
a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó
javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására,
az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és
a környezeti feltételek optimalizálására irányuló
kötelező foglalkozás,
5. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy
csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a
tanulók fejlődését szolgálja,
6. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy
kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel
történő tanítása,
6a. fejlesztő pedagógiai ellátás: a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,
tanuló tantárgyi felzárkóztatására és
készségfejlesztésére irányuló kötelező foglalkozás,
7. feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési
intézmény alapító okiratában, szakmai
alapdokumentumában foglalt feladat ellátása történik,
8. felmenő rendszer: a tanulmányi és
vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos
ütemezése, amelynek értelmében a változást az
érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve
lehet bevezetni,
9. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki
vagy amely a köznevelési feladat ellátására való
jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és
a köznevelési intézmény működéséhez szükséges
feltételekről gondoskodik,
10. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási
intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének
megóvásáról és erkölcsi védelméről való
gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő
belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű
elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai
program részeként kötelező, a nevelési-oktatási
intézményen kívül tartott foglalkozások, programok
ideje alatt,
11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói
döntés, amely az alapító okirat, szakmai
alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjában
felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a
jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan
vagyont érintő döntést, amely vagyon a
feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,
12. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik
a köznevelési intézmény, többcélú köznevelési
intézmény valamely alapfeladatát látja el,
13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
c) tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló,
14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
átlag feletti általános vagy speciális képességek
birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és
felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,
elkötelezettség,
14a. köznevelési alapfeladat: a köznevelési
intézmény alapító okiratában, szakmai
alapdokumentumában meghatározott olyan
köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-
oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
17
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
k) nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-
oktatása,
l) nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-
oktatása,
m) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető,
oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek,
tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-
oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra
létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban,
iskolai osztályban, kollégiumi csoportban
eredményesebben foglalkoztathatóak,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi
intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós
gyógykezelés alatt álló gyermekek
tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
működtetése
w) nemzetiségi alapfokú művészetoktatás,
x) kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelés
lehet,
15. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi,
a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett
keretek között folytatott, anyagi érdektől független,
egyéni vagy csoportos tevékenység és annak
pedagógiai feldolgozása,
15a. külföldi iskolai kirándulás: azonos nevelési-
oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló
legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási
intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban
pedagógus- vagy nevelő oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben foglalkoztatott személy
felügyeletével megszervezett a szomszédos
államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII.
törvény hatálya alá nem tartozó állam területére
irányuló térítésköteles kirándulás,
16. magán köznevelési intézmény: a 2. § (3)
bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában
meghatározott személy által fenntartott köznevelési
intézmény,
 17. minősítési eljárás: a pedagógus teljesítményét
értékelő eljárás, amely a magasabb fokozatba
lépéséhez szükséges,
18. tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló: az
a gyermek, tanuló, akinek egészségügyi ellátása az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Eütv.) 89. §-a szerinti általános
járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv. 91. §-a szerinti
általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő
szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben,
tanévben a harminchat nevelési napot, tanítási napot
várhatóan meghaladja, és emiatt az óvodai nevelésben
a 8. § (2) bekezdése szerinti formában nem tud részt
venni, illetve tankötelezettségét iskolába járással nem
tudja teljesíteni,
19. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a
következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
20. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben
közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, egyházi
szolgálati jogviszony keretében pedagógus-
munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel
rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
21. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb
heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására
alkalmazott pedagógus, oktató,
22. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el
a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe
vevők legalább ötvenegy százaléka - feladatellátási
helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a
megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található
- legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból)
élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot
ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézményből
legfeljebb három működik az országban; továbbá, ha
nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy
vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést,
oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen
intézmény található, amelyik egy településen, a
fővárosban egy kerületben működik,
23. óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi
csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre
alkotott oktatásszervezési egység, amely
meghatározott közös pedagógiai feladatok
végrehajtására alakul az óvodába, iskolába,
kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási
helyre járó gyermekekből, tanulókból,
24. összevont osztály: az általános iskola alsó
tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy
iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály,
18
25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a
különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi
vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus
spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési
zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd,
26. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a
köznevelési intézmény alapító okiratában
meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben
közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony
keretében foglalkoztatottakból állók közössége,
27. székhely: az alapító okiratban, szakmai
alapdokumentumban meghatározott, a köznevelési
intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló
feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának
gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye
található,
28. tagintézmény: az az intézményegység, ahol a
székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege
miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről
nem, vagy csak részben láthatók el,
29. (Hatályon kívül helyezve.)
29a. taneszköz: a nevelési-oktatási intézményben a
pedagógiai programban foglaltak alapján és annak
végrehajtására szolgáló szemléltető, a nevelés-oktatás
céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszköz,
30. tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-
jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
31. tanítási év: ha e törvény másként nem
rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének
első munkanapjától a következő év június 16-át
megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi
időszak, az érettségi és a szakmai, képesítő vizsga
évét kivéve,
32. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási
órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában
rögzített, a tanítási órák keretében meg nem
valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így
különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti
nevelési program, a kulturális, sportrendezvény
megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák
száma eléri a hármat,
33. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset,
amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy
tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási
intézmény felügyelete alatt áll,
34. telephely: a székhelyen kívül működő
feladatellátási hely,
35. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a
köznevelési intézmény, ha öt év átlagában
szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban - az
intézmény székhelyét leszámítva - kettőnél több
megyében, vagy a főváros határain kívül élők veszik
igénybe.
36. egyházi köznevelési intézmény: a 2. § (3)
bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott
személy által fenntartott köznevelési intézmény.
37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a
tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi
átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a
megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább
1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex,
rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása
válik szükségessé.
38. (Hatályon kívül helyezve.)
39. utazó gyógypedagógus, utazó konduktor: az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által
foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, aki az e
törvényben meghatározott tevékenységét rendszeresen
munkáltatója feladatellátási helyén kívül végzi,
40. együttnevelést segítő pedagógus: az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által
foglalkoztatott gyógypedagógus, konduktor, továbbá a
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló - közös vagy
részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő
óvoda és iskola által, a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló óvodai nevelése, tanuló iskolai
nevelés-oktatása érdekében foglalkoztatott
gyógypedagógus, konduktor,
41. egyéni előrehaladású nevelés és oktatás: a sajátos
nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető, a
tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó
továbbhaladást biztosító nevelési-oktatási forma.
42. használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás
keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban
álló tanuló részére az iskola által térítésmentesen vagy
térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át
használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló
által az iskola részére felajánlott tankönyv,
43. közismereti tankönyv: a Nemzeti alaptanterv (a
továbbiakban: Nat) bármely tantárgyához
alkalmazható tankönyv,
44. munkafüzet: az a tankönyv, amely alkalmas arra,
hogy egy vagy több meghatározott tankönyv
tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását
elősegítse,
45. (Hatályon kívül helyezve.)
46. munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek
alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben
elhelyezett feladatlapon kell az előírt feladatot
megoldania,
19
47. tankönyv: az a könyv - beleértve a szótárt, a
szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a
munkatankönyvet, a munkafüzetet, a
feladatgyűjteményt - vagy a digitális tananyag vagy a
nevelési-oktatási program részét alkotó
információhordozó, feladathordozó, amelyet az e
törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárásban
tankönyvvé nyilvánítottak,
48. tankönyvellátás: az iskolában alkalmazott
tankönyvek fejlesztése, kiadása, előállítása, valamint
az iskolai tankönyvrendelés lebonyolítása,
49. tartós tankönyv: az a tankönyv, könyvhöz
kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a
tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és
alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven
keresztül használják.
3. A pedagógiai munka szakaszai
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó
pedagógiai munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek
hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig
tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését
meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az
első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam
végéig tart és két részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik
évfolyam végéig tartó alsó, és
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik
évfolyam végéig tartó felső
tagozat,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely - a
hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium
kivételével - a kilencedik évfolyamon kezdődik és a
tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be,
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés
megszerzésére felkészítő szakasza
szakgimnáziumban, szakmára vagy szakképesítés
megszerzésére felkészítő szakasza a szakiskolában,
amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az
alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a
szakgimnázium vagy a szakiskola meghatározott
évfolyamán fejeződik be.
(2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés
országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az
Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján
készítik el helyi pedagógiai programjukat.
(3) Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és
követelményei egymásra épülnek.
(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az
iskolák közötti átjárhatóságot a Nat biztosítja, amely
meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat,
valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az
oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók
heti és napi terhelésének korlátozására.
(5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a
kerettantervek biztosítják.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A szakgimnáziumban az iskolai nevelés-
oktatásnak a szakképesítés megszerzésére felkészítő
szakaszának tartalmi követelményeit az adott
szakképesítés programkövetelménye és az annak
alapján kiadott kerettanterv határozza meg, amelyet az
oktatásért felelős miniszter az általa vezetett
minisztérium honlapján a 6. § (1a) bekezdésében
meghatározott módon tesz közzé.
(8) (Hatályon kívül helyezve.)
(9) A kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos
alapprogramja nemzetiségi nevelést-oktatást érintő
kérdéseiben, továbbá a nemzetiség óvodai
nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai
oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az
országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
4. Az állami vizsgák rendszere
6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet
országosan egységes vizsgakövetelmények (a
továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint
kell megtartani. Az érettségi vizsga központi
vizsgakövetelményeit az érettségi vizsgáról szóló
kormányrendelet, valamint az általános és részletes
vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni.
(1a) Az érettségi vizsga részletes
vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter
az iskolák által kötelezően alkalmazandó hivatalos
kiadványként a Kormány által az oktatásért felelős
miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes
feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban:
hivatal) honlapján teszi közzé. Az érettségi vizsga
részletes vizsgakövetelményei a honlapról nem
távolíthatók el, archiválásukra az elektronikus
archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni. Az érettségi vizsga közzétett részletes
vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter
minősített elektronikus aláírásával és olyan
szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni,
amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként
nyújtja. Az érettségi vizsga részletes
vizsgakövetelményeiben a közzététel időpontját és az
alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A
közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az
időbélyegzőben szereplő naptári nap. Az érettségi
vizsga részletes vizsgakövetelményei normatív
rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma
20
jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó
eszközzel nem lehet ellentétes.
(1b) Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget
tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint
felsőoktatási intézménybe való felvételre,
szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint
munkakör betöltésére, tevékenység folytatására
jogosít.
(2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő
vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) történelem,
c) matematika,
d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban
részt vevők számára anyanyelv és irodalom,
e) kötelezően választandó vizsgatárgy;
szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának
megfelelő szakmai vizsgatárgy.
(2a) Szakgimnáziumban a kötelezően választandó
vizsgatárgy képesítő vizsgával kiváltható.
(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett
további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga.
(4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő
érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák
megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat
elvégzésének igazolása, kivéve
a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és
b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a
szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi
szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.
(4a) Új érettségi vizsgatárgyat, vagy az érettségi
vizsgatárgy új vizsgaszintjének vizsgakövetelményeit
felmenő rendszerben kell bevezetni, az érettségi
vizsgatárgy vizsgakövetelményeinek érdemi
megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi
vizsgára jelentkezés előtt legalább két évvel kell
kiadni.
(5) - (6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) Az alapfokú művészeti iskolában művészeti
alapvizsgát kell szervezni, és művészeti záróvizsga is
szervezhető. A művészeti alapvizsga a továbbképző
évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A
művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga
vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú
művészeti iskola az oktatásért felelős miniszter által
kiadott és közzétett alapprogramban foglalt keretek
között határozza meg.
5. A köznevelési rendszer intézményei
7. § (1) Köznevelési intézmény
a) az óvoda,
 b) az általános iskola,
c) a gimnázium,
d) a szakgimnázium,
e) a szakiskola,
f) a készségfejlesztő iskola,
g) az alapfokú művészeti iskola,
h) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
i) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézmény,
j) a kollégium,
k) a pedagógiai szakszolgálati intézmény,
l) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó
intézmény, és
m) a kiegészítő nemzetiségi óvoda.
(1a) Nevelési-oktatási intézmény az (1) bekezdés a)-
j), valamint m) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(1b) Középiskola az (1) bekezdés c) és d) pontja
szerinti köznevelési intézmény.
(1c) Középfokú iskola a középiskola és az (1)
bekezdés e) és f) pontja szerinti köznevelési
intézmény.
(1d) Iskola a középfokú iskola és az (1) bekezdés b)
és g) és h) pontja szerinti köznevelési intézmény.
(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú
köznevelési intézmény feladatait is elláthatja,
valamint nem köznevelési feladatot
intézménnyel is összevonható az e törvényben
meghatározott esetben, formában és eljárás
megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény).
Nevelési-oktatási intézmény elláthatja
jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-
szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá
gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú
intézmény formájában működne.
(3) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai
szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként,
gyakorló iskolaként, gyakorló kollégiumként,
valamint gyakorló szakszolgálati intézményként
közreműködhet a pedagógusképzés, -továbbképzés
feladataiban. A gyakorló nevelési-oktatási
intézményekben, a gyakorló szakszolgálati
intézményben a pedagógusjelöltek szakmai munkáját
vezetőpedagógus irányítja.
(4) Az oktatásért felelős miniszter az (1)-(3)
bekezdésben meghatározottakon kívül
köznevelési intézményt is alapíthat, alapítását
engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a
szakképzésről szóló törvény előírásainak.
Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján
nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola
továbbá olyan középiskola alapítását, amelynek nem
célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára.
A kérelemhez mellékelni kell a köznevelési
intézmény alapításához jogszabályban meghatározott
dokumentumokat, tevékenységével, óvoda és iskola
esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos
programot. Az engedéllyel kapcsolatos
többletköltségeket a fenntartónak kell viselnie.
(5) Köznevelési alapfeladatot - a hivatal által nyújtott
pedagógiai-szakmai szolgáltatás kivételével és a
szakképzésről szóló törvényben (a továbbiakban:
Szkt.) meghatározott kivétellel - köznevelési
intézmény láthat el. Ha törvény eltérően nem
rendelkezik, jogi személyiséggel rendelkező
köznevelési intézmény - a köznevelési intézményre
meghatározott szakmai szabályok szerint - az Szkt.
szerinti szakképzési centrum részeként is működhet,
amely önálló költségvetéssel nem rendelkezik és
kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott
jogok és kötelezettségek alanya lehet. Az ilyen
köznevelési intézmény nyilvántartásba vételére,
nyilvántartásba vett adatainak módosítására és
nyilvántartásból való törlésére a szakképző
intézményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt
iskola - külön jogszabályban meghatározottak szerint
- elláthatja a sportiskola feladatait is.
6. Az óvoda
ellátó 8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a
tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a
gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó
évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Az
a óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik
életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti,
a feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi
kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen
található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves
és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme
teljesíthető.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus
31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év
kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai
foglalkozáson vesz részt. A szülő - tárgyév április 15.
napjáig benyújtott - kérelme alapján a gyermek jogos
érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus
31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét
más betölti, különös méltánylást érdemlő esetben, újabb
kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31.
napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét
betölti a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a
továbbiakban: felmentést engedélyező szerv)
felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel
alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos
21
helyzete indokolja. Ha az eljárásban szakértőt kell
meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő,
továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek
esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbeteg-
szakellátásban, vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános
fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos
rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek
esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is
benyújtható. Az eljárás időtartama ötven nap.
(2a) A (2) bekezdésben foglalt döntés ellen
közigazgatási pert a döntés közlésétől számított
tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést
engedélyező szerv döntését a bíróság nem
változtathatja meg.
(2b) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a
bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül
intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél
bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon
belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik
fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem
tartja szükségesnek.
(2c) A (2a) bekezdés szerint indult perben egyesbíró
jár el első fokon. Ha az ügy különös bonyolultsága
indokolja, az egyesbíró a perben a tárgyalás
megkezdése előtt elrendelheti, hogy az ügyben három
hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé
utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.
(2d) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél
bírósághoz történő érkezésétől számított harminc
napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen
határidőn belül írásba foglalja és a felek részére
kézbesíti.
(2e) A perben nem lehet alkalmazni a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148.
§-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó
rendelkezéseket.
(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti
finanszírozott időkerete magában foglalja a gyermek
napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a
teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra
fordítható heti ötven óra időkeretet. A fenntartó az
óvodában heti tizenegy órás időkeretben köteles
megszervezni a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő pedagógiai
ellátását, valamint a sajátos nevelési igényű
gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.
(4) A kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és
gondozásban is teljesíthető.
(5) (Hatályon kívül helyezve.)
(6) Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább
nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével
csökkenthető. Ha a fenntartó engedélye alapján az
22
óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel
működik, a fenntartásához a központi költségvetésből
támogatás nem igényelhető. Ha a napi nyitvatartási
idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás
nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a
támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló
törvény állapítja meg.
7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
9. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az
érettségi vizsgára, valamint a művészeti alapvizsgára
történő felkészítése az iskola feladata.
(2) A tanuló érettségi vizsgára történő felkészítése a
kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az
érettségi vizsgára történő felkészülést az iskola a
választható tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén
tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi
segédletekről, taneszközökről, ruházati és más
felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a
nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az
iskolától kölcsönözhető tankönyvekről,
taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról
is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a
szülői kiadások csökkentéséhez.
(4) Az általános és középfokú iskolák az iskolai
Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a
magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti
kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a
közoktatásban, valamint a Magyarország határain
kívül élő magyarság bemutatásáról szóló
országgyűlési határozat alapján a hét-tizenkettedik
évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon
túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a
központi költségvetés támogatja. A költségvetési
támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni
iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai
iskolák.
(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről
kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül -
alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(6) A középiskola, a szakiskola és a készségfejlesztő
iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről
kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.
(7) A gimnáziumban az ötödik, hetedik és kilencedik
évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg,
feltéve hogy a gimnázium a külön jogszabályokban
meghatározott feltételeknek megfelel.
(8) A nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében az
óvodai nevelésben, valamint az általános iskolai és a
középfokú nevelésben és oktatásban az oktatásért
felelős miniszter a nevelés-oktatás tartalmi kérdéseire,
a vezetési modellre, a nevelés- és oktatásszervezési
módszerekre, a minőségpolitika, a minőséggondozás
rendszerére, a tanuló heti kötelező óraszámára, ha a
tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs
megfelelő hazai felsőfokú képzés,
pedagógusvégzettségére és -szakképzettségére,
valamint a működéshez szükséges feltételekre
vonatkozóan egyedi megoldások alkalmazását
engedélyezheti. Ebben az esetben, ha az intézmény
fenntartója nem központi költségvetési szerv vagy
települési önkormányzat, az intézményt az oktatásért
felelős miniszter veszi nyilvántartásba és adja ki
számára a működési engedélyt, valamint gyakorolja a
törvényességi és hatósági ellenőrzési jogköröket.
(9) A (8) bekezdés szerinti engedély akkor adható
meg, ha a benyújtott tanterv tantárgyi struktúrája - a
Nat-ban meghatározott műveltségi területek
adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a
továbbtanulás biztosítása érdekében - legfeljebb
harminc százalékban tér el a Nat-ban és az oktatásért
felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt
tantárgyi struktúrától.
(9a) A (8) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet
az óvoda, iskola fenntartója jogosult az oktatásért
felelős miniszternek benyújtani.
(10) (Hatályon kívül helyezve.)
(11) A köznevelési intézmény köteles a gyermekek,
tanulók számára hozzáférhető, internet-hozzáféréssel
rendelkező számítógépeket a gyermekek, tanulók
védelmét lehetővé tevő, könnyen telepíthető és
használható, magyar nyelvű szoftverrel ellátni a
gyermekek és tanulók harmonikus lelki, testi és
értelmi fejlődése védelmének érdekében.
(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi
életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális
fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során
különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény
XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E
foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek
megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem
megváltoztatása, valamint a homoszexualitás
népszerűsítésére.
9/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény saját
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
alkalmazottján és az intézményben iskola-
egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az
intézménnyel kötött együttműködési megállapodással
rendelkező állami szerven kívül más személy vagy
szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott
foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi
élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a
kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet
veszélyeivel és egyéb testi és szellemi
egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást (e §
alkalmazásában a továbbiakban: program) csak akkor
tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba
vette.
a (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő
adat közérdekből nyilvános adat, amelyet az (1)
bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére
jogszabályban kijelölt szerv honlapján közzé kell
tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás
a) a program címét,
b) a programtulajdonos
ba) - természetes személy esetén - személy nevét,
elérhetőségét vagy
bb) - szervezet esetén - a szervezet elnevezését,
székhelyét, elérhetőségét,
c) annak megjelölését, hogy a programot milyen
köznevelési intézménytípusban kívánják
megvalósítani,
d) a nyilvántartásba vétel napját és a nyilvántartásba
vett program köznevelési intézményben való
felhasználhatóságának időtartamát (tanév
megjelölésével), valamint
e) a program témakörét
tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére
jogszabályban kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti
nyilvántartásban kezelt adatokat a nyilvántartásból
való törlés időpontjáig kezeli.
8. Az általános iskola
10. § Az általános iskolában nyolc évfolyamon
országosan egységes követelmények szerint alapfokú
nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az
érdeklődésének, képességének és tehetségének
megfelelően felkészíti a középfokú iskolai
továbbtanulásra.
9. A gimnázium
11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi
előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc -
évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény,
ahol általános műveltséget megalapozó, valamint
érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok
megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.
(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális
feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc
évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön
jogszabályban meghatározott emelt szintű
követelményeknek megfelel.
10. A szakgimnázium
12. § (1) A szakgimnázium öt évfolyammal működő,
művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést
folytató nevelési-oktatási intézmény, amiből négy
23
évfolyamon közismereti oktatás és az Szkt. szerinti
szakmai képzés, az ötödik évfolyamon kizárólag az
Szkt. szerinti szakmai képzés folyik. A
programkövetelmény alapján készített kerettanterv
további egy évfolyamot határozhat meg, amely a
nappali rendszerű nevelés-oktatásban is alkalmazható.
A szakgimnázium érettségi végzettség és az Szkt.
szerinti szakképesítés megszerzésére, szakirányú
felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint
szakirányú munkába állásra készít fel.
(2) Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére
a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött
szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő
évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a
szakgimnázium a képesítő vizsgára történő
felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik
évfolyamon szervezi meg. A programkövetelmény
alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot
határozhat meg.
(3) A szakgimnáziumban olyan öt évfolyammal
működő nevelés-oktatás is folyhat,
a) három, az Szkt. szerinti szakképesítés
megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az
Szkt. szerinti szakmai képzést magában foglaló,
szakképesítésre felkészítő évfolyam, és
b) további kettő, érettségi vizsgára felkészítő
évfolyam.
(4) Az Szkt. szerinti szakképesítést szerzett tanuló
dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára
felkészítő további két évfolyamon.
(5) Párhuzamos oktatás kizárólag művészeti
oktatásban folyhat, amelyben a tanuló az alapfokú,
továbbá a középfokú iskolai nevelés-oktatás szakasza
és az Szkt. szerinti szakmai képzés követelményeit
ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is
teljesítheti, az iskola pedagógiai programjában
meghatározottak szerint a nevelő- és oktatómunka az
ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon
kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven
óra.
(6) Mentesül a szakmai vizsga, képesítő vizsga, vagy
annak a versenykiírásban meghatározott
vizsgafeladatának, vizsgatevékenységének letétele
alól az a vizsgázó, aki országos szakmai tanulmányi
versenyen, WorldSkills vagy EuroSkills versenyen a
szakmai és vizsgakövetelményben, képzési és
kimeneti követelményekben vagy
programkövetelményekben meghatározott
követelményt teljesítette, és a versenyfelhívásban
meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte.
Az e bekezdésben meghatározott felmentés esetén a
szakmai vizsga, képesítő vizsga vagy a
vizsgatevékenység eredménye jelesnek minősül.
24
11.
13. § (Hatályon kívül helyezve.)
11/A. Szakiskola
13/A. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók
középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a
szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye
miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését
végzi.
(2) A szakiskolában a sajátos nevelési igény
jellegéhez igazodó közismereti oktatás és az Szkt.
szerinti szakmai oktatás, illetve szakképesítésre
felkészítő szakmai képzés folyik.
(3) A szakiskolában
a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás a
szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében -
a sajátos nevelési igény típusától függően - a képzési
és kimeneti követelmények vagy a képzési és
kimeneti követelmények alapján készített speciális
kerettanterve szerint,
b) az Szkt. szerinti szakmai képzés a
programkövetelmény alapján készített speciális
kerettanterv szerint
folyhat.
(3a) A tanuló a szakmai oktatásban, vagy
szakképesítésre felkészítő szakmai képzésben
a) a szakiskolában vagy
b) az Szkt. szerinti szakképzési munkaszerződéssel
az Szkt. szerinti duális képzőhelyen
vehet részt.
(4) A szakiskolában az évfolyamok száma a
szakmajegyzékben vagy a képzési és kimeneti
követelmények, illetve a programkövetelmény alapján
készített speciális kerettantervben meghatározott.
(5) Az Szkt. szerinti szakmai vizsgára, illetve képesítő
vizsgára történő felkészítés a szakiskola feladata,
amely a kötelező foglalkozások keretében történik.
(6) Mentesül a szakmai vizsga, képesítő vizsga, vagy
annak a versenykiírásban meghatározott
vizsgafeladatának, vizsgatevékenységének letétele
alól az a vizsgázó, aki országos szakmai tanulmányi
versenyen, WorldSkills vagy EuroSkills versenyen a
szakmai és vizsgakövetelményben, a képzési és
kimeneti követelményekben vagy
programkövetelményekben meghatározott
követelményt teljesítette, és a versenyfelhívásban
meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte.
Az e bekezdésben meghatározott felmentés esetén a
szakmai vizsga, képesítő vizsga vagy a
vizsgatevékenység eredménye jelesnek minősül.
11/B. Készségfejlesztő iskola
 13/B. § (1) A készségfejlesztő iskola a középsúlyos
értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az
életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást
lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő
munkafolyamatok elsajátítását, továbbá
szakképzésben, szakiskolai képzésben részt venni
nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára
nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez
szükséges ismereteket.
(2) A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van,
amelyből
a) kettő közismereti képzést folytató évfolyam,
b) kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a
munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást
igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó
gyakorlati jellegű évfolyam (a továbbiakban:
gyakorlati évfolyam).
(3) A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában
a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó
közismereti kerettanterv alapján folyik.
készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak
képzése a készségfejlesztő kerettantervek szerint
meghatározott.
(4) A készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített
gyakorlati évfolyamai eltérő készségfejlesztő
kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.
12.
14. § (Hatályon kívül helyezve.)
13. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási intézmény
15. § (1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos
nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó
nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői
bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézmény a 7. § (1) bekezdés a)-h), j) vagy
m) pontja szerinti nevelési-oktatási intézményként,
vagy ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos
tanulókat lát el, fejlesztő nevelést-oktatást végző
iskolaként működik.
(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és
halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdődően,
hogy tankötelessé válik, fejlesztő nevelés-oktatásban
vesz részt.
(2a) A fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
látja el egyéni vagy csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott
csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását,
gondozását ellátja.
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek
fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a
a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az
oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak
alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának
megfelelő gyógypedagógus, konduktor
foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota
és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti
óraszámára vonatkozó javaslatának
figyelembevételével kell megszervezni. A heti
fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb
húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a
gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi,
ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható.
Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre,
a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a
kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év
rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói
A jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló
kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra
vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a
tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni,
amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a
tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben
betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő
nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési
igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be
fejlesztő csoportokba.
(5) Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői
véleményében foglaltak szerint - iskolába járással
nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a
tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó
iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében
teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek
ápolását, gondozását ellátja.
13/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori
hálózat
15/A. § (1) Az utazó gyógypedagógusi, utazó
konduktori hálózat feladata a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval részben
vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban,
iskolai osztályban történő óvodai nevelését, tanuló
iskolai nevelés-oktatását végző nevelési-oktatási
intézmények számára a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges
speciális szakképzettséggel rendelkező szakember
biztosítása, amennyiben a nevelési-oktatási intézmény
a 47. §-ában meghatározottak szerint alkalmazandó
25
gyógypedagógus, konduktor szakképzettségű
szakemberrel nem rendelkezik.
(1a) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori
hálózat az egységes gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai módszertani intézmény szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységeként
működik.
(2) Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori
hálózat megszervezése és működtetése az illetékes
tankerületi központ feladata.
(3) Az illetékes tankerületi központ - az oktatási
központ egyetértésével - az e §-ban meghatározott
feladatokra, állami felsőoktatási intézmény, továbbá
egyházi jogi személy, vallási egyesület, vagy más
nem állami, nem önkormányzati köznevelési
intézményfenntartó által fenntartott utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatot is
felkérhet.
14. Az alapfokú művészeti iskola
16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata,
hogy kibontakoztassa a művészi képességeket,
fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén
felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.
(2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és
legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei
között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző
évfolyamokon, zeneművészet, képző- és
iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet,
cirkuszművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó
alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti
alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam
elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát
tehet.
(3) Az állami fenntartású és az állami
feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti
iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított
térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és
elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti
egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e
szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek,
felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes
a hátrányos helyzetű tanuló részére az első alapfokú
művészetoktatásban való részvétel.
14/A. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, a
kiegészítő nemzetiségi óvoda
16/A. § (1) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató
iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben
meghatározott feltételek szerint hozható létre az
alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának
követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv
és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából.
26
(2) A kiegészítő nemzetiségi óvoda a nemzetiségek
jogairól szóló törvényben meghatározott feltételek
szerint hozható létre az óvodai nevelés
alapprogramjában foglaltak figyelembevételével a
nemzetiségi nyelv és kultúra ápolásának céljából.
15. A kollégium
17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási
intézmény, amely az iskolai tanulmányok
folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az
a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad
iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez,
nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-
oktatási intézményben való tanulásukhoz,
b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető,
tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt
szükséges.
(2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli
ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek
férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést
biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás).
(3) A kollégium - részben vagy egészben,
jogszabályban meghatározottak szerint -
szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium
célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával
személyközpontú tehetséggondozást végezzen.
(4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés
országos alapprogramjának figyelembevételével a
helyi pedagógiai program szerint folyik.
(5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni,
hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak
munkarendjéhez.
16. A pedagógiai szakszolgálat
18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját,
valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak
ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti.
(2) Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
gondozás,
b) a szakértői bizottsági tevékenység,
c) a nevelési tanácsadás,
d) a logopédiai ellátás,
e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
f) a konduktív pedagógiai ellátás,
g) a gyógytestnevelés,
h) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
i) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók
gondozása.
(3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak,
működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes
szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben
állapítja meg.
17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
19. § (1) A nevelési-oktatási intézmények,
pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik,
valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói
érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet
pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés,
b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,
c) a pedagógiai tájékoztatás,
d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás,
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és
önképzésének segítése, szervezése,
f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek
szervezése, összehangolása,
g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,
h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók
támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai
támogató rendszer működtetése.
(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan
egységes szakmai irányítás mellett az állami
köznevelési közfeladat-ellátás keretében, a 2. § (3)
bekezdés b) pontjában meghatározott, nevelési-
oktatási intézményt fenntartó személy által fenntartott
pedagógiai intézetben, továbbá az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott módon nyújtható. Az állami
köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-
szakmai szolgáltatásokat a hivatal biztosítja.
18. A többcélú köznevelési intézmény
20. § (1) A többcélú köznevelési intézmény lehet
a) (Hatályon kívül helyezve.)
b) óvoda-bölcsőde,
c) egységes iskola vagy összetett iskola,
d) közös igazgatású köznevelési intézmény,
e) általános művelődési központ,
f) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI),
(2) Többcélú köznevelési intézmény akkor létesíthető,
ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és
személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához
biztosítva vannak.
(3) Az egységes iskola és az összetett iskola
pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg
egységes intézmény.
(4) A közös igazgatású köznevelési intézmény
szervezeti és szakmai tekintetben önálló
27
intézményegységek keretében különböző típusú
nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes
iskola, összetett iskola feladatait láthatja el.
(5) Az általános művelődési központ szervezeti és
szakmai tekintetben önálló intézményegységek
keretében nevelési-oktatási intézményi feladatot,
továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési,
sportfeladatok közül legalább egyet ellát.
(6) A közös igazgatású köznevelési intézményben és
az általános művelődési központban a nevelő és
oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési
tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.
(7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem
köznevelési tevékenység:
a) az Szkt. szerinti szakmai oktatás, a felsőoktatás, a
köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a
kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális
intézményi feladat, a sport,
b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti,
szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek,
valamint tanköteles tanulók számára nyújtható.
(8) A közös igazgatású köznevelési intézményben és
az általános művelődési központban a nem
köznevelési szolgáltatások körébe tartozó feladatok
ellátására és irányítására, az ilyen feladatot ellátó
intézményegység létesítésére, tevékenységének
engedélyezésére a tevékenységre vonatkozó
jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy az általános művelődési központ létrehozásakor
és működésekor a 21-22. §-ban, 25. § (1), (4)
bekezdésben, a 67. § (7) bekezdésben, a 69. § (1)
bekezdésben, 83. § (3)-(4) bekezdésben foglaltakat
valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni
kell.
(9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő
nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható
létre. Az intézmény keretén belül működnie kell
kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket,
tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő
nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai
feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy -
a szakértői bizottsági feladatok kivételével -
pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó
intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a
családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás
és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök
és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint
kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott
feladatokra - a családsegítő szolgálat, az iskola-
egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése
kivételével - külön-külön szervezeti és szakmai
tekintetben önálló intézményegységeket kell
létrehozni.
(10) (Hatályon kívül helyezve.)
(11) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az
általános művelődési központ vezetését, az
intézményegységek munkájának összehangolását - az
egyes intézményegységek azonos számú
képviselőiből álló - igazgatótanács segítheti, amely -
jogszabályban meghatározottak szerint - részt vehet a
munkáltatói jogkör gyakorlásában.
(12) Óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai
tekintetben önálló intézményegységek keretében
óvoda és bölcsőde feladatait láthatja el.
19. A köznevelési intézmények alapítása,
megszüntetése
21. § (1) A köznevelési intézmény e törvényben
meghatározott köznevelési alapfeladat ellátására
létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi
személy, amely - a tankerületi központ, a
Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő
alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási
intézmény által fenntartott köznevelési intézmény,
valamint az állami felsőoktatási intézmény által
fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától
elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik.
(2) A köznevelési intézményt költségvetési szerv
esetében a kincstár, a tankerületi központ, a
Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő
alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási
intézmény által fenntartott köznevelési intézmény, az
állami felsőoktatási intézmény által fenntartott
köznevelési intézmény esetében a hivatal, más
esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint
területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó
hatóság veszi nyilvántartásba. A magán köznevelési
intézmény akkor vehető nyilvántartásba és a
nyilvántartásban alapfeladatának jogszabály szerinti
megnevezése és feladatellátási helye akkor
módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter
szakvéleménye alapján az adott intézmény,
feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a
köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez. A
szakvéleményt nem kell kikérni a köznevelési
intézmény alapfeladatának jogszabályváltozáson
alapuló módosításához. A bejelentéshez csatolni kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát,
tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézmény esetében a szakmai alapdokumentumot,
b) - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály
felhatalmazása alapján látja el - az alapfeladat
ellátására jogosító okiratot,
28
c) a köznevelési intézmény képviseletére jogosult
személy nevének és képviseletének jogosultságát
igazoló dokumentumot,
d) a köznevelési intézmény állandó székhelyének
meglétét igazoló okiratot.
(3) A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai
alapdokumentuma tartalmazza
a) az alapító és a fenntartó nevét és székhelyét,
b) az intézmény - az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendelet alapján meghatározott -
hivatalos nevét,
c) az intézmény típusát,
d) az intézmény
da) feladatellátási helyét,
db) székhelyét,
dc) tagintézményét,
dd) telephelyét,
e) feladatellátási helyenként az alapfeladatának
jogszabály szerinti megnevezését,
f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási
helyenként felvehető maximális gyermek- vagy
tanulólétszámot alapfeladatonkénti és
munkarendenkénti bontásban,
g) iskolatípusonként az évfolyamok számát,
h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti
ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakgimnázium esetén a szakképesítés
megnevezését, azonosító számát, szintjét, szakiskola
esetén a szakképesítés, szakma, részszakma
megnevezését, azonosító számát, szintjét,
j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a
vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati
jogát,
k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény
esetében a gazdálkodással összefüggő
jogosítványokat.
(3a) A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való
bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre és a
nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik
meg. Az alapító okirat a köznevelési intézmény
későbbi időponttal való alapításáról, átalakításáról,
illetve megszüntetéséről is rendelkezhet, ebben az
esetben a köznevelési intézményt ezen időponttal kell
nyilvántartásba venni, illetve a nyilvántartásból
törölni.
(4) A nyilvántartásba vétellel, a nyilvántartásba vett
adatok megváltozásával és a nyilvántartásból való
törléssel összefüggő költségeket a kérelem benyújtója
viseli. A bejegyzett adatokban bekövetkezett
változások nyilvántartásba vételét - a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint - a változást követő nyolc
napon belül kell kérelmezni. A nyilvántartás fennálló
és törölt adatai, továbbá az alapító okirat, szakmai
alapdokumentum nyilvánosak.
(4a) A bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket
más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is
teljesíthető, hogy arról a közhiteles nyilvántartást
vezető szerv - ha ezt tőle a kérelem benyújtója kéri -
tájékoztatja az állam által fenntartott köznevelési
intézmény esetén a kincstárt, más köznevelési
intézmény esetén a hivatalt, illetve a köznevelési
feladatokat ellátó hatóságot.
(5) A nyilvántartás tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa) létesítő és módosító alapító okiratának, szakmai
alapdokumentumának keltét,
ab) nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti
megnevezését és valamennyi feladatellátási helyét,
ac) képviseletére jogosult személy nevét,
ad) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény
esetében adószámát,
b) a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,
c) a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét,
d) a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással,
intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói,
fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó
határozatokat,
e) a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói
határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés
idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény
iratainak őrzési helyét.
(5a) A hivatal és a köznevelési feladatokat ellátó
hatóság által vezetett (5) bekezdés szerinti
nyilvántartás az (5) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja,
valamint b)-e) pontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A nyilvántartásba vételről szóló végleges határozat
alapján az önálló költségvetéssel rendelkező
köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc
napon belül megkérni az intézmény adószámát és
pénzforgalmi számlát nyitni. Az adószámot és a
pénzforgalmi számlaszámot, annak kézhezvételétől
számított nyolc napon belül be kell jelenteni a (2)
bekezdés szerint.
(8) A köznevelési intézményt törölni kell a
nyilvántartásból, ha
a) az intézmény fenntartója az intézmény
megszüntetéséről határozott,
b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
c) az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan
jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet,
29
d) megszűnik a fenntartónak a köznevelés-
szolgáltatás szervezési joga, vagy e jogának
gyakorlásával felhagy,
e) a fenntartó bejelenti, hogy fenntartói jogát nem
kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog
- az e törvényben meghatározottak szerint - új
fenntartóra száll át,
f) a fenntartó egy nevelési, tanítási évnél hosszabb
ideig nem működteti,
g) a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai
jogszabálysértés miatt - a nem állami költségvetési
szerv vagy nem települési önkormányzat által
fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési
engedély visszavonásával egyidejűleg - a
nyilvántartásból való törlését elrendeli.
(9) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a
köznevelési intézményt a (8) bekezdés g) pontja
alapján törli a nyilvántartásból, az erről szóló
határozatában kijelöli azt a nevelési-oktatási
intézményt vagy szakképző intézményt, amely a törölt
köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló
gyermek, tanköteles tanuló felvételét nem tagadhatja
meg. Nem tanköteles tanuló esetében csak az érintett
kérelmére kell kötelező felvételt biztosító nevelési-
oktatási intézményt vagy - a szakképzési
államigazgatási szerv egyetértésével - szakképző
intézményt kijelölni. A nevelési-oktatási intézményt
vagy szakképző intézményt úgy kell kijelölni, hogy a
gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a
nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen
aránytalan terhet. A köznevelési intézmény
nyilvántartásból való törléséről szóló végleges
határozatot a köznevelési feladatokat ellátó hatóság
megküldi a köznevelési intézmény székhelye szerint
területileg illetékes tankerületi központnak, települési
önkormányzatnak, a törvényben meghatározott
feladataik ellátása érdekében. A jogutóddal megszűnő
köznevelési intézmény iratállományát a jogutód
köznevelési intézménynek kell átadni. A jogutód
nélkül megszűnő köznevelési intézmény esetén a
fenntartó, a fenntartó jogutód nélküli megszűnése
esetén a köznevelési intézmény székhelye szerint
területileg illetékes köznevelési feladatokat ellátó
hatóság számára kell átadni az iratállományt.
(10) E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, ha
a) a köznevelési intézmény köztartozása meghaladja
az intézmény éves költségvetésének felét és azt a
fenntartó egy hónapon belül nem fizeti ki, vagy
részletfizetés kérése esetén nem fizetés miatt a
fennálló tartozás egy összegben esedékessé válik,
 b) a köznevelési intézménynek hat hónapot
meghaladó lejárt tartozása van és a fenntartó nem tett
intézkedéseket ennek rendezése érdekében,
c) a köznevelési intézmény a hatósági ellenőrzés
keretében megállapított jogszabálysértést az első
felszólítást, majd ugyanazon jogszabálysértés miatt
kiszabott közigazgatási bírság kiszabását követően
sem szünteti meg a határozatban megállapított
határidőn belül,
d) a fenntartó - köznevelési intézmény fenntartásával
összefüggő - tevékenységének törvényességi
ellenőrzése során megállapított törvénysértést a
fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő
felhívásban megállapított határidőig nem szünteti
meg,
e) a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató
munka a közbiztonságot, a közrendet, a
közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások
jogai, szabadságjogai ellen irányul,
f) a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához
szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
(11) Szakmai szabálysértés, ha az intézmény
működése - az intézmény által ellátott feladatoktól
függően - az Óvodai nevelés országos alapprogramja
a Nat, az adott intézményre érvényes kerettanterv,
vagy e törvény felhatalmazása alapján készített és
jóváhagyott más nevelési, oktatási program, az
érettségi vizsgáról szóló jogszabály, az érettségi
vizsga vizsgakövetelményei, a Kollégiumi nevelés
országos alapprogramja, a nemzetiség óvodai
nevelésének irányelve, a nemzetiség iskolai
oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai
oktatás irányelve, a Sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve,
az Alapfokú művészetoktatás követelményei és
tantervi programja rendelkezéseit sérti.
22. § (1) A köznevelési intézménynek a feladatai
ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell.
A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a
feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha
a) állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó
telephellyel, a feladatellátáshoz szükséges
helyiségekkel,
b) állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá
c) a jogszabályban meghatározott eszközökkel,
dokumentumokkal, szabályzatokkal és önálló
költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a
működéséhez szükséges pénzeszközökkel
rendelkezik.
(2) Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor
rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai
ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott
30
helyiségek a 23. § (10) bekezdésben meghatározott
kivétellel - határozatlan időre a kizárólagos
használatában állnak. Állandó saját alkalmazotti
létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési
intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához
szükséges számított alkalmazotti létszám legalább
hetven százaléka határozatlan időre szóló
munkaviszonyban közalkalmazotti vagy egyházi
szolgálati jogviszonyban áll. Többcélú köznevelési
intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám
meglétét szervezetileg és szakmailag önálló
intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési
intézmény feladatainak ellátásához szükséges
eszközöket, felszereléseket a fenntartó az intézmény
rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel
rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az
alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz,
valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A
köznevelési intézmények fenntartási költségeit a
fenntartó által évente megállapított költségvetésben
kell előirányozni.
23. § (1) Ha a köznevelési intézményt nem az állam
vagy települési önkormányzat - ideértve a helyi
önkormányzatok társulását is - alapítja, működésének
megkezdéséhez engedély szükséges. A működési
engedély akkor adható ki, ha a nem állami
köznevelési intézmény
a) rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel
és
b) nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap
telt el.
(2) Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a
kérelem benyújtója viseli.
(3) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében
az 22. § (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerinti
működéshez szükséges feltételeket - az iskolatípusnak
megfelelő, adott évben nem induló évfolyamok,
osztályok, csoportok vonatkozásában - felmenő
rendszerben, fokozatosan elégséges megteremteni. A
feltételek fokozatos megteremtését a köznevelési
feladatokat ellátó hatóság törvényességi ellenőrzés
keretében kétévente vizsgálja. Ha ennek keretében
megállapítást nyer, hogy az (5) bekezdés szerinti
ütemtervben vállalt feltételek nem teljesülnek, a
működési engedély visszavonásra kerül.
(4) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni
kell
a) a köznevelési intézmény alapító okiratát,
b) nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai
programját, egyéb köznevelési intézmény esetében a
középtávú és egyéves munkatervét, továbbá
c) azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható,
hogy a működés megkezdéséhez, a köznevelési
intézmény feladatai ellátásához szükséges személyi és
tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.
(5) Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a
kérelemhez csatolni kell a nevelő és oktató munkához
szükséges személyi és tárgyi feltételek
megteremtésének külön jogszabályban meghatározott
ütemtervét. A kérelem és mellékletei jogszabályban
meghatározott adattartalommal nyújthatók be.
(6) Az engedély kiadásáról az intézmény székhelye
szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóság
dönt.
(7) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság az
engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a
nevelési-oktatási intézmény
a) pedagógiai programja az e törvényben
meghatározottaknak nem felel meg,
b) nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak
megfelelő - a működéséhez szükséges személyi és
tárgyi feltételekkel,
c) újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében a
feltételek megteremtésének ütemtervében foglaltak
nem megalapozottak, a költségvetésből nem
állapítható meg, hogy a feladata ellátásához szükséges
költségeket milyen forrásból biztosítják,
(8) Pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-
szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében a
köznevelési feladatokat ellátó hatóság az engedély
kiadását akkor tagadhatja meg, ha
a) nem rendelkezik - az e törvényben és a külön
jogszabályban foglaltaknak megfelelő - a
működéséhez szükséges személyi és tárgyi
feltételekkel,
b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban
foglaltaknak, továbbá pedagógiai-szakmai
szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs
összhangban az oktatásért felelős miniszter által
kijelölt háttérintézménynek a miniszter által
jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal.
(9) A nevelési-oktatási intézmény működéséhez
szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-
oktatási intézmény állandó saját székhellyel
rendelkezik, továbbá legalább egy, a maximális
létszám befogadására alkalmas óvodai csoport,
kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak
megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai
osztály működtetésére alapították, és az ehhez
szükséges - jogszabályban meghatározott - személyi
és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, vagy újonnan
induló nevelési-oktatási forma esetében felmenő
rendszerben, fokozatosan megteremti. Ha nemzetiségi
nevelés-oktatás esetén, valamint az ötezer főt meg
nem haladó lakosságszámú településen, a nevelést-
oktatást igénybevevő gyermekek, tanulók előre
31
tervezhető létszáma nem éri el az átlag osztály- vagy
csoportlétszámot, akkor a maximális létszám
befogadására alkalmas osztályteremre, csoportszobára
vonatkozó feltétel helyett elegendő, ha az intézmény
az átlaglétszám befogadására alkalmas helyiséggel
rendelkezik.
(10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán
köznevelési intézmény akkor rendelkezik állandó
saját székhellyel, telephellyel, ha a fenntartója
igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges
jogszabályban meghatározott helyiségek feletti
rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény
működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre
biztosított. Ha a nevelési-oktatási intézmény
székhelye, telephelye másik nevelési-oktatási
intézmény által is használt ingatlanban található, az
engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az
épületben biztosítható-e valamennyi nevelési-oktatási
intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában
megjelölt maximális gyermek-, tanulói létszám
fogadása, a nevelőtestületek működése.
20. A köznevelési intézmény működésének rendje
24. § (1) A köznevelési intézmények szakmai
tekintetben önállóak. Szervezetükkel és
működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben
döntenek, amelyet jogszabály nem utal más
hatáskörébe.
(2) A nevelési-oktatási intézmény működésével
kapcsolatos döntések előkészítésében,
végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban
meghatározottak szerint - részt vesznek a
pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint
képviselőik.
(3) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben,
területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz
kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az
idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a
gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz
kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú
tevékenység nem folytatható.
25. § (1) A köznevelési intézmény működésére,
belső és külső kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat
(a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
(2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és
kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai
életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja
meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja
meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban
meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a
tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a
kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az
iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait.
(3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába,
kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok
megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a
bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz,
a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági
viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez,
jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét
megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha
az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett
kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.
(4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-
oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási
intézményben a nevelőtestület, más köznevelési
intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az
óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az
iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat
véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a
házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez,
amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a
fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a
házirend nyilvános.
(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia
kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a
nevelés és oktatás egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatának
megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy
az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség
végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó
tanuló évenként legalább egyszer fogászati,
szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt.
(6) A nevelési-oktatási intézményben nyújtott
szociális szolgáltatás során eljáró óvodai és iskolai
szociális segítő a gyermekkel, tanulóval közvetlenül
foglalkozik, az egyéni szociális szolgáltatások
megvalósításának ideje alatt a gyermek, tanuló
felügyeletéről maga gondoskodik.
(7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi
csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4.
melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai
osztályra, kollégiumi csoportra megállapított
maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év
indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz
százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított
osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési
év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele,
felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak
akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói
jogviszony nevelési, tanítási év közben történő
megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási
intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos
gimnázium osztályainak minimális, maximális és
átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti)
létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany
32
János Tehetséggondozó Programban és az Arany
János Kollégiumi Programban a minimális osztály-,
illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz
százalékkal el lehet térni.
(8) A köznevelési intézmény tantermeiben,
címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá az
állami, települési önkormányzati fenntartású
intézmények körbélyegzőjén Magyarország címerét el
kell helyezni, más intézmények körbélyegzőjén el
lehet helyezni.
21. A pedagógiai program
26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az
iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint
folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület
fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A
pedagógiai program azon rendelkezéseinek
érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra
többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése
szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra
kell hozni.
(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e
törvény másként nem rendelkezik, az oktatásért
felelős miniszter által kiadott kerettanterveket
kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv
megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott
kerettantervek közül választottat és rendelkezik a
kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem
kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz
százalékának felhasználásáról. A kollégium az
érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe
véve készíti el a pedagógiai programját.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) A többcélú köznevelési intézmény egységes,
valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó
pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes
feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot,
iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai
programot használ. Az általános művelődési
központban működő nevelési-oktatási intézmények
pedagógiai programja része a nem köznevelési
feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is
meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A
pedagógiai-művelődési program biztosítja a
köznevelési és a nem köznevelési közfeladatok
egységes elvek szerinti megvalósítását.
(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak
módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő
rendszerben vezetheti be.
(6) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott és
közzétett irányelvet és alapprogramot alkalmazni kell
az óvoda és az iskola pedagógiai programja
elkészítésekor és végrehajtásakor.
 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az
egyéb foglalkozások
27. § (1) Az iskolában a nevelést-oktatást - ha e
törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás
munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni
és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a
kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és
csoportos foglalkozások keretében
csoportbontásokkal kell megszervezni (a
továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). A
nappali rendszerű iskolai oktatás e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
az évfolyamra, az időtartamra, a tanulói hozzáférésre
és a tanulók felügyeletének megszervezésére
vonatkozó részletszabályok meghatározásával,
tantermen kívüli, digitális munkarendben is
megszervezhető.
(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti
és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell
megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat
óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig,
amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az
intézményben - gondoskodni kell a tanulók
felügyeletéről. Az általános iskola e törvény
rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként
is működhet.
(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott tantermen
kívüli digitális munkarendben a nevelés-oktatás, a
tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a
pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes
találkozást nem igénylő kapcsolatában - elsősorban
digitális eszközök alkalmazásával - történik.
(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az
oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
Az iskola éves munkatervet készít, amely tartalmazza
a szabadon meghatározható tanítás nélküli
munkanapokat.
(4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát,
beleértve a választható tanóráinak számát a 6.
melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti
kötelező tanóráinak száma és az osztályok
engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai
foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és
osztálybontáshoz veheti igénybe.
(5) Az általános iskola és a középfokú iskola köteles
megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az
osztályok engedélyezett heti időkeret-különbözete
terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos
helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók
számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó
tanulók eredményes felkészítésére szolgáló,
differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős
33
foglalkozásokat. A beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára
szervezett fejlesztő pedagógiai ellátás keretében a
tanuló tantárgyi felzárkóztatását a nevelő-oktató
munka szakaszának, illetve a tantárgynak megfelelő
szakképzettségű pedagógus, készségfejlesztését pedig
fejlesztő pedagógus végzi. Tehetséggondozásra és
felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti
egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben
meghatározott időkerete felett.
(6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló
eredményes felkészülése azt szükségessé teszi,
lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal
egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést
kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló
tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt
második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az
évfolyamot.
(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői
bizottság véleménye alapján, vagy tartós
gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében
tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében
történő felkészítésére az iskolának tanulónként az
osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a
rendelkezésre. A sajátos nevelési igény miatt egyéni
munkarend keretében tanulmányokat folytató tanulók
esetében az e bekezdésben meghatározott időkereten
belül kell biztosítani az egészségügyi és pedagógiai
célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat. Az
időkeret az egyes hetek és tanulók között
átcsoportosítható.
(8) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt
vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos
nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi
és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt,
amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya
csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi
és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6.
melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási
hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen
indokolt esetben átcsoportosítható.
(9) A szakgimnáziumban tanuló heti kötelező
óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy-
három fős foglalkozást kell szervezni, ha az iskola
zenész, klasszikus balett-táncos vagy artista szakmai
vizsgára készít fel.
(10) Ha az összevont osztályban az egyes
évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti
kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára
eltérő órakeretet határoz meg, a magasabb évfolyamra
megállapított óraszámokat kell alkalmazni.
(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban
azokban az osztályokban, amelyekben közismereti
oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon,
amelyeken közismereti oktatás is folyik, megszervezi
a mindennapos testnevelést legalább napi egy
testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két
óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó
rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési
formákkal, műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató
igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr
sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló
kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye
és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában
a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel
d) sportszervezetben legalább heti két óra
sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján -
amennyiben délután szervezett testnevelés órával
ütközik - a félévre érvényes, a sportszervezet által
kiállított igazolással
váltható ki.
(11a) Amennyiben a testnevelésóra keretében
megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a
nevelési-oktatási intézményben nem állnak
rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb
két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva
lehet megszervezni.
(11b)
(11c) Ha a művészeti felsőoktatási intézmény által
fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumban a
nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
101. § (7) bekezdése szerinti előkészítő jogviszony
alapján a művészeti felsőoktatási intézménybe való
belépésre való felkészítés keretében a tanuló részére
legalább heti 15 tanóra van biztosítva, a mindennapos
testnevelés az előkészítő jogviszony alapján a
művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre
való felkészítés keretében biztosított művészeti
szakmai képzéssel váltható ki.
(12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások
keretében gondoskodik a könnyített testnevelés
szervezéséről.
(13) A legalább négy évfolyammal működő iskola
biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai
sportkör feladatait - az iskolával az iskolai sportköri
tevékenység ellátására, sporttevékenység szervezésére
kötött megállapodás alapján - a sportról szóló törvény
szerinti sportszervezet is elláthatja. Az iskolai
sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak
34
és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai
csoportonként - hetente legalább kétszer negyvenöt
percet kell biztosítani. A sportköri foglalkozásokat
olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez
kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges
képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban
meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is
vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által
szervezett, legalább 120 órás pedagógiai
továbbképzésben vett részt.
28. § (1) A kollégium a foglalkozásokat kollégiumi
csoportonként heti huszonnégy órás keretben szervezi
meg.
(2) A kollégium a kollégiumba felvett és az
externátusi ellátásban részesülő tanulók részére
felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális
ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a
szabadidő eltöltését szolgáló egyéb foglalkozásokat és
a tanulóval való egyéni törődést biztosító
foglalkozásokat szervez.
(3) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai
felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem
tartózkodnak az iskolában vagy nem vesznek részt
kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét
úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása
szerint rendszeresen hazalátogathasson. A tanuló
tanítási évben (ideértve az évközi szünetek idejét is) a
rendkívüli eseteket kivéve hazautazásra nem
kötelezhető.
(4) A heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok,
osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között,
kollégiumban a kollégiumi feladatok, az egyes
tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek
között átcsoportosítható.
29. § (1) Az alapfokú művészeti iskolában a főtárgy
elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a
konzultációs tanórai foglalkozás egyéni foglalkozás
keretében is folyhat. Az alapfokú művészetoktatás
zeneművészeti ágában a tehetséggondozás érdekében
egy-három fős foglalkozás tartható. Az egyéni
foglalkozást az intézmény az alapfokú
művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres
és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére
biztosítja.
(2) Az alapfokú művészeti iskolában az adott
művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport,
énekkar működhet, továbbá tanulmányi, szakmai,
kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi
kirándulás szervezhető.
(3) Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási
időbeosztást - a tanév rendjére, a tanítás nélküli
pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó
rendelkezések figyelembevételével - az iskola
állapítja meg.
30. § (1) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási
hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli
pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak
a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a
munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak
megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját
követően pedig legalább hatvan összefüggő napból
álló nyári szünetet kell biztosítani.
(2) Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a
tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat
tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben,
ha a tanulók részére legalább harminchat óra
megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti
pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több
összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során
biztosítható.
(3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az
elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének
biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból
álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti
kötelező óraszámát meghaladó tanítás
megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt
az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem
lehet megoldani.
(4) A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak
szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal,
legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási
szünetet kell biztosítani.
(5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás
vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási
intézmény működtetése nem lehetséges,
a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében
az intézményvezető,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a
jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet
esetében a hivatal
rendkívüli szünetet rendel el.
23. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán
köznevelési intézmény működésére, valamint az
állami nevelési-oktatási intézményekben
megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó
sajátos szabályok
31. § (1) Az egyházi köznevelési intézmények és a
magán köznevelési intézmények az e törvényben
foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint
működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3)
bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja
fenn:
35
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti
tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és
ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók
felvételének előfeltételeként kikötheti valamely
vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás
keretében vizsgálhatja,
b) nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók
felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a
kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket,
valamint az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó
rendelkezéseket a maximális létszámra vonatkozó
rendelkezések kivételével,
c) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az
óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi
tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban
- fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai
elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi
tagsági viszony megszüntetésével kapcsolatosan -
írásbeli megállapodásban - az 53. § (1)-(10)
bekezdésében foglaltaktól el lehet térni,
d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is
adhat intézményvezetői megbízást, nem kell
alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében foglaltakat,
e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó, óvoda
esetében a települési önkormányzattal, más
köznevelési intézmény esetében az oktatásért felelős
miniszterrel kötött írásbeli szerződés (a továbbiakban:
köznevelési szerződés) alapján - részt vehet az e
törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati
feladatok megvalósításában.
f) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdését.
(2a) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a), c) és d)
pontjában foglaltakat a nemzetiségi önkormányzati
fenntartó esetében.
(3) Ha a pedagógiai szakszolgálati intézményt vagy a
pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményt nem
állami szerv, nem települési önkormányzat tartja fenn,
az oktatásért felelős miniszter köthet a fenntartóval
köznevelési szerződést.
(4) A köznevelési szerződés keretei között a nevelés
és oktatás a gyermekek, tanulók számára
térítésmentessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók
felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat,
amelyek az állami, települési önkormányzati nevelési-
oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet
alkalmazni a (2) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
32. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi
jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn:
a) a pedagógusok és egyéb munkavállalók
alkalmazása során világnézeti és hitéleti
szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként
írhat elő,
 b) az intézményvezető-helyettesek megbízása során a
fenntartó egyetértési jogot gyakorol,
c) a fenntartó az iskola számára előírhatja valamely -
az oktatásért felelős miniszter által kiadott -
kerettanterv választását és meghatározhatja az
intézményben használható tankönyveket,
taneszközöket,
d) pedagógiai programjába beépítheti a vallási,
világnézeti elkötelezettségnek megfelelő ismereteket,
helyi tantervébe a jogi személyiséggel rendelkező
vallási közösség tanításának megfelelő tartalmú
hitoktatást építhet be,
e) korlátozhatja, kizárhatja a 63. § (1) bekezdés d)
pontjában szabályozott jog gyakorlását,
f) SZMSZ-ében és házirendjében a jogi
személyiséggel rendelkező vallási közösség
tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési
szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti
tevékenységet írhat elő,
g) az f) pont szerint meghatározott kötelességek
megszegése, elmulasztása miatt a gyermek, tanuló és
a pedagógus ellen fegyelmi eljárás indítható,
h) és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy
szerepel, az állami intézményekre megállapított
pedagóguslétszámon felül alkalmazott hitoktatónak,
hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben
vagy a vallási egyesület által fenntartott felsőoktatási
intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a
hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy
pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi
személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel,
továbbá az egyház belső szabálya alapján illetékes
egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület általi
megbízással kell rendelkeznie,
i) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e,
házirendje, valamint a nevelési-oktatási intézmény
pedagógiai programja a fenntartó jóváhagyásával
válik érvényessé.
j) az etika tantárgy hittan tantárggyal kiváltható,
amennyiben az iskola pedagógiai programja a hittan
tantárgy vonatkozásában tartalmazza a Nat-ban az
etikára meghatározott fejlesztési követelményeket és
tartalmakat.
(2) Ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási
közösség a Kormánnyal a köznevelési feladatok
ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, a
nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes
köznevelési feladatokat ellátó hatóság, óvoda esetén a
települési önkormányzat részére megküldött
egyoldalú nyilatkozatával vállalja az állami,
önkormányzati feladatellátásban való közreműködést,
valamint kötelezettséget vállal a tanulók
felzárkóztatására vonatkozó feladatok ellátására. A
36
Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat
megtételére nemzetközi szerződés alapján jogosult.
Az egyoldalú nyilatkozat megtételére a belső egyházi
jogi személy is jogosult.
(3) A nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a nevelési és oktatási feladatokat,
b) a felvehető gyermekek, tanulók számát,
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség
teljesítésével és az iskolai nevelés-oktatással
összefüggő feladatokban való részvételt,
d) azt az időszakot, amelyre a feladatellátásban való
részvételt vállalta.
33. § (1) Ha az egyházi köznevelési intézmény vagy
a magán köznevelési intézmény fenntartója a
települési önkormányzattal, az oktatásért felelős
miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy
egyoldalú nyilatkozat alapján működési támogatásra
válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda,
általános iskola részt vesz a kötelező felvételt
biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában.
Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a
települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az
óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye
található. Az egyházi köznevelési intézmény vagy a
magán köznevelési intézmény fenntartója óvoda
esetében a települési önkormányzattal, egyéb
alapfeladat esetében a köznevelési feladatokat ellátó
hatósággal közösen a hivatal és a területileg illetékes
tankerületi központ véleményének kikérésével
meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói
létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános
iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet
kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító
okiratában - az adott feladatellátási helyre -
meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói
létszám huszonöt százaléka.
(2) Ha a településen csak egy óvoda vagy általános
iskola működik, akkor köteles felvenni a településen
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező óvodai nevelésben részt venni köteles
gyermekeket és tanköteles tanulókat, feltéve, hogy
fenntartója egyoldalú nyilatkozatot tett vagy
köznevelési szerződést kötött.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség
nem érinti a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola
felvételi kötelezettségeit.
(4) Ha a nevelési-oktatási intézmény nemzetiségi
óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban vesz
részt, a (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik
a nemzetiségi nevelést és oktatást, a nemzetiséghez
tartozó gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos
előnyben részesítési kötelezettséget. Az egyházi
köznevelési intézmény és a magán köznevelési
intézmény tekintetében a (1) bekezdésben
megállapított kötelezettség csak akkor érvényesíthető,
ha az nem ütközik a 31. § (2) bekezdés a) pontjában
meghatározott jogosultsággal.
(5) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság
kezdeményezi a működési támogatás folyósításának
felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél, ha a
nevelési-oktatási intézmény a (1) bekezdésben
meghatározott kötelezettségének nem tett eleget. E
rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-
oktatási intézmény a kötelezettségének megfelelő
számú jelentkező hiányában nem tudott eleget tenni.
(6) A felsőoktatási intézmények által fenntartott
óvodák, általános iskolák - az (1) bekezdésben
meghatározottak szerint - részt vesznek a kötelező
felvételi feladatok ellátásában.
34. § (1) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság
elkészíti és vezeti az egyházi, magán köznevelési
intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok által
fenntartott köznevelési intézmények jegyzékét.
(2) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság legalább
kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési
intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által
fenntartott köznevelési intézmény fenntartói
tevékenységének törvényességi ellenőrzését,
amelynek eredményéről értesíti a költségvetési
hozzájárulást folyósító szervet. A köznevelési
feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés
keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-
oktatási intézményt az alapító okiratban és a
működéshez szükséges engedélyben meghatározottak
szerint működteti-e.
(3) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a
törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő határidő
biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés
megszüntetésére. Ha a fenntartó a megadott határidőn
belül nem intézkedett, a köznevelési feladatokat ellátó
hatóság a köznevelési intézményt törli a
nyilvántartásból.
(4) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság
törvényességi ellenőrzési eljárására az általános
közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági
ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
34/A. § Ha az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 28. § (2)-(2b) bekezdése alapján
olyan nevelési-oktatási intézmény, osztály vagy
óvodai csoport jön létre, amely egyidejűleg nyújt
vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló
és nemzetiségi nevelés-oktatást, annak egyidejűleg
meg kell felelnie a kifejezetten a vallási vagy más
világnézeti meggyőződésen alapuló és a nemzetiségi
37
nevelés-oktatásra e törvényben és a nemzetiségek
jogairól szóló törvényben előírt feltételeknek.
35. § (1) Az állam, a települési önkormányzat vagy a
nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-
oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére
szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások
részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív
hitoktatás) egyházi jogi személy, az etikaóra helyett
választható hit- és erkölcstanoktatást bevett egyház,
illetve belső egyházi jogi személye szervezhet az e
törvényben meghatározott keretek között.
(2) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai
foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet
figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül, de
nevelési időnek nem minősülő időkeretben -, az
iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez,
a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások
rendjéhez illeszkedően szervezhető.
(3) A hit- és erkölcstan óra az iskolában a tanórai
foglalkozások rendjéhez illeszkedik.
(4) A nevelési-oktatási intézmény és az egyházi jogi
személy a fakultatív hitoktatással, a nevelési-oktatási
intézmény és a bevett egyház, illetve belső egyházi
jogi személye a hit- és erkölcstanoktatással
kapcsolatos feladatok ellátása során egymással
kölcsönösen együttműködik.
35/A. § Az állami iskola 1-8. évfolyamán az etikaóra
vagy az ehelyett választható, a bevett egyház, illetve
belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és
erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
35/B. § (1) A fakultatív hitoktatásnál az egyházi jogi
személynek, a hit- és erkölcstanoktatásnál a bevett
egyháznak, illetve belső egyházi jogi személyének a
feladata a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése,
ennek keretében különösen
a) a fakultatív hitoktatás és a hit- és erkölcstanoktatás
tartalmának meghatározása,
b) a fakultatív hitoktatásra és - jogszabályban
meghatározottak szerint az állami fenntartású
iskolával közösen - a hit- és erkölcstanoktatásra való
jelentkezés lebonyolítása,
c) a fakultatív hitoktatásban és a hit- és
erkölcstanoktatásban közreműködő személy
alkalmazása és ellenőrzése és
d) a foglalkozások ellenőrzése.
(2) Az óvoda és a kollégium a fakultatív
hitoktatáshoz, az iskola a fakultatív hitoktatáshoz és a
hit- és erkölcstanoktatáshoz szükséges tárgyi
feltételeket - így különösen a helyiségek
rendeltetésszerű használatát, valamint a
jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket -
az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel
biztosítja.
(3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott,
fakultatív hitoktatásban, illetve a bevett egyház és
azok belső egyházi jogi személyei által
foglalkoztatott, hit- és erkölcstanoktatásban
közreműködő személynek a 32. § (1) bekezdés h)
pontjában meghatározott feltételeknek kell
megfelelnie. A bevett egyház és azok belső egyházi
jogi személyei által polgári jogi jogviszony keretében
foglalkoztatott hit- és erkölcstanoktatónak meg kell
felelnie a 66. § (1) bekezdés b) pontjában előírt
feltételeknek, amely tényt a polgári jogi jogviszony
létesítésekor az érintett személy hatósági
bizonyítvánnyal igazolja.
(4) A 64. § (4a) bekezdése szempontjából pedagógus
szakképzettséggel rendelkezőnek tekintendő
a) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi
személyei által munkaviszonyban foglalkoztatott hit-
és erkölcstanoktatásban közreműködő, továbbá
b) az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi
jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját
felekezetnek megfelelő hittant oktató,
a 32. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt feltételeknek
megfelelő személy.
24. A honvédelemért felelős miniszter által
alapított és fenntartott nevelési-oktatási
intézményekre vonatkozó külön rendelkezések
36. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt a
honvédelemért felelős miniszter alapítja vagy tartja
fenn,
a) a pedagógiai programban és a házirendben a
tanulók számára sajátos honvédelmi nevelési
szempontok, szabályok és kötelezettségek
érvényesíthetők,
b) a katonák jogállását szabályozó jogszabályok, az
SZMSZ, a házirend a pedagógusok, a nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítők számára a Magyar
Honvédségben érvényesülő viselkedési és megjelenési
szabályokat, jogokat, kötelességeket, kiképzési
tevékenységet írhat elő, ezek megsértése miatt
fegyelmi eljárás kezdeményezhető, továbbá a
jogellenesen okozott kár megtérítésére sajátos
szabályokat írhat elő,
c) a nevelő-oktató munka pedagógus-munkakörben,
szolgálati viszonyban is ellátható,
d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is
adhat intézményvezetői megbízást, nem kell
alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében foglaltakat,
e) nem kell alkalmazni az osztály-,
csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket, a
maximális létszámra vonatkozó rendelkezések
kivételével,
38
f) a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági
viszony megszüntetésével kapcsolatosan
jogszabályban e törvény szabályaitól el lehet térni,
g) országos feladatot ellátó intézménynek minősül,
h) nem kell alkalmazni a 73. § (4) bekezdésében
foglaltakat.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján meghozott
rendelkezések nem lehetnek ellentétesek a 46. § (2)
bekezdésében foglalt elvekkel.
(3) A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott
nevelési-oktatási intézménnyel, vagy a Magyar
Honvédséggel szolgálati viszonyban álló
pedagógusok jogviszonyára, az intézményvezető
megbízására, valamint a fenntartói irányítási jog
gyakorlására a honvédek jogállásáról szóló törvény,
valamint felhatalmazása alapján miniszteri rendelet e
törvénytől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.
25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel
kapcsolatos szabályok
37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a
gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit -
jogszabályban meghatározott esetben és formában -
írásban közli a tanulóval, a szülővel.
(2) Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése,
intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a
továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a
közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától
számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló
érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a
szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és
minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás,
szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a
minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi
tantervben meghatározottak alapján történt, a
minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a
tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe
ütközik.
(3) A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést
a) a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső
szabályzatának megsértésére hivatkozással benyújtott
kérelem, továbbá
b) az óvodai felvétellel és az óvodából való
kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi
tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a
tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban
érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
tekintetében.
(4) A (3) bekezdésben szabályozott eljárásban állami
fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó
vezetője, települési önkormányzat által fenntartott
nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más
fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen
szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel
vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben
igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú
végzettséggel rendelkező személy járhat el.
38. § (1) A fenntartó a 37. § (3) bekezdésében
meghatározott eljárásban
a) a kérelmet elutasíthatja,
b) a döntést megváltoztathatja, vagy
c) a döntést megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási
intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja.
(2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott
kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek
kivételével - az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői
közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább
három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat
eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság
a) a kérelmet elutasítja,
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új
döntés meghozatalára utasítja.
(3) A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás
tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a
határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés
kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására,
kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy
visszavonására az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(4) A tanuló, a szülő a fenntartónak a
jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem,
továbbá - a megrovás és a szigorú megrovás büntetést
kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem
kivételével - az érdeksérelemre hivatkozással
benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a
közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt
megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell
benyújtani.
(5) A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges,
ha a 37. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn
belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet,
vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról
lemondtak. A közlésre az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
(6) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van
kivéve, ha a döntéshozó a nevelési-oktatási
intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke miatt a
másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelte el.
(7) Az érettségi vizsga vizsgabizottság, valamint a
független vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy
intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt:
döntés) ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt
39
napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással
fellebbezést nyújthat be a köznevelési feladatokat
ellátó hatósághoz. A köznevelési feladatokat ellátó
hatóság által működtetett érettségi vizsga
vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre
hivatkozással a fellebbezés - a döntést követő öt
napon belül - a hivatalhoz nyújtható be. A
fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság,
a hivatal három munkanapon belül bírálja el.
Eljárására az (1) és (3)-(6) bekezdést kell alkalmazni,
azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés benyújtására
meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő,
igazolásnak helye nincs.
(8) Ha a jelentkező az érettségi vizsgára a köznevelési
feladatot ellátó hatóságnál jelentkezik, a köznevelési
feladatot ellátó hatóságnak - külön jogszabályban
szabályozott eljárás szerint - a vizsgajelentkezésre
vonatkozóan meghozott döntése ellen
jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van
helye a döntés kézhezvételét követő öt napon belül
kormányrendeletben meghatározott hatósághoz. A
fellebbezés benyújtására meghatározott határidő
elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A
másodfokú hatóság a döntését nyolc napon belül
elektronikus úton, írásban közli a köznevelési
feladatot ellátó hatósággal, valamint postai úton
megküldi a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak és
a fellebbezőnek.
(9) A középfokú felvételi eljárás keretében tett
központi írásbeli felvételi vizsga vizsgadolgozatának
értékelésére vonatkozó, az iskola által hozott döntés
ellen - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - a
szülő, a tanuló, a döntés kézhezvételétől számított
három napon belül, kizárólag a hivatalos javítási-
értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén
fellebbezést nyújthat be a jogszabályban
meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására
meghatározott határidő elmulasztása miatt
igazolásnak helye nincs. A fellebbezés elbírálására
jogosult hatóság döntését az észrevétel benyújtását
követő nyolc napon belül elektronikus úton, írásban
közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az
iskolának és a kérelmezőnek.
39. § (1) A köznevelés rendszerében intézkedésre
jogosult személy vagy szervezet - a
diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék,
szülői szervezet, közösség (a továbbiakban: szülői
szervezet) javaslatára - tizenöt napon belül, a
települési önkormányzat képviselő-testülete
legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen
érdemi választ köteles adni.
(2) Az iskolaszék és a diákönkormányzat, szülői
szervezet a jogainak megsértése esetén tizenöt napon
belül a fenntartóhoz jogszabálysértésre hivatkozással
fellebbezést nyújthat be. A fenntartó döntése - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a
közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt
megtámadható. A keresetlevelet a bíróságnál kell
benyújtani.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti döntést a fenntartó
önkormányzat képviselő-testülete hozta, a köznevelési
feladatokat ellátó hatóságnál törvényességi felügyeleti
eljárást lehet kezdeményezni.
40. § (1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe
tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes
vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez
köti, az ennek elmulasztásával hozott döntést a
sérelmet szenvedett fél és az, akinek a
megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik
közigazgatási perben megtámadhatja. A megtámadást
három hónapon belül írásban kell közölni, majd a
közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon
belül érvényesíteni. A három hónapos határidő a
döntésnek az érdekelt részére történő közlésének
napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a
közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik
munkanap. A megtámadásra biztosított határidő
jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A keresetlevelet a
bíróságnál, települési önkormányzati fenntartó
esetében a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál
kell benyújtani.
(2) Az érvénytelenség megállapítása a jóhiszeműen
szerzett és gyakorolt jogokat nem érinti.
(3) Érvénytelenség megállapítása esetén a tartja nyilván.
közigazgatási ügyben eljáró bíróság
a) elrendelheti
aa) a jogsértés abbahagyását és eltilthatja a jogsértőt a
további jogsértéstől,
ab) hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő
módon adjon elégtételt, és ennek a saját költségén
megfelelő nyilvánosságot biztosítson,
ac) a jogsértő költségén a jogsértés előtti állapot
helyreállítását, a jogsértő állapot megszüntetését, a
jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését vagy
jogsértő mivoltától megfosztását,
b) meghatározott időre vagy feltételek teljesítéséig
megtilthatja adott nevelési-oktatási intézmény vagy
annak tagintézménye tekintetében az új óvodai
nevelési jogviszony, tanulói jogviszony, kollégiumi
tagsági viszony létesítését, feltéve, hogy a településen
másik intézményben megoldható az érintett
gyermekek, tanulók felvétele.
26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és
kezelt személyes és különleges adatok
41. § (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési
feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a
40
továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó
intézmény) köteles a jogszabályban előírt
nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs
rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos
statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt,
valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról
összesített adatokat szolgáltatni.
(2) Az egyházi köznevelési intézményben és a magán
köznevelési intézményben nyilván kell tartani a
közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben
foglaltak megfelelő alkalmazásával. Minden
köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus
oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának
számát, a jogviszonya időtartamát és heti
munkaidejének mértékét.
(3) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az
óraadó tanárok:
a) nevét,
b) születési helyét, idejét,
c) nemét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár
esetén a Magyarország területén való tartózkodás
jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat
megnevezését, számát,
d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos
adatokat,
f) oktatási azonosító számát
(4) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi
adatait tartja nyilván:
a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje,
neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási
helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele,
nem magyar állampolgár esetén a Magyarország
területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra
jogosító okirat megnevezése, száma,
b) szülője, törvényes képviselője, a családi pótlékra
jogosult neve, lakóhelye, tartózkodási helye,
telefonszáma,
c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói
jogviszonyával kapcsolatos adatok
da) felvételivel kapcsolatos adatok,
db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a
jogviszony irányul,
dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével
kapcsolatos adatok,
dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos
adatok,
de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra
vonatkozó adatok,
df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,
dh) mérési azonosító,
e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:
ea) az egyéni munkarenddel kapcsolatos adatok,
eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és
tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével
kapcsolatos adatok,
ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel
kapcsolatos adatok,
ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,
ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,
eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és
oka,
f) az országos mérés-értékelés adatai.
g) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely
országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján
szervezett határon túli kiránduláson.
h) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely
országban vett részt külföldi tanulmányúton.
i) a gyermek, tanuló után családi pótlékra jogosult
személy nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét,
telefonszámát, ha ez a személy nem a gyermek, tanuló
szülője, törvényes képviselője.
(4a) A pedagógiai szakszolgálati intézmény - az
integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban:
INYR) működtetése érdekében - a (4) bekezdésben
meghatározott adatokon kívül
a) a szülő, a törvényes képviselő önkéntes
adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló
nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,
b) annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét,
címét, OM azonosítóját, amellyel a gyermek, a tanuló
óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban,
kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a
gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai
szakszolgálati ellátás 18. § (2) bekezdés szerinti
megnevezését
is nyilvántartja.
(4b) Ha a szülő, törvényes képviselő a (4) bekezdés i)
pontjában meghatározott családi pótlékra jogosult
nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát
nem adja meg az óvodának, iskolának, akkor az
óvoda, iskola ezeket az adatokat a családtámogatási
ügyben eljáró hatóságtól szerzi be.
(5) A (2)-(3) bekezdésben foglalt adatok - az e
törvényben meghatározottak szerint, a személyes
adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség
41
megtartásával - továbbíthatók a fenntartónak, a
kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek,
ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási
tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a
munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági
szolgálatnak.
(6) A köznevelési intézmények az alkalmazottak
személyes adatait csak a foglalkoztatással, a
juttatások, kedvezmények, kötelezettségek
megállapításával és teljesítésével, az állampolgári
jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan,
nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben
meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a
célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten
kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott
pedagógusigazolványra jogosultak esetében a
pedagógusigazolvány kiállításához szükséges
valamennyi adat a hivatal, a pedagógusigazolvány
elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
(7) A gyermek, tanuló adatai közül
a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye,
tartózkodási helye, szülője neve, törvényes
képviselője neve, szülője, törvényes képviselője
lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,
jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje,
megszűnése, egyéni munkarendje, mulasztásainak
száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási
napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett
kötelező foglalkozástól való távolmaradás
jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével,
törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel
céljából, a jogviszonya fennállásával, a
tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a
fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési
önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv,
nemzetbiztonsági szolgálat részére,
b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével
kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához,
felsőoktatási intézménybe történő felvétellel
kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez,
c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye,
tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító
jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője,
törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és
telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi
dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre, illetve a
tanuló fizikai állapotára és edzettségére vonatkozó
adatok az egészségi állapotának megállapítása
céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi
feladatot ellátó intézménynek,
d) a neve, születési helye és ideje,
társadalombiztosítási azonosító jele, lakóhelye,
tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője
neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, 42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát
tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki
mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az
igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel
veszélyeztetettségének megelőzése, feltárása, szemben titoktartási kötelezettség terheli a
megszüntetése céljából a családvédelemmel gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos
foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és minden olyan tényt, adatot, információt illetően,
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való
intézménynek, kapcsolattartás során szerzett tudomást. E
e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése
szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási
igénylése céljából a fenntartó részére, kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak
egymás közti, valamint a gyermekvédelmi
f) (Hatályon kívül helyezve.)
jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével
g) az állami vizsgája alapján kiadott összefüggő megbeszélésre.
bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat
(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden,
nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok
a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha
nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó
az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló
szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket
nyilvántartó szervezethez testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.
(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát
továbbítható.
közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási
(8) A gyermek, a tanuló intézmény vezetője útján köteles a gyermekek
a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére évi XXXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltak
vonatkozó adatai, továbbá a gyermek, tanuló speciális szerint eljárni. Ebben a helyzetben az
köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal
szakorvosi, iskolaorvosi diagnózisának adatai a kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult
pedagógiai szakszolgálat, a nevelési-oktatási beleegyezése nem szükséges.
intézmények és az egészségügyi szakellátó között, 43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési
b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a
szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként
szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni
az iskolának, az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az
c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál
kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és
nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot
az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a
d) diákigazolványa kiállításához szükséges köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás
valamennyi adata a hivatal, a diákigazolvány keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy
elkészítésében közreműködők részére más alkalmazott jogosult.
továbbítható. (2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői
engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.
(9) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja
továbbá azokat az adatokat, amelyek a (3) A 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra
jogszabályokban biztosított kedvezményekre való felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára
igényjogosultság elbírálásához és igazolásához személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, 44. § (Hatályon kívül helyezve.)
amelyekből megállapítható a jogosult személye és a 44/A. § (1) A pedagógiai szakszolgálati
kedvezményre való jogosultsága. tevékenységek során alkalmazott INYR a gyermekek,
(10) A köznevelési intézmény a nyilvántartott tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása,
gyermek és tanulói adatokat a jogviszony fejlődésük figyelemmel kísérése céljából a
megszűnésétől számított tíz évig, az alkalmazottak, gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan, a számukra
óraadók adatait a jogviszony megszűnésétől számított ellátást nyújtó intézmények, nevelési-oktatási
öt évig kezeli. intézmények és a pedagógiai szakszolgálati

42
intézmények feladatellátási adatainak nyilvántartását,
továbbá az ellátást igénybevevők ellátási
eseményeinek nyomon követését szolgáló országos
informatikai nyilvántartó rendszer.
(2) Az INYR keretében folyó adatkezelés tekintetében
a hivatal az adatkezelő.
26/A. A tanulói edzettség mérésével kapcsolatosan
kezelt adatok
44/B. § (1) A tanulók fizikai állapotának és
edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai
alapú diagnosztikus értékelő rendszert, a Nemzeti
Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (a továbbiakban:
NETFIT) a tanulók egészségi állapotának nyomon
követése céljából a Magyar Diáksport Szövetség
működteti.
(2) A NETFIT - mérési azonosító alkalmazásával - a
tanuló következő személyes adatait tartalmazza:
a) mérési azonosító,
b) születési év és hónap,
c) nem,
d) decimális életkor,
e) sajátos nevelési igényre vonatkozó adat,
f) évfolyam,
g) az iskola feladatellátási helye,
h) a fizikai fittségi mérés eredményei.
(3) A nyilvántartás adatai az első adatfelvételtől
számított tíz évig kezelhetők.
(4) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést
végző pedagógus - mérésben érintett tanulónként,
mérési azonosító alkalmazásával - rögzíti és feltölti a
NETFIT-be. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő
eredményeit a tanuló és a szülő a tanuló mérési
azonosítójának felhasználásával megismerheti.
27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a
tankötelezettség
45. § (1) Magyarországon - az e törvényben
meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az
intézményes nevelés-oktatásban részt venni,
tankötelezettségét teljesíteni.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus
31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé
válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első
tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a
felmentést engedélyező szerv döntése alapján a
gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben
vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek
tankötelezettsége megkezdésének halasztását a
gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a
gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés
évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést
43
engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési
határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására
kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét
alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az
eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak
szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői
bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló
határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig
óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a
szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a
gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget
korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő
kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves
kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)-(6f)
bekezdésében foglaltakat.
(2a) Ha a felmentést engedélyező szerv azért
engedélyezi a gyermek további egy nevelési évig
óvodai nevelésben való részvételét, vagy a szakértői
bizottság azért javasolja a tankötelezettség
megkezdése alóli felmentésre irányuló kérelem
benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek
további egy nevelési évig óvodai nevelésben való
részvételét, mert a gyermek sajátos nevelési igényű,
vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzd, akkor a gyermek számára az óvoda a szakértői
bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a
tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez
szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség
elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe
ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít.
(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart,
amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A
sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége
meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig,
amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A
tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján az iskola
igazgatója dönt.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető.
Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete
indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak
eredményes folytatása és befejezése szempontjából
előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából
határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A
szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a
tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a
felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot
követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem,
ha a tankötelezettség iskolába járással történő
teljesítését megakadályozó körülmény merül fel.
Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni
munkarendet biztosítani kell.
(5a) A készségfejlesztő iskola a tanuló javára köteles
felelősségbiztosítást kötni, amely kiterjed a tanulói
balesetekre és a tanuló által okozott kárra. Az e
bekezdésben meghatározottak fedezetét a fenntartó
külön előirányzatban köteles biztosítani.
(6) A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a
tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend
keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést
engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a
gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót,
gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló
esetén a gyermekvédelmi gyámot.
(6a) Ha az egyéni munkarendben tanuló neki
felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az
osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti
a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója
értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a
következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a
tankötelezettségét.
(6b) A (2) és (6) bekezdésben foglalt döntés ellen
közigazgatási pert a döntés közlésétől számított
tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést
engedélyező szerv döntését a bíróság nem
változtathatja meg.
(6c) A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a
bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül
intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél
bírósághoz való érkezésétől számított harminc napon
belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik
fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem
tartja szükségesnek.
(6d) A perben egyesbíró jár el első fokon. Ha az ügy
különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró a
perben a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti,
hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács
járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró
nem járhat el.
(6e) A bíróság a keresetlevelet, a keresetlevél
bírósághoz történő érkezésétől számított harminc
napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen
határidőn belül írásba foglalja és a felek részére
kézbesíti.
(6f) A perben nem lehet alkalmazni a polgári
perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148.
§-a szerinti ítélkezési szünetre vonatkozó
rendelkezéseket.
(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú
iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban
teljesíthető.
(8) A hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben
részvételre kötelezettek és a tankötelesek
nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a
területileg illetékes kötelező felvételt biztosító
44
óvodák, iskolák fenntartói számára. A felmentést
engedélyező szerv hivatalból, valamint a hivatal
jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási
kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését.
46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá
általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb
foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és
fegyelmezett magatartással, képességeinek
megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és
kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus
felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a
házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön
saját környezetének és az általa alkalmazott
eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák,
kollégiumi foglalkozások, rendezvények
előkészítésében, lezárásában,
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb
foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola
és a kollégium helyiségei és az iskolához,
kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, az
iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,
e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő
hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi
szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az
egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá
haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó
pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját
magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait
vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet
vagy balesetet észlelt,
f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően
kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt
eszközöket, óvja az iskola létesítményeit,
felszereléseit,
g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai,
alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait
tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk,
segítse rászoruló tanulótársait,
h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben,
továbbá a házirendben foglaltakat.
(2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi
méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és
védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki
erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem
vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak,
kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy
bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy
 a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak
megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1)
bekezdésében meghatározott jogát szabadon
érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú
művészetoktatásban vegyen részt tehetségének
felismerése és fejlesztése érdekében,
b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben
biztonságban és egészséges környezetben neveljék és
oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi
rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás
beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség
biztosításával életkorának és fejlettségének
megfelelően alakítsák ki,
c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő
nevelésben és oktatásban részesüljön,
d) részére az állami iskola egész pedagógiai
programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás
során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése
tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,
e) egyházi köznevelési intézményben vagy magán
köznevelési intézményben vegye igénybe az óvodai,
iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami
vagy települési önkormányzati fenntartású nevelési-
oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit- és
erkölcstanoktatásban vegyen részt,
f) személyiségi jogait, így különösen
személyiségének szabad kibontakoztatásához való
jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát,
családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-
oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának
gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat
ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem
veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási
intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét,
valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez
szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,
g) állapotának, személyes adottságának megfelelő
megkülönböztetett ellátásban - különleges
gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban -
részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai
szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,
h) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási
intézményben, családja anyagi helyzetétől függően,
külön jogszabályban meghatározott esetekben
kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes
étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá,
hogy részben vagy egészben mentesüljön az e
törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat
terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt
kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének
halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
45
(5) A köznevelés nappali rendszerű iskolai
oktatásában az állam biztosítja, hogy a tanuló számára
a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
(6) A tanuló joga különösen, hogy
a) kollégiumi ellátásban részesüljön,
b) válasszon a pedagógiai program keretei között a
választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá
pedagógusok közül,
c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban
rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium
létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári
szolgáltatást, lelki, testi és értelmi fejlődését elősegítő
védelemben részesüljön a köznevelési intézmény által
biztosított számítógépeken való internet-hozzáférés
során,
d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és
ellátásban részesüljön,
e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges
információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához
szükséges eljárásokról,
f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és
kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen
iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő,
sport- és más köröknek,
g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával
szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről,
az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az
iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást
kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről,
valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést
intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez,
pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi
székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a
megkereséstől számított tizenöt napon belül - az
iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot
követő első ülésen - érdemi választ kapjon,
h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését,
nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt
kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának
gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti
másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai
tanuláshoz való jogának gyakorlását,
i) jogszabályban meghatározottak szerint
vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
j) jogai megsértése esetén - jogszabályban
meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá
igénybe vegye a nyilvánosságot,
k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban
meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit
érintő döntések meghozatalában,
l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli
felmentését,
 m) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás
szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot
tudásáról,
n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási
intézménybe,
o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,
p) a diákönkormányzathoz fordulhasson
érdekképviseletért, továbbá e törvényben
meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem
orvoslását,
q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban,
szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen
jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben
rendelkezésre áll.
(7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti
társai és a közösség jogait.
(8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e
törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire
vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e
törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a
szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője
részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg,
nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a
jogok gyakorlása a tanulót - az iskolaszékbe történő
delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a
tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a
nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem
rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a
tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony
megszűnésével, a tanuló tanulmányi
kötelezettségének teljesítésével és a fizetési
kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a
szülőt is értesíteni kell.
(9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló
közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-
oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden
olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló
állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi
tagsági viszonyából eredő kötelezettségének
teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak
elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket
a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót
az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti
meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába
került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre
tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti
szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a
munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban
létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére
történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
46
(10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos
vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt -
kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói
jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre
egyebekben a Ptk. szerinti megbízás nélküli
ügyvitelre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a
tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő
díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem
töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a
nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha
alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog
értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel.
Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként
rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő
díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által
végzett tevékenységre megállapítható eredmény
(nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek
szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly
módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló
teljesítményét.
(12) (Hatályon kívül helyezve.)
(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány
kiadását kezdeményezi a hivatalnál. A diákigazolvány
elkészítéséről a hivatal mint a diákigazolvány az
egységes elektronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. LXXXIII. évi törvény (a
továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója
gondoskodik. A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3.
pontja szerinti kártya, amely közokirat. A
diákigazolvány birtokosa az elektronikus
kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK)
kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK
működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a
diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16.
§ (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint
a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.
(14) A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a
Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl tartalmazza
a) azon legfeljebb két köznevelési intézmény
rövidített nevét, amellyel a tanuló jogviszonyban áll,
valamint a település nevét, ahol az intézmény
székhelye vagy telephelye található,
b) a tanuló lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím
települése a diákigazolványon megjelenítésre kerül,
c) a tanuló oktatási azonosító számát,
d) a tanuló oktatásának munkarendjét, továbbá
e) (Hatályon kívül helyezve.)
(15) A diákigazolványt a kártyakibocsátó a
megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére a
közreműködő intézménybe.
(16) A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és
(2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokon túl
az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tanuló oktatási azonosító számát,
b) azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét,
székhelye vagy telephelye címének települését,
amellyel a tanuló jogviszonyban áll,
c) a diákigazolvány kiállításának, lejáratának
időpontját,
d) az érvényességre vonatkozó adatot és
e) a diákigazolvány típusának megjelölését.
(17) A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező
tanulók esetében a diákigazolvány a "külföldi cím"
feliratot tartalmazza.
(18) A nem magyar oktatási intézménnyel tanulói
jogviszonyban álló tanuló diákigazolványa a "külföldi
intézmény" megjelölést tartalmazza.
(19) A diákigazolványhoz a Nektv. 2. § 9. pontja
szerinti másodlagos kártya rendelhető.
(20) A diákigazolvány elkészítésére irányuló
eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik -
a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra
alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton
terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló
kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más
eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az
eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik
- a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren
keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a
hivatallal. A hivatal a köznevelési intézmény útján
közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására
irányuló eljárás során hozott döntéseket. A
diákigazolvány igénylésének, elkészítésének és
nyilvántartásának további szabályait jogszabály
határozza meg.
(21) Az iskola a tanuló kérelmét a kérelem
benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a
hivatal részére.
28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekek, tanulók nevelése, oktatása
47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek,
tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól
kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a
szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak
szerint kell biztosítani.
(2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű
tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-
oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság
47
szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek
igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai
nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá
kollégiumi nevelése az e célra létrehozott
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben,
konduktív pedagógiai intézményben, óvodai
csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi
gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt,
azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a
továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók - külön vagy közös vagy részben közös -
nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és
iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai
nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási
intézmény) történhet.
(4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
neveléséhez és oktatásához a következő feltételek
szükségesek:
a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és
oktatásához, a fejlesztő nevelés-oktatáshoz, a sajátos
nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő
gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a
neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv,
tankönyv és egyéb segédlet,
b) egyéni előrehaladású neveléshez és oktatáshoz,
integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-
oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által
meghatározottak szerinti foglalkozáshoz a sajátos
nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő
gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a
foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv,
valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által
történő meghatározása.
(5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai
csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását
végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény
típusának megfelelően kell létrehozni. A
gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő
nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátásban is részesül.
(6) A gyermek, tanuló érdekében az illetékes
tankerületi központ kötelezheti a szülőt, hogy
gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton,
továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a
megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Az
illetékes tankerületi központ dönt a sajátos nevelési
igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
megállapításával, a logopédiai ellátással, illetve a
szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.
A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan
intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná
felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton
való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a
társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.
(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos
vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos
nevelési igényű tanulót két gyermekként, a
mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási),
középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos
gyermeket, tanulót három gyermekként kell
figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály,
kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha
nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval
együtt történik.
(8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő pedagógiai
ellátásra jogosult. A fejlesztő pedagógiai ellátás a
nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai
nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás
keretében valósítható meg.
(9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt
vevő nevelési-oktatási intézményben
a) a c) és d) pontban, valamint az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
foglalt kivétellel a sajátos nevelési igény típusának
megfelelő gyógypedagógus, konduktor
foglalkoztatása kell, ha
aa) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás
elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő
hátrány csökkentése,
ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás
elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú
habilitáció, rehabilitáció, valamint
ac) az értelmi fogyatékos gyermek, tanuló óvodai
nevelése, iskolai nevelés-oktatása a külön e célra
létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban
történik,
b) az a) pontban meghatározott vagy az általános
szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell,
ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás
elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő
hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját
szolgálja,
bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi
foglalkozáshoz,
c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv
oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és
szakképzettséggel, továbbá "komplex" típusú
felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga-
48
bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal
rendelkező pedagógus,
d) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók rajz,
testnevelés, technika, ének-zene, etika, a középsúlyos
értelmi fogyatékos tanulók rajz, technika, ének-zene,
etika, valamint az egyes kerettantervek által
tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását
elláthatja a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.
(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
neveléséhez, oktatásához szükséges speciális
szakképzettséggel rendelkező szakember utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is
biztosítható.
(11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség
Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap
támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az
oktatásért felelős miniszter irányítása alatt,
jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti
Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a
köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a
feladatok finanszírozásának módját is.
29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat
48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-
oktatással összefüggő közös tevékenységük
megszervezésére, a demokráciára, közéleti
felelősségre nevelés érdekében - a házirendben
meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre,
amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület
segíti.
(2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a
nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját
közösségi életük tervezésében, szervezésében,
valamint tisztségviselőik megválasztásában, és
jogosultak képviseltetni magukat a
diákönkormányzatban.
(3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek
képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A
diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt,
felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű
személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az
intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.
(4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott
rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek
meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök
felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.
(5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános
művelődési központban működő diákönkormányzat
megalakulására, működésére, jogállására a
diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a
kollégiumi tagsági viszony keletkezése és
megszűnése
49. § (1) Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés
alapján történik. A gyermek az óvodával
jogviszonyban áll.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda
felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának
rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a
gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében
lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító
óvoda).
(3a) Az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre.
A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a
beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Jogszabály,
továbbá az óvoda házirendje egyes jogok gyakorlását
az első nevelési év megkezdéséhez kötheti.
50. § (1) A tanuló - beleértve az egyéni
munkarenddel rendelkezőt is - az iskolával tanulói
jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy
átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel
jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy
átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói
jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a
tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi
időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá
az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első
tanév megkezdéséhez kötheti.
(2) A középfokú iskola és a kollégium -
jogszabályban meghatározott keretek között -
állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi
tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a
továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú
iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a
tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott
időben a felvételi tájékoztatóban köteles
nyilvánosságra hozni. A pályaalkalmassági
követelményeket a felvételi tájékoztatóban
nyilvánosságra kell hozni.
(3) Nem szervezhető
a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj
ellenében,
b) általános iskolában felvételi vizsga.
(4) Középiskolában - külön jogszabály szerint
szervezett - központi írásbeli felvételi vizsga
szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi
írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak
abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi
évét megelőző három év átlagában a jelentkezők
49
száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető
tanulók számát.
(5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében
az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági
vizsga szervezhető általános iskolában is.
(6) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a
tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános
iskola körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező
felvételt biztosító iskola). Ha a településen több
általános iskola működik, az egyes általános iskolai
körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá
váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes
aránya a nevelési-oktatási intézményekben.
(7) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első
évfolyamra jogszabályban meghatározott időszakban
kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a
helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(8) A területileg illetékes tankerületi központ
meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi
körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó
intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek
megállapításához a területileg illetékes tankerületi
központnak be kell szereznie az érdekelt települési
önkormányzatok véleményét.
(9) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-
oktatását több megyére, országrészre kiterjedően
ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi
körzetének meghatározása előtt az intézmény
székhelye szerint illetékes tankerületi központnak be
kell szereznie az érdekelt tankerületi központok
véleményét.
(10) A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti
nemzetiségi köznevelési intézmény vonatkozásában, a
nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését,
iskolai nevelés-oktatását ellátó nevelési-oktatási
intézmény működési, felvételi körzetének
meghatározása előtt be kell szerezni az érdekelt
települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó
iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat
egyetértését. Több településre kiterjedő működési,
felvételi körzet esetén valamennyi érintett települési
nemzetiségi önkormányzat egyetértését be kell
szerezni, érintett települési nemzetiségi önkormányzat
hiányában a területileg illetékes, érintett területi
nemzetiségi önkormányzat véleményét kell kikérni.
(11) A (6) bekezdésben foglaltakat a
tagintézményként működő iskolák tekintetében is
alkalmazni kell.
51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi
kötelezettsége teljesítése után további felvételi,
átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további
felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell
részesíteni a hátrányos helyzetű gyermekeket,
tanulókat. A további felvételi kérelmekről az
intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint
kell dönteni.
(2) A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót
a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a
felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre
álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell
hozni.
(3) A többcélú köznevelési intézményben általános
iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai
programban meghatározottak alapján folytatják
tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti
nevelés-oktatásban.
(4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy
csoportba való beosztásáról - a szakmai
munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület
véleményének kikérésével - az igazgató dönt.
(5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló
részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani
kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy
szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai
tanulmányai során általa használt, megszokott
eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell
az adottságaihoz.
(6) A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos
feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a
nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy
osztályba fel vagy át kell venni.
52. § (1) A tanuló az iskola útján vagy közvetlenül
kérheti kollégiumi felvételét, valamint externátusi
elhelyezését.
(2) Az önálló kollégiumba való felvételről a
kollégium igazgatója, a nem önálló kollégiumba való
felvételről pedig a kollégiumvezető egyetértésével az
iskola igazgatója dönt. A kollégiumba felvett tanulók
foglalkozásra történő beosztásáról a kollégium
igazgatója vagy a kollégiumvezető dönt, a kollégiumi
nevelőtestület véleményének kikérésével.
(3) A gyámhatóság kezdeményezésére a tanulót fel
kell venni a kollégiumba. Fel kell venni a
kollégiumba azt a nappali rendszerű iskolai
oktatásban részt vevő tanulót, akinek gyermekotthoni
elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg.
(4) A kollégiumi felvétel, externátusi elhelyezés a (3)
bekezdésben meghatározott esetben a tanulói
jogviszony fennállásáig, egyébként egy tanévre szól.
53. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel
napján,
50
b) a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére
engedélyt adott a gyermek óvodából történő
kimaradására,
c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év
utolsó napján,
d) az óvodába járási kötelezettségét külföldön
teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
(2) Megszűnik a tanulói jogviszony
a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
b) az általános iskola utolsó évfolyamának
elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó
évfolyam elvégzését követő első érettségi
vizsgaidőszak utolsó napján,
d) szakgimnáziumi tanulmányok esetén
da) az utolsó évfolyam elvégzését követő első
képesítő vizsgaidőszak utolsó napján,
db) ha a tanuló a szakképzésben nem kíván
továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges
feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a
közismereti oktatás utolsó évfolyama elvégzését
követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
dc) ha az államilag elismert szakképesítést szerzett
tanuló arról döntött, hogy továbbtanul az érettségi
vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik
évfolyamon, az utolsó évfolyam elvégzését követő
első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
dd) ha az államilag elismert szakképesítést szerzett
tanuló arról döntött, hogy nem tanul tovább az
érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és
tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam
elvégzését követő első képesítő vizsgaidőszak utolsó
napján,
e) szakiskolában, ha
ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó
évfolyam elvégzését követő első szakmai
vizsgaidőszak utolsó napján,
eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára vagy
képesítő vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését
igazoló bizonyítvány kiállítása napján,
ec) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg
alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik
megfelelő szakképzés, a tanuló nem kíván
továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges
feltételek hiányában nem tanulhat tovább, az
alkalmatlanságot megállapító dokumentumnak az
iskola tudomására jutásától számított nyolcadik
napon,
ed) a tanuló jelentkezik képesítő vizsgára, az utolsó
évfolyam elvégzését követő első képesítő
vizsgaidőszak utolsó napján,
f) készségfejlesztő iskolában
fa) az utolsó gyakorlati évfolyam elvégzését igazoló
bizonyítvány kiállítása napján, ha a 13/B. § (4)
bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak,
fb) ha a tanuló tanulmányainak folytatására
egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem
folyik másik megfelelő képzés, a tanuló nem kíván
továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges
feltételek hiányában nem tanulhat tovább, az
alkalmatlanságot megállapító dokumentumnak az
iskola tudomására jutásától számított nyolcadik
napon,
g) az alapfokú művészeti iskolában
ga) ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú
tanuló írásban bejelenti, hogy nem folytatja
tanulmányait az iskolában, a bejelentésben megjelölt
napon, továbbá
gb) ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, az
utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, valamint
gc) az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga
letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz
záróvizsgát, akkor az utolsó évfolyam elvégzését
tanúsító bizonyítvány kiállításának napján,
h) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a
tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló
írásban bejelenti, hogy nem folytatja tanulmányait az
iskolában -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
i) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles
tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató
a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló
eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális
helyzetének vizsgálata után megszünteti, a
megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé
válásának napján.
(3) A (2) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezés
nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű.
(4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a
tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező
foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél
igazolatlanul többet mulasztott.
(5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az
iskolából fegyelmi határozat véglegessé válásának
napján.
(6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú
nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a
tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha
ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi
követelményeit második alkalommal nem teljesítette.
Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető
egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói
jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai
oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában
nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván
részt venni.
51
(7) Ha a többcélú köznevelési intézmény több
iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje
alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg
a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot
ellátó intézményegységben lehetőség van.
(8) A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik
a) az 52. § (4) bekezdésben meghatározott esetben a
tanulói jogviszony megszűnésével, egyébként a tanév
végén,
b) a kollégiumból kizáró fegyelmi határozat
véglegessé válásával,
c) ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék
miatt az igazgató - a szülő, nagykorú tanuló esetében
a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló
szociális helyzetének vizsgálata után - megszünteti, a
megszűnés tárgyában hozott döntés véglegessé
válásának napján,
d) ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a tanuló
kollégiumi tagságáról írásban lemond, a
nyilatkozatban megjelölt napon,
e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel
napján.
(9) A (8) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem
lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi
tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja
teljesíteni tankötelezettségét. Abban az esetben, ha a
tanuló felvételére a gyámhatóság intézkedése alapján
került sor, a (8) bekezdés c) pontjában
meghatározottak nem, a d) pontjában meghatározottak
pedig a gyámhatóság egyetértésével alkalmazhatók. A
c) pontban foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók
tekintetében nem alkalmazhatók.
(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói
jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a
nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül
megszűnik.
(11) A bejelentés tudomásulvételének napján
megszűnik annak a nem magyar állampolgárságú
gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-
oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói,
kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy
saját országába távozik.
31. A tanuló kötelességének teljesítése
54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét,
előmenetelét tanítási év közben rendszeresen
érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén
osztályzattal minősíti. A külföldi tartózkodás miatt
egyéni munkarenddel rendelkező tanuló esetében a
félévi minősítés az igazgató döntése alapján
mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad
számot tudásáról. A tanuló magatartásának és
szorgalmának értékelését és minősítését az
osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok
véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről
a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen
értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az
érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi
érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli
vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az
osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét
félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.
Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény
pedagógiai programja szerint. Az érdemjegy és az
osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének,
szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet
fegyelmezési eszköz.
(2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen
(1),
b) a tanuló magatartásának értékelésénél és
minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),
c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és
minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag
(2).
(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a
második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel
kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy
megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.
(4) A második évfolyam végén és a magasabb
évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló
értékelésére - az oktatásért felelős miniszter
engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2)
bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés,
szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az
iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben
meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy
továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a
tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi
minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által
alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre,
osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi
tantervben kell meghatározni.
(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a
nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a
pedagógus, az osztályfőnök által megállapított
osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről.
(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a
tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év
közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület
felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon
tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben
változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem
52
változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek
indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi
érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
(7) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1)
bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az
osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések
kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola
nem használja az érdemjegy, az osztályzat
megjelölést.
55. § (1) Az igazgató a tanulót kérelmére - kiskorú
tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti - a
szakmai képzés kivételével - az iskolai kötelező
tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a
tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye,
továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a
kérelem az összes tanórai foglalkozás alóli
felmentésre irányul, akkor a 45. § (6) bekezdése
szerinti eljárást kell lefolytatni. Az igazgató a tanulót
kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól,
ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete
indokolttá teszi. Az igazgató az általános iskolában a
tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás
alól a szülő kérelmére felmenti a tanulót, ha másik
köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban
vagy vendégtanulói jogviszonyban áll, az ott
szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő
részvétel érdekében, egyéb esetekben - kivéve, ha az
intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően
egész napos iskolaként működik - felmentheti.
(2) Az egyéni munkarenddel rendelkezőt - az
iskolában vagy azon kívül folyó szakmai képzés
kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai
foglalkozása alól fel kell menteni.
(3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai
foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által
meghatározott időben, és a nevelőtestület által
meghatározott módon ad számot tudásáról.
56. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni
adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató
mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő
értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges
értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,
b) egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont
szerinti tantárgyak helyett a tanuló - a
vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik
tantárgyat választhat.
(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek
engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy
akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától
eltiltottak.
56/A. § A beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók a szakértői
bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő
pedagógiai ellátásban és az e törvényben, továbbá
jogszabályban meghatározott kedvezményekben
részesülnek.
57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába
akkor léphet, ha - az e bekezdésben foglalt kivétellel -
az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen
teljesítette. Az egyéni előrehaladású nevelésben és
oktatásban részt vevő tanuló esetében az előírt
tanulmányi követelményeket az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott évfolyam végéig kell teljesíteni. Az
iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal engedélyezheti az iskola első
évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az
előírt tanulmányi követelményeket sikeresen
teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt
évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú
iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen
teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az
iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a
szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor
engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi,
szakgimnáziumi, szakiskolai nevelés-oktatásba való
bekapcsolódás vagy másik szakképesítés
megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy
másik tanulmányi terület választása miatt van
szükség.
(2) Az alapfokú művészeti iskola alapfokú
évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet,
aki - jogszabályban meghatározottak szerint
szervezett - művészeti alapvizsgát tett.
(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az
iskola két vagy több évfolyamára megállapított
tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az
előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
(4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az
érettségi vizsga, a művészeti alapvizsga és a
művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek
teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány
tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek a
Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását
az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a
bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat
közokirat.
(5) Az iskolában csak olyan
bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány
kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható,
amelyet az oktatásért felelős miniszter jóváhagyott. A
53
bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány
kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány
előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős
miniszter engedélye szükséges.
(6) Az iskolai nyomtatványok - az év végi
bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről
kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért
felelős miniszter által jóváhagyott rendszer
alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és
biztonságvédelmi követelmények megtartásával
elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A
bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló
nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani
nyomtatott formában, és meg kell őrizni.
(7) A kiadott érettségi bizonyítványokról az oktatási
nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet V. részében
meghatározottak szerint központi nyilvántartást kell
vezetni.
(8) Ha a szakgimnázium párhuzamos nevelés-oktatás
keretében művészeti képesítő vizsgára készít fel, a
tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a szakmai
képzés követelményei tekintetében külön is lehet
dönteni és bizonyítványt kiállítani.
32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési
felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény
kártérítési felelőssége
58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál
jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében
foglaltak szerint jutalmazni kell.
(2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést
alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű
eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók
jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által
alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére
a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot.
(3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan
megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli
határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A
fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező,
ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e
jogot a szülő gyakorolja.
(4) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások
csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy
iskolába,
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
f) kizárás az iskolából.
(5) Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás
nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben a (4)
bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi
büntetés nem, a (4) bekezdés f) pontjában és a (7)
bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi
büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő
fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az
esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni
a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola,
kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új iskola,
kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az
iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés
megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától
számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától,
kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló
más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a
szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi
büntetést hozó iskola, kollégium három napon belül
köteles megkeresni a köznevelési feladatot ellátó
hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az
állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát,
kollégiumot jelöl ki a tanuló számára. Az iskolát,
kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára
a kijelölt intézményben a nevelés-oktatás
igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A (4)
bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés
akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló
átvételéről a másik iskola igazgatójával
megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában
meghatározott fegyelmi büntetés szociális
kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. A (4)
bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában
meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló
esetében nem hajtható végre az új tanulói jogviszony,
kollégiumi tagsági viszony létesítéséig.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének
megsértéséért
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) meghatározott kedvezmények, juttatások
csökkentése, megvonása,
d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba,
e) kizárás
fegyelmi büntetés szabható ki.
(8) - (10) (Hatályon kívül helyezve.)
(11) A tanulóval szemben ugyanazért a
kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés
állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az
iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi
büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási
intézmények eltérő megállapodásának hiányában a
fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási
54
intézményben lehet megállapítani, amelyikben az
eljárás előbb indult.
(12) (Hatályon kívül helyezve.)
(13) Végrehajtani csak végleges fegyelmi határozatot
lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló
jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan
kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat azonnal
végrehajtható.
59. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek
teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási
intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai
szerint kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a
kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb
munkabér - a károkozás napján érvényes
rendelkezések szerint megállapított - egyhavi
összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott
kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb
munkabér - a károkozás napján érvényes
rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.
(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium a gyermeknek,
tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói
jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal
összefüggésben okozott kárért - a (3a) bekezdésben
meghatározott kivétellel - vétkességére tekintet
nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel,
hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól
csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a
működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte
elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta.
(3a) A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások
esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott
kárért a kártérítési felelősség általános szabályai
szerint felel.
(4) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket,
tanulót a neveléssel-oktatással összefüggésben
személyiségi jogában megsérti, arra a Polgári
Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályait kell
alkalmazni azzal, hogy a bíróság a sérelemdíjat
oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg. A
bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a
jogsértő saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként
biztosítja.
59/A. § A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai
kirándulások esetében - külön jogszabályban
meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az
iskolának vagy a szervezőnek, amelynek
kedvezményezettje a tanuló.
 33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön
rendelkezések
60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más
irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és
életkorához igazodó iskolai oktatásban (a
továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben
foglaltak szerint vehet részt.
(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén
tizenhetedik,
b) középfokú iskola esetén huszonötödik
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új
tanévet.
(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a
tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a
tizenhatodik életévét betölti.
(4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi
követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a
tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-
b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet
hozzá kell számítani.
(5) A felnőttoktatás megszervezhető
a) az e célra létesített - 7. § (1) bekezdés b)-f) és h)
pontjában felsorolt - iskolákban,
b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített
iskolának a felnőttoktatási osztályában.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a
nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező
vagy más sajátos munkarend szerint. Gimnáziumban,
szakgimnáziumban, szakiskolában, készségfejlesztő
iskolában a nappali oktatás munkarendje szerint azok
részére szervezhető meg az oktatás, akik nem
kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali
oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a
tanórák számának a kerettantervben a nappali
rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező
tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el
kell érnie.
(8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás
esetében a tanórák számának a kerettantervben a
nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti
kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven
százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz
százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend
szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai
foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie,
továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el
a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más
55
sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás
különösen a távoktatási formában.
(9) A felnőttoktatásban
a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére
is épülhet,
b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott
tanítási napot az egyéni felkészülés keretében
tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal
együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az
ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,
c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az
osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb
foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó
rendelkezések alkalmazása nem kötelező,
d) két idegen nyelv oktatása nem kötelező.
(10) Szakgimnáziumban a szakmai képzés a
különböző munkarendben tanulók részére közösen is
megszervezhető.
34. Pedagógusok és alkalmazottak
61. § (1) Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés,
iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás,
pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel,
tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás
- pedagógus-munkakörben, az óraadó és az egyházi
szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével,
közalkalmazotti jogviszonyban vagy
munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör
ellátására - az óraadó kivételével - polgári jogi
jogviszony nem létesíthető. A tankerületi központ
által fenntartott köznevelési intézményben
köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített
munkakörben foglalkoztatottak a tankerületi
központtal közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
Ettől eltérően, idegen nyelven folytatott nevelési,
oktatási tevékenység ellátása érdekében anyanyelvi
tanárként történő foglalkoztatásra sor kerülhet a
nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás
alapján, Magyarországon tevékenykedő szervezettel
létesített munkaviszonyban történő kirendeléssel is.
(2) A pedagógiai szakszolgálatok feladatait és a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat szakirányú
felsőfokú végzettségű szakember látja el.
(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai
szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek
segítik. A nevelési-oktatási intézményekben
alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok,
valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő
alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott
létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az
óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az
1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő
munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet
határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező
létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell
meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként
egy, a teljes munkaidő ötven százalékában
foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.
(4) A pedagógusok tevékenységét szakértők,
szaktanácsadók segítik. A szaktanácsadó feladata a
pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy
sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése,
véleményezése, konzultációk, továbbképzések,
szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó
központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait.
Szaktanácsadói megbízást kizárólag az kaphat, aki
pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges
felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,
pedagógus-szakvizsgával, valamint a nevelő-oktató
munkában eltöltött legalább tízéves szakmai
gyakorlattal rendelkezik. A szaktanácsadó
pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény
alkalmazásában áll vagy egyéb köznevelési intézmény
alkalmazottja vagy onnan öt évnél nem régebben
ment nyugdíjba.
(4a) A hivatal a szaktanácsadókról névjegyzéket
vezet. A hivatal döntése elleni fellebbezést az
oktatásért felelős miniszter bírálja el.
(4b) A köznevelési szaktanácsadói névjegyzékben
nyilvántartott szaktanácsadó alábbi adatai
nyilvánosak:
a) családi és utóneve,
b) elektronikus levelezési címe,
c) a szakterületének jogszabályban meghatározott
megnevezése,
d) nyilvántartásba-vételi száma.
(4c) (Hatályon kívül helyezve.)
(4d) A köznevelési szaktanácsadói névjegyzékbe
történő felvételre, a névjegyzékből történő törlésre és
eltiltásra, a hatósági ellenőrzésre és a személyes
adatok kezelésre vonatkozó eljárás során a 82. § (9)
bekezdését kell alkalmazni.
(5) A köznevelési intézmények feladatainak
ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és
más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági,
ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az
ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a
foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-
oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben
- a honvédelemért felelős miniszter vagy a
rendvédelmi szervet irányító miniszter által alapított
és fenntartott intézmények kivételével - gazdasági,
ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben
alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok
56
teljes munkaidőre számított létszámának húsz
százaléka, szakképző iskolában harminc százaléka,
kollégiumban ötven százaléka lehet.
(6) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a
munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ
vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott
köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében - a
bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a
közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével
- gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi
központ által fenntartott köznevelési intézményben a
pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési
intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ
vezetője nevezi ki és menti fel. Ha a köznevelési
intézmény vezetője javaslatával a tankerületi központ
vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott
kinevezéséről vagy felmentéséről az oktatási központ
vezetője dönt. Ha a tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus
vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő
lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti
jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi,
felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény
vezetőjének egyetértésére.
(7) A köznevelési intézményben történő
foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen,
a) ha a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi
kötelezettségvállalásra jogosult a Polgári
Törvénykönyv szerinti hozzátartozójával irányítási,
felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba
kerülne, valamint
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben
foglaltaktól eltérően, ha a tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézményben közalkalmazotti
jogviszonyban álló személy polgári jogi jogviszony
alapján lát el a tankerületi központ által fenntartott
más köznevelési intézményben egyébként a
munkakörébe tartozó feladatokat.
(8) Ahol a Munka Törvénykönyve vagy a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
munkáltatóról rendelkezik, azon a tankerületi
központot, továbbá - az intézményvezető számára e
törvény által biztosított munkáltatói jogok
tekintetében - a tankerületi központ által fenntartott
köznevelési intézményt kell érteni.
(9) A közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony
létesítésével és megszüntetésével összefüggésben a
munkáltató jogszabályban meghatározott feltételekkel
igénybe veheti, és foglalkoztatottjai számára
nyújthatja a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi
CXXV. törvény szerinti személyügyi központ
Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási
Keretrendszere által nyújtott szolgáltatásokat.
35. A pedagógus kötelességei és jogai
62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott
gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a
gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja
szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt
törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos
nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési
tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel
összefüggésben kötelessége különösen, hogy
a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a
gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének
kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg
minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek
egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét,
szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel
egyénileg foglalkozzon, szükség szerint
együttműködjön gyógypedagógussal, konduktorral
vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel,
a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását
elősegítse,
c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését,
nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését,
a közösségi együttműködés magatartási szabályainak
elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,
e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet
értékeinek megismerésére és megbecsülésére,
együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges
életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket,
tanulókat,
f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen
tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről,
magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt
problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek
tanulmányait érintő lehetőségekről,
g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és
megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges
erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és
balesetvédelmi előírások betartásával és
betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és
elhárításával, a szülő - és szükség esetén más
szakemberek - bevonásával,
57
h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a
munkatársak emberi méltóságát és jogait
maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra,
kérdéseikre érdemi választ adjon,
i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és
változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját
éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva,
szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók
tevékenységét,
j) a kerettantervben és a pedagógiai programban
meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy
szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez
igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-
továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,
l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai
életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt
valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait
maradéktalanul teljesítse,
n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület
értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai
ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti
rendezvényeken,
o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,
p) megőrizze a hivatali titkot,
q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön
munkatársaival és más intézményekkel.
(1a) A nevelési-oktatási intézmény, többcélú
intézmény vezetője a 14 évnél fiatalabb 1-es típusú
diabétesszel élő gyermek, tanuló részére abban az
időtartamban, amikor az óvoda, az általános iskola, a
fejlesztő nevelést-oktatást végző iskola, a kollégium, a
hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium vagy a
szakgimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamán az
intézmény - beleértve az ilyen köznevelési
alapfeladatot ellátó többcélú intézményt is -
felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő
gyermek, tanuló szülőjének, más törvényes
képviselőjének kérelmére, a gyermekkori diabétesz
gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények
szakmai iránymutatása alapján az (1b)-(1e) bekezdés
szerinti speciális ellátást biztosítja.
(1b) Az intézmény vezetője a pedagógus vagy
érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottja számára az (1a) bekezdés szerinti
esetben és módon előírhatja
a) a vércukorszint szükség szerinti mérését,
b) szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel,
más törvényes képviselővel, a megadott
kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt
időközönként a szükséges mennyiségű inzulin
beadását.
(1c) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1b)
bekezdés szerinti feladat ellátását
a) olyan pedagógus vagy legalább érettségi
végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott
személy útján biztosítja, aki a hivatal által szervezett,
a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló
szakmai továbbképzésén részt vett, és aki a speciális
ellátásban való részvételt vállalja, vagy
b) iskolaorvos vagy iskolavédőnő útján biztosítja.
(1d) A szülő, más törvényes képviselő az (1a)
bekezdés szerinti kérelmét az Eütv. 15. § (5)
bekezdésével összhangban megtett formában nyújtja
be.
(1e) Az intézmény vezetője az e § szerinti esetkörben
egy esetleges rosszullét esetén az Eütv.-vel
összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít
ki.
(2) A pedagógus hétévenként legalább egy
alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint -
továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető -
munkaviszony esetében felmondással,
közalkalmazotti jogviszony esetében az
alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak
a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti
jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem
vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be
sikeresen. Az első továbbképzés a Pedagógus II.
fokozat megszerzésére irányuló első minősítés előtt
kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól
az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem
kell továbbképzésben részt venni annak a
pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a
vizsgák letétele utáni hét évben.
(3) A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a
Kutatótanár fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba
kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba
lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából
nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő
részvételi kötelezettségét.
(4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése
szempontjából az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendeletben meghatározottakon kívül
csak olyan továbbképzés vehető figyelembe,
amelynek programját a hivatal jóváhagyta és a
program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-
továbbképzési programok engedélyezése és
szervezése - a felnőttképzés adatszolgáltatási
rendszerére vonatkozó előírások kivételével - nem
tartozik a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alá.
58
A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és
ellenőrzését a hivatal látja el.
(5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati
intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó
pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan
százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az
intézményvezető által - az e törvény keretei között -
meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a
munkaidő fennmaradó részében a munkaideje
beosztását vagy felhasználását maga jogosult
meghatározni.
(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában
(a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött
munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása
rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két
óra időtartamban a pedagógus által ellátott
osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői,
vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő
feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók
nevelési-oktatási intézményen belüli
önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok
időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az
esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök
esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően
határozza meg a munkaidő egyes feladatokra
fordítandó részeinek arányát. A kötött munkaidő
fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást
előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb
feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti
helyettesítést lát el.
(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben
ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos
és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai
között.
(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a
gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet
magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a
munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy
órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb
pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában
való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá
eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus
számára.
(9) A vezetőpedagógus neveléssel-oktatással lekötött
munkaideje gyakorló óvodában a teljes munkaideje
hatvan százaléka, más gyakorló nevelési-oktatási
intézményben, gyakorló szakszolgálati intézményben
a teljes munkaideje harminc százaléka lehet.
(10) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakört
betöltő neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a
teljes munkaideje ötven százaléka.
(11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött
munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok
esetében a teljes munkaideje ötven százaléka,
óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.
(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-
oktatással lekötött munkaideje - teljes munkaidőben
történő foglalkoztatás esetében - heti huszonkettő óra.
Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók
egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával,
konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban:
közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos,
továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal
és szülőkkel való hatékony együttműködés
kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-,
iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen
pszichológiai foglalkozások szervezésével,
előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt
vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-,
iskolapszichológus koordinátora által szervezett
szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a
gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a
munkaidő fennmaradó részében pedig a a) személyét mint a pedagógusközösség tagját
munkaköréhez szükséges információk
feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció
elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a
szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket
végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti
előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év
alatt az egyes hetek között átcsoportosítható.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral
való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés
valamennyi időkerete arányosan csökken.
(12) Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár,
könyvtárostanító a neveléssel-oktatással lekötött
munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva
tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a
kötött munkaidő többi része hetven százaléka - a
könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen
végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása,
gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai
kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a
munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári
kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a
pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység
ellátására szolgál.
(13) A pedagógiai szakszolgálat intézményében
alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő
foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a
neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a
gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy
csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással,
gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban:
közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.
59
(14) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai
szakszolgálat vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5.
melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra
vonatkozó miniszteri rendelet szerint tanórákkal vagy
foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a
magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos
feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben
foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető
megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak,
foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza
meg. Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető
vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti
tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az
intézményben tanított tantárgynak - az oktatásért
felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján
készült helyi tanterv szerinti - heti óraszámával
azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek
a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5.
mellékletben az adott intézményre és vezetőre
meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.
63. § (1) A pedagógust munkakörével
összefüggésben megilleti az a jog, hogy
megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi
jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói
tevékenységét értékeljék és elismerjék,
b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a
tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit
megválassza,
c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség
véleményének kikérésével megválassza az
alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket,
taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,
d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával
saját világnézete és értékrendje szerint végezze
nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak
elfogadására kényszerítené vagy késztetné a
gyermeket, tanulót,
e) hozzájusson a munkájához szükséges
ismeretekhez, intézményi és fenntartói
információkhoz,
f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-
oktatási intézmény pedagógiai programjának
megalkotásában, elfogadásában és értékelésében,
gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett
továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt
vegyen a köznevelési rendszer működtetésével,
ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos
feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos
kutatómunkában,
h) szakmai egyesületek tagjaként vagy
képviseletében részt vegyen helyi, regionális és
országos közneveléssel foglalkozó testületek
munkájában,
i) az iskola könyvtárán keresztül használatra
megkapja a munkájához szükséges tankönyveket,
tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében
meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,
j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által
fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és
más kiállító termeket, színházakat jogszabályban
meghatározott kedvezményekre való jogosultságát
igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa,
k) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog
megilleti azt is, akit pedagógus-munkakörből
helyeztek nyugállományba.
(3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a
pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői
munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező és
pedagógiai asszisztens munkakörökben
foglalkoztatottak részére - kérelemre
pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi a
központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren
keresztül a hivatalnál. Az e munkakörökből
nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba
helyezett személyek részére az utolsó munkáltató
kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A
pedagógusigazolvány elkészítéséről a hivatal
gondoskodik.
(3a) A pedagógusigazolvány kiadására irányuló
kérelem tartalmazza:
a) a pedagógus személyazonosító adatait (családi és
utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési
családi és utónevét, születési helyét és idejét) és
b) a pedagógus oktatási azonosító számát.
(3b) A pedagógusigazolványt a hivatal küldi meg a
jogosult részére a közreműködő intézménybe.
(3c) A pedagógusigazolvány tartalmazza:
a) a pedagógus családi és utónevét,
b) a pedagógus oktatási azonosító számát,
c) a pedagógusigazolvány kiállításának időpontját,
d) a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját.
(3d) A hivatal a pedagógusigazolvány kiállítása
céljából kezeli a (3a) és (3c) bekezdésben felsorolt,
valamint a kedvezményre való jogosultság
igazolásához szükséges adatokat.
(4) A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló
eljárásban a munkáltató - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas
rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a
pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet,
és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási
cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - a központi
adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus
úton tart kapcsolatot a hivatallal. A
pedagógusigazolvány igénylésének, elkészítésének és
nyilvántartásának további szabályait jogszabály
határozza meg.
(5) A munkáltató a pedagógus kérelmét a kérelem
benyújtásától számított nyolc napon belül továbbítja a
hivatal részére.
35/A. A Nemzeti Pedagógus Kar
63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a
továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati
fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-
munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak
önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1)
bekezdésben meghatározott köznevelési
intézményben pedagógus-munkakörben történő
- foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) Az illetékes tankerületi központ köteles a Kar
területi szervei működéséhez a megyeközponti és
fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési
intézményben a működéshez szükséges megfelelő
hely biztosításáról gondoskodni.
(5)
(6) A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott
Alapszabályát köteles az elfogadástól számított 30
napon belül az oktatásért felelős miniszternek
tájékoztatásul megküldeni.
(7) A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása
érdekében, kizárólag a tevékenységéhez, továbbá a
tagjai által végzett szakmai tevékenységhez
kapcsolódó, kiegészítő jellegű gazdasági
tevékenységet végezhet. A Kar gazdasági társaságnak,
egyesületnek nem lehet tagja, és ilyen társaságban
nem szerezhet részesedést.
(8) A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből,
részletes etikai és eljárási szabályokból áll.
63/B. § (1) A Kar
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint
ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi
szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez
kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,
b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és
pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és
módosítása során,
c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott
kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet,
60
intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az
állami szerv vezetője által irányított szerv
működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal,
közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb
döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat,
kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy
visszavonását,
d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői
megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a
pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat,
e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben
javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,
f) megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus
Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai Kódex),
g) az e törvényben, valamint az Alapszabályban és az
Etikai Kódexben foglaltak szerint tagjával szemben
etikai eljárást folytathat,
h) konferenciákat, szakmai napokat szervez az
Alapszabályban meghatározott módon,
i) díjat alapíthat,
j) tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban
meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat
nyújthat.
(2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége
során a reprezentatív szakszervezetekkel
együttműködik, és tiszteletben tartja
szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által
biztosított jogait.
63/C. § (1) A Kar szervezete képviseleti és
ügyintéző testületekből, valamint tisztségviselőkből és
ügyintéző szervből áll. A Kar képviseleti és ügyintéző
testületeinek tagjai, valamint tisztségviselői és
ügyintézői kizárólag a Kar tagjai lehetnek. A Kar
tagjának az ügyintéző vagy képviseleti szervben való
tevékenysége a tag számára nem eredményezhet a
közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.
(2) A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos
Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei
alkotnak. A területi szervek ezer pedagógusonként
egy fő, de maximum tizenöt fő küldöttet
delegálhatnak.
(3) Az Országos Küldöttgyűlést szükség szerint, de
évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az
Országos Küldöttgyűlés kötelező összehívásának más
eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály
állapítja meg.
63/D. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos
hatásköre:
a) a tisztségviselők, az elnök, az alelnök, az Elnökség
tagjainak, az Országos Etikai Bizottság, valamint a
Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének
megválasztása és visszahívása,
b) az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadása és
módosítása,
c) a Kar éves költségvetésének elfogadása és
beszámolójának jóváhagyása,
d) az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves
beszámolójának elfogadása,
e) a tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenség
kimondása,
f) a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanácsadási és
ellenőrzési tevékenység szabályozása,
g) az Alapszabályban meghatározott egyéb
kizárólagos feladatok gyakorlása.
(2) Az Országos Küldöttgyűlés feladat- és
hatásköreinek gyakorlását - ha e törvény vagy az
Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja a
Kar országos és területi szerveire, tisztségviselőire.
63/E. § (1) A Kar legfőbb ügyintéző testülete az
Elnökség.
(2) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettes,
c) az Alapszabályban meghatározottak szerint
a további minimum hét, maximum kilenc elnökségi tag.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) A tisztségviselőket az Országos Küldöttgyűlés
választja titkos szavazással, ötéves időtartamra.
Azonos tisztségre a Kar tagja legfeljebb két egymást
követő alkalommal, illetve két teljes ciklusra
választható meg. Amennyiben az Elnökség tagjának
megbízatása időközben megszűnik, helyére az
Országos Küldöttgyűlés - az ötéves időtartamból
hátralévő időre - új tagot választ.
(5) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízási idő lejártával,
b) az Országos Küldöttgyűlésnek címzett írásbeli
lemondásával,
c) a kari tagság megszűnésével,
d) a halálával,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb
ideig nem tudja ellátni,
g) az e törvényben vagy az Alapszabályban
meghatározott más okból.
(6) Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja,
jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon
átruházhatja.
(7) Az Elnökség és tagjainak feladat- és hatáskörét,
annak átruházási módját, működésük rendjét és
61
választásuk részletes szabályait az Alapszabály
határozza meg.
(8) - (9) (Hatályon kívül helyezve.)
(10) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai a
munkájukért tiszteletdíjban részesülnek. Az Országos
Etikai Bizottság és a Területi Etikai Bizottságok
tagjainak eseti jelleggel felmerült, igazolt költségeit a
Kar megtéríti. A tiszteletdíj mértékéről és a költségek
elismerésének módjáról az Alapszabály rendelkezik.
63/F. § (1) Az Országos Etikai Bizottság és a
Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az Országos
Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves
időtartamra. Az Országos Etikai Bizottság és a
Felügyelő Bizottság feladat- és hatáskörét, annak
átruházási módját, működésük rendjét és választásuk
részletes szabályait, a tagok számát az Alapszabály
határozza meg.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) A Központi Iroda vezetését pályázat útján
kiválasztott főtitkár látja el. A pályázatokról az
Elnökség dönt, a főtitkár felett a munkáltatói jogokat
az elnök gyakorolja.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) A Központi Iroda munkaviszonyban
foglalkoztatott munkavállalói felett a munkáltatói
jogokat a főtitkár gyakorolja. A Központi Iroda és a
főtitkár feladat- és hatáskörét, működésük rendjét az
Alapszabály határozza meg.
(6) - (9) (Hatályon kívül helyezve.)
(10) A Kar jogszabályokban, valamint az e
törvényben meghatározott módon feladatok
érvényesítése érdekében szakmai döntés-előkészítő,
véleményező, javaslattevő országos szakértői
bizottságot hozhat létre, melynek feladatait, működési
feltételeit az Alapszabály határozza meg.
(11) A Kar országos szervei és tisztségviselői által
ellátott további feladatokat az Alapszabály határozza
meg.
63/G. § (1) A Kar működésének országos szintű
megszervezése céljából területi szinten a Területi
Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökséget
és Területi Etikai Bizottságot kell alakítani. A Területi
Elnökség elnökből, alelnökből és az Alapszabályban
meghatározottak szerinti további elnökségi tagokból
áll. A Területi Elnökség, annak tagjai, valamint a
Területi Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét és
annak átruházási módját, működésük rendjét, a
megbízatás megszűnésének eseteit az Alapszabály
határozza meg.
(2) A Kar tisztségviselője, az ügyintéző testületek
tagja nem lehet:
a) párt tisztségviselője,
62
b) bármely országos kamara tagja,
c) bármely pedagógus szakmai és érdek-képviseleti
szervezet tisztségviselője.
(3) Az Országos és a Területi Elnökség, a Felügyelő
Bizottság, az Országos és Területi Etikai Bizottság
tagjai nem lehetnek egyidejűleg a Kar Területi
Küldöttgyűlése vagy az Országos Küldöttgyűlés által
választott más testületnek tagjai és egymás közeli
hozzátartozói.
(4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt
összeférhetetlenségi okot a Kar tagja a
megválasztásakor vagy az ok bekövetkezésétől
számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni, és
azt a megválasztásától, illetve a bejelentésétől
számított tizenöt napon belül megszüntetni. A
megszüntetésről az érintett a választására jogosult
testületet haladéktalanul tájékoztatja. Amennyiben a
Kar tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg,
az ellátott tisztség, az ügyintéző testületi tagság a
határidő eredménytelen elteltével megszűnik.
(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit
is megállapíthatja.
63/H. § (1) A Kar működését az alábbiakban foglalt
bevételek biztosítják:
a) az oktatásért felelős minisztérium fejezetéből
származó támogatás,
b) az alapítványi és egyéb támogatások,
c) a szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzéseivel
összhangban álló gazdasági-vállalkozási
tevékenységből származó bevételek,
d) a pályázat útján elnyert bevételek,
e) a nemzetközi vagy hazai együttműködésből
származó bevételek,
f) az egyéb bevételek.
(2) A bevételekkel kapcsolatos részletes szabályokat
az Alapszabály tartalmazza.
63/I. § (1) A Karban betöltött tagság megszűnik a
tag pedagógus-munkakörre létesített közalkalmazotti
jogviszonya megszűnésével.
(2) A Karban betöltött tagság nem zár ki más kamarai
jogviszonyt.
(3) A Kar tagjának joga, hogy
a) közvetlenül, illetve az Alapszabály rendelkezései
szerint küldöttek útján részt vegyen a Kar
tisztségviselőinek, testületeinek megválasztásában,
b) jelölhető és választható legyen a Kar
tisztségviselőjének vagy a Kar küldöttjének,
c) részt vegyen a Kar rendezvényein, valamint a
tagozatok munkájában,
 d) igénybe vegye a Kar e törvényben, illetve az
Alapszabályban rögzített térítésmentes, illetve egyéb
szolgáltatásait,
e) etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.
(4) A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar
működésére vonatkozó, e törvényben,
Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített
szabályokat.
63/J. § (1) Aki az Etikai Kódex, valamint az
Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai vétséget
követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja
ellen a Kar eljárást folytat le a (2)-(14) bekezdés
szerint. Nem kell az eljárást megindítani, ha a Területi
Etikai Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés
megalapozatlan.
(2) Első fokon a Területi Etikai Bizottság jár el, amely
az Alapszabályban meghatározott számú tagból, de
legalább három főből álló testületként működik, és
döntéseit a jelen lévő tagok többségének
egyetértésével hozza.
(3) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való
tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az
etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával
egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont
tagot, valamint - ha az eljárás panaszbejelentés
alapján indult - a panaszost is. Az etikai eljárás csak
az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy
egyetértésével lehet nyilvános.
(4) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a
cselekménynek a Területi Etikai Bizottság tudomására
jutásától számított hat hónap vagy a cselekmény
elkövetése óta egy év eltelt.
(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben
büntető- vagy szabálysértési eljárás indult,
szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős
befejezésétől, illetve büntetőeljárásban
büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő
határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezésétől, vagy
ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes
ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából
történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető
határozata meghozatalától számított három hónapon
belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4)
bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három
hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak
szabálysértési eljárásban a jogerős határozatról, illetve
büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé
vált határozatáról, vagy az ügyészségnek, illetve a
nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi
felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő
felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal
nem támadható határozatáról való tudomásszerzésétől
kell számítani.
(6) Az etikai eljárást a (4) bekezdésben meghatározott
időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha
annak lefolytatását a tag maga ellen kéri.
az (7) Amennyiben az etikai vétség gyanúját megalapozó
bejelentés kivizsgálásához olyan adatokra,
információkra van szükség, amelyek kizárólag a
munkáltató számára hozzáférhetőek, a Területi Etikai
Bizottság kérésére a munkáltató köteles ezeket
rendelkezésre bocsátani.
(8) Amennyiben olyan tag ellen indul etikai eljárás,
aki a Karban tisztséget tölt be, az etikai eljárás
megindításával egyidejűleg e tisztségének gyakorlása
alól fel kell függeszteni az érdemi döntés
meghozataláig.
(9) Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése
hiányában - az általános közigazgatási rendtartásról
szóló törvény III., IV. és IX. Fejezetének
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal,
hogy az eljárás során legalább egy tárgyalás tartása és
az eljárás alá vont tag meghallgatása kötelező.
(10) Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az
etikai eljárást lefolytató testület a következő
intézkedéseket hozhatja:
a) figyelmeztetés,
b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás,
jogosultság korlátozása, megvonása,
c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(11) A (10) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott
intézkedések időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.
(12) A Területi Etikai Bizottság határozatával
szemben a fellebbezést az Országos Etikai
Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat
a kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A
fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság
folytatja le a másodfokú eljárást. Az Országos Etikai
az Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételét
követő tizenöt napon belül a közigazgatási ügyben
eljáró bírósághoz lehet fordulni.
(13) A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú
eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(14) Az etikai eljárás eredményéről az eljárás
végleges befejezését követően a Területi Etikai
Bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a
munkáltatót. Ha a közalkalmazott bírósághoz fordult,
a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás
jogerős befejezését követően lehet megküldeni.
(15) A választott szakszervezeti tisztséget betöltő
közalkalmazottal szembeni etikai eljárás
megindításakor a közvetlen felsőbb szakszervezeti
szervet tájékoztatni kell.
63
 63/K. § (1) A Kar felett az oktatásért felelős
miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. A
törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan
ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának vagy
egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági
eljárásnak van helye.
(2) Az oktatásért felelős miniszter ellenőrzi, hogy a
Kar
a) Alapszabálya és más szabályzatai vagy azok
módosításai megfelelnek-e e törvény és más
jogszabályok előírásainak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a
jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb
szabályzatokat.
(3) Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének
törvényessége és az Alapszabálynak megfelelő
működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a
törvényes működés helyreállítására vagy egyéb
intézkedés megtételére.
63/L. § (1) A 63/A. § (1) bekezdésében
meghatározott intézményfenntartók a jogviszony
keletkezésétől számított harminc napon belül
kötelesek a kinevezés tényéről, a Kar adat-
nyilvántartási körébe tartozó adatokról és azok
változásáról értesítést küldeni a Kar intézményének
székhelye szerint illetékes területi szervéhez.
(2) Az országos köznevelési szakértői és vizsgaelnöki
névjegyzék, valamint a köznevelési szaktanácsadói
névjegyzék vezetéséért felelős szerv köteles a
névjegyzékről és annak módosulásáról értesítést
küldeni a Karnak.
(3) A Kar a tagjainak az alábbi adatait tartja nyilván:
a) családi és utóneve (születési családi és utóneve),
neme,
b) születési helye, ideje,
c) anyja születési családi és utóneve,
d) lakcíme, tartózkodási helye,
e) munkahely megnevezése, OM azonosítója, a
munkahely címe, telefonszáma, a jogviszony
kezdetének és megszűnésének időpontja,
f) munkakör megnevezése,
g) szakértői, szaktanácsadói vagy érettségi
vizsgaelnöki jegyzéken való szereplés ténye,
h) pedagógus előmeneteli rendszerben elfoglalt
"Gyakornok", "Pedagógus I.", "Pedagógus II",
"Mesterpedagógus" vagy "Kutatótanár" státusza,
i) idegennyelv-ismerete,
j) oktatási azonosító száma,
k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség
esetén valamennyi), szakképzettsége,
64
iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett
szakképesítése,
l) határozott idejű jogviszony esetén a határozott idő
lejártának feltüntetése.
(4) A Központi Iroda a tagnyilvántartási adatok
körében az e törvényben meghatározott feladatainak
ellátása céljából kezeli a (3) bekezdésben foglalt,
valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és
kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett
adatokat. A kezelt adatokat a tagsági viszony
megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
(5) A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást
vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működése,
valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése
védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített
adatként való kezelésre történő utalással hozott a
tudomására, semmilyen módon nem hozhatja
nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott
célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen
módon nem használhatja fel.
(6) A Kar tagja a tevékenysége során tudomására
jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek,
működésének, a közszolgálat érdekeinek,
működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez
fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja
nyilvánosságra.
36. A pedagógusok előmeneteli rendszere
64. § (1) A köznevelési intézmény munkavállalói,
közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott)
tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka
Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról
szóló törvényt e törvény, valamint az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel
együtt kell alkalmazni.
(2) A köznevelési intézményben pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki
időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre,
minősítésre vonatkozó rendelkezései - a jubileumi
jutalomra, valamint a célfeladatra, céljuttatásra
vonatkozó rendelkezések kivételével - nem
alkalmazhatóak.
(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-
munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó
rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a
felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21
munkanap alapszabadság jár,
 b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem
illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó
pótszabadságra jogosult pedagógust,
c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési
kategóriát kell érteni.
(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel
lehetőségét.
(4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az
általa megszerzett legmagasabb, a munkakör
ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség,
valamint állam által elismert szakképesítés,
szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája
ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül
segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint
akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs
tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás
keretében elnyert minősítés alapján
a) Gyakornok,
b) Pedagógus I.,
c) Pedagógus II.,
d) Mesterpedagógus,
e) Kutatótanár,
fokozatokat érheti el.
(4a) Jogszabályban meghatározott, a pedagógus
előmeneteli rendszer hatálya alá nem tartozó,
pedagógus szakképzettséggel rendelkező személy a
(4) bekezdés szerinti fokozatot önkéntesen, címzetes
fokozatként szerezheti meg. A címzetes fokozat az azt
megszerző személy munkavégzését megalapozó
jogviszonyát nem módosítja, de azt a pedagógus
előmeneteli rendszer hatálya alá kerülés esetén a
besoroláskor a (4) bekezdésben foglalt fokozattal
azonosnak kell tekinteni.
(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott - a
Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével -
a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint
közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek
minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál
beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel
magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a
tárgyév első napján kell a magasabb fizetési
kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória
elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.
(6) A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési
eljárását a hivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a
minősítési eljárásra a pedagógus a hivatalnál
jelentkezik. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás
során a kapcsolattartás elektronikus úton történik.
(7) A minősítési eljárás során minden pedagógus
munkakörben foglalkoztatottra egységes, nyilvános
65
szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt
pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a
jogszabályokban és a pedagógus munkaköri
leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését
vizsgálja.
(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak
szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a
Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a
megismételt minősítési eljárás eredményeként "nem
felelt meg" minősítést kapott, közalkalmazotti
jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva
megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony,
munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt
minősítési eljárás eredményének közlésétől számított
tizedik napon szűnik meg.
(9) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési
eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának,
személyiségi jogát sértő megállapításának
megsemmisítését a minősítés közlésétől számított
harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes
fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az
illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e
törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus
munkavégzése színvonalát, nyújtott
munkateljesítményét kompetencia és
teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli,
és ennek figyelembevételével a munkáltató -
tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője
javaslatára és egyetértésével - a tanévre vonatkozóan a
pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is
meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a
pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a
központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal
számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.
(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8.
melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra
tekintettel meghatározott illetménypótlék
megállapításának elveit, továbbá a munkavégzés
sajátos körülményeire tekintettel az e törvényben
meghatározott felső határnál magasabb mértékű
pótlékot határozhat meg.
(3a) A 62. § (1c) bekezdés a) pontja szerinti
foglalkoztatott, aki a 62. § (1b) bekezdésében
meghatározott feladatot látja el, a 8. mellékletben
meghatározott diabétesz ellátási pótlékra jogosult. A
diabétesz ellátási pótlék alapja - a feladatot ellátó
foglalkoztatott besorolásától függetlenül - a
mesterfokozathoz kapcsolódó illetményalap.
(4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat
intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek
éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a
vezető pótlékkal számított éves illetményének,
munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében
éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát.
(5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény
többi vezetőjét az intézményvezető kereset-
kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege
nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves
illetményének, munkabérének tíz százalékát.
(5a) A Kormány rendeletben az intézmény vezetői
részére
a) az intézmény méretétől függően további
bérpótlékot és
b) a nyújtott munkateljesítménytől függően
ösztönzési keresetkiegészítést
állapíthat meg.
(5b) A munkáltató - ide nem értve a helyettesítést - a
munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz
köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére,
amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó
általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a
továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes
végrehajtásáért - a pedagógus illetményén felül,
írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor -
céljuttatás jár.
(5c) A hivatal a pedagógus számára a
közalkalmazottak jogállásáról, a közszolgálati
tisztviselőkről vagy a kormányzati igazgatásról szóló
törvénytől eltérően részben vagy egészben hazai vagy
európai uniós forrásból finanszírozott projekt
megvalósítására célfeladatot akkor is kitűzhet és
céljuttatást akkor is megállapíthat, ha az adott feladat
nem tartozik a hivatal közhatalmi, irányítási,
ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával
közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladatai
közé.
(6) A legalább Pedagógus II. fokozatot elért
pedagógus tízévenként - tudományos kutatáshoz, vagy
egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez
- legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a
továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe.
(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő
pedagógus, óvodai dajka választása szerint
csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye,
munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven
százalékával csökken. A munkáltató csak akkor
köteles biztosítani a választás szerinti feltételeket, ha
azt a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első
félévének befejezését megelőző hatvan nappal
korábban közli a pedagógus, az óvodai dajka. Az e
bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok
választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti
az
ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai
gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben
vagy óvodai dajkaként.
(8) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részletes
szabályait, a sikeres minősítő vizsgához és minősítési
eljáráshoz, az alkotói szabadság igénybevételéhez
szükséges követelményeket külön jogszabály állapítja
meg.
(8a) A 64-65. § hatálya alá tartozó foglalkoztatottak
tekintetében az Mt. 148-149. §-át, valamint 151. § (1)-
(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az e
törvény, valamint végrehajtási rendelete szerinti
illetménypótlékot, továbbá az intézményvezetői
kereset-kiegészítést is figyelembe kell venni. A
távolléti díj megállapításakor az illetménypótlékok
közül azokat, amelyek a foglalkoztatottat a
munkavégzés esetén
a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának
megfelelően az alapbérre,
b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4)
bekezdésének megfelelően a bérpótlékra
vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.
(9) A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell
a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatatást nyújtó
intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó
munkakörben,
b) a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati
intézményben nevelő- és oktatómunkát közvetlenül
segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel,
óvónői szakképesítéssel rendelkező,
c) - a (9a) bekezdésben foglalt eltéréssel - a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben
pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében is.
(9a) A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó
intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében
66
 a) a 64. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó
szabályai közül - a jubileumi jutalomra vonatkozó 78.
§-án túlmenően - alkalmazni kell a 66. § (2)
bekezdését, a 67. §-át, a 69. §-át, a 70. §-át, a 72. §-át,
a 74. §-át, a 75. §-át, a 77. § (1) és (2) bekezdését, a
78/A. §-át, a 79. §-át, valamint a 79/A. §-át is;
b) a 64. § (2a) bekezdésben foglaltakon túlmenően a
fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti
meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 57.
§ (3a) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosult
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat;
c) a 65. § (3) bekezdésében hivatkozott, a 8.
melléklet szerinti illetménypótlék nem állapítható
meg;
d) a 65. § (5) bekezdése szerinti intézményvezetői
keresetkiegészítés nem állapítható meg;
e) a távolléti díj tekintetében a 65. § (8a)
bekezdésében foglaltaktól eltérően a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 80. § (2)-
(4) bekezdését kell alkalmazni; továbbá
f) a 65. § (10) és (11) bekezdését nem kell
alkalmazni.
(9b) (Hatályon kívül helyezve.)
(9c) A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel
rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb
Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottat korábban pedagógus-munkakörben
alkalmazták és Pedagógus II. fokozatnál magasabb
fokozatot ért el, illetményét, munkabérét a Pedagógus
II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.
(10) A szakképzési centrum részeként működő
köznevelési intézmény, az egyházi köznevelési
intézmény és a magán köznevelési intézmény
munkaviszony keretében foglalkoztatott
pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására,
pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai
asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és
ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő,
gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus,
gyógytornász pótszabadságának meghatározására a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(11) Abban az esetben, ha a magasabb vezetői,
vezetői megbízással rendelkező pedagógus
helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a
helyettesítő pedagógus heti tanóráinak,
foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető,
67
vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell
megállapítani.
(12) Az üzemi baleset megállapíthatósága
szempontjából a pedagógusok minősítő vizsgáján
vagy a minősítési eljárásban, az országos pedagógiai
szakmai ellenőrzésben, a pedagógiai szakmai
szolgáltatási feladatokban a hivatal felkérése alapján
résztvevő - nyugdíjasnak nem minősülő - szakértő
vagy szaktanácsadó e tevékenysége a foglalkozása
körében történő munkavégzésnek minősül.
(13) A nevelési-oktatási és a pedagógiai
szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben pedagógus
szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező
foglalkoztatott esetében a minősítő vizsga, minősítési
eljárás során az ezen alcímben meghatározottaktól
eltérő szabályokat a Kormány rendeletben állapítja
meg.
37. A köznevelésben történő alkalmazás feltételei
66. § (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele,
hogy az alkalmazott, a megbízási jogviszonyban
foglalkoztatott
a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel,
szakképesítéssel, szakképzettséggel,
b) ne álljon a tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű
legyen és
c) cselekvőképes legyen.
(2) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai
nevelőmunka, az iskolai és kollégiumi nevelő és
oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat
ellátása során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő
tevékenységével kapcsolatban a Büntető
Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából
közfeladatot ellátó személy.
(3) Gyakorló nevelési-oktatási intézményben,
gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézményben
vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek
pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges
felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége,
továbbá pedagógus-szakvizsgája vagy a munkakör
ellátásához szükséges végzettséghez és
szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett
tudományos fokozata vagy doktori cselekmény
alapján szerzett doktori címe, valamint a nevelő-
oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban
eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
66/A. § (1) A 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
feltétellel összefüggésben az alkalmazással vagy
megbízási jogviszonnyal érintett személyre - ha a
jogviszonyával összefüggésben törvény eltérően nem
rendelkezik - a (2) és (3) bekezdést kell alkalmazni.
(2) Azt a tényt, hogy az alkalmazással vagy megbízási
jogviszonnyal érintett személy megfelel a 66. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, az
alkalmazással vagy megbízási jogviszonnyal érintett
személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(3) A munkáltató vagy a megbízási jogviszonyt
megbízóként létesíteni kívánó személy a 66. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti feltétel ellenőrzése
céljából kezeli az alkalmazással vagy megbízási
jogviszonnyal érintett személy azon személyes
adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által
kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A
megismert személyes adatokat a munkáltató vagy a
megbízási jogviszonyt megbízóként létesíteni kívánó
személy az alkalmazás vagy a megbízás létesítésével
összefüggésben meghozott döntés időpontjáig vagy -
a köznevelésben alkalmazás vagy megbízási
jogviszony esetén - annak megszűnéséig vagy
megszüntetéséig kezeli.
38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás
feltételei
67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben
intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel,
pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a
Kormány rendeletében meghatározott egyéb
feltételnek megfelelő személynek adható.
(2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a
köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a
köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású
munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező
köztisztviselő, közalkalmazott. Ha a köznevelési
intézmény fenntartója a nemzetiségi önkormányzat
vagy az óvoda fenntartója a települési önkormányzat,
ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot
gyakorló képviselő-testület tagjaira. Az egyházi és
magánintézmények esetében ez a korlátozás nem
vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület
tagjaira.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai
nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag
nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint
fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-
oktatásban vesz részt, intézményvezetői megbízást az
kaphat, aki az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a
nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-
oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be. Azonos
feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a
nemzetiséghez tartozik.
(4) - (6) (Hatályon kívül helyezve.)
68
(7) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény
másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján
történik. A pályázat mellőzhető, ha az
intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és
a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában,
továbbá az intézményvezető harmadik és további
megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása
kötelező.
(8) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott
pályázat részét képező vezetési program közérdekből
nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény
honlapján, annak hiányában a helyben szokásos
módon nyilvánosságra kell hozni.
(9) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki
rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló
intézmény vezetői megbízásához szükséges
feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó
rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott
vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.
39. A köznevelési intézmény vezetője
68. § (1) A tankerületi központ által fenntartott
köznevelési intézmény, többcélú köznevelési
intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter
bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény,
többcélú köznevelési intézmény vezetője
megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör
gyakorlója dönt.
(2) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézmény kivételével az állami fenntartású, az
egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a
többcélú köznevelési intézmény vezetőjét az
oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó
bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó
gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak
jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
(3) Az önálló intézményként működő köznevelési
intézmény élén - a munkáltató döntésétől függően -
igazgató vagy főigazgató áll. Az önálló intézmény
tagintézményeként vagy intézményegységeként
működő kollégium élén kollégiumvezető, más
köznevelési intézményegység élén tagintézmény-
vezető, intézményegység-vezető áll. A tagintézmény,
intézményegység vezetője igazgatói megbízást, az
intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető-
helyettes, intézményegységvezető-helyettes
igazgatóhelyettesi megbízást is kaphat.
(4) Ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése
alapján a köznevelési intézmény vezetőjének
megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és
a határozott idő alapján a megbízás vagy a
munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől
augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a
munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az oktató munka, egyes alkalmazott munkája
időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi színvonalának külső szakértővel történő értékelése
előírás vagy munkáltatói döntés alapján céljából.
meghatározott határidő végénél legfeljebb hat (4) A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a
hónappal korábban vagy később járna le. nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői
69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője megbízásának második és negyedik évében
a) felel az intézmény szakszerű és törvényes személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés
működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai
eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért ellenőrzés az intézményvezető munkájának
- önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés
kivételével - az intézmény gazdálkodásáért, eredményét is figyelembe veszi.
b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője
vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat munkaideje felhasználását és beosztását, az 5.
a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások
c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult
minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív meghatározni.
szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más (6) A korábban legalább két ciklust
hatáskörébe, intézményvezetőként dolgozó pedagógus "címzetes
igazgatói" pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői
d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
megbízásának lejártát vagy megszűnését követően
e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A
f) képviseli az intézményt. pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi
(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel vezetői pótlékának huszonöt százaléka.
a) a pedagógiai munkáért, 40. A nevelőtestület
b) a nevelőtestület vezetéséért, 70. § (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó
előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű szerve. A tankerületi központ által fenntartott
megszervezéséért és ellenőrzéséért, köznevelési intézményben az önálló jogi
d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy
esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény
nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a
személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos
e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez ügyekben, valamint e törvényben és más
igazodó, méltó megszervezéséért, jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési,
egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel
f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
rendelkezik.
megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi
jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez (2) A nevelőtestület
kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a) a pedagógiai program elfogadásáról,
g) a nevelő és oktató munka egészséges és b) az SZMSZ elfogadásáról,
biztonságos feltételeinek megteremtéséért, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének
h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek- elfogadásáról,
képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó
szülői szervezetekkel való megfelelő elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
együttműködésért, e) a továbbképzési program elfogadásáról,
i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus
j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi kiválasztásáról,
vizsgálatának megszervezéséért, g) a házirend elfogadásáról,
k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének
betartatásáért. megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára
(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai bocsátásáról,
munkáért való felelőssége körében szakmai i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,
ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és
69
 j) (Hatályon kívül helyezve.)
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben
dönt.
(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy
javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény
működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki
kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön
jogszabályban meghatározott ügyekben.
(4) A közös igazgatású köznevelési intézményben és
az általános művelődési központban azokban az
ügyekben, amelyek
a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát
ellátó - intézményegységet érintenek,
intézményegységben,
b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó
- intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt
intézményegységben
foglalkoztatott - a 4. § 20. pontjában felsorolt -
alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló
nevelőtestület jár el.
(5) Az óraadó, állami iskolákban a választható hit- és
erkölcstan tantárgy oktatója a nevelőtestület döntési
jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i)
pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik
szavazati joggal.
(6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység,
tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény,
továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben
és az általános művelődési központban az intézmény
egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet
megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a
tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a
szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.
41. A szakmai munkaközösség
71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább
öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget.
Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz
szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai
munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási
intézmény szakmai munkájának irányításában,
tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében,
összegző véleménye figyelembe vehető a kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a
pedagógusok minősítési eljárásában.
(2) - (5) (Hatályon kívül helyezve.)
42. A szülő kötelességei és jogai
72. § (1) A szülő kötelessége, hogy
a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és
erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról,
hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá
megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje
gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való
részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium
vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi
méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
(2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek,
érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti
meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására
tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát,
kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen -
tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a
az
jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe
vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A
szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a
nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa
gyermekének az iskolapszichológusi,
óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő
foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval
foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a
nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e
bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem
tesz eleget, a tankerületi központ kötelezi a szülőt
kötelezettségének betartására.
(5) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény
pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást
kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről,
tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és
érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat,
segítséget kapjon,
c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék,
iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak
munkájában, továbbá a szülői képviselők
megválasztásában mint választó és mint
megválasztható személy részt vegyen,
d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény
vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék,
megkereséstől számított tizenöt napon belül az
óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől
legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen
érdemi választ kapjon,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a
pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a
foglalkozásokon,
70
 f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban
meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit
érintő döntések meghozatalában,
g) az oktatási jogok biztosához forduljon.
43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi
tanács
73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a
kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése,
kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény
működését, munkáját érintő kérdésekben
véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői
szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.
(2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a
nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az
intézményfenntartók, továbbá az intézmény
működésében érdekelt más szervezetek
együttműködésének előmozdítására a szülők, a
nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos
számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat.
(3) Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek
képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az
intézmény székhelye szerinti települési
önkormányzat, egyházi jogi személyek azonos számú
képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló
intézményi tanács hozható létre.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott
feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az
intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az
intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat
azonos számú delegáltjából kell létrehozni.
(4a) Ha az iskola nemzetiségi nevelési-oktatási
feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat
tartja fenn, az intézményi tanácsba az egyes delegálók
által delegált személyekkel azonos létszámú tagot
delegál az érintett települési nemzetiségi
önkormányzat, annak hiányában a településen
működő érintett nemzetiségi civil szervezet.
(5) Az intézményi tanács
a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba
vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal
vezeti,
b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,
c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra
jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,
d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen
az intézmény székhelyével azonos településen lakik,
e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az
intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal,
hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács
elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik
napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,
71
f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását
követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a
hatósági nyilvántartásba.
g) képviseletét az elnök látja el.
(5a) Az e törvény alapján létrehozott intézményi
tanácsról a 73. § (5) bekezdés a) pontja alapján
vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról
vezetett nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az intézményi tanács neve,
b) az intézményi tanács székhelye,
c) az érintett iskola neve, OM azonosítója,
d) az elnök neve,
e) az elnök elérhetősége (telefonszám, telefax,
elektronikus levelezési cím),
f) nyilvántartásba-vételi száma.
(6) Az intézményi tanács az iskola működésének
támogatására alapítványt hozhat létre.
(7) Az intézmény vezetője félévenként egy
alkalommal beszámol az intézmény működéséről az
intézményi tanácsnak, amely az intézmény
működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza
és eljuttatja a fenntartó számára.
44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra
kötelezettek
74. § (1) Az állam gondoskodik - az óvodai nevelés,
a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi
gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelése kivételével - a
köznevelési alapfeladatok ellátásáról.
(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény
alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi
köznevelési intézmény, a nemzetiségi önkormányzat
fenntartásában álló vagy a magán köznevelési
intézmény útján látja el, a fenntartóval az állam
köznevelési szerződést köthet. Az óvodai nevelésről, a
nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi
gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható
sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről
a települési önkormányzat vagy társulása intézmény
alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés
révén gondoskodik.
(3) Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási,
világnézeti szempontból elkötelezett nevelési,
nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött
köznevelési szerződés útján történik, a szerződés
megkötése nem mentesít a feladatellátási
kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében,
akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg
elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket.
Az illetékes tankerületi központ, óvoda átadása
esetében a települési önkormányzat, gondoskodik
arról, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra
a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti
szempontból el nem kötelezett nevelésben,
nevelésben-oktatásban való részvételhez fűződő joguk
érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat.
Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény
vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést,
oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe
beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők,
nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele
azt támogatja. Az illetékes tankerületi központ akkor
tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek,
hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön
köznevelési szerződést a vallási, világnézeti
tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató
fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van,
vagy a tulajdonos települési önkormányzat az
átadásról döntött, és a nevelést-oktatást a vallási,
világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-
oktatást igénylő tanulók számára változatlan
színvonalon biztosítja.
(4) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési
önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra
vonatkozóan a tankerületi központot ingyenes
vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a
köznevelési közfeladat a tankerületi központ részéről
történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.
A tankerületi központ ingyenes vagyonkezelői
jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény
feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó
vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti
el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja. A
tankerületi központ által a köznevelési intézmény
feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon
bérbeadásához szükség van az érintett köznevelési
intézmény vezetőjének előzetes véleményére.
(5) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely
szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a
kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás
költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő
személyről a gyermek részére, ha az óvoda a
településen kívül található, és az óvodába való
utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező
felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a
fenntartó gondoskodik.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség által
lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai
nevelésére és iskolai nevelés-oktatására létrehozott
intézmény fenntartói jogát átveheti a települési
önkormányzattól, az államtól.
72
75. § (1) Az oktatásért felelős miniszternek a
köznevelési közszolgálati feladatok
megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése
céljából a hivatal tankerületi központ illetékességi
területe szerinti bontásban, fenntartó típusonként
évente jelentést készít az oktatásért felelős miniszter
számára a KIR-ben rendelkezésre álló adatok
felhasználásával a nevelési-oktatási intézményi
férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő
gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról. A
jelentést az oktatásért felelős miniszter által vezetett
minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(2) - (4) (Hatályon kívül helyezve.)
76. § A tankerületi központ fenntartója és a
köznevelési intézményt fenntartó állami felsőoktatási
intézmény együttműködik a települési
önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet
feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a
vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú
ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai
programban, továbbá egyéb jogszabályban
meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása
mellett külön megállapodás alapján ingyenesen
biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat
számára. A megállapodás megkötéséhez szükség van
az érintett köznevelési intézmény vezetőjének
előzetes véleményére.
76/A. § (Hatályon kívül helyezve.)
76/B. § Az állami köznevelési közfeladat ellátásához
a hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai
szolgáltatási feladatok biztosítását szolgáló helyi
önkormányzati tulajdonú
a) önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan
ingyenes vagyonkezelői jog,
b) ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan
ingyenes használati jog
illeti meg.
45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős
miniszter és a Kormány szabályozási feladatai
77. § (1) Az oktatásért felelős miniszter e törvényben
meghatározottak szerint ellátja a köznevelés ágazati
irányítását. Az oktatásért felelős miniszter ágazati
irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá
tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól,
hogy a tevékenységet milyen intézményben,
szervezetben látják el, vagy ki az intézmény
fenntartója.
(2) Az oktatásért felelős miniszter
a) rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli - az
általa létrehozott tanács közreműködésével - az
Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat
bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos
tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a
Kormánynál a szükséges módosítást,
b) ellenőrzi a tankönyvkiadást és
tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel
kapcsolatos támogatások rendszerét,
c) gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokról és az állami nevelési-oktatási
intézmények számára ingyenesen nyújtott pedagógiai-
szakmai szolgáltatások megszervezéséről,
d) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben
folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei,
fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a
hivatal közreműködésével,
e) felügyeli a KIR és az INYR működését,
f) működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát,
g) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra,
h) jóváhagyja az iskolák által használt
bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául
szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat
és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a
kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus
adatnyilvántartást,
i) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó
oktatáspolitikai feladatokat,
j) az e törvényben biztosított tanulói jogok
érvényesülésének elősegítésére megszervezi a
középiskolai felvételi eljárást, kidolgoztatja a
középiskolai felvételi eljárásban alkalmazott írásbeli
felvételi vizsgafeladatokat.
k) dönt az állami felsőoktatási intézmény által
fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről,
átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának
módosításáról, valamint a tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, a 21. §
(3) bekezdés c)-e) pontjaiban felsoroltak
módosulásával járó átszervezéséről, megszüntetéséről,
alapfeladatának módosításáról.
(3) Az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett
minisztérium költségvetésének a terhére országos és
térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai
mérések, átvilágítások, elemzések készítését
rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a
fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben
végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést,
pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és
ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a
felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős
miniszter intézkedésére a hivatal jár el.
(4) Az oktatásért felelős miniszter kezdeményezi a
köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál, hogy
határidő kitűzésével hívja fel az érintett települési
önkormányzatot a köznevelési feladatainak ellátásával
73
összefüggő törvénysértés megszüntetésére. Az
oktatásért felelős miniszter, ha az az egyházi
köznevelési intézmény vagy a magán köznevelési
intézmény működésével, működtetésével
összefüggésben jogsértés megalapozott gyanúja merül
fel, tájékoztatja a köznevelési feladatokat ellátó
hatóságot.
(5) A szakgimnáziumban oktatható pedagógia,
közművelődés és művészet tanulmányi területhez
sorolt képzések, a szakiskolában oktatható képzések,
valamint a pedagógia, közművelődés és művészet
tanulmányi területhez sorolt, iskolarendszeren kívüli
képzések irányítását az oktatásért felelős miniszter
látja el, amelynek keretében
a) meghatározza
aa) a szakgimnáziumban, a szakiskolában, valamint a
pedagógia, közművelődés és művészet tanulmányi
területhez sorolt, iskolarendszeren kívüli képzésben
megszerezhető szakképesítéseket, szakmákat,
részszakmákat,
ab) a szakgimnáziumi szakképesítések
programkövetelményeit és kerettanterveit, valamint a
szakiskolai szakképesítések kerettanterveit,
ac) a szakgimnáziumi képesítővizsgák, a szakiskolai
szakmai vizsgák és képesítő vizsgák, valamint a
pedagógia, közművelődés és művészet tanulmányi
területhez sorolt, iskolarendszeren kívüli képzések
képesítővizsgáinak lebonyolítására jogosult, az Szkt.
szerint akkreditált vizsgaközpontokat,
ad) a tanulókat megillető juttatások mértékét,
ae) a szakgimnáziumi képesítő vizsgatevékenység, a
szakiskolai szakmaivizsga-tevékenység és
képesítővizsga-tevékenység, valamint a pedagógia,
közművelődés és művészet tanulmányi területhez
sorolt, iskolarendszeren kívüli képzések
képesítővizsga-tevékenységének feladatait,
b) gondoskodik az a) pont aa)-ae) alpontjában
foglaltak közzétételéről.
(5a) Az oktatásért felelős miniszter jelöli ki a
szakgimnáziumi képesítő vizsgákra, a szakiskolai
szakmai vizsgákra és képesítő vizsgákra, valamint a
pedagógia, közművelődés és művészet tanulmányi
területhez sorolt, iskolarendszeren kívüli képzések
képesítő vizsgákra a mérést, értékelést végző
szakértőket és a vizsgafelügyelő elnököket.
(6) Az oktatásért felelős miniszter kinevezi, valamint
felmenti az oktatási jogok biztosát, és gyakorolja
felette az egyéb munkáltatói jogokat.
(7) Az oktatási jogok biztosa
a) az oktatásért felelős miniszternek tartozik
felelősséggel,
 b) tevékenységét kormányzati szolgálati
jogviszonyban végzi szakmai felsővezetői
álláshelyen,
c) jogosult a megbízatásának megfelelő cím
használatára.
d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV.
törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt
Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári
illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói
jogkör gyakorlója állapítja meg, ezenfelül helyettes
államtitkári juttatásokra jogosult.
(8) Az oktatási jogok biztosa
a) vezeti az oktatási jogok biztosa hivatalát,
b) előzetesen véleményt nyilvánít a hivatalának
munkatársaival kapcsolatos munkáltatói
intézkedésekkel kapcsolatosan,
c) feladatai végrehajtásában nem kérhet és nem
fogadhat el utasítást,
d) nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle
pártatlan feladatellátás nem elvárható,
e) a d) pont szerinti körülményt köteles
haladéktalanul írásban jelezni az oktatásért felelős
miniszternek, egyidejűleg az adott ügyben az alapvető
jogok biztosának eljárását kezdeményezni.
78. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-
fejlesztéssel kapcsolatos feladata
a) a köznevelés stratégiájának kidolgozása,
b) az országos vizsgarendszer létrehozása,
működtetése, fejlesztése és korszerűsítése, ennek
keretében rendkívüli intézkedés meghozatala az
érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával
összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül
országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga
lebonyolítása,
c) a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák
vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások
kifejlesztése,
d) a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők
ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés
feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés
állami és önkormányzati irányítási feladataiban
közreműködők továbbképzésének segítése,
e) (Hatályon kívül helyezve.)
f) működteti az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés rendszerét, gondoskodik az ebben részt
vevő szakértők képzéséről és továbbképzéséről, az
ellenőrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról
és nyilvánosságra hozataláról,
g) nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása,
h) az érettségi vizsgaelnöki és szakértői tevékenység
szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése,
74
i) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a
nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-
szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése,
működtetése,
j) az országos tanulmányi verseny meghirdetése,
támogatása, a versenyszabályzat közzététele,
k) évenként országos és térségi mérési, értékelési
feladatok elrendelése és a szükséges feltételek
biztosítása.
l) a kerettanterv, irányelv, alapprogram kiadása és
közzététele.
(2) Az oktatásért felelős miniszter szakmai
felügyeletet gyakorol a köznevelési rendszert érintő
központi támogatások elosztására irányuló pályázatok
felett, különös tekintettel azok pedagógiai tartalmára.
(2a) A miniszter a társadalmi felzárkóztatásért és a
tehetségsegítésért, így különösen a
tehetséggondozásért való felelőssége körében a
köznevelésben résztvevőkre tekintettel támogatást
nyújthat.
(3) Az oktatásért felelős miniszter, az egészségügyért
felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok
kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a
nevelési-oktatási intézményekben folyó
egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.
(4) - (7) (Hatályon kívül helyezve.)
(8) Az oktatásért felelős miniszter kétévenként
összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a
diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató
fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói
jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el,
amelyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.
(9) Az oktatásért felelős miniszter - ha enélkül a
szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség - az
(1) bekezdés b) pontjában foglalt rendkívüli
intézkedései során a vizsgaszabályzatban, valamint a
tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy
elintézéséhez szükséges mértékben - eltérő módon is
eljárhat. Az oktatásért felelős miniszter döntését
három munkanapon belül meghozza és közzéteszi. Az
oktatásért felelős miniszter intézkedése a közzététel
után azonnal végrehajtható. Az oktatásért felelős
miniszter intézkedését elektronikus úton is
közzéteheti.
(10) Az oktatásért felelős miniszter - a
vizsgaszabályzatról szóló rendeletben meghatározott
feltételek fennállása esetén az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvényben szabályozott eljárás
keretében -
a) megvonhatja az iskolától az érettségi vizsga, a
szakmai vizsga megszervezésének, lebonyolításának
jogát,
 b) megsemmisítheti az érettségi vizsga, a szakmai
vizsga eredményét, valamint
c) a kiállított bizonyítványt érvénytelenné
nyilváníthatja,
ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen
szervezték meg, bonyolították le, a bizonyítványt
jogellenesen állították ki, továbbá, ha az iskola nem
rendelkezik a vizsga biztonságos megszervezéséhez
szükséges feltételekkel.
(11) Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be
kell vonni és meg kell semmisíteni. Az oktatásért
felelős miniszter határozatát - indokolás nélkül - a
Magyarország hivatalos lapja mellékleteként
megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
(12) Az oktatásért felelős miniszter az
Alaptörvényben meghatározott rendkívüli állapot,
szükségállapot esetén határozatban írja elő a
köznevelési intézmények működésével,
működtetésével, a nevelési év, tanítási év
megszervezésével kapcsolatos feladatokat. A intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói
miniszter elrendelheti a határozat azonnali
végrehajtását. A határozat közlése elektronikus úton is
történhet.
46. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési
feladatkörébe tartozó egyes központi és területi
feladatok
79. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési
feladatkörébe tartozó egyes feladatait a hivatalon és a
területileg illetékes tankerületi központon keresztül
látja el.
(2) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság hatósági
ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési
intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő
működését.
(3) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a
hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság
megszüntetése érdekében közigazgatási bírságot szab
ki.
(4) A közigazgatási bírságot az elkövetett cselekmény
súlyával arányosan kell kiszabni.
(5) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a
hatósági ellenőrzés során a közigazgatási bírság
összegének megállapításánál
a) a jogsértés súlyosságát,
b) a jogsértésnek a köznevelési intézmény
működésére gyakorolt hatását,
c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek
sérelmét és az érintettek számát,
d) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények,
információk eltitkolását és az arra irányuló szándékot,
75
vizsgálja, amely során az a)-d) pont szerinti
feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve
veszi figyelembe.
(6) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a
hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-
oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem
elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód
követelményét, az érintett szülő kérelmére
megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony,
a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét. A köznevelési
feladatokat ellátó hatóság akkor hozhat határozatot a
felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem
benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap
telt el. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság
határozatát az osztály, csoport maximális
létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az
iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre
tekintet nélkül végre kell hajtani. A köznevelési
feladatokat ellátó hatóság mindaddig, amíg az érintett
gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási
jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll,
szükség szerint, de minden nevelési, tanítási évben
legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy
sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a
nevelési-oktatási intézményben.
(7) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a (6)
bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg
az egyenlő bánásmód megsértése miatt az
intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást
indít.
(8) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a
hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-
oktatási intézmény megsértette a 9/A. § (1)
bekezdésében foglaltakat, az intézményvezetővel és a
9/A. § (1) bekezdés szerinti foglalkozást végző, az ott
meghatározott nyilvántartásban nem szereplő
személlyel, vagy szervezet tagjával szemben
szabálysértési eljárást kezdeményez.
80. § (1) Az oktatásért felelős miniszter az országos
mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-
oktatási intézményekben folyó pedagógiai
tevékenység méréséről, értékeléséről. Az
alapkészségek, képességek országos mérésének
minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés
hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali
rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló
esetében a szövegértési, a matematikai és a
természettudományos eszköztudás fejlődésének
vizsgálatára. Az iskola vezetője, a tanuló és a
pedagógus - jogszabályban meghatározottak szerint -
részt vesz az országos mérés, értékelés feladatainak
végrehajtásában.
(1a) Az oktatásért felelős miniszter a központi
fejlesztésű mérőeszközök alapján
személyazonosításra alkalmatlan módon gondoskodik
az általános iskola nyolcadik évfolyamán a nappali
rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanulók
sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó
személyes tanulói kompetenciák kötelező
vizsgálatáról. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad
a tanuló számára azokról a középfokú iskolai
továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő
képességei alapján számára javasolhatók.
(2) Az országos mérés, értékelés összesített és
intézményekre vonatkozó eredményét az oktatásért
felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján
közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során szerzett
intézményi szintű adatokat a további feldolgozhatóság
céljából hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Az országos méréshez, értékeléshez központilag
elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum
alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat,
amelyből a kitöltő tanuló azonosítható. A tanulói
teljesítmény mérése, értékelése céljából az országos
mérés, értékelés során keletkezett, a tanulók
teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok
feldolgozhatók, és e célból a mérési azonosítóval
ellátott dokumentumok átadhatók a hivatal részére. A
hivatal az átadott adatokat az Onytv. szerint, az annak
1. melléklet VI. alcímében meghatározott informatikai
rendszerben kezeli.
(4) Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra
alkalmatlan módon a hivatalban kapcsolni lehet az
önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló
szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira,
a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó
adatokat. A keletkezett adatokat az intézmény nem
ismerheti meg.
(5) A mérési rendszerben használt mérési
azonosítóval a hivatal egyéni szinten, de
személyazonosításra alkalmatlan módon, a igénybevételét
köznevelési és felsőoktatási intézmények
hatékonyságának elemzése céljából közvetlenül
összekapcsolhatja a tanuló mérési, illetve egyéb
iskolai, érettségi, középfokú és felsőoktatási felvételi
teljesítményére, eredményére, valamint egyéb, a
köznevelési és felsőoktatási továbbhaladására
vonatkozó, általa nyilvántartott adatokat.
(6) Az (1) bekezdés alapján lefolytatott országos
mérések, értékelések során az érintett tanulónál
minden esetben azt a mérési azonosítót kell
alkalmazni, amelyet az általa első alkalommal
kitöltött dokumentumon alkalmaztak.
(7) A személyazonosításra alkalmas módon tárolt
adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló
fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez
76
szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és
megvalósítása céljából. A személyazonosításra
alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének
figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő
egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat
részére a tanuló fejlődésének megállapításával
kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.
(8) A hivatal az országos mérésnek, értékelésnek a
tanulóra vonatkozó feldolgozott adatait a honlapján az
érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.
(9) Az iskola az oktatásért felelős miniszternek a
tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott
mérési időszakban, tanévenként megszervezi - a
felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók
kivételével - a tanulók fizikai állapotának és
edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az
évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása
folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és
edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai
testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A
mérés megszervezésére a (2)-(8) bekezdésben
foglaltak alkalmazandók.
81. § A középfokú iskola minden év október 31-éig
értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett
tanulók - a középfokú iskola első két évfolyamán - a
tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek
el. A középfokú iskola megküldi az általános
iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját,
továbbá az elért tanulmányi eredményeket. Az
általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és
személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola
honlapján, annak hiányában a helyben szokásos
módon nyilvánosságra hozza.
47. Az országos köznevelési szakértői és
vizsgaelnöki névjegyzék
82. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabály köznevelési szakértő
írja elő, vagy szakértő
igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg,
köznevelési szakértőként kizárólag az a személy
vehető igénybe, valamint a jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények csak annak a
személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki
büntetlen előéletű, nem áll a köznevelési szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt, és
a) felsőfokú végzettséggel és pedagógus
szakképzettséggel, pedagógus- vagy oktatói
munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal,
továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik,
valamint akit pedagógus-munkakörben
foglalkoztatnak, vagy a pedagógus-munkakörre szóló
jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta öt évnél
kevesebb idő telt el, vagy
b) rendelkezik a hivatal engedélyével.
(2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértői
tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a hivatalnak bejelenteni. A bejelentésben a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatokon túl meg kell jelölni a
bejelentő természetes személyazonosító adatait,
szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a
köznevelési szakértői tevékenység folytatását a
hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú felsőfokú
végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves
gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert
képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a
kérelmező természetes személyazonosító adatait,
szakterületét, lakcímét és munkahelyét.
(4) A hivatal az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
szakértőkről országos köznevelési szakértői
névjegyzéket vezet. Az országos köznevelési
szakértői névjegyzékben nyilvántartott szakértők
alábbi adatai nyilvánosak:
a) családi és utóneve,
b) elektronikus levelezési címe,
c) jogszabályban meghatározott szakterülete,
szakiránya,
d) nyilvántartásba-vételi száma,
e) szakértői igazolásának száma.
(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását
külön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga
letételéhez kötheti.
(6) A hivatal vezeti az országos érettségi vizsgaelnöki
névjegyzéket. Az országos érettségi vizsgaelnöki
névjegyzékben nyilvántartott érettségi vizsgaelnök
alábbi adatai nyilvánosak:
a) családi és utóneve,
b) jogszabályban meghatározott vizsgaterülete,
c) nyilvántartásba-vételi száma,
d) vizsgaelnöki igazolásának száma és hatálya.
(6a) (Hatályon kívül helyezve.)
(6b) Az országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékbe
az vehető fel, aki mesterfokozattal, az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
szerint középiskolában pedagógus-munkakör
betöltéséhez szükséges szakképzettséggel, valamint
10 év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy
pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói
munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik,
továbbá részt vett a vizsgaelnöki feladatok ellátásához
77
szükséges szakmai felkészítésben vagy
továbbképzésben.
(7) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános
pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati
felhívást a hivatal honlapján közzé kell tenni. A (6)
bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel öt évre
szól.
(8) A nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-
oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében
köznevelési szakértői feladatot és érettségi
vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a
(6b) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a
nemzetiségi nevelésben, oktatásban szerezte.
(9) A hivatal - az (1) bekezdés b) pontja szerinti
esetben az engedély visszavonásával egyidejűleg -
eltiltja a köznevelési szakértői tevékenység végzésétől
vagy a vizsgaelnöki feladatok végzésétől és törli az
országos köznevelési szakértői névjegyzékből, az
országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki
a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a
felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott
szabályokat súlyosan megszegi.
48. A fenntartó kötelezettségei és jogai
83. § (1) (Hatályon kívül helyezve.)
(2) A fenntartó
a) e törvényben foglalt keretek között - a tankerületi
központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény
által fenntartott köznevelési intézmény kivételével -
dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének
megállapításáról, gazdálkodási jogköréről,
átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának
módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,
b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az
óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és
éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,
c) meghatározza a köznevelési intézmény
költségvetését, továbbá - tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézmény kivételével - a
kérhető térítési díj és tandíj megállapításának
szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények
feltételeit,
d) meghatározza az adott nevelési évben indítható
óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az
iskolában indítható osztályok, a kollégiumban
szervezhető csoportok számát,
e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény
gazdálkodását, működésének törvényességét,
hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét,
nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek-
és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és
gyermekbaleset megelőzése érdekében tett
intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési
önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a
nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes
köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak,
f) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása,
kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony
megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben
foglalt korlátozó rendelkezések keretei között
gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési
intézmény vezetője felett,
g) jóváhagyja a köznevelési intézmény
tantárgyfelosztását, továbbképzési programját,
h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai
programjában meghatározott feladatok végrehajtását,
a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,
i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet,
valamint a SZMSZ-t.
(2a) Az állami és önkormányzati fenntartású
köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott
Etikai Kódex alkalmazása kötelező. A magán
köznevelési intézmény fenntartója a Kar által
elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek
figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott
köznevelési intézményekben foglalkoztatott
pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet.
Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi
figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex
alapelveit.
(2b) Az oktatási központ
a) dönt a tankerületi központ által fenntartott
köznevelési intézmény 21. § (3) bekezdés f)-j)
pontjaiban felsoroltak módosulásával járó
átszervezésről,
b) meghatározza a tankerületi központ által
fenntartott köznevelési intézményben kérhető térítési
díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális
alapon adható kedvezmények feltételeit.
(3) A fenntartó
a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,
b) átszervezésével,
c) feladatának megváltoztatásával,
d) nevének megállapításával,
összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása
előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.
(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt
ki kell kérni:
a) az intézmény alkalmazotti közössége,
b) az óvodaszék, az iskolaszék,
c) a szülői szervezet,
d) az iskolai diákönkormányzat,
e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő
intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési
78
joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat,
érintett települési nemzetiségi önkormányzat
hiányában az érintett területi, ennek hiányában az
országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában
az adott nemzetiség helyi egyesületeinek,
f) - g) (Hatályon kívül helyezve.)
h) a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos
önkormányzatának
véleményét.
(4a) A települési nemzetiségi önkormányzat, ennek
hiányában az érintett országos nemzetiségi
önkormányzat a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt
vevő intézmény vezetőjének megbízásával és
megbízása visszavonásával kapcsolatos
véleményezési jogának kikérésére a (4) bekezdés
alkalmazandó.
(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott vélemény
kialakításához minden olyan információt
hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal
rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés
meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény
kialakításához - az információk hozzáférhetővé
tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot
kell biztosítani az érdekeltek részére.
(6) Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelési
intézményt tart fenn, a (3)-(4) bekezdés szerinti
véleményeztetési kötelezettségének - a nevelési-
oktatási intézmény átalakítása, megszüntetése,
vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása
kivételével - eleget tehet úgy is, hogy a tervezett
intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett köznevelési
intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a
helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és
hívja fel a (4) bekezdésben meghatározottak figyelmét
arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésével
kapcsolatos véleményüket a (5) bekezdésben
meghatározott határidő biztosítása mellett a
köznevelési intézmény vezetőjének küldhetik meg. A
köznevelési intézmény vezetője a véleményeket a
véleményezési határidő lejártát követő öt
munkanapon belül megküldi a fenntartónak.
(7) A magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség
nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt a
települési önkormányzat, a tankerületi központ évente
köteles felmérni az érintett első óvodai nevelési évre,
első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók
körében az érdekelt települési nemzetiségi
önkormányzat és az országos nemzetiségi
önkormányzat bevonásával.
84. § (1) A fenntartó a köznevelési intézmény
részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek
biztosításával állapíthat meg.
(2) A fenntartó - önálló költségvetéssel rendelkező
intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény
költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, az
óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.
(3) A fenntartó tanítási évben, továbbá - a július-
augusztus hónapok kivételével - nevelési évben
a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot,
óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg,
fenntartói jogát nem adhatja át,
b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai
csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet
meg,
c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem
változtathatja meg.
(4) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó
rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó
személyében jogutódlással bekövetkező változás, a
fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása
esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő
vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor,
ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult.
(5) Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést
nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely
megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben,
nevelési évben, mert az épületet, helyiséget, területet
megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a
nevelési-oktatási intézmény által használt épület,
helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a
rendeltetésszerű használatra.
(6) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság
engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező
intézmények fenntartói számára a székhely, telephely
változását tanítási évben, nevelési évben más, előre
nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül
másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-,
telephelyváltozás engedélyezését, a köznevelési
feladatokat ellátó hatóságnak le kell folytatnia a 34. §
(2) bekezdésében szabályozott törvényességi
ellenőrzést.
(7) A fenntartó, a tankerületi központ, valamint az
állami felsőoktatási intézmény által fenntartott
intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter
legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve
májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést
a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának
átadásával,
b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával,
amely történhet:
ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy
összeolvadás,
79
bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy
kiválás,
c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,
d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével
kapcsolatban.
(8) A köznevelési intézmény fenntartója az intézkedés
tervezett végrehajtása éve februárjának utolsó
munkanapjáig kezdeményezheti egy másik
köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az általa
fenntartott intézmény fenntartói jogait és
kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.
(9) A települési önkormányzat, az állami fenntartó a
nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti
nemzetiségi köznevelési intézmény
a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével,
nevének megállapításával,
b) költségvetésének meghatározásával és
módosításával,
c) vezetőjének megbízásával, megbízásának
visszavonásával
összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az
érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi
feladatot ellátó intézmény esetében a területi
nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó
köznevelési intézmény esetében az országos
nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú
köznevelési intézményben, valamint ha a nevelési-
oktatási intézménynek több tagintézménye, több
intézményegysége van, akkor több tagintézmény
esetén tagintézményenként, több intézményegység
esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt,
hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az
alapító okiratban vagy a szakmai
alapdokumentumban, továbbá azt, hogy a
tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi
nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e,
továbbá a nemzetiségi nevelésben, oktatásban
résztvevő gyermekek, tanulók arányát. Ha a
tagintézményben vagy intézményegységben folyó
nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az
érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott
tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan az
a)-c) pontban felsorolt döntések meghozatala során
egyetértési jog illeti meg. Érintett települési
nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett
területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi
önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség
helyi egyesületeinek véleményét kell kikérni.
(9a) Az oktatásért felelős miniszter a tankerületi
központ által fenntartott intézmények tekintetében
hozott, az e §-ban meghatározott döntéseihez nem
köteles beszerezni az érintett nemzetiségi
önkormányzat egyetértését, amennyiben az oktatásért
felelős miniszter a tankerületi központ véleményével
egyező döntést hoz, és a tankerületi központ
véleményével az érintett nemzetiségi önkormányzat
egyetért.
(9b) A magán köznevelési intézmény
munkaviszonyból eredő olyan kötelezettségeiért,
amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a
fenntartó kezesként felel. Ha a magán köznevelési
intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a
munkaviszonyból származó, a munkavállalók
elmaradt munkabérét és egyéb, munkáltatóval
szemben fennálló követeléseit érintő jogok és
kötelezettségek a megszűnés időpontjában a
fenntartóra átszállnak.
(10) Többcélú köznevelési intézmény esetén az e §-
ban foglaltakat csak az érintett intézményegység
vonatkozásában kell alkalmazni.
85. § (1) A a fenntartónak, ha egyetértési joga van a
köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje,
pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés
kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.
(2) A fenntartó tanévenként legfeljebb egy
alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra,
hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon
beszámoljon.
(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a
helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a
nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő
értékelését.
(4) A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak
gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény
szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési
hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének
munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a
gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.
85/A. § (1) Ha a fenntartóváltás következményeként
a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó átvevő költségvetési
szervhez kerül, a munkaviszonya - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - a fenntartói jog átszállásának
időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem
alakul át a munkaviszony, ha
a) az átvevő költségvetési szerv a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem
létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással
érintett munkavállalóval,
b) a munkavállalóval szemben a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény vagy e törvény alapján
összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az
összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és
ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a (9)
80
bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt
igazolja,
c) a fenntartói jog átszállásának időpontja előtt a
munkaviszony megszüntetéséről a munkáltató vagy a
munkavállaló egyoldalú jognyilatkozatot tett vagy
erről megállapodott,
d) e törvény értelmében a köznevelési intézmény
működtetése a települési önkormányzat kötelező
feladata, a köznevelési intézmény működtetésével
összefüggő munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók esetében, vagy
e) a munkavállaló az (6) bekezdés alapján
továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.
(3) A (2) bekezdés
a) a)-b), valamint e) pontjában foglalt esetben a
munkaviszony a fenntartói jog átszállásának
időpontjában a munka törvénykönyvéről szóló 2012.
évi I. törvény 63. § (3) bekezdése alapján megszűnik,
b) c) pontjában foglalt esetben a munkaviszony az
egyoldalú jognyilatkozatban vagy megállapodásban
foglalt időpontban, az abban szereplő feltételek
mellett szűnik meg,
c) d) pontjában foglalt esetben a működtetés körében
foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára - a
működtetés feladatát ellátó önkormányzat az átvevő
munkáltató kijelöléséről szóló döntése alapján, az
átvevő munkáltatóra vonatkozó törvénytől függően - a
Munka Törvénykönyvének a munkáltató személyében
bekövetkező változásra vonatkozó szabályait vagy az
e § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az átvevő költségvetési szerv a fenntartói jog
átszállásáról és ennek munkaviszonyukat érintő
következményeiről a munkavállalókat a fenntartói jog
átszállásának időpontját megelőző legalább tizenöt
napon belül tájékoztatja. Ha az átvevő költségvetési
szerv megalapítására ezen időpontig nem kerül sor, a
tájékoztatási kötelezettség az átvevő költségvetési
szerv fenntartóját terheli.
(5) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további
foglalkoztatást biztosító kinevezés következő tartalmi
elemeire vonatkozó ajánlatot:
a) az átvevő költségvetési szerv személye,
b) a munkavégzés helye,
c) a besorolás és illetmény összege.
(6) A munkavállaló a tájékoztatás alapján a fenntartói
jog átszállásának időpontjáig nyilatkozik arról, hogy
további foglalkoztatásához hozzájárul, vagy azt
elutasítja.
(7) Ha a munkaviszony
a) határozatlan időtartamú volt, akkor határozatlan
időtartamú, ha határozott időtartamú volt, akkor a
munkaszerződés szerinti időpontig tartó határozott
időtartamú,
b) teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra szólt,
akkor teljes munkaidős, részmunkaidőben történő
foglalkoztatás esetén részmunkaidős
közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.
(8) Az átvevő munkáltatónál létesítendő
közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő
nem köthető ki.
(9) A fenntartói jog átszállásának időpontját követő
tizenöt napon belül a munkavállalót a fenntartói jog
átszállásának időpontjával e törvény vagy a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint be
kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.
(10) Ha a munkavállaló a kinevezést - korábbi további
foglalkoztatására vonatkozó jognyilatkozatával
ellentétesen - nem írja alá, nem adja hozzájárulását
további foglalkoztatásához, vagy a nyilatkozattételt
elmulasztja, munkaviszonyát a (2) bekezdés a)
pontjában foglaltak alapján megszűntnek kell
tekinteni, a munkaviszony megszűnésével összefüggő
igazolásokat a (9) bekezdés szerinti határidőt követő
öt munkanapon belül ki kell adni.
(11) A munkavállaló munkaköre a fenntartói jog
átszállása miatt nem változik. A munkaviszonyban
álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - e
törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kell a
vezetői munkakör szintjét és megnevezését
megállapítani.
(12) A munkavállaló a fenntartói jog átszállásával
közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult korábbi
munkaviszonyát - a jubileumi jutalomra jogosító idő
számítása kivételével - az átvevő költségvetési
szervnél a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény szerint kell közalkalmazotti jogviszonyban
töltött időként elismerni.
(13) A munkáltatónál hatályos kollektív szerződés a
fenntartóváltás időpontjában hatályát veszti, vagy -
részleges fenntartói jog átszállás esetén - az átvevő
költségvetési szervhez át nem kerülő munkavállalókra
kiterjedően marad hatályban.
(14) A munkáltatónál működő üzemi tanács a
fenntartói jog átszállásának időpontjában megszűnik.
49. A köznevelési intézmény ellenőrzése
86. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése lehet
a) pedagógiai-szakmai,
b) törvényességi,
c) hatósági
ellenőrzés.
(2) – (8) (Hatályon kívül helyezve.)
81
87. § (1) Az oktatásért felelős miniszter működteti az
országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét.
Ennek keretei között a köznevelési intézményben
folyamatos pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez,
amely köznevelési intézményenként ötévente
ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat.
(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést a
hivatal szervezi.
(3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a
pedagógusok munkájának külső, egységes
kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a
minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed
fenntartótól függetlenül minden köznevelési
intézményre.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az
a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön
jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit
teljesítette.
(6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok
gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.
(7) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a
fenntartó számára a fenntartott intézmény
vonatkozásában nyilvánosak.
50. A köznevelési rendszer finanszírozása
88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez
szükséges fedezetet az állami költségvetés és a
fenntartó biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai,
a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e
törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult
intézmény esetében a tandíj és a köznevelési
intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A
fenntartó biztosítja az általa engedélyezett
többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.
(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló
költségvetési előirányzat összegét az éves
költségvetési törvényben kell meghatározni. A
köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi
költségvetés támogatást biztosíthat. A települési
önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda
rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam
pályázati úton támogatást nyújthat.
(3) A központi költségvetés a nem állami szerv által
fenntartott intézmény köznevelési feladatainak
ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít,
amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési
engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi
tevékenységét.
(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b)
pontja szerinti fenntartók számára az állami és a
települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási
intézményben és pedagógiai szakszolgálati
intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak
elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott
létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési
hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához
szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye,
munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. § (3)
bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók
esetében az átlagbér alapú költségvetési hozzájárulás
mértékét a központi költségvetésről szóló törvény
állapítja meg.
(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított
ellátás időkereteit jogszabály* állapítja meg.
(6) A nem állami fenntartású szakgimnázium és
szakiskola esetében a költségvetési hozzájárulás
igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó
szakképzési megállapodást kössön az oktatásért
felelős miniszterrel.
(7) A Magyarország területén az oktatásért felelős
miniszter engedélye alapján működő külföldi,
nemzetközi nevelési-oktatási intézmény
Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az
ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott személy után átlagbéralapú
támogatásra akkor jogosult, ha
a) a pedagógus szakképzettsége vagy szakképesítése
megfelel a jogszabályban meghatározott képesítési
előírásoknak és
b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai
programja megfelel az Óvodai nevelés országos
alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi
iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból
igazodik a Nat-hoz, vagy
c) nemzetközi megállapodás vonatkozik rá.
89. § (1) Azon a településen, ahol legalább nyolc
óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek
rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok
alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább
három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt
igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat,
alsó tagozat esetében a települési önkormányzat
kezdeményezésére az illetékes tankerületi központ a
hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat
helyben történő ellátásáról.
(2) A nemzetiséghez tartozók részére az óvodai
csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni,
fenn kell tartani, ha ugyanazon nemzetiséghez tartozó
nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.
(3) - (4) (Hatályon kívül helyezve.)
82
(5) Az e törvény alapján a gyermek, tanuló részére
biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás,
kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az
ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj
elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj
megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben
nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés,
utaztatás) a köznevelési intézmény fenntartójától
függetlenül, a személyi jövedelemadó
megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül.
51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
90. § (1) Magyarország területén külföldi nevelési-
oktatási intézmény akkor működhet, akkor adhat ki
külföldi bizonyítványt, ha abban az államban,
ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási
intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az
ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő
bizonyítványnak jogszerűen elismerik, és az
elismerést hitelt érdemlően bizonyították, feltéve,
hogy az intézmény működése nem ellentétes az
Alaptörvényben foglaltakkal. E rendelkezéseket a
nemzetközi iskolák tekintetében is alkalmazni kell
azzal az eltéréssel, hogy az elismerést az intézményt
akkreditáló nemzetközi szervezetnek kell kiadnia. A
külföldi nevelési-oktatási intézményt az oktatásért
felelős miniszter - az intézmény fenntartójának
kérelme alapján - veheti nyilvántartásba és
engedélyezheti a működését. A fenntartó - ha
nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a
21. § (2) bekezdése, valamint a 23. § (1) bekezdés a)
pontja, továbbá (4) bekezdése alapján kérheti a
nyilvántartásba vételi és működési engedély kiadását
az oktatásért felelős minisztertől. Ha az intézményt
akkreditáló nemzetközi szervezet csak már működő
intézmény számára ad ki elismerést, a nemzetközi
óvoda, iskola számára ideiglenes működési engedély
adható, amelynek feltétele az intézményt akkreditáló
nemzetközi szervezet által az akkreditációs eljárás
megindításáról szóló igazolás kiállítása.
(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény
alapításának sajátos szabályaira, az intézményben
folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak
ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő
ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait
kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási
intézményt sajátjának elismerte. A 34. § (2)
bekezdésében meghatározott törvényességi
ellenőrzést a hivatal látja el.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási
intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés
alapján is létrejöhet és működhet. A nemzetközi
szerződés alapján létrejött és működő nevelési-
oktatási intézményeket az oktatásért felelős miniszter
hivatalból felveszi a nyilvántartásba és engedélyezi a
működését. A nemzetközi szerződés alapján létrejött
és működő nevelési-oktatási intézményeknek - a (2)
bekezdésben meghatározott - törvényességi
ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítvány
nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének
hiányában kell alkalmazni.
(4) Ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy
nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, magyar
köznevelési intézmény külföldön az oktatásért felelős
miniszter engedélyével alapítható. Ha a magyar
nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön,
magyar külképviseleten van, az oktatásért felelős
miniszter veszi nyilvántartásba, és ellátja a
törvényességi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
(5) A külföldön működő magyar nevelési-oktatási
intézmény létesítéséhez és működéséhez adott
engedélyben meg kell határozni az alapítás és
működés feltételeit. A külföldön működő magyar
nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős
miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja a 34. §
(2) bekezdésében meghatározott jogköröket.
(6) Az a külföldi köznevelési intézmény, amelyet
abban az államban, ahonnan származik, nevelési-
oktatási intézménynek nem ismerték el, Magyarország
területén csak akkor működhet, ha az oktatásért
felelős miniszter nyilvántartásba vette.
(7) A külföldi köznevelési intézmény, a nemzetközi
iskola fenntartójával az oktatásért felelős miniszter
köthet köznevelési szerződést.
(8) Az e §-ban szabályozott köznevelési intézmények
kötelesek bejelentkezni a KIR-be és adatot
szolgáltatni számára.
(9) A Magyarország területén tartózkodó
menedékesek gyermekei, valamint az államhatárról
szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A.
§-ában meghatározott tranzitzónában tartózkodó
gyermekek részére az oktatásért felelős miniszter
ideiglenes működési engedély kiadásával
engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény
működését a 90. § (1) bekezdésben meghatározott
feltételek hiányában is, ha működése nem ellentétes
az Alaptörvényben foglaltakkal. Az ideiglenes
működési engedély egy évre szól és több alkalommal
is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési
engedély iránti kérelmet az idegenrendészetért és
menekültügyért felelős miniszter nyújtja be. Az
ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg
a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell
venni. Az ideiglenes működési engedélyben az
oktatásért felelős miniszter tudomásul veszi, hogy az
ideiglenes menedéket élvezők Magyarország területén
gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést
vagy iskolai nevelés-oktatást. Az ideiglenes működési
engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a
83
nevelési-oktatási intézmény megfelel azon ország
előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket
élvezők Magyarország területére érkeztek, továbbá
Magyarország részéről történő elismerését.
(10) A külföldi nevelési-oktatási intézményekről
vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
(11) A (10) bekezdés alapján a külföldi nevelési-
oktatási intézményekről vezetett nyilvántartás
tartalmazza
a) a köznevelési intézmény
aa) hivatalos nevét,
ab) székhelyét és telephelyeit,
ac)
ad) nyilvántartásba-vételi számát,
ae) képviseletére jogosult személy nevét,
b) a fenntartó
ba) nevét,
bb) képviseletére jogosult személy nevét,
bc) Magyarországon bejegyzett címét.
91. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül
folytathat tanulmányokat külföldön és
tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási
intézményben is teljesítheti. Magyarországon élő
magyar állampolgár a tankötelezettségét egyéni
munkarend alapján Magyarországon működő
nevelési-oktatási intézményben teljesítheti.
(2) A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön
történő folytatását - a tanköteles gyermek
nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a hivatalnak,
vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az
iskola igazgatójának és a hivatalnak.
(3) A külföldi tanulmányok alatt a tanuló
magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve,
ha tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkezőként
Magyarországon folytatja.
(4) Szünetel az óvodai jogviszonya annak, aki
óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti, a
szülő által bejelentett naptól.
92. § (1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor
válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor
tanköteles Magyarországon, ha
a) menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a
menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 25/B.
§ (1) bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogát Magyarországon gyakorolja,
 c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik
és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy
Magyarország területén való tartózkodásra jogosító
engedéllyel rendelkezik.
(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási
intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar
állampolgár, ha megfelel az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, a
kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat,
továbbá - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri
- az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség
fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése
előtt megkezdett tanulmányok befejezéséig a magyar
állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak az
elismerés iránti kérelem benyújtásától kezdődően
gyakorolhatják a (3) bekezdésben meghatározott
jogokat.
(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1)
bekezdés b) és c) pontjában meghatározottak alapján
akkor gyakorolható, ha a szülő és a gyermek, a tanuló
három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító
engedéllyel rendelkezik.
(6) Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért
felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a
meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar
állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti
igénybe.
(7) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az
(1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha
nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen
nem rendelkezik -, az óvodai, iskolai és kollégiumi
ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat
igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg
a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra
jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a
díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján
csökkentheti vagy elengedheti.
(8) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek
óvodai neveléséhez, iskolai nevelés-oktatásához az
oktatásért felelős miniszter nevelési-oktatási
programokat ad ki.
(9) A külföldön megkezdett és befejezetlen
tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében
folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá
a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(10) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója
nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős
miniszter véleményét.
93. § Ha a köznevelés rendszerében kiállított okiratot
külföldön kívánják felhasználni, azokat hitelesíteni
84
kell, megfelelő felülhitelesítéssel kell ellátni, feltéve,
hogy nemzetközi szerződés másképpen nem
rendelkezik. A hitelesítést az iskola fenntartója,
köznevelési feladatokat ellátó hatóság által
működtetett érettségi vizsgabizottság, a jogutód nélkül
megszűnt köznevelési intézmény esetén - a területileg
illetékes levéltár adatszolgáltatása alapján - a
köznevelési feladatokat ellátó hatóság végzi el, és az
oktatásért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős
miniszter és az okirat felhasználása szerinti állam
magyarországi külképviselete hitelesíti felül.
51/A. A tankönyvellátás
93/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit kell
alkalmazni
a) a Magyarország területén működő iskolákban, ide
nem értve az oktatásért felelős miniszter engedélye
alapján a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet
oktatási programja alapján folyó oktatást megvalósító
iskolákban,
b) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok
végrehajtásában közreműködőkre, természetes és jogi
személyekre.
(2) A tankönyvellátás állami feladat. A
tankönyvellátás rendszerének működtetéséért az
oktatásért felelős miniszter felelős.
(3) Az oktatásért felelős miniszter az iskolában
alkalmazott tankönyvek
a) tankönyvvé nyilvánításával és a
tankönyvjegyzékre történő felvételével kapcsolatos
feladatait a hivatal által,
b) fejlesztésével és kiadásával kapcsolatos
feladatokat az állami tankönyvfejlesztésért és -
kiadásért felelős szerv működtetésével,
c) előállításával, valamint az iskolai
tankönyvrendelés lebonyolításával kapcsolatos
feladatokat a Kormány rendeletében kijelölt, az állam
százszázalékos tulajdonában álló, nonprofit gazdasági
társaság (a továbbiakban: könyvtárellátó), illetve a
Kormány rendeletében kijelölt gazdasági társaság -
amelyben a könyvtárellátó mint tag legalább
minősített többségű befolyással rendelkezik -
közreműködésével
látja el.
93/B. § (1) A könyv, a szótár, a szöveggyűjtemény,
az atlasz, a kislexikon, a munkatankönyv, a
munkafüzet, a feladatgyűjtemény, a digitális tananyag
és a nevelési-oktatási program részét alkotó
információhordozó, feladathordozó - az e törvényben
és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott eljárásban -
tankönyvvé nyilvánítható.
(2) A tankönyvvé nyilvánításról és a tankönyvvé
nyilvánítás megszüntetéséről a hivatal dönt.
(3) Tankönyvvé nyilvánítási kérelmet
a) közismereti tankönyv vonatkozásában
aa) az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért
felelős szerv,
ab) a 93/D. § (2) bekezdése szerinti nyilvános
felhívás alapján az oktatásért felelős miniszter által
kiválasztott könyv esetén a könyvkiadást folytató jogi
személy,
ac) bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi
személye,
b) (Hatályon kívül helyezve.)
nyújthat be.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az
ügyintézési határidő három hónap.
(5)
93/C. § (1) A tankönyvjegyzéket a hivatal vezeti. A
hivatal a 93/B. § (3) bekezdésben meghatározottak
kérelme alapján veszi fel a tankönyvet a
tankönyvjegyzékre.
(2) A digitális tananyag a tankönyvjegyzékre tartós
tankönyvként nem vehető fel.
(3) A tankönyvjegyzék
a) bármely évfolyam bármely tantárgya
vonatkozásában a Nat szerint jóváhagyott
kerettantervi tantárgyanként,
b) az e törvény hatálya alá tartozó szakmai tankönyv
esetén kerettantervi tantárgyanként
legfeljebb kettő tankönyvet tartalmazhat.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a szótár, a szöveggyűjtemény, a feladatgyűjtemény, az
atlasz, a kislexikon, a munkafüzet, a digitális tananyag
és a nevelési-oktatási program részét alkotó
információhordozó, feladathordozó és az idegen
nyelvi tankönyvek tekintetében, továbbá akkor, ha
bevett egyház, vagy annak belső egyházi jogi
személye az oktatásért felelős miniszter által közzétett
nyilvános felhívására készít tankönyvet.
93/D. § (1) Az oktatásért felelős miniszter által a
közismereti, a szakgimnáziumi és a sajátos nevelési
igényű tanulók részére készülő szakiskolai,
készségfejlesztő iskolai tankönyvekre kiterjedően
elkészített tankönyvfejlesztési terv végrehajtásában az
állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv
közreműködik, ennek keretében
a) elkészíti az új fejlesztésű tankönyvek
engedélyezett szerkesztett elektronikus kiadványát, és
b) kiadói feladatokat lát el.
(2) Nyilvános felhívást tehet közzé
85
a) az oktatásért felelős miniszter közismereti
tankönyv fejlesztésére, nemzetiségi nevelést-oktatást
érintő közismereti tankönyv esetén az Országos
Nemzetiségi Tanács egyetértésével,
b) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) Az oktatásért felelős miniszter által közzétett
nyilvános felhívás eredményeképpen elkészített, és
kiválasztott könyvekre vonatkozóan - kérelemre, az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott, a tankönyvvé
nyilvánítási eljárásra vonatkozó tartalmi és formai
követelmények teljesülése esetén - a hivatal lefolytatja
a tankönyvvé nyilvánítási eljárást.
93/E. § (1) Az iskola az iskolai tankönyvrendelés
keretében a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz
kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvek
közül választhat.
(2) A tankönyvek országos megrendelését,
beszerzését és az iskolák számára történő
eljuttatásának megszervezését, a tankönyvek
vételárának beszedését az állam a könyvtárellátó útján
látja el. A könyvtárellátó végzi el az állami
tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által
kiadott tankönyvek engedélyezett sokszorosítását,
valamint e tankönyvekkel kapcsolatos
készletraktározási és kereskedelmi feladatokat.
(3) A könyvtárellátó
a) a tankönyvellátás során úgy köteles eljárni, hogy
azzal országos szinten a tankönyvellátás
leggazdaságosabb megvalósítását biztosítsa,
b) biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a
tankönyvjegyzékben feltüntetett legmagasabb
fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési ár)
jusson hozzá a tankönyvhöz azzal, hogy az iskolai
terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó
összegét is,
c) gondoskodik arról, hogy az iskolában alkalmazott
tankönyvek az iskola tanulói részére az egész tanév
során megvásárolhatók legyenek.
(4) A könyvtárellátónak nem lehet vezető
tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja,
könyvvizsgálója az a személy, aki
a) más tankönyvkiadással, -terjesztéssel foglalkozó
természetes személy, vagy jogi személy vezetője,
munkavállalója, valamint a Polgári Törvénykönyvről
szóló törvény szerinti hozzátartozója,
b) az a) pontban meghatározott szervezetben tagsági
jogokat megtestesítő vagyoni joggal rendelkezik, vagy
részt vesz az ügyvezetésében, felügyelő
bizottságában.
(5) Az iskola a tankönyveket - jogszabályban
meghatározottak szerint, elektronikus formában - a
könyvtárellátó felületén keresztül rendeli meg. A
könyvtárellátó számára az iskola
tankönyvrendeléssel kapcsolatos, alábbi személyes
adatokat adja át:
a) a tanuló neve,
b) a tanuló oktatási azonosító száma,
c) - d) (Hatályon kívül helyezve.)
e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója,
f) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése,
g) a tanuló részére az iskolai tankönyvellátás
keretében megrendelt, megvásárolt tankönyvek címe,
h) a tanuló nemzetiségének megjelölése, ha
jogszabályban meghatározott nyilatkozattal vesz részt
a nemzetiségi nevelés-oktatásban.
(6) Az iskola átadja a könyvtárellátónak a tankönyvek
tanulóra, évfolyamra, tantárgyra lebontott címlistáját.
(7) Az (5) és (6) bekezdés alapján átadott személyes
adatokat a könyvtárellátó kizárólag
tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő
tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítása
céljából kezeli.
93/F. § (1) Az éves költségvetési törvényben kell
meghatározni a térítésmentes tankönyvellátás
biztosításához az iskolai tankönyvrendeléseknél
figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás
összegét.
(2) A tankönyvtámogatás felhasználható
a) a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek
átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai
tankönyvrendelés teljesítésére, valamint
b) ha az iskolában a nevelő és oktató munkához
részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet,
készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatáshoz és a
fejlesztő nevelés-oktatáshoz a pedagógiai programban
foglaltak megvalósítását szolgáló,
tankönyvjegyzéken nem szereplő könyvek,
munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók
beszerzésére, a szakmai munkaközösség és az iskolai
szülői szervezet egyetértésével.
52. Felhatalmazó rendelkezések
94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős
miniszter, hogy
a) a köznevelési intézmények alapításának és
működésének szabályait, a köznevelési intézmények
vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a
köznevelési intézmények névhasználatával, a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket,
gyermekek, tanulók óvodai, iskolai felvételével
kapcsolatos kérdéseket, a kötelező felvételt biztosító
óvodába és általános iskolába történő felvétel
tekintetében az életvitelszerű ott lakás feltételeit, az
érettségi vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeként
meghatározott közösségi szolgálat végzésének
a megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat, a
tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás
lefolytatásának szabályait, a diákkörök,
diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes
szabályokat, diáksport-egyesületek és a nevelési-
oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék,
iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet,
intézményi tanács működésének részletes szabályait, a
köznevelési intézmények ügyintézésének,
iratkezelésének általános szabályait, valamint a
tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a
tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével
kapcsolatos feladatokat, továbbá a balesetek
kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével
összefüggő tevékenységet, valamint az Arany János
Tehetséggondozó Program, az Arany János
Kollégiumi Program megszervezésére vonatkozó
szabályokat,
a b) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának,
az országos mérési feladatok szervezésének, a tanulók
fizikai állapotának és edzettségének mérésével
kapcsolatos feladatokat, a teljesítmény értékelésének
rendjét és elveit,
c) a szakgimnáziumban oktatható szakképesítéseket,
valamint a pedagógia, közművelődés és művészet
tanulmányi területhez sorolt, iskolarendszeren kívüli
képzéseket,
d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a
tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók
nevelésével és oktatásával kapcsolatos részletes
szabályokat, továbbá a szakértői vélemény
elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői
bizottság működését, az országos és más szakértői
tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó
a konduktori hálózat megszervezésének és
működtetésének, az együttnevelést segítő
pedagógusok tevékenységének részletes szabályait,
valamint azokat a feltételeket, amikor az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat
igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető,
e) az óvodai felvétel eljárási rendjét, az óvodai
nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség,
a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás
teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói
jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és - az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a
f) a tantermen kívüli, digitális munkarend
megszervezésére, az annak keretében folyó nevelésre-
oktatásra, a tanulási folyamat ellenőrzésére és
támogatására vonatkozó részletes szabályokat,
86
 g) a szakgimnáziumok és szakiskolák tekintetében a
szakképzési megállapodás részletes szabályait,
valamint az egyes szakképesítések tekintetében
megszerzett jogosultságok megfeleltetését,
h) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai
vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat
megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat
igénybevételének rendjét, a pedagógiai
szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a
nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait
a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett
gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, az
ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal
kapcsolatos köznevelési feladatokat ellátó hatósági
eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás
indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket,
amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért
ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot
ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő
foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges
képesítési követelményeket, a pedagógiai
szakszolgálati feladatellátás nélküli munkanapok
igénybe vételének részletes szabályait, a pedagógiai
szakszolgálati nyomtatványok elektronikus úton
történő előállításának és tárolásának rendjét, az egyes
szolgáltatásokkal összefüggő, valamint a állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében
felnőttoktatásban az iskola két vagy több évfolyamára
megállapított tanulmányi követelményeket egy
tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatti
teljesítésére megszervezett osztályozó vizsgára
vizsgabiztos kirendeléséért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a
megállapított összeg befizetésének szabályait, a
befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a
vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató
tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának
kérdéseit,
i) az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét,
j) a 9/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás
vezetésére jogosult szervet rendeletben jelölje ki,
valamint a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, a
nyilvántartás vezetésére és közzétételére vonatkozó
részletes szabályokat,
k) az oktatási jogok biztosának feladatait, eljárását,
továbbá az általa vezetett hivatal szervezetének és
működésének szabályait,
l) a 82. § szerinti köznevelési szakértői és érettségi
vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes
feltételeit, a köznevelési szakértői tevékenység 82. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének
szabályait és a köznevelési szakértői és érettségi
vizsgaelnöki tevékenység folytatásának szakmai
feltételeit, a köznevelési szakértők és érettségi
87
vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési
kötelezettség elmulasztásának következményeit,
valamint az országos köznevelési szakértői és az
országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzék személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát és a
névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat a szakgimnáziumi, szakiskolai képzések
tekintetében, az országos szakértői, az országos
vizsgáztatási, az országos szakmai szakértői és az
országos szakmai vizsgafelügyelő elnöki névjegyzék,
valamint a szakértői tevékenység szabályait, az e
pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási
szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a
megállapított összeg befizetésének szabályait, a
befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, a
vizsgaközpontok ellenőrzésének szabályait,
m) a közneveléssel összefüggő feladatok ellátását
szolgáló képzéseket,
n) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében
megszervezett, továbbá nem tantárgyhoz, nem
szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat,
azok megszervezését, valamint az országos
szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további
szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem
szakterülethez kötődő országos pedagógiai-szakmai
szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az
biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatásban való
részvétel feltételeit, a nevelési-oktatási intézmény
által nyújtható pedagógiai-szakmai szolgáltatások
körét, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó és
köznevelési intézménynek nem minősülő szervezetek
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban történő
közreműködéséhez szükséges engedély kiadásának
feltételeit és eljárásrendjét, valamint a térítésmentesen
biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátási
szintjét,
o) a hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam
esetében hét vagy kilenc - évfolyammal működő
gimnáziumban folyó nevelés-oktatás emelt szintű
követelményeit,
p) a köznevelési intézményekben lefolytatható
ellenőrzések részletes szabályait, az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés működési rendjét,
lebonyolításának szabályait, az országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértők
tevékenysége folytatásának szakmai feltételeit,
q) a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskola
nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó
szabályokat
r) a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét, a tanév
szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen
a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot,
amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás
folyik, a tanítási szünetek szervezésének időszakát és
időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az
érettségi vizsga időszakát,
s) az országos tanulmányi verseny szabályzatát,
t) (Hatályon kívül helyezve.)
u) a tankönyvvé nyilvánítási eljárás igazgatási
szolgáltatási díját, az igazgatási szolgáltatási díj
felhasználására, visszafizetésére, visszatérítésére,
nyilvántartására és elszámolására vonatkozó részletes
szabályokat,
v) a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét,
országos és területi szervezeti felépítését, működését,
feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai
tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait, a
tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi
felügyeleti jogkör gyakorlóját
rendeletben állapítsa meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben
meghatározott jogkörét
a) (Hatályon kívül helyezve.)
b) az (1) bekezdés h), j), l) és u) pontja szerinti egyes
szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási
díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben gyakorolja.
(2a) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős
miniszter, hogy - az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben - a tankönyvtámogatás,
valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, ennek
keretében különösen az iskolai tanulói
tankönyvtámogatás elveinek, felhasználási
szabályainak megállapítását, az országos és az iskolai
tankönyvellátás és tankönyvrendelés szabályait
rendeletben határozza meg.
(2b)
(3) Felhatalmazást kap
a) a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy a
rendvédelmi szerv működésének sajátosságaira
tekintettel - az oktatásért felelős miniszter
egyetértésével - a tanulók jogaira és kötelességeire, a
pedagógusok végzettségére és szakképzettségére,
jogaira és kötelességeire, az intézményvezető
megbízására vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a
tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges
alkalmassági követelményeket, valamint ezek
megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog
ellátásával való megbízást,
b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az
oktatásért felelős miniszter egyetértésével a tanulók
rendszeres egészségügyi vizsgálatának
megszervezését, ennek keretében különösen az
óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség
végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó
88
tanuló évenkénti legalább egyszeri fogászati,
szemészeti és általános szűrővizsgálaton való
részvételének részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának
bevezetését és kiadását,
b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását,
valamint a kerettantervek elkészítésére, kiadására és
alkalmazására vonatkozó szabályokat,
c) az érettségi vizsga tekintetében
ca) az érettségi vizsga megszervezésének és
lebonyolításának részletes szabályait,
cb) az érettségi vizsga általános követelményeit,
cc) az érettségi vizsgán részt vevő pedagógusok
díjazását és az érettségi vizsgán való részvétellel
összefüggő vizsgadíj megállapításának elveit,
d) a diákigazolvány kiadásával és használatával
kapcsolatos kérdéseket,
e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó
helyettesítési rendszerének létrehozását és
működtetését,
f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus-
továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben
résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus-
továbbképzés programjának, a pedagógus-
továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit
és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés
indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait,
továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a
továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének
rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a
minőségbiztosítás követelményeinek megszegése
esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e
bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos
igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét,
mértékét, a megállapított összeg befizetésének
szabályait, a befolyt összeg felhasználásának
kérdéseit,
g) az intézményvezetői megbízás iskolai
végzettséggel, szakképzettséggel kapcsolatos és egyéb
részletes feltételeit, a nevelési-oktatási intézményben
pedagógus-munkakörben, óraadóként
foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi
követelményeit, a pedagógusok előmeneteli
rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz
szükséges követelményeket, a címzetes fokozatok
megszerzésének feltételeit, valamint a fokozatokhoz
képest eltérő követelményeit, eljárási szabályait, és az
azokhoz kapcsolódó jogosultságokat, a minősítő
vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság
működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó
részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a
minősítési eljárások során adható minősítések
feltételeit, a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz
és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó
illetményt, az illetményeltérítés alapjául szolgáló
kompetencia- és teljesítményalapú értékelési
rendszert, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra
tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek
között az illetménypótlék, az intézmény vezetői
részére járó további pótlék, a munkavégzés sajátos
körülményeire tekintettel az e törvényben
meghatározottaknál magasabb mértékű pótlék,
keresetkiegészítés és a jutalom megállapításának
részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és
minősítési eljárások költségét, valamint a minősítési-,
megújítási díj mértékét, befizetésének szabályait, a
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő számítása
szempontjából egyes intézménytípusokban alapul
veendő egy tanóra, foglalkozás időtartamát, a
kollégiumi nevelőtanár által a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidejében ellátható, az iskolai vagy
kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók
folyamatos pedagógiai felügyeletébe tartozó egyes
feladatokat, a nevelési-oktatási intézményekben
elrendelhető rendkívüli munkavégzés, ügyelet és
készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az
ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is
magában foglaló átalánydíjazás megállapításának
szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő,
nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét,
az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az
alkotói szabadság igénybevételének részletes
szabályait, a pedagógusok munkaideje beosztásának
szabályait, a nevelő és oktató munkát közvetlenül
segítő alkalmazottak, valamint a gazdasági, ügyviteli,
műszaki, kisegítő és más, nem pedagógus-
munkakörben alkalmazottak besorolásához szükséges
követelményeket, a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel
összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit,
valamint az igazgatótanács munkáltatói
jogosítványait,
h) a köznevelés információs rendszerének
létrehozását, működtetését, az információs rendszer
részére történő adatszolgáltatás rendjét,
i) a pedagógusigazolvány igénybevételének
feltételeit, az igazolvány kiadásának, kezelésének,
érvényesítésének szabályait,
j) a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt
fenntartó nemzetiségi önkormányzatot, egyházi jogi
személyt, vallási egyesületet és a 2. § (3) bekezdés b)
pont bd) alpontja szerinti fenntartót a központi
költségvetésről szóló törvény alapján megillető
támogatás megállapításának, folyósításának,
elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással,
89
felhasználással összefüggő adatszolgáltatás és
ellenőrzés rendjét,
k) kijelölje a hivatalt és a 79. § (1) bekezdése szerint
átruházható feladatokat,
l) kijelölje a köznevelési feladatokat ellátó hatóságot,
a köznevelési feladatokat ellátó hatóság hatósági
ellenőrzésének tárgyköreit,
m) a köznevelés információs rendszerével
összefüggő igazgatási szolgáltatási díj
megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt
összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-
továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással
összefüggő igazgatási szolgáltatási díj, egyes
szolgáltató tevékenységgel összefüggő díjazás
megállapításának rendjét, a befolyt összeg
felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a
pedagógus-ösztöndíj igénybevételének feltételeit,
n) az állami köznevelési közfeladat ellátásában
fenntartóként részt vevő szervek jogállását, feladatait,
az oktatási központ mint az oktatásért felelős
miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe
tartozó feladatainak ellátására kijelölt szervet és
jogállását, feladatait, az állami köznevelési közfeladat
ellátásában fenntartóként részt vevő szerv, valamint
az oktatási központ mint az oktatásért felelős
miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe
tartozó feladatainak ellátására kijelölt szerv vezetői
kinevezésének iskolai végzettséggel,
szakképzettséggel kapcsolatos és egyéb részletes
feltételeit, valamint a köznevelési elektronikus
adatnyilvántartási és ügyintézési rendszer
szakrendszereinek működtetésére kijelölt szervet és
annak feladatait,
o) (Hatályon kívül helyezve.)
p) a térítésmentes, a térítési díj, valamint tandíj
ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét,
q)
r) a készségfejlesztő iskolában az utolsó gyakorlati
évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal
tanúsított végzettség Magyar Képesítési Keretrendszer
szerinti besorolási rendjét,
s) az országos köznevelési szakértői névjegyzékbe
történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,
t) - az óvoda kivételével - a nevelési-oktatási
intézményekben alkalmazott vezetők körét és
kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát
közvetlenül segítő alkalmazottak körét és
finanszírozott létszámát,
u) a köznevelési szaktanácsadói névjegyzékbe
történő felvételhez szükséges dokumentumok körét,
v) (Hatályon kívül helyezve.)
 w) a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során
alkalmazott integrált nyomonkövető rendszer
létrehozását, működtetését, az információs rendszer
részére történő adatszolgáltatás rendjét
x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak
minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai
szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással
veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó
korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer
létrehozását, működtetését, és az ennek keretében
történő adatszolgáltatás rendjét,
y) a köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi
idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet,
rendeletben állapítsa meg.
(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a
köznevelési ösztöndíjak alapítását, odaítélésük
feltételeit, rendjét, így különösen az esélyteremtést
támogató ösztöndíj adományozásának rendjét és
feltételeit rendeletben állapítsa meg.
(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Arany
János Tehetséggondozó Program, az Arany János
Kollégiumi Program megvalósítását szolgáló
támogatás igénylésének, döntési rendszerének,
folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének
rendjét és feltételeit rendeletben állapítsa meg.
(4c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyházi,
a magán és a nemzetiségi önkormányzat által
alapított, fenntartott köznevelési intézmény működési
engedélye kiadásának részletes szabályait rendeletben
állapítsa meg.
(4d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a sajátos
nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézség megállapítása, továbbá a logopédiai ellátás
során alkalmazott eljárás részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az oktatásért felelős miniszter tankönyvvé
nyilvánítással összefüggő feladatait,
b) az iskolai terjesztési árat,
c) a 93/A. § (3) bekezdése alapján kijelölt
szervezetek tankönyvellátással összefüggő feladatait,
továbbá
d) a tankönyvvé nyilvánítási eljárással
összefüggésben a felügyeleti szervként eljáró
hatóságot
rendeletben határozza meg.
(4f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami
tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv
feladatait ellátó szervet, a könyvtárellátó feladatait
ellátó szervet, vagy jogi személyt, illetve a
könyvtárellátó tankönyv-előállítási feladataiban
közreműködő, a 93/A. § (3) bekezdés c) pontjában
90
foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságot
rendeletben jelölje ki.
(4g) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az óvodai foglalkozáson való részvétellel, valamint
b) a tankötelezettség teljesítésének megkezdésével
kapcsolatosan eljáró, felmentést engedélyező szervet
rendeletben jelölje ki.
(4h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéni
munkarenddel kapcsolatosan eljáró, felmentést
engedélyező szervet rendeletben jelölje ki.
(5) A (4) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott
kormányrendeleteknek a Kormány részére történő
benyújtásához - a nemzetiséghez tartozók óvodai
nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő
kérdésekben - be kell szerezni az országos
nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
53. Hatályba léptető rendelkezések
95. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt
kivételekkel - 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. § (1) bekezdés i) pontja, a 18. §, a 45. § (2) és
(4) bekezdése, az 50. § (7) bekezdése, a 74. § (1)-(3)
és (7) bekezdése, a 75-76. §, a 95. § (7) bekezdése
2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 4. § 13. pont b) alpont, a 8. § (3) bekezdés, a 12-
14. §, a 17. § (2) bekezdés második mondata, a 25. §
(7) bekezdés, a 27. § (1)-(10) bekezdés, a 27. § (12)-
(13) bekezdés, a 28-29. §, a 35. §, a 46. § (1) bekezdés
a) pont, a 46. § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az
55. § (1) bekezdés, a 60. § (2) bekezdés, a 61. § (3) és
(5) bekezdés, a 62. § (3) és (5)-(14) bekezdés, a 64. §,
a 65. § (1) bekezdés, a 65. § (3)-(9) bekezdés, a 69. §
(5)-(6) bekezdés, a 88. § (4)-(5) bekezdés, a 89. § (1)-
(2) bekezdés, a 95. § (8) bekezdés, az 1. melléklet, a
2. melléklet, a 4. melléklet, az 5. melléklet, a 6.
melléklet, a 7. melléklet, a 8. melléklet 2013.
szeptember 1-jén lép hatályba.
(3a) A 74. § (4)-(6) bekezdése 2012. október 27-én
lép hatályba.
(3b) A 65. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép
hatályba.
(4) Az 53. § (1) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép
hatályba.
(5) A 6. § (2) bekezdés e) pont "szakközépiskolában a
szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai
vizsgatárgy" szövegrésze 2017. január 1-jén lép
hatályba.
(6) A 67. § (2) bekezdése a 2014. évi általános
önkormányzati választások napján lép hatályba.
(7) A 8. § (2) bekezdése és a 95. § (9) bekezdése
2015. szeptember 1-jén lép hatályba.
54. Átmeneti rendelkezések
 96. § (1) A nem köznevelési intézményben a
gyermek nevelése-gondozása céljából létesített
pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény
rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti
juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az
egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő,
büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet többcélú
intézményként szakmailag önálló nevelési-oktatási
intézményegység keretében vagy a nevelési-oktatási
intézménnyel létesített megállapodás alapján részt
vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató
munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési
és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend
szerint folyik , a tanév rendjére vonatkozó előírásokat
nem kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézményekben folyó
nevelő-oktató munka során - a nevelő-oktató munka
pedagógiai szakaszait, követelményrendszerét, az
állami vizsgák rendszerét meghatározó rendelkezések
kivételével - e törvény rendelkezéseitől el lehet térni.
(3) Az egyedi megoldás engedélyezésével összefüggő
eljárásokban az ügyintézési határidő három hónap. A
nevelési-oktatási programok akkreditálásával
összefüggő eljárások esetében az ügyintézési határidő
négy hónap.
(3a) Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi
önkormányzatok és a magánintézmények - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított -
fenntartói támogatásával kapcsolatos ügyekben az
ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem
pótolható és az ellenőrzés a fenntartó kérelmére nem
indítható meg.
(3b) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók
- a központi költségvetésről szóló törvényben
biztosított - támogatásával kapcsolatos elsőfokú
határozat, valamint a fizetési kötelezettségre
részletfizetést engedélyező végzés ellen
fellebbezésnek van helye.
(3c) Amennyiben a kincstár megállapítja, hogy az
egyházi jogi személyek, a nemzetiségi
önkormányzatok és a magánintézmények a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított
támogatását a fenntartó jogosulatlanul veszi igénybe,
a figyelmeztetést tartalmazó döntésében határidő
tűzésével felhívhatja a fenntartót a jogellenes állapot
megszüntetésére.
(3d) A kincstár a támogatás folyósítását legfeljebb a
jogellenes állapot megszüntetésére megadott
határidőre felfüggeszti.
(4) Köznevelési intézmény tekintetében felügyeleti és
irányító szerven a fenntartót, felügyeleten és
irányításon a fenntartói jogok és kötelességek
gyakorlását, szakmai és gazdasági felügyeleten és
91
irányításon a szakmai és gazdasági ellenőrzést,
nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és
működési körön a működési (felvételi) körzetet kell
érteni.
(5) Ahol jogszabály valamely kedvezményre,
juttatásra való jogosultságot tanulói jogviszony
fennállásához köti, tanulói jogviszony alatt a fejlesztő
nevelés-oktatást is érteni kell.
(6) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi
költségvetési támogatás terhére a sajátos nevelési
igényű tanulók neveléséhez-oktatásához a szakmai
munkaközösség és az iskolai szülői szervezet
egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak
megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem
szereplő könyvek, munkafüzetek, feladatlapok,
eszközök és digitális ismerethordozók is
beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a
nevelő és oktató munkához részben vagy egészben
nem alkalmaznak tankönyvet.
(7) Ahol jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő,
a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági
viszonyban álló fogyatékos gyermek részére
kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget
állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom
alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell
érteni.
(8) (Hatályon kívül helyezve.)
(9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy
vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos
rendellenessége
alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő
felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig
az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási,
figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is
érteni kell.
(10) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény szerint indított kifutó képzések, valamint az
Szkt. szerint indított szakiskolai és szakgimnáziumi
képzések esetében a szakmai vizsgát, képesítő vizsgát
2025. december 31-éig az addig vizsgáztatást végző
képzőintézményben is meg lehet szervezni azzal,
hogy a vizsgaközpont alatt a képzőintézményt kell
érteni.
97. § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az
iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a
2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték
meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart,
amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy
sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek.
Azon sajátos nevelési igényű tanulók
tankötelezettsége, akik esetében a szakértői és
rehabilitációs bizottság e törvény hatálybalépése előtt
a tankötelezettség huszadik életévükig történő
meghosszabbításáról döntött, annak a tanévnek a
végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik.
(1a) Az a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanuló, akit 2018. augusztus 31.
napjáig a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az
értékelés és a minősítés alól mentesítettek, a
mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül,
középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig egyes
tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a
minősítés alól mentesülhet. Az e bekezdésben
foglaltakra az 56. § (1) és (2) bekezdésben foglalt
szabályok értelemszerűen alkalmazandóak.
(2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi
szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január
1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell
megkövetelni.
(3) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 58.
§ szerinti fegyelmi eljárásokat a Kt. vonatkozó
rendelkezései alapján kell befejezni.
(4) A 2020/2021. tanévre vonatkozóan a 45. § (2)
bekezdésében foglalt főszabálytól eltérően, a szülő a
kérelmét 2020. január 31-ig nyújthatja be a felmentést
engedélyező szervhez.
(5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2)
bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől
kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók
részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai
szerint is megszervezhető. A korai fejlesztés és
gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés 2013. január
1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló,
gondozó otthonában nyújtott gondozás,
gyermekotthonban nyújtott gondozás,
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás,
konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható.
(6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos
testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik,
kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől
kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.
Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe
legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A
többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3)
bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai
foglalkozások száma megnövelhető. A többi
évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó
rendszerben megszervezni.
92
(7) - (8) (Hatályon kívül helyezve.)
(9) Az állami feladatellátásban közreműködő, a
fenntartói jogot gyakorló állami intézményfenntartó
központ megjelölését a KIR-ben 2013. március 2-áig
át kell vezetni.
(10) Az e törvény hatálybalépésekor működő
pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények
2013. szeptember 1-jétől feladatukat az oktatásért
felelős miniszter szakmai irányításával láthatják el.
(11)
(12) Az e törvény hatálybalépésekor már működő hat
vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön
jogszabályban meghatározott emelt szintű
követelményeknek a 2016/2017. tanév végéig kell
megfelelniük.
(13) Az e törvény hatálybalépésekor működő nyelvi
előkészítő évfolyamon, továbbá - a nemzetiségi
nevelés-oktatás kivételével - a két tanítási nyelvű
nevelés-oktatásban a 2016/2017. tanév végéig
teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott
feltételeket. A külön jogszabályban meghatározott
feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi
előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó
oktatás felmenő rendszerben megszűnik.
(14) - (15) (Hatályon kívül helyezve.)
(16) Az a pedagógus, aki e törvény hatálybalépésekor
az ötvenkettedik életévét betöltötte, pedagógus-
továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.
(17) (Hatályon kívül helyezve.)
(18) A 4. melléklet szerinti osztály-,
csoportlétszámokat és a 47. § (7) bekezdésében
foglaltakat első alkalommal a 2013/2014. tanévtől
felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(19) (Hatályon kívül helyezve.)
(20) A nevelési-oktatási intézményben és a
pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-
munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9)
bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013.
szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai
gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a
Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti
jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a
fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő
szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai
gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül
besorolásra. A munka törvénykönyve hatálya alá
tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I.
fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban
töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvényben meghatározottak
alapján.
(20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az
illetményalap a központi költségvetésről szóló
törvényben meghatározott vetítési alap
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(20b) E törvény 64. § (5) bekezdésének és 97. § (20)
bekezdésének alkalmazásakor a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvény közoktatási, valamint
köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
rendelkező kormányrendelet várakozási idő
csökkentésre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe
kell venni. Ha a 2013. szeptember 1-jei hatályú
besoroláskor a munkáltató a várakozási idő
csökkentésre vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül
állapította meg a fizetési kategóriát, a besorolást 2014.
január 31-ig ennek figyelembevételével módosítani
kell, az ebből eredő illetménykülönbözetet a 2014.
januári illetménnyel egyidejűleg kell a pedagógus
számára kifizetni.
(21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a
pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai
szakértő, pedagógiai előadó munkakörben
foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől
számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó
öregségi nyugdíjkorhatárt.
(21a) A 2016. január 1-jével a pedagógusok
előmeneteli rendszerének hatálya alá kerülő
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődében
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási
tanácsadó munkakörben foglalkoztatott, továbbá
c) az e törvény szerinti egységes óvoda-bölcsődében
felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő
munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazott illetménye, munkavállaló munkabére
az átsorolás eredményeként nem lehet kevesebb, mint
a 2015. december hónapra járó
illetménykiegészítéssel, illetménynövekedéssel és
rendszeres illetménypótlékokkal összeszámolt -
kinevezésben rögzített illetménye, illetve
munkaszerződésben rögzített munkabére.
(21b) A 65. § (9a) bekezdésében foglaltakat a 2016.
január 1-jét megelőzően keletkezett foglalkoztatási
jogviszonyok esetében is alkalmazni kell azzal, hogy
a 2016. január 1-jén
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó intézményekben - az
örökbefogadási tanácsadók kivételével - pedagógus-
munkakörben foglalkoztatott, továbbá
b) javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazott illetménye, munkavállaló munkabére
a 65. § (9a) bekezdésének alkalmazása következtében
nem lehet kevesebb, mint a 2015. december hónapra
járó - illetménykiegészítéssel, illetménynövekedéssel
és rendszeres illetménypótlékokkal összeszámolt -
kinevezésben rögzített illetménye, illetve
munkaszerződésben rögzített munkabére.
(22) A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes
tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014.
tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók
számára, ezt követően felmenő rendszerben kell
biztosítani.
(23) A 76. § (1) bekezdés szerint a működtető
tulajdonát azok a taneszközök képezik, amelyeket a
2013. január 1-jei leltár tartalmaz.
(24) A 74. § (4)-(6) bekezdését 2013. január 1-jétől
kell alkalmazni azzal, hogy
a) (Hatályon kívül helyezve.)
b) a 74. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában a
települési önkormányzat saját tulajdonában álló
vagyonnak minősül az a vagyon is, amely a települési
önkormányzat illetékességi területén van és 2012.
szeptember 30-án intézményi társulás vagy többcélú
kistérségi társulás tulajdonában volt.
(25) – (28) (Hatályon kívül helyezve.)
(29) E törvénynek az egyes törvényeknek a
gyermekek védelme érdekében történő módosításáról
szóló 2013. évi CCXLV. törvénnyel megállapított 96.
§ (3) bekezdésében meghatározott ügyintézési
határidőt az egyes törvényeknek a gyermekek
védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013.
évi CCXLV. törvény hatálybalépésekor folyamatban
lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
98. § - 99. § (Hatályon kívül helyezve.)
99/A. § A 78. § (2a) bekezdésében meghatározott
feladat végrehajtásában a jogszabályban történő
- kijelölés esetén az oktatási központ részt vehet. Az e
kijelölés alapján eljáró oktatási központ a
költségvetésében e célra rendelkezésre álló
előirányzat terhére támogatást nyújt.
99/B. § (1) - (9) (Hatályon kívül helyezve.)
(10) A Kar 2014-ben megválasztott tisztségviselőinek
megbízatása két évre szól, és további két teljes
ciklusra megválaszthatók.
99/C. § - 99/D. § (Hatályon kívül helyezve.)
99/E. § 2018. szeptember 1-jétől egységes óvoda-
bölcsőde nem működhet. Az egységes óvoda-
bölcsődében ellátott gyermekek 2018. szeptember 1-
93
jétől - az életkoruknak megfelelően - óvodában, vagy
a gyermekjóléti alapellátás keretében megszervezett
gyermekek napközbeni ellátását biztosító
intézményben vagy ilyen feladatot ellátó többcélú
köznevelési intézményben láthatók el.
99/F. § (Hatályon kívül helyezve.)
99/G. § (1) A tankerületi központ által fenntartott,
települési önkormányzat által működtetett köznevelési
intézmény 76. §-ban meghatározott működtetésével
kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és
kötelezettségek a tankerületi központot 2017. január
1-jétől illetik meg, illetve terhelik.
(2) 2017. január 1-jével a tankerületi központ
foglalkoztatotti állományába kerülnek a működtető
önkormányzat által irányított költségvetési szervnél a
tankerületi központ által fenntartott köznevelési
intézmény működtetését és a működtetéshez
kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó
köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, ha
- a munkaviszonyban foglalkoztatottak kivételével -
megfelelnek a 2016. december 31-én betöltött
munkakörükre vonatkozóan a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvényben, a közalkalmazottak
jogállásáról szóló törvényben és végrehajtási
rendeleteikben meghatározott képesítési előírásoknak.
99/H. § E törvénynek az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási
perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp.
Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp.
Módtv. hatálybalépését követően indult és a
megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
99/I. § Az oktatási központ, illetve a tankerületi
központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény
jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit a
közbeszerzés becsült értékének meghatározására
vonatkozó szabályok alkalmazásakor gazdasági
szervezettel és önálló működési költségvetéssel
rendelkező szervezeti egységnek kell tekinteni.
99/J. § E törvénynek a közneveléssel összefüggő
egyes törvények módosításáról és a nemzeti
köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi
CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló
2019. évi LXX. törvénnyel megállapított
a) 45. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőző
napon magántanulói jogviszonyban álló tanuló
magántanulói jogviszonyának egyéni munkarendre
történő módosítását a Kormány által kijelölt hatóság a
hatálybalépéstől számított egy éven belül
felülvizsgálja,
b) 62. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően
benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
94
99/K. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX.
törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és
hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019.
évi CXII. törvény (a továbbiakban: Szktmód.)
hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (8)
bekezdése szerinti óvodapedagógiai program,
kerettanterv alapján működő köznevelési intézmény a
2019. december 31-én hatályos, végleges működési
engedélyében, valamint az oktatásért felelős miniszter
által kiadott vagy jóváhagyott óvodapedagógiai
programban vagy iskolai kerettantervben foglaltak
szerint változatlan formában folytathatja
tevékenységét mindaddig, amíg a pedagógiai
programban foglaltakat nem kívánja módosítani vagy
erre jogszabály nem kötelezi. Ebben az esetben a
fenntartónak kezdeményeznie kell a 9. § (8)
bekezdése szerinti eljárást.
(2) Az Szktmód. hatálybalépését követő 30 napon
belül a köznevelési feladatokat ellátó hatóság az általa
vezetett nyilvántartás alapján az oktatásért felelős
miniszternek átadja az (1) bekezdés szerinti
köznevelési intézmények adatait, valamint az ezekre a
köznevelési intézményekre vonatkozóan utoljára
megadott és végleges működési engedély kiadmányát.
(3) Az Szktmód. hatálybalépésekor működő
szakképző iskolára, az ilyen szakképző iskolában
folyó nevelésre-oktatásra, a szakképző iskola
pedagógusára és tanulójára e törvénynek és a
szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvénynek az Szktmód. hatálybalépését megelőző
napon hatályos rendelkezéseit - ha törvény eltérően
nem rendelkezik - a 2019/2020. tanév utolsó napjáig
alkalmazni kell. E rendelkezést kell alkalmazni a
Köznevelési Hídprogram keretében folyó nevelés-
oktatásra is.
(4) A szakgimnáziummal 2020. május 31-ét
megelőzően létesített tanulói jogviszonyban álló
tanuló szakmai vizsgájára a komplex szakmai
vizsgáztatás szabályainak az Szktmód.
hatálybalépését megelőző napon hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni. A vizsgabizottság
elnökét és tagjait az oktatásért felelős miniszter
javaslatára a szakképzési államigazgatási szerv
delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő
lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató
elkészítéséről az oktatásért felelős miniszter
gondoskodik.
55. Az Európai Unió jogának való megfelelés
100. § Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003.
november 25.) a harmadik országok huzamos
tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak
jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK
irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról,
valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról,
továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a
72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a
75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a
93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24.
cikk,
c) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a
menedékkérők befogadása minimumszabályainak
megállapításáról, 10. cikk (1)-(2) bekezdés.
d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely
tagállam területén való tartózkodására
munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre
irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a
harmadik országból származó, valamely tagállam
területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös
jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1)
bekezdés c) pont,
e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan
személyek nemzetközi védelemre jogosultként való
elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő
védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott
védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló,
2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti
és tanácsi irányelv, 27. cikk (1) bekezdés.
101. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a
titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó
statisztikai adatoknak az Európai Közösségek
Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról
szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és
tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló
322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek
és statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló
89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i
223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít
meg.
95
 1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma
A B C
Magasabb vezetői, vezetői
1 megbízás Feltétel Létszám
2 intézményvezető intézményenként 1
3 tagintézmény-vezető tagintézményenként 1
4 intézményvezető-helyettes 51 gyermek létszám alatt -
5 intézményvezető-helyettes 51 - 200 gyermek esetén 1
6 intézményvezető-helyettes 201 - 500 gyermek esetén 2
7 intézményvezető-helyettes 500-nál több gyermek esetén 3
tagintézményenként 200
8 tagintézményvezető-helyettes gyermeklétszám alatt -
tagintézményenként 201-500 gyermek
9 tagintézményvezető-helyettes esetén 1
tagintézményenként 500-nál több
gyermek
10 tagintézményvezető-helyettes esetén 2

2. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

A nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma az óvodában
A B C
1 Munkakör Feltétel Létszám
intézményenként, ahol a gyermekek
létszáma
eléri a 100 főt; továbbá 450
2 óvodatitkár gyermekenként 1
dajka vagy helyette gondozónő és
3 takarító együtt csoportonként 1
4 pedagógiai asszisztens 3 óvodai csoportonként 1
szakorvos kizárólag sajátos
nevelési
igényű gyermekeket nevelő
5 óvodában 250 gyermekenként 0,5
fenntartó
döntésétől
6 pszichopedagógus - függ
7 úszómester tanuszodával rendelkező óvodában 1

96
 3. melléklet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényhez
(Hatályon kívül helyezve.)

4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Osztály- és csoportlétszámok
A B C D
Osztály- és
1 csoportlétszámok
2 Intézménytípus/Oktatási forma minimum maximum átlag
3 Óvoda 13 25 20
Gyógypedagógiai óvodai
csoport,
iskolai osztály, kollégiumi
4 csoport 5 13 9
5 Általános iskola 1-4. évfolyama 14 27 23
6 Általános iskola 5-8. évfolyama 14 27 23
7 Gimnázium és szakgimnázium 26 34 28
Hat és nyolc évfolyamos
8 gimnázium 26 34 28
Alapfokú művészeti iskola,
9 zeneművészeti ág 6 15 8
Alapfokú művészeti iskola,
10 táncművészeti ág, néptánc műfaj 10 24 18
Alapfokú művészeti iskola,
táncművészeti ág, kortárs,
modern,
11 társastánc műfaj 8 20 10
Alapfokú művészeti iskola,
12 táncművészeti ág, balett műfaj 6 14 10
Alapfokú művészeti iskola,
képző- és
iparművészet, báb- és
színművészeti, cirkuszművészeti
13 ág 8 20 10
Szakgimnázium (pedagógiai,
14 közművelődési) 26 34 30
15 Szakgimnázium (művészeti) 6 16 11
16 Kollégiumi nappali foglalkozás 18 26 25
Kollégiumi éjszakai felügyelet
17 épületenként és nemenként - 120 -

97
 5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)
A B C D E
50-199 fő
legalább 450 fő 200-449 fő közötti 50 fő alatti
gyermek-, közötti gyermek-, gyermek-, gyermek-,
1 Intézménytípus tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám
2 Óvoda 6 8 10 12
3 Általános iskola 2 4 6 8
4 Középfokú iskola 2 4 6 8
5 Kollégium 4 6 8 10
Kizárólag sajátos nevelési
igényű
6 gyermekeket nevelő óvoda 4 6 8 10
Kizárólag sajátos nevelési
igényű
tanulókat nevelő-oktató
7 általános iskola 2 4 6 8
Kizárólag sajátos nevelési igényű
tanulókat nevelő-oktató középfokú
8 iskola 2 4 6 8
Kizárólag sajátos nevelési igényű
gyermekeket tanulókat nevelő-oktató
9 kollégium 4 6 8 10
10 Alapfokú művészeti iskola 2 4 6 8
Fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolaként működő
11 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézmény 2 4 6 8

98
 Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-
helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai
foglalkozásainak száma)
A B C D E
legalább 450 200-449 fő 50-199 fő
fő közötti közötti 50 fő alatti
gyermek-, gyermek-, gyermek-, gyermek-,
1 Intézménytípus tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám tanulólétszám
2 Óvoda 20 22 24 26
3 Általános iskola 4 6 8 10
4 Középfokú iskola 4 6 8 10
5 Kollégium 8 10 12 14
Kizárólag sajátos
nevelési igényű
gyermekeket nevelő
6 óvoda 10 12 14 16
Kizárólag sajátos nevelési igényű
tanulókat nevelő-oktató általános
7 iskola 4 6 8 10
Kizárólag sajátos nevelési igényű
tanulókat nevelő-oktató középfokú
8 iskola 4 6 8 10
Kizárólag sajátos nevelési igényű
gyermekeket, tanulókat nevelő-
oktató
9 kollégium 8 10 12 14
10 Alapfokú művészeti iskola 4 6 8 10
Fejlesztő nevelés-oktatást végző
iskolaként működő
gyógypedagógiai, konduktív
11 pedagógiai intézmény 4 6 8 10
Utazó gyógypedagógusi, utazó
12 konduktori hálózat 4 6 8 10

99
 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretének felső határa

A B C D E
1 nemzeti- sajátos nevelési igényű tanulók heti
ségi egészségügyi és pedagógiai célú
iskolai habilitációs, rehabilitációs tanórai
nevelés- foglalkozásainak száma (óvoda
oktatás esetében a beilleszkedési, tanulási,
gyermek, tanuló heti
évfolyam osztályok heti időkerete többlet magatartási nehézséggel küzdő
óraszáma
tanórai gyermekek fejlesztő, valamint a
foglal- sajátos nevelési igényű gyermekek
kozásai- egészségügyi, pedagógiai célú
nak habilitációs, rehabilitációs
száma foglalkoztatásának időkerete)
2 EC
vak,
CB a CC 6
nagyot
hittan és 8
BA EA -
BC több- évf. EE
testne BB CA DA értel EB halló,
órák let óra- gimná siket EF
- testne enged nemzet mi gyen- mozgá
testne- kerete - és egyé
velés - é- i- fogya génlát s- és
veléss egyház zium autist b
nélkü velés lyezett ség - ó beszéd
el i intéz- többle a
l tékos -
ménye t-
fogyat
k-ben órái
é-
kos
3 óvoda 50 50 50 2 11
4 első 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3
évfolyam
5 második 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3
évfolyam
6 harmadik 20 5 25 52 1 2 3 7 8 10 3
évfolyam
7 negyedik 22 5 27 55 1 2 3 7 8 11 3
évfolyam
8 ötödik 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3
évfolyam
9 hatodik 23 5 28 51 1 2 2 3 8 9 11 3
évfolyam
10 hetedik 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4
évfolyam
1 nyolcadik 26 5 31 56 1 2 2 4 8 10 12 4
1 évfolyam
12 Nyelvi 25 5 30 56 2 3 4 9 10 13 4
előkészítő
és Híd-
évfolyamo
k
13 kilencedik 30 5 35 57 2 2 3 4 9 10 13 4
évfolyam
100
14 tizedik 31 5 36 57 2 2 3 4 9 11 14 4
évfolyam
15 tizenegyed 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5
ik
évfolyam
16 tizenketted 30 5 35 58 2 2 3 5 11 12 15 5
ik
évfolyam

7. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában
A B C D E F
Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár
1 Kategória/év (%) (%) (%) (%) (%)
2 1. 0-2/4 100
3 2. 3-5 120
4 3. 6-8 130
5 4. 9-11 135 150
6 5. 12-14 140 155
7 6. 15-17 145 160 200 220
8 7. 18-20 150 165 205 225
9 8. 21-23 155 170 210 230
10 9. 24-26 160 175 215 235
11 10. 27-29 165 180 220 240
12 11. 30-32 170 185 225 245
13 12. 33-35 175 190 230 250
14 13. 36-38 180 195 235 255
15 14. 39-41 185 200 240 260
16 15. 42-44 190 205 245 265

101
 8. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
A köznevelési intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke az illetményalap
százalékában
A B C
Pótlék alsó Pótlék felső
1 Pótlék megnevezése határa határa
2 intézményvezetői 40 80
osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői, alapfokú
3 művészeti iskolában tanszakvezetői 10 30
4 munkaközösség-vezetői 5 10
5 intézményvezető-helyettesi 20 40
6 nemzetiségi 10 40
7 gyógypedagógiai 5 10
8 nehéz körülmények között végzett munkáért járó 10 30
9. diabétesz ellátási pótlék 17 17

102
2. A nemzeti köznevelési törvény
végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.)
Korm. rendelet (Vhr.) a 2022. január 1.
napjától hatályos módosításokkal is egységes
szerkezetben
A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény 94. § (4) bekezdés e), g), h), j), l), o) és
p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a - 10.
alcím tekintetében az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az 51. §, az 52. § és az 56. § a)
pontja tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c)
pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 55. § és az
57. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2)
bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói
hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1)
bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a
következőket rendeli el:
I. FEJEZET
A KÖZNEVELÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE
1. A köznevelés információs rendszerének
létrehozása és működtetése
Vhr. 1. § (1) A köznevelés információs rendszere (a
továbbiakban: KIR) hatósági és szakmai
tevékenységeket kiszolgáló, az Oktatási Hivatal (a
továbbiakban: Hivatal) által működtetett elektronikus
alkalmazások, adatállományok, dokumentációk
adatbázisa, valamint országos statisztikai és
jogosultság alapú adatszolgáltatási rendszer. A KIR
szakmai rendszerekből, azokat kiszolgáló, támogató
segédprogramokból és alrendszerekből, továbbá az
oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) által használt alkalmazásokból épül fel.
(2) A Hivatal a KIR részeként rendszerként működteti
1. a köznevelési intézmény, továbbá azok
fenntartóinak közérdekű adatait és közérdekből
nyilvános adatait (a továbbiakban: intézménytörzs),
2. a gyermek, a tanuló, az alkalmazott és az óraadó
személyes adatait (a továbbiakban: személyi
nyilvántartás),
3. a köznevelési intézmény fenntartásával kapcsolatos
pénzügyi és gazdálkodási adatokat,
103
4. a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekkel, tanulóval kapcsolatos statisztikai
adatokat,
5. a kötelező köznevelési közfeladatot ellátó
köznevelési intézmény körzethatárait,
6. a köznevelési közfeladat ellátásában részt vevő
köznevelési intézményre vonatkozó adatokat,
7. a köznevelési intézmény információs tájékoztató
rendszerét,
8. a köznevelési intézményt és fenntartóját ellenőrző
közigazgatási hatóságok, szervek ellenőrzési
munkatervét és ellenőrzéseik eredményeit,
9. a rendkívüli szünet elrendelésével kapcsolatos
jelentéseket,
10. az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program
keretében a köznevelési intézményektől begyűjtött
adatokat (a továbbiakban: OSAP-jelentés),
11. a középfokú felvételi eljárás lebonyolításához
szükséges adatokat, a középfokú iskolák tanulmányi
területeit (a továbbiakban: KIFIR),
12. az érettségi vizsgák lebonyolításához szükséges
adatokat, az érettségi vizsgák alapján kiadott
bizonyítványok adatait, a tanúsítványok és a
törzslapkivonatok adatait,
13. a köznevelési diákigazolvány és a
pedagógusigazolvány igénylési felületét és a
köznevelési igazolványok adatainak nyilvántartását,
14. a tankönyvjegyzékkel és a tankönyvrendeléssel
kapcsolatos adatokat,
15. az adatszolgáltatásra kötelezettekkel történő
kommunikációra szolgáló felületet,
16. a tanulói teljesítménymérések lebonyolításához
szükséges adatokat, a tanulók teljesítményével
kapcsolatos mérési eredményeket,
17. a köznevelési intézmény köznevelési
feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)
által megküldött, köznevelési intézmény által felvett
baleseti jegyzőkönyvek alapján készített jelentést,
18. az országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki
névjegyzéket,
19. a pedagógus-továbbképzésben részt vevő
szervezetek nyilvántartását,
20. a tankerületi központ keretében működő
köznevelési intézmények nyilvántartását,
21. a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók
pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és
pedagógiai támogató rendszert a nappali rendszerű
oktatást folytató, illetve a felnőttoktatást nappali
munkarend szerint folytató nevelési-oktatási
intézményektől begyűjtött személyazonosításra
alkalmatlan, összesített statisztikai adatok alapján.
(3) A KIR-t úgy kell felépíteni és fejleszteni, hogy
a) az azonos adatokat csak egyszer lehessen megadni
és csak egy - a (2) bekezdés szerinti - rendszerben
lehessen megváltoztatni,
b) segítse a hatósági döntéshozatalt, a szakmai
feladatok ellátását, az ágazati és a fenntartói tervezés
feladatait,
c) alkalmas legyen a miniszter által engedélyezett, a
köznevelési intézmények és fenntartóik által használt
vagy a közigazgatási szerv által vezetett elektronikus
információs nyilvántartásokkal való együttműködésre,
d) a begyűjtött és tárolt adatokból különböző
lekérdezésekkel összehasonlító elemzéseket lehessen
készíteni,
e) a begyűjtött és tárolt adatokból az Európai Unió
közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában
meghatározott statisztikai adatszolgáltatási
kötelezettségek teljesíthetők legyenek.
(4) A KIR adatbázisában tárolt valamennyi adat
statisztikai célra feldolgozható, és statisztikai
felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan
módon átadható. Az adatkérés módját, a közérdekű
adatokat a KIR honlapján közzé kell tenni. A
statisztikai céllal készült adatok a KIR honlapján
megjeleníthetők.
(5) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározottak
megvalósítása érdekében statisztikai adatok, valamint
- a kizárólag törvényi felhatalmazás alapján -
átadható személyes adatok átadásának módját az
adatkezelő és a Hivatal között létrejött írásbeli
szerződés határozza meg.
2. A KIR részére történő adatszolgáltatás módjai
Vhr. 2. § Az adatokat és az okiratokat a fenntartó
vagy a köznevelési intézmény képviseletére jogosult
személy, a közigazgatási szerv képviselője és a jegyző
(a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) a Hivatal
honlapján keresztül elérhető KIR szakrendszerekbe, a
biztosított jogosultság alapján a webes alapú
rendszerbe történő bejelentkezést követően
elektronikusan küldi meg. Az adatokat az adott
szakrendszer által elvárt szerkezetben és tartalommal
kell rögzíteni.
Vhr. 3. § (1) A Hivatal - a fenntartó kérelmére - a
KIR valamennyi rendszere tekintetében abban az
esetben engedélyezheti a kizárólagosan papír alapú
adatküldést, ha az internet-hozzáférés sem a
fenntartó, sem a köznevelési intézmény székhelye
szerinti településen nem biztosított.
104
(2) Papír alapú adatszolgáltatás esetén fel kell
tüntetni az adatszolgáltató fenntartó vagy az
adatszolgáltató köznevelési intézmény
a) képviseletére jogosult személy aláírását az aláírási
címpéldány alapján és a
b) körbélyegzőjének lenyomatát.
(3) A Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat a
papír alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedéllyel
együtt küldi meg az adatszolgáltató részére, és
egyidejűleg tájékoztatást ad az adatszolgáltatónak az
adatszolgáltatási kötelezettségéről és annak
határidejéről. A Hivatal az engedély érvényességének
ideje alatt megküldi az adatszolgáltatás teljesítéséhez
szükséges valamennyi formanyomtatványt.
(4) Az intézménytörzsbe történő bejelentkezés papír
alapon történő teljesítése esetén csatolni kell a
fenntartó és a köznevelési intézmény képviseletére
jogosult személy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel
ellátott aláírási címpéldányát. Ha a fenntartó
cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a
közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát
vagy az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által
ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz
benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a
Hivatal az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus
úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(5) A papír alapú adatküldésre vonatkozó engedély
annak visszavonásáig érvényes. A Hivatal a papír
alapú adatszolgáltatásra vonatkozó engedélyt évente
június és július hónapban felülvizsgálja, amelynek
keretében tájékozódik a fenntartó és a köznevelési
intézmény székhelye szerinti település internet-
lefedettségéről, és beszerzi a fenntartó erre vonatkozó
nyilatkozatát.
Vhr. 3/A. § A KIR-ből adatok, elemzések - a
jogszabályban megállapított állami feladat
ellátásához szükséges adatokat kivéve - az adatok
előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a
Hivatalnak megtérített költségek befizetése esetén
kérhetők. A KIR teljes működési és üzemeltetési
költségét a Hivatalnak elkülönítetten kell
nyilvántartani. A Hivatal nyilvántartása elkülönítetten
tartalmazza a KIR működtetésével, üzemeltetésével
összefüggő személyi és dologi költségeket, valamint az
egyéb működési célú kiadásokat.
3. Az intézménytörzs
Vhr. 4. § (1) Az intézménytörzs tartalmazza
1. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, a
tagintézmény hivatalos nevét,
2. a köznevelési intézmény székhelyét és a köznevelési
alapfeladatot ellátó telephelyeit,
 3. a köznevelési intézmény székhelyén az elérhetőségei a KIR honlapjáról bárki számára
intézményvezető, telephelyen működő tagintézmény térítésmentesen hozzáférhető.
esetén a tagintézmény vezetőjének nevét, (4) Az intézménytörzsben az (1) bekezdés szerinti OM
elérhetőségeit, azonosítóval szerepel a szünetelő, a megszűnt
4. feladatellátási helyenként - az oktatás munkarendje köznevelési intézmény, a szünetelő, a megszűnt
szerinti bontásban - a köznevelési és egyéb köznevelési alapfeladat, a szünetelő, a megszűnt
alapfeladatokat, az alapfokú művészetoktatás esetén a feladatellátási hely, továbbá a megszűnés ideje, a
művészeti ágat, a tanszakok nevét, az évfolyamok szünetelés időtartama, valamint a változással
számát, kapcsolatban a hatálybalépés, a változás jogcíme.
5. nevelési-oktatási intézmény esetén feladatellátási (5) Ha a köznevelési intézmény megszűnt, a Hivatal
helyenként az óvodai csoportszobák, kollégiumi háló intézkedik arról, hogy az intézménytörzsből való
és tantermek, a férőhelyek maximális számát, törléssel egyidejűleg törlésre kerüljön a KIR
közismereti képzést nyújtó és a gyakorlati képzésben honlapján keresztül nyilvánosan elérhető
részt vevő iskola esetén a tantermek számát, a nappali rendszerekből a megszűnt köznevelési intézmény
rendszerben és a gyakorlati képzésben felvehető valamennyi adata.
legmagasabb tanulólétszámot, Vhr. 6. § (1) A Hivatal minden év október 31-ig az
6. azt, hogy mely telephelyen működik tagintézmény, intézménytörzs adatai alapján a KIR honlapján
7. feladatellátási helyenként a tornaterem, uszoda, táblázatos formában közzéteszi a köznevelési
konyha, iskolai könyvtár, természetlabor, tanműhely, intézmények hivatalos jegyzékét.
sportpálya meglétét, (2) A köznevelési intézmények hivatalos jegyzéke
8. az alapító nevét, székhelyét, típusát, megyei bontásban tartalmazza a megszűnt, szünetelő
9. a fenntartó telefonszámát, e-mail címét, faxszámát és működő köznevelési intézmények
(a továbbiakban együtt: elérhetőség), nevét, a) nevét, székhelyét, OM azonosítóját,
székhelyét, típusát, adószámát, KSH statisztikai b) fenntartójának nevét, székhelyét, képviselőjét, a
számjelét, valamint a fenntartó képviseletére jogosult fenntartó típusát,
nevét és beosztását, c) a jegyzék közzétételekor működő
10. feladatellátási helyenként a ca) köznevelési intézmény és fenntartó valamennyi
köznevelésialapfeladat-ellátásba bevont épület elérhetőségét,
működtetőjének nevét, székhelyét, típusát, adószámát, cb) köznevelési intézmény esetén feladatellátási
KSH statisztikai számjelét, elérhetőségeit, valamint a helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat,
működtető képviseletére jogosult nevét és beosztását, cc) tagintézmény címét és képviselőjét,
11. a köznevelési intézmény honlapjának címét, cd) köznevelési intézmény képviselőjének nevét.
adószámát,
4. Bejelentkezés a KIR-be, az OM azonosító
12. költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító
igénylése, a változás-bejelentés
számot (PIR szám),
13. az alapító okirat keltét, Vhr. 7. § (1) Az újonnan létesített köznevelési
intézmény számára az OM azonosító kiadását, ha a
14. a működést megalapozó végleges működési köznevelési intézmény
engedélyt, a nyilvántartásba vételről szóló
dokumentumot, a működéshez szükséges határozat a) működéséhez engedély szükséges, az illetékes
számát, keltét és az engedélyező hatóság nevét. kormányhivatal,
(2) Az intézménytörzsben a nemzeti köznevelésről b) törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kezdheti meg a
szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) működését, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban:
21. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból átvett kincstár),
adatokat és okiratokat változatlan tartalommal kell c) nemzetközi, külföldi nevelési-oktatási intézmény
nyilvántartani. vagy a miniszter egyedi engedélyével rendelkezik, a
Vhr. 5. § (1) Az intézménytörzsben a köznevelési miniszter
intézmény hat számjegyből álló OM azonosítóval a KIR-en keresztül kezdeményezi.
szerepel. (2) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési
(2) A köznevelési intézménynek egy OM azonosítója intézmény OM azonosítójának kiadása iránt a Hivatal
lehet. - a köznevelési intézmény alapító okiratának
(3) A köznevelési intézmény OM azonosítója, kézhezvételét követő tizenöt napon belül - intézkedik.
hivatalos neve, címe, a képviselőjének neve és
105
(3) Az illetékes kormányhivatal és a miniszter a
köznevelési intézmény működési engedélyét a
véglegessé válását követő öt napon belül küldi meg a
Hivatal számára, egyúttal csatolja
a) a köznevelési intézmény
aa) végleges nyilvántartásba vételéről szóló
határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi
bejegyzésről szóló törzskönyvi igazolást,
ab) egységes szerkezetű alapító okiratát,
ac) nem köznevelési alapfeladatát engedélyező
végleges működési engedélyét,
b) a fenntartónak a köznevelési intézmény
alapítására, fenntartására jogosító okiratait, ha a
fenntartó e tevékenységet nem jogszabály
felhatalmazása alapján látja el.
(4) A kincstár a köznevelési intézmény egységes
szerkezetű alapító okiratát a nyilvántartásba vételt
követő öt napon belül juttatja el a KIR részére.
Vhr. 8. § (1) Az új fenntartó a köznevelési intézmény
működéséhez szükséges engedély véglegessé válását
követő öt napon belül a KIR honlapján keresztül
megadja a fenntartó hivatalos nevét, adószámát, KSH
statisztikai számjelét, székhelyét, képviseletére
jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit, az
új köznevelési intézmény hivatalos nevét és székhelyét,
elérhetőségeit. A fenntartó ezzel az
adatszolgáltatással tesz eleget az Nkt.-ban előírt, a
KIR-be történő bejelentkezési kötelezettségének.
(2) Ha a fenntartó az (1) bekezdés szerinti
kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal a 7. § (3)
és (4) bekezdése szerinti adatok és okiratok közlését
követő öt napon belül felhívja a fenntartó képviselőjét,
hogy a KIR honlapján keresztül, az ott meghatározott
módon adja meg a fenntartó, valamint a köznevelési
intézmény közérdekű és közérdekből nyilvános, de
még nem közölt adatait. A köznevelési intézmény
adatait a fenntartó helyett a köznevelési intézmény
képviseletére jogosult személy is megküldheti. A
fenntartó ezzel az adatszolgáltatással tesz eleget az
Nkt.-ban előírt, a KIR-be történő bejelentkezési
kötelezettségének.
Vhr. 8/A. § (1) Ha a tankerületi központ az Nkt. 21.
§ (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel céljából
megküldi a Hivatal számára a köznevelési
intézményének alapító okiratát, a Hivatal -
figyelemmel a 4. § (1) bekezdésben foglaltakra -
megkeresi a köznevelési intézményt, illetve a
köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes
tankerületet vagy megyeközponti tankerületet
közérdekű és közérdekből nyilvános, de még nem
ismert adataik közlése céljából.
(2) Változás-bejelentéskor az (1) bekezdésben
foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
106
fenntartó a köznevelési intézmény módosított alapító
okiratát és a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi
meg.
(3) A tankerületi központ alapító okiratát - beleértve
annak módosítását is - a kincstár küldi meg a
Hivatalnak.
Vhr. 9. § (1) A KIR-be szolgáltatott adatokat és a 7.
§ (3) és (4) bekezdése szerinti okiratokat a Hivatal
megvizsgálja, és ha a bejelentés formai szempontból
megfelel az e rendeletben foglaltaknak, a köznevelési
intézménynek és fenntartójának adatait az azok
közlésétől számított nyolc napon belül a KIR
honlapján hozzáférhetővé teszi.
(2) A Hivatal a KIR-ben nyilvántartott okiratok
alapján és a köznevelési intézmény vagy
fenntartójának tájékoztatása mellett jogosult a
köznevelési intézmény vagy fenntartója által közölt
adatok helyesbítésére.
(3) A Hivatal a kiadott OM azonosítót megküldi a
köznevelési intézménynek és fenntartójának, az
illetékes kormányhivatalnak és a kincstárnak.
10. § (1) A fenntartó vagy annak megbízásából a
köznevelési intézmény képviselője a szünetelést
elrendelő fenntartói döntés kézhezvételétől számított
öt napon belül köteles a KIR-en keresztül bejelenteni
a köznevelési intézmény működésének szüneteltetését.
(2) A Hivatal az október 1-jei OSAP-jelentés alapján
hivatalból határoz a köznevelési intézmény
szüneteléséről.
(3) Ha a köznevelési intézmény az (1) bekezdés
szerinti szünetelést követően a bejelentést követő
nevelési évben vagy tanévben folytatja működését, a
köznevelési intézmény képviselője legkésőbb
augusztus 25-ig köteles a Hivataltól az OM azonosító
visszaállítását kérni.
Vhr. 11. § A 7. § és a 9. § rendelkezéseit a változás-
bejelentéssel kapcsolatos eljárás során is alkalmazni
kell.
5. Az adatszolgáltatási kötelezettség a köznevelési
intézmény átszervezése, átalakulása, megszűnése és
más változás esetén
Vhr. 12. § (1) A köznevelési intézmény
megszüntetésekor, átszervezésekor, nevének
megváltoztatásakor, átalakításakor, a fenntartói jog
átadásakor, a fenntartó átalakulásakor (a
továbbiakban együtt: változás) az OM azonosítóval
kapcsolatban a Hivatal a következők szerint jár el:
a) ha a fenntartó a köznevelési intézményt jogutód
nélkül szüntette meg vagy az beolvadt egy másik
köznevelési intézménybe, a Hivatal az OM azonosítót
bevonja,
 b) a köznevelési intézmény szétválása a kiadott OM c) a miniszter az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában
azonosító érvényességét nem érinti, a Hivatal új OM meghatározott okirat
azonosítót kizárólag abban az esetben állít ki, ha a megküldésével - a döntés véglegessé válását követő öt
jogelőd köznevelési intézmény mellett a kiváló napon belül - kezdeményezi.
köznevelési intézmény vagy a különváló köznevelési (3) A köznevelési intézmény megszűnésekor,
intézmény is ellát köznevelési alapfeladatot, átalakításakor, megszűnés nélküli, több köznevelési
c) a Hivatal két vagy több köznevelési intézmény intézményt érintő átszervezésekor a Hivatal az
összeolvadásakor a jogutód köznevelési intézményt a átalakítással, megszüntetéssel, átszervezéssel érintett,
jogutód köznevelési intézmény székhelye szerinti egymással összefüggő ügyeket együtt kezeli.
jogelőd köznevelési intézmény OM azonosítóján tartja
nyilván, az összeolvadással érintett további 6. Az oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és a
köznevelési intézmény vagy köznevelési intézmények változás-bejelentés
OM azonosítóját bevonja, Vhr. 14. § (1) A köznevelési intézmény képviselője a
d) az a)-c) pontban nem szabályozott egyéb változás KIR honlapján keresztül az oktatási nyilvántartásról
a köznevelési intézmény kiadott OM azonosítójának szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban:
érvényességét nem érinti. Onytv.) 1. melléklet I. és II. alcímében meghatározott
(2) A Hivatal az OM azonosító bevonásáról adatok megküldésével a gyermek, a tanuló, az óraadó,
haladéktalanul értesíti a kincstárt és a minisztert. a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadói és a
Bevont OM azonosító ismételten nem adható ki. pedagógiai szakértői munkakörben, valamint a nevelő
és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
(3) A Hivatal az OM azonosítót - legfeljebb egy foglalkoztatott részére a jogviszony létesítésének
nevelési évre, tanévre - visszavonja, ha
napját követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító
a) az OM azonosítóval rendelkező köznevelési szám (a továbbiakban: oktatási azonosító szám)
intézmény jogutóddal vagy anélkül megszűnt, de kiadását kezdeményezi. A pedagógiai szakszolgálat
ennek bizonyítása az e rendeletben előírtak szerint képviselője azon pedagógiai szakszolgálati ellátásban
nem történt meg, részesülő személy részére is kezdeményezi oktatási
b) az OSAP-jelentés vagy a 10. § (1) bekezdése azonosító szám kiadását a KIR honlapján keresztül az
szerinti bejelentés alapján a köznevelési intézmény Onytv. 2. melléklet 1. pontjában meghatározott adatok
működése szünetel. megküldésével, aki nem áll jogviszonyban nevelési-
(4) Az OM azonosító visszavonásáról - a döntés oktatási intézménnyel és nincs oktatási azonosító
véglegessé válását követő öt napon belül - a Hivatal száma.
értesíti az illetékes kormányhivatalt, a kincstárt és a (2) A Hivatal az igénylés befogadása napjától
minisztert. Ha az e rendeletben előírt módon az számított tizenöt napon belül adja ki az oktatási
adatszolgáltatás megtörtént, a Hivatal az (1) azonosító számot, amelyet a kiadással egyidejűleg a
bekezdésben és a 13. § (3) bekezdésében KIR zárt rendszerén keresztül a köznevelési intézmény
meghatározottak szerint jár el, és értesíti az e számára elérhetővé tesz. A köznevelési intézmény
bekezdésben felsorolt szerveket az OM azonosító képviselője gondoskodik arról, hogy az érintett
visszaállításáról vagy bevonásáról. megismerje a részére kiadott oktatási azonosító
Vhr. 13. § (1) A köznevelési intézményt az számot.
intézménytörzsből a Hivatal (3) Az oktatási azonosító szám a KIR-ben való
a) költségvetési szerv esetén a megszüntető okirat és megjelenésének időpontjától kezdve kezelhető és
a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló használható fel.
határozat, (4) Ha az érintett tájékoztatást kér az oktatási
b) nem költségvetési szerv esetén a nyilvántartásból azonosító számáról és a KIR-ben róla nyilvántartott
való törlésről szóló végleges határozat, vagy adatokról, a köznevelési intézmény képviselője a
c) a működési engedély visszavonásáról szóló kérelem napján, térítésmentesen a KIR-ből
végleges határozat nyomtatható tájékoztatást állít ki. A Hivatal az
oktatási azonosító szám kiadásával egyidejűleg a
alapján törli. KIR-en keresztül biztosítja a tájékoztatás céljául
(2) A köznevelési intézmény törlését szolgáló formátumhoz való hozzáférést.
a) a kincstár az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában (5) A köznevelési intézmény képviselője - az érintett
meghatározott okirat, kérelemére - a (4) bekezdés szerint új tájékoztatást
b) az illetékes kormányhivatal az (1) bekezdés b) állít ki az elveszett, megsemmisült vagy
vagy c) pontjában meghatározott okirat, megrongálódott tájékoztatás helyett.
107
 Vhr. 15. § (1) Ha a köznevelési intézmény olyan
gyermekkel, tanulóval, óraadóval vagy a 14. § (1)
bekezdésében meghatározott más alkalmazottal
létesített jogviszonyt, aki rendelkezik oktatási
azonosító számmal, a jogviszony létesítését követő öt
napon belül köteles a jogviszony létrejöttét bejelenteni
a KIR-en keresztül. A bejelentéskor az érintett részére
nem lehet új oktatási azonosító számot kérni és kiadni.
(2) A Hivatal felel azért, hogy a természetes
személynek csak egy oktatási azonosító száma legyen.
Vhr. 16. § A köznevelési intézmény képviselője a
KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan
nyilvántartott adatok változását a változást követő öt
napon belül köteles bejelenteni. A 14. § (4) bekezdése
szerinti tájékoztatás tartalmát érintő adatváltozás
átvezetése után a köznevelési intézmény képviselője az
érintettnek a 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást
a megváltozott adatok alapján állítja ki.
Vhr. 17. § (1) Ha az oktatási azonosító számmal
rendelkező személy jogviszonya megszűnik, a
köznevelési intézmény képviselője a jogviszony
megszűnését - a megszűnés időpontjától számított - öt
napon belül jelenti be a KIR-en keresztül.
(2) Ha a gyermek, tanuló jogviszonya a nevelési-
oktatási intézménnyel megszűnik, a nevelési-oktatási
intézmény képviselője statisztikai céllal közli a KIR-en
keresztül, hogy a jogviszony milyen jogcím alapján
szűnt meg, továbbá tanuló esetén közli, hogy az
érintett az adott köznevelési alapfeladatban szerzett-e
iskolai végzettséget, szakképesítést, valamint - iskolai
végzettség hiányában - hány évfolyamot végzett el.
Vhr. 18. § A 14-17. § alkalmazásában tanulói
jogviszonyon érteni kell az egyéni munkarenddel
rendelkező tanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, az
externátusi, kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a
fejlesztő felkészítésben, a fejlesztő nevelés-oktatásban
való részvételt is.
7. A köznevelési intézmények fenntartásával
kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok
nyilvántartása
Vhr. 19. § (1) A fenntartó minden év április 1. és
május 31. között a KIR honlapján keresztül
köznevelési intézményenként és feladatonként az
adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről
statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi
és gazdálkodási adatokat közöl.
(2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó
az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés
szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott
köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói
tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény
megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység
megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró
108
statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e
kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási
kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a
fenntartót.
(3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új
fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a
korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti
adatszolgáltatási kötelezettségét.
Vhr. 20. § (1) Az adatszolgáltatás évét megelőző
naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként
rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot
szerint
a) az engedélyezett álláshelyek számát,
b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai
alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az
egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét,
c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti
bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások,
költségek, ráfordítások) és bevételek összegét,
d) a gazdasági feladatok ellátásának módját.
(2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként
kell rögzíteni a bevételek közül
a) az állami támogatás, költségvetési hozzájárulás
összegét, állami támogatási típusok szerint,
b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások
után befizetett összegeket, ebből
ba) a térítési díj,
bb) a tandíj,
bc) az étkezési díj,
bd) az egyéb befizetések
összegét,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói
hozzájárulások összegét,
d) a köznevelési intézmény más saját bevételének
összegét.
(3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként
kell rögzíteni
a) a személyi jellegű kifizetéseket:
aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-,
pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli,
műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó
kifizetéseket,
ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a
pedagógusokra, valamint a szociális hozzájárulási
adóra vonatkozó kifizetéseket,
ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből a
pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket,
ad) egyéb, különösen az adatszolgáltatás évét
megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó
fenntartói döntésekkel kapcsolatos kifizetéseket,
 b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket,
c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat,
beruházásokat, a köznevelésialapfeladat-ellátást
szolgáló épület karbantartásával kapcsolatos
kiadásokat,
d) az étkezésre, a könyvtári állomány gyarapítására,
a tartós tankönyvek beszerzésére fordított
kifizetéseket.
(4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön
ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai
célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi
nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az
intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos
kifizetéseket.
(5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást
szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat
jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A
köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló
ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3)
bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan
működtetésével kapcsolatos költségeit.
(6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az
alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok
tárolására, összehasonlító elemzések készítésére,
valamint a fenntartó által megadott adatok alapján
megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra
jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az
egyes köznevelési intézmények feladatainak
ellátásához igénybe vett állami támogatás
intézményegységenként a teljes intézményi
költségvetés hány százalékát fedezte.
8. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv
Vhr. 21. § (1) A tankerületi központ a települési
önkormányzat - az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény alapján elkészített - helyi
esélyegyenlőségi programját is figyelembe véve
megalkotja a tankerületi szintű esélyegyenlőségi
intézkedési tervet az állami köznevelésialapfeladat-
ellátás vonatkozásában, melyet megküld a
Klebelsberg Központnak (a továbbiakban: oktatási
központ).
(2) Ha a tankerületi központ a települési
önkormányzat esélyegyenlőségi programjának
módosításáról kap tájékoztatást, az (1) bekezdés
szerinti esélyegyenlőségi intézkedési tervét harminc
napon belül - de tájékoztatás hiányában is legalább
háromévente - felülvizsgálja. Ha a tankerületi központ
a felülvizsgálat alapján az intézkedési tervét
módosította, a módosított intézkedési tervét tizenöt
napon belül megküldi a települési önkormányzatnak,
az oktatási központnak.
109
9. A köznevelési közszolgálati feladatok
megvalósításában részt vevő köznevelési intézmények
körzethatárait tartalmazó nyilvántartás
Vhr. 22. § (1) Az illetékes tankerületi központ a
köznevelési intézmény körzethatárai, a települési
önkormányzat vagy az önkormányzati társulás
székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi
körzethatárok megállapításáról vagy
megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon
belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a
KIR-be, és megadja a következő adatokat:
a) a tankerületi központ vagy polgármesteri hivatal
nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület
címét,
b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását,
elérhetőségeit.
(2) A körzethatárokkal kapcsolatban a Hivatal a KIR
honlapján közzéteszi
a) az intézménytörzsből átvett és az adatszolgáltató
által kijelölt köznevelési intézményi adatokat,
b) a körzethatárokat megállapító döntést tartalmazó
határozatot vagy jegyzőkönyvi kivonatot, annak
számát, az elfogadás idejét,
c) az adott köznevelési intézmény működési körzetét
településenként, településrészenként, a közterület
címével,
d) a pedagógiai szakszolgálat feladattípus szerinti,
megyei, települési körzethatárait,
e) iskola és óvoda esetén a hátrányos helyzetű és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és
tanulókkal összefüggő statisztikai adatokat,
ea) a településen élő összes hátrányos helyzetű és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
létszámát, külön nyilvántartva az óvodával
jogviszonyban álló gyermekek, az alapfokú és
középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló
tanulók létszámát,
eb) az óvoda és az iskola felvételi körzetében élő
hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek és tanköteles tanulók létszámát,
feladatellátási helyenként,
(3) Az illetékes tankerületi központ és a jegyző az (1)
és (2) bekezdés alapján megküldött adatokban
bekövetkezett változást a változást követő tizenöt
napon belül jelenti be.
(4) A Hivatal a KIR honlapján mindenki számára
térítésmentes hozzáférést biztosít az (1)-(3) bekezdés
szerinti adatokhoz.
 10. A tájékoztató rendszer és a köznevelési
intézmények közzétételi listája
Vhr. 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi
közzétételi lista
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,
b) a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó
által engedélyezett osztályok, csoportok számát,
c) köznevelési alapfeladatot ellátó
intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb
díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj)
jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési
évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a
fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a
jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési-oktatási intézmény
munkájával összefüggő értékelésének nyilvános
megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal
kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó -
vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az
Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános
megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok
nyilvános megállapításait,
e) a nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának
rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben,
tanévben tervezett jelentősebb rendezvények,
események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a
személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok
megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet
és a pedagógiai programot tartalmazza.
(2) Az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül tartalmazza
óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket,
szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai
végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok
számát, az egyes csoportokban a gyermekek
létszámát.
(3) Az iskolai közzétételi lista az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok
iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató
munkát segítők számát, iskolai végzettségét és
szakképzettségét,
c) az országos mérés-értékelés évenkénti
eredményeit,
d) a tanulók le- és kimaradásával,
évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat,
e) középiskolákban - évenként feltüntetve - az
érettségi vizsgák átlageredményeit,
f) a tanórán kívüli egyéb foglalkozások
igénybevételének lehetőségét,
g) a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok
szabályait,
h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti,
évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti
vizsgák tervezett idejét,
i) az iskolai osztályok számát és az egyes
osztályokban a tanulók létszámát.
(4) A kollégiumi közzétételi lista az (1) bekezdésben
meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok
iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a szabadidős foglalkozások körét,
c) az externátusi ellátás igénybevételének
lehetőségét,
d) a kollégiumi csoportok számát és az egyes
csoportokban a tanulói létszámát.
(5) Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista az
(1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza
a) a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok
iskolai végzettségét és szakképzettségét,
b) a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató
munkát segítők számát, iskolai végzettségét és
szakképzettségét,
c) az első minősítés évéhez viszonyítva az előképző,
az alapfokú és a továbbképző évfolyamok számát,
d) az országos, nemzetközi és egyéb szakmai
bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken,
fesztiválokon, kiállításokon való részvételt,
e) a megyei, területi szakmai bemutatókon,
az versenyeken elért eredményeket,
f) az alapfokú művészeti iskola rendezvényeit,
hagyományait,
g) a helyi kulturális életben történő szerepvállalást,
h) művészeti áganként a csoportok számát és a
csoportok tanulói létszámát.
(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatói és a pedagógiai
szakszolgálati közzétételi lista tartalmazza
a) az alapfeladat ellátásához létesített munkaköröket,
valamint azt, hogy a munkaköröket milyen iskolai
végzettséggel, szakképzettséggel töltötték be,
b) a működés rendjét,
c) a nevelési-oktatási intézményekkel, pedagógiai
szakszolgálat esetén a szülőkkel való kapcsolattartás
formáját és módját,
d) tanévenkénti bontásban a díjfizetés mellett igénybe
vehető szolgáltatásokat, azok díjtételeit.
Vhr. 24. § (1) A köznevelési intézmény a tájékoztató
rendszerben az október 1-jei állapotnak megfelelően
110
közzéteszi a 23. § szerinti adatokat és
dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője
a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de
legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az
OSAP-jelentés megküldését követő tizenöt napon belül
felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű
statisztikai adatokat tartalmazhat.
(2) Ha a közzétételi lista adata az OSAP-jelentésben
vagy a KIR más rendszerében szerepel, az adatot a
Hivatal az OSAP-jelentésből megismerhető formában
és tartalommal teszi közzé.
(3) Az újonnan létrejött köznevelési intézmény
képviselője a működés megkezdését követő két
hónapon belül, iskola esetében október 31-ig köteles a
tájékoztató rendszerbe a közzétételi listát és
dokumentumokat megküldeni.
(4) A Hivatal a közzétételi listát - a köznevelési
intézmény kérelemére - elektronikus formában átadja
a köznevelési intézménynek, az intézmény saját
honlapján történő megjelenítése céljából.
11. Egyes adatszolgáltatási kötelezettségek
teljesítésének rendje
Vhr. 25. § (1) A fenntartó minden év június 30-ig
köznevelési intézményenként tájékoztatást ad arról,
hogy
a) munkakör-típusonként hány álláshely létesítésére,
megszüntetésére került sor,
b) hány köznevelési intézmény alapításáról,
átalakításáról, jogutód nélküli megszűnéséről döntött,
c) hány köznevelési intézmény fenntartói jogát adta
át, a köznevelési intézmény fenntartói jogát milyen
típusú fenntartónak adta át, és egyúttal közli az
átadott intézmény OM azonosítóját is.
(2) Az illetékes tankerületi központ, a jegyző a
rendkívüli szünet elrendelését, az elrendelés okát, a
nevelési év, tanév várható kezdésének idejét és a
település, településrész nevét az elrendelést követő öt
napon belül a KIR-en keresztül közli rögzíti. Működő
nevelési-oktatási intézmény képviselője vagy annak
fenntartója minden év augusztus 25. és szeptember 5.
között köteles jelezni és egyben indokolni, ha a
nevelési-oktatási intézmény a nevelési évet, tanévet
nem vagy a tanév rendjéről szóló miniszteri
rendeletben előírtaknál később kezdi meg.
(3) A köznevelési intézmény képviselője a köznevelési
intézmény október 1-jei állapot szerinti közérdekű
adatairól minden év október 15-ig - a KIR-en
keresztül és az ott meghatározott formában -
statisztikai céllal az OSAP keretében adatokat közöl.
(4) A jogutóddal megszűnt vagy átalakult köznevelési
intézményről a jogutód köznevelési intézmény, a
jogutód nélkül megszűnt köznevelési intézményről a
111
volt fenntartó záró statisztikát készít. A köznevelési
intézmény képviselője - fenntartójának egyidejű
értesítése mellett - október 15. és november 15. között
egy alkalommal kérheti a minisztertől az adott tanévi
lezárt statisztikájának módosítását.
(5) A Hivatal a KIR-ben tárolt adatok megadásával
segíti a köznevelési intézmény (3) és (4) bekezdésben
meghatározott kötelezettségének teljesítését.
Vhr. 25/A. § Az illetékes járási hivatal az óvodába
járni köteles gyermek óvodába járás alóli felmentése
tényéről és hatályáról az adatszolgáltatási
kötelezettségét tárgyév szeptember 1-jéig teljesíti.
Vhr. 26. § (1) A Hivatal a köznevelési intézmény és
fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a
KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak
érdekében, hogy a miniszter koordinálhassa és
adatokkal segíthesse a köznevelési intézményeket és a
fenntartói tevékenység jogszerűségét ellenőrző
hatóságok, szervek munkáját.
(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság
a) a munkaterve alapján az ellenőrzésre kijelölt
köznevelési intézmény és fenntartójának nevét, az
ellenőrzés idejét, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés
jogcímét minden év január 31-ig,
b) az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés befejezését
követő tizenöt napon belül, és
c) a munkaterven felüli ellenőrzéssel érintett
köznevelési intézmény és fenntartójának nevét és az
ellenőrzés eredményét minden év november 15-ig
rögzíti a KIR-ben.
(3) A miniszter az illetékes kormányhivatal éves
munkatervét az (1) bekezdésben meghatározott
rendszerben február 20-ig jóváhagyja, és szükség
esetén javaslatot tesz a kincstárnak és az illetékes
kormányhivatalnak az együttes ellenőrzésre.
(4) Az (1) bekezdés szerinti rendszert úgy kell
kiépíteni, hogy a miniszter statisztikai célú
jelentéseket készíthessen az ellenőrzések
eredményeiről, valamint legalább öt évig tartó
időszakban monitorozhassa az ellenőrzési
folyamatokat.
11/A. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók
pedagógiai támogatásához kapcsolódó korai jelző- és
pedagógiai támogató rendszer és a rendszerbe
történő adatszolgáltatás rendje
Vhr. 26/A. § (1) A lemorzsolódás megelőzését
szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer
(a továbbiakban: támogató rendszer) a
lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók pedagógiai
támogatása céljából a tanulói előrehaladás iskolai
szintű nyomon követését szolgáló informatikai
rendszer.
(2) A nevelési-oktatási intézmény a lemorzsolódással
veszélyeztetett tanulók létszámát a 44/J. §-ban foglalt
adatok szerint összesítve, valamint az alkalmazott
intézkedéseket feladatellátási helyenként összesített
formában, évfolyamonkénti és tantárgyankénti
bontásban az adott tanév első félévére vonatkozóan
február 10-éig és az adott tanév második félévére
vonatkozóan június 30-áig továbbítja a pedagógiai-
szakmai szolgáltatást végző Hivatal számára.
(3) A feladatellátási helyi és intézményi szintű
összesített adatokat a pedagógiai-szakmai
szolgáltatást végző Hivatal a nevelési-oktatási
intézmény fenntartója számára is megtekinthetővé
teszi, nyomon követi, azok alapján javaslatot tesz a
pedagógiai eredményességet javító intézkedésekre és
biztosítja a nevelési-oktatási intézmény és fenntartója
számára szükséges pedagógiai-szakmai támogatást,
valamint március 31-éig, a második félév tekintetében
augusztus 10-éig értékeli az intézményi szintű
beavatkozások előrehaladását, és arról április 30-áig,
illetve a második félév tekintetében augusztus 31-ig
tájékoztatja a nevelési-oktatási intézményt és
fenntartóját.
(4) A támogató rendszer segítségével azonosított
figyelmeztető jelek alapján és a pedagógiai-szakmai
szolgáltatás javaslatainak figyelembevételével a
nevelési-oktatási intézmény olyan pedagógiai
intézkedéseket alkalmaz, amelyek keretében korszerű,
tanulóközpontú nevelési-oktatási eszközökkel, az
iskolai sikerességet támogató együttműködésekkel
segíti a tanuló előrehaladását, kiemelt figyelemmel a
képességek, készségek kibontakoztatására, az
esélyteremtést szolgáló tevékenységekre.
(5) A Hivatal október 30-áig tájékoztatást ad a
miniszternek a megelőző tanév járási szintű adatainak
megoszlásáról, és áttekintést ad az intézményi,
valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatás részéről
megtett intézkedésekről.
12. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása,
a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő
adatszolgáltatási kötelezettség
Vhr. 27. § (1) A gyermek, a tanuló hátrányos,
halmozottan hátrányos helyzete fennállásának
megállapítását a szülő, a családbafogadó gyám a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben
foglaltak szerint kérheti.
(2) A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a
hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket,
112
tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló
jogviszonyával összefüggésben megillető
kedvezményekről, juttatásokról, pályázati
lehetőségekről.
(3) A nevelési-oktatási intézmény képviselője a
felvételi naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a
gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos
helyzetű.
(4) A települési önkormányzat jegyzője által a
gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet alapján a
nevelési-oktatási intézmény részére a gyermek, a
tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetével
összefüggésben megküldött döntésben foglalt adatokat
a nevelési-oktatási intézmény az Nkt. 41. § (4)
bekezdés d) pont de) alpontja alapján kizárólag
a) az óvodai, iskolai körzethatárok kialakításával,
b) a köznevelést érintő, a hátrányos, halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók számára működtetett
programok megvalósításával,
c) az óvodai, tanulói, kollégiumi jogviszonyhoz
kapcsolódó kedvezmények, juttatások folyósításával
összefüggésben használhatja fel.
Vhr. 28. § (Hatályon kívül helyezve.)
Vhr. 29. § (1) A jegyző összesíti a települési
önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók
számát, és az így előálló statisztikai adatokat - a
körzethatárok megállapítása, felülvizsgálata
érdekében - minden év október 31-ig az illetékes
tankerületi központ számára továbbítja.
(2) A jegyző az adott év január 15-én és október 1-jén
rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden
év január 31-ig és október 31-ig a KIR-be rögzíti a
22. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat.
I/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI SZERZŐDÉS TARTALMA,
ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ÉS MEGKÖTÉSÉNEK
SZABÁLYAI
Vhr. 29/A. § (1) A köznevelési szerződés
tartalmazza:
a) a köznevelési alapfeladatokat,
b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát,
c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség
teljesítésével és az iskolai neveléssel-oktatással, a
pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő
feladatokban való részvételt,
d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe
vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek
a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától
részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket számítva legfeljebb öt év telt el, vagy
térítési díjért vehetnek igénybe, c) szakoktató, szaktanár, gyakorlati szakképzésben
e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami jártas szakember és pedagógus-munkakör betöltésére
közfeladat-ellátásban történő részvétel keretében jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai
ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,
körzetet. szakirányú szakképesítésének megfelelő munkakörben
(2) A köznevelési szerződés érvényességi ideje tíz év szakmai gyakorlati időt igazolni tud, feltéve, ha
legfeljebb öt év. A köznevelési szerződésre szakirányú szakképesítéssel betöltött munkakörben
egyebekben a Polgári Törvénykönyv megbízásra történt foglalkoztatása megszűnésének utolsó napjától
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. számítva legfeljebb öt év telt el.
(2) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás
II. FEJEZET iránti kérelemben fel kell tüntetni a jelentkező
A PEDAGÓGUSOK ÁLLANDÓ a) nevét,
HELYETTESÍTÉSI RENDSZERE
b) lakcímét és azt a címet, ahová az értesítést kéri,
Vhr. 30. § (1) A tankerületi központ a megye telefonszámát,
munkaerő-gazdálkodási rendszerének részeként c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai
létrehozza és működteti az állami köznevelési végzettségét, szakképzettségét,
intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan
d) oktatási azonosító számát,
megszervezése érdekében a pedagógusok állandó
helyettesítési rendszerét (a továbbiakban: e) pedagógus-munkakörben szerzett szakmai
helyettesítési rendszer). gyakorlatának idejét,
(2) A helyettesítési rendszer működésével és f) pedagógus-munkakörben történő
igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást a foglalkoztatásának utolsó napját,
tankerületi központ a honlapján közzéteszi. g) munkába állásra vonatkozó igényét, így különösen
(3) A tankerületi központ fővárosi, megyei bontásban azt, hogy teljes vagy részmunkaidőben, a főváros,
nyilvántartja a helyettesítési rendszerben részt vevő megye mely területein vállal munkavégzést, továbbá
személyeket (a továbbiakban: helyettesítő pedagógus), minden olyan adatot, amelyet a jelentkező
és munkáltatói megkeresésre tájékoztatást ad a lényegesnek tart a helyettesítési rendszerben történő
helyettesítő pedagógus foglalkoztatásának nyilvántartás céljával összefüggésben.
lehetőségeiről. (3) A felvétel iránti kérelemhez csatolni kell az (1)
(4) A helyettesítési rendszerhez a tankerületi bekezdésben foglaltak igazolására szolgáló
központtal kötött megállapodás alapján dokumentumokat és a jelentkező arra vonatkozó
csatlakozhatnak az önkormányzatok, valamint az nyilatkozatát, hogy hozzájárul személyes adatainak az
egyházi köznevelési intézmények és a magán e rendeletben szabályozottak szerinti kezeléséhez.
köznevelési intézmények fenntartói is. (4) A helyettesítési rendszerben történő nyilvántartás
Vhr. 31. § (1) A helyettesítési rendszerbe történő megszűnik
felvételét az kérheti, aki a) az érintett kérelmére,
a) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére b) ha a helyettesítő pedagógus a helyettesítési
jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai rendszer működtetőjének megkeresése esetén
végzettséggel és szakképzettséggel, valamint önhibájából egymást követő három alkalommal nem
óvodában két nevelési év, iskolában két tanév vállalja a helyettesítésre a felkérést.
pedagógus-munkakörben szerzett szakmai (5) Ha a tankerületi központ a helyettesítő pedagógust
gyakorlattal, továbbá a kérelem benyújtásakor a (4) bekezdés b) pontja szerint törli a helyettesítési
pedagógus-munkakörben vagy óraadóként rendszerből, döntése ellen jogorvoslatért
foglalkoztatják köznevelési intézményben, vagy jogszabálysértésre hivatkozással a miniszterhez lehet
b) rendelkezik pedagógus-munkakör betöltésére fordulni.
jogszabályban meghatározott felsőfokú iskolai Vhr. 32. § (1) A helyettesítő pedagógus feladata,
végzettséggel és szakképzettséggel, valamint hogy felsőfokú iskolai végzettségének és
óvodában két nevelési év, iskolában két tanév szakképzettségének megfelelő pedagógus-munkakör
pedagógus-munkakörben szerzett szakmai ellátását elvállalja, és azt a munkáltató utasítása
gyakorlattal, feltéve, hogy a pedagógus-munkakörben szerint ellássa.

113
(2) A helyettesítő pedagógussal a munkáltató
határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt
vagy munkaviszonyt létesít, vagy az Nkt. szerinti
óraadó pedagógusként foglalkoztatja.
(3) A köznevelési intézmény képviselője a (2) bekezdés
szerinti foglalkoztatás megszűnését követő öt napon
belül tájékoztatja a tankerületi központot a
helyettesítő pedagógus foglalkoztatásáról.
munkáltató tájékoztatása tartalmazza a helyettesítő
pedagógus nevét, lakcímét, munkavégzésének kezdetét
és annak befejezését, a foglalkoztatás módját,
valamint a munkáltató szakmai véleményét a
helyettesítő pedagógus munkavégzéséről.
III. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN
TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI
DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT
KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK
13. A térítésmentesen biztosított köznevelési
közfeladatok köre
Vhr. 33. § (1) Az állami szerv, a tankerületi központ, tagsági jogviszony keretében -
az állami felsőoktatási intézmény, a települési
önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a
települési és a nemzetiség önkormányzat a
továbbiakban együtt: önkormányzat) és az
önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési
intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési
közfeladat:
a) óvodában
aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret
terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási
nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos
nevelési igényű gyermek számára megszervezett
felzárkóztató foglalkozás,
ab) a gyermekek - rendeletben meghatározott -
egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres
egészségügyi felügyelet,
b) általános iskolában, középiskolában és középfokú
iskolában
ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret
terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos
nevelési igényű gyermek számára megszervezett
felzárkóztató foglalkozás,
bb) (Hatályon kívül helyezve.)
bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon
évfolyam második és további alkalommal történő
megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért
van szükség, mert a tanuló a tanulmányi
követelményeket nem teljesítette,
bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett
kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,
be) (Hatályon kívül helyezve.)
bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű
benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje
alatti felügyelet,
bg) (Hatályon kívül helyezve.)
bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független
vizsgát,
A bi) a tanulók - rendeletben meghatározott -
egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres
egészségügyi felügyelet,
bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a
tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói
jogviszony,
bk) a pedagógiai program végrehajtásához
kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag
megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést
szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti,
sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola,
bl) a krízisközponti elhelyezés időtartamára létesített
ideiglenes vendégtanulói jogviszony,
c) kollégiumban - a (3) bekezdés szerinti kollégiumi
d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek,
eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás
igénybevételekor,
e) sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő, illetve tartós
gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló esetén az
állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás,
f) pedagógiai szakszolgálati feladatellátás.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony
térítésmentes, ha
a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy
a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett
felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg
számára az iskolai oktatás - jogszabály rendelkezése
alapján - ingyenes, vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt
iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai
szolgáltatást - jogszabály rendelkezése alapján -
ingyenesen veszi igénybe.
Vhr. 33/A. § A köznevelési intézmény fenntartójától
függetlenül térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói
jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány
megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi
bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói
jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első
javító- és pótló vizsgája.
114
 14. Térítési díj ellenében igénybe vehető
szolgáltatások
Vhr. 34. § (1) Az állami szerv, a tankerületi központ,
az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az
önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési
intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető
szolgáltatások:
a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb
foglalkozások,
b) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai
foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének
elsajátításához, valamint tanévenkénti egy
meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e
szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek,
felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga
és a tanulmányok alatti vizsga,
c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a
tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az
évfolyam második alkalommal történő
megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok,
d) a független vizsga,
e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a
tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi
vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói
jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány
megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második
vagy további javító- és pótló vizsgája,
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék -
annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az
intézményi tanács és iskolában az iskolai
diákönkormányzat véleményének kikérésével -
meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet
a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem
ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program
megvalósításánál nem lehet túllépni.
(4) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a
tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai közszolgáltatási
feladatellátást térítési díj fizetése mellett veszi vagy
venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai
térítési díj mértékével.
Vhr. 35. § (1) Az állami szerv, az állami
felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az
önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési
intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a
tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó
kiadások egy tanulóra jutó hányadának
a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott esetben,
115
b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli
tanulóknál,
c) tizenöt-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven
felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál,
d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c)
pontjában meghatározott esetben.
(2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b)
pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve - térítési díj
fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony
esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai
feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások
egy tanulóra jutó hányadának három-harminc
százaléka lehet.
(3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak
szerint - a tanulmányi eredménytől függően
csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési
díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben
meghatározott alsó határértéknél.
(4) A 33/A. §-ban meghatározott vizsgák körén túl az
érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:
a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért -
ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott
középiskolába nyújtja be - az adott évre érvényes
kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának
megfelelő,
b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az
adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) 25%-ának megfelelő,
ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal
számára.
(5) Ha a 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben
a középszintű érettségi vizsgára jelentkező a
vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja
be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben
meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a középszintű vizsga térítési díj összegét a
jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási
intézmény számára fizeti meg.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független
vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy,
hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet
magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.
15. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető
szolgáltatások
Vhr. 36. § (1) Az állami szerv, a tankerületi központ,
az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és
az önkormányzati társulás által fenntartott
köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett
igénybe vehető szolgáltatások:
a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát
meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi
követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam
második vagy további alkalommal történő
megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás
annak, aki nem áll tanulói jogviszonyban a nappali
rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti
oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik
életévét betöltötte,
b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai
programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás,
valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények
nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további
alkalommal történő megismétlése,
(1a) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a
tanuló tandíjat fizet, ha
a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett
veszi igénybe, vagy
b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje
szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt
iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli.
(1b) Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást -
ha törvény eltérően nem rendelkezik - tandíj
megfizetése mellett veheti igénybe.
(2) A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban
részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény
és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem
haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra
számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.
A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a
tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy
tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási
intézmény vezetője a (2) bekezdésre figyelemmel
állapítja meg.
(4) A fenntartó határozhatja meg azokat a
szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási
intézmény vezetője dönt az e rendeletben
meghatározottakon kívüli további térítésmentes
ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a
tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális
helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés
módjáról.
16. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán
köznevelési intézmény által nyújtott szolgáltatásokra
vonatkozó sajátos szabályok
Vhr. 37. § (1) Az egyházi köznevelési intézmény és a
magán köznevelési intézmény szolgáltatásainak
igénybevételét az Nkt. 31. § (2) bekezdés c) pontja
116
szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az
egyházi köznevelési intézmény vagy a magán
köznevelési intézmény közoktatási megállapodás,
köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat
alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati
feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező
feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33-36.
§-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a
nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét
tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése
alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a
külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi
iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban
rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj
mértékét.
(3) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán
köznevelési intézmény fenntartója - az (1)
bekezdésben foglaltakra figyelemmel - meghatározza
azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési
intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható
kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(4) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán
köznevelési intézmény, ha a tanuló alapfokú
művészetoktatásban vesz részt, beiratkozáskor köteles
beszerezni a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő
írásbeli nyilatkozatát azzal összefüggésben, hogy meg
lehessen állapítani, hogy a tanuló az érintett képzést
ingyenesen, térítési díj vagy tandíj megfizetése mellett
jogosult igénybe venni.
(5) Az egyházi, a magán, illetve a nemzetiségi
önkormányzati fenntartású óvodai feladatot ellátó
köznevelési intézmény beiratkozáskor köteles
beszerezni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a
gyermek első alkalommal veszi igénybe az óvodai
nevelést.
III/A. FEJEZET
A NEM ÁLLAMI KÖZNEVELÉSI
TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ
TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE, FOLYÓSÍTÁSA,
ELSZÁMOLÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE
16/A. Értelmező rendelkezések
Vhr. 37/A. § E Fejezet alkalmazásában
a) tárgyév: az a naptári év, amelyre tekintettel a
támogatást megállapítják, illetve folyósítják,
b) új köznevelési intézmény: az a köznevelési
intézmény, amelyre vonatkozóan a fenntartó első
alkalommal nyújt be igénylést támogatásokra.
 16/B. Az átlagbér alapú támogatás, gyermek- és
tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás igénylése
Vhr. 37/B. § (1) Az átlagbér alapú támogatás az
után a nevelési-oktatási intézményben vagy
pedagógiai szakszolgálati intézményben
továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a
gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás a
nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan
gyermek, tanuló után vehető igénybe,
a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási
naplóban,
b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a
törzskönyvet, illetve aki óvoda esetében szerepel a
felvételi előjegyzési naplóban,
c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön
jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek,
d) aki szakképzési feladatellátás esetén az adott
tanévre vonatkozó szakképzési megállapodásban
meghatározott keretlétszámban szerepel, és
e) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal.
(2) Az átlagbér alapú támogatás, a gyermek- és
tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás
továbbiakban: támogatások) igénybevételének
feltétele, hogy
a) a köznevelési intézmény
aa) rendelkezzen OM azonosítóval,
ab) működési engedélyében szerepeljen az
igényjogosultságot megalapozó alapfeladat,
ac) ne lépje túl a működési engedélyében
feladatellátási helyenként meghatározott maximális
gyermek- és tanulólétszámot és
ad) alkalmazottja és óraadója szerepeljen a KIR
személyi nyilvántartásában,
b) - nevelési-oktatási intézmény esetében - a nevelési-
oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói,
kollégiumi tagsági jogviszony szerepeljen a KIR
személyi nyilvántartásában,
c) az intézmény rendelkezzen a 37. § (4) és (5)
bekezdése szerinti szülői nyilatkozattal,
d) - pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében -
az átlagbér alapú támogatás feltétele, hogy a
pedagógiai szakszolgálati intézményben ellátott
gyermek, tanuló szerepeljen a pedagógiai
szakszolgálati intézmények működéséről szóló
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban:
EMMI rendelet) szerinti nyilvántartásban.
(3) Az (1) bekezdést és a (2) bekezdés a), b) és c)
pontját a külföldi nevelési-oktatási intézményre és a
nemzetközi nevelési-oktatási intézményre
alkalmazni kell.
(4) Átlagbér alapú támogatást igényelhet az egyházi
és magán köznevelési intézmény fenntartója azon
tanuló után, akivel az Nkt. 21. § (9) bekezdésében
foglalt - kormányhivatal által történt -
intézménykijelölés alapján létesített az adott tanév
(a
október 1-je után tanulói jogviszonyt (a továbbiakban:
pótlólagos támogatás). A pótlólagos támogatás azok
után a tanulók után igényelhető, akik a
nyilvántartásból törölt köznevelési intézménnyel az
adott tanév október 1-jén tanulói jogviszonyban
álltak. A fenntartó a pótlólagos támogatásra
vonatkozó igénylést az érintett tanulókkal történő
tanulói jogviszony létesítését követő 15 napon belül
nyújthatja be az intézmény székhelye szerint illetékes
Igazgatósághoz. A fenntartó a pótlólagos támogatásra
a tanulói jogviszony létesítését követő hónap első
napjától az adott tanév augusztusáig jogosult. A
pótlólagos támogatásra vonatkozó igénylés
benyújtására, megállapítására, folyósítására,
elszámolására és ellenőrzésére egyebekben e fejezet
szabályait kell alkalmazni.
Vhr. 37/C. § (1) A fenntartó a támogatásokra
vonatkozó kérelmét január 31-éig kizárólag a kincstár
(a
fenntartó székhelye szerint területileg illetékes megyei
igazgatóságához (e Fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: Igazgatóság) nyújthatja be. E határidő
elmulasztása jogvesztő.
(2) A kérelmet
a) az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan
aa) nevelési-oktatási intézmény esetében a tárgyévet
megelőző év október 1-jei gyermek, tanulói
ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült
gyermek, tanulói létszám,
ab) a pedagógus minősítési eljárás eredményeként
magasabb fizetési fokozatba átsorolt pedagógus - a
Pedagógus I. fokozatba átsorolt gyakornokok
kivételével - (a továbbiakban: minősített pedagógus)
átsorolásával járó bérnövekmény esetében az
előmeneteli rendszerben megállapított fokozatok
szerinti bontásban becsült átlaglétszáma,
ac) a pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az
ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított
havonkénti átlaglétszámának éves összesített, tízzel
elosztott becsült létszáma,
ad) a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok
becsült átlaglétszáma,
ae) a diabétesz ellátási pótlékban részesülő
pedagógusok vagy a legalább érettségi végzettséggel
rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak becsült átlaglétszáma,
is b) (Hatályon kívül helyezve.)
117
 c) a gyermek és tanulóétkeztetéshez nyújtott
támogatásra vonatkozóan a központi költségvetésről
szóló törvényben meghatározott létszám
alapján, a miniszter és a kincstár által közösen
meghatározottak szerint és a kincstár honlapján
közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési
intézményi, fenntartói szinten összesített formában,
feladatellátási helyenként, a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak
esetében intézményenként.
(2a) A fenntartó a minősített pedagógusok és a
nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok
létszámát köznevelési intézményenként adja meg. A
részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében
a pedagógus munkaidejének a teljes munkaidőhöz
viszonyított arányában egy tizedesre kerekítve kell
megállapítani a pedagógus létszámot.
(3) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti éves
átlaglétszámot feladattípusonként, a hetente ellátott
gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani. A
heti ellátotti létszám megállapításánál egy gyermek,
tanuló csak egyszer vehető figyelembe, tekintet nélkül
arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy
csoportos foglalkozás keretében biztosították számára
az Nkt.-ban és az EMMI rendeletben foglalt
követelményeknek megfelelő időkeretekben az ellátást.
(4) A fenntartó a becsült gyermek-, tanulólétszám
változása miatt bekövetkező lemondást vagy
pótigénylésre vonatkozó bejelentését
a) a gyermek-, tanulólétszám alapján járó átlagbér
alapú támogatás tárgyév szeptember-december
hónapokra vonatkozó módosítására a tárgyév június
30-áig vagy október 31-éig,
b) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott
támogatás módosítására a tárgyév június 30-áig vagy
október 31-éig,
kezdeményezi.
(5) A fenntartó a minősített pedagógusok és a
nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok
tárgyévi foglalkoztatotti létszámának változása miatt
bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó
bejelentést köznevelési intézményenként, a minősített
pedagógusokra vonatkozóan az előmeneteli
rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban
október 31-éig kezdeményezi.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a
pótigény benyújtásához meg kell adni a minősített
pedagógus előző munkáltatója OM azonosítóját, nevét
és székhelyét.
(7) A kérelem benyújtásával egyidejűleg a fenntartó
az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja
a) - b) (Hatályon kívül helyezve.)
118
c) a nyilatkozatát arról, hogy
ca) megfelel a költségvetési támogatás
igénybevételére vonatkozó, az államháztartásról szóló
törvényben meghatározott feltételeknek,
cb) az intézmény működésével összefüggésben, vagy a
költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételével
összefüggésben büntetőeljárás nem folyik ellene és a
kérelem benyújtását megelőző öt évben ilyen
eljárásban nem marasztalták el.
Vhr. 37/D. § (1) Új köznevelési intézmény, új
feladatellátási hely alapításával, köznevelési
intézmény szüneteltetést követő újraindításával, új
köznevelési alapfeladat ellátásával összefüggő
kérelmet a tárgyév augusztus 31-éig, év közben
létesített óvoda, kollégium, pedagógiai szakszolgálat
esetén a működés megkezdését követő tizenötödik
napig lehet benyújtani. E határidő elmulasztása
jogvesztő.
(2) A költségvetési támogatási kérelmet az új
köznevelési intézmény, új feladatellátási hely
a) alapítása, létrehozása esetén a működési engedély
véglegessé válását követően, a tényleges működés első
teljes hónapjának első napján az intézménnyel
jogviszonyban álló,
b) átvétele esetén az átadó fenntartó által
jogcímenként összeállított és hitelesített, a
lemondással vagy átcsoportosítással érvényesített
vagy az augusztus havi támogatások alapjául szolgáló
létszámokról szóló kimutatást, valamint az új nevelési
évre, tanévre az új nevelési év, tanév első napján a
köznevelési intézménnyel jogviszonyban álló
gyermekek, tanulók létszáma alapján, a 37/C. § (2)
bekezdése szerinti adatlapon kell benyújtani.
(3) A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez
csatolja
a) a képviseletére jogosult személy közjegyzői
aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát -
az (5) bekezdés kivételével -, adószámát, valamennyi
fizetési számlája bankszámlaszerződésének hiteles
másolatát, több fizetési számla esetén annak a fizetési
számlának a megjelölésével, amelyre a támogatások
folyósítását kéri,
b) a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről
szóló végleges határozatot, költségvetési szerv esetén
a törzskönyvi bejegyzésről szóló határozatot, a
végleges működési engedélyt, alapító okiratot, fizetési
számlaszámot, adószámot,
c) valamennyi fizetési számlájára vonatkozó
felhatalmazó nyilatkozatát beszedési megbízás
benyújtására,
 d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem a
köznevelési intézménynek nincs harminc napon túli
köztartozása,
e) szakképzési feladatellátás esetén a megkötött
szakképzési megállapodást,
f) pedagógiai szakszolgálati feladat ellátása esetén a
miniszterrel kötött köznevelési szerződést.
(4) Ha a fenntartó a (3) bekezdésben meghatározott
okiratokat a támogatásokkal összefüggésben
korábban az Igazgatósághoz benyújtotta, a
kérelemhez azokat az okiratokat kell csatolnia,
amelyeket változás érintett.
(5) Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég és
a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel
ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját a
cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék
tartalmazza, az Igazgatóság az iratot közvetlenül
szerzi meg.
Vhr. 37/E. § (1) A kincstár a 37/C. § (1) bekezdése
és 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelem adatairól a
tárgyév május 15-éig fenntartó típusonkénti
bontásban, egyházi jogi személyek esetében
egyházanként összesítve, országos, fővárosi, megyei
összesítésben, kormányzati funkció szerinti
részletezéssel tájékoztatja a minisztert.
(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti részletezéssel
küldi meg a miniszter részére
a) a keretigényt
aa) a tárgyév január-április hónapjára vonatkozóan a
tárgyévet megelőző év december tizenötödikéig,
ab) a tárgyév május-augusztus hónapjára
vonatkozóan április tizenötödikéig és
ac) a tárgyév szeptember-december hónapjára
vonatkozóan augusztus tizenötödikéig,
b) a keretigényen felül jelentkező pótigényt a tárgyhót
megelőző hónap tizenötödik napjáig.
16/C. A támogatások megállapítása, folyósítása és a
fenntartói változás-bejelentés
Vhr. 37/F. § (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére
álló okiratok alapján
a) - a b) pontban meghatározott kivétellel -
aa) a gyermek, tanulói létszám alapján járó átlagbér
alapú támogatást a tárgyév január-augusztus és
szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12
arányban, a minősített pedagógus után járó
bérnövekményt előmeneteli rendszerben megállapított
fokozat szerinti bontásban a tárgyév január-augusztus
és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12
arányban, a nemzetiségi pótlékban részesülő
pedagógusok után járó kiegészítő támogatást a
119
tárgyév január-augusztus és szeptember-december
hónapjára 8/12 és 4/12 arányban,
ab) (Hatályon kívül helyezve.)
ac) a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott
támogatást a központi költségvetésről szóló
törvényben foglaltak szerint a tárgyév január-
augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és
4/12 arányban,
b) az évközben létesített óvoda, kollégium esetén a
működési engedély véglegessé válását követő
működés első teljes hónapjától kezdve
állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat.
(1a) A támogatások igénylésénél és megállapításánál,
ha a finanszírozott pedagógus létszám
megállapításához szükséges gyermek- és
tanulólétszám nem egész szám, a létszámot
feladatellátási helyenként egy tizedesjegyre kerekítve
kell megállapítani.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) A támogatásokat megállapító határozat a
támogatásokkal összefüggésben tartalmazza
a) az igényléssel érintett köznevelési intézmények
hivatalos nevét és OM azonosítóját, köznevelési
intézményenként, azon belül feladatellátási helyenként
a támogatások igénybevételének alapjául szolgáló
gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és
tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az
átlaglétszámot és az ezek alapján számított
pedagóguslétszámot, valamint a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak,
továbbá a minősített pedagógusok átlaglétszámát az
előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti
bontásban, a nemzetiségi pótlékban, a diabétesz
ellátási pótlékban részesülő pedagógusok létszámát,
valamint a köznevelési intézmény működési
engedélyének a számát,
b) a megállapított támogatások körét, mértékét
jogcímenként és köznevelési intézményenként,
c) a fenntartónak megállapított támogatások teljes,
valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,
d) a folyósítás ütemét,
e) a támogatások elszámolásának határidejét és
módját, valamint
f) a támogatások felhasználásának elszámolása és
ellenőrzése rendjéről, a tartozás és a köztartozás
esetén követendő eljárásról, valamint a
visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló
tájékoztatást.
Vhr. 37/G. § (1) A fenntartó a támogatások
felhasználását, az ingyenesség, tandíj, térítési díj
megállapításával, beszedésével kapcsolatos
rendelkezéseket, okiratokat alapfeladatonkénti
bontásban elkülönítetten és naprakészen tartja
nyilván. Az adatok valódiságát az egyes fenntartónál,
köznevelési intézménynél megfelelő nyilvántartással,
szakmai és pénzügyi dokumentációval kell
alátámasztani. A fenntartó a nyilvántartás
kialakításáról akként gondoskodik, hogy abból
megállapítható legyen, hogy a támogatások milyen
határnappal kerültek átadásra és milyen célra
kerültek felhasználásra.
(2) A fenntartó az ellenőrzésre feljogosított szervek
megkeresésére - az ellenőrzésre nyitva álló határidő
leteltéig - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges
tájékoztatást köteles megadni, a kért dokumentumokat
rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést
lehetővé tenni. A betekintést akkor is biztosítani kell,
ha az intézményi és a köznevelési intézmény
fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési,
beszámoló-készítési kötelezettséget a köznevelési
intézményen és fenntartón kívüli más szervezet látja
el.
Vhr. 37/H. § (1) A fenntartó nyolc napon belül
változás-bejelentést küld az Igazgatóság részére, ha a
37/C. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatában, a
köznevelési intézmény feladataiban vagy más
nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha a
változás a KIR adattartalmát is érinti, az Igazgatóság
erről - az eltérés okának bemutatásával - tájékoztatja
a Hivatalt.
(2) Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő
adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő
változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a
fenntartóval és szükség esetén a Hivatallal. Ha a
változtatás a támogatások jogosulatlan
igénybevételéhez vezethet, az Igazgatóság az igénylés
módosítására hívja fel a fenntartót. Ha a fenntartó az
igénylést nem módosítja, az Igazgatóság a
rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg az
esetleges eltérést.
(2a) Ha az Igazgatóság a fenntartói, intézményi
adatokban a támogatásokra való jogosultságot érintő
változást tapasztal és ez a fenntartó 37/C. § (7)
bekezdés c) pontja szerint megtett nyilatkozatában
foglalt tényeket érinti, akkor az Igazgatóság
a) a 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjában
tanúsított tényektől való eltérés esetén a támogatások
folyósítását haladéktalanul felfüggeszti,
b) a nyilatkozat megtételét követően a 37/C. § (7)
bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltak miatt
indult büntetőeljárás esetén a támogatások
folyósítását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig
hivatalból felfüggesztheti.
(3) Ha a fenntartó székhelye év közben megváltozik,
akkor a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság
120
folyósítja a költségvetési támogatást december 31-éig,
és a fenntartó a korábbi székhely szerint illetékes
Igazgatósághoz nyújtja be - a 37/L. § (1)-(4)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az
elszámolását. Az új székhely szerint illetékes
Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-
jétől kezdi meg a költségvetési támogatás folyósítását
a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság 37/F.
§ (1) bekezdése szerint hozott határozata alapján. A
tárgyévben és az azt megelőzően igénybe vett
támogatások ellenőrzésére az új székhely szerint
illetékes Igazgatóság jogosult.
Vhr. 37/I. § (1) A fenntartó a csődeljárás,
végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását
követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az
Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A
bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról a
hivatalos lapban közzétett közleményt. Amennyiben az
Igazgatóság tudomására jut, hogy a fenntartó
csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolási eljárás
alatt áll, és a fenntartó nem tett eleget nyolc napon
belül a bejelentési kötelezettségnek, az Igazgatóság a
csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás
befejezéséig felfüggeszti a támogatás folyósítását.
(2) A fenntartó a köznevelési alapfeladat-ellátás
megszűnésére, megszüntetésére, a köznevelési
intézménye, feladatellátási helye megszűnésére,
megszüntetésére, szüneteltetésére, fenntartói jogának
átadására (a továbbiakban e bekezdés tekintetében:
megszűnés) vonatkozó döntéséről és a megszűnés
kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül
értesíti az Igazgatóságot és ha a megszűnés a
fenntartó minden köznevelési tevékenységre
vonatkozik, akkor a megszűnés napjától számított
nyolc napon belül a kincstár honlapján közzétett
évközi elszámoló adatlap alapján elszámol az igénybe
vett támogatásokkal. Évközi elszámolás esetén a
fenntartót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig
illeti meg támogatás.
(3) Az illetékes kormányhivatal tájékoztatja a
fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságot, ha
hivatalos tudomása van köznevelési intézmény
megszűnéséről, köznevelési alapfeladat-ellátás
szüneteltetéséről vagy fenntartóváltásról. Az illetékes
kormányhivatal a tájékoztatással egyidejűleg közli az
Igazgatósággal a köznevelési intézmény
megszűnéséről szóló alapítói, fenntartói határozatot,
a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját,
valamint a nyilvántartásból való törlésről vagy a
fenntartó-váltás tudomásulvételéről szóló végleges
döntését.
Vhr. 37/J. § (1) A támogatásokat az Igazgatóság
havi ütemezésben, a tárgyhó hetedik napjáig
folyósítja.
(2) Új fenntartó esetén, valamint a 37/D. § (1)
bekezdése szerinti esetben a támogatások
folyósítására a kérelem benyújtására meghatározott
határidő lejártát követő harmadik hónaptól
kezdődően kerül sor.
(3) A fenntartót megillető költségvetési támogatás
megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít
január-április hónapokra a tárgyévet megelőző év
utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévet megelőző
évi központi költségvetésről szóló törvény alapján a
tárgyévet megelőző évre megállapított támogatás
december hónapra jutó összege - a tárgyévre a
megszűnt támogatási jogcím, továbbá a tárgyévet
megelőző évben megszűnt intézmény és feladatellátási
hely kivételével - szerinti támogatás összege
különbözetének figyelembevételével.
(4) A határozatban megállapított költségvetési
támogatás és a folyósított előleg közötti különbözet
rendezésére a tárgyév május hónapjában kerül sor.
(5) A 37/C. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben, a
korábban folyósított és a pótigény vagy a lemondás
alapján módosított támogatás - a módosítás alapján
történő folyósítás idejét megelőző hónapokra
számított - különbözetének összegét egy összegben kell
folyósítani, illetve levonni. Ha a visszafizetendő
támogatás összege nem éri el az ezer forintot, a
tartozást a lemondással egyidejűleg nem kell
megfizetni.
(6) A fenntartó a lemondással egyidejűleg a 37/N. §
(4) bekezdése szerinti részletfizetésre vonatkozó
szabályok megfelelő alkalmazásával kérheti a tartozás
több részletben történő levonását. A levonásnak a
tárgyévben meg kell történnie. Ha levonásra a
tárgyévben folyósítandó támogatás már nem nyújt
fedezetet, a fenntartó köteles a különbözetet a
lemondás tárgyában hozott határozat véglegessé
válását követő 8 napon belül visszafizetni. A
visszafizetésről a lemondás tárgyában hozott
határozatban rendelkezni kell.
Vhr. 37/K. § Ha a fenntartónak két egymást követő
hónapban lejárt köztartozása van és annak mértéke
nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi
támogatások összegénél, az Igazgatóság erről
tájékoztatja a működést engedélyező szervet és a
minisztert.
16/D. A támogatások elszámolása és ellenőrzése
Vhr. 37/L. § (1) A fenntartó a 37/C. § (2)-(3)
bekezdése szerinti létszámadatok alapján igénybe vett
támogatásokkal - a 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab)
alpontja kivételével - a ténylétszám adatok
figyelembevételével, a kincstár és a miniszter által
közösen meghatározott és a kincstár honlapján
közzétett adatlapon köznevelési intézményi,
121
feladatellátási helyenkénti, valamint fenntartói szinten
összesített módon számol el az Igazgatóságnak. A
37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti
támogatás esetében a fenntartó a tárgyévben a
minősített pedagógusok, a nemzetiségi pótlékban, a
diabétesz ellátási pótlékban részesülő pedagógusok,
valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak esetében a tárgyévi
tényleges foglalkoztatási idejét figyelembe véve a
teljes munkaidőre számított éves átlaglétszáma
alapján számol el.
(1a) Az évközbeni megszűnés elszámolása
időarányosan történik, a támogatás a megszűnés
hónapjának utolsó napjáig illeti meg a fenntartót. A
fenntartó az igénybe vett költségvetési támogatással a
tárgyév augusztus 31-éig történő megszűnés esetén az
előző év október 1-jei ténylétszám, a szeptember
hónapban történő megszűnés esetén a tárgyév
szeptember 1-jei létszám, október 1-jét követő
megszűnés esetén a tárgyév októberi 1-jei ténylétszám
alapján számol el.
(2) Az elszámoláshoz csatolni kell a 37/C. § (7)
bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat, valamint a
pedagógus- és nevelő-oktató munkát közvetlenül
segítő munkakörben a tárgyévben
foglalkoztatottakkal, továbbá a minősített
pedagógusokkal kapcsolatban a fenntartói
nyilatkozatot arról, hogy az illetmények, bérek, és
ezek járulékai teljes mértékben megfizetésre kerültek.
A 37/C. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjára
vonatkozó nyilatkozat hiányában vagy eltérő tartalmú
nyilatkozat esetén az Igazgatóság a fenntartót a
tárgyévben igénybe vett támogatás - a 37/M. § szerinti
- igénybevételi kamattal növelt visszafizetésére
kötelezi.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) Ha az elszámolással érintett évet megelőző év
október 2-a és december 31-e között - az adott évre
vonatkozó központi költségvetési törvényben
meghatározott életkorú - első alkalommal óvodai
jogviszonyt létesített gyermekek után az óvodai
fenntartót az október 1-jei ténylétszám alapján
igényeltnél több pedagógus után illetné meg átlagbér
alapú támogatás, akkor a fenntartó a
többlettámogatásra vonatkozó igényét az elszámolás
benyújtásával egyidejűleg érvényesítheti.
(5) Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének
nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő
kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség
teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak
határidőben nem teljes körűen tesz eleget, a
támogatások folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti
és az elszámolással érintett évben, valamint a
tárgyévben folyósított támogatások visszafizetésére és visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló
igénybevételi kamat megfizetésére kötelezi. tájékoztatást.
(6) A támogatások elszámolásával és ellenőrzésével (2) Az Igazgatóság által határozatban megállapított
kapcsolatos hatósági eljárásokban az eljárás a) fizetési kötelezettséget a fenntartó a határozat
szünetelése nem kérhető. véglegessé válásától számított nyolc napon belül
Vhr. 37/M. § (1) A fenntartó igénybevételi kamatot köteles teljesíteni,
fizet az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatások b) többlettámogatást az Igazgatóság a
után. A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a többlettámogatásra való jogosultságot megállapító
támogatások fenntartó fizetési számláján történő döntését követő második havi támogatások
jóváírásának napja. folyósításával egyidejűleg utalja a fenntartó részére.
(2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha (2a) Ha a (2) bekezdés szerint megállapított összeg az
a) a fenntartó a támogatások igénybevételéhez ezer forintot nem haladja meg, azt nem kell teljesíteni.
valótlan adatot szolgáltatott, (3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének
b) a fenntartó az igénybe vett támogatásokat nem a határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés
jogszabályban meghatározott célra használta fel, napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd
c) a fenntartó által igénybe vett támogatások részével megegyező mértékű késedelmi kamatot fizet
legalább három százalékkal meghaladják a fenntartót addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem
ténylegesen megillető támogatások összegét, teljesíti. Késedelmi kamat számításakor a jegybanki
d) a fenntartó a támogatásokra vonatkozóan alapkamaton a késedelemmel érintett naptári félév
jogszabályban meghatározott valamely feltételt első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell
megszegett. érteni.
(3) Az igénybevételi kamat mértéke a jegybanki (4) Az Igazgatóság a fenntartó teljesítési határidő
alapkamat lejárta előtt benyújtott kérelmére a fizetési
kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi
a) ha az igényelt támogatásokról a fenntartó a részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel
tárgyév június 30-áig vagy október 31-éig lemond, érintett összeget a kérelem benyújtásának napját
b) kétszerese, ha magában foglaló naptári félév első napján érvényes
ba) a visszafizetési kötelezettség az elszámolás során jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben
keletkezik, vagy engedélyezett havi összeg nem lehet kevesebb, mint a
bb) a jogosulatlan igénybevételt az Igazgatóság a fenntartó havi támogatásának 20%-a, amely a
37/O. § szerinti ellenőrzés során vagy az Állami fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is
Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság
állapítja meg. soron kívül dönt. Köznevelési tevékenységének
(4)- (5) (Hatályon kívül helyezve.) megszüntetése vagy szüneteltetése miatt támogatásban
nem részesülő fenntartó részére részletfizetés nem
(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a engedélyezhető.
támogatások jogosulatlan igénybevételét megállapító
döntés napját magában foglaló naptári félév első (4a) A részletfizetés iránti kérelemben részletesen be
napján érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni. kell mutatni, hogy az egy összegben történő
visszafizetés a köznevelési intézmény működtetését
Vhr. 37/N. § (1) Az elszámolás alapján hozott súlyosan veszélyeztetné, ennek keretében ki kell térni
határozat tartalmazza az intézményi kötelezettségvállalás jogcímenkénti
a) a 37/F. § (3) bekezdés a)-d) pontjában összegére, a tervezett fenntartói intézkedésekre,
meghatározott adatokat, továbbá mellékelni kell a köznevelési intézmény
b) fenntartói szinten összesítve, jogcímenként az elfogadott éves költségvetését és a
igénylési és elszámolási létszám és az összegbeli bankszámlakivonatot a visszafizetési kötelezettséget
változások kimutatását, megállapító határozathozatal napjára, valamint az azt
c) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló megelőző harminc napra vonatkozóan valamennyi - a
tájékoztatást, fenntartó saját és a köznevelési intézmény - fizetési
számlájáról.
d) arra vonatkozó utalást, hogy mikor és milyen
jogcímekre vonatkozóan került sor lemondásra, (5) Ha a fenntartó a részletfizetést engedélyező
pótlólagos igénylés benyújtására, valamint döntésben foglalt fizetési kötelezettségének
határidőben nem tesz eleget, a visszafizetési és
e) a támogatások ellenőrzése rendjéről, visszafizetés
igénybevételi kamatfizetési kötelezettség, valamint az
esetén követendő eljárásról, valamint a
122
eredeti esedékességtől felszámított, (3) bekezdésnek
megfelelő késedelmi kamatfizetési kötelezettség egy
összegben, azonnal esedékessé válik.
(6) Ha a fenntartó a (2) bekezdés a) pont, valamint az
(5) bekezdés alapján esedékessé vált tartozása
a) nem haladja meg a fenntartót megillető egy havi
támogatások összegét és az esedékessé válás
határidejéig a fenntartó nem tesz eleget fizetési
kötelezettségének, az Igazgatóság a fenntartót
megillető soron következő havi támogatások
összegéből levonja a tartozás és a késedelmi kamat
összegét,
b) meghaladja a fenntartót megillető egy havi
támogatások összegét és az esedékessé válás
határidejéig a fenntartó nem tesz eleget fizetési
kötelezettségének, az Igazgatóság felfüggeszti a
támogatások kifizetését és beszedési megbízást nyújt
be a fenntartó fizetési számlájára.
37/O. § (1) Az Igazgatóság felülvizsgálja a
támogatások igénylésének és elszámolásának
jogszerűségét.
(1a) Ha a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal
meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások
összegét, az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart.
(1b) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani
kell, hogy legalább négyévenként valamennyi
fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely
a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési
időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált
időszakra, támogatásokra és köznevelési fenntartó által ténylegesen igénybe vett támogatások
intézményekre kiterjeszthető.
(2) Az Igazgatóság a felülvizsgálat keretében ellenőrzi
az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek
teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és
az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát,
valamint a támogatások felhasználásának
jogszerűségét. A felülvizsgálat kiterjed a fenntartónál
és a köznevelési intézményben a támogatások
igénylésének alapjául szolgáló - a köznevelési
intézményben és a fenntartónál vezetett -
nyilvántartások meglétének, vezetésének, a tanügy-
igazgatási dokumentumoknak és ezek alapján az
igénylés és az elszámolás megalapozottságának
vizsgálatára. A felülvizsgálat eredménye alapján az
Igazgatóság a kormányhivatalnál hatósági vagy
törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet.
(3) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálat során
megállapítja, hogy a támogatásokat megalapozó
gyermek-, tanulólétszám nem egyezik meg a KIR-ben
az október 1-jei állapot szerint nyilvántartott
létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés
céljából megkeresi a fenntartót, szükség esetén a
Hivatalt.
123
(3a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott
határozat tartalmazza:
a) a helyszíni ellenőrzéssel érintett köznevelési
intézmények hivatalos nevét és OM azonosítóját,
köznevelési intézményenként és feladatellátási
helyenként a támogatások igénybevételének alapjául
szolgáló gyermek- és tanulólétszámot, a gyermek- és
tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás esetén az
átlaglétszámot és az ezek alapján számított
pedagógus-, valamint a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak
létszámát, továbbá a köznevelési intézmény működési
engedélyének számát,
b) köznevelési intézményenként és feladatellátási
helyenként a minősített pedagógusok létszámát
előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti
bontásban,
c) a megállapított támogatások körét, mértékét
jogcímenként és köznevelési intézményenként, azon
belül feladatellátási helyenként,
d) a fenntartónak megállapított támogatások teljes,
valamint az egyes jogcímekre meghatározott összegét,
e) a részletfizetési kedvezmény lehetőségéről szóló
tájékoztatást,
f) a visszafizetés esetén követendő eljárásról,
valamint a visszafizetésről és a kamatfizetésről szóló
tájékoztatást.
(4) A felülvizsgálat során az Igazgatóság által
megállapított, a fenntartót megillető támogatások és a
közötti különbözetet az Igazgatóság határozatának
véglegessé válását követő második hónapban kell
kifizetni.
(4a) Ha a felülvizsgálat eredményeként a fenntartót
fizetési, visszafizetési kötelezettség terheli, alkalmazni
kell a 37/N. § fizetésre, visszafizetésre, késedelmi
kamat megállapítására, a részletfizetés szabályaira,
valamint a nem teljesítés esetére vonatkozó
rendelkezéseit.
(5) Az Igazgatóság a helyszíni ellenőrzésről készített
jegyzőkönyvet és az ellenőrzés alapján hozott
határozatot a működést engedélyező szervvel is közli.
(6) A kincstár minden év januárjában megküldi a
miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési
munkatervét. A miniszter koordinálja a
kormányhivatal, a kincstár és a Hivatal - köznevelési
intézmények és fenntartók ellenőrzését megalapozó -
munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet
a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.
Vhr. 37/P. § A kincstár a támogatások
elszámolásának feldolgozása után, a jóváhagyott és
az előző évi ténylegesen igénybe vett támogatásokról
a tárgyévet követő év július 20-áig adatszolgáltatást
nyújt a miniszter és az államháztartásért felelős meghatározott határnapig megküldi a kincstár
miniszter részére az általuk meghatározott és a Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága számára a
kincstár részére június 1-jéig megküldött formában. nyilvántartásba vételéről szóló igazolást,
Az adatszolgáltatást intézményfenntartó-típusonkénti képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, a
bontásban kell elkészíteni, egyházi intézmények működési támogatással összefüggő valamennyi
esetében egyházanként is összesítve, továbbá fizetésiszámla-szerződésének hiteles másolatát,
országos, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím fizetési számla számát.
szerinti részletezéssel, megadva a fenntartó részére (6) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház,
kiutalt támogatások mértékét, a fenntartók, a illetve az erre megállapodás alapján jogosult
köznevelési intézmények, a feladatellátási helyek, az nyilvántartásba vett egyház, vagy bejegyzett egyház, a
alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók számát. működési támogatást köteles elkülönítetten
16/E. A működési támogatás nyilvántartani és a támogatás teljes összegét
közneveléssel összefüggő feladatokra fordítani.
Vhr. 37/Q. § (1) A működési támogatás
megállapítására, folyósítására, változás- 16/F. Az átlagbér alapú támogatás és a működési
bejelentésére, elszámolására, ellenőrzésére és a támogatás összesített egyenlegének rendezése
kincstár adatszolgáltatására a 37/A-37/P. §-nak az Vhr. 37/R. § (1) Az átlagbér alapú támogatás és a
átlagbér alapú támogatásra vonatkozó szabályait az e működési támogatás összesített egyenlegének
§-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. rendezése során előálló korrekció összegét az
(2) A működési támogatást Igazgatóság, bevett egyház esetén a kincstár
a) a nemzetiségi önkormányzat részére az Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a központi
Igazgatóság feladatonkénti bontásban, költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján
folyósítja.
b) az egyház részére az egyházi jogi személy
fenntartó székhelye szerinti Igazgatóság (2) A korrekcióra, illetve - ha a korrekció mértéke
adatszolgáltatása alapján a kincstár Budapesti és negatív - a korrekció megfizetésére a tárgyévben
Pest Megyei Igazgatósága feladatonkénti és egyházi működési támogatásban részesült bevett egyház
jogi személyek fenntartójakénti bontásban jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény
állapítja meg. fenntartását másik bevett egyházhoz tartozó fenntartó
vette át, a korrekcióra, illetve a korrekció
(3) A működési támogatást megállapító határozat a megfizetésére a köznevelési intézményt, tagintézményt,
támogatással összefüggésben tartalmazza a 37/F. § köznevelési alapfeladatot átvevő bevett egyház
(3) bekezdés b)-f) pontjában foglaltakat, és az jogosult, illetve köteles. Ha a köznevelési intézmény,
Igazgatóság által közölt adatok közül köznevelési tagintézmény működési engedélyét visszavonták, vagy
intézményenként az intézmény hivatalos nevét, OM ha a köznevelési intézményt, tagintézményt,
azonosítóját, a székhelyét, fenntartója nevét, köznevelési alapfeladatot nem egyházi jogi személy
alapfeladatonként a megállapított támogatási vette át, a korrekció időarányosan a jogosultság
összegeket és a gyermek-, tanulólétszámot. fennállásáig és a ráfordítás arányában folyósítható, a
(4) A nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház bevett egyház azonban - ha a korrekció mértéke
nyilvántartást vezet arról, hogy mely fenntartótól, negatív - köteles a korrekció megfizetésére.
milyen köznevelési intézményt, milyen feladatot, (3) A bevett egyház a korrekciót a központi
mennyi időre és hány fővel vett át. Az egyházi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben
nyilvántartás a belső egyházi jogi személy által átvett meghatározott időpontig köteles megfizetni.
köznevelési intézményeket is tartalmazza. A Késedelmes teljesítés esetén a visszafizetendő összeg
nyilvántartás részét képezi a köznevelési szerződés, után a 37/N. § (3) bekezdése szerinti mértékű
bevett egyház esetén az egyoldalú nyilatkozat is. Az késedelmi kamatot kell felszámolni, és korrekciót a
Igazgatóság és a kincstár Budapesti és Pest Megyei késedelmi kamattal együtt a fizetési határidő lejártát
Igazgatósága a működési támogatás megállapítása, követően folyósítandó támogatásból le kell vonni. Ha
elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a a visszafizetendő támogatás és a késedelmi kamat
nyilvántartásban szereplő adatokat ellenőrzés együttes összege nem éri el az ezer forintot, azt nem
céljából. kell megfizetni.
(5) A működési támogatásra első alkalommal (4) A korrekcióból eredő visszafizetési kötelezettségre
jogosulttá váló bevett egyház, illetve az erre - a központi költségvetés végrehajtásáról szóló
megállapodás alapján jogosult nyilvántartásba vett törvény eltérő rendelkezése hiányában - fizetési
egyház, vagy bejegyzett egyház, ha nem tart fenn kedvezmény nem engedélyezhető.
köznevelési intézményt, a 37/C. § (1) bekezdésében
124
(4a) A korrekció eredményeként a bevett egyházat
megillető vagy terhelő összeget a kincstár Budapesti
és Pest Megyei Igazgatósága a bevett egyházi
fenntartó részére, a korrekcióval érintett évre
végleges döntéssel megállapított támogatás alapjául
szolgáló létszámadatok figyelembevétel számított
működési támogatás arányában hivatalból állapítja
meg.
(5) A korrekcióról elszámolást nem kell benyújtani.
16/G. A hit- és erkölcstanoktatás, valamint a
hittanoktatás támogatása
Vhr. 37/S. § (1) A hit- és erkölcstanoktatáshoz
kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás,
valamint a hittanoktatás átlagbér alapú
támogatásának igénylésére, megállapítására,
folyósítására, változás-bejelentésére, elszámolására,
ellenőrzésére és a kincstári adatszolgáltatásra a 37/A-
37/P. §-nak az átlagbér alapú támogatásra vonatkozó
szabályait kell alkalmazni az e §-ban meghatározott
eltérésekkel.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) A hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók
tárgyév október 1-jei becsült létszáma módosítása
miatt a bevett egyház a támogatásra vonatkozó
pótigényét vagy lemondását október 31-éig nyújthatja
be.
(4) A (2) bekezdésben foglalt igénylés alapján
a) január-augusztus hónapokra a tárgyévet megelőző
év október 1-jei ténylétszám szerint 8/12 arányban,
b) szeptember-december hónapokra a tárgyév
október 1-jei becsült létszám alapján 4/12 arányban
állapítja meg az Igazgatóság a támogatást.
(5) - (6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A hit- és erkölcstanoktatás támogatására
vonatkozó kérelmet a bevett egyház a kincstár
Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságához nyújtja be.
(8) A bevett egyház a hit- és erkölcstanoktatás
megszüntetésére, szüneteltetésére vonatkozó
döntéséről és a megszüntetés, szüneteltetés tervezett
kezdő időpontjáról a döntést követő nyolc napon belül
értesíti a kincstár Budapesti és Pest Megyei
Igazgatóságát és az állami iskola fenntartóját.
(9) Az állami iskola fenntartója a hit- és
erkölcstanoktatás megtartását igazoló nyilatkozatát
január 15-éig, a (8) bekezdés szerinti esetben a
megszüntetéstől, szüneteltetéstől számított 15 napon
belül az érintett iskolák szerinti bontásban küldi meg
a bevett egyháznak. A nyilatkozat tartalmazza az
érintett iskola hivatalos nevét, OM azonosítóját, az
oktatásban részt vett tanulók számát feladatellátási
hely, évfolyamonkénti és csoportonkénti bontásban és
125
a ténylegesen megtartott hit- és erkölcstanórák
számát.
(10) (Hatályon kívül helyezve.)
(11) A hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó
támogatás igénylésekor és az elszámolásakor nem kell
alkalmazni a 37/B. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározottakat, továbbá a bevett egyház nem
kötelezhető a hit- és erkölcstanoktatásban résztvevő
tanulók oktatási azonosító számának megadására.
IV. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HATÓSÁGI
ELLENŐRZÉSÉNEK TÁRGYKÖREI
Vhr. 38. § (1) Az eljáró hatóság a köznevelési
intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
a) az egyenlő bánásmód követelményére,
b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok
ellátására,
c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és
tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre,
d) a tanulmányok alatti és az állami vizsgák
megszervezésére, lebonyolítására,
e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi
nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések
meglétére,
g) a köznevelés ingyenességére, a tankönyvek és más
tanulói felszerelések biztosítására
h) a tanulói fegyelmi eljárás megszervezésére,
lefolytatására, a döntéshozatalra
vonatkozó rendelkezések megtartását.
(2) Az illetékes kormányhivatal a hatósági ellenőrzési
feladatait - a 26. § (1)-(3) bekezdésében
meghatározottakra figyelemmel - a miniszter által
jóváhagyott munkaterv alapján rendszeresen végzi.
IV/A. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI FELADATOKAT ELLÁTÓ
HATÓSÁGOK
Vhr. 38/A. § (1) A Kormány a kormányhivatalt jelöli
ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3)
és (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1)
és (5) bekezdésében, 34. §-ában, 38. § (7)
bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 58. § (5)
bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2), (6) és
(7) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84.
§ (6) bekezdésében, 93. §-ában a köznevelési
feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági
és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével
összefüggésben a felügyeleti szerv számára a központi
államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi
XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.)
meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.
Vhr. 38/B. § Az Nkt. 8. § (2) bekezdése és 45. § (8)
bekezdése szerinti felmentést engedélyező szerv a
fővárosi és megyei kormányhivatal általános
illetékességgel eljáró járási hivatala.
V. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
16/H. Az egyházi, magán és nemzetiségi
önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények
nyilvántartásba vételével és működési engedély
kiadásával kapcsolatos eljárási szabályok
Vhr. 39. § (1) Ha a köznevelési intézmény székhelye
megváltozik, az Nkt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a
kormányhivatal illetékessége is megváltozik. Az
ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény
létrejöttének időpontját nem érinti.
(2) Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati
fenntartású köznevelési intézmények működéséhez
szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény
nyilvántartásba vételét vagy annak módosítását
követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
(3) Ha a köznevelési intézménynek a székhelyén kívül
telephelye is van, a telephelyre az Nkt. 23. §-a szerint esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó
működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint
illetékes kormányhivatal a kérelem benyújtásáról 8
napon belül értesíti az intézmény székhelye szerint
illetékes kormányhivatalt. A telephelyre vonatkozó
működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely
szerint illetékes kormányhivatal bírálja el. A
véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a
székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, amely a
működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési
engedélyre tekintettel egységes döntésbe foglalja.
(4) A telephely szerint illetékes kormányhivatal
gyakorolja a fenntartó, valamint az intézmény
működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével
kapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a
nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a
székhely szerinti kormányhivatal intézkedik.
(5) Új iskola indítása esetén, valamint - a fenntartói
jog átadása kivételével - az Nkt. 84. § (7) bekezdése
szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a
megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó
munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június
20-ig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz
126
az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges
engedély iránti kérelmet. A kérelem benyújtására
meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.
Vhr. 40. § (1) Az eljáró hatóság az egyházi, magán
és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású
köznevelési intézmény működési engedélyének
kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja,
hogy a köznevelési intézmény működéséhez
rendelkezésre állnak vagy felmenő rendszerben
megteremthetőek a személyi, tárgyi, munkavédelmi,
tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek, és
azok biztosítják-e a nevelő, oktató munka, vagy a
pedagógiai-szakmai szolgáltatás és pedagógiai
szakszolgálati feladat folyamatos, hosszú távú,
biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.
(2) Az eljáró hatóság határozatában feltünteti
a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,
b) a köznevelési intézmény nevét, típusát, működő
intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát,
székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,
c) feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési
alapfeladatokat jogszabály szerinti megnevezéssel,
valamint alapfeladatonként és munkarendenként azt a
legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet
köznevelési, valamint a pedagógiai szakszolgálati
intézmény fogadni képes,
d) iskola esetén az oktatás munkarendjét,
e) köznevelési intézmény esetében a
gyermekétkeztetés ellátásának módját,
f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása
fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos
nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
szerinti meghatározását,
g) szakgimnázium esetén feladatellátási helyenként és
munkarendenként a programkövetelményben
meghatározottak szerint a szakmai képzés
megnevezését és azonosító számát, szakiskola esetén
feladatellátási helyenként és munkarendenként a
szakma megnevezését, a hozzá kapcsolódó
szakmairányt, a szakmajegyzékben meghatározott
azonosító számot, a szakma szintjét, valamint azt,
hogy a szakmai oktatás megszervezéséhez iskolai
tanműhely rendelkezésre áll-e,
h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási
helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok
megnevezését, valamint művészeti áganként azt a
legmagasabb tanulólétszámot, amelyet az alapfokú
művészeti iskola fogadni képes,
i) a köznevelési intézmény gazdálkodásának módját,
 j) nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai
nevelés-oktatás esetén a nemzetiség óvodai
nevelésének irányelve és a Nemzetiség iskolai
oktatásának irányelvében meghatározott óvodai
nevelési formát, iskolai oktatási formát.
(3) Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a
köznevelési intézmény székhelye vagy telephelye
másik köznevelési intézmény által használt épületben
legyen, az engedélyezési eljárásban
a) be kell szerezni az épületet átadó intézmény
fenntartójának, továbbá, ha nem a fenntartó az épület
tulajdonosa vagy vagyonkezelői jogának jogosultja,
akkor a tulajdonos vagy a vagyonkezelői jog
gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát,
b) meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért
tevékenységre az adott épület használatba vételi
engedélye kiterjed-e,
c) meg kell vizsgálni, hogy az épület
befogadóképessége alapján biztosított-e a köznevelési
intézmények együttes zavartalan működése, és
d) a köznevelési intézmények esetében meg kell
vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény
alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) A kormányhivatal az Nkt. 21. § (8) bekezdésében
foglaltakon túl a köznevelési intézményt törli a
nyilvántartásból, ha elutasítja a működési engedély
kiadását.
(6) Az eljáró hatóság a köznevelési intézmény
nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról,
illetve a kormányhivatal által vezetett
nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül
értesítést küld a KIR számára, továbbá értesíti a
költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.
Vhr. 41. § (1) A működési engedély iránti
kérelemnek intézmény-specifikusan tartalmaznia kell:
1. az alapító nevét, székhelyét, értesítési címét,
2. a fenntartó nevét, székhelyét, értesítési címét,
3. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, az
intézmény típusát, székhelyét,
4. a köznevelési intézmény székhelyére és minden
telephelyére vonatkozóan külön-külön
4.1. az ott ellátott alapfeladatokat,
4.2. amennyiben nem a fenntartó az épület
tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog
időtartamának kezdő és befejező dátumát,
4.3. a köznevelésialapfeladat-ellátás megkezdésének
tervezett dátumát,
4.4. az épületbe felvehető maximális gyermek- és
tanulólétszámot,
4.5. a tantermek számát,
127
4.6. a tantermek alapterületét,
4.7. a tervezett évfolyamok felsorolását,
4.8. az óvodai csoportszobák számát,
4.9. az óvodai csoportszobák alapterületét,
4.10. a tervezett óvodai csoportok számát,
4.11. az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és a
zárás időpontját,
4.12. szakgimnázium és szakiskola esetén a 40. § (2)
bekezdés g) pontjában meghatározottakat,
4.13. alapfeladatonként és munkarendenként a
legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot,
4.14. pedagógiai szakszolgálati feladatonként az
ellátható maximális gyermek-, tanulólétszámot,
továbbá a feladatok ellátását biztosító helyiségek
számát, alapterületét,
4.15. nevelési-oktatási intézmény esetében a
gyermekétkeztetés ellátásának módját.
(2) A működési engedély iránti kérelemhez csatolni
kell
a) a köznevelési intézmény pedagógiai programját,
b) pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében a
miniszter szándéknyilatkozatát a pedagógiai
szakszolgálati tevékenységre irányuló köznevelési
szerződés megkötéséről,
c) a fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai
ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott
helyiségek feletti rendelkezési jog a köznevelési
intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre,
tanítási évre biztosított (megállapodás, hozzájáruló
nyilatkozat),
d) annak igazolását, hogy a helyiségek a köznevelési
intézmény feladatainak ellátására alkalmasak,
e) (Hatályon kívül helyezve.)
f) a székhelyre és valamennyi telephelyre
vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét
igazoló tételes jegyzéket a kötelező (minimális)
helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a kötelező
(minimális) felszerelési jegyzékben meghatározottak
szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a
gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló
helyiségeket , valamint a fenntartó nyilatkozatát arról,
hogy a működés megkezdéséhez, a munkához
szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi
feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan
megteremthetők, felmenő rendszerben történő
oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések
beszerzésének ütemtervét,
g) a székhelyre és valamennyi telephelyre
vonatkozóan külön-külön az óvodai nevelésben, az
iskolai nevelésben-oktatásban, a pedagógiai szakmai
szolgáltatást nyújtó intézményben és a pedagógiai
szakszolgálati intézményben foglalkoztatott
pedagógusok, pedagógiai előadók, pedagógiai
szakértők, óraadók listáját, feltüntetve a nevüket,
végzettségüket és szakképzettségüket, iskola esetén
tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus,a
pedagógiai előadó, a pedagógiai szakértő munkakör
betöltésére jogosító végzettséget és szakképzettséget
tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevélszámát, a
tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges
többi alkalmazott nevét, végzettségét
szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját
időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról,
hogy a működés megkezdéséhez, a munkához
szükséges, jogszabályban meghatározott személyi
feltételek biztosítottak,
h) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához
ha) a köznevelési intézmény egészére vonatkozóan a
székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan
együttesen részletes kimutatást arról, hogy az
intézmény tevékenységét milyen forrásokból
finanszírozzák, a források között feltüntetve a
feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a
befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a
tervezett bevételi forrásokat,
hb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló
költségvetést, amely tartalmazza a működéshez
szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök
beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások
összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét,
annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit,
valamint
hc) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok
ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.
16/I. A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézség megállapításával,
illetve a szakértői véleményben foglaltakkal
összefüggő eljárási szabályok
Vhr. 42. § (1) Az illetékes tankerületi központ
közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a
sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a
szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.
(2) Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért
egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a
szakértői bizottság eljárásával.
(3) Az eljárás megindítását köteles kérni
a) a nevelési-oktatási, a szakképző, a gyermekjóléti,
gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a
gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat
szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem
írja alá,
b) a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a
szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem
jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem
működik közre, illetve a szakértői véleményben
foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,
c) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a
szakértői bizottság eljárásában megszegték a
vizsgálat eljárási szabályait,
d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a
gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt
és
nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be.
és
(4) Az eljárásra az a tankerületi központ illetékes,
amelynek a működési területén a gyermek, tanuló
lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem
állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye
található.
(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti
vagy tartós nevelésbe vette a tankerületi központ
illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza
meg.
(6) A tankerületi központ az eljárása megindításáról
nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A
tankerületi központ az (1) bekezdés szerinti döntés egy
példányát a döntés véglegessé válását követő nyolc
napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási
intézménynek és a szakértői bizottságnak.
Vhr. 43. § (1) A szakértői vizsgálaton való
részvételre kötelező döntés rendelkező részének
tartalmaznia kell:
a) a szakértői bizottság megkeresését szakértői
vizsgálat elvégzésére,
b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői
bizottság által megadott időpontban és helyen
szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg és a
szakértői vizsgálatban működjön közre,
c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői
vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt
tarthat, továbbá a szülő tájékoztatását a szakértői
vizsgálatra utazás költségei megtérítésének módjáról.
(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt
elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettség
kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat
rendelkező részének tartalmaznia kell:
a) óvodába, illetve iskolába járó gyermek esetén a
nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,
b) az óvoda megkeresését a gyermek felvétele
céljából,
c) az iskola, a kollégium megkeresését a gyermek,
tanuló felvétele céljából,
d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,
e) a tankötelezettség teljesítési módjának a
meghatározását,
f) az iskolai, óvodai fejlesztések javasolt heti
óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében
128
javasolt szolgáltatásokat, továbbá annak
megjelenítését, ha a gyermek a tankötelezettségét
kizárólag egyéni munkarendben teljesítheti,
g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek,
tanuló fejlődését a szakértői bizottság hivatalból
megvizsgálja.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) A tankerületi központ eljárásában szakértőként - a
tankerületi központ kirendelése alapján - az ELTE
Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat (a
továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat) vagy az a
szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett
szakértői véleményt kiállította.
(5) Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a
szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott
szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett
szakértői vélemény elkészítésében részt vett.
Vhr. 44. § (1) A 42. §-ban és 43. §-ban foglaltaktól
eltérően az EMMI rendelet szerinti szakértői
bizottságként eljáró Gyakorló Szakszolgálat szakértői
véleményében foglaltakkal és eljárásával
kapcsolatban a (2)-(4) bekezdés rendelkezései
alkalmazandóak.
(2) Az eljárást az a kormányhivatal folytatja le,
amelynek a működési területén a Gyakorló
Szakszolgálat vizsgálatát kezdeményező személy
lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem
állapítható meg, tartózkodási helye található.
(3) A kormányhivatal az eljárása megindításáról
nyolc napon belül értesíti a Gyakorló Szakszolgálatot.
(4) A kormányhivatal eljárásában diagnosztikai
kérdésekben szakértőként - a kormányhivatal
kirendelése alapján - a Gyakorló Szakszolgálat jár el
azzal, hogy az eljárásban nem vehet részt az a
szakértő, aki a Gyakorló Szakszolgálat részéről az
eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésében
részt vett.
V/A. FEJEZET
A TANKÖTELEZETTSÉG MEGKEZDÉSE ALÓLI
FELMENTÉSSEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI
ELJÁRÁSOK
Vhr. 44/A. §
(1) A (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel a
tankötelezettség megkezdése alóli felmentéssel
kapcsolatos hatósági eljárásban a Hivatal általi
kirendelés esetén szakértőként az EMMI rendelet Vhr. 44/D. § (1) A szaktanácsadói névjegyzékbe
szerinti azon járási szakértői bizottság jár el, történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell az
amelynek a működési területén a gyermek lakóhelye, Nkt. 3. mellékletében meghatározott végzettséget és
ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a szakképzettséget és a pedagógus szakvizsga
gyermek tartózkodási helye található, vagy amelynek követelményeinek teljesítését igazoló oklevél számát,
a területén a gyermek intézményes ellátásban keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar)
részesül. megnevezését,
129
(2) Ha a kérelem benyújtását megelőzően
megállapításra került a sajátos nevelési igény ténye,
akkor a hatósági eljárásban szakértőként az EMMI
rendelet szerinti azon megyei szakértői bizottság jár
el, amelynek a működési területén a gyermek
lakóhelye, ennek hiányában vagy ha az nem
állapítható meg, a gyermek tartózkodási helye
található, vagy amelynek a területén a gyermek
intézményes ellátásban részesül.
(3) A hatósági eljárásban szakértőként az az EMMI
rendelet szerinti mozgásszervi, érzékszervi (látási,
hallási), illetve beszédfogyatékosság megállapítására
jogosult szakértői bizottság jár el, amely a sajátos
nevelési igény tényét a kérelem benyújtását
megelőzően megállapította.
Vhr. 44/B. §
(1) A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést
a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem
megérkezését követő naptól számított öt napon belül
meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői vizsgálat
időpontját a szakértői bizottság a vizsgálat
kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését
követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra
tűzi ki.
(2) Ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában
önhibájából nem jelenik meg, további vizsgálati
időpont biztosításának mellőzésével a szakértői
bizottság a vizsgálat elmaradásáról és annak okáról
értesíti a Hivatalt.
(3) Ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában
önhibáján kívül nem jelenik meg, további egy
alkalommal kell számára vizsgálati időpontot
biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő
naptól számított öt napon belüli időpontra.
(4) A szakértőként kirendelt szakértői bizottság
szakértői véleményét a Hivatal eljárásának
megindításától számított 30 napon belül megküldi a
Hivatalnak.
Vhr. 44/C. §
(Hatályon kívül helyezve.)
V/B. FEJEZET
A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ
TÖRVÉNY SZERINTI EGYES
NYILVÁNTARTÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ
BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK
a végzettség, szakképzettség
megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási a) a 44/E. § (2) bekezdés a)-d) pontjában
intézményben szerzett oklevél esetén a meghatározottakat,
Magyarországon megszerezhető oklevéllel való b) részletes szakmai önéletrajzot,
egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát. c) a publikációk jegyzékét,
(2) A kérelemhez csatolni kell a munkáltató által d) a szakterület elismert képviselőjeként kapott
kiállított igazolást a tíz év gyakorlati idő meglétéről, szakmai díjak, címek, kitüntetések jegyzékét,
nyugdíjas kérelmező esetén, az utolsó munkáltató
vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt e) a kérelmet benyújtó szakmai tevékenységét
munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, tartalmazó - legalább két - szakmai ajánlást.
ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolást. (3) A kérelem a Hivatal által rendszeresített
Vhr. 44/E. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe adatlapon nyújtható be.
történő felvételhez a bejelentésnek tartalmaznia kell Vhr. 44/G. § Az Országos érettségi vizsgaelnöki
az Nkt. 82. § (2) bekezdésében a szakértői tevékenység névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemhez
folytatásának feltételeként előírt adatokon kívül a csatolni kell
végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél
számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar)
megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezését, a végzettség, szakképzettség
megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási megnevezésével,
intézményben szerzett oklevél esetén a b) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év
Magyarországon megszerezhető oklevéllel való pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző
egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben töltött
kell tartalmaznia. gyakorlati idő meglétéről,
(2) A bejelentéshez csatolni kell: c) a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges
a) a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év szakmai felkészítésben, továbbképzésen történő
gyakorlati idő meglétéről, nyugdíjas bejelentő esetén részvétel igazolását.
a gyakorlati időnek az utolsó munkáltató vagy annak
jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén V/C. FEJEZET
a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI
hitelt érdemlő igazolást, TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT
b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló INTEGRÁLT NYOMON KÖVETŐ RENDSZER
készpénz átutalási megbízás másolatát, amennyiben a MŰKÖDTETÉSE, AZ INFORMÁCIÓS
befizetés elektronikusan történt, az összeg átutalását RENDSZER RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ
igazoló bankkivonatot, ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE
c) az esélyegyenlőségi szakterület megjelölése esetén Vhr. 44/H. § (1) Az integrált nyomon követő
az esélyegyenlőségi szakterületen szervezett rendszerbe (a továbbiakban: INYR) való
továbbképzésen való részvételt igazoló oklevelek, adatrögzítéssel történő adatszolgáltatás a Hivatal
bizonyítványok, tanúsítványok másolatát, által e célból kialakított, központi szerverén
d) nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület esetén működtetett, webes kezelőfelületen történő
nemzetiségi nevelési-oktatási intézményben szerzett tíz adatrögzítéssel valósul meg.
év gyakorlati idő meglétéről szóló, munkáltató által (2) A Hivatal az Onytv. 2. melléklet 1.1. pont b)
kiállított igazolást. pontjában meghatározott adatokat a pedagógiai
Vhr. 44/F. § (1) Az Országos szakértői névjegyzékbe szakszolgálati intézmények megkeresésére interfész
történő, az Nkt. 82. § (2) bekezdés szerinti kapcsolaton, biztonságos csatornán keresztül
engedélyezési eljárás megindításához a kérelemnek megküldi az INYR részére.
tartalmaznia kell az Nkt.-ban előírt végzettséget és (3) Az INYR-be történő adatszolgáltatásért, valamint
szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a a szolgáltatott adatok hitelességéért a pedagógiai
kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül
végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a ellátó munkatársa felel.
nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett (4) A Hivatal az INYR működtetése során biztosítja,
oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető hogy jogosulatlan személyek az INYR-ben szereplő
oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló adatokhoz ne férjenek hozzá.
határozat számát.
(5) A Hivatal a központi szerverén folyamatosan
(2) A kérelemhez csatolni kell: naplózza az INYR-rel kapcsolatos nyilvántartási,
130
adatrögzítési eseményeket, az adatkezeléssel nem járó
adatlekérdezéseket, valamint gondoskodik ezek
visszakereshetőségéről.
44/I. § (1) Az adatok INYR-ben történő rögzítése a
pedagógiai szakszolgálati ellátás része.
(2) Az adatrögzítésért felelős munkatárs részére az
INYR-be történő belépéshez a Hivatal belépési
azonosítót képez, amelyet az intézményvezető útján
megküld az érintett részére.
(3) A pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője
haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az
adatrögzítésre jogosult munkatárs adataiban változás
következett be, vagy a pedagógiai szakszolgálati
intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnt.
V/D. FEJEZET
A TÁMOGATÓ RENDSZER
Vhr. 44/J. § (1) A támogató rendszer nevelési-
oktatási intézményenként, telephelyenként és
évfolyamonként az iskolai nevelés-oktatás ötödik-
tizenkettedik évfolyamán a lemorzsolódással
veszélyeztetett tanulók vonatkozásában a (2)
bekezdésben meghatározott statisztikai adatokat
tartalmazza.
(2) A statisztikai adatok magukban foglalják azon
lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók létszám
szerint összesített adatát, akik számára pedagógiai
támogatás indokolt az alábbi okokból:
a) tudásuknak a tanév végi vagy félévi értékelésekor
és minősítésekor az egy tizedesjegyig számított
tanulmányi átlageredmény a magatartás és szorgalom
értékelését, minősítését nem beleszámítva nem éri el a
közepes (3) szintet ha az alapfokú nevelés-oktatásban
vesznek részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a
középfokú nevelés-oktatásban vesznek részt, vagy egy
félév alatt vagy a megelőző tanévhez képest legalább
1,1 mértékű romlást mutat;
b) félévkor vagy a tanítási év végén tudásuk
értékelésekor és minősítésekor egy vagy több
tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kaptak;
c) félévkor vagy a tanítási év végén a magatartás
minősítésekor rossz (2) minősítést kaptak;
d) félévkor vagy a tanítási év végén a szorgalom
minősítésekor hanyag (2) minősítést kaptak;
e) évismétlésre kötelezettek;
f) a 26/A. § (2) bekezdésében foglalt
adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva 50 tanítási
órát és egyéb foglalkozást elérő igazolatlan
hiányzással rendelkeznek;
g) szülői kérésre egyéni munkarenddel rendelkező
tanulók vagy akiknek szülői kérésre az egyéni
munkarend megállapítása folyamatban van;
131
h) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
szerint menekültek, oltalmazottak, menedékesek;
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) szerint veszélyeztetettnek
minősülnek;
j) a Gyvt. szerint ideiglenes hatállyal elhelyezettek
vagy nevelésbe vettek vagy
k) az alábbi feltételek közül legalább kettő fennáll:
ka) a 26/A. § (2) bekezdésében foglalt
adatszolgáltatási időszakra vonatkoztatva a 100
tanítási órát és egyéb foglalkozást elérő igazolt
mulasztással rendelkeznek,
kb) kiemelt figyelmet igénylő tanulók a kiemelten
tehetséges tanulók kivételével,
kc) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülnek,
kd) általános iskolai nevelés-oktatásban vesznek részt,
és betöltötték a tizenhatodik életévüket,
ke) a középfokú nevelés-oktatásba tizenhatodik
életévük betöltését követően léptek be.
(3) A (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti esetekben a
tantárgyat is meg kell adni.
V/E. FEJEZET
TÖBBCÉLÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYRE
VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
Vhr. 44/K. § A többcélú köznevelési intézményre,
alkalmazottaira és tanulóira az Nkt. rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal, hogy a többcélú köznevelési
intézmény által ellátott, nem köznevelési alapfeladat
tekintetében az alapfeladatot szabályozó
jogszabálynak kizárólag az alapfeladat megszervezése
szakmai tartalmát és annak oktatásához szükséges
végzettségi, képesítési és munkaköri követelményeket
meghatározó rendelkezéseit kell alkalmazni.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatályba léptető rendelkezések
Vhr. 45. § (1) Ez a rendelet - (2) és (3) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - 2012. szeptember 1-jén
lép hatályba.
(2) - (4) (Hatályon kívül helyezve.)
18. Átmeneti rendelkezések
46. § (Hatályon kívül helyezve.)
47. § (1) (Hatályon kívül helyezve.)
(2) A 33. § (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja
szerinti egyéb foglalkozás alatt a 2012/2013-as
tanévben a napközis és tanulószobai foglalkozások
megszervezését is érteni kell.
(3) Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
szóló 2012. évi CCIV. törvény 35. § (2) bekezdésében
meghatározott feladat megvalósítása érdekében a nem
állami köznevelési intézmény fenntartója köznevelési
intézményenként, ezen belül foglalkoztatottanként a
köznevelési alapfeladatban közreműködő
foglalkoztatottakról, köznevelési alapfeladatonkénti
bontásban 2013. március 20-ig közli a KIR honlapján
keresztül
a) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
alkalmazottak, a pedagógusok, pedagógiai előadók,
pedagógiai szakértők 2013. január havi illetményét,
munkabérét és ezek járulékait, továbbá a
munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű
rendszeres vagy jogszabály által előírt kötelező egyéb
kifizetést,
b) az óraadók január havi díját,
c) annak tényét, ha az alkalmazott vezető beosztású
vagy nyugdíjas,
d) a heti munkaidő mértékét,
e) az alkalmazott besorolásának alapjául szolgáló
fizetési osztályt és fokozatot, tudományos fokozatát,
f) a foglalkoztatás időtartamát, határozott idejű
jogviszony esetén a jogviszony végét,
g) a tartós távollét végét,
h) azt a jellemző köznevelési alapfeladatot, amelyben
az alkalmazott közreműködik.
48. § (1) - (3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) E rendelet a hatálybalépése előtt kiadott OM
azonosító és oktatási azonosító szám érvényességét
nem érinti.
49. § Ha a helyettesítési rendszerbe felvételét kérő
személy - törvényi rendelkezés hiányában - nem
rendelkezik oktatási azonosító számmal, az oktatási
azonosító szám helyett a 31. § (2) bekezdése szerinti
kérelemben közölni kell annak a köznevelési
intézmény OM azonosítóját és a foglalkoztatásának
132
idejét, ahol pedagógus-munkakörben vagy óraadóként
foglalkoztatták.
50. § - 51. § (Hatályon kívül helyezve.)
19.
52. § - 52. § (Hatályon kívül helyezve.)
53. § E rendeletnek a fővárosi és megyei
kormányhivatalok működésével összefüggő egyes
kormányrendeletek módosításáról szóló 52/2017. (III.
20.) Korm. rendelettel megállapított 38/A. § (2)
bekezdése hatálybalépése előtt megkezdett és a
hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő
eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos
rendelkezések szerint kell befejezni.
54. § E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi)
hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes
kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017.
(VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 38/A. (1)
bekezdés a) és b) pontjának hatálybalépése előtt
megkezdett és a hatálybalépése időpontjában
folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30.
napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.
55. § - 57. § (Hatályon kívül helyezve.)
1. – 8. melléklet a 229/2012. (VIII. 28.) Korm.
rendelethez
(Hatályon kívül helyezve.)

2.3. A nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)
EMMI rendelet (R.) az utolsó, 2021.
szeptember 1. napjától hatályos
módosításokkal egységes szerkezetben
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
94. § (1) bekezdés a)-b), e)-j), m), p), s)-t) pontjában
kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek,
valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva - a szakképzést érintő
kérdések tekintetében az egyes miniszterek, valamint a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet
73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében, a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
94. § (1) bekezdés h) pontja szerinti egyes
szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási
díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet
73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében
eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a
következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
R. 1. § A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet
nélkül - kiterjed
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.
törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a)-j)
pontjában foglalt nevelési-oktatási intézményekre,
b) a nevelési-oktatási intézménybe felvett
gyermekekre, tanulókra,
c) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az
óraadókra, valamint a nevelési-oktatási intézményben
nem pedagógus-munkakört betöltőkre (a
továbbiakban együtt: alkalmazottak),
d) a gyermekek, tanulók szüleire, törvényes
képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),
e) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a
továbbiakban: kormányhivatal),
133
f) az oktatásért felelős miniszter köznevelési
feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt
központi hivatalára (a továbbiakban: hivatal),
g) a köznevelési intézmények intézményfenntartóira,
h) a pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott
szakértői bizottsági tevékenységre,
i) a névhasználatra vonatkozó rendelkezések
tekintetében a pedagógiai szakszolgálati
intézményekre, a pedagógiai-szakmai szolgáltató
intézményekre és a többcélú köznevelési
intézményekre is.
j) az Nkt. 93/A. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott természetes és jogi személyekre.
2. Az iskolai évfolyamok számozása
R. 2. § (1) Az iskolai évfolyamok számozása - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános
iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai
tanulmányok utolsó évfolyamáig, a kiegészítő
nemzetiségi nyelvoktatás feladatait ellátó iskola első
évfolyamától és az alapfokú művészeti iskolában az
első alapfokú évfolyamtól folyamatos.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) (Hatályon kívül helyezve.)
b) a nyelvi előkészítő évfolyammal szervezett nevelés-
oktatás évfolyamának nyolc évfolyamos gimnázium
esetében 5/Ny, hat évfolyamos gimnázium esetében
7/Ny, egyéb esetben 9/Ny,
c) a két tanítási nyelvű középiskola által szervezett
nevelés-oktatás előkészítő évfolyamának esetében
9/Kny,
d) a nemzetiségi nevelés-oktatást folytató középiskola
nemzetiségi előkészítő évfolyamának nyolc évfolyamos
gimnázium esetén 5/N, hat évfolyamos gimnázium
esetén7/N, egyéb esetben 9/N
e) az Arany János Tehetséggondozó Program
előkészítő évfolyamának 9/AJTP,
f) az Arany János Kollégiumi Program előkészítő
évfolyamának 9/AJKP
g) az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-
oktató munkáját ellátó szakiskolák kötelező előkészítő
évfolyamának 9/E,
h) a kizárólag érettségit követő szakmai nevelést-
oktatást folytató szakgimnáziumi - kerettantervben
foglalt követelmények szerinti - 13-14. évfolyamnak
Ksz/13, Ksz/14
az elnevezése.
II. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ
 DOKUMENTUMOK TARTALMÁRA,
ELKÉSZÍTÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. A munkaterv
R. 3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi
munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év,
valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét.
Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a
fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék,
az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet,
közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő
programokat illetően az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés
nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés
folytatójának véleményét is.
(2) Az óvodai nevelési év helyi rendjében, valamint az
iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell
meghatározni
a) az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai
tanítás nélküli munkanapok időpontját,
felhasználását,
b) az iskolai szünetek időtartamát,
c) az iskolában a nemzetünk szabadságtörekvéseit
tükröző, továbbá nemzeti múltunk mártírjainak
emlékét, példáját őrző, az aradi vértanúk (október 6.),
a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február
25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti
Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az
október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola
hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb
emléknapok, megemlékezések időpontját,
d) az óvodai, az iskolai, a kollégiumi élethez
kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,
e) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek,
szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,
f) az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai
célú óvodai, iskolai nyílt nap tervezett időpontját,
g) az alapfokú művészeti iskola és kollégium
kivételével a tanulók fizikai állapotát felmérő
vizsgálat időpontját,
h) minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek
ítélt kérdést.
i) az iskolai kórus időpontjait, amely foglalkozás
ideje alatt más tanórán kívüli tevékenység a
kórustagok számára nem folytatható.
j) az iskolai sportkör szakmai programját,
k) az általános iskolák 1-8. évfolyamán, a tanítási év
során tervezett színházi, tánc- és cirkuszi előadások,
komolyzenei hangversenyek, valamint az őshonos
állatok bemutatóhelyei látogatásának előre tervezhető
időszakát.
134
(2a) Az iskola munkatervében kell meghatározni
azoknak a tanulmányi versenyeknek az időpontját,
amelyekben az iskola a tanulóival részt kíván venni.
Ha a tanulmányi versenyt a munkaterv elfogadásakor
még nem hirdették meg, az iskola a felkészítést a
munkatervben való feltüntetés nélkül is elvégezheti.
Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, ahhoz a
fenntartó egyetértése szükséges.
(2b) Az iskolai nevelés-oktatás mellett
a) az Nkt. 6. §-a szerinti érettségi vizsga,
b) az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti
országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások
keretében szervezett tanulmányi versenyek,
c) az Nkt. 80. §-a szerinti országos mérés,
d) a 29. § (1) bekezdése alapján a középfokú iskolába
történő felvételi eljárás keretében a központilag
kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett
írásbeli vizsga,
e) a 183. § alapján szervezett országos tanulmányi
versenyek
a kerettantervek végrehajtását szolgálják. Az a)-e)
pont szerinti események tartalmi követelményeinek
alapja az adott évfolyamokra vonatkozó kerettantervi,
közműveltségi tartalom.
(3) Az iskolai tanítás nélküli munkanapok
időpontjáról az iskola a vele tanulói jogviszonyban
álló tanulók elhelyezését biztosító kollégiumot, a
gyakorlati képzés folytatóját és szervezőjét, valamint a
vele kapcsolatban álló alapfokú művészeti iskolát
tájékoztatja. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli
munkanapokkal összhangban az adott iskolával
tanulói jogviszonyban álló tanulók vonatkozásában
kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.
(4) Az iskola és a vele tanulói jogviszonyban álló
tanulók elhelyezését biztosító kollégium kölcsönösen
tájékoztatja egymást a tanév elfogadott helyi
rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot
tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot,
a gyakorlati képzés folytatóit és szervezőit lehetőség
szerint legalább hét nappal korábban írásban
tájékoztatni kell.
(5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a
kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy
nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot
nem haladhatja meg. Az iskolában a tanév rendjéről
szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás
nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli
munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó
egyetértésével megnövelheti abban az esetben, ha az
iskola az Nkt. 30. § (2)-(3) bekezdéseiben
meghatározottak megtartásával az ehhez szükséges
időt megteremti.
(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, az iskolai k) a szakmai munkaközösségek együttműködését,
tanítás nélküli munkanapon és a kollégiumi kapcsolattartásának rendjét, részvételét a
foglalkozás nélküli munkanapon - a szülő igénye pedagógusok munkájának segítésében,
esetén - az óvoda, az iskola és a kollégium ellátja a l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a
gyermek vagy kiskorú tanuló felügyeletét. rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, m) az intézményi védő, óvó előírásokat,
hogy a szülők - a házirendben meghatározottak
n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges
szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása
teendőket,
nélkül behozhassák és hazavihessék. Az óvoda nyári
zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a o) annak meghatározását, hogy hol, milyen
nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai
zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. programról,
p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet,
4. A szervezeti és működési szabályzat közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza
R. 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti fel,
és működési szabályzatában (a továbbiakban: q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval
SZMSZ) kell meghatározni szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást
a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval
tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás
nevelési-oktatási intézményben való részletes szabályait,
benntartózkodásának rendjét, r) az elektronikus úton előállított papíralapú
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, nyomtatványok hitelesítésének rendjét,
c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt
akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási dokumentumok kezelési rendjét,
intézménnyel, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott
d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, feladat- és hatásköröket, munkakörileírás-mintákat,
intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását
intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási
e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti intézmény működésével összefüggő minden olyan
kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján
közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet
képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti szabályozni.
kapcsolattartás rendjét, (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben
f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes foglaltakon kívül
akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a időkereteit,
kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az b) a felnőttoktatás formáit,
óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség
c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az
közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és
h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges
átruházására, továbbá a feladatok ellátásával feltételeket (helyiségek, berendezések használata,
megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, költségvetési támogatás biztosítása),
i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése
beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,
pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti e) szakiskola és szakgimnázium esetén a gyakorlati
szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást, képzést
folytatókkal és szervezőkkel való
illetve a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló kapcsolattartás formáit és rendjét,
egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi
szolgáltatóval való kapcsolattartást, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető
helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a
hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai,
kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét
tartalmazza.
135
(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon
kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag
támogatott nevelési-oktatási intézmények
mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval
együtt történő nevelésének, oktatásának segítését
szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját,
időkeretét.
(4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-
oktatási intézmény biztonságos működését garantáló
szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény
területén tartózkodó szülőknek, valamint az
intézménnyel kapcsolatban nem álló más
személyeknek.
(5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem
működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai,
kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell
beszerezni.
(6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az
általános művelődési központ SZMSZ-e tartalmazza a
működés közös szabályait és - intézményegységenként
külön-külön - az egyes intézményegységek működését
meghatározó előírásokat.
5. A házirend
R. 5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény
házirendjében kell szabályozni
a) a gyermek, tanuló távolmaradásának,
mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó
előírásokat,
b) az állami fenntartású nevelési-oktatási
intézmények kivételével a térítési díj, tandíj
befizetésére, visszafizetésére vonatkozó
rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított
termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó
díjazás szabályait,
c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás
megállapításának és felosztásának elveit, a nem
alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az
elosztás rendjét,
d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók
rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és
formáit,
f) a fegyelmező intézkedések formáit és
alkalmazásának elveit,
g) elektronikus napló használata esetén a szülő
részéről történő hozzáférés módját,
h) a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az
osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét.
i) a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.
136
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a
kollégium házirendje állapítja meg
a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek,
valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet
időtartamát, a csengetési rendet,
b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,
c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi
foglalkozások rendjét,
d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak
módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,
e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon
kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,
f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési
tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó
területek használatának rendjét, figyelembe véve a
környezettudatos használatra vonatkozó szabályokat,
g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai
program végrehajtásához kapcsolódó iskolán,
kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói
magatartást.
h) a mobiltelefon és egyéb digitális,
infokommunikációs eszköz tanórai és egyéb
foglalkozásokon való használatának szabályait,
i) büntetőjogi és fegyelmi eljárás hatálya alá nem
tartozó, pedagógus vagy a köznevelési intézmény
egyéb alkalmazottja ellen irányuló, a köznevelési
intézménnyel jogviszonyban álló tanuló részéről
elkövetett közösségellenes vagy azzal fenyegető
cselekmények megelőzésének, kivizsgálásának,
elbírálásának elveit és az alkalmazandó
intézkedéseket.
6. A pedagógiai program
R. 6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos
alapprogramja alapján pedagógiai programot készít,
vagy az ily módon készített pedagógiai programok
közül választ.
(2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza
a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit,
célkitűzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket,
amelyek biztosítják a gyermek személyiségének
fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a
kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni
fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által
minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges
értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő
tevékenységet,
d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai
tevékenységet,
 e) a szülő, a gyermek, a pedagógus
együttműködésének formáit,
f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda
esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének
ápolásával járó feladatokat,
g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
programokat, tevékenységeket,
h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket,
i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további
elveket.
R. 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja
meghatározza
a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka
pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait,
eszközeit, eljárásait,
ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai
feladatokat,
ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a
teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő
feladatokat,
ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek
együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az
osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök
feladatait,
af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos
pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban
való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény
partnerei kapcsolattartásának formáit,
ai) a tanulmányok alatti vizsgák tantárgyankénti,
évfolyamonkénti követelményeit és az alkalmassági
vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében
a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,
aj) (Hatályon kívül helyezve.)
ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az
elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával
kapcsolatos iskolai tervet,
b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve
bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott
vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott
kerettanterv megnevezését,
bb) a választott kerettanterv által meghatározott
óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,
továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a
nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és
elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező,
137
kötelezően választandó vagy szabadon választható
tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát,
bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek,
tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának
elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes
igénybevétele biztosításának kötelezettségét,
bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat)
meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályait,
be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium
kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás
megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. §
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik
meg,
bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá
ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait,
bg) középiskola esetén azon választható érettségi
vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a
középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű
érettségi vizsgára való felkészítését az iskola
kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását,
hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények
teljesítése mellett melyik választható érettségi
vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,
bh) középiskola esetén az egyes érettségi
vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga
témaköreit,
bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban
vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési
módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit,
valamint a magatartás és szorgalom minősítésének
elveit,
bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások
szervezésének elveit,
bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a
településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését
szolgáló tananyagot,
bl) (Hatályon kívül helyezve.)
bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az
egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
programokat, tevékenységeket,
bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló
intézkedéseket,
bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló
magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,
minősítéséhez kapcsolódó elveket,
bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további
elveket,
bq) középiskola esetében a 11-12. évfolyamon az
emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt
szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat
és követelményeket a Nat alapján,
c) (Hatályon kívül helyezve.)
 d) amennyiben az általános iskola egész napos (9) A két tanítási nyelvű iskola a két tanítási nyelvű
iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter iskolai oktatás irányelve, a nemzetiségi nevelést-
által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az oktatást végző iskola a nemzetiség óvodai nevelésének
Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott és a nemzetiség iskolai nevelésoktatásának irányelve
nevelési-oktatási programot. alapján készíti el helyi tantervét.
(2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi R. 7/A. § (1) Az iskola a kerettanterveket tanév
tantervet használ. szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és
(3) Az Nkt.-ban nevesített iskolák pedagógiai kiegészíti azt az iskola helyi sajátosságai alapján. A
programja meghatározza az iskolaváltás, valamint a két évfolyamos kerettantervi szakaszokra
tanuló átvételének szabályait, szükség esetén meghatározott fejlesztési feladatokat és tanulási
különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, eredményeket az iskola oly módon köteles beépíteni a
türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott
kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak
(4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése
alapján a pedagógiai program tartalmazza az arányos elvégzése, valamint a tanulási eredmények
arányos elsajátítása megvalósuljon.
iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai
módszereket, beleértve a témanapokat, témaheteket és (2) Az iskola és a pedagógus az adott tanulócsoportra
a projektoktatást is. A projektoktatás során a igazítva határozza meg a témakörök tananyagának
témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a feldolgozásához, az ismétlésre és a gyakorlásra
tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok fordított időkeretet.
közös tevékenységére, együttműködésére épül a (3) Az iskolában az emelt szintű ének-zene
probléma megoldása és az összefüggések feltárása oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az
útján. énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen legfeljebb
(5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell heti egy óra erejéig beszámítható.
határozni (4) Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat
a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyakra
beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének bonthatja.
rendjét, (5) Az iskola a nemzetiségi nyelv és irodalom
b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez tantárgyat nemzetiségi nyelv, valamint irodalom
előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának tantárgyakra bonthatja.
elveit és korlátait. (6) A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a helyi
c) a tanuló magasabb évfolyamra lépésének tantervében kell meghatároznia a 11-12. évfolyamon
feltételeit. az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az
(6) Ha az általános iskolában a Nat Művészetek emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési
műveltségi területen vagy az annak megfelelő tantárgy feladatokat és tanulási eredményeket a Nat, továbbá
keretei között emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a az érettségi vizsga részletes követelményei alapján.
szakgimnázium képesítő vizsgára készít fel, az iskola, R. 7/B. § (1) A szakiskolában olyan képzés
valamint az alapfokú művészeti iskola pedagógiai folytatható, amelyre az emberi erőforrások minisztere
programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező a kerettantervet kiadta.
tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon (2) A sajátos nevelési igényű tanulók számára
nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni kidolgozott szakiskolai kerettanterv szakmai óraszáma
művészeti próbákon és előadásokon. Az alapfokú az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad
művészeti iskola e feladatkörében a tanulók szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés
közismereti iskolai feladatait figyelembe véve esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén
határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti 3482 óra.
próbákon és előadásokon. R. 8. § (1) Az összetett iskola, a közös igazgatású
(7) Az iskolában folyó szakképzés szakmai köznevelési intézmény, a szakképzési centrum és az
programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó általános művelődési központ a különböző
jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak
(8) A közlekedési ismeretekkel kapcsolatos megvalósításához külön-külön helyi tantervet
tananyagrész oktatása, a tanulók értékelése, alkalmaz. Az egységes iskola a különböző
minősítése során az oktatásért felelős miniszter által iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak
jóváhagyott elektronikus tanulmányi rendszerben e megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely
célra kifejlesztett program is használható. tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő
138
közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és h) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő
oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és tevékenységet,
követelményeket, valamint azokat a tanulmányi i) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének
feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a tervét,
kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.
j) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és
(2) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai együttműködés formáit,
mellett a középfokú iskola feladatai közül legalább
k) egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,
egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a
programokat, tevékenységeket,
folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi
és szervezeti követelményeit pedagógiai l) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további
programjában rögzíti. Ezt a rendelkezést alkalmazni kérdéseket
kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb tartalmazza.
évfolyammal működő általános iskola az - általános R. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek,
iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes tanulók
iskola tagintézményeként működik. a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai
R. 9. § (1) Az alapfokú művészeti iskola a helyi programja a sajátos nevelési igényből eredő
tantervét az Alapfokú művészetoktatás alapprogramja hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő
alapján készíti el, vagy az ily módon készített tevékenységet,
tantervek közül választ, és azt építi be helyi b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv
tantervként a pedagógiai programjába. a fogyatékosság típusához és fokához igazodó
(2) Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai fejlesztő programot
programja a 7. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű
meghatározza gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos
a) az iskola nevelési programján belül az egyes nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, irányelvében és a Sajátos nevelési igényű tanulók
b) az iskola helyi tantervén belül iskolai oktatásának irányelvében foglaltakra.
ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak (2) A helyi tanterv az egyes évfolyamok
általános fejlesztési követelményeit, követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél
bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga hosszabb időt, sajátos nevelési igényű tanulókra
követelményeit és témaköreit. adaptált kerettanterv az egyes tantárgyak tekintetében
R. 10. § A kollégium pedagógiai programja a Nat-tól eltérő megnevezést és óraszámot is
megjelölhet.
a) a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának
kiadásáról szóló jogszabályban meghatározottaknak (3) A sajátos nevelési igényű tanuló részére, a
megfelelően a kollégiumi nevelés alapelveit, értékeit, szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
célkitűzéseit, iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához,
fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést
b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje és oktatást engedélyez. Az engedélyben meg kell
szervezésének pedagógiai elveit, határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó
c) a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi
feladatokat, követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás
d) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző
felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai évfolyamokig, de legkésőbb - az e bekezdésben foglalt
kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő kivétellel - a negyedik évfolyam végéig tarthat. A
tevékenység elveit, súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az
e) nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő
a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.
feladatait, III. FEJEZET
f) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett
A NEVELÉSI ÉS A NEVELÉSI-TANÍTÁSI IDŐ
felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi
FELOSZTÁSÁNAK SZABÁLYAI
beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,
g) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének 7. A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának
módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási általános szabályai
tevékenység szervezésének elveit,
139
 R. 12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez
szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló
foglalkozások keretében folyik.
R. 13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell
megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen
belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon
belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák
megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző
osztályok tanulóiból álló csoportok részére is.
(1a) Idegen nyelv tantárgyból az iskola - helyi
tantervében - az osztálykerettől eltérő nyelvi
csoportok kialakítása érdekében nyelvi szintfelmérő
megírását is kötelezővé teheti.
(2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra
lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon
választható tanítási óra.
(3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a
kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály
valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint
hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken
a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül
kötelezően
választva, a helyi tantervben
meghatározott óraszámban részt kell vennie.
R. 13/A. § (1) Az óvodai, iskolai, kollégiumi
foglalkozásokat az óvoda, a kollégium helyiségeiben,
az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás
megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az
óvodán, iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető
foglalkozás, ha a gyermekek, tanulók intézményi
felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és
visszajutás közben biztosított. Az óvodán, iskolán kívül
szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen
tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső
helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási
óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási
óra pótlásáról.
(2) Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény
csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki,
működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet
legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon
nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a
fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett
rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet
elrendeléséről tájékoztatja a szülőket.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli szünet
időtartama alatt az intézmény fenntartója saját
fenntartásában működő másik intézményben köteles
gondoskodni
a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók
felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,
b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem
pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról.
140
R. 14. § (1) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a
szabadon választott tanítási órára, a tanítási év
végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik,
az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt
venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási
órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a
tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló
tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a
gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét
írásban tájékoztatni kell.
(2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az
értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a
magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell
tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak -
kiskorú tanuló esetén a szülőnek - írásban
nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott
tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit
tudomásul vette.
(3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott
tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése
csak a szabadon választott tanítási órákon való
részvétellel teljesíthető, az iskolába történő
beiratkozás - a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a szabadon választott tanítási órákon való
részvétel vállalását is jelenti.
(4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a
nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó
iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok
is megkezdhessék, valamint folytathassák
tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási
órákon nem kívánnak részt venni.
(5) Az iskolának - az alapfokú művészeti iskola
kivételével - minden év május 20-áig fel kell mérnie,
hogy a tanuló a következő tanítási évben milyen
szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.
(6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a
szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a
következő tanítási évben már nem kíván részt venni a
szabadon választott tanítási órán, továbbá ha
jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.
(7) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
azoknál a tanulóknál is, akik az egységes iskolában
vesznek részt az alapfokú művészetoktatásban.
R. 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április
15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően
közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról,
amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában
tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő
felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia
kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik
pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása
előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a
szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat
véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon
nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy
nemzetiségi önkormányzat véleményét is. egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább
(2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni
felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos foglalkozású előképző évfolyamait is,
döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag
miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének csoportos foglalkozás esetén - minden művészeti
elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola ágban - legalább száznyolcvan perc,
igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág
pedagógussal. csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág
(3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az képzéseiben legalább kilencven perc.
igazgató engedélyével módosíthatja választását. (3) Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával
(4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a létesít tanulói jogviszonyt, a tanulónak, kiskorú tanuló
szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy
kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik melyik iskolában vesz részt térítésidíj-fizetési
életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény
gyermekével közösen gyakorolja. vezetője köteles a szülőtől a 107. § f) pontjában előírt
R. 16. § (1) Az első tanítási órát reggel nyolc óra nyilatkozatot beszerezni.
előtt - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői 8. Az egész napos iskola
szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat
véleményének kikérésével - legfeljebb negyvenöt R. 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást
perccel korábban meg lehet kezdeni. akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség
esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem
(2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén
negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy a szülő
egyetértésével a tanuló másik iskolába történő
hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a
átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az
megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt
ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei
percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél
- nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész
nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a
napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező
tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső
tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és
határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást
kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve
órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell kell megszervezni.
figyelembe venni.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a
tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében
ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, kell biztosítani
főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,
házirendje határozza meg. b) a tananyag megértéshez és elsajátításához
R. 17. § (Hatályon kívül helyezve.) kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon
R. 17/A. § A 9. melléklet a szakgimnáziumban tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni
oktatható szakképesítéseket tartalmazza. tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési
problémájával küzdenek,
R. 18. § (1) Alapfokú művészeti iskolában a nemzeti
köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a tanuló kapcsolatos feladatok ellátását.
térítési díj ellenében - vagy az Nkt. alapján az (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és
alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az
esetében ingyenesen - igénybe vett heti tanórai ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon
foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt
meg a háromszáz percet. feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az
(2) Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év intézményvezető közreműködésével meg kell
átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek
kötelezően biztosított négy - előképzőben csoportos és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai
főtárgy esetén kettő - foglalkozás együttes időtartama tárolásához.
141
(5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos
nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
AZ ÓVODAI FELVÉTEL, A TANULÓI
JOGVISZONY ÉS A KOLLÉGIUMI,
EXTERNÁTUSI TAGSÁGI VISZONY
KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
9. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése
R. 20. § (1) Az óvodai beiratkozásra a tárgyév
április 20-a és május 20-a között kerül sor. A
fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai
jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a
beiratkozás első határnapját megelőzően legalább
harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját
honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét
kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda
honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos
módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti
települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó
nem települési önkormányzat.
(1a) A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza
a) az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony
létesítéséről,
b) az óvodai beiratkozás időpontjának
meghatározásáról,
c) a gyermek óvodai beíratásához szükséges
közokiratokról, dokumentumokról,
d) az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén
alkalmazható jogkövetkezményekről,
e) az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az
alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok
elérhetőségéről,
f) az alapító okiratuk szerint nemzetiségi nevelést
folytató óvodákról és azok elérhetőségéről,
g) az óvoda felvételi körzetéről
szóló tájékoztatást,
h) az óvodai felvétel tárgyában meghozott döntés
közlésének határnapját, amely legkésőbb a
beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő 30. nap,
valamint
i) a jogorvoslati eljárás szabályait.
(1b) (Hatályon kívül helyezve.)
(1c) A hivatal az Nkt. 45. § (8) bekezdése szerinti
adatokat a tárgyév március elsejéig küldi meg a
kötelező felvételt biztosító óvodák fenntartói számára.
A hivatal április 16-áig értesítést küld azon gyermek
142
lakcímére, akiknek a tárgyévben óvodáztatási
kötelezettsége megkezdődik.
(1d) A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az
elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte,
elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a
gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele
elutasításra került.
(2) A szülő - a bölcsődei ellátásban részesülő gyermek
kivételével - az óvodai nevelésben történő részvételre
jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles
beíratni a települési önkormányzat vagy a fenntartó
által közzétett közleményben vagy hirdetményben
meghatározott időpontban, vagy az óvodalátogatási
kötelezettség alól felmentését kérni. A napi négy
órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője,
ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön
teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó
határnapját követő tizenöt napon belül írásban
értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai
nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló
gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét
a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles
értesíteni az óvodavezetőt.
(2a) - (2b) (Hatályon kívül helyezve.)
(2c) A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól
felmentett, három éves kort betöltött, valamint az Nkt.
8. § (1) bekezdése szerinti harmadik életévét be nem
töltött gyermek szülője a nevelési év közben kérheti
felvételét az óvoda vezetőjénél, annak érdekében,
hogy a gyermek részt vehessen az óvodai
foglalkozásokon.
(3) Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a
gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló
hatósági igazolványokat, továbbá a szülő
személyazonosságát igazoló hatósági igazolványokat
és lakcímet igazoló hatósági igazolványát.
(4) Az óvoda vezetője
a) az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó
döntését írásban,
b) a kérelem elutasítására vonatkozó döntését
határozati formában
közli a szülővel. Az óvodai nevelésben való részvételre
kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a
döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.
(5) - (6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) A kijelölt óvoda vezetője a megküldött szakértői
vélemény vagy a tankerületi központ határozata
alapján értesíti a hivatalt, ha a gyermeket az óvodába
nem íratták be.
(8) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda
nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további
nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az
átvevő óvoda feladata.
(9) Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában
életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a
kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található
ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a
polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy
tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első
határnapját megelőző három hónapnál régebb óta
szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely
körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a
gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy
tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az
óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti
esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által
szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába
jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű
körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a
felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül
bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó,
a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
(10) Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a
fenntartó által szervezett bizottság felszólítása
ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja
be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a
fenntartó által szervezett bizottság jogosult az
életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás
kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az
általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság
által javasolt legalább három időpont közül a
gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy
alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy
vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen
lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében,
és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
(11) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való
beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok
véleményének kikérése mellett - az egyenlő
bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. §-ában
meghatározott feltételekkel összhangban - az
óvodavezető dönt.
10. A tankötelezettség megállapítása
R. 21. § A tankötelezettség megkezdésének feltétele,
hogy a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi
fejlettségének állapota elérje az iskolába lépéshez
szükséges szintet.
11. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az
általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai felvétel,
a tanulói jogviszony keletkezése
R. 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az
143
erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának
határidejéről a fenntartó közleményt vagy hirdetményt
köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a
beiratkozás első határnapját megelőzően legalább
harminc nappal, amelyet megküld az illetékességi
területén működő települési önkormányzatok részére.
(2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a
szülő április 1-je és április 30-a között - a tanév
rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott,
a fenntartó által közleményben vagy hirdetményben
közzétett időpontban - köteles beíratni a lakóhelye
szerint illetékes vagy a választott iskola első
évfolyamára. Amennyiben a választott iskola
igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz,
a szülő a gyermekét a döntés véglegessé válását
követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező
felvételt biztosító iskola első évfolyamára.
(3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos
nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői
bizottság véleményében vagy a tankerületi központ
végleges határozatában megjelölt időpontig köteles
beíratni a kijelölt iskolába.
(4) Az általános iskola első évfolyamára történő
beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére
kiállított személyazonosságot igazoló hatósági
igazolványokat.
(5) A felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b)
pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít - a
szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül - a
jelentkező minden olyan beszámoltatása,
megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a
tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése.
(6) (Hatályon kívül helyezve.)
(7) Az Nkt. 50. § (6) bekezdése alkalmazásában
életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a tanuló a
kötelező felvételt biztosító iskola körzetében található
ingatlant otthonául használja, és az ilyen ingatlan a
polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásában a tanuló lakóhelyeként vagy
tartózkodási helyeként az iskolai beiratkozás első
határnapját megelőző három hónapnál régebb óta
szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely
körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a
tanuló a nyilvántartásban szereplő lakóhelyén vagy
tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, akkor
az iskola igazgatója jogosult felszólítani az iskolába
jelentkező tanuló szülőjét, hogy az életvitelszerű
körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a
felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül
bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó,
a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
(8) Ha az iskola igazgatója felszólítása ellenére a
szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, akkor
az iskola igazgatója, illetve az általa vagy a fenntartó
által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen
körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével
ellenőrizni. Ha az iskola igazgatója az általa, illetve a
fenntartó által szervezett bizottság által javasolt
legalább két időpont közül a tanuló szülője vagy
törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi
lehetővé a családlátogatást, akkor vélelmezni kell,
hogy a tanuló nem életvitelszerűen lakik a kötelező
felvételt biztosító iskola körzetében, és ennek alapján
az iskolai felvétel megtagadható.
R. 23. § (1) Az alapfokú művészeti iskolába külön
jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A
felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza
meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első
határnapját megelőzően legalább harminc nappal
korábban - a helyben szokásos módon -
nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató
másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az
iskola - adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű
és szakképzettségű - pedagógusaiból álló bizottság
méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek
felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a
kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan,
hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a
jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola
magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési
lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság
különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú
művészetoktatás követelményeinek és tantervi
programjának az adott évfolyamra meghatározott
rendelkezései alapján.
(3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a
felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy
a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt
adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a
tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá
átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola
igazgatóját. Az iskola igazgatója tanuló felvételének,
átvételének megtagadásáról határozat formájában
dönt. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem
benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, határidő-
számítás, mulasztás elbírása során a köznevelés
rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos
szabályok alapján jár el.
(4) A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a
hivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a
megküldött szakértői vélemény vagy a tankerületi
központ határozata alapján értesíti a hivatalt, ha a
gyermeket az iskolába nem íratták be.
(5) Az iskola igazgatója értesíti a hivatalt és a
kötelező felvételt biztosító iskola igazgatóját, ha olyan Nkt. 50. § (10) bekezdése szerinti esetben a
tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye,
144
ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-
oktatási intézmény körzetében van.
(6) A tanuló átvételére - a (7) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a tanítási év során
bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22.
§ (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni.
(7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát
váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár,
az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint
kerülhet sor.
(8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót - beleértve
az egyéni munkarenddel rendelkezőt is - az iskola
tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban
álló és a 49. § (1)-(3) bekezdése szerint benyújtott
kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére
engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet.
Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a
tanuló további nyilvántartása az átadó iskola
értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a
tanuló adatait az átadó iskola a hivatal egyidejű
értesítése mellett tizenöt napon belül törli
nyilvántartásából. Az iskola nyilvántartásában marad
az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait
külföldön folytatja.
(9) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó
évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai
felvételi eljárásban nem vett részt, vagy nem nyert
felvételt középfokú iskolába, az általános iskola
igazgatója értesíti a hivatalt. A hivatal kijelöli azt a
középfokú iskolát, amely a tanuló felvételét nem
tagadhatja meg.
(10) Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás
keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának
időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.
12. A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével
kapcsolatos szabályok
R. 24. § (1) A felvételi körzetek megállapításához az
illetékes tankerületi központ minden év október 15.
napjáig beszerzi az illetékességi területén található
települési önkormányzatok véleményét, amely
tartalmazza a település jegyzőjének nyilvántartásában
szereplő, a településen lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező hátrányos helyzetű,
általános iskolába járó gyermekek létszámát
intézményi és tagintézményi bontásban. Az illetékes
tankerületi központ december 1-jéig tájékoztatja a
települési önkormányzatokat, az illetékességi területén
működő általános iskolákat, valamint az Nkt. 50. §
(10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi
önkormányzatot a kijelölt körzetek tervezetéről.
(1a) A települési önkormányzat a véleményéről, az
nemzetiségi önkormányzat az egyetértéséről vagy
körzethatár módosítását kezdeményező javaslatáról
február 15. napjáig tájékoztatja az illetékes
tankerületi központot.
(1b) Az illetékes tankerületi központ az (1a) bekezdés
szerinti vélemény és egyetértés figyelembevételével
kijelölt körzetekről február utolsó napjáig tájékoztatja
a települési önkormányzatokat, az illetékességi
területén működő általános iskolákat, valamint az Nkt.
50. § (10) bekezdése szerinti esetben a nemzetiségi
önkormányzatot. Egyetértés hiányában vagy
körzethatár-módosítást kezdeményező javaslattétel
esetén a tankerületi központ az egyeztetést követően
jelöli ki a felvételi körzeteket február utolsó napjáig.
(2) Ha a településen, kerületben több általános iskola
vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a
hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi
körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt
százalékponttal lehet magasabb, mint az általános
iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekeknek a
település, kerület egészére kiszámított aránya. A
hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli
arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott
településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási
hellyel rendelkező összes általános iskolába járó
hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani
a településen lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező összes általános
iskolába járó gyermek létszámával. A hátrányos
helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának
meghatározásához az egyes felvételi körzetekben
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező összes hátrányos helyzetű tanulónak a
létszámát el kell osztani a felvételi körzetben
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel
rendelkező összes tanuló létszámával
továbbiakban: hátrányos helyzetű tanulók körzeti
aránya). Ha a településen több általános iskola vagy
tagintézmény, feladatellátási hely működik, nem lehet
a település egészét egyetlen körzetként kijelölni.
(3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító
iskolának az az általános iskola, amely körzetének
kialakításánál a hátrányos helyzetű gyermekek körzeti
aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem
tartható meg, feltéve hogy a hátrányos helyzetű
tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és
egyébként a település többi iskolája elégséges
férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles
tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek
meglétét az iskola alapító okiratában, szakmai
alapdokumentumában meghatározott maximális
tanulói létszám alapján kell megállapítani.
(4) A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi
követelményeknek megfelel - a nemzetiség nyelvén
vagy a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító
iskolába, tagozatra, osztályba, csoportba fel vagy át
kell venni.
(5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége
teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is
teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű
tanulók kérelmét teljesíteni a (2) bekezdésben foglalt
arányok figyelembevételével. A további felvételi
lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos
módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi
kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első
napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos
helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni
azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben
van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye,
feladatellátási helye található. A hátrányos helyzetű
tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek
elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a
jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye azon a településen található, ahol
az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási
helye található.
(6) Ha az általános iskola - a megadott sorrend
szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt
nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók
között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi,
átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A
sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a
házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű
és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi
kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető
az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.
(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló
a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal
(a
élő, vagy
b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy
c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének
munkahelye az iskola körzetében található, vagy
d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában
tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.
R. 25. § A 24. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat a
településen lévő valamennyi általános iskolai
feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor
is, ha az iskola székhelye nem a településen található.
13. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje
és a felvételi eljárás és beiratkozás szabályai
R. 26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú
iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi
eljárás keretében vehető fel.
(2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az
oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről
szóló miniszteri rendeletben határozza meg.
145
 R. 27. § (1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a
hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap
(a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell
benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi
Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről
szóló miniszteri rendeletben meghatározott
időszakban kell benyújtani és elbírálni.
(2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi
kérelmekről
a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a
továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy
b) gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi
eredmények és a központilag kiadott egységes
feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a
továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye,
vagy
c) gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi
eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli
vizsga eredményei
alapján dönthet.
(3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt
kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló
általános iskolai tanulmányait igazoló
bizonyítványában, félévi értesítőjében
(ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit
kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás
és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható
be.
(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-
oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók
szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a
központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai
helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű
szövegértési feladatsort használhat.
(5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy
testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2)
bekezdésben meghatározottak mellett további
képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja.
R. 28. § (1) Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki
megfelel a sportegészségügyi és fizikai
képességfelmérési vizsgálat követelményeinek.
(2) - (3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) A szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos
nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági
szakértői vélemény alapján történhet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben szereplő, valamint a 27. §
(5) bekezdésben meghatározott szempontok
vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként
figyelembe vehető, de a felvehető tanulók
rangsorolásában nem játszhat szerepet.
(6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra
nem háríthatók át.
146
R. 29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-
külön feladatlapok készülnek azok részére, akik
a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba,
b) a hat évfolyamos gimnáziumba,
c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára
jelentkeznek.
(2) A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a
vizsgált kompetenciák és az iskolai évfolyamok szerint
külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A
feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll.
A bizottságok elnökét az oktatásért felelős miniszter,
tagjait a hivatal kéri fel.
(3) A bizottság az elnök irányításával működik. Az
elnök felelős a feladatlapok, javítási-értékelési
útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai
megfelelőségéért.
(4) Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium
valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a
jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból
előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra
történő felvételi eljárás során köteles mindkét
tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.
(5) A központi írásbeli vizsgán elért eredményt
minden olyan gimnázium, szakgimnázium köteles
elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli
vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a
jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán.
R. 30. § (1) A középfokú felvételi eljárást az oktatási
nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Onytv.) 1. melléklet III. pontjában
meghatározott, a középfokú intézmények felvételi
információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR
rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a
felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a
felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi
írásbeli vizsgát szervező gimnáziumoknak,
szakgimnáziumoknak, vagy az általános iskoláknak
kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített
adatok hitelességéért annak az intézménynek az
igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.
(2) A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása és
ellenőrzése a hivatal feladata.
R. 31. § (1) Az általános iskola október 31-éig
tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a
középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.
(2) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a
hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy
gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a
szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról,
hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők,
vagy a szülő és a gyermek között vita van, annak
eldöntése a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, és
gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a
gyámhatósági döntés szerint kell továbbítania.
R. 32. § (1) A hivatal szeptember 30-áig honlapján
közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott
tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi
területeinek meghatározási formáját.
(2) A középfokú iskola a tanulmányi területek fő
jellemzőit és belső kódjait az (1) bekezdés szerinti
közlemény alapján állapítja meg, és október 20-áig
rögzíti a KIFIR rendszerben.
(2a) Az intézményvezető október 10-ig jóváhagyás
céljából megküldi a fenntartónak a középfokú iskola
által meghirdetendő tanulmányi területek tervezett
létszámadatait. Ha a fenntartó öt munkanapon belül
nem nyilatkozik, akkor hozzájárulását megadottnak
kell tekinteni.
(3) A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és
azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a
KIFIR rendszerében október 20-áig elhelyezi.
(4) A felvételi tájékoztató tartalmazza
a) a középfokú iskola OM azonosítóját,
feladatellátási helyenként a meghirdetett tanulmányi
területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat,
b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét,
c) a felvételi kérelmek elbírálásának,
rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül
különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő
szempontok alapján a teljesítmények értékelésének
módját és figyelembe vételének arányait,
d) a sajátos nevelési igényű, valamint a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási
szabályokat,
e) ha az iskola szóbeli vizsgát vagy a 27. § (5)
bekezdése szerinti képesség-, készségfelmérést
szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit,
időpontját és helyét,
f) ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi
vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást,
g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általános
iskola feladatai mellett a középfokú iskolai feladatok
közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az
iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban
meghatározott feltételekkel léphet a középfokú iskolai
évfolyamokra.
R. 33. § (1) A középfokú felvételi eljárásban - a 27. §
(4) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hivatal által
szervezett központi írásbeli vizsga tartható.
(2) A tanuló a központi írásbeli vizsgára való
jelentkezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy kell
lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül
147
valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát
szervező intézménybe.
(3) Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5)
bekezdésében biztosított jogával, a központi írásbeli
vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az erre
vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság
véleményét. A központi írásbeli vizsgát szervező
gimnázium, szakgimnázium igazgatója a kérelemről a
döntését határozat formájában hozza meg. A döntés
kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének
körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében
rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló
által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az
írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő
meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott
részeinek értékelése alóli felmentésről.
(4) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR
rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott időpontig rögzíti a
vizsgázók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített
adatok alapján állítja össze az intézmények számára
az írásbeli vizsga feladatlapcsomagjait.
R. 34. § (1) A központi írásbeli vizsga a hivatal által
megküldött feladatlapok megoldásából áll. A központi
írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságos
csomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontása
a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a
nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A
felbontás helyét, időpontját, a csomag - sértetlen vagy
sérült, felbontott - állapotát és a jelenlévők nevét
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium,
szakgimnázium igazgatójának biztosítania kell a
hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő
rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden
vizsganapon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete
előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az
írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után
harminc percig kell folytatni.
(3) A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium,
szakgimnázium igazgatója a vizsgázókat az iskola
honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése
előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol
és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az
iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad
az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének
szabályairól.
(4) A központi írásbeli vizsga során a vizsgaszervező
iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A
kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák
és ne segíthessék. A vizsga során - a sajátos nevelési
igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a 33.
§ (3) bekezdés alapján adott igazgatói engedélyben
meghatározott eltéréssel - a feladatlap-készítő
bizottságok által meghatározott, a hivatal honlapján
közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet
szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott
és az egyes feladatlapokon is feltüntetett
segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor
a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát
kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.
R. 35. § (1) A vizsga dolgozatainak javítását a
hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató
alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a javítási-
értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját
követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi.
(2) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR
rendszerben rögzíti a vizsgán való részvétel tényét, a
33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális
körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint
elvégzi az értékelő lapok előállítását, kinyomtatását,
hitelesítését.
(3) Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó
és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az
igazgató által meghatározott helyen és időben
megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton
másolatot készíthet, és - kizárólag a hivatalos javítási-
értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén - az
értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a
feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a
saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni.
(4) A megtekintéshez - az adott írásbeli vizsgát követő
nyolc napon belül - egy munkanapot (nyolc órát) kell
biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést
követő első munkanap végéig - tizenhat óráig -
írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva
álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül
lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási
kérelem benyújtási határideje jogvesztő.
(5) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás
értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola
az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat
eredményét határozat formájában, megfelelő
indokolással, az észrevétel benyújtását követő három
munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel.
(6) Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának
kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, az
Nkt. 38. § (9) bekezdése szerinti fellebbezést a
hivatalnak címezve, a vizsgát szervező iskolában kell
benyújtani. Az iskola a fellebbezést az ügyre
vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon
belül megküldi a hivatalnak.
148
R. 36. § (1) Az írásbeli vizsga eredményéről a
vizsgát szervező iskola - a hivatal által kiadott, a
vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola
körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató
vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített
értékelő lapon - közvetlenül tájékoztatja a
vizsgázókat.
(2) A gimnázium, szakgimnázium a jelentkező
központi írásbeli vizsgából származó felvételi
teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A
felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől
nem kérhető.
(3) A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális
pontszám a felvételi eljárás eredményének
megállapításakor a felvételi eljárás egészében
megszerezhető összesített eredmény, összpontszám
ötven százalékánál nem lehet kevesebb.
(4) Ha a gimnázium, szakgimnázium a 27. § (4)
bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű
szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral
elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli
vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka
lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a
központilag kiadott egységes matematika-feladatsor
megoldása alapján kell számítani.
R. 37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a
felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi
meg. A felvételi lapokat - ha e rendelet másképp nem
rendelkezik - az általános iskola a kitöltéséhez
szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a
KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt
hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi
Központba.
(2) Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik
évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a
felvételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési
lapot közvetlenül megküldheti a felvételt hirdető
gimnáziumba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi
Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola
is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és
továbbítását.
(3) Ha a jelentkező nincs tanulói jogviszonyban, vagy
tanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat a
jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti ki és
a jelentkezési lapot a felvételt hirdető középfokú
iskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi
Központba küldi meg.
(4) A felvételi kérelmet a 27. § (1) bekezdése szerint
kell benyújtani. Ha a felvételi kérelmet nem az e
rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a
kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a
hiányok nyolc napon belüli pótlására szólítja fel a
kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása (5) Az általános iskola a felvételi lapok 37. § (1)
jogvesztő. bekezdése szerinti elküldése mellett azok egy
(5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kinyomtatott, a 37. § (5) bekezdése szerinti
kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá - ha a aláírásokkal, valamint intézményi hitelesítéssel
jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem ellátott példányát borítékba zárja, és a tanév végéig
cselekvőképtelen - a jelentkező írja alá. A felvételi megőrzi oly módon, hogy ahhoz - az e rendeletben
lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az meghatározott módosítási lehetőségen kívül -ne
általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt lehessen hozzáférni.
a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő (6) Az általános iskola a tanév rendjéről szóló
aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság miniszteri rendeletben meghatározott időszakban egy
megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a
azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A
korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a módosítás a módosító tanulói adatlap kitöltésével
szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai történik. A módosítás során új középfokú iskola nem
gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nem
felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a törölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulói
másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, adatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb
cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező tanulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg
írja alá. beírt rangsor megváltoztatható. Új tanulmányi terület
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az csak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintett
általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján
külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú
továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell
jelentkezéséről a gyámhatóság döntött, vagy a szülők feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a
a gyámhatósági eljárást nem indították meg. Ez korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az
utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, általános iskola a módosító tanulói adatlapokat
hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot
hatáskörébe tartozik. visszaadja a tanulóknak. A 37. § (2)-(3) bekezdésében
R. 38. § (1) Az általános iskola által előállított és a meghatározott esetekben a módosító tanulói adatlapot
37. § (5) bekezdése szerint aláírt felvételi lapokra az a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő küldheti
általános iskola további bejegyzést nem tehet. meg a Felvételi Központnak.
Indokolt esetben felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a (7) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi
hiányzó, a hibás adatokra, továbbá kezdeményezi kérelmet, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és
azok kijavítását. A jelentkezési lapnak az általános a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos
iskolai tanulmányi eredményekre vonatkozó részét - a kötelezettségekről.
37. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek R. 39. § (1) Ha a gimnázium, szakgimnázium szóbeli
kivételével - az általános iskola rögzíti. vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános
(2) A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be. iskolai követelményrendszerére és a gimnázium,
Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. szakgimnázium pedagógiai programjában
Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi meghatározott a felvételi tájékoztatóban
területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek.
tanulmányi területnek a 32. § (2) bekezdése szerinti (2) A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló
belső kódját minden esetben fel kell tüntetni. miniszteri rendeletben meghatározott időszakban
(3) A felvételi kérelem benyújtásához a jelentkező kerülhet sor. A 27. § (5) bekezdésében és a 28. § (1)-
számára jelentkezési lapjai számától függetlenül (4) bekezdésében meghatározott eljárásokat
tanulói adatlapot kell előállítani. A tanulói adatlapon ugyanezen időszak végéig le kell zárni. A szóbeli
fel kell tüntetni a kiállított jelentkezési lapok számát, vizsgákra a gimnázium, szakgimnázium legalább
több tanulmányi terület esetén feltüntetve azoknak a három napot köteles kijelölni.
jelentkező által meghatározott rangsorát. A (3) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi
rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi
területenként kell elvégezni. eljárás egészében megszerezhető összpontszám
(4) A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú huszonöt százalékánál nem lehet több.
iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon (4) A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az iskola
feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. igazgatója indokolt esetben korlátozhat.
149
 R. 40. § (1) A középfokú iskola a felvételi vizsgák
befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló
miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a
honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi
jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a
jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel,
egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a
jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben
egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék,
akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám
helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel. felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és
(2) A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell
elkészíteni, valamennyi, az adott tanulmányi területre
jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező (1)
bekezdésben meghatározott azonosító adata mellett
tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban
elért összesített eredményét és az iskola által
meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.
(3) A rangsorolás során az azonos összesített
eredményt elérő tanulók közül előnyben kell
részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően
azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye az iskola székhelye, feladatellátási
helye szerinti járás területén található, vagy akinek
különleges helyzete ezt indokolja. A különleges
helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell
szabályozni.
(4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-
oktatást folytat, a nemzetiségi tanulmányi területeken
a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a
felvételi feltételeknek megfelelő, az adott a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető
nemzetiséghez tartozó jelentkezőket.
R. 41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói
adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi
területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe
szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája),
és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára
elérhetővé teszi.
(2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők
listájának felhasználásával tanulmányi területenként
elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes
felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell
elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden
jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel
kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a
felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi
jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell
beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi
követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem
elutasítását az "E" betű alkalmazásával kell beírni. A
középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi
rangsorban - tanulmányi területenként - feltünteti a
felvehető tanulók létszámát is.
150
(3) A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását
követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben
kiegészíti a jelentkezők listáját.
(4) A jelentkezők listájának kiegészítése után a
középfokú iskola igazgatója a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint, a tanév rendjéről szóló
miniszteri rendeletben meghatározott határidőig
kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint
tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók
számát. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes
minden oldalát aláírásával és az iskola
körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megőrzi.
(5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével
az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi
területenként elkészíti az egyeztetett felvételi
jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden
jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem
elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az
egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a
Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező
által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által
meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú
iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes
mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen
felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit
elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az
adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi
kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott
tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és
tanulói létszámon belül van.
(6) A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a
középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az
egyeztetett felvételi jegyzéket.
R. 42. § (1) A felvételt hirdető középfokú iskola az
egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről
szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig
megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló
értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a
szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói
jogviszonyban áll, az általános iskolának is.
(2) Az általános iskola értesítése jegyzék formájában
is történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2)-
(3) bekezdésében meghatározott esetben a tanulónak,
kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megküldeni,
továbbá a 37. § (2) bekezdésben meghatározott
esetben az általános iskolának is, ha a vele tanulói
jogviszonyban álló tanuló a középfokú iskolába
felvételt nyert.
(3) A 37. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott
esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell
megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati
eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az
általános iskolát értesíteni, ha ennek
eredményeképpen a tanuló a középfokú iskolába
felvételt nyert.
(4) Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi
kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen
megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi
területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles
erről három munkanapon belül értesíteni a
jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt.
R. 43. § (1) A középfokú iskola igazgatója a felvételi
döntésekről szóló értesítések megtörténte után a
következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi
eljárást írhat ki.
(2) Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás
keretében a középfokú iskolába az adott osztályba
felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven
százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi
eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a
hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat
a honlapján közzéteszi.
(3) A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési
lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola
által meghatározott formában és időpontig. A
rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is
benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola
jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola
igazgatója dönt.
R. 44. § (1) A Felvételi Központ legkésőbb a felvételi
eljárás lezárását követő szeptember 15-éig a
személyes adatokat tartalmazó papíralapú
adathordozókat megsemmisíti.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
R. 45. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola
igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú
jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét,
hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés
ellen jogorvoslattal élhet.
(2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a
középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania
a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek,
amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú
jelentkező esetén a szülő nem ért egyet.
(3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános
felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a
jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig
befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a
jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az
iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban
áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor
kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati
eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába
felvételt nyert.
151
(4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló
beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát,
amelyikben a tanulmányait folytatta.
R. 45/A. § A középfokú iskolába történő
beiratkozáskor be kell mutatni a személyazonosító
igazolványt, valamint az általános iskolai
tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványt.
14. Felvétel az Arany János Tehetséggondozó
Programba
R. 46. § Az Arany János Tehetséggondozó
Programba jelentkező tanulók a programba történő
beválogatás után a jelentkezési lapjukat elküldik abba
az "Arany János" programot indító iskolába,
amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek.
A programba jelentkező tanuló az adatlapján első
helyen rangsorolja ezen iskola "Arany János"
tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más
iskolát, tanulmányi területet megjelölni, valamint a
programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését
módosítani. A felvételi eljárással kapcsolatos
időpontokat a tanév rendjéről szóló miniszteri
rendelet tartalmazza.
15. Eltérő felvételi szabályok a szakgimnázium,
szakiskola szakképzési évfolyamára és a
készségfejlesztő iskolára
R. 47. § (1) - (2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) Enyhe értelmi fogyatékos tanuló készségfejlesztő
iskolába akkor vehető fel, ha a szakiskola előkészítő
kilencedik évfolyamát sikertelenül teljesítette.
16. A kollégiumi felvétel, az externátusi elhelyezés
R. 48. § (1) A kollégiumi felvétel, externátusi
elhelyezés iránt külön kérelmet kell benyújtani.
(2) A kollégiumban a jelentkezés, beiratkozás idejéről
a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az
időpontot legalább hatvan nappal korábban a helyben
szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(3) Annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem
tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a
gyámhatóság kezdeményezte.
(4) Az externátusi elhelyezés keretében - a lakhatási
feltételek kivételével - a tanuló jogai és kötelességei
azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és
kötelességeivel. A lakhatási feltételekről a tanulónak
kell gondoskodnia, ennek költségeit az iskola, a
kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.
(5) A kollégium igazgatója vagy a kollégiumvezető a
kollégiumi felvételi kérelem, externátusi elhelyezés
iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló
esetén a szülőt is értesíti. Amennyiben a felvételre a
gyámhatóság kezdeményezése alapján került sor, a
határozatot a gyámhatóság számára is meg kell
küldeni.
17. A vendégtanulói jogviszony létesítése, az
ideiglenes óvodai elhelyezés
R. 49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő
írásbeli kérelmére az intézmény vezetője
engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában
oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése
céljából másik iskolában elméleti tanítási órán,
gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába
járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló
esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője
engedélyezheti, hogy - tanulói jogviszonyának
fenntartása mellett - tanulmányait a fekvőbeteg-
ellátás keretében gyógykezelését biztosító
egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs
intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében
folytassa. Az e bekezdésben foglalt esetekben a
tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola
alatt az egészségügyi intézményben vagy
rehabilitációs intézményben nevelést-oktatást
biztosító nevelési-oktatási intézményt kell érteni.
(2a) Ha a gyermek, a tanuló a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján
krízisközpontban vagy titkos menedékházban kerül
elhelyezésre, az elhelyezés időtartamára a
krízisközpont vagy a titkos menedékház székhelyén
lévő, ennek hiányában a székhelyhez legközelebbi
településen lévő, a gyermek neveléséhez, a tanuló
tanulmányai folytatásához megfelelő típusú nevelési-
oktatási intézmény (a továbbiakban: fogadó
intézmény) - a krízisközponti vagy a titkos
menedékházban történő elhelyezést koordináló intézet
kezdeményezése alapján - a gyermeknek, a tanulónak
a krízisközponti vagy a titkos menedékházban történő
elhelyezése időtartamára ideiglenes óvodai
elhelyezést biztosít, a tanulóval ideiglenes
vendégtanulói jogviszonyt létesít.
(2b) A krízisközpontban vagy a titkos menedékházban
történő elhelyezés tényéről a krízisközponti
elhelyezést koordináló intézet haladéktalanul
tájékoztatja azt a nevelési-oktatási intézményt,
amellyel a gyermek óvodai nevelési, a tanuló tanulói
jogviszonyban áll. Az ideiglenes vendégtanulói
jogviszony létesítésekor az (5) és (6) bekezdés
rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az ideiglenes
óvodai jogviszony, az ideiglenes vendégtanulói
jogviszony megszüntetésének időpontjában a (5) (Hatályon kívül helyezve.)
megszűnt jogviszony tényéről és időtartamáról,
továbbá a tanuló tanulmányi eredményéről, a
152
gyermek, a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásáról
a fogadó intézmény igazolást állít ki.
(3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt
követelményt - az iskolák közötti megállapodás
alapján - a másik alapfokú művészeti iskolában is
elsajátíthatja.
(4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az
(1)-(3) bekezdések egyikében meghatározott
tanulmányokat folytató tanulót kell érteni.
(5) A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a
vendégtanulói jogviszonya létesítésének
engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola
igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola
igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem
átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a
döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt
létesítő iskola javaslatát, továbbá a (2) bekezdésben
foglalt kérelem esetében az egészségügyi intézmény
vagy a rehabilitációs intézmény javaslatát.
(6) A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója
az (1)-(2) bekezdés szerint benyújtott kérelemről
meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló
esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói
jogviszonyt létesítő iskola, továbbá a (2) bekezdés
szerinti kérelem esetében az egészségügyi intézmény
vagy a rehabilitációs intézmény vezetőjét.
(7) A vendégtanuló teljesítményének értékelését a
fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval
jogviszonyban álló iskolát.
18. Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a
kollégiumi, externátusi elhelyezés, a kollégiumi
tagság megszűnése
R. 50. § (1) (Hatályon kívül helyezve.)
(2) A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről
az óvoda írásban értesíti a hivatalt.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a
tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül
igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú
művészeti iskolában tíz tanítási óránál - többet
mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú
tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal
írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás
következményeire. A tanulói jogviszony
megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót,
önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel
közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a
szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.
(6) Megszűnik a vendégtanulói jogviszony, ha azt a
tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola
igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló
szülője kérelmére megszünteti. Az iskola igazgatója
megszüntetheti a vendégtanulói jogviszonyt akkor is,
ha a tanuló a foglalkozásokról igazolatlanul legalább
tíz alkalommal távol maradt, vagy a tanuló a
vendégtanulói jogviszonyból eredő kötelezettségeit
nem teljesítette. A vendégtanulói jogviszonyt létesítő
intézmény vezetője a véglegessé vált döntésről értesíti
a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt és a tanulóval
tanulói jogviszonyban álló iskola igazgatóját.
(7) Tanév közben szűnik meg a kollégiumi tagsági
jogviszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói
jogviszonya - az áthelyezést kivéve - tanév közben
szűnt meg, a megszüntetés tárgyában hozott döntés
véglegessé válásával.
(8) A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnéséről a
kollégium vezetője írásban értesíti a tanulót - kiskorú
tanuló esetén a tanuló szülőjét - és az iskola
igazgatóját.
V. FEJEZET
A GYERMEK, A TANULÓ
KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE
19. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos
szabályok
R. 51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által
meghatározott időszakban nem látogathatja a
nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus
megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg,
gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való
elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a
lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a
tanuló szüleit. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell
a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos
időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló
hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges
tanulóktól el kell különíteni.
(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a
tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a
kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását
igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni,
ha
a) a gyermek, a tanuló - gyermek, kiskorú tanuló
esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben
meghatározottak szerint engedélyt kapott a
távolmaradásra,
b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a
házirendben meghatározottak szerint igazolja,
c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy
egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének
eleget tenni,
d) a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a
tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának
153
időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással
igazolja.
e) az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a
középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója - tanítási
évenként legfeljebb két alkalommal - pályaválasztási
célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási
céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező
intézmény által kiállított igazolással igazolja.
(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem
igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a
szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén -
amennyiben a kollégium nem az iskolával közös
igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a
tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan
mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem
tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz
órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő
figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a
tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a
gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve
megkeresi a tanuló szülőjét.
(4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján
vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben
igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt,
továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy
tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb
foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója -
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök
ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és
illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti
a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes család- és
gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek
esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot,
b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye
szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, a
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló
esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi
szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével - a
gyermekjóléti szolgálatot.
(4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat
az óvoda, az iskola és - szükség esetén - a kollégium
bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít,
amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel
meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és
az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet
megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a
tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos,
továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló
feladatokat.
(4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc
vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan százalékát meghaladja,
mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben
nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén
tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület
(4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak
mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja
napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma
gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola
gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési
családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási
szakszolgálatot. év végén nem minősíthető, tanulmányait
(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló
tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb mulasztásainak száma már az első félév végére
foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt
általános szabálysértési hatóságot - a teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető,
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a (9) (Hatályon kívül helyezve.)
gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem
tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá
érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben
gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell
esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás
a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan
tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a
foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul
tanóráról, foglalkozásról.
értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint
illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti 20.
központot, családból kiemelt gyermek esetén a 52. § (Hatályon kívül helyezve.)
gyermekvédelmi szakszolgálatot.
21. A fegyelmi és kártérítési felelősség
(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és
a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. R. 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben
évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi
tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Nem indítható
mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három
összesen hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt
a) az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem
nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap az eljárás megindításának alapjául szolgáló indítvány
elutasításával vagy felmentéssel végződött, a
b) tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és
határidőt a jogerős határozat közlésétől kell
egyéb foglalkozás.
számítani.
(7) Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói
(2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a
jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási
továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg,
évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető
a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a
meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet
tanítási órát, elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a
b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában sérelem orvoslása érdekében.
meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van
megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú
tanítási órák húsz százalékát, sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a
c) - d) (Hatályon kívül helyezve.) kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú
e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő
egyharmadát, egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően
154
a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést
kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának,
szülője figyelmét írásban fel kell hívni az egyeztető a középiskola vagy a szakiskola utolsó évfolyamának
eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló
kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A
kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az
írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés
lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás hatálya alatt áll.
lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés (4) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás
iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint
számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi
vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell büntetés hatálya nem lehet hosszabb
folytatni. a) meghatározott kedvezmények, juttatások
(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén
jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását hat hónapnál,
elutasíthatja.
b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy
(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév
sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi
írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, büntetések esetén tizenkét hónapnál.
bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés
megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a
végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő
sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb
körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára
három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra
ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet felfüggesztheti.
elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi
eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell R. 56. § (1) Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi
szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A
megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás fegyelmi eljárásban a tanulót szülője, törvényes
megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a képviselője, a tanulót és a szülőt meghatalmazott
kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet képviselője is képviselheti.
vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a
meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére
54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben
fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és
biztosítása (így különösen megfelelő terem helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást
rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő
levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik
feladata. meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a
tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább
(2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy nyolc nappal megkapja.
vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a
kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. (2a) A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell
hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját,
R. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév
védekezését előadja. A kiskorú tanuló kérésére a
folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha
tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt
rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása
gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A
büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.
tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg
(2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az kell hívni.
iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára (3) A fegyelmi eljárást - a megindításától számított
megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni.
állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra,
hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a hogy a tanuló, a szülő az üggyel kapcsolatban
független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát
tegyen.
155
tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és
bizonyítási indítvánnyal élhessen.
(4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót
figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell
a terhére rótt kötelességszegést, valamint a
rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai
közül választott legalább háromtagú bizottság
folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül
választja meg.
(6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni
a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos
minőségben részt vevők nevét, az elhangzott
nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell
rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője
szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő
kéri.
R. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a
határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha
ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők,
hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat
le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő
nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a
szakértői vélemény.
(2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden
olyan körülmény feltárására, amely a (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a
kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés
meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett
szól.
(3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló
életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény
súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a
nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi
diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás
során be kell szerezni.
(4) Ha a fegyelmi eljárás során a kiskorú tanuló
veszélyeztetettsége felmerül, a nevelési-oktatási
intézmény vezetője jelzi azt a tanuló lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
gyermekjóléti szolgálatnak, indokolt esetben a
gyámhatóság számára is.
(5) A gyakorlati képzés keretében elkövetett
kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában
kell lefolytatni.
R. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi
tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor
ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid
indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos
ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését
az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb
nyolc nappal elhalaszthatja.
156
(2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni,
ha
a) a tanuló nem követett el kötelességszegést,
b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi
büntetés kiszabását,
c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három
hónapnál hosszabb idő telt el,
d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy
e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a
tanuló követte el.
(3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét
napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben
érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének.
(4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés
esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha
a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a
szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését
nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról
lemondott.
(5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza
a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat
számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a
fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a
felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra
való utalást.
kötelességszegés rövid leírását, a tényállás
megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok
ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés
indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az
elutasítás okát.
(7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a
határozat meghozatalának helyét és idejét, a
határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának
megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a
határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a
tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy
kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.
R. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló,
kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be
fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi
jogkör gyakorlójához benyújtani.
(2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen
benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör
gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc
napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi
jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy
valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú
fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó
véleményével ellátva.
 R. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a
határozat meghozatalában nem vehet részt a
tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli
hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által
elkövetett kötelességszegés érintett.
(2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában
nem vehet részt az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú
fegyelmi határozat meghozatalában részt vett,
továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy
szakértőként eljárt.
(3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt
bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló
esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja
ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a
kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a
másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának
munkáltatója megállapítja az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott kizárási ok fennállását.
R. 61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló
kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles
a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott
kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a
károkozó és a felügyeletét ellátó személyét
megállapítani.
(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az
iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat
eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét
haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással
egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-
(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott
kár megtérítésére.
22. Az oktatásügyi közvetítő eljárás
R. 62. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a
gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai
eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a
gyermekközösség, a tanulóközösség védelme
érdekében indokolt, segítséget kérhet
konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az
ifjúságvédelmi, családjogi területen működő
szolgálattól.
(2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban:
közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul,
lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint
közreműködik a megállapodás létrehozásában. A
közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban
résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell,
hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel
járjanak el.
(3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az
intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a
közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható.
157
(4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának
elkészítéséért a közvetítő felel.
(5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő
üléseket tarthat.
(6) A közvetítő nem járhat el, ha
a) valamelyik felet képviseli,
b) a felek bármelyikének a Polgári Törvénykönyv
szerinti hozzátartozója,
c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési
intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági
viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör
gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási
jogviszonyt,
d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
(7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a
feleket a felkérést követően haladéktalanul
tájékoztatni.
(8) A közvetítőt - ha a felek az írásbeli
megállapodásban másképpen nem rendelkeztek -
titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és
adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével
összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő
titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység
megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési
eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági,
bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni.
(9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési
eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön
létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a
kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel
okozott kár megtérítése vagy a káros
következményeinek egyéb módon való jóvátétele,
enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki.
(10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás
kötelező elemeként
a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét,
b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a
kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési
megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét,
c) a kötelességszegés rövid összefoglalását,
d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét,
e) az eljárási költség viselését (amennyiben
megállapodás nem született, a felmerült eljárási
költségeket a felek fele-fele arányban viselik),
f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági
szabályokat,
g) a felek, - kiskorú kötelességszegő esetén - a szülő
és a közvetítő aláírását
írásban kell rögzíteni.
(11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem
ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel
arányban kell állniuk, és nem sérthetik a
kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való
jogát, valamint más alapvető jogait.
(12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a
kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás
egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a
kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő
képviselőjüknek átadja.
(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás
nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy
a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből,
szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás
keretében érvényesítse.
(14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be,
amikor
a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő
tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői
eljárás befejezését,
b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő
tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását
visszavonta,
c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt
nap eredménytelenül telt el, vagy
d) megállapodás született.
VI. FEJEZET
AZ ÓVODÁS GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK
FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, A TANULÓ
TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE
23. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel
kísérésével kapcsolatos szabályok
R. 63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek
fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban
rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt
folyamatosan tájékoztatni kell.
(2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a
gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének
elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda
vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1)
bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről,
továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből
eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4)
bekezdésében foglalt jogokról.
(3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében
foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda vezetője
az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4)
bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem
értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a
gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.
158
(4) Az óvoda a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi
fejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább
nevelési évenként kétszer - a 93/A. § szerinti
dokumentációban rögzíti.
24. A tanuló tevékenységének, munkájának
pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok
R. 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi
teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó
vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és
javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a
felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga)
alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló
érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni
kell.
(2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi
és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való
részvétele alól,
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy
tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az
előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) az 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél
többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján
osztályozó vizsgát tehet,
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának
megállapítása érdekében független vizsgabizottság
előtt tesz vizsgát.
(3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b)
pontjában meghatározott kivétellel - egy adott
tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek
teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását
szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell
megszervezni.
(4) Osztályozó vizsgának számít a szakgimnáziumban,
szakiskolában szervezett beszámoltató vizsga is.
(5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában
tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.
(6) A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által
meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel
nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a
megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a
válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható
ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló
esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem
vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan
magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a
vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le,
ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó
kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre
adott válaszait értékelni kell.
(7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
 a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból -
elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról
számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a
vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által
meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől
augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai
gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a
gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
R. 65. § (1) A különbözeti vizsgákra tanévenként
legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus
31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és
beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három
hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal,
hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során
bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a
vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban
tájékoztatni kell.
(2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben
meghatározottak szerint - független vizsgabizottság
előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben
lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A
szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem
ismételhető.
(3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga
esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti
vizsga esetén az illetékes kormányhivatal vezetője a
vizsgázó - kiskorú vizsgázó esetén a törvényes
képviselő - írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a
vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott
időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
(4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú
vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a
nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak
végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség
van, a vizsgabizottságba legalább két olyan
pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy
tanítására.
(5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit,
részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a
gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az
iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A
tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában
szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az
igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és
tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza
meg.
(6) A középiskolában, olyan tantárgyból, amely
követelményeinek teljesítésével a helyi tanterv alapján
valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga
letételére való jogosultságot szerezhet, a tanulmányok
159
alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező
követelmény a minimum hatvanperces, az adott tanév
helyi tantervének legfontosabb tanulmányi
követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész,
valamint a szóbeli vizsgarész sikeres teljesítése.
R. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga
vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és
jogszerű megtartásáért, ennek keretében
a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga
megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez
előírt feltételeket, továbbá szükség esetén
kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók
kizárását,
b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság
értekezleteit,
c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a
szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga
iratait,
d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés
esetén szavazást rendel el.
(2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a
vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár
csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat
az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.
(3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az
iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga
jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása
feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata
ellátása során
a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és
lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a
helyben meghatározott szabályok nem utalnak más
jogkörébe,
b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség
esetén gondoskodik a helyettesítésről,
c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,
d) minden szükséges intézkedést megtesz annak
érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg
lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.
(4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és
legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti
iskolában, művészeti szakgimnáziumban húsz óráig -
tarthat.
R. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,
amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen
rögzített módon, a vizsga befejezését követően a
vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, - így
különösen rajz, műszaki rajz, festmény,
számítástechnikai program formájában - kell
elkészíteni.
(2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet
a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy
köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne
zavarhassák és ne segíthessék.
(3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a
vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a
jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli
vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.
A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem
adható.
(4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező
intézmény bélyegzőjével ellátott lapon,
feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt:
feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával,
minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni.
A feladatlap előírhatja számológép, számítógép
használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek
kell biztosítania.
(5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi
tanterve alapján a vizsgához szükséges
segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a
vizsgázók egymás között nem cserélhetik.
R. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok
kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett
feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a
tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak
ezeken a lapokon lehet készíteni.
(2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok
megválaszolásához rendelkezésre álló idő
tantárgyanként általános iskolában és szakiskolában
maximum, középiskolában minimum hatvan perc.
(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli
esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a
vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell
növelni.
(4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
szakértői bizottság szakértői véleményével
megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
számára az írásbeli feladatok megválaszolásához
rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel
meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai
tanulmányok során alkalmazott segédeszközt
használja,
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
160
R. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó
vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát
lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére
legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell
biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb
pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is
megszervezhető.
(2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán
szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó
feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot
észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és
visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli
vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság
tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az
iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését
követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság
elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola
igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe
foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a
vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény
leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot,
információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság
elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a
vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a
vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a
jegyzőkönyvre rávezetheti.
(3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán
készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres
és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt -
a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató
pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az
időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz
mellékeli.
(4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató
pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó
által használt tintától jól megkülönböztethető színű
tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre
adott megoldásokat.
(5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok
javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a
vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt,
segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a
feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját.
(6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot
követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a
vizsgabizottság munkájában részt nem vevő -
pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény
súlyosságának mérlegeli, és
a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy
egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen
rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán
nyújtott teljesítményt,
 b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a R. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a
vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy következő tantárgyból történő tételhúzás előtt
c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára
megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget
nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint elhagyhatja.
értékeli a vizsgázó teljesítményét. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a
(7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a
döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. vizsgajegyzőkönyvre.
R. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó szakértői bizottsági szakértői véleménnyel
tartózkodhat. megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
(2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz
amelybe beosztották. perccel meg kell növelni,
(3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési,
tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a
szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges szóbeli vizsgát írásban teheti le,
segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján
szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli
gondoskodik. vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli
(4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az
harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A
szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló
vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a
előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc
vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a
percnél nem lehet több. vizsgahelyiséget elhagyhatja.
(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem (4a) Ha a vizsgázó a (3) bekezdés b) pontja alapján a
beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása
szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete
vizsgázó határozza meg. mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére
(6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a
önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár
vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát felolvassa.
vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot
(7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a
vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy
arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha
a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének
tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért
tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga
során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett
(8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli
tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy R. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor
alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben
minősítést a póttételre adott felelet alapján kell meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem
kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell állapítanak meg.
felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az
osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
161
(2) A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a
vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója
hagyja jóvá.
(3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni,
ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a
vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és
tárgyi feltételek meglétéről.
(4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a
vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész
rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb
tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére
és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi,
tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.
(5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a
vizsgázónak az adott tantárgynál helyben
meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe
a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít
bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához
rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására
vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat
rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok
végrehajtására rendelkezésre álló időbe a (4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több
vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.
(6) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok
számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell
értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó
nevét, születési helyét és idejét, a tanszak
megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett
munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az
értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja
alá.
(7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott
érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén
készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga
helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok
alapján kell meghatározni.
R. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető
tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.
(2) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév
vagy a tanítási év utolsó napját megelőző
harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében
meghatározott esetben az engedély megadását követő
öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának
megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt
kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell
jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni.
Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül
továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév,
valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a
vizsgát.
(3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a
bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül
kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból
162
javítóvizsgára utasították, akkor azt független
vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet
nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
(4) A kormányhivatal által szervezett független
vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,
akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban
az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói
jogviszonyban áll.
R. 74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az
értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi
értesítőben kell tájékoztatni.
(2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a
tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel
kell tüntetni.
(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését,
oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai
programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez
egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi
osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év
végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell
megállapítani.
évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben
teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg
kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam
valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat
valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be
kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai
évfolyam valamennyi követelményét, az egyes
tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi
elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga
évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő
év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket
kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az
alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára
vették fel.
(5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy
vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató
intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő
bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti
azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói
jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra
lépéséről - figyelembe véve a független
vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként
szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a
tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott
érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy
tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola
magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e
tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai
programban foglaltak szerint kell eljárni.
 R. 74/A. § A tanuló ismereteinek a vizsgának nem (4) A tartós gyógykezelés miatt vendégtanulói
minősülő évközi számonkérésekor a sajátos nevelési jogviszonnyal rendelkező tanuló nevelése, oktatása,
igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási illetve a tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend
nehézséggel küzdő tanuló esetében a szakértői keretében tanulmányokat folytató tanuló felkészítése
bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató az egészségügyi intézményben vagy a rehabilitációs
engedélyezi az írásbeli beszámoló szóbeli intézményben, otthoni ellátás keretében vagy
beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezhető
beszámolóval történő felváltását. A sajátos nevelési meg. A fentieken túl az iskola a szülő részére
igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá terápiás
nehézséggel küzdő tanuló esetében biztosítani kell az vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít
iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást
használatát és a hosszabb felkészülési időt. biztosító intézményhez.
R. 75. § (1) Ha a tanuló a tanulmányi (5) Ha a tartós gyógykezelés alatt álló gyermeket az
kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni Nkt. 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a
munkarend keretében tesz eleget, felkészítéséről a felmentést engedélyező szerv az óvodai foglalkozáson
szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az való részvétel alól felmentette, az óvoda a szülő
egyéni munkarend keretében tanuló magatartását és részére tanácsadást, konzultációt biztosít, továbbá
szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén
köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy
munkarenddel rendelkező kötelességeiről és jogairól. más szakellátást biztosító intézményhez.
Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt (6) A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló
vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, valamint nevelés-oktatásához szükséges eszközöket az iskola
felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. vagy az egészségügyi, illetve rehabilitációs intézmény,
Ezen kérelmekről az iskola igazgatója dönt. a speciális eszközöket az egészségügyi, illetve
(2) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a rehabilitációs intézmény vagy a gyógypedagógiai,
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok
küzdő tanuló a szakértői bizottság szakértői kölcsönzése tevékenység keretében az egységes
véleménye alapján tanulmányait egyéni munkarend gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani
keretében folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, intézmény biztosítja.
felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak R. 76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti
megállapításáról, a felkészítést végző pedagógusokról alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló
a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell
gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát
áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A
biztosításáról vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján
a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga
rendellenességgel küzdő tanuló esetén a pedagógiai lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A
szakszolgálati intézménynek, művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú
b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén az utazó művészeti iskola közösen is megszervezheti.
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak R. 77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az
kell gondoskodni. évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket,
(3) Ha a tanuló az egészségügyről szóló 1997. évi tanulmányait
az évfolyam megismétlésével
folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja
CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. § szerinti
általános járóbeteg szakellátásban, vagy az Eütv. 91. tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként
§ szerinti általános fekvőbeteg szakellátásban az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
résztvevő szakorvos által kiadott vélemény szerint (2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem
tartós gyógykezelésben részesül és emiatt a tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az
mindennapos iskolába járási kötelezettségét nem előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást
tudja teljesíteni, egyéni munkarend keretében folytatja kapott, az engedélyezett határidő lejártáig
tanulmányait. A tartós gyógykezelés miatt egyéni tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
munkarend keretében tanulmányokat folytató tanuló R. 78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az
felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
megállapításáról az az iskola gondoskodik, amellyel a
25. Az országos pedagógiai mérések
tanuló tanulói jogviszonyban áll.
163
 R. 79. § (1) Az országos pedagógiai mérések - a
tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerinti - végrehajtásában az
iskolák, az iskolák vezetői és pedagógusai kötelesek
közreműködni.
(2) Az országos mérések lebonyolítása tanítási
napokon, kötelező tanórai foglalkozások keretében
történik. A mérésben részt vevő pedagógusnak a
mérés napján a méréssel összefüggő feladatok
végrehajtásával eltöltött ideje a neveléssel-oktatással
lekötött munkaidőben kerül elszámolásra. A mérésen
való részvétel vagy távolmaradás elbírálására a
tanórai foglalkozáson való részvételre és a tanórai
foglalkozásokról való távolmaradásra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az országos mérések időpontját, az eljárással
kapcsolatos feladatokat, határidőket évente a tanév
rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A
méréshez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az
iskola fenntartójának és az intézmény igazgatójának a
közös felelőssége.
(4) Az országos pedagógiai mérések előkészítéséhez
az iskolák a hivatal által rendelkezésre bocsátott
informatikai rendszerben szolgáltatnak adatot a
hivatal részére. Az informatikai rendszerben
szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője
felelős.
(5) Az országos mérések keretében az érintett
nevelési-oktatási intézmények elvégzik az
adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által
meghatározott szabályainak betartásáért és az
adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért
az iskola vezetője a felelős. A hivatal az idegen nyelvi
mérés kivételével összegyűjti a méréshez alkalmazott
feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik
azok feldolgozásáról. A hivatal előállítja az országos
mutatókat és az elemzés szempontjából releváns
részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az
összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola és a
fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét
az országos mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák
statisztikai jellemzőivel.
(6) Az Nkt. 80. § (1) bekezdése szerinti
a) 6. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése
szerinti 5/NY elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot
vagy 5/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő
évfolyamot elvégzett tanulók az 5. évfolyamon,
b) a 8. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése
szerinti 5/NY, 7/NY elnevezésű nyelvi előkészítő
évfolyamot vagy 5/N, 7/N elnevezésű nemzetiségi
előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók a 7.
évfolyamon
164
c) 10. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése
szerinti 5/NY, 7/NY, 9/NY vagy 9Kny elnevezésű
nyelvi előkészítő évfolyamot, az 5/N, 7/N, 9/N
elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot vagy az
Arany János Tehetséggondozó Program 9/AJTP és az
Arany János Kollégiumi Program 9/AJKP előkészítő
évfolyamot elvégzett tanulók a 9. évfolyamon,
vesznek részt.
R. 80. § (1) A hivatal minden fenntartónak megküldi
az országos mérések eredményeit.
(2) A hivatal felhívja az iskola fenntartójának
figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában
intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha
az adott évben elvégzett mérések központilag
feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok
vonatkozásában az iskola bármely feladatellátási
helyére és bármely képzési típusára vonatkozóan
a) a 6. évfolyamon a tanulók legalább fele
szövegértésből és legalább fele matematikából nem
érte el a 2. képességszintet,
b) a 8. évfolyamon a tanulók legalább fele
szövegértésből és legalább fele matematikából nem
érte el a 3. képességszintet,
c) a 10. évfolyamon a tanulók legalább fele
szövegértésből és legalább fele matematikából nem
érte el a 3. képességszintet.
(3) Az iskola a felhívástól számított három hónapon
belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak.
(4) A hivatal felhívja az iskola fenntartóját arra, hogy
készítsen intézkedési tervet és nyújtsa be
jóváhagyásra, ha a (2) bekezdésben meghatározott
felhívást követő harmadik évben elvégzett mérés
eredményei alapján az adott feladatellátási helyen, az
adott évfolyamon és képzési típusban a (2)
bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is
fennállnak.
(5) A fenntartó a felhívástól számított három hónapon
belül megküldi az intézkedési tervet a hivatalnak. Az
intézkedési terv a hivatal jóváhagyásával válik
érvényessé. A hivatal szakmai ellenőrzés keretében
vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak
végrehajtását.
(6) A képességszinteket az adott tanévben az országos
mérési feladatok keretében felmért tanulók
teljesítményértékei alapján kell meghatározni
pedagógiai, méréselméleti és statisztikai számítások
alapján.
(7) A képességszinteket a tanév rendjéről szóló
miniszteri rendelet - évente, az országos mérések
lebonyolítása évének megjelölésével együtt -
tartalmazza.
(8) Az országos pedagógiai mérések 6., 8. és 10.
évfolyamra vonatkozó tartalmi keretét a 3. melléklet
tartalmazza.
26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének
(fizikai fittségének) mérése
R. 81. § (1) A tanulók fizikai állapotának és
edzettségének mérését (a továbbiakban: fizikai fittségi
mérés)
a) - a b)-d) pontban foglalt kivétellel - az iskola
testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító
pedagógusa,
b) ha a tanuló testnevelésórán és
gyógytestnevelésben egyaránt részt vesz, az iskola
testnevelés vagy mozgásnevelés tantárgyat tanító
pedagógusa és a pedagógiai szakszolgálat
gyógytestnevelést tartó pedagógusa
együttműködésben,
c) ha a tanuló kizárólag gyógytestnevelésben vesz
részt, a pedagógiai szakszolgálat feladatellátása
keretében az adott intézményben a gyógytestnevelést
ellátó pedagógus,
d) ha a tanuló sem testnevelésórán, sem
gyógytestnevelésen nem vesz részt, de valamely
strukturált mozgásfejlesztésben igen, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi
mozgásfejlesztést végző pedagógus,
e) ha a tanuló sajátos nevelési igényű, és részt vesz
testnevelésórán, illetve gyógytestnevelésben, az a)-c)
pontban meghatározott pedagógus és a tanuló
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs tanórai foglalkozását tartó
gyógypedagógus, konduktor együttműködésben,
f) ha a tanuló gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézményben vesz részt testnevelés- vagy
mozgásnevelés-órán, a testnevelést, illetve
mozgásnevelést tanító pedagógus
végzi el.
(2) A fizikai fittségi mérés eredményeit az (1) bekezdés
a), c), d) és f) pontja szerinti esetben a mérést végző
pedagógus, az (1) bekezdés b) és e) pontja szerinti
esetben az iskola testnevelés tantárgyat tanító
pedagógusa rögzíti az Nkt. 44/B. § (1) bekezdése
szerinti rendszerbe.
(3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra
vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az érintett
pedagógusok, továbbá köznevelési intézmények
vezetői tanévenként elemzik, és meghatározzák az
adott tanuló fizikai fittségi szintjének további
fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai
testnevelés tantárgy, valamint az egészségügyi és
165
pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai
foglalkozás, valamint a gyógytestnevelés keretei
között - szükséges intézkedéseket.
(4) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes
szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa
vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.
VII. FEJEZET
IRATKEZELÉS A NEVELÉSI-OKTATÁSI
INTÉZMÉNYEKBEN
27. A nevelési-oktatási intézmények
dokumentumainak nyilvánossága
R. 82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a
pedagógiai programjának legalább egy példányát oly
módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a
tanulók szabadon megtekinthessék.
(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa
kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére
tájékoztatást adni a pedagógiai programról.
(3) Az SZMSZ-t, a házirendet, a pedagógiai
programot és magán fenntartású nevelési-oktatási
intézmény esetén a fenntartó szervezet hatályos
alapító vagy létesítő okiratát a nevelési-oktatási
intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába,
kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a
változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni
kell.
(5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni
kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi
segédletekről, taneszközökről, ruházati és más
felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a
nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni
kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető
tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,
valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud
nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kérdések
SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket,
óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem
működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői
szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi
diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.
28. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések
meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok
R. 83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a
tanulót, valamint a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjét
írásban értesíteni gyermeke óvodai, iskolai,
kollégiumi felvételével, az óvodai, tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a
gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi
előmenetelével kapcsolatos döntéséről, az intézmény
működésének rendjéről, továbbá minden olyan
intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az
értesítést előírja.
(2) A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének
írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni
a) minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi
döntéshez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú
tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony,
kollégiumi tagsági viszony keletkezésével,
megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a
tanórai foglalkozáson való részvétel alóli
felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel,
a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben,
és
c) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan
jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.
(3) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozott
döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola,
kollégium írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket, a
kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából.
(4) A nevelési-oktatási intézmény a döntését
határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet
részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem
hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos
döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő
kéri a döntés határozatba foglalását.
(5) A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú
tanulót szülője képviselheti.
(6) A nevelési-oktatási intézmény döntése végleges, ha
az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem
nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az
eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.
(7) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével
összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön
jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
29. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai
R. 84. § (1) Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási
intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot
ellátó szervek iratkezelésének általános
követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm.
rendelet előírásai figyelembevételével az e
rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.
(2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az
intézményen belül keletkezett iratok kezelésének
rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-
oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett,
adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.
166
(3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az
intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.
(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás
nemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek, tanulók
óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan
keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven
- a nemzetiség által használt és magyar nyelven - kell
iktatni és tárgymutatózni.
(5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni
kell.
(6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás
nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló
iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az
iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a
szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére
érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek
felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.
(7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban
foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a
jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is
elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás
keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell
vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés
határidejét és az ügyintéző aláírását.
R. 85. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által
kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell
a) a nevelési-oktatási intézmény
aa) nevét,
ab) székhelyét,
b) az iktatószámot,
c) az ügyintéző megnevezését,
d) az ügyintézés helyét és idejét,
e) az irat aláírójának nevét, beosztását és
f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének
lenyomatát.
(2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott
határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a
rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon
kívül tartalmaznia kell
a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály
megjelölését,
b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt,
az erre történő utalást,
c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő
figyelmeztetést.
(3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja,
továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete,
szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási
intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra
vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben
határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá
akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény
indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény
vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia
kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők
felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó
lényeges megállapításokat, így különösen az
elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket,
továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A
jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az
eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.
(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak
megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja
megállapítható legyen.
R. 86. § (1) Az elintézett iratokat irattárba kell
helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként
kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés
idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől
kell számítani.
(2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény
vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett
iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább
harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az
illetékes levéltárnak.
30. A kötelezően használt nyomtatványok
R. 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által
használt nyomtatvány lehet
a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott,
szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú
nyomtatvány,
b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,
c) elektronikus okirat,
d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-
ében meghatározott rend szerint hitelesített
papíralapú nyomtatvány.
(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős
miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával
elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-
ében meghatározott rend szerint elektronikus
aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.
R. 88. § Az óvoda által használt nyomtatvány
a) a felvételi előjegyzési napló,
b) a felvételi és mulasztási napló,
c) az óvodai csoportnapló,
d) az óvodai törzskönyv,
e) (Hatályon kívül helyezve.)
f) a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.
R. 89. § (1) Az óvodai felvételi előjegyzési napló az
óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására
szolgál.
167
(2) A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az
óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet,
a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az
óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány
esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A
napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell
tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a
fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.
(3) A felvételi előjegyzési napló gyermekenként
tartalmazza
a) a jelentkezés sorszámát, időpontját,
b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét,
állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási
helyének címét, anyja születéskori nevét, apja nevét,
nem magyar állampolgárság esetén a tartózkodás
jogcímét,
c) a kijelölt óvoda megnevezését,
d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a
gyermek jelentkezését még benyújtották,
e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés
időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai
ellátásban,
f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,
g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb
szempontokat,
h) az óvodavezető javaslatát,
i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,
j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és
iktatószámát,
k) a felvétel időpontját.
R. 90. § (1) A felvételi és mulasztási napló az
óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és
mulasztásaik vezetésére szolgál.
(2) A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni
az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési
évet, a csoport megnevezését.
(3) A felvételi és mulasztási napló
a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító
számát, nevét, születési helyét és idejét,
állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a
tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást
megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási
helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy
törvényes képviselője nevét,
b) a felvétel időpontját,
c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves
összesítését,
d) a szülők napközbeni telefonszámát,
e) a megjegyzés rovatot
tartalmazza.
(4) Amennyiben az óvoda beilleszkedési, tanulási, h) a feljegyzést a csoport életéről.
magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési R. 92. § (1) Az óvodai törzskönyv az óvodára
igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál.
rovatban fel kell tüntetni a szakértői véleményt kiállító
(2) Az óvodai törzskönyv tartalmazza
szakértői bizottság nevét, címét, a szakértői vélemény
kiállításának időpontját és számát, valamint az a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének
elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú
kötelező felülvizsgálat időpontját. nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének
lenyomatát,
(5) A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási
naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt. b) az óvoda nevét és címét,
(6) Az óvoda az (4) bekezdésben meghatározott c) nevelési évenként az óvoda általános adatait
adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e
illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket,
intézmény részére azon gyermekek nevét - a szakértői gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek
véleményt kiállító intézmény és a szakértői vélemény október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a
számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak
következő nevelési évben esedékes. számát, az óvodapedagógusok számát, a
bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság
R. 91. § (1) Az óvodai csoportnapló az óvoda megnevezését,
pedagógiai programja alapján a nevelőmunka
tervezésének dokumentálására szolgál. d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi
időszak és időtartam),
(2) Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az
óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve,
évet, a csoport megnevezését, a csoport továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint,
óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű
időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos
dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok
lenyomatát, a pedagógiai program nevét. október 1-jei számát,
(3) Az óvodai csoportnapló tartalmazza f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem
részesülő gyermekek számát,
a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,
g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely
b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen
évenkénti számát,
belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a
négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként
számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület
továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődei és az udvar területe),
ellátásban részesültek, i) az óvoda épületeinek adatai (építés éve, használat
c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k
nevét, száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások
adatai),
d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek
időtartamát és a tevékenységeket, j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület,
férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok
e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb
tartalmazó hetirendet napi bontásban, helyiségek),
f) nevelési éven belüli időszakonként
k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát,
fa) a nevelési feladatokat, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési
fb) a szervezési feladatokat, évenként,
fc) a tervezett programokat és azok időpontjait, l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak
fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a
óvodai életet magában foglaló tevékenységek, végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a
foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés
programjában meghatározott tevékenységi formák időpontját.
tartalmi elemeit, R. 93. § (Hatályon kívül helyezve.)
fe) az értékeléseket,
g) (Hatályon kívül helyezve.)
168
 R. 93/A. § (1) A gyermek fejlődését nyomon követő
dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan
vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a
gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a
differenciált nevelés irányát.
(2) A gyermek fejlődését nyomon követő
dokumentáció tartalmazza
a) a gyermek anamnézisét,
b) a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi
fejlettségének mutatóit,
c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat,
intézkedéseket, az elért eredményt,
d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság
vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést
végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett
javaslatait,
e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának
megállapításait,
f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
R. 94. § Az iskola által használt nyomtatvány
1. a beírási napló,
2. a bizonyítvány,
3. a nemzetiségi bizonyítvány,
4. az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,
5. a szakmai vizsga, képesítő vizsga letételét tanúsító
bizonyítvány,
6. a törzslap külíve, belíve,
7. a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,
8. a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az
érettségi törzslap kivonata,
9. törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, képesítő
vizsgához,
10. az értesítő (ellenőrző),
11. az osztálynapló,
12. a csoportnapló,
13. az egyéb foglalkozási napló,
14. a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,
15. az osztályozóív a tanulmányok alatti vizsgához,
16. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában
meghatározott nyomtatványok,
17. az órarend,
18. a tantárgyfelosztás,
19. a továbbtanulók nyilvántartása,
20. az egyéni és csoportos foglalkozási napló az
alapfokú művészeti iskolában,
21. az egyéni és csoportos foglalkozási napló a
zeneművészeti szakgimnáziumban,
22. az étkeztetési nyilvántartás,
169
23. a közösségi szolgálati jelentkezési lap,
24. a tanulói jogviszony igazoló lapja.
R. 95. § (1) Az iskolába felvett tanulók iskolai
nyilvántartására beírási naplót kell vezetni.
(2) A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán
kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni.
(3) A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt -
nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott -
alkalmazott vezeti.
(4) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni,
ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a
megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.
(5) Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló
nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel
kell tüntetni a szakértői véleményt kiállító szakértői
bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a
szakértői vélemény számát és kiállításának keltét, az
elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő
kötelező felülvizsgálat időpontját.
(6) Az iskola az (5) bekezdésben meghatározott
adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az
illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó
intézmény részére azon tanulók nevét - a szakértői
véleményt kiállító intézmény és a szakértői vélemény
számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a
következő tanévben esedékes.
(7) A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a
tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön
teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező
tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést
kaptak. Ennek tényét a határozat számával
szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés
rovatában.
(8) A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét,
OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás
időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú
nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének
lenyomatát is.
(9) A beírási napló tartalmazza
a) a tanuló
aa) naplóbeli sorszámát,
ab) felvételének időpontját,
ac) nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét
és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási
helyét,
ad) anyja születéskori nevét,
ae) állampolgárságát,
af) reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre
vonatkozó igényét az alapfokú művészeti iskola
kivételével,
ag) jogviszonya megszűnésének időpontját és okát,
továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová
felvették vagy átvették,
ah) évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,
ai) sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,
b) az egyéb megjegyzéseket.
R. 96. § (1) A tanuló által elvégzett évfolyamokról a
törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani.
(2) A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola,
többcélú köznevelési intézmény esetén a tagintézmény
nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola
körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A bizonyítvány tartalmazza
a) a sorszámát,
b) a bizonyítványpótlap sorozatszámát,
c) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési
helyét és idejét, anyja születéskori nevét,
d) a tanuló törzslapjának számát,
e) a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,
f) a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül
külön megadva az igazolatlan mulasztások számát,
g) a tanuló szorgalmának és - az alapfokú művészeti
iskola kivételével - magatartásának értékelését,
h) a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és
minősítését,
i) a szükséges záradékot,
j) a nevelőtestület határozatát,
k) a kiállítás helyét és idejét, az iskola
körbélyegzőjének lenyomatát,
l) az igazgató és az osztályfőnök aláírását.
(4) A nemzetiségi bizonyítvány a (3) bekezdésben
felsorolt adatokat magyar és nemzetiségi nyelven is
tartalmazza.
(5) A bizonyítványban záradék formájában fel kell
tüntetni a művészeti alapvizsga és záróvizsga
letételének tényét.
(6) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról -
kérelemre - a törzslap alapján bizonyítványmásodlat
állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön
jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell
leróni.
(7) Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában
meglévő nyilvántartások alapján kérelemre
pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt
tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor
végezte el.
(8) Ha az iskolában minden nyilvántartás
megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet
feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola
tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor
170
állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról,
hogy a megjelölt tanévben az iskola melyik
évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt
tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A
tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett
időszakban az iskolában tanított. A volt
évfolyamtársaknak be kell mutatniuk
bizonyítványukat.
R. 97. § Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az
érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat
tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály*
határozza meg.
R. 98. § (Hatályon kívül helyezve.)
R. 99. § (1) A törzslap két részből áll, a tanulókról
külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az
egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból
(törzslap külív). Az iskola a tanulókról - a
tanévkezdést követő harminc napon belül - egyéni
törzslapot állít ki.
(2) Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a
nemzetiség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az
oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között
eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a
helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell
hitelesként elfogadni.
(3) Az egyéni törzslap tartalmazza
a) a törzslap sorszámát,
b) a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar
állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű
tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási
azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja
születéskori nevét,
c) a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát,
d) a tanévet és a tanuló által elvégzett évfolyamot,
e) a tanuló magatartásának és szorgalmának
értékelését,
f) a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi
szöveges minősítését,
g) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos
adatokat,
h) az összes mulasztott óra számát, külön-külön
megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat,
i) a nevelőtestület határozatát,
j) a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat,
k) a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel,
hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet
megállapításával kapcsolatos és tanulói
jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat,
záradékokat.
(4) Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló
nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell
tüntetni a szakértői véleményt kiállító szakértői
bizottság nevét, címét, a szakértői vélemény számát és
kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.
(5) Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső
tagozat és a középfokú iskolai tanulmányok
befejezését követően, a törzslap külívének teljes
lezárása után szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és
ilyen módon kell tárolni.
(6) A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola
nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás
helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató
aláírását és az intézmény körbélyegzőjének
lenyomatát.
(7) A törzslap külíve tartalmazza
a) az osztály megnevezését,
b) az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval
és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét
igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,
c) a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó
tanárok, valamint az igazgató aláírását,
d) a törzslap külívének lezárásakor hatályos
osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve,
törzslapszáma feltüntetésével).
(8) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a
rendelkezésre álló iratok, adatok alapján -
póttörzslapot kell kiállítani.
R. 100. § (1) Az értesítő (ellenőrző) a tanuló
magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi
tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a
hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő
kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az alapfokú
művészeti iskolai értesítőben a tanuló magatartását
nem kell értékelni.
(2) Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az
iskola nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály
megnevezését.
(3) Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza
a) a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési
helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában
tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét,
ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni
telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét,
lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
napközbeni telefonszámát,
b) a tanuló magatartása, szorgalma értékelését,
c) a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és
minősítését,
d) a félévi osztályzatokat,
e) a mulasztások igazolását.
171
(4) A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai
elektronikus napló alkalmazása esetén is köteles az
értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával
és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott
írásbeli tájékoztatást adni.
R. 101. § (1) A pedagógus a tanórai
foglalkozásokról az órarendnek megfelelően
osztálynaplót vezet.
(2) Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola
nevét, OM azonosítóját és címét, az osztály
megnevezését, a napló megnyitásának és lezárásának
időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató
aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola
körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A naplót az iskolai nevelés-oktatás nyelvén kell
vezetni.
(4) Az osztálynapló
a) haladási és mulasztási, valamint
b) értékelő
naplórészt tartalmaz.
(5) A haladási és mulasztási naplórész
a) a tanítási napok sorszámát és időpontját,
b) a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az
óra tanévi és napon belüli sorszámát,
c) a tanítási óra anyagát,
d) az órát megtartó pedagógus aláírását,
e) igazolt és igazolatlan órák szerinti
csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását,
f) a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az
összesítést végző pedagógus aláírását
tartalmazza heti és napi bontásban.
(6) Az értékelő naplórész
a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,
oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási
azonosító jelét, anyja születéskori nevét és
elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét
és elérhetőségét,
b) a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,
c) a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi
bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges
értékelését, osztályzatait,
d) a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos
adatokat
tartalmazza.
R. 102. § (1) Az osztálykerettől eltérő,
csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról
és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót
vezet.
(2) A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola
nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának
és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az
igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az
iskola körbélyegzőjének lenyomatát is.
(3) A csoportnapló
a) a csoport megnevezését,
b) a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti
megoszlását,
c) a csoport tanulóinak névsorát,
d) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,
valamint hiányzásait,
e) a tanuló értékelését,
f) a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és
a tananyagot,
g) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását
tartalmazza.
(4) A csoportnaplóba a gyermek, tanuló sajátos
nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére
vonatkozó, továbbá a gyermek, tanuló speciális
köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges
szakértői vélemények, fejlesztési és rehabilitációs
tervek, pedagógiai vélemények, feljegyzések,
szakorvosi és iskolaorvosi diagnózisok tölthetőek fel.
R. 103. § (1) Az egyéb foglalkozásokról, így
különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről,
a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb
foglalkozási naplót vezet.
(2) Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a
kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló
megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító
pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú
nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének
lenyomatát is.
(3) Az egyéb foglalkozási napló
a) a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és
idejét vagy időtartamát,
b) a csoportba tartozó tanulók névsorát,
c) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,
d) a tanuló anyjának születéskori nevét és
elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét
és elérhetőségét,
e) a megtartott foglalkozások sorszámát és
időpontját, a foglalkozás témáját,
f) a foglalkozást tartó pedagógus aláírását
tartalmazza.
R. 104. § (1) A tanulmányok alatti vizsgákról
tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell
kiállítani.
172
(2) A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát
lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és
címét.
(3) A jegyzőkönyv
a) a tanuló nevét, születési helyét és idejét,
állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét,
annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói
jogviszonyban áll,
b) a vizsgatárgy megnevezése mellett
ba) az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,
bb) a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a
vizsga értékelését és a kérdező tanár aláírását,
bc) a végleges osztályzatot,
c) a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,
d) az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak
nevét és aláírását
tartalmazza.
R. 105. § (1) Az iskola a pedagógiai munka
tervezéséhez tantárgyfelosztást készít.
(2) A tantárgyfelosztás
a) a tanév évszámát,
b) az iskola nevét,
c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét,
végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított
tantárgyakat, egyéb foglalkozásokat,
d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi
óráik számát,
e) a pedagógus által ellátott óratervi órák és egyéb
foglalkozások számát osztályonként és
tantárgyanként, egyéb foglalkozásonként,
f) az egyes pedagógusok neveléssel-oktatással
lekötött óraszámát,
g) az órakedvezményre jogosító jogcímeket,
h) az e)-f) pontok szerinti külön-külön összesített
óraszámot, valamint
i) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-
álláshelyek számát
tartalmazza.
(3) A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden
év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak.
(4) A tantárgyfelosztás alapján készített összesített
iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb
foglalkozások időpontját, osztályonként és
tanóránként az adott tantárgy és a tanár
megnevezésével.
(5) Az alapfokú művészeti iskolában és a művészeti
szakgimnáziumban a tantárgyfelosztásban az egyéni
órák és a csoportos tantárgyak óráit azzal az
eltéréssel kell feltüntetni, hogy abból a (2) bekezdés
tartalma megállapítható legyen.
 R. 106. § (1) Az iskola a végzett tanulóiról
nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni az iskola nevét,
OM azonosítóját és címét.
(3) A nyilvántartás
a) a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési
helyét és idejét, anyja születéskori nevét,
b) a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének
évét,
c) a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját,
címét és szakirányát
tartalmazza.
R. 107. § Az alapfokú művészeti iskolák által
használt további és speciális nyomtatvány
a) a bizonyítvány (az alapfokú művészeti iskola
művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet, képző-
és iparművészet, szín- és bábművészet,
cirkuszművészet - szerint),
b) a törzslap külív, belív (az alapfokú művészeti
iskola művészeti ágai - zeneművészet, táncművészet,
képző- és iparművészet, szín- és bábművészet,
cirkuszművészet - szerint),
c) az összesítő kimutatás a térítési díj és a tandíj
befizetéséről,
d) az eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény,
e) az eszköz- és hangszernyilvántartó lap,
f) a szülői nyilatkozat az alapfokú művészeti
iskolában folytatott tanulmányokhoz.
108. § A kollégium által használt nyomtatvány
a) a kollégiumi csoportnapló,
b) a kollégiumi napló (ügyeleti napló),
c) a kollégiumi törzskönyv.
R. 109. § (1) A kollégium által évenként kialakított
csoportok foglalkozásairól a pedagógus kollégiumi
csoportnaplót vezet.
(2) A kollégiumi csoportnaplón fel kell tüntetni a
kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a
megnyitás és lezárás időpontját, a pedagógus és az
igazgató aláírását, papíralapú dokumentum esetén az
intézményi körbélyegző lenyomatát is.
(3) A kollégiumi csoportnapló
a) a csoport megnevezését, a foglalkozások helyét és
idejét,
b) a foglalkozás megnevezését,
c) a foglalkozást tartó pedagógus nevét,
d) a csoportba tartozó tanulók évfolyamonkénti és
osztályonkénti megoszlását,
e) a csoport tanulóinak névsorát,
173
f) a megtartott foglalkozások sorszámát,időpontját és
a foglalkozás témáját,
g) a tanulók nevét és osztályát, valamint igazolt és
igazolatlan hiányzásait,
h) a tanulók értékelését, a haladásukkal kapcsolatos
bejegyzéseket
tartalmazza.
R. 110. § (1) A kollégiumi napló a kollégiumban
folytatott pedagógiai tevékenységek dokumentálására
szolgál. A kollégiumi napló szervezeti egységenként
külön is vezethető.
(2) A kollégiumi naplón fel kell tüntetni a kiállító
intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás
és lezárás időpontját, az igazgató aláírását,
papíralapú dokumentum esetén az intézmény
körbélyegzőjének lenyomatát.
(3) A kollégiumi napló
a) csoportonkénti bontásban a tanulók névsorát,
b) a tanuló nevét, születési helyét és idejét, iskolája
nevét, évfolyamát, érkezésének és távozásának
időpontját, anyja születéskori nevét,
c) a pedagógusok nevét, beosztását, elérhetőségét, a
vezetett csoport nevét,
d) a létszámnyilvántartást, ennek részeként
ea) a kitöltés napját,
eb) a délelőtti, délutáni és éjszakai nevelőtanár nevét,
ec) az ügyeletes tanuló nevét,
ed) a csoportok számát, aktuális létszámát, az
igazoltan és igazolatlanul távollévők létszámát,
ee) a betegek nevét és tartózkodási helyét, a
járóbetegek számát, a kórházban, a kollégiumban és
az egyéb helyen tartózkodó fekvőbetegek számát, az
összes beteg létszámát,
ef) az ügyeletes nevelőtanár jelentését,
eg) az ügyeletes tanár és az igazgató aláírását
tartalmazza.
(4) A létszámnyilvántartást napokra lebontva kell
vezetni.
R. 111. § (1) A kollégiumi törzskönyv a
kollégiumban elhelyezett tanulók nyilvántartására
szolgál. A törzskönyvet tanítási évekre lebontva kell
vezetni.
(2) A kollégiumi törzskönyvben fel kell tüntetni a
kiállító intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a
megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását,
papíralapú dokumentum esetén az intézményi
körbélyegző lenyomatát.
(3) A kollégiumi törzskönyv
a) a tanuló törzskönyvbeli sorszámát,
b) a tanuló nevét, állampolgárságát, oktatási
azonosító számát, születési helyét és idejét,
társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja
születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy
törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,
c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás
jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat
számát,
d) a tanuló lakcímét, szülő elérhetőségét,
e) azon iskola nevét, amelyikkel a tanuló tanulói
jogviszonyban áll, osztályát,
f) a tanuló kollégiumba történő be- és kiköltözésének
időpontját,
g) a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket,
határozatokat, záradékokat
tartalmazza.
31. A tanügyi nyilvántartások vezetése
R. 112. § (1) A pedagógus csak a nevelő-oktató
munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen
ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.
(2) Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a
törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a
továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.
(3) Az alapfokú művészeti iskolában a hangszeres
vagy a csoportos tantárgyat oktató szaktanár - az
intézményvezető megbízása alapján - vezeti az egyéni
és a csoportos foglalkozási naplót, a törzslapot,
valamint kiállítja a bizonyítványt.
(4) A törzslap személyi és tanév végi adatainak a
bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és
az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-
pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a
tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a
továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő
záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által
alkalmazható záradékokat az 1. melléklet tartalmazza.
R. 113. § (1) A hibás bejegyzéseket a tanügyi
nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni,
olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás
bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással,
keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az
iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.
(2) Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az
engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a
törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai
bizonyítványról - beleértve az érettségi vizsgáról és a
szakmai és képesítő vizsgáról kiállított bizonyítványt,
tanúsítványt (a továbbiakban együtt: bizonyítvány) is -
bizonyítványmásodlatot, tanúsítvány-másodlatot (a
továbbiakban együtt: bizonyítványmásodlatot) kell
kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni,
vagy - ha tulajdonosa kéri - az "ÉRVÉNYTELEN"
felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással
174
érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a
tulajdonosának.
(3) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki,
hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a
bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni.
A csere az érintett számára díjmentes.
R. 114. § (1) A köznevelés rendszerében kiállított
bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására
szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a
kiállításának időpontjában hitelesített irat.
(2) A bizonyítványmásodlatnak - a 113. § (2) bekezdés
szerinti névváltozás kivételével - szöveghűen
tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található
minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az
eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az
iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi,
akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a
továbbiakban együtt: kiállító szerv). A
bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell
tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a
kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el
kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének
vagy megbízottjának aláírásával és körbélyegzőjének
lenyomatával.
(3) Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon
fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a
kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt
megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították.
Amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakmai
bizonyítvány, képesítő bizonyítvány szerepel a hivatal
által vezetett központi nyilvántartásában, az eredeti
bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné
nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi
nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.
(4) A bizonyítványokról, az érettségi és a szakképesítő
bizonyítványokról másodlatot engedélyezett,
sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet
kiállítani.
32. A bizonyítványnyomtatványok,
tanúsítványnyomtatványok kezelése
R. 115. § (1) Az iskola az üres bizonyítvány-
nyomtatványokat, tanúsítványnyomtatványokat köteles
zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az
igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen
hozzá.
(2) Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető,
továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet
készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.
(3) Az iskola
a) az üres bizonyítványnyomtatványokról,
tanúsítványokról,
 b) a kiállított és kiadott ki kell kérni.
bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról, (5) A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell
c) az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos
tanúsítványokról kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a
nyilvántartást vezet. lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal
116. § Az iskola az elveszett, megsemmisült üres kapcsolatos támogató rendszer, valamint a tanulók
fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait
bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány
tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő
érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét
rendszer (a továbbiakban: NETFIT) szerinti fizikai
kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló
adatainak elemzését, értékelését.
az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi
azonosításához szükséges adatokat és az 34. A szakmai munkaközösség
érvénytelenség időpontját. R. 118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt
VIII. FEJEZET a) működési rendjéről és munkaprogramjáról,
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott
MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK kérdésekről,
33. A nevelőtestület c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
(2) A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően
R. 117. § (1) A nevelőtestület, a feladatkörébe
- véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó
tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére
pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a
tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag -
továbbfejlesztésére.
bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek
gyakorlását átruházhatja a szakmai (3) A szakmai munkaközösség véleményét -
munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a szakterületét érintően -
diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a) a pedagógiai program, továbbképzési program
a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a elfogadásához,
nevelőtestület által meghatározott időközönként és b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást
módon - azokról az ügyekről, amelyekben a segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek,
nevelőtestület megbízásából eljár. Ezeket a segédkönyvek és tanulmányi segédletek
rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai kiválasztásához,
program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. c) a felvételi követelmények meghatározásához,
(2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és
a) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a feladatainak meghatározásához
kollégiumigazgató, a kollégiumvezető be kell szerezni.
b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, (4) A szakmai munkaközösség feladatainak ellátására
c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti
tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az munkaközösség is létrehozható. Az intézmények
iskolai, kollégiumi diákönkormányzat közötti munkaközösség jogkörét, működésének
kezdeményezésére. rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti
(3) A nevelőtestület meghatározza működésének és megállapodás határozza meg.
döntéshozatalának rendjét. (5) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a
(4) A nevelőtestület véleményét belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt
vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A
a) az iskolai felvételi követelmények
szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben
meghatározásához,
meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-
b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató
elfogadása előtt, munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási
c) az egyes pedagógusok külön megbízásának intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére
elosztása során, további feladatokat állapíthat meg.
d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak (6) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos
visszavonása előtt, feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség
e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben
175
hozható létre. Külön szakmai munkaközösség (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület
működhet a tagintézményben. véleményének kikérésével dönt
(7) A szakmai munkaközösséget munkaközösség- a) saját működéséről,
vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított
kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt anyagi eszközök felhasználásáról,
évre.
c) hatáskörei gyakorlásáról,
35. A szülői szervezet d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
R. 119. § (1) Ha az óvodában, iskolában, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat
kollégiumban több szülői szervezet, közösség tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és
működik, az a szülői szervezet, közösség járhat el az működtetéséről, valamint
óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-
képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, oktatási intézményen belül működő tájékoztatási
kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős
százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
közösség hiányában a szülői szervezetek, közösségek a
(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó
nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek
tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja
intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható
megbízhatják valamelyik szülői szervezetet,
meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola
közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: SZMSZ-ével,
házirendjével. Az SZMSZ
óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet). jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra
(2) A szülői szervezet, közösség történő beterjesztést követő harminc napon belül
a) saját működési rendjéről, munkatervének nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását
elfogadásáról, jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület
b) tisztségviselőinek megválasztásáról harminc napon belül nem nyilatkozik.
szótöbbséggel dönt. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat,
(3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény
kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi
létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a kérdésben.
szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat
székben. véleményét - az Nkt. 48. § (4) bekezdésben
(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, meghatározottakon túl -
közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok a) a tanulók közösségét érintő kérdések
érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, meghozatalánál,
a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók
kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási elkészítéséhez, elfogadásához,
intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez,
tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt megszervezéséhez,
vehet a nevelőtestület értekezletein. d) az iskolai sportkör - a munkaterv részét képező -
36. A diákönkormányzat szakmai programjának megállapításához,
R. 120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több e) az egyéb foglalkozás formáinak
diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a meghatározásához,
nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési
amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett rendjének kialakításához,
részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben
ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen h) az iskolai étkeztetés keretében biztosított ételek
diákönkormányzat hiányában az iskolában, minőségéről, az iskola házirendjében szabályozott
kollégiumban működő diákönkormányzatok a módon
nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek
intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy ki kell kérni.
megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a
továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a
diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell
176
hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha
jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás
határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg
kell küldeni a diákönkormányzat részére.
(7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához
térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium
helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza
az iskola, a kollégium működését.
(8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai,
kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,
a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
(9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés
megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell
hozni.
(10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget
létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség
az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat
jogait nem gyakorolhatja.
37. Az intézményi tanács
R. 121. § (1) Az Nkt. 73. § (3) bekezdése szerinti
intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti
a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője,
ennek hiányában az intézménnyel tanulói
jogviszonyban álló tanulók legalább húsz
százalékának szülei,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai
diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók
legalább húsz százaléka,
d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős
jogi személy, intézményfenntartó,
e) az intézmény székhelye szerinti egyházi jogi
személyek képviselői,
f) az intézmény székhelye szerinti települési
önkormányzat,
g) a települési, területi nemzetiségi önkormányzat,
térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén -
amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos
nemzetiségi önkormányzat
(2) - (4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt
kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a
kezdeményezéstől számított harminc napon belül az
intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek
által delegált, azonos számú képviselőből álló
bizottságot hoz létre az intézményi tanács
megalakításának előkészítéséhez.
(5a) Az Nkt. 73. § (4) bekezdése alapján létrehozott
intézményi tanácsban - amennyiben a nevelési,
oktatási intézmény kizárólag nagykorúak
felnőttoktatását folytatja - a szülők delegáltjai helyett
177
az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók
legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált
vehet részt.
(5b) Az intézményi tanács ügyrendje a működésével
összefüggésben az Nkt. 44. § (13) bekezdése alapján
nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó
adatokon kívül tartalmazza:
a) amennyiben azt az Nkt. 73. § (3) bekezdése alapján
hozták létre, ennek tényét, a célját, és feladatait,
b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére
vonatkozó szabályokat,
c) az intézményi tanács határozathozatalára
vonatkozó szabályokat, továbbá
d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.
(6) Az intézményi tanács dönt
a) működési rendjéről és munkaprogramjának
elfogadásáról,
b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület
a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.
(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a
nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos
valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi
tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ,
a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a
köznevelési szerződés megkötése előtt.
(8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához
térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit,
berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola
működését.
38. Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék
R. 122. § (1) Az iskolaszék létrehozását
kezdeményezheti
a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,
b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője,
ennek hiányában az intézménnyel tanulói
jogviszonyban álló tanulók legalább húsz
százalékának szülei,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, ennek
hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz
százaléka (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában
az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).
(2) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek
közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a
megalakítását és részt vesznek a munkájában.
(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az
érdekelt
a) fenntartó,
b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat,
térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az
országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem
fenntartója, kell alkalmazni, az ÁMK-szék tevékenysége pedig
(4) Az iskolaszékbe kiterjed a nem köznevelési feladatokat ellátó
intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek
a) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,
megállapodása alapján - a (3) bekezdésben
b) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat
közösség, ennek hiányában az iskolában tanuló egy képviselőt.
gyermekek szülei,
c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai
diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat IX. FEJEZET
hiányában az iskolába járó tanulók
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK
választják. NÉVHASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ
(5) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői SZABÁLYOK
szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában a
szülők legalább húsz százaléka vagy az iskolai 39. A köznevelési intézmény hivatalos neve
diákönkormányzat képviselője, iskolai R. 123. § (1) A köznevelési intézmény a működése
diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók során kizárólag olyan nevet használhat, amely
legalább húsz százaléka kezdeményezi, a megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és - a
nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az (2) bekezdés e) pontját kivéve - szerepel a köznevelési
iskolaszék megalakításában és munkájában. intézmény alapító okiratában, szakmai
(6) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt alapdokumentumában.
kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a (2) A köznevelési intézmény
kezdeményezéstől számított harminc napon belül az a) hivatalos nevet,
iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által
b) többcélú köznevelési intézmény esetében a
delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot
hivatalos névből képzett rövid nevet,
hoz létre az iskolaszék megalakításának
előkészítéséhez. c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid
név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet,
(7) Az iskolaszék dönt
d) az a)-c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy
a) működési rendjéről és munkaprogramjának
idegen nyelven,
elfogadásáról,
e) rövidített nevet
b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
használhat.
c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület
a döntési jogot az iskolaszékre átruházza. (3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az az
egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott
(8) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak
feladatokat tükröző, jogszabály szerinti
érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével
megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a
összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által
tevékenységet, amelyre az adott köznevelési
hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott
intézményt létrehozták.
kérelmek elbírálásában.
(4) A köznevelési intézmény jogszabály szerinti
(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-
megnevezése
oktatási intézmény működésével kapcsolatos
valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék 1. óvoda, óvoda-bölcsőde, kiegészítő nemzetiségi
véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, óvoda,
továbbá a házirend elfogadása előtt. 2. általános iskola,
(10) Az iskolaszék feladatai ellátásához 3. gimnázium,
térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, 4. szakgimnázium,
berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola 5. (Hatályon kívül helyezve.)
működését.
6. szakiskola,
(11) Az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi
7. készségfejlesztő iskola,
szék, az általános művelődési központban (a
továbbiakban: ÁMK) az ÁMK-szék megalakulására, 8. alapfokú művészeti iskola,
működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre 9. kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az 10. kollégium,
eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a
178
 11. pedagógiai szakszolgálat,
12. fejlesztő nevelés-oktatást végző iskola,
13. pedagógiai intézet,
14. egységes gyógypedagógiai módszertani
intézmény,
15. egységes konduktív pedagógiai módszertani
intézmény, valamint
(5) A magyar oktatástörténetben jelentős
hagyományokkal rendelkező köznevelési intézmények
esetében - az oktatásért felelős miniszter
egyetértésével - a (4) bekezdésétől eltérő megnevezés
is alkalmazható.
(6) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola
megnevezése tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv
megjelölését.
(7) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, az
egységes iskola és az összetett iskola, valamint e
feladatokra létrehozott intézményegységek esetében a
(4) bekezdés szerinti megnevezéssel kell a hivatalos
nevet megállapítani.
R. 124. § (1) A köznevelési intézmény hivatalos
elnevezésekor
a) (Hatályon kívül helyezve.)
b) a gimnázium, a szakgimnázium a középiskola
megnevezés is alkalmazható.
(2) Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó
köznevelési intézmény hivatalos megnevezése lehet
továbbá
a) a 123. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott
megnevezés és előtte a művészeti ágra, ágakra történő
utalás,
b) kizárólag zeneművészeti ágban folyó felkészítés
esetén zeneiskola-alapfokú művészeti iskola,
c) más művészeti ágban egy tanszakra felkészítő
iskola esetén a hivatalos megnevezés kötőjellel
kiegészítve a tanszak hivatalos vagy rövid nevével.
(3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézmény vagy az egységes konduktív pedagógiai
módszertani intézmény hivatalos nevében az
intézményben működő nevelési-oktatási feladatot
ellátó szervezeti egység tekintetében a 123. § (4)
bekezdés 1-9. pontja szerint kell a nevelési-oktatási
alapfeladat jogszabály szerinti megnevezését
feltüntetni.
(4) Ha a köznevelési intézmény a nevelő-oktató
munkához kapcsolódó nem köznevelési tevékenységet
is alapfeladatként ellát, a köznevelési intézmény
hivatalos nevében a 123. § (4) bekezdésében
meghatározott jogszabály szerinti megnevezés mellett
fel kell tüntetni a nem köznevelési alapfeladat
jogszabály szerinti megnevezését vagy annak a
179
közismert elnevezését. Kulturális, közművelődési
feladat ellátása esetén az intézmény megnevezésként
az általános művelődési központ megnevezés is
alkalmazható.
R. 125. § (1) Egyedi elnevezésként bármilyen
megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a
használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi
elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében
az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti
megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési
intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló
tevékenységet folytató intézménytől való
megkülönböztetését.
(2) Egyedi elnevezésként
a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy
neve,
b) tárgynév,
c) földrajzi név,
d) feladatellátási hely szerinti település neve,
e) közterület neve,
f) fenntartó neve,
g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve,
h) kifejezés vagy mozaikszó
adható.
(3) Az alternatív nevelési-oktatási intézményként
működő köznevelési intézmény esetén az egyedi
elnevezés részeként fel kell tüntetni a nevelési,
oktatási módszer nevét.
(4) A gyakorló nevelési-oktatási intézmény és
gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézmény
nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető
a gyakorló elnevezés.
(5) A felsőoktatási intézmény nevelési-oktatási
intézményének a nevében fel kell tüntetni a
felsőoktatási intézmény hivatalos nevét vagy annak
elfogadott rövidítését.
R. 126. § (1) A rövid név a többcélú köznevelési
intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés,
amely tartalmazza az egyedi elnevezést vagy annak
egy rövidebb változatát és
a) azokat a jogszabály szerinti megnevezéseket,
amelyek leginkább meghatározzák a köznevelési
intézmény alapfeladatát, vagy
b) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből
egyértelműen megállapítható az a feladatellátás,
amelynek keretében a tanuló szakképesítést,
végzettséget szerez.
(2) A tagintézmény neve két vagy három részből áll.
Az első részben előtagként az intézmény hivatalos
nevét vagy rövid nevét kell feltüntetni, utótagként a
megkülönböztető megjelölést az előtaggal
birtokviszonyban. A megkülönböztető megjelölés minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki-
kifejezhető az ellátott feladat 123. § (4) bekezdése szellemi jóllétét, egészségét, egészségi állapotát
szerinti megnevezéssel, valamint a tagintézmény, hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény
tagiskola, tagóvoda kifejezés egyikével. Ha a mindennapjaiban rendszerszerűen működő
köznevelési intézménynek két vagy több tagintézménye egészségfejlesztő tevékenységekben.
van, az egyes tagintézményeket egyedi elnevezés (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett
közbeiktatásával meg kell különböztetni. teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat,
(3) Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a
oktatás - részben vagy egészben - nemzetiségi vagy nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet,
idegen nyelven folyik, a köznevelési intézmény nevét a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést,
két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven, vagy a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-
magyarul és az idegen nyelven is meg kell határozni. oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy
(4) A rövidített név a hivatalos névből képzett, az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező
legfeljebb harminckét karakter hosszúságú irányú változását idézze elő.
megnevezés, amelyet a diákigazolványon és a (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos
pedagógusigazolványon lehet használni. működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a
gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való
40. A köznevelési intézmény névhasználata
jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel
R. 127. § (1) A köznevelési intézmény nevét fel kell összefüggő feladatokra, amelyek különösen
tüntetni valamennyi feladatellátási helyen címtáblán, a) az egészséges táplálkozásra nevelés,
a nyomtatványokon és a bélyegzőkön. A címtáblát jól
látható helyen kell elhelyezni. Ha egy épületben több b) az egészségfejlesztési kritériumoknak megfelelő
különböző köznevelési intézmény található, minden mindennapos testnevelés és az azt kiegészítő egyéb
testmozgás, iskolai sporttevékenység,
köznevelési intézmény esetén önálló címtáblát kell
elhelyezni. c) a lelki egészséget fejlesztő pedagógiai módszerek
(2) Ha a köznevelési intézmény nevének nem része, a és a művészetek
alkalmazásával a tanulási
eredményesség és a társas kapcsolati készségek
köznevelési intézmény címtábláján és bélyegzőjén fel
fejlesztése, a lemorzsolódás csökkentése, a viselkedési
kell tüntetni a feladatellátási hely településének a
függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető
nevét. A nemzetiségi nevelést, oktatást ellátó
köznevelési intézmény feladatellátási helyének a neve szerfogyasztás, a bántalmazás és iskolai erőszak
a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben a megelőzése,
településnek van ilyen neve. d) az egészséget támogató ismeretek és készségek
fejlesztése
(3) A köznevelési intézmény a hivatalos és a rövid
nevét, beleértve a velük kapcsolatos nemzetiségi vagy területére terjednek ki.
idegen nevet is, kizárólag a székhelycímmel együtt (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes
használhatja. körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek,
(4) Ha a rövid névben, a tagintézményi névben két tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait,
vagy több iskolai alapfeladat szerepel, a tanuló amely beépül a nevelési-oktatási intézményben
bizonyítványában aláhúzással kell jelölni azt az megvalósuló pedagógiai munkába.
iskolai alapfeladatot, amelyben az irat keletkezett. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű
egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait
X. FEJEZET
koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető
A GYERMEK, A TANULÓ EGÉSZSÉGÉNEK, módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program
BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVEL részét képező egészségfejlesztési program keretében.
KAPCSOLATOS FELADATOK, A (6) A helyi egészségfejlesztési programot a
FELADATOKBAN KÖZREMŰKÖDŐKRE nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat
VONATKOZÓ SZABÁLYOK A NEVELÉSI- közreműködésével készíti el.
OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN
(7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-
41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az
gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó
összefüggésben szakemberen kívül csak olyan, a nevelési-oktatási
R. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, intézménnyel jogviszonyban nem álló szervezet
hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben programját megvalósító személyt vonhat be tanórai
vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb
180
foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és
prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy
amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter
által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A (3)
bekezdés d) pontja szerinti egészségfejlesztési
feladatok ellátásába az iskolaorvos ajánlásával külső
egészségügyi szakembert is be lehet vonni.
(8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a (7)
bekezdés szerinti külső egészségfejlesztési és
prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi
a) az intézményben dolgozó óvoda- vagy
iskolapszichológus,
b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá
c) amennyiben működik és szükséges, a helyi vagy
megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
véleményét.
(9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló
teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját
az egészségfejlesztésért felelős országos intézet
dolgozza ki.
(10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)-(9)
bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(11) A nevelési-oktatási intézményben
elektroakusztikus eszköz igénybevétele mellett tartott
tanítási órán, egyéb foglalkozáson, valamint a
nevelési-oktatási intézményben vagy a nevelési-
oktatási intézmény által szervezett elektroakusztikus
hangosítású rendezvényen (a továbbiakban:
elektroakusztikus hangosítású rendezvény), amelyen
gyermekek, tanulók is részt vesznek, a gyermekek,
tanulók zajvédelmére különös figyelmet kell fordítani.
Az olyan elektroakusztikus hangosítású rendezvényen,
amelyen
a) 0-6 év közötti gyermekek, tanulók vesznek részt, a
hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq M30
75 dB értéket,
b) 6 és 14 év közötti gyermekek, tanulók vesznek
részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq
M30 80 dB értéket,
c) 14 és 18 év közötti gyermekek, tanulók vesznek
részt, a hangnyomásszint nem haladhatja meg az Laeq
M30 90 dB értéket.
(12) Az Laeq M30 75-90 dB hangnyomásszint közötti
elektroakusztikus hangosítású rendezvényen
biztosítani kell, hogy a közönség a hangsugárzókat 3
méteren belül ne tudja megközelíteni.
R. 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó
támogató intézményi munkarendben és házirendben
előírt szabályok betartása az intézményben mindenki
számára kötelező.
(2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a
gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének
181
megelőzésében és megszüntetésében, ennek során
együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a
gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi
rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más
személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket,
tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel
nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a
tanulóközösség védelme érdekében indokolt,
megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot
vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő
szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további
intézkedésekre.
(4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a
nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek,
tanulók részére szervezett rendezvényeken a
népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII.
törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és
dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási
intézményben, valamint a nevelési-oktatási
intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére
szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék
nem fogyasztható.
(5) Az óvoda, az iskola, a kollégium házirendjében
kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat,
amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában,
az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során
meg kell tartaniuk.
42. Az egészséges táplálkozás
R. 130. § (1) A nevelési-oktatási intézményben
biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak
beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség
szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-
termeléssel és -előállítással.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy
az intézmény vezetője - amennyiben erre az intézmény
szervezeti és működési szabályzata feljogosítja -
megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő
élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata
működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-
egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-
egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal
állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges
táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy
tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a
tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű
befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-
oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-
oktató munka hatékonyságát.
(3) A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője
nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi
szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem
felel meg a (2) bekezdésben meghatározott
ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői R. 132. § (1) A nevelési-oktatási intézményben
szervezet, közösség a megállapodás megkötését alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus
támogatja. ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározottakat a elsődleges célja a gyermek, a tanuló
szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell. személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá
(5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése.
nyitvatartási rendjének és az áruautomata (2) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó
működtetési időszakának a megállapodásban történő óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen
meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató
vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi munkához.
szülői szervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi (3) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a
diákönkormányzat egyetértését. nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a
tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos
43. A lelki egészség fejlesztése
foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek
R. 131. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai
pedagógiai munka által elérhető lelki teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a
egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel
kiegyensúlyozott lelki fejlődést, támogassa a gyermek, összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és
tanuló esetében a környezethez történő esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit,
alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat továbbá
kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal a) megszervezi azokat a pszichológiai jellegű
szemben, így csökkentve a káros következményeket, szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok,
továbbá pozitív hatást gyakoroljon a szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási
személyiségfejlődésre. motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a
(2) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek
kell fordítania a viselkedési és kémiai függőségek, megelőzése érdekében szükségesek,
valamint a nevelési-oktatási intézményben megjelenő b) megszervezi a mentálhigiénés preventív
erőszak megelőzésére, továbbá a gyógyult feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az
szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet
beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt szintjén,
esetben együttműködik az iskola-egészségügyi
szolgálattal. c) megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az
egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a
(3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási
tanuló bántalmazását vagy más deviáns intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az
viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos
tanulócsoport nevelésében, oktatásában pszichológiai témájú feladatokat,
közreműködők bevonásával esetmegbeszélést
d) megszervezi a krízistanácsadást a következő
kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja
azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset,
súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi,
sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban
egészségügyi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más
érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus
kezelés szükségessége esetén továbbirányít a
kiemelt segítségében részesülnek.
pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást
(4) Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a biztosító intézményhez, valamint
tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési
e) a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló
problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője
tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a
értesíti óvodás gyermek esetén az óvodapszichológust,
pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen
tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal
meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit.
tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
venni. szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-
oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek,
44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a tanulók azon csoportja, akik az Nkt. 5. § (1)
nevelési-oktatási intézményben bekezdésében meghatározott és életkoruknak
megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így
182
 a) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket
betöltött gyermekek,
b) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik
évfolyamos tanulók.
(5) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a (3)
bekezdés b), c), e) pontjában foglalt feladatok
megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat,
tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást
szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá
a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek,
tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a
szülő számára is.
(6) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott
óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az
iskola pedagógiai programja szerint szervezett óvodai
foglalkozás, iskolai tanóra ideje alatt is végezheti a
gyermek, a tanuló részére az egyéni tanácsadást
abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló
személyiségfejlődését elősegítse.
(7) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus
a) segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-
oktatási intézményen belüli elsajátítását,
b) kapcsolatot tart a környezetében működő
óvodában, iskolában dolgozó óvodapszichológussal,
iskolapszichológussal,
c) együttműködik a kijelölt pedagógiai
szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal,
iskolapszichológussal a nevelési-oktatási
intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett
gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy
egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása
vonatkozásában,
d) az óvodai, iskolapszichológusi munka szakmai
minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az
oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az
Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis
feladatait ellátó intézménnyel,
e) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az
érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati
ellátás keretében történő gondozásában,
(8) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)-(7)
bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos
rendelkezések
R. 133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény
vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az
iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami,
önkormányzati, civil, nonprofit szervezetnél, illetve a
lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött
183
megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját
intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a
tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével,
dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A
tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal
megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő
dokumentumokban az iratkezelési szabályok
megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a
közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy
csoportos tevékenységet.
(2) A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű
gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös
sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység.
(2a) A közösségi szolgálat az intézményben
meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem
irányulhat.
(2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén
lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is
teljesítheti.
(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a)
és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen
minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell
biztosítania.
(4) A gimnázium, a szakgimnázium a 9-13.
évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább
ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak
teljesítésére időkeretet biztosít.
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében
koordináló pedagógus az ötven órán belül - szükség
szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás
felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást
tart.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán
hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal,
hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás
ideje nem számítható be a teljesítésbe.
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a tanuló tanítási
napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb
háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként
legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben
végezheti a tevékenységet.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót
köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol,
milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező
elemeként
a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot
kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi
szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás
tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő
nyilatkozatát,
b) az osztálynaplóban, a bizonyítványban és a
törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia
kell a közösségi szolgálat teljesítését,
c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a
tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor
igazolást állít ki két példányban, amelyből egy
példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél
marad,
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos
dokumentumok kezelését az iratkezelési
szabályzatában rögzíti,
e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő
mentor bevonásakor az iskola és a felek
együttműködéséről megállapodást kell kötni,
amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró
felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a
foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket,
a mentor nevét és feladatkörét.
XI. FEJEZET
A HAT ÉS NYOLC ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMI
NEVELÉS-OKTATÁS, A KÉT TANÍTÁSI
NYELVŰ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS,
VALAMINT A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ
ÉVFOLYAM SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI
46. A gimnáziumi nevelés-oktatás hat vagy nyolc -
nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc -
évfolyamos formában történő megszervezésére
vonatkozó külön szabályok
R. 134. § (1) Hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő
évfolyam esetében hét vagy kilenc - évfolyamos
gimnáziumi nevelés-oktatás abban a nevelési-oktatási
intézményben, többcélú köznevelési intézmény esetén
a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelést-
184
oktatást folytató intézményegységben hirdethető meg,
amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen
teljesülnek:
a) a nevelés-oktatás az oktatásért felelős miniszter
által az ilyen típusú intézményekre 2012. szeptember
1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv
alapján kerül megszervezésre,
b) a művészeti felsőoktatási intézmény által
fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium kivételével az
országos pedagógiai mérések központilag feldolgozott
országos és intézményi adatai alapján az érintett
nevelési-oktatási intézményben, az adott telephelyen,
az adott képzési típusban a legutóbbi három tanév
adatai alapján, a matematika és a szövegértés
átlageredmény a tizedik évfolyamon mindhárom tanév
esetében a telephelyi összefoglaló jelentés szerint
szignifikánsan meghaladja a tizedik évfolyamra
számított országos átlagot,
c) a gimnázium fenntartója a többcélú köznevelési
intézménye keretében működő kollégiumában, vagy
önálló, vagy más köznevelési intézmény részeként
működő kollégiumban ilyen igény esetén meg tudja
szervezni valamennyi, a gimnáziummal tanulói
jogviszonyban álló, és annak székhelyétől számítva
huszonöt kilométernél távolabbi lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel rendelkező
tanulójának a kollégiumi elhelyezését,
d) a művészeti felsőoktatási intézmény által
fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium kivételével az
e § szerinti gimnáziumi nevelés-oktatásra jelentkezők
száma minden meghirdetett tanulmányi területre
vonatkozóan minden tanévben legalább húsz
százalékkal meghaladja az Nkt.-ben az
intézménytípusra meghatározott minimális
osztálylétszámot,
e) a kilenc-tizenkettedik évfolyamon a pedagógus-
munkaköröket a tantárgynak megfelelő
mesterfokozatú pedagógus végzettséggel,
szakképzettséggel rendelkezők töltik be, ide nem értve
az adott iskolában az idegen nyelv, testnevelés és a
művészeti műveltségi terület tantárgyainak
oktatásában alkalmazott pedagógusokat, és
f) az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanító
pedagógusoknak is legalább a fele a tantárgy
tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelő
mesterfokozatú pedagógus végzettséggel,
szakképzettséggel rendelkezik.
(2) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés b)
pontjában foglalt feltételt csak a fenntartóváltást
követő évtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.
47. A két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-
oktatás feltételei
 R. 135. § (1) Nyolc évfolyamos általános iskolai két
tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános
iskolában folytatható, amelyik három egymást követő
tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal
által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási
nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók legalább
hatvan százaléka megfelel
a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai
Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2
szintnek, és
b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást
igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a
külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló
nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő
honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet
2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti
B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés
követelményeinek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mérést
a hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott időpontban szervezi meg
az érintett iskolában.
(3) A mérések eredményét az érintett iskola a hivatal
által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és
az eredményeket idegen nyelvenként és
évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé,
továbbá a hivatal által meghatározottak szerint
elektronikus úton megküldi a hivatal részére.
48. A két tanítási nyelvű gimnáziumi,
szakgimnáziumi nevelés-oktatás feltételei
R. 136. § (1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás
adott célnyelvből abban a gimnáziumban,
szakgimnáziumban folytatható, amelyik három
egymást követő tanév átlagában megfelel annak a
feltételnek, hogy a két tanítási nyelvű nevelés-
oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett
gimnáziumi tanulók kilencven százaléka, a
szakgimnáziumi tanulók nyolcvan százaléka a
célnyelvből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű
nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy
államilag elismert nyelvvizsgával.
(2) Amennyiben a gimnázium, a szakgimnázium az (1)
bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új két
tanítási nyelvű nevelés-oktatásra az érettségi
vizsgaidőszak befejezését követően kezdődő második
tanévben a kezdő évfolyamára nem hirdethet felvételt.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését egy
intézményben célnyelvenként, az adott célnyelvet egy
évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján kell
vizsgálni.
(4) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az
intézményben indítható, amelyben az (1) bekezdés
szerinti feltételt az idegen nyelv tekintetében teljesítik.
185
(5) Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését egy
intézményben célnyelvenként, az adott célnyelvet egy
évfolyamon tanulók összesített eredménye alapján a
fenntartónak kell évente vizsgálnia, és a feltétel nem
teljesülése esetén a (2) bekezdés szerinti intézkedést
megtennie.
(6) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés szerinti
feltételt csak a fenntartóváltás évét követő évtől,
felmenő rendszerben kell alkalmazni.
R. 136/A. § (1) Ha az iskola két tanítási nyelvű
oktatást szervez, akkor a két tanítási nyelven történő
oktatást és a célnyelv oktatását az első, de legkésőbb
a harmadik évfolyamon meg kell kezdenie. A két
tanítási nyelvű iskolai oktatás csak akkor szervezhető
meg az iskolában, ha attól az évfolyamtól kezdve,
amelyen megkezdik a két tanítási nyelven történő
oktatást és a célnyelv oktatását, minden évfolyamra
kiterjed a két tanítási nyelven történő oktatás és a
célnyelv oktatása.
(2) Az iskola a két tanítási nyelvű oktatást úgy
szervezi meg, hogy a célnyelv mellett az 1-2.
évfolyamon legalább kettő, a 3-12. évfolyamon
legalább három tantárgyat célnyelven tanít, vagy a
célnyelv és a célnyelven oktatott tantárgyak óraszáma
a tanuló heti kötelező óraszámának legalább harminc
százaléka.
(3) Az iskola a helyi tantervében a célnyelven tanított
tantárgyak körét az alábbiak közül határozza meg:
a) az 1-2. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra,
testnevelés, technika és tervezés, etika vagy hit- és
erkölcstan,
b) a 3-4. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra,
testnevelés, környezetismeret, technika és tervezés,
digitális kultúra, etika vagy hit- és erkölcstan,
c) az 5-6. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra,
testnevelés, természettudomány, célnyelvi civilizáció,
matematika, technika és tervezés, digitális kultúra,
történelem, etika vagy hit- és erkölcstan, dráma és
színház,
d) a 7-8. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra,
testnevelés, technika és tervezés, biológia, földrajz,
fizika, kémia, természettudomány, célnyelvi
civilizáció, matematika, digitális kultúra, történelem,
etika vagy hit- és erkölcstan, állampolgári ismeretek,
dráma és színház,
e) a 9-12. évfolyamon: ének-zene, vizuális kultúra,
testnevelés, matematika, digitális kultúra, történelem,
biológia, földrajz, fizika, kémia, természettudomány,
célnyelvi civilizáció, továbbá bármely
szakgimnáziumban választható még a helyi tanterv
alapján tanított szakmai tantárgy, állampolgári
ismeretek, dráma és színház, mozgóképkultúra és
médiaismeret,
 f) jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség meghatározottak szerint - csoportbontásban kell
által fenntartott iskolában a hittan. megszervezni.
(4) Ha az iskola a (3) bekezdés c)-e) pontja alapján a R. 136/D. § (1) Az általános iskolai két tanítási
történelem tantárgyat célnyelven tanítja, akkor a nyelvű oktatásban a célnyelv és a célnyelven tanított
történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi tantárgyak tanítása egyidejűleg kezdődik.
kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével (2) Az általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás a
kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz nyolcadik évfolyamon legalább a KER szerinti B1
kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem célnyelvi tudásszinten fejeződik be.
tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez (3) Az általános iskolai két tanítási nyelvű
oktatásban
igazodva magyar nyelven is köteles tanítani. a célnyelv oktatása az 1-3. évfolyamon legalább heti
(5) A két tanítási nyelvű középiskola legalább két évig négy, a 4-8. évfolyamon legalább heti öt órában
célnyelven biztosítja azoknak a tantárgyaknak a folyik.
tanítását, amelyekből az iskola helyi tanterve alapján, R. 136/E. § (1) A célnyelvi előkészítést nem igénylő
továbbá a jogszabályban meghatározottak szerint
négy évfolyamos két tanítási nyelvű középiskolai
célnyelven érettségi vizsgát lehet tenni. oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a
(6) A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.
nyelvű oktatáshoz felhasznált iskolai időkeretekről és (2) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban a
a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt, célnyelv oktatása legalább heti öt órában folyik.
a két tanítási nyelvű középiskola a felvételi eljárás
során nyilvánosságra hozott középiskolai felvételi 49. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló
tájékoztatójában tájékoztatja a szülőket és a gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás
jelentkezőket. feltételei
(7) A két tanítási nyelvű középiskolai oktatás R. 137. § (1) Nyelvi előkészítő évfolyam abban a
megszervezhető célnyelvi előkészítést nem igénylő és gimnáziumban, szakgimnáziumban folytatható,
célnyelvi előkészítést igénylő formában. amelyik három egymást követő tanév átlagában
(8) A célnyelvi előkészítést nem igénylő iskolai oktatás megfelel annak a feltételnek, hogy a nyelvi előkészítő
lehet nevelés-oktatásban részt vett és a kilencedik
a) az általános iskola nyolcadik évfolyamáig évfolyamot megkezdő, továbbá érettségi
szervezett általános iskolai két tanítási nyelvű oktatás, vizsgabizonyítványt szerzett tanulók hetvenöt
százaléka a nyelvi előkészítő nevelés-oktatás idegen
b) a kilencedik évfolyamtól kezdődő oktatás, amely a
nyelvéből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű
célnyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy
elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, államilag elismert nyelvvizsgával.
idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-
bizonyítványok Magyarországon történő (2) A gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a második
honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet idegen nyelvből a pedagógiai programjában
2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti meghatározott évfolyamokon az oktatás feltételeit oly
B1 nyelvtudási szintről indul. módon kell biztosítania, hogy a középiskolai nevelés-
oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon kezdő tanulók
(9) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű számára biztosítsa az emelt szintű érettségire való
oktatást a középiskola abból a célból szervezheti meg, felkészítés feltételeit.
hogy annak során az érintett tanulók legalább a
célnyelvi tudás KER szerinti B1 szintjére eljussanak. (3) Amennyiben a gimnázium, szakgimnázium az (1)
és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új
(10) A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű nyelvi
előkészítő évfolyamra az érettségi
oktatásban a középiskola a kilencedik évfolyamot vizsgaeredmények kihirdetését követő évben kezdődő
megelőzően nyelvi előkészítő évfolyamot szervez.
tanévre nem hirdethet felvételt.
R. 136/B. § A két tanítási nyelvű középiskolának (4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését
biztosítania kell, hogy a tanulók a célnyelvből emelt egy intézményben idegen nyelvenként, az adott idegen
szinten és a célnyelven tanított tantárgyakból az nyelvet egy évfolyamon tanulók összesített eredménye
iskola helyi tanterve alapján az érettségi vizsga alapján a fenntartónak évente vizsgálnia kell.
követelményeire közép- és emelt szinten is
felkészülhessenek. (5) Fenntartóváltás esetén az (1) bekezdés szerinti
feltételt csak a fenntartóváltás évét követő évtől,
R. 136/C. § A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a felmenő rendszerben kell alkalmazni.
célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a
készségtárgyak kivételével - a helyi tantervben XI/A. FEJEZET
186
 A KOLLÉGIUMOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS
SZABÁLYOK
R. 137/A. § E fejezet alkalmazásában foglalkozási
csoport: az Nkt. 4. mellékletében foglalt létszámok
alapján megszervezett kollégiumi csoportok
tanulóiból a kollégium pedagógiai programja alapján
a kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a szabadidő
eltöltéséhez szervezett legalább öt tanulóból álló,
pedagógus vagy a kollégium vezetője által megbízott
személy által irányított tanulóközösség.
R. 137/B. § (1) A kollégium - a nevelési és oktatási
feladatainak teljesítéséhez - a tanulók részére
kollégiumi foglalkozásokat szervez.
(2) Az Nkt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott
időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás
lehet
a) felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális
ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos
foglalkozás,
b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos
foglalkozás,
c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos
foglalkozás, ezen belül
ca) szakkör,
cb) érdeklődési kör,
cc) önképzőkör,
cd) énekkar,
ce) művészeti csoport,
cf) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi
bajnokság, iskolák közötti verseny vagy bajnokság,
diáknap,
d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást
biztosító egyéni foglalkozás,
e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő
csoportos foglalkozás,
f) egyházi fenntartású kollégiumok esetében hitéleti
foglalkozás.
R. 137/C. § (1) A tanulói részvétel szempontjából a
kollégiumi foglalkozás lehet
a) kötelező vagy
b) szabadon választható.
(2) A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt
venni a 137/B. § (2) bekezdés a) pontjában, heti egy
órában a 137/B. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott foglalkozásokon. A tanuló a kollégium
által biztosított lehetőségek közül további heti egy,
szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni.
A 137/B. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
foglalkozások látogatása alól a tanuló - a kollégium
házirendjében meghatározott elvek szerint, részben
187
vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett
tematikus csoportfoglalkozásokat -felmentést kaphat.
(3) A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai
programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv
alapján kell megszervezni. Az éves tanulói
foglalkozási terv kollégiumi csoportonként
tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a
kollégium egészére az előre tervezhető, szabadon
választható foglalkozásokat.
(4) A kollégiumnak az éves tanulói foglalkozási terv
elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell
mérnie, hány tanuló és milyen szabadon választható
foglalkozáson kíván a tanévben részt venni.
(5) Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium
vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el a
kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév
megkezdéséig, a szabadon választható
foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév
szeptember 30-áig. Az éves tanulói foglalkozási tervet
az elfogadást követő három munkanapon belül a
helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a
közzétételtől számított hét munkanapon belül
jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy
melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak
részt venni.
R. 137/D. § A gyógypedagógiai nevelésben részt
vevő kollégium pedagógiai programjának
megalkotása során az oktatásért felelős miniszter által
kiadott és közzétett, a sajátos nevelési igényű tanulók
oktatásának irányelveiben meghatározott pedagógiai
és egészségügyi rehabilitációs célokat és feladatokat
is alkalmazni kell.
XII. FEJEZET
A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ
GYERMEKRE, TANULÓRA VONATKOZÓ
ELTÉRŐ SZABÁLYOK
50. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás
R. 138. § (1) Az Nkt. 6. mellékletében a kötelező
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozás megszervezésére
meghatározott heti foglalkoztatási időkeretet abban az
esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják,
osztályonként kell biztosítani.
(2) Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű
tanuló nevelés-oktatása a többi tanulóval együtt
történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező
egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére
meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell
meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt.
6. mellékletének E oszlopában meghatározottak
szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra
jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha az
osztás alapján az azonos heti időtartamú
foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt
meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E
oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy
kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E
oszlopában meghatározott heti óraszám ötven
százalékát kell biztosítani.
(3) Ha a tanuló sajátos nevelési igényét halmozott
sérülés alapozza meg, a kötelező egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozások heti időkeretének számításánál a
magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell
figyelembe venni.
(4) Összevont osztályban az osztály legmagasabb
évfolyamára járó tanuló évfolyamára az Nkt. 6.
mellékletének E oszlopában meghatározott
óraszámokat kell alkalmazni.
(5) Az általános iskola felső tagozatán - a
nevelőtestület döntése alapján - a habilitációs,
rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven,
a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a
sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására,
a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését
szolgáló felzárkóztatásra is fordítható. A igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti
nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként
köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének
ismeretében megerősíteni vagy módosítani.
50/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori
hálózatok és az együttnevelést segítő pedagógusok
R. 138/A. § Az utazó gyógypedagógusi, utazó
konduktori hálózat az egységes szakmai eljárás
érdekében munkaközösséget működtet, amelynek
tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori
hálózat működési körzetében foglalkoztatott
együttnevelést segítő pedagógusok.
51. A fejlesztési feladatok meghatározása és
dokumentálása
R. 139. § (1) A nevelési-oktatási intézmény az
együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez,
valamint a fejlesztő pedagógus közreműködésével a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési
tervet készít, és évente legalább két alkalommal
rögzíti a fejlesztés eredményét. Az egyéni fejlesztési
terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt
tájékoztatni kell.
(2) A nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési
igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai
célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásait,
napokon, amikor közismereti oktatás folyik, - az Nkt.
188
illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztését végző
intézmény a gyermek, tanuló fejlesztő pedagógiai
ellátását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon
vagy helyben szokásos módon dokumentálja.
52. A fejlesztő nevelés-oktatás
R. 140. § (1) A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő
nevelés-oktatásban
a) az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét
augusztus 31. napjáig betölti,
b) a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki
a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti.
(2) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók
csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület
véleményének kikérésével - az intézmény vezetője
dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat
főt.
(3) A fejlesztő nevelés-oktatás a Sajátos nevelési
igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve súlyos és
halmozottan fogyatékos tanulókra vonatkozó része
alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai
program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves
munkaterv alapján folyik.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez
rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat
követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési
területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem
tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a
tevékenység tartalmi kínálatának életkori
sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában,
koncentrikus bővítésében jelenik meg.
(5) A tanév tizenkettedik hetének végéig minden
tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a
tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni
fejlesztési tervet.
(6) A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év
végén, a központilag kiadott nyomtatványon
szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza
a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért
eredményeit és nehézségeit, valamint a következő
tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez
szükséges javaslatokat.
XIII. FEJEZET
AZ ISKOLAI TESTNEVELÉSSEL
KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
53. A mindennapos testnevelés, az egészségfejlesztő
testmozgás és az iskolai sporttevékenység
megszervezése
R. 141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a
27. § (11) és (11a) bekezdésében foglalt kivétellel -
testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.
(2) Ha a tanuló választása alapján a mindennapos
testnevelésből heti két testnevelésórát iskolai
sportkörben történő sportolással vált ki, és az iskolai
sportkör feladatait - a testnevelő tanár
közreműködésével - az iskolával kötött megállapodás
alapján a sportról szóló törvény szerinti
sportszervezet látja el, a sportszervezet a tanulótól a
két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel
tekintetében díjat semmilyen jogcímen nem szedhet,
ellenszolgáltatást nem kérhet.
R. 141/A. § (1) Ha az iskolában iskolai sportkör
működik, akkor annak foglalkozásait a munkaterv
részét képező, egy tanévre szóló szakmai program
szerint kell megtervezni és megszervezni.
(2) Az iskolai sportköri foglalkozások nem kötelező
tanórai foglalkozásként vagy egyéb foglalkozásként is
megszervezhetőek.
(3) Az intézményvezető a tanulók iskolai sportköri
foglalkozásokra vonatkozó igényének felmérése,
illetve a diákönkormányzat véleménye alapján -
minden év május 31-ig - tesz javaslatot a következő
tanévi szakmai program tartalmára.
(4) Ha az iskolai sportkör feladatait - az iskolával
kötött megállapodás alapján - a sportról szóló törvény
szerinti sportszervezet látja el, a szakmai program
elkészítésébe a sportszervezet képviselőjét is be kell
vonni.
(5) Ha az iskola nem rendelkezik tornateremmel vagy
tornaszobával, az iskola fenntartója a helyi települési
adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően
biztosítja a mindennapos testneveléshez, az
egészségfejlesztő testmozgáshoz és az iskolai
sporttevékenységhez szükséges feltételeket.
(6) A tornaszobával, tornateremmel nem rendelkező
iskola részére annak igazgatója kérelmére az iskola
fenntartója a fenntartásában működő másik iskola,
kollégium tornatermét, tornaszobáját köteles a
mindennapos testnevelés céljaira rendelkezésre
bocsátani, amennyiben ennek a feltételei
rendelkezésre állnak, van szabad kapacitás és nem
akadályozza az érintett ingatlanban működő
intézmény alapfeladatának az ellátását. A következő
tanítási évre vonatkozó kérelmet a tanítási év utolsó
tanítási napjáig kell az iskola fenntartójának átadni.
(7) Az iskola fenntartójának fenntartásában működő
iskola, kollégium tornaterme, tornaszobája csak a (6)
bekezdés szerinti igénybevételen kívüli időtartamban
hasznosítható más célra.
54. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének,
a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára
történő beosztásának rendje
189
R. 142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota
indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat
alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-
órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot -
kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be -
május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált
tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie,
amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az
ellenőrző vizsgálatok eredményét.
(2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi,
szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az
iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében
úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés
ezekben az esetekben is megvalósuljon.
(3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai
szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-
oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb
heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében.
Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a
testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is
biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való
részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a
testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell
elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a
szakorvos tesz javaslatot.
(4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való
részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy
egyéb, szakorvos által megállapított
egészségkárosodása nem teszi lehetővé a
gyógytestnevelés-órán való részvételét sem.
(5) E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében
foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy amennyiben a
tanuló
a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a
gyógytestnevelő,
b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz,
értékelését a testnevelő és a gyógytestnevelő együtt
végzi.
XIV. FEJEZET
A FELNŐTTOKTATÁSRA VONATKOZÓ
ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
55. A felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések
R. 143. § (1) A felnőttoktatásban a 26-36. és a 39-
45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a
felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény
azonban a felvételt a pedagógiai programjában
meghatározott felvételi követelményekhez kötheti.
(2) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási
intézmény vezetője - az (1) bekezdésben
meghatározottakkal összhangban - a jelentkezőt
kérelmére felveszi az intézménybe.
(3) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt
intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az
megelőzően a képzés indításának tényét a helyben évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás
szokásos módon nyilvánosságra hozza. megküldése mellett a kormányhivatal vezetőjétől
(4) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási vizsgabiztos kirendelését kéri. A vizsgabiztos
intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a kirendelésének kérésére vonatkozó kötelezettség
jelentkező nevére kiállított személyazonosságot elmulasztása miatt vizsgabiztos közreműködése nélkül
igazoló hatósági igazolványokat, valamint a lebonyolított osztályozó vizsga eredménye
jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról érvénytelen.
kiállított bizonyítványt. (12) Vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az
(5) A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi
esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos
megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a
meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti
foglalkozásokon. vizsgákra vonatkozó szabályokat.
(6) A felnőttoktatásban résztvevő tanuló esetében az e (13) A (12) bekezdés szerinti feladatellátás keretében
rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell a vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozó vizsgák
alkalmazni: valamennyi vizsgarészén és az osztályozó vizsga
előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozó vizsgák
a) a tanuló tudását - ha az iskola helyi tanterve
során keletkezett valamennyi dokumentumba
eltérően nem rendelkezik - a tanítási év végén vizsgán
kell értékelni, betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az
igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni.
b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután,
vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú (14) A vizsgabiztos megfigyeléseiről,
tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet
szervezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságok készít. A vizsga befejezését követő 8 napon belül a
jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó
alapján módosíthatók,
kormányhivatal vezetőjének, a másik példányt pedig
c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt az intézmény vezetőjének.
is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat.
(15) A vizsgabiztosi feladatok ellátásáért díjazás jár,
(7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai amelyet a kirendelést kérő intézmény visel. A
foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, vizsgabiztos díja szóbeli vizsgán a vizsgabizottsághoz
távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás beosztott vizsgázónként 3600 forint. A vizsgabiztos
igazolását. Az iskola félévenként összesíti az díja írásbeli vizsgacsoportonként 9000 forint.
igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján
megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a 56.
tanulói jogviszonya. R. 144. § (Hatályon kívül helyezve.)
(8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban
tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő
tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, XV. FEJEZET
az adott osztályban hány tanítási órát szervez az A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN
iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a LEFOLYTATHATÓ SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK
mulasztások jogkövetkezményeire. SZABÁLYAI, AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-
(9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a SZAKMAI ELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐ
szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet SZAKÉRTŐ TEVÉKENYSÉGE
mulasztott igazolatlanul. FOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI
(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint 57. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja,
ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén módszerei, területei és lefolytatásának általános
minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot szabályai
adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés
nem adható. R. 145. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai
(11) Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára tevékenységét a pedagógusok munkájának általános
megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére,
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő az intézményvezetők általános pedagógiai és
teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván
190
vezetéselméleti szempontok szerint történő
értékelésére, az intézmények saját céljainak
megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés
eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény
szakmai fejlődéséhez támogatást ad.
(1a) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a
megfigyelés, az interjú és a pedagógiai
dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az
intézmény ellenőrzését legalább három - a jogszabályi
feltételek szerint kijelölt - köznevelési szakértőből álló
csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem
jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben
rögzíti.
(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét
képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait,
módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki
és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2a) Az intézményi önértékelés keretében ötévente
a) az intézmény teljes körűen értékeli saját
pedagógiai munkáját,
b) sor kerül az intézmény pedagógusainak az
önértékelésére.
(2b) Az intézményvezetői megbízás második és
negyedik évében az intézményvezető intézményen
belüli önértékelésére kerül sor.
(3) Az intézményi önértékelés eredményeit az
intézmény rögzíti a hivatal által működtetett
informatikai támogató rendszerben, amely azt
haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus
és az intézményvezető számára. Az intézményi
önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai
ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző
szakértők a megbízásukat követően tekinthetik meg a
hivatal által működtetett informatikai támogató
rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az
intézményvezető küldi meg a fenntartó részére,
továbbá - a megbízásukat követően - az intézmény
munkáját támogató szaktanácsadó részére.
(4) Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a
pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek
értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai
ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal
elérhető legyen a hivatal által működtetett
informatikai támogató rendszerben.
R. 146. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés fajtái:
a) a pedagógus ellenőrzése,
b) az intézményvezető ellenőrzése,
c) az intézményellenőrzés.
d) a komplex ellenőrzés.
191
(2) A pedagógus ellenőrzése általános pedagógiai
szempontok szerint történik, célja az ellenőrzött
pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése,
módszere - ha a pedagógus munkakörének részét
képezi - a foglalkozások, tanítási órák egységes
szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus
mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó
pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata,
interjú felvétele, valamint az intézményi önértékelés
pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése.
(2a) A pedagógus ellenőrzésére a minősítő vizsgán
vagy a minősítési eljárásban való részvételét követő
három évig nem kerül sor.
(3) A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának
alábbi területeit vizsgálja:
a) pedagógiai módszertani felkészültség,
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és
a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
c) a tanulás támogatása,
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni
bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű,
sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi
gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres
neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő
módszertani felkészültség,
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának
segítése, fejlesztése, esélyteremtés, fenntarthatóság
szempontjainak figyelembevétele, integrációs
tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
f) pedagógiai folyamatok és a tanulók
személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,
elemzése,
g) kommunikáció és szakmai együttműködés,
problémamegoldás, valamint
h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a
szakmai fejlődésért.
i) a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a
fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és
a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök
formálásának módja.
(4) A pedagógiai szakszolgálati intézményben a
szakértői bizottság és korai fejlesztés területen
foglalkoztatottak vonatkozásában az értékelési
elemek, kompetenciák a (3) bekezdés e) pontja
kivételével kerülnek figyelembe vételre.
(5) Az intézményvezető ellenőrzése a köznevelési
intézmény és annak tagintézménye vezetőjére,
valamint a többcélú köznevelési intézmény szervezeti
és szakmai tekintetben önálló, köznevelési intézmény
feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére (a
továbbiakban együtt: intézményvezető) terjed ki. Az
ellenőrzés célja az intézményvezető pedagógiai és
vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető
munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti
szempontok, valamint az intézményvezető saját
céljaihoz képest elért eredményei alapján. Módszere
az interjúkészítés és a dokumentumelemzés, valamint
az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt és egyéb, az
intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves
felmérések és az intézményi önértékelés
intézményvezetőre vonatkozó dokumentumainak
elemzése.
(6) Az intézményvezető ellenőrzésére legkorábban az
intézményvezetői megbízás második, legkésőbb
negyedik évében kerülhet sor.
(7) Az intézményvezető ellenőrzése az alábbi
területekre terjed ki:
a) az intézményi pedagógiai folyamatok - nevelési,
tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai - stratégiai
vezetése és irányítása,
b) az intézmény szervezetének és működésének
stratégiai vezetése és operatív irányítása,
c) az intézményi változások stratégiai vezetése és
operatív irányítása,
d) az intézményben foglalkoztatottak stratégiai
vezetése és operatív irányítása,
e) a vezetői kompetenciák fejlesztése.
(8) Az intézményellenőrzés célja, hogy iránymutatást
adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának
fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a
köznevelési intézmény hogyan valósította meg a
pedagógiai programjában és a munkatervében,
valamint a 150. § (3) bekezdése szerinti intézkedési
tervben foglaltakat. Módszere az interjúkészítés és
dokumentumelemzés, a pedagógiai munkához
szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő
vizsgálata, valamint az intézmény feladatellátásával
kapcsolatos kérdőíves felmérések és az intézményi
önértékelés eredményeinek elemzése.
(9) Intézményellenőrzésre abban az esetben kerülhet
sor, ha az intézmény vezetőjét értékelték az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében vagy az
intézményellenőrzés során kerül sor
intézményvezető ellenőrzésére is.
(10) Az intézményellenőrzés az alábbi területekre
terjed ki:
a) pedagógiai folyamatok,
b) személyiség- és közösségfejlesztés,
c) az intézményben folyó pedagógiai munkával
összefüggő eredmények,
d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,
e) az intézmény külső kapcsolatai,
f) a pedagógiai működés feltételei, valamint
g) az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-
oktatási irányelvben meghatározott országos szakmai
elvárásoknak és az intézményi céloknak való
megfelelés.
R. 147. § (1) A hivatal minden év július 20-ig a
következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzési tervet (a továbbiakban: ellenőrzési terv)
készít megyei bontásban. A hivatal az ellenőrzési
tervet úgy állítja össze, hogy az ellenőrzés ötévente
egy alkalommal minden intézmény minden
pedagógusára kiterjedjen. A hivatal július 31-ig az
általa működtetett informatikai támogató rendszer
útján értesíti az ellenőrzési tervben szereplő
pedagógusokat, intézményvezetőket és intézményeket.
(2) A munkáltató, az intézményvezető köteles az
ellenőrzés feltételeit biztosítani. Az ellenőrzés által
érintett időt az ellenőrzött személy tekintetében
munkaidőként kell figyelembe venni.
(3) A hivatal az intézménytípus és az ellenőrzés
helyszínének figyelembevételével választja ki az
ellenőrzésekben részt vevő szakértőket.
(4) A hivatal a kiválasztásról, valamint az ellenőrzési
tervben foglalt szervezési szabályokról július 31-ig az
informatikai támogató rendszer útján értesíti a
kiválasztott szakértőket és az őket foglalkoztató
intézmények vezetőit.
(5) Az intézményvezető szeptember 1-jéig a
kiválasztott szakértők tekintetében, az informatikai
támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon
napját, amelyen a szakértőt a munkahelyén történő
munkavégzés alól mentesíti.
(6) A hivatal november 30-ig kijelöli az ellenőrzési
tervben szereplő ellenőrzések időpontját, az
ellenőrzésben részt vevő szakértőket és a vezető
szakértőt, majd az informatikai támogató rendszer
útján értesíti az ellenőrzésben érintett pedagógusokat,
szakértőket, valamint az érintett intézmények vezetőit.
(7) Az ellenőrzésben érintett pedagógus, szakértő,
valamint az érintett intézmény vezetője haladéktalanul
köteles értesíteni a hivatalt minden olyan
az körülményről, amely az ellenőrzés lebonyolítását
akadályozza vagy veszélyezteti. Az időpontot és a
szakértők kijelölését az érintettek kezdeményezésére a
hivatal módosíthatja, amelyről haladéktalanul értesíti
az érintetteket. Ha a pedagógus, az intézményvezető
neki fel nem róható okból nem tud részt venni a rá
vonatkozó ellenőrzésben, a hivatal új időpontot jelöl
ki a számára. E szabály alkalmazásában a
pedagógusnak, az intézményvezetőnek fel nem róható
ok minden olyan, a részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető
192
vissza a pedagógus, az intézményvezető szándékos
vagy gondatlan magatartására.
(7a) Az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés
időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a
kapcsolatot az érintett intézmény vezetőjével és
egyeztetik az ellenőrzés ütemezésével és tartalmával
kapcsolatos részleteket.
(8) Az ellenőrzést vezető szakértő a látogatást követő
szakértői egyeztetésnek megfelelően, az ellenőrzést
követő tizenöt napon belül elkészíti az ellenőrzés
tapasztalatait tartalmazó szakértői értékelést az
informatikai támogató rendszerben.
(9) Az ellenőrzésben érintett személy, az
intézményellenőrzés esetén az intézményvezető
számára az ellenőrzés eredménye a (8) bekezdésben
meghatározott határidő lejártától az informatikai
támogató rendszer útján elérhető válik.
(10) Az intézményi látogatást követően a (8) bekezdés
szerinti szakértői értékelés rögzítésének határidejéig
az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá
intézményellenőrzés esetén az intézmény vezetője a
nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a
szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai
támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a
szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai
alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült
értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig
összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai
támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértő
számára.
58. A pedagógus, a köznevelési intézmény vezetője és
a köznevelési intézmény ellenőrzésének sajátos
szabályai
R. 148. § (1) Pedagógus ellenőrzése esetén az
ellenőrzésben érintett pedagógus az ellenőrzési terv
elkészítése évének november 30-áig feltölti a
pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm.
rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott
portfólióból
a) a szakmai önéletrajzot,
b) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi
környezetének rövid bemutatását,
c) a szakmai életút értékelését
a hivatal által működtetett informatikai támogató
rendszerbe. Ha az ellenőrzés kijelölt időpontja előtt
megváltozik a pedagógus munkáltatója, akkor a
portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést
úgy kell biztosítani számára, hogy a portfólió a)-c)
193
pontban megjelölt elemeinek módosítására legalább
tizenöt nap álljon rendelkezésre.
(2) A pedagógust egyidejűleg két szakértő látogatja
meg. Ha a pedagógus munkakörének részét képezi
tanítási óra, foglalkozás megtartása, a szakértők egy
nap alatt a pedagógus két tanítási óráját,
foglalkozását látogatják meg.
R. 149. § (1) Intézményvezető ellenőrzése esetén az
érintett intézményvezető legkésőbb az ellenőrzési terv
elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal
által működtetett informatikai támogató rendszerbe a
vezetői tevékenységet bemutató alábbi
dokumentumokat:
a) a vezetői pályázatát, vagy annak hiányában
vezetési programját,
b) az intézmény pedagógiai programját,
c) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és
éves beszámolóját, valamint
d) az intézmény szervezeti és működési szabályzatát.
(2) Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő
látogatja meg.
R. 150. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése
esetén az érintett intézmény vezetője legkésőbb az
ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig
feltölti a hivatal által működtetett informatikai
támogató rendszerbe
a) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és
éves beszámolóját,
b) a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz
kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint
c) az intézményi eredményeket, ide értve az
ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az
intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések
eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos
intézkedéseket bemutató dokumentumokat.
(2) A köznevelési intézményt egyidejűleg az
intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók és
az intézmény által ellátott feladatok számától függően
legalább három, legfeljebb öt szakértő látogatja meg.
(3) Az intézményvezető az intézményellenőrzés
lezárását követő negyvenöt napon belül, a szakértői
értékelés alapján öt évre szóló intézkedési tervet
készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-
szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az
intézkedési tervet a nevelőtestület az
intézményellenőrzés szakértői értékelésének 147. § (8)
bekezdése szerinti rögzítésétől számított hatvan napon
belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet az érintett
intézmény vezetője a jóváhagyást követően
haladéktalanul feltölti a hivatal által működtetett
informatikai támogató rendszerbe. Az intézkedési
tervet az intézményvezető küldi meg a fenntartó
számára.
(4) Ha az óvodai intézményellenőrzést lefolytató
szakértő szerint hatósági ellenőrzés keretén belül
indokolt vizsgálni, hogy a köznevelési intézmény
rendelkezésére álló eszközök és felszerelések
megfelelnek-e a 2. mellékletben foglaltaknak és az
oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium
honlapján közzétett eszközjegyzéknek, illetve
elégségesek-e a pedagógiai program végrehajtásához,
a szakértő indokolással ellátott megállapítását a
szakértői értékelésében fel kell tüntetni. A szakértői
értékelés alapján a hivatal felhívja az illetékes
kormányhivatalt hatósági ellenőrzés lefolytatására.
R. 151. § A hivatal által működtetett informatikai
támogató rendszer biztosítja a benne rögzített
ellenőrzési jegyzőkönyvek és szakértői értékelések
ellenőrzést követő ötödik év december 31-éig történő
elektronikus tárolását, valamint az ellenőrzött
személyek, intézmények számára az azokhoz való
hozzáférés lehetőségét. Az intézményvezetői és
intézményi ellenőrzések tekintetében az
intézményvezető a 147. § (8) bekezdésében foglalt
értékelés elérhetővé válásától számított 8 napon belül
megküldi a szakértői értékeléseket az érintett
fenntartó számára, aki a szükséges intézkedéseket
megteszi.
R. 152. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés során használt kérdőívek, értékelőlapok,
megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási
segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt:
ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak.
(2) Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki, és
az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.
(3) A hivatal minden év július 31-éig jelentést készít
az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben
javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.
58/A. A komplex ellenőrzés sajátos szabályai
R. 152/A. § A komplex ellenőrzés során a
pedagógus, az intézményvezető és az intézmény
ellenőrzése egy eljárás keretében történik.
R. 152/B. § A komplex ellenőrzésbe az intézmények a
következő szempontok alapján kerülnek kiválasztásra:
a) az intézmény vagy az intézményvezető az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértői értékelése
alapján
aa) legalább három területen hatvan százalék alatti
eredményt ért el, vagy
ab) egy területen harminc százalék alatti eredményt
ért el,
b) az adott intézmény az országos kompetenciamérés
legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján
194
bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik
vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet
figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és
a hivatal által nyilvánosságra hozott országos
átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb
eredményt ért el,
c) a hivatal által működtetett korai jelző- és
pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két
adatfelvételkor rögzített intézményi szintű
lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen
meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által
számított megyei vagy országos átlagértéket, vagy az
intézmény legalább két adatfelvétel során romló
tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató
esetében, vagy
d) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy
intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által
működtetett informatikai támogató rendszerbe.
R. 152/C. § Az oktatásért felelős miniszter - a hivatal
javaslata alapján - kijelöli az ellenőrzés alá vont
intézményeket.
R. 152/D. § A hivatal az ellenőrzést megelőző hónap
tizedik napjáig az informatikai támogató rendszer
útján értesíti az intézményvezetőt a tervezett
ellenőrzés tényéről.
R. 152/E. § Az intézményvezető a 152/D. § szerinti
értesítés kézhezvételét követő három napon belül
értesíti a fenntartót a tervezett ellenőrzés tényéről.
R. 152/F. § Az érintettek az ellenőrzést megelőző
hónap huszadik napjáig feltöltik az informatikai
támogató rendszerbe:
a) az intézményvezető vezetői programját,
b) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó
továbbképzési programját,
c) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó
beiskolázási tervét.
152/G. § A komplex ellenőrzés során
a) a 146. § (2a) és (6) bekezdése,
b) a 147. § (1), (4), (6) bekezdése,
c) a 148. § (1) bekezdése,
d) a 149. § (1) bekezdése és
e) a 150. § (1) bekezdése szerinti feltöltési
határidőkre vonatkozó rendelkezés
nem alkalmazható.
R. 152/H. § A komplex ellenőrzést végző szakértői
bizottság tagjai az intézményi ellenőrzést végző
szakértővel szemben támasztott feltételeknek
megfelelő, a hivatallal jogviszonyban álló, a hivatal
által szervezett képzést elvégzett szakértők közül
kiválasztott vezetőszakértő és legalább egy, legfeljebb
három szakértő. A komplex ellenőrzést végző
szakértői bizottság a komplex ellenőrzési eljárásba
külső, megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt
is bevonhat.
R. 152/I. § A komplex ellenőrzés során a szakértők
kijelölésének feltételei eltérhetnek az 59. és 59/A.
alcímben meghatározottaktól az alábbiak szerint:
a) a 154. § (1) bekezdésétől eltérően a pedagógus
ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos
intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai
gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt,
b) a 155. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható,
c) a 156. § (8) bekezdése nem alkalmazható.
R. 152/J. § A 147. § (8) bekezdésétől eltérően a
vezetőszakértő az ellenőrzést követő harminc napon
belül készíti el a komplex szakértői értékelését az
informatikai támogató rendszerben, és megküldi azt
az intézmény fenntartó számára.
R. 152/K. § A szakértői értékelés alapján az
intézmény vezetője az intézmény fenntartójával
együttműködve, az értékelés kézhez vételétől számított
harminc napon belül intézkedési tervet készít, majd
azt feltölti az informatikai támogató rendszerbe.
R. 152/L. § (1) Az intézkedési terv végrehajtását a
hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés
keretében ellenőrzi.
(2) Az utóellenőrzés eredményeiről a hivatal jelentést
készít az oktatásért felelős miniszter számára, mely
tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények
nevét, megjelölve, ha az intézmény az intézkedési
tervben foglaltakat nem hajtotta végre.
152/M. § Az intézményvezető az intézkedési tervben
a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelés
megállapításainak megfelelő kötelező pedagógus-
továbbképzést írhat elő a pedagógus számára.
59. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben
résztvevő szakértő tevékenysége folytatásának
szakmai feltételei
R. 153. § Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt,
aki
a) pedagógiai-szakmai ellenőrzés és
pedagógusminősítés szakterületen szerepel az
Országos szakértői névjegyzékben, valamint
b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez
szükséges szakmai ismereteket a hivatal által
szervezett hatvanórás továbbképzés keretében
elsajátította.
R. 154. § (1) A pedagógus ellenőrzésében az érintett
pedagógussal azonos munkakörben és
195
intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai
gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt.
(2) Az intézményvezető ellenőrzésében az érintett
intézményvezetővel azonos intézménytípusban szerzett
legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező
pedagógus vehet részt. Az intézményvezető vezetői
ellenőrzésében részt vevő szakértők közül legalább az
egyiknek szintén intézményvezetőnek vagy korábban
intézményvezetői feladatot ellátó személynek kell
lennie.
(3) Az intézményellenőrzést az adott
intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai
gyakorlattal rendelkező szakértő végzi. Ha az
intézményvezető ellenőrzésére a 146. § (9) bekezdése
alapján kerül sor, a szakértők közül legalább egynek
intézményvezetőnek vagy korábban intézményvezetői
feladatot ellátó személynek kell lennie.
R. 155. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzésben részt vevő szakértőt a hivatal jelöli ki.
Nem jelölhető ki a szakértő az ellenőrzésre abba az
intézménybe, ahol őt vagy a Polgári Törvénykönyv
szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként
alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az
ellenőrzést megelőző két évben őt vagy a Polgári
Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját
pedagógusként alkalmazták.
(1a) Az (1) bekezdés alapján kijelölt szakértő
tekintetében - a köznevelési szakértői tevékenység,
valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás
feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 5.
§ (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően -
nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a
köznevelési szakértő ugyanannak a megyei
pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll
foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely az
ellenőrizendő pedagógust is foglalkoztatja. A megyei
pedagógiai szakszolgálat vezetője az országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban a
szakértőt nem utasíthatja, szakértői munkáját nem
befolyásolhatja.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) Ha az egyházi intézményfenntartó az oktatásért
felelős miniszterrel köznevelési szerződést kötött az
általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató
intézményre vonatkozóan, akkor az általa fenntartott
intézményekben az ellenőrzéseket végző szakértőket az
egyházi intézményfenntartó által fenntartott
pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény javaslatára
a hivatal kéri fel és jelöli ki.
(4) A felsőoktatási intézmények által fenntartott
gyakorló nevelési-oktatási intézmények, valamint ezek
intézményvezetőinek ellenőrzésébe be kell vonni
gyakorló nevelési-oktatási intézményben töltött ötéves ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni,
szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőt. kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.
59/A. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a miniszter (8) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi
által elrendelt szakmai ellenőrzés és a fenntartó által feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,
indított törvényességi ellenőrzés szabályai a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő
szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a
R. 156. § (1) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés
vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus
megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés
bevonásával kell végezni, kivéve, ha a pedagógiai-
vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény
vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte, szakmai ellenőrzés a nemzetiség óvodai nevelésének
és a nemzetiség iskolai nevelésoktatásának irányelve
a pedagógiai-szakmai ellenőrzés időtartamát,
formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, szerinti magyar nyelvű roma/cigány kulturális
nevelést folytató óvodában, illetve magyar nyelvű
továbbá, hogy az érdekeltek milyen módon
roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást érintően
nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés
folyik,
megállapításairól.
b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről értesíteni kell
(2) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait
megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, az országos nemzetiségi önkormányzatot, amely a
szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú
akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult,
valamint a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzetiségi felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett
tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki
feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, a
szakterületének elismert képviselője. A hivatal
pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait meg
megkeresi az érintett országos nemzetiségi
kell küldeni az érdekelt települési nemzetiségi
önkormányzatnak, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatot azzal, hogy kíván-e saját delegálttal
önkormányzatnak. részt venni az ellenőrzésben.
(3) Az oktatásért felelős miniszter által az Nkt. 77. § XVI. FEJEZET
(2) bekezdés d) pontja szerint szervezett szakmai AZ EGYHÁZI, MAGÁN ÉS NEMZETISÉGI
ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ, TOVÁBBÁ
értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, NEMZETISÉGI NEVELÉSI-OKTATÁSI
tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN
lefolytatásánál jelen lehet. SZABÁLYOK
(4) A köznevelési intézményben a fenntartó által
60. Nemzetiségi óvodai nevelés és nemzetiségi iskolai
indított törvényességi ellenőrzésnél az (1) és (2)
nevelés-oktatás
bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal az
eltéréssel, hogy az előzetes egyeztetésre vonatkozó R. 157. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés,
rendelkezéseket nem kell megtartani, ha az az nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás megszervezését az
ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. adott nemzetiséghez tartozó szülő, törvényes képviselő
(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai - ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a
ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre szülő, a törvényes képviselő és a tanuló együttesen -
vonatkozó jogszabályok megtartásával, anonimizált kezdeményezheti a gyermek, tanuló számára. A
módon kell az érintett nevelési-oktatási intézmény kérelmet minden év május 31-ig kell benyújtani a
honlapján, annak hiányában a helyben szokásos feladatellátás kötelezettjéhez.
módon, továbbá az ellenőrzést indító honlapján (2) A nemzetiségi óvodai nevelést, nemzetiségi iskolai
nyilvánosságra hozni. nevelést-oktatást a kérelem beérkezését követő naptári
(6) A köznevelési intézményben a pedagógiai-szakmai évben kezdődő nevelési évtől, tanévtől felmenő
ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést végző személynek és rendszerben meg kell szervezni, feltéve, hogy - a
a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzést kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás és a kiegészítő
végző személynek, szervezetnek nincs döntési, nemzetiségi óvodai nevelés kivételével - legalább
intézkedési jogköre. nyolc gyermek, tanuló beiratkozik az óvodába,
iskolába.
(7) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai
ellenőrzésében - a (8) bekezdés b) pontjában foglalt (3) A nemzetiségi óvodai nevelésben, nemzetiségi
kivétellel - köznevelési szakértő vehet részt. iskolai nevelésben-oktatásban való részvételt a szülő,
Szakiskolában, szakgimnáziumban, többcélú törvényes képviselő - ha a tanuló a tizennegyedik
köznevelési intézmény szakképzést folytató életévét betöltötte, a szülő, a törvényes képviselő és a
intézményegységében folytatott pedagógiai-szakmai tanuló együttesen - önkéntes - teljes körű,
196
befolyásmentes tájékoztatáson alapuló -, a
választásuk kinyilvánítását tükröző nyilatkozat
megtételével igényelhetik. A nyilatkozat nemzetiségi
óvodai nevelés esetén az óvodai jogviszony
megszűnéséig vagy a kérelem visszavonásáig,
nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a tanulói
jogviszony megszűnéséig vagy a kérelem
visszavonásáig érvényes.
(4) A nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai
nevelés-oktatás megszervezése, valamint az abban
való részvétel az oktatásért felelős miniszter által
vezetett minisztérium honlapján közzétett
nyomtatvánnyal vagy nyilatkozattal kezdeményezhető.
(5) Legkésőbb május utolsó munkanapjáig írásban
kell bejelentenie
a) nemzetiségi óvodai nevelés esetén a szülőnek,
törvényes képviselőnek, hogy a gyermek a következő
nevelési évtől nem vesz részt a nemzetiségi
nevelésben,
b) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a
szülőnek, törvényes képviselőnek, ha a tanuló a
tizennegyedik életévét betöltötte, a szülőnek és a
tanulónak együttesen, hogy a tanuló a következő
tanítási évtől nem vesz részt a nemzetiségi nevelésben-
oktatásban.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, ha a szülők igazolják,
hogy a gyermek vagy a tanuló más nevelési-oktatási
intézményben folytatja tanulmányait, és
nemzetiséginek nem minősülő óvodai nevelése, illetve
iskolai neveléseoktatása a nevelési év, tanév közben is
biztosított, visszavonó nyilatkozatuk a nevelési év,
tanév közben a szülők által szabadon megválasztott
időpontban is hatályosulhat.
R. 158. § (1) Az iskolai nemzetiségi nevelést-oktatást
a kezdő évfolyamtól kell megszervezni. A nemzetiségi
népismeret tanítása önálló vagy integrált tantárgyként
az adott nemzetiség nyelvén folyik. A roma vagy
cigány és az örmény nemzetiség esetében a
nemzetiségi népismeret oktatása magyar nyelven is
folyhat.
(2) Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei nem a
kezdő évfolyamra történő beiratkozás során
kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi
népismeret tanítását, vagy osztályozó vizsgával nem
teremthető meg a nemzetiségi nevelés-oktatás
megszervezése az érintett tanuló számára, az iskola a
választható tanórai foglalkozások időkerete terhére, a
pedagógiai programban meghatározottak szerint
legalább heti két órában megszervezi a felkészítést.
(3) A nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban a
nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén tanított
tantárgyak oktatását - a helyi tantervben
meghatározottak szerint - az Nkt. szerinti
197
intézménytípusra, oktatási formára előírt átlaglétszám
feletti osztályokban osztálybontással kell
megszervezni.
(4) A nemzetiségi nevelésben-oktatásban a kilencedik
évfolyamot megelőzően nemzetiségi előkészítő
évfolyam szervezhető, amelynek célja, hogy
felkészítsen a nemzetiségi anyanyelvű, kétnyelvű
középiskolai nevelés-oktatás keretében folyó
tanulmányok megkezdésére. A tanuló a nemzetiségi
előkészítő évfolyamon a kötelező óraszám legalább
hetven százalékát a nemzetiségi nyelv tanulására
fordítja.
(5) Ha a nemzetiségi anyanyelvű vagy a nemzetiségi
kétnyelvű nevelés-oktatás nyolc vagy hat évfolyamos
gimnáziumban folyik, a nemzetiségi előkészítő
évfolyam az ötödik vagy a hetedik évfolyamot
megelőzően szervezhető meg. A tanuló a kötelező
tanórai foglalkozásainak legalább harminc százalékát
fordítja a nemzetiségi nyelv tanulására. A tantárgyak
anyanyelven történő oktatása legkésőbb a hetedik
vagy a kilencedik évfolyamon kezdődik.
(6) A nemzetiségi óvodai nevelés a következő nevelési
formák szerint valósítható meg:
a) anyanyelvű (nemzetiségi nyelvű) óvodai nevelés:
az óvodai élet egészét a nemzetiség nyelvén szervezik
meg, amely lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a
gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és
zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek;
b) nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvodai
nevelés: az óvodai élet tevékenységi formáiban a
nemzetiségi és a magyar nyelv használata is
érvényesül, a hangsúly a nemzetiségi nyelv
fejlesztésén van;
c) magyar nyelvű roma vagy cigány kulturális
nevelést folytató óvodai nevelés;
d) kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést folytató
óvoda: az életkori sajátosságoknak megfelelő
nemzetiségi nyelvhasználat elsajátítását biztosító
óvoda, amely többcélú intézmény vagy önálló
kiegészítő nemzetiségi óvoda létrehozásával
szervezhető meg; a nevelés a nemzetiség nyelvének
fejlesztését szolgálja.
(7) A nemzetiségi iskolai nevelést-oktatást a következő
oktatási formák szerint lehet megszervezni:
a) anyanyelvű nevelés-oktatás: a magyar nyelv és
irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével az
oktató és nevelő munka a nemzetiség nyelvén folyik;
b) kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás: az
anyanyelv és irodalom mellett a pedagógiai program
által meghatározott legalább három tantárgyat a
nemzetiség nyelvén kell oktatni összesen a heti
kötelező órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint
idegen nyelv óraszámával csökkentett számának hálózat működtetésével szervezik meg. Ha a nevelés-
legalább ötven százalékában; oktatás nem nemzetiségi önkormányzat
c) nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás: a fenntartásában lévő iskolában működik, a nemzetiségi
hagyományos nyelvoktató nemzetiségi nevelés- önkormányzat az iskola fenntartójával
oktatásban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit
nemzetiségi nyelv és irodalom és a népismeret vagy az utazó pedagógussal történő feladatellátás
tantárgyak oktatása folyik nemzetiségi nyelven; a keretében megvalósuló együttműködést.
bővített nyelvoktató nemzetiségi nevelésben- (4) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban való
oktatásban legalább három tantárgyat a nemzetiség részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony
nyelvén kell tanítani, a nemzetiségi nyelv és irodalom, a) az általános iskolában vagy középfokú iskolában
valamint a nemzetiségi nyelvű órák aránya a heti folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói
órakeret magyar nyelv és irodalom, valamint idegen jogviszony,
nyelv óraszámával csökkentett számának legalább b) kizárólagosan a kiegészítő nemzetiségi
harmincöt százalékát teszik ki; nyelvoktatásban való részvétel céljából létesített
d) magyar nyelvű roma vagy cigány nemzetiségi vendégtanulói jogviszony
nevelés-oktatás: biztosítja a roma vagy cigány tanulók
lehet.
számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek
megismerését, a romák vagy cigányok történelméről, (5) Az iskola a tankötelezettségét nála teljesítő kiskorú
irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tanuló szülője, a tanuló tizennegyedik életévétől a
tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló szülő és a tanuló közös kérelme alapján nem
ismeretek oktatását; tagadhatja meg, hogy a tanuló vendégtanulóként
másik iskolában kiegészítő nemzetiségi
e) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás: a nemzetiségi
nyelvoktatásban vegyen részt.
nyelv és irodalom, továbbá a nemzetiségi népismeret
elsajátítását biztosító iskola, amely egy adott iskola (6) A tanuló kérheti a kiegészítő nemzetiségi
szervezeti egységeként, külön nyelvoktató nemzetiségi nyelvoktatásban szerzett osztályzatainak rögzítését a
iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok törzslapon és a bizonyítványban, abban az iskolában,
alkalmazásával szervezhető meg; tartalmára és ahol tankötelezettségét teljesíti, vagy a
időkeretére a nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás tankötelezettség megszűnését követően nappali
előírásai érvényesek. rendszerben a tanulmányait folytatja, feltéve, ha a
vendégtanulói jogviszonyban és a tanulói
(8) Bármely nevelési-oktatási forma esetében a jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos
készségtárgyakra előírt óraszámokból évi harminchét évfolyamra esnek. Ebben az esetben alkalmazni kell
óra átcsoportosítható a nemzetiségi nyelv és irodalom az e rendelet vendégtanulókkal kapcsolatos
vagy a nemzetiségi népismeret oktatására.
rendelkezéseit, és a tanulót - kérelemre - fel kell
61. A működési engedély iránti kérelem menteni az idegen nyelv tanulása alól.
adattartalmára és mellékleteire vonatkozó szabályok (7) Ha a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatásban részt
R. 159. § (1) A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás vevő tanuló nem áll tanulói jogviszonyban másik
megszervezése előtt a tankerületi központ beszerzi az iskolával, vagy osztályzatainak iskolai tanulmányaiba
érintett országos nemzetiségi önkormányzat, annak való beszámítását nem kéri, részére a kiegészítő
nemleges válasza esetén az érintett területi nemzetiségi nyelvoktatásban elért osztályzatairól
nemzetiségi önkormányzat, annak nemleges válasza külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények
esetén az érintett települési nemzetiségi önkormányzat tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb
állásfoglalását arról, hogy kíván-e a kiegészítő évfolyamába lépésről.
nemzetiségi oktatási feladatok ellátására iskolát (8) Annak a kérelmére, aki az iskolai tanulmányokon
létesíteni és fenntartani. kívül folytatott kiegészítő nemzetiségi tanulmányok
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nemzetiségi keretében befejezte
önkormányzatok egyike sem kíván iskolát létesíteni, a a) a nyolcadik vagy a tizenkettedik évfolyamot, az
tankerületi központ szervezi meg a nemzetiségi adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a
anyanyelv és a nemzetiségi népismeret oktatását. tényt - záradék formájában, a kiegészítő nemzetiségi
(3) Az érintett nemzetiségi önkormányzatok az (1) iskola igazolása alapján - rávezeti az iskolai
bekezdésben meghatározott sorrendben dönthetnek törzslapra és a bizonyítványba,
úgy is, hogy a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás b) a tizenkettedik évfolyamot, engedélyezni kell, hogy
feladatait iskola létesítésével, az általuk fenntartott a nemzetiség nyelvéből és nemzetiségi népismeretből
iskola tagintézményeként vagy utazó pedagógusi érettségi vizsgát tegyen.
198
(9) A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben való
részvétel céljából a szülő írásos nyilatkozata alapján
az intézmény kiegészítő nemzetiségi óvodai
jogviszonyt létesít a gyermek számára. E jogviszony
létesítéséről az intézmény írásban értesíti azt az
óvodát, amely óvodai jogviszony keretében a
gyermeket neveli, vagy amelybe felvételt nyert.
R. 159/A. § (1) A nemzetiségi óvodai nevelés,
nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás iránti, a következő
naptári évben kezdődő nevelési évre, tanévre
vonatkozó igényt az első óvodai nevelési évre, első
iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében a
feladatellátás kötelezettje - az érintett helyi települési
nemzetiségi önkormányzattal együttműködve - méri
fel. Az igényfelmérés során a feladatellátás
kötelezettje az érdekelt települési, területi vagy
országos nemzetiségi önkormányzat véleményének
kikérésével tájékoztatót készít a szülők számára. A
tájékoztatót az óvodai, általános iskolai
beiratkozásról szóló tájékoztatóval egy időben, azzal
megegyező módon kell a nemzetiségi
feladatellátásban érdekelt intézményekben közzétenni.
(2) A tájékoztató tartalmazza a nemzetiségi óvodai
nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás
feladatainak rövid bemutatását, időkeretét, az
intézményben működő nemzetiségi óvodai nevelési,
nemzetiségi iskolai nevelési-oktatási forma
bemutatását, valamint a nemzetiségi nevelésben-
oktatásban való részvétel kérelmének adattartalmát.
(3) A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozattal
érintett gyermekek, tanulók nemzetiségenként,
nevelési, nevelési-oktatási formánként összesített
létszámáról a beiratkozást követő tizenöt napon belül
tájékoztatja óvodai nevelés esetében a feladatellátás
megszervezéséért felelős települési önkormányzatot,
iskolai nevelés-oktatás esetében a tankerületi
központot. A települési önkormányzat és a tankerületi
központ nemzetiségenként, nevelési, nevelésioktatási
formánként, intézményenként és településenként
összesíti az adatokat, és eljuttatja az illetékességi
területén működő, a nemzetiségi nevelésben,
oktatásban érintett nemzetiségi önkormányzatoknak.
62. Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati
fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói
tevékenységének törvényességi ellenőrzése
R. 160. § Az eljáró hatóság az egyházi, magán és
nemzetiségi önkormányzati fenntartású nevelési-
oktatási intézmény fenntartói tevékenységének
törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt
vizsgálja, hogy
a) van-e joga a fenntartónak a tevékenység
folytatásához,
199
b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés
megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai
program,
c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és
szakszerű működése érdekében milyen intézkedéseket
tettek,
d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére
bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban
meghatározott feladatok végrehajtását, a 161. § (2)
bekezdése szerinti kötelező (minimális) helyiség- és
eszközjegyzékben, valamint a 161. § (3) bekezdése
szerinti kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben
foglaltak meglétét,
e) a fenntartó által elkészített éves költségvetés
biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok
ellátását,
f) az Nkt. 23. § (3) bekezdése szerinti ütemtervben
foglaltak teljesülnek-e,
g) egyházi nevelési-oktatási intézmény fenntartója
esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos
eljárás törvényes-e,
h) a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének
alkalmazása törvényes-e,
i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási
intézmény pedagógiai programjában meghatározott
feladatok végrehajtását, a szakmai munka
eredményességét,
j) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e
az előírt egyeztetési kötelezettségét.
XVII. FEJEZET
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
KÖTELEZŐ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
63. A helyiség- és eszköz-, valamint felszerelési
jegyzék
R. 161. § (1) A gyermekek, tanulók részére
kialakított helyiségek akkor megfelelőek, ha -
rendeltetésüktől függően - alapterületük lehetővé teszi
legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály,
kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű
befogadását és egészséges, biztonságos körülmények
közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését,
tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az
építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek,
a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi,
egészségvédelmi, valamint munkavédelmi
követelményeknek.
(2) A kötelező (minimális) helyiségeket és az
egészség- és munkavédelmi eszközöket [a
továbbiakban: kötelező (minimális) helyiség- és
eszközjegyzék] a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Azokat a kötelező eszközöket és felszereléseket,
amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek az
alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban
meghatározott tevékenységhez, továbbá egyházi és
magánintézmény esetén a működés megkezdéséhez
szükséges engedélyben meghatározottak alapján
rendelkezniük kell, így különösen
a) az óvodai helyiségek bútorzatát és egyéb
berendezési tárgyait, a tisztálkodási és egyéb
felszereléseket, a foglalkoztatottak munkavégzéséhez
szükséges eszközöket, a nevelőmunkát segítő játékokat
és egyéb eszközöket, valamint a sajátos nevelési
igényű gyermekek nevelésének további speciális
eszközeit;
b) az iskolai helyiségek bútorzatát és egyéb
berendezési tárgyait, a nevelőmunkát segítő
eszközöket, valamint a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának további
eszközeit;
c) a kollégiumi helyiségek bútorzatát és egyéb
berendezési tárgyait, valamint a nevelő- és
oktatómunkát segítő eszközöket
az oktatásért felelős miniszter által meghatározott
kötelező (minimális) felszerelési jegyzék tartalmazza,
amelyet az oktatásért felelős miniszter az általa
vezetett minisztérium honlapján tesz közzé azzal, hogy
biztosítja a módosítások visszakereshetőségét. A
kötelező (minimális) felszerelési jegyzék módosítása,
továbbá új felszerelés bevezetése esetén, a honlapon
történő közzététel és a követelmény hatálybalépése
között legalább 30 nap felkészülési időt kell
biztosítani.
(4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg
tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a
ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan
megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi
évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és
felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni
oly módon, hogy - a nevelő és oktató munka
megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben - az
adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam
indításához szükséges eszközök és felszerelések
rendelkezésre álljanak.
(5) (Hatályon kívül helyezve.)
(6) A szakképzési feladatok teljesítéséhez szükséges
eszközök és felszerelések minimumát a
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének
eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza.
R. 162. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több
feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális)
helyiség- és eszközjegyzékben, valamint a kötelező
(minimális) felszerelési jegyzékben meghatározottakat
nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni,
200
feltéve, hogy azok a gyermekek, tanulók, akiknek a
feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz,
felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és
többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód
követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni
azokat a másik feladatellátási helyen.
(2) A kötelező (minimális) felszerelési jegyzékben
meghatározott eszközök és felszerelések
helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját
kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel.
(3) A kötelező (minimális) helyiség- és
eszközjegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására
előírt követelmények teljesülnek, ha a nemzeti
szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal
azonos vagy azzal egyenértékű építési és műszaki
előírásoknak megfelel az épület, azzal az eltéréssel,
hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet
kevesebb, mint 2,0 m2/fő. Ha a 2. melléklet a nemzeti
szabványhoz vagy a nemzeti szabvánnyal azonos,
továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki
előíráshoz képest enyhébb követelményt határoz meg,
akkor a kötelező (minimális) helyiség- és
eszközjegyzékben meghatározottakat kell alkalmazni.
64. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére,
eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok
R. 163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az
iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai
programjának megvalósításához, a neveléshez,
tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok
rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a
könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és
mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati
ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-
pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti
egység.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e
szabályozza működésének és igénybevételének
szabályait. E rendelet határozza meg azokat az
előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi
könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá
amelyek figyelembevételével a könyvtár
igénybevételével és használatával kapcsolatos
rendelkezéseket el kell készíteni.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csak
a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető
fel.
(5) Az iskolai könyvtárban a tankönyveket elkülönítve
kell kezelni és gyűjteni, ennek sajátos rendjét a
tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.
R. 164. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár
nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a
könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító
okirata, szakmai alapdokumentuma lehetővé teszi,
továbbá az iskola, kollégium vezetőjének
kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak
jegyzékébe.
(2) A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyvtár
feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító
okirata, szakmai alapdokumentuma feljogosítja,
továbbá iskolai, kollégiumi könyvtárostanárt,
könyvtárostanítót alkalmaz, és megfelel az e
rendeletben meghatározott követelményeknek.
R. 165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár
felszerelésének alapkövetelménye
a) legalább egy olyan, a használók által könnyen
megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány
(állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és
legalább egy iskolai osztály egyidejű
foglalkoztatására,
b) legalább háromezer könyvtári dokumentum
megléte,
c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére
megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkeznie
kell a különböző információhordozók használatához,
az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár
működtetéséhez szükséges nyilvántartások
vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges
eszközökkel.
(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a
többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-
szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények
könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és
együttműködik az iskola székhelyén működő
közkönyvtárral.
(4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét
könyvtár-pedagógiai program alapján végzi.
R. 166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata
a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása,
őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és
szolgáltatásokról,
c) az intézmény helyi pedagógiai programja és
könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai
foglalkozások tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos
helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a
tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata
a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások
tartása,
201
b) a nevelő-oktató munkához szükséges
dokumentumok többszörözése,
c) számítógépes informatikai szolgáltatások
biztosítása,
d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi
könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat
ellátó intézményekben működő könyvtárak, a
nyilvános könyvtárak dokumentumairól,
szolgáltatásairól,
e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások
elérésének biztosítása,
f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és
információcserében.
g) muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása.
(3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben
meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai
tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
R. 167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár
gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak
megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek
figyelembevételével kell fejleszteni.
(2) A köznevelési intézmény számára vásárolt
dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.
A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról
lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
(3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az
iskolai, kollégiumi könyvtár
a) könyvtárhasználóinak körét,
b) esetén a beiratkozás módját, az adatokban
bekövetkezett változások bejelentésének módját,
c) szolgáltatásai igénybevételének feltételeit,
d) gyűjtőköri szabályzatát,
e) használatának szabályait,
f) nyitva tartásának és a kölcsönzésnek a módját és
idejét,
g) tankönyvtári szabályzatát, a tartós tankönyvekre
vonatkozó szabályokat,
h) katalógusszerkesztési szabályzatát.
(4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit
meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell
hozni.
XVIII. FEJEZET
A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKKEL
ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
65. A nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési
tevékenysége, a tanuló- és gyermekbalesetek jelentési
kötelezettsége
R. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-
ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény
vezetőinek, pedagógusainak, valamint más
alkalmazottainak feladatait a tanuló- és
gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén
(intézményi védő, óvó előírások).
(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási
időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók
felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-
megelőzés szempontjaira.
(3) A nevelési-oktatási intézményekben
a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a
balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások,
magatartási formák kialakítására,
b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a
nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira
figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a
biztonságos intézményi környezet megteremtésének
készségét, át kell adni a baleset-megelőzési
ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a
mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés,
valamint az esés témakörében,
c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra
törekvő viselkedését.
R. 169. § (1) A nevelési-oktatási intézmény
kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és
gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési
kötelezettséget.
(2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló-
és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell
vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a
közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket
a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által
vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő
elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével
kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény
miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell
felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az
elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével -
a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót
követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a
fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött
jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú
jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak,
kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A
jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási
intézményében meg kell őrizni.
(3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a
vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet
befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell
indokolni.
(4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor
azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló
adatok közlésével - telefonon, e-mailen, telefaxon
vagy személyesen - azonnal bejelenti az intézmény
202
fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába
legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel
rendelkező személyt kell bevonni.
(5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely
a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is,
amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon
belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel
összefüggésben életét vesztette),
b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését
vagy jelentős mértékű károsodását,
c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint
életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj
vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének
elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő
eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi
károsodását
okozza.
(6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat
által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési
kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény
kötelessége.
(7) - (8) (Hatályon kívül helyezve.)
(9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell
tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék,
ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az
iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a
tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.
(10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően
meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló
esetek megelőzésére.
66.
170. § (Hatályon kívül helyezve.)
XIX. FEJEZET
KÜLÖNLEGES PEDAGÓGIAI CÉLOK
MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ IGAZODÓ NEVELÉS-
ÉS OKTATÁSSZERVEZÉSI MEGOLDÁSOK
67. A képességkibontakoztató és az integrációs
felkészítés szabályai
R. 171. § (1) Az általános iskola és a középfokú
iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből
eredő hátrányának ellensúlyozása céljából
képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést
szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni
képességének, tehetségének kibontakoztatása,
fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási,
továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Mindkét
felkészítés alapelve az oktatás méltányosságának
erősítése és a tanulók iskolai sikerességének
elősegítése, a tanulói előrehaladást támogató
korszerű módszerek, a társadalmi-gazdasági
helyzetből eredő hátrányok enyhítését segítő
pedagógiai tevékenység, a tanulói közösségfejlesztés,
a család bevonása és támogatása, valamint az
esélyteremtést hatékonyan támogató
intézményfejlesztés és módszertani megújulás révén.
Az alapelveknek megfelelő pedagógiai rendszer
magában foglalja az elvárt eredmények intézményi
szintű meghatározását, célrendszerét és a szükséges
beavatkozások tervezését, a tanulási és tanítási
folyamatot segítő eszközrendszer keretében egyéni
haladási ütemet segítő differenciált és kooperatív
tanulásszervezést, az önálló tanulási képesség
kialakítását, a tanulók kreatív tevékenységére épülő
foglalkozásait, a tanulási motivációt erősítő és
fenntartó tevékenységeket, a tanulmányi előrehaladást
segítő képességfejlesztő programokat, az átmenetek
segítését a tanulói előrehaladás, valamint az
intézményi, illetve telephelyi szintű teljesítmény
rendszeres értékelését.
(2) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a
képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő
tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy
csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem
vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben.
A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés
(a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés)
megszervezése nem járhat együtt a hátrányos és a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
elkülönítésével.
(2a) A képességkibontakoztató felkészítés keretében -
a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva - biztosítja az
iskola
a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel
kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését
segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai
tevékenységet.
(2b) A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a
pedagógus feladata az (1) bekezdésben foglalt
pedagógiai rendszernek megfeleltethető
tevékenységek megvalósítása, így egyéni fejlesztési
terv készítése és ennek alapján történő
kompetenciafejlesztés, az önálló tanulást segítő
tanulói fejlesztés, az együttműködésen alapuló
módszertani elemek alkalmazása tanórai és tanórán
kívüli foglalkozásokon, a tanulói teljesítmény
értékelése, értékelő esetmegbeszéléseken történő
részvétel, mentori, tutori tevékenységek ellátása, a
tanuló családjával történő rendszeres kapcsolattartás.
203
(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő
tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt,
azonos osztályban, csoportban folyik.
(4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt
vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése
az oktatásért felelős miniszter által kiadott program
alkalmazásával történik.
(5) A képességkibontakoztató felkészítésben az a
tanuló vesz részt, aki a Gyvt. 67/A. §-a alapján,
figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra,
hátrányos helyzetűnek minősül. A hátrányos helyzetű
tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési
igényű hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell
figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a
többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban,
csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű
tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően
létrehozott osztályban, csoportban teljesítik
tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság
által kiadott szakértői vélemény megállapította, hogy
kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak,
a hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának
meghatározására irányuló valamennyi számításnál
figyelmen kívül kell hagyni. A hátrányos helyzetű
tanulók e rendelet alapján meghatározott száma,
aránya az adott tanév során az adott tanév októberi
létszámstatisztikában megállapított létszámhoz,
arányhoz igazodik.
(6) Az iskola igazgatója felveheti a
képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is,
aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem
haladhatja meg az adott osztályba felvett,
képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő
tanulók létszámának harminc százalékát, tört létszám
esetén felfelé kerekítve.
R. 172. § (1) A képességkibontakoztató
felkészítésben részt vevő tanuló - az oktatásért felelős
miniszter által kiadott program szerinti egyéni
fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését,
továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és
az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok
legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg
kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló
szülőjét, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a
gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét.
(2) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény
a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött
együttműködési megállapodás alapján, a szervezet
szakmai támogatásával szervezi meg, amely szakmai
szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §-a
szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási
esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének
támogatására is. A szervezet minőségirányítási
követelményeknek megfelelő szakmai támogató
rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai
szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében,
továbbá a képességkibontakoztató felkészítésben részt
vevő intézmény az érintett tanuló programnak
megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi
fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás
folyamatos nyomon követése mellett szakmai-
módszertani fejlesztő munkát végez.
(3) Nem nyújtható többlettámogatás a évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az
képességkibontakoztató felkészítéshez, ha
a) az általános iskola székhelye és tagintézménye,
tagintézményei azonos településen, azonos fővárosi
kerületben működnek, és ezek között az adott
székhelyre, tagintézménybe járó hátrányos helyzetű
tanulók létszámának az adott székhelyre,
tagintézménybe járó összes tanuló létszámához
viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés
bármely két tagintézmény, továbbá bármely
tagintézmény és a székhely között meghaladja - tört
létszám esetében felfelé kerekítve - a huszonöt
százalékpontot. A különböző településen lévő székhely
és tagintézmények esetén az eltérést csak az adott
településen lévő székhely, tagintézmények esetében
kell vizsgálni;
b) az általános iskolában évfolyamonként több
osztály működik, és évfolyamonként az egyes
osztályokban a hátrányos helyzetű tanulók
létszámának az osztályba járó összes tanuló
létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban:
osztályon belüli arány) eltérő az osztályok között,
amennyiben ez az eltérés meghaladja - tört létszám
esetében felfelé kerekítve - a huszonöt százalékpontot.
Tagintézmények esetén az eltérést csak az adott
tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben
bármely feladatellátási helyen összevont osztály és
nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont
osztály osztályon belüli arányát az összevonásban
érintett évfolyamok osztályon belüli arányának
átlagával kell összehasonlítani;
c) a településen, a fővárosi kerületben több általános
iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos
helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a településen
vagy az adott kerületben működő összes iskolában a
hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település
vagy az adott kerület összes iskolájába járó tanulók
létszámához viszonyított arányához (a továbbiakban:
települési arány) képest - tört létszám esetében felfelé
kerekítve - több mint huszonöt százalékponttal eltér.
(4) A (3) bekezdés c) pontja tekintetében a települési
arány megállapításához az egyházi, magán és a
nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó által
204
működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni
kell, ha köznevelési szerződés alapján vagy az Nkt. 32.
§ (2) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal
közreműködik az önkormányzati feladatellátásban,
figyelembe véve az Nkt. 31. § (2) bekezdés a)
pontjában foglaltakat. Az egyházi, magán és a
nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó által
működtetett iskolák esetében az arányszámítást a
helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási
hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni.
(5) A képességkibontakoztató felkészítést valamennyi
esetben, ha az adott osztályban van hátrányos
helyzetű tanuló. Ha valamelyik osztályban nincs
hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-
kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni.
(6) E § alkalmazásában általános iskola alatt
többcélú köznevelési intézmény esetén az általános
iskolai intézményegységet kell érteni.
68. Az óvodai fejlesztő program megszervezése
R. 173. § (1) Az óvoda a hátrányos helyzetű
gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter
által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó,
felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő
programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az
a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. § alapján,
figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra
hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője
felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a
gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve,
hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesül. Az így felvehető gyermekek
létszáma azonban nem haladhatja meg - tört létszám
esetén felfelé kerekítve - az adott csoportba felvett,
óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek
létszámának tizenöt százalékát.
(2) Az óvodai fejlesztő program keretében - a gyermek
igényéhez igazodva - biztosítja az óvoda
a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai
feladatokat,
b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai
tevékenységet,
c) az együttműködések kialakítását azokkal a
szolgálatokkal, amelyek a gyermekek óvodai nevelése
során a szülőket támogatják, és a gyermekek számára
szolgáltatásokat biztosítanak.
(2a) A fejlesztő program keretében a pedagógus
feladata az (1) bekezdésben foglalt programnak
megfeleltethető tevékenységek megvalósítása, így
egyéni fejlesztési terv készítése és ennek alapján
történő képességfejlesztés, együttműködést támogató,
szociális képességeket fejlesztő módszerek
alkalmazása a gyermekek nevelésében, a gyermek
fejlődését segítő más szakemberekkel történő
együttműködés, a gyermekek differenciált, fejlesztő
értékelése, a családjaikkal történő rendszeres
kapcsolattartás.
(3) Az óvodai fejlesztő program szervezésének
feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda,
tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú
hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként
legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai
nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a
hátrányos helyzetű gyermekek aránya - tört létszám
esetén felfelé kerekítve - eléri a tíz százalékot.
(4) Amennyiben az óvodában, az adott feladatellátási
helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport
működik, a hátrányos helyzetű gyermekek
létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához
viszonyított aránya és a párhuzamos csoport
ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a
huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes
csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben,
amennyiben az adott feladatellátási helyen több
vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a
vegyes csoportba járó hátrányos helyzetű gyermekek
aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a hátrányos
helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem
haladhatja meg - tört létszám esetén felfelé kerekítve -
a huszonöt százalékpontot.
(5) Az óvodai fejlesztő programban részt vevő
gyermek - az oktatásért felelős miniszter által kiadott
program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján
történő - haladását, fejlődését, továbbá az ezeket
hátráltató okokat az egyéni fejlesztésben résztvevő
pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az
értékelésre meg kell hívni a gyermek szülőjét és
indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a
gyámhatóság, valamint a nevelési tanácsadást végző
pedagógiai szakszolgálat képviselőjét.
(6) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-
szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való
közreműködés feltételeiről szóló miniszteri
rendeletben erre kijelölt szervezet szakmai
támogatásával szervezi meg. E szakmai szolgáltatás
kiterjed az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény 31. §-a szerinti helyi esélyegyenlőségi
program és a köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési
terv céljai összhangjának támogatására is. A
szervezet az óvodai fejlesztő program vonatkozásában
a 172. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújt
szakmai támogatást.
205
69. Az Arany János Kollégiumi Program
R. 174. § (1) Az Arany János Kollégiumi
Programban részt vehet az a kollégium és gimnázium
vagy szakgimnázium, amelynek célja megteremteni a
feltételeket ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű, továbbá a különböző társadalmi
hátránnyal küzdő tanulók megkezdhessék és sikeresen
befejezhessék a középfokú tanulmányaikat,
végzettséget szerezhessenek, továbbá javuljanak
esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkezdésében.
(2) Az Arany János Kollégiumi Programban részt
vevő kollégium kiválasztása az oktatásért felelős
miniszter által vezetett minisztérium által kiírt
nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az
oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium
honlapján kell meghirdetni.
(3) A pályázatokat az e célra létrehozott döntés-
előkészítő bizottság bírálja el a pályázati határidő
lejártát követő harminc napon belül, majd a
támogatásról javaslatot tesz az oktatásért felelős
miniszternek. A javaslattételtől számított tizenöt
napon belül a győztes pályázók nevét az oktatásért
felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján
nyilvánosságra kell hozni.
(4) A döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe
az oktatásért felelős miniszter delegál egy tagot, az
Arany János Kollégiumi Program mentori tanácsadó
testületének egy tagját és az Arany János Kollégiumi
Program tanácsadó testülete egy tagját. A bizottság
maga határozza meg működésének rendjét, azzal a
megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel
hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás
nem illeti meg.
(5) A pályázathoz csatolni kell
a) az Arany János Kollégiumi Program indítására és
az alapító okirat, szakmai alapdokumentum ennek
megfelelő módosítására vonatkozó
szándéknyilatkozatot,
b) a fenntartónak a pályázaton való részvételt
támogató nyilatkozatát,
c) a kollégium - az oktatásért felelős miniszter által
kiadott és közzétett, a Kollégiumi nevelés országos
alapprogramjában az Arany János Kollégiumi
Programot megvalósító köznevelési intézmények
számára meghatározott követelmények szerint
elkészített - pedagógiai programjának tervezetét,
amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a
pályázó módosítja a pedagógiai programját,
d) az Arany János Kollégiumi Programban
partnerként közreműködő gimnázium vagy
szakgimnázium nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők
középfokú tanulmányokra történő felkészítését, a
tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti
felkészítést biztosítja az oktatásért felelős miniszter
által kiadott és közzétett Arany János Kollégiumi
Program kerettanterv előírása szerint.
(6) Fenntartóváltás esetén az Arany János Kollégiumi
Program további működtetésének feltételeként a
jogutódnak köznevelési szakértői véleménnyel kell
rendelkeznie arról, hogy az Arany János Programban
zajló tevékenységekről, szolgáltatásokról továbbra is
megfelelő színvonalon tud gondoskodni oly módon,
hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak,
szülőnek nem jelent aránytalan terhet. A szakértői
véleményt az oktatásért felelős miniszter számára meg
kell küldeni, aki a szakértői vélemény függvényében
dönt az Arany János Kollégiumi Program
folytatásáról.
(7) Az Arany János Kollégiumi Program
működtetésének feltételeiről a részt vevő köznevelési
intézmények, azok fenntartói évente megállapodást
kötnek.
(8) Az Arany János Kollégiumi Programba a tanév
rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint az kapcsolódhat be, aki
abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre
kerül,
a) tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy
szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik, és
b) a ba)-bi) alpontban meghatározott valamelyik
feltételnek megfelel:
ba) a jelentkezés időpontjában a Gyvt. 67/A. §-a
szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos
helyzete fennáll,
bb) a programba történő jelentkezés időpontjában a
Gyvt. 45. §-a szerinti átmeneti gondozásban részesül,
bc) a Gyvt. 53. §-a szerinti otthont nyújtó ellátásban
részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő
jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal
elhelyezett,
bd) törvényes felügyeletét ellátó szülője önkéntes
nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának
időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik
évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be
sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,
be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes
felügyeletét ellátó szülők egyike önkéntes nyilatkozata
szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában
legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott
tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő
legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,
bf) árva és a család- és gyermekjóléti szolgálat az
általános iskola és a gyám kezdeményezésére
elkészített javaslata alapján rászorult, azzal, hogy a
206
család- és gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság
kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e
az Arany János Kollégiumi Programba történő
jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-
a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,
bg) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony
foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő
szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról
megállapítható, hogy a programba történő jelentkezés
időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a
szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a
programba történő jelentkezés időpontját megelőző
16 hónapon belül legalább 12 hónapig
álláskeresőként nyilvántartott személy,
bh) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a
kedvezményezett települések besorolásáról és a
besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.
23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett
településen található,
bi) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi
adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó
lakosságszámmal rendelkező településen található és
a programba történő jelentkezés időpontjában a
szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési
támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző
6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban
részesült.
(9) Az intézmény tájékoztatja a tanulót az Arany János
Kollégiumi Programban való részvétel során őt
megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.
70. Az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai
Program
R. 175. § (1) Az Arany János Kollégiumi-
Szakközépiskolai Programban azok a
szakközépiskolák és kollégiumok vehetnek részt,
amelyek közösen vállalják, hogy az Arany János
Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban részt vevő
tanulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás
keretében szakközépiskolában, kollégiumi
elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés
megszerzését biztosítják.
(2) A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a
174. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
71. Az Arany János Tehetséggondozó Program
R. 176. § (1) Az Arany János Tehetséggondozó
Programban azok a gimnáziumok, szakgimnáziumok
és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen
vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását,
valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba
történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű
tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó
Programban való részvétel nélkül nem vagy csak
aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg
tanulmányaikat a felsőoktatásban.
(2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban
részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)-(5)
bekezdésben foglalt eljárással történik. A pedagógiai
program tervezetét az Arany János Tehetséggondozó
Program követelményeivel összehangolva kell
benyújtani, majd nyertes pályázat esetén annak
megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói
jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésben
foglaltak az irányadók.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárásba bevont döntés-
előkészítő bizottság háromtagú, amelybe az oktatásért
felelős miniszter delegál egy tagot, az Arany János
Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy
tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program
Intézményei Egyesületének az elnökét.
(4) Az Arany János Tehetséggondozó Programba a
tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint bekapcsolódhat, aki
a) tanulói jogviszonyban áll és a gimnázium vagy
szakgimnázium kilencedik évfolyamára jelentkezik
abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre
kerül, és
b) a ba)-bf) alpontokban meghatározott valamelyik
feltételnek megfelel:
ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesül,
bb) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi
szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában
részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő
jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal
elhelyezett,
bc) a család- és gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a
szerinti az általános iskola és a szülő
kezdeményezésére elkészített javaslat alapján
rászorult, azzal, hogy a család- és gyermekjóléti
szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján
kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János
Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést
megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az
érintett tanuló érdekében intézkednie,
bd) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony
foglalkoztatottsága esetén, ha a gyermeket nevelő
szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról
megállapítható, hogy a pályázat benyújtása
időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. §-a
szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a
pályázat benyújtásának időpontját megelőző 16
207
hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként
nyilvántartott személy,
be) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a
kedvezményezett települések besorolásáról és a
besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.
23.) Korm. rendelet értelmében kedvezményezett
településen található,
bf) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
nem kedvezményezett, de a települési lakónépességi
adatok alapján ötezer főt meg nem haladó állandó
lakosságszámmal rendelkező településen található és
a programba történő jelentkezés időpontjában a
szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában foglalt valamelyik célra nyújtott települési
támogatásban vagy a jelentkezés időpontját megelőző
6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban
részesül.
(5) A 174. § (8) bekezdésében és a (4) bekezdésben
foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával
kapcsolatos eljárást a hivatal szakértők bevonásával
ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási
szabálytalanságokat tár fel, a hivatal hatósági
ellenőrzést végez.
(6) Az Arany János Kollégiumi Programban, az Arany
János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban és az
Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő
kollégiumok köréből felmenő rendszerben kikerülhet
az az intézmény, amely
a) az oktatásért felelős miniszter által kiadott és
közzétett, A kollégiumi nevelés országos
alapprogramjában az Arany János Tehetséggondozó
Programot, az Arany János Kollégiumi Programot, az
Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programot
megvalósító köznevelési intézmények számára
meghatározott követelményeknek nem tesz eleget,
b) vonatkozásában a hatóság a programok
megvalósításával összefüggő súlyos szabálytalanságot
állapít meg vagy
c) jogutód nélkül megszűnik.
(7) A (6) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak
tekintetében az Arany János Tehetséggondozó
Program tanácsadó testületének egy tagja, az Arany
János Kollégiumi Program és az Arany János
Kollégiumi-Szakközépiskolai Program mentori
tanácsadó testületének tagja és a Kollégiumi Szakmai
és Érdekvédelmi Szövetség tagja külön-külön tesz
javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, aki a
javaslat kézhezvételét vagy a még szükséges adatok tíz
napon belül történő beszerzését követően tizenöt
napon belül döntést hoz a programokból történő
kikerülésről. Az oktatásért felelős miniszter a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
egyetértésével dönthet továbbá arról, hogy a
programból kikerült intézmény feladatát a megye más
nevelési-oktatási intézménye számára pályázati úton
lehetővé teszi.
(8) A fenntartó illetménypótlékot állapít meg a
pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm.
rendelet 16. § (9) bekezdésében foglaltak alapján
a) az Arany János Tehetséggondozó Program és az
Arany János Kollégiumi Program esetében az Arany
János Programok megvalósítását szolgáló támogatás
és ösztöndíjtámogatás rendjéről és feltételeiről szóló
kormányrendeletben, az oktatásért felelős miniszter
által kiadott és közzétett, A kollégiumi nevelés
országos alapprogramjában, valamint a Kerettanterv
az Arany János Tehetséggondozó Programhoz, a
Kerettanterv az Arany János Kollégiumi Programhoz
dokumentumokban,
b) az Arany János Kollégiumi - Szakközépiskolai
Program esetében az oktatásért felelős miniszter által
kiadott és közzétett, A kollégiumi nevelés országos
alapprogramjában
foglalt követelmények megvalósítását végző
pedagógusok számára.
72. Sportiskolai nevelés-oktatásra vonatkozó
szabályok
R. 177. § (1) Az iskola akkor láthatja el a
köznevelési típusú sportiskolai feladatot ellátó iskola
(a továbbiakban: köznevelési típusú sportiskola)
feladatait, ha jogszabályban foglaltak szerint beépíti a
helyi tantervébe a miniszter által kiadott és közzétett
kerettanterveket, továbbá eleget tesz az alábbi
feltételeknek:
a) az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi
tantervébe a miniszter által a köznevelési típusú
sportiskolák részére kiadott és közzétett kerettantervet
és,
b) az iskola pedagógiai munkája,
sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel
legyen az adott sportág országos sportági
szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége (a
továbbiakban együtt: szakszövetség) által jóváhagyott
és az iskola által szabadon választott sportágak
sportági tanterveire,
b) az általános iskola alsó tagozatán beépíti a helyi
tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék,
továbbá a sportágválasztó kerettanterveket,
(2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolai
program végrehajtásához szükséges feltételekkel, ha a
fenntartója egyetértésével kialakította az
208
infrastrukturális feltételeket, és együttműködési
megállapodást kötött
a) a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő
sportszervezettel,
b) a szakszövetséggel és
c) a központi sportigazgatásért felelős szervvel, vagy
a sportiskolai program végrehajtásában közreműködő
a központi sportigazgatásért felelős szerv által
együttműködési megállapodás alapján kijelölt
szakmai szervezettel
az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka
segítésére.
(3) A köznevelési típusú sportiskola - a köznevelési
típusú sportiskolai feladatai tekintetében - nem láthat
el kötelező beiskolázási és felvételi feladatokat,
továbbá biztosítania kell a köznevelési tanulmányok
folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő
sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli
fejlődés miatt a köznevelési sportiskolára vonatkozó
kerettantervi szabályok alapján végzett sportiskolai
nevelés-oktatásban nem vehetnek részt.
(4) A köznevelési típusú sportiskolára - a köznevelési
típusú feladatellátása tekintetében - alkalmazott
kerettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba az
a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi
alkalmassági és fizikaiképesség-felmérési vizsgálat
követelményeinek.
(5) A köznevelési típusú sportiskola működéséhez
szükséges - a sportszervezettel, valamint az adott
sportág szakszövetségével kötött megállapodás
alapján nem fedezett - többletköltségeket a
fenntartónak, állami fenntartó esetében az oktatásért
felelős miniszter javaslata alapján a központi
költségvetésnek kell biztosítania.
73.
R. 178. § - R. 179. § (Hatályon kívül helyezve.)
74.
R. 180. § - R. 182. § (Hatályon kívül helyezve.)
74/A. Az állami általános iskolában az etika óra
helyett választható hit- és erkölcstan oktatás
megszervezésére vonatkozó szabályok
R. 182/A. § (1) Az állami általános iskolában az
iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március
14. közötti időpontot, amikor a bevett egyház, illetve
belső egyházi jogi személye írásban meghatalmazott
képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az
iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a
szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan
oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola
igazgatója a kijelölt időpontot olyan módon közli a
településen hitéleti tevékenységet ellátó bevett
egyházzal vagy annak belső egyházi jogi személyével,
hogy azt a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi
személye a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz
nappal megkapja.
(2) Amennyiben valamelyik bevett egyház, illetve
belső egyházi jogi személye képviselője az (1)
bekezdés szerinti tájékoztatón nem tud megjelenni, az
igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy
a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye
által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan
oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a
szülők megismerjék.
(3) Az igazgató március 16. és március 31. között a
bevett egyháztól vagy annak belső egyházi jogi
személyétől kapott tájékoztatás alapján az iskola
honlapján és a helyben szokásos módon
nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és
erkölcstan oktatás megszervezését vállaló bevett
egyházak vagy azok belső egyházi jogi személyei
megnevezését és az iskola székhelye, feladatellátási
helye szerint illetékes képviselőjének nevét, címét,
ennek tényéről értesíti a bevett egyházat vagy annak
belső egyházi jogi személyét.
(4) Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie a bevett
egyház, illetve belső egyházi jogi személye által
rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz
kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a
tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és
erkölcstan oktatás munkamódszerét.
(5) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a bevett egyház,
illetve belső egyházi jogi személye (3) bekezdés
szerint nyilvánosságra hozott adatait az iskola
írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez
alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással
összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli
hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az
iskolának arról, hogy
a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás
megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső
egyházi jogi személye által szervezett hit- és
erkölcstan oktatást, vagy
b) az etika oktatást
igényli a gyermeke számára.
(6) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és
erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez
történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg
írásban igényelheti olyan bevett egyház, illetve belső
egyházi jogi személye hit- és erkölcstan oktatását is,
amely bevett egyház, illetve belső egyházi jogi
személye nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az
ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által
megjelölt bevett egyház, illetve belső egyházi jogi
személye képviselőjét.
209
(7) Abban az esetben, ha a szülő nem tesz
nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára etika
oktatást szervez. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti
bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye vagy
a (6) bekezdés szerint megkeresett bevett egyház,
illetve belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstan
oktatást nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik
arról, hogy
a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás
megszervezését vállaló bevett egyház, illetve belső
egyházi jogi személye által szervezett hit- és
erkölcstan oktatást, vagy
b) az etika oktatást
igényli a gyermeke számára.
(8) Amennyiben a szülő a (5) bekezdés a) pontja vagy
a (6) bekezdés szerinti hit- és erkölcstan oktatást
választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg
ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét
és az osztálya megnevezését az érintett bevett
egyháznak vagy annak belső egyházi jogi személyének
átadja.
(9) A beiratkozáskor a hit- és erkölcstan oktatás
megszervezését a következő tanévben a (3) bekezdés
szerint vállaló bevett egyház, illetve belső egyházi jogi
személye képviselője is jelen lehet, a szülőnek - igénye
esetén - hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatban
tájékoztatást nyújthat. Amennyiben valamelyik bevett
egyház, illetve belső egyházi jogi személye képviselője
a beiratkozáskor nem tud megjelenni, az igazgatónak
biztosítania kell a bevett egyház, illetve belső egyházi
jogi személye által rendelkezésére bocsátott hit- és
erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú
dokumentumok megismerhetőségét.
R. 182/B. § (1) A beiratkozást követő három napon
belül az igazgató az érintett bevett egyház, illetve
belső egyházi jogi személye meghatalmazott
képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és
erkölcstan oktatásra jelentkezett tanulók 182/A. § (8)
bekezdése szerinti adatait.
(2) Az adatok átadását követő hét napon belül az
igazgató egyeztetést folytat a tanulócsoportok
kialakításáról azon bevett egyházak vagy azok belső
egyházi jogi személyei képviselőivel, amelyek által
szervezett hit- és erkölcstan oktatás iránti igényről a
szülők nyilatkoztak és amelyek a hit- és erkölcstan
oktatás megszervezését vállalták.
(3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a
tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban
figyelembe kell venni, hogy
a) a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő
tanulócsoportok az Nkt. 4. mellékletében
meghatározott maximum osztály- és csoportlétszám
mértékéig összevonhatók,
 b) az etika helyett választott hit- és erkölcstan órákat
elsősorban az etika órák számára az órarendben
meghatározott időben kell megtartani.
(4) Amennyiben a bevett egyház, illetve belső egyházi
jogi személye az etika órával azonos időpontban a hit-
és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett
szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az
igazgató és a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi
személye képviselője írásban megállapodhat arról,
hogy a hit- és erkölcstan órákat a bevett egyház,
illetve belső egyházi jogi személye más időpontban
vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja
meg.
(5) A hit- és erkölcstan oktatásra létrehozott
csoportok létszámáról az igazgató június 30-ig
tájékoztatja a fenntartót.
(6) Az iskola tanév közben nem változtathatja meg az
érintett szülők 182/A. § (5) és (7) bekezdése szerinti
nyilatkozata alapján és a bevett egyház, illetve belső
egyházi jogi személye képviselőjével a (2) bekezdés
alapján lefolytatott egyeztetés eredményeként a hit- és
erkölcstan oktatás vonatkozásában meghatározott
csoportbeosztást.
(7) Ha a szülő a következő tanévre vonatkozóan az
etika vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó
választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó
szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az
igazgatóval és az érintett bevett egyház, illetve belső
egyházi jogi személye képviselőjével. A 182/A. § (5) és
(7) bekezdése szerinti választása megismétlésére a
szülő nem kötelezhető.
(8) Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a
tanuló számára a második-nyolcadik évfolyamokon
etika helyett hit- és erkölcstan vagy más bevett
egyház, illetve belső egyházi jogi személye által tartott
hit- és erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok
megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és
erkölcstan oktatást folytató bevett egyház, illetve
belső egyházi jogi személye határozza meg.
(9) Ha az iskola az Nkt. 35. § (3) bekezdése által
előírt együttműködési kötelezettségét vagy az Nkt. 35.
§ (4) bekezdésében a hit- és erkölcstan oktatáshoz
szükséges tárgyi feltételek biztosítására vonatkozóan
előírt kötelezettségét nem teljesíti, a fenntartó a bevett
egyház, illetve belső egyházi jogi személye
kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges
együttműködés kialakításáról és a feltételek
biztosításáról.
(10) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és
minősítése az Nkt. 54. § (2)-(3) vagy (4) bekezdésének
megfelelően az iskola pedagógiai programjában
meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi
210
dokumentumaiban az "Etika/Hit- és erkölcstan"
megnevezést használja.
(11) A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó
csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola
egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstan
oktatással kapcsolatos további adminisztrációt a
bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által
az Nkt. 35. § (4) bekezdése szerint foglalkoztatott
hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden
tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett
tanulók osztályfőnöke végzi el.
(12) Amennyiben a bevett egyház, illetve belső
egyházi jogi személye nem tud gondoskodni a
hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az
iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő
tanulók felügyeletéről gondoskodni.
XX. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS TANULMÁNYI VERSENYEK
MEGHIRDETÉSE, TÁMOGATÁSA,
VERSENYSZABÁLYZAT
75. Az országos tanulmányi versenyek típusai
R. 183. § (1) Országos tanulmányi és
tehetséggondozó verseny
a) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és
finanszírozott
aa) Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (a
továbbiakban: OKTV),
ab) (Hatályon kívül helyezve.)
b) az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett és
anyagilag támogatott
ba) országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi
verseny,
bb) országos szervezésű diáksportverseny,
diákolimpia,
bc) sajátos nevelési igényű tanulók részére szervezett
országos tanulmányi verseny,
bd) országos szervezésű művészeti tanulmányi
verseny,
c) az oktatásért felelős miniszter által szakmailag
támogatott verseny,
d) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter által szervezett szakmai ágazati és ágazaton
kívüli érettségi vizsgatárgyak versenye.
(2) Országos tanulmányi és tehetséggondozó versenyt
az (1) bekezdésben meghatározottakon túl
a) magyarországi nevelési-oktatási és felsőoktatási
intézmény,
b) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
c) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény,
 d) a köznevelésben a tanulók érdekében,
sporttevékenységük szervezésére létrehozott országos
diáksportszövetség,
e) a köznevelésben a tanulók tehetséggondozása
érdekében a művészeti tevékenység szervezésére és
támogatására létrehozott országos művészetoktatási
szervezet,
f) az alapító okirata, szakmai alapdokumentuma
szerint nevelési-oktatási tevékenység végzésre
jogosult, továbbá nevelési-oktatási intézményt
fenntartó, Magyarországon bejegyzett belföldi
székhelyű jogi személy
hirdethet meg.
76. Az országos tanulmányi és tehetséggondozó
verseny versenykiírását és lebonyolítását
meghatározó szabályzat tartalma
R. 184. § (1) Az országos tanulmányi és
tehetséggondozó verseny versenykiírása
szabályzata
a) a verseny megnevezését,
b) a verseny pedagógiai célját,
c) a verseny kategóriáit, az évfolyamok vagy
korcsoportok születési dátum szerinti megjelölését,
d) a verseny jellegét, részeit, így elsősorban azt, hogy
írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy pályázati rendszerű-
e,
e) a verseny fordulóit, amely
ea) iskolai forduló,
eb) megyei, és ha szerveznek, akkor területi válogató,
ec) országos döntő
lehet,
f) a megyei, és - ha szerveznek - területi válogatókról
történő továbbjutás feltételeit, a továbbjutott
versenyzők értesítésének módját, határidejét,
g) az országos döntőben részt vevő versenyzők
maximális létszámát,
h) a nevezés módját, a nevezési lapot,
i) a versenyző vagy intézménye által fizetendő
díjakat, úgymint a, nevezési díjat, a megyei és - ha
szerveznek - a területi fordulón való részvétel díját, a
részvételi díjat (szállás, ellátás) a döntő fordulóra,
valamint ezek mértékét, továbbá annak megjelölését,
hogy a fizetés tanulónként vagy csapatonként,
iskolánként értendő-e, valamint a díjak fizetésének
módját,
j) a verseny témáját, ismeretanyagát, felkészüléshez
felhasználható irodalmat,
k) a fordulók feladatainak rövid ismertetését,
l) a verseny díjait,
m) a versenyrendező nevét, címét, elérhetőségét
tartalmazza.
(2) A verseny lebonyolítását érintő rendkívüli
események bekövetkezéséről jegyzőkönyvet kell
készíteni.
XX/A. FEJEZET
A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, A
TANKÖNYVTÁMOGATÁS, VALAMINT AZ
ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL
76/A. A szakképzés tankönyv- és taneszközellátásával
kapcsolatos szakértő és véleményező tevékenységet
ellátó testületekre vonatkozó szabályok
R. 184/A. § (1) A Szakmai Tankönyv Bizottság
legalább öt főből áll, tagjait és elnökét az adott
szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg
öt évre. Működése feltételeit az adott szakképesítésért
felelős miniszter biztosítja, ügyrendjét az adott
szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.
és
(2) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács (a
továbbiakban: SZTTT) legalább 15, legfeljebb 20
főből áll. Tagjait és a tagok javaslatai alapján az
elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Tanács javaslata alapján a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg
öt évre.
(3) Az SZTTT működésének feltételeit a szakképzésért
és felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja.
(4) Az SZTTT ügyrendjét a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá. Az
SZTTT ügyrendje a tagok legalább egyharmadának
kezdeményezésére módosítható.
(5) Az SZTTT szükség szerint, de évente legalább négy
alkalommal ülésezik.
(6) Az SZTTT ülését az SZTTT elnöke hívja össze és
vezeti le. Az SZTTT ülése akkor határozatképes, ha
azon az SZTTT tagjainak több mint fele jelen van.
(7) Az SZTTT javaslatait egyszerű szótöbbséggel
fogadja el. Szavazategyenlőség esetén az elnök
szavazata dönt.
(8) Az elnök és a tag mandátuma megszűnik, ha egy
naptári évben három alkalommal nem vesz részt az
SZTTT ülésén.
76/C. Az országos tankönyvellátás szereplőinek
együttműködése
R. 184/D. § A könyvtárellátó a közfeladata körébe
tartozó tankönyv kiadótól történő rendelésének és az
ezzel összefüggő tankönyvterjesztés ellátásának
biztosítása érdekében az 5. mellékletben
meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti.
R. 184/E. § (1) A könyvtárellátót a
tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a
211
tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit
fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott
kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai
terjesztési árának a 20%-a.
(2) A könyvtárellátó nem tagadhatja meg a tankerületi
központtól vagy a nem a tankerületi központ által
fenntartott iskoláktól érkező, a tankönyvellátási
szerződés megkötésére irányuló megkeresést.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a
könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a
tankerületi központnak és a nem a tankerületi központ
által fenntartott iskoláknak
a) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező
irodalom beszerzéséhez és
b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló
2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban
közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9/T.
§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott külföldi
tankönyvek beszerzéséhez.
76/D. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás rendje
R. 184/F. § (1) Az iskolai tankönyveket az iskola a
fenntartó egyetértésének beszerzését követően rendeli
meg azzal, hogy a tanévenkénti
a) tankönyvrendelés határideje április utolsó
munkanapja,
b) tankönyvrendelés módosításának határideje június
30.,
c) pótrendelés határideje szeptember 15.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti
tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában
rendelkezésre álló információk alapján kell teljesíteni,
legalább a kiválasztott tankönyvek címének,
darabszámának, az érintett tanulóknak és a tanulókat
esetlegesen megillető támogatásoknak
feltüntetésével.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosítás az
iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve
tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az (1)
bekezdés a) pontja szerinti rendeléstől.
(5) Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor,
ha a módosítás oka
a) az osztálylétszám változása, vagy
b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1)
bekezdés a) pontjában foglalt határidőt követően
újabb tankönyvvel egészült ki és az iskola a
fenntartója engedélyével ezek közül választott.
(6) A tankönyvrendeléseket a könyvtárellátó - az (1)
bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől
számított - tíz napon belül összesíti és az adott tanévi
tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja.
(7) A kiadó a könyvtárellátótól kapott
megrendeléseket öt napon belül a könyvtárellátó által
működtetett elektronikus rendszeren keresztül a
könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a
könyvtárellátó a rendelést leadó iskolát értesíti.
(8) Amennyiben a kiadó a könyvtárellátó
megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie
kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn
belül - a könyvtárellátó által működtetett elektronikus
rendszeren keresztül annak módosítását vagy
visszavonását.
(9) A tankönyvrendelés leadására jogosult iskola a
pótrendelés leadásán túli időszakban a
tankönyvellátási szerződésben meghatározott
feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni,
amelyet a könyvtárellátó teljesít.
(10) Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett
egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó
rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve
küldi meg a könyvtárellátó részére. A könyvtárellátó
az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését
követően megküldi az adatokat az érintett bevett
egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz
alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz
tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház
gondoskodik.
R. 184/G. § (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az
iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható,
becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai
tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a
tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv
tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója
részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás
lehetőségét.
(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az
iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők
a
megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a
szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett
tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal
rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy
gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e
vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más
módon kívánja megoldani.
(3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit
tájékoztatni kell az adott osztályban használni
szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4.
évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy
kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon
használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne
haladhassa meg.
212
(4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben
szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a
tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a
jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók
kikölcsönözhetnek.
R. 184/H. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal
foglalkozó iskola igazgatója az iskolai
tankönyvellátást vagy annak egy részét
a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség),
b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája,
Készségfejlesztő Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai
Módszertani Intézménye, Kollégiuma
Gyermekotthona,
[az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:
közreműködők] bevonásával is megszervezheti,
figyelemmel a Korm. rendelet 8. §-ára.
(2) Ha a vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó
iskola a közreműködőt kér az iskolai tankönyvellátás
megszervezéséhez, a tankönyvrendelést
közreműködőnek kell megküldeni. A közreműködő
megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet
elektronikus úton bocsássa a közreműködő
rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a
kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban
kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon
belül ingyenesen köteles teljesíteni.
(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz
eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a
tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A
közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott
tankönyv kiadójának küldött megkeresésének a
másolatát. A közreműködő az elektronikus úton
megküldött tankönyvet a vak és gyengénlátó tanulók
részére alkalmazható formára átdolgozza és a
beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldi az
iskolának. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell
ellátni. A közreműködő az előállított és az iskoláknak
megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezet.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon
kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani,
melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú
könyvet küldtek meg.
R. 184/I. § (1) A tankönyvrendelés elkészítésével
egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében
az iskola igazgatójának meg kell neveznie a
tankönyvfelelőst, annak feladatait. Az iskolai
tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka
elismerésének elveit a fenntartó feladata
megállapítani.
(2) Az iskola a tankönyveket a könyvtárellátótól a
tanulók részére átveszi, majd a tankönyvellátás helyi
rendjében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős
részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai
helyi feladatok ellátásában.
(3) - (4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az
Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által
térítésmentesen biztosított tankönyveket - a
munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók
tankönyveinek kivételével - az iskola könyvtári
állománynyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári
állományban elkülönítetten kezeljék. Az iskolai
házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által
megállapított tankönyvellátási szabályok nem
és vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1-2. évfolyamos
tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen
biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles
az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az
intézmény könyvtárának.
(6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a
nevelőtestület dönt.
a (7) Az iskolának közzé kell tennie az iskolai
tankönyvellátás helyi rendjét.
(8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az
ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat
beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem
szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell
meghatározni.
76/E. A tankönyvvé nyilvánítással és a
tankönyvjegyzékkel összefüggő igazgatási
szolgáltatási díjra és a tankönyvvé nyilvánítással
összefüggő szakértői díjra vonatkozó szabályok
R. 184/J. § (1) A 6. mellékletben meghatározott
igazgatási szolgáltatási díjat a 7. mellékletben
felsorolt fizetési számlákra kell befizetni, azzal, hogy
a) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvvé
nyilvánítási eljárásban a 7. melléklet 8. pontja,
b) a szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvvé
nyilvánítási eljárásban, a tankönyvjegyzék vezetésével
kapcsolatos eljárásban az illetékes szakképesítésért
felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az
Nkt. 93/B. § (2) bekezdése szerint kijelölt szerv 7.
melléklet 1-9. pontja,
c) a szakképzési tankönyvek kivételével a
tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban a
7. melléklet 8. pontja
szerinti fizetési számlára kell a befizetést teljesíteni.
(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az (1)
bekezdésben meghatározott szerv bevétele.
(3) A szakképesítésekhez alkalmazott szakképzési
tankönyvek esetén a tankönyvjegyzékre kerülésnek, a
hibajavítás bejelentésének, a tankönyvvé
213
nyilvánításnak, a tankönyvvé nyilvánítás
megszüntetésének, a tankönyv felhasználási jogai
átengedésének díját az (1) bekezdés b) pontja szerinti
költségvetési szerv számlájára kell befizetni.
(4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e
rendeletben meghatározott feladatok ellátására,
személyi, tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
(5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a
tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén -
a tankönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők
felkéréséig, az adott üggyel összefüggésben keletkezett
költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a
befizetőnek.
(6) Ha a kérelmező az előírt igazgatási szolgáltatási
díjnál többet fizetett meg, a többletet az eljáró
hatóság visszatéríti. A visszatérítést hivatalból, a
többletbefizetés megállapítását követő nyolc napon
belül, ha a többletfizetést a kérelmező jelzi az eljáró
hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem
beérkezését követő nyolc napon belül kell elrendelni
és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés
elrendelését követő harminc napon belül intézkedni
kell.
(7) Az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2)
bekezdés a) és b) pontját és (3) bekezdését a díjfizetési
kötelezettség keletkezése és fennállása, 31. §-át a
díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása
tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
illetéken az igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.
(8) Az igazgatási szolgáltatási díj nyilvántartására és
elszámolására az államháztartás számviteléről szóló
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait kell
alkalmazni.
(9) HTML-alapú online digitális tananyag esetén az
igazgatási szolgáltatási díjat a 6. mellékletben foglalt
táblázat 1., 2., 5., 7., 8., 11., 13., 14. és 17. sora
szerint kell megfizetni, a hivatal honlapján közzétett
számítás alapján.
R. 184/K. § A Korm. rendelet 9/T. § (2)
bekezdésében meghatározott eljárás esetén
a) a szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé
nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás
10%-a;
b) az iskola kérelme esetén a tankönyvek után
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a
tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj 10%-a.
R. 184/L. § A tankönyvvé nyilvánítási eljárás
keretében kirendelt szakértő díjazását a 8. melléklet
tartalmazza.
XX/B. FEJEZET
214
A SZAKGIMNÁZIUMOKRA ÉS
SZAKISKOLÁKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ
RENDELKEZÉSEK
76/F. A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési
megállapodás megkötésének szabályai, tartalma és
érvényességi ideje
R. 184/M. § (1) A szakgimnáziumi és szakiskolai
szakképzési megállapodás megkötése a fenntartó
kérelmével indul, a megállapodást a fenntartó az
oktatásért felelős miniszterrel köti meg.
(2) A szakgimnáziumi és szakiskolai szakképzési
megállapodás tartalmazza
a) a képzési kimenet megnevezését,
b) a szakképesítés azonosítószámát,
c) a beiskolázható tanulói létszámot.
(3) A fenntartó a beiskolázási létszámot szabadon
felhasználhatja a nappali rendszerű vagy
felnőttoktatás keretei között, amennyiben a
megállapodás erre vonatkozó korlátozó döntést nem
tartalmaz. A megállapodás három évre szól, a
megállapodás hatálya alatt induló, támogatott oktatás
tekintetében az adott képzés jogszabályban
meghatározott befejezéséig tart.
76/G. Az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe
tartozó képesítővizsgák lebonyolítására vonatkozó
szabályozás
R. 184/N. § (1) A képesítővizsga a
programkövetelményben meghatározott írásbeli,
illetve interaktív, valamint gyakorlati és szóbeli
vizsgatevékenységeket magába foglaló
projektfeladatból állhat.
(2) Képesítővizsgát február-március, május-június és
október-november hónapban lehet tartani (a
továbbiakban együtt: vizsgaidőszak).
(3) Az írásbeli, illetve interaktív tételek, valamint a
gyakorlati vizsgafeladatok a minősítési szintjüknek
megfelelő titoktartásra vonatkozó szabályok
megtartásával őrizendők, és kizárólag a
képesítővizsga kezdésének időpontjában bonthatóak
ki.
R. 184/O. § (1) A képesítővizsga letétele alól
kizárólag a programkövetelményben foglaltak alapján
adható felmentés.
(2) A vizsgatevékenység során a beilleszkedési,
tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a
sajátos nevelési igényű tanuló és a képzésben részt
vevő fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a
tanulmányok során alkalmazott segédeszköz
használatát vagy segédszemély igénybevételét. A
szakgimnázium vagy a szakiskola (a továbbiakban
együtt: vizsgaközpont) a hallási fogyatékos vizsgázó
kérelmére a vizsgatevékenység szóbeli részének (3) A képesítővizsgára történő jelentkezéskor csatolni
idejére jelnyelvi tolmácsot biztosít. kell a vizsgával kapcsolatos kérelmet és az ilyen
(3) Ha azt a beilleszkedési, tanulási, magatartási kérelem alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles
nehézség, a sajátos nevelési igény, illetve a másolatát.
fogyatékosság jellege indokolja, a vizsgázó kérelmére (4) A képesítővizsgára történő jelentkezéskor be kell
- a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - a mutatni
vizsgaközpont engedélyezheti a) a személyi igazolványt (a tanulói jogviszonyban
a) a vizsgázó mentesítését a vizsgatevékenység idegen állók kivételével),
nyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól, ha a b) a programkövetelményben előírt iskolai
vizsgázót a képzés során is mentesítették az idegen végzettséget vagy szakmai előképzettséget igazoló
nyelv értékelése és minősítése alól, eredeti okiratot (vagy a képző intézmény, illetve a
b) az írásbeli, interaktív vizsgatevékenység szóban vizsgaszervező által hitelesített másolatát), valamint a
történő vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli programkövetelményekben meghatározott egyéb
vizsgatevékenység írásbeli, interaktív feltételek teljesítését igazoló dokumentumot, továbbá
vizsgatevékenységgel történő felváltását, c) a szakmai képzés befejezését igazoló bizonyítványt.
c) az adott vizsgatevékenységnek az arra (5) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor
meghatározott időnél hosszabb idő alatt történő csatolni kell a törzslap kitöltésére szolgáló központi
teljesítését azzal, hogy a projektfeladat esetén a elektronikus rendszerből kinyomtatott, a
hosszabbítás nem haladhatja meg a projektfeladatra vizsgaközpont által hitelesített törzslapkivonatot is.
előírt időtartam ötven százalékát, kivéve, ha a (6) A vizsgaközpont a jelentkezési lap aláírásával
programkövetelmény másként rendelkezik. nyilatkozik arról, hogy a vizsgázó megfelel a
(4) Mentesül a hivatal által a honlapján programkövetelményben előírt vizsgára bocsátás
nyilvánosságra hozott beszámítási szabályok alapján feltételeinek.
az adott vizsgarészben, illetve tantárgyban a szakmai
R. 184/Q. § A vizsgaközpont a vizsgák bejelentését a
vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos
184/P. § (2) bekezdésében meghatározott határidővel
(szakmai, illetve tantárgyi) tanulmányi versenyen,
elektronikusan teszi meg. A vizsgabejelentés
diákolimpián a versenykiírásban meghatározott
módosítására a vizsga megkezdése előtti tizenötödik
helyezést, teljesítményt, szintet eléri. A
napig van lehetőség egy alkalommal. A módosításról
versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a
a vizsgaközpont értesíti a vizsgabizottságot, a
vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét
vizsgázókat, illetve a vizsga valamennyi résztvevőjét.
jelesnek (5) kell tekinteni.
R. 184/R. § (1) A képesítővizsga vizsgabizottsága
(5) A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára
egy elnökből és három értékelést, mérést végző
való jelentkezéskor írásban nyújtja be a
szakértőből áll. A vizsgabizottság tagjainak
vizsgaszervezőnek. A vizsgaközpont a kérelem alapján kiválasztása szakértői pályázat útján történik.
javaslatot készít elő a vizsgabizottság részére. A
vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A (2) A szakértői pályázat részletes szabályait az
vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, oktatásért felelős miniszter a hivatal honlapján teszi
amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első közzé.
vizsgatevékenységének megkezdése előtt három (3) A szakértői pályázatot elbíráló bizottságot a
nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a hivatal működteti, a bizottság évente legalább két
vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. alkalommal ülésezik.
R. 184/P. § (1) Képesítővizsgára írásban kell (4) A vizsgabizottság tagjait az oktatásért felelős
jelentkezni a vizsgaközpont honlapján közzétett miniszter bízza meg.
jelentkezési lap benyújtásával. R. 184/S. § (1) Az elnök a vizsga megkezdése előtt a
(2) A képesítővizsgára történő jelentkezés programkövetelmény és a kerettanterv alapján
benyújtásának határideje ellenőrzi a vizsga megkezdésének feltételeit. Ha az
a) a február-márciusi vizsgaidőszak esetén a ellenőrzés során hiányosságot vagy szabálytalanságot
vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának észlel, az elnök tájékoztatja a vizsgaközpontot, amely
15. napja, köteles a vizsga feltételeit biztosítani. A vizsga csak
ezt követően kezdhető meg.
b) a május-júniusi vizsgaidőszak esetén a
vizsgaidőszak éve február hónapjának 15. napja, (2) A mérést és értékelést végző vizsgabizottsági tagok
szakmai felügyeletet látnak el, figyelemmel kísérik a
c) az október-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgatevékenységek lebonyolítása során nyújtott
vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának 15. napja.
215
vizsgázói teljesítményt. Ha a vizsgabizottsági tagok
között véleménykülönbség alakul ki, az elnök dönt.
(3) Az írásbeli vizsgán az elnök van jelen,
akadályoztatása esetén az elnök más vizsgabizottsági
tagot is kijelölhet.
(4) Az írásbeli vizsgafeladatot a szakgimnázium,
szakiskola által megbízott javító tanár a feladatlapok
javításához, értékeléséhez kiadott útmutató (a
továbbiakban: javítási útmutató) alapján javítja és
értékeli. A javító tanár a kijavított vizsgafeladatokat a
javasolt érdemjeggyel legkésőbb a szóbeli vizsga
megkezdése előtt átadja a vizsgabizottságnak.
(5) Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a
vizsgafeladat javítási útmutatójától eltérően történt az
értékelés, akkor a vizsgadolgozat eredményét saját
hatáskörében, a javítási útmutató szerint állapítja
meg.
R. 184/T. § Az oktatásért felelős miniszter
hatáskörébe tartozó szakképesítések megfeleltetését a
10. melléklet határozza meg.
XXI. FEJEZET
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ ÉS VEGYES
RENDELKEZÉSEK
77. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések
R. 185. § (1) Ha Magyarország területén élő,
tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú nem
magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási
intézménybe, a felvételkor igazolnia kell, hogy a
szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el,
továbbá hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges
feltételekről ki gondoskodik.
(2) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti
a külföldi megkereséseket, valamint közvetlenül
küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási
intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja.
(3) Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar
nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar
iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az
iskola igazgatója - a szülő egyetértésével - az
évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a
tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon és
nyelvórákon vesz részt. A foglalkozások idejét, az
annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek
elsajátításáról történő számadás módját az igazgató
állapítja meg.
78. Vegyes rendelkezések
R. 186. § (1) E rendelet alkalmazásában az Nkt. 4. §-
ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(2) (Hatályon kívül helyezve.)
216
R. 187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös
igazgatású köznevelési intézmény és az általános
művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy
a) az SZMSZ-ben meg kell határozni
aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az
általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a
vezetők közötti feladatmegosztást,
ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének
szabályait,
ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek
létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét,
b) az intézményegység munkáját az intézményegység
vezetője irányítja, intézményegység-vezetői megbízást
a közös igazgatású köznevelési intézmény és az
általános művelődési központ igazgatója is kaphat.
R. 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény, a
többcélú köznevelési intézmény vezetője, továbbá a
tagintézmény, az intézményegység vezetője - az
SZMSZ-ben foglaltak szerint - köteles gondoskodni
arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása
esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek, többcélú
köznevelési intézménynek - bármely oknál fogva -
nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat
akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési
feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak
szerint kell biztosítani.
R. 189. § Sajátos nevelési igényű, illetve
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló esetében a szakértői bizottság
szakértői véleményét a tankötelezettség
megkezdésekor az óvoda az iskola számára,
intézményváltáskor a gyermek, tanuló előző óvodája,
iskolája az új óvoda, iskola számára megküldi.
R. 190. § A tartós gyógykezelés alatt álló gyermek,
tanuló nevelése-oktatása esetében a nevelési-oktatási
intézményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója
az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs
intézmény írásbeli kérelmére, az Nkt. 65. § (5b)
bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a
pedagógus részére a nevelésioktatási tevékenységnek
az egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs
intézmény számára történő ellátására, ha a
pedagógus a megfelelő szakképzettséggel rendelkezik
és vállalja, hogy a célfeladatot az e rendeletben
foglaltak szerint, az egészségügyi intézmény vagy
rehabilitációs intézmény szakmai vezetése alatt, az
egészségügyi intézmény vagy rehabilitációs intézmény
alkalmazottaira vonatkozó szabályok betartásával
végzi. A célfeladat megállapításakor előnyben kell
részesíteni azt a pedagógust, aki egyebekben a
célfeladat ellátásával megegyező feladat-ellátási
helyen végzi nevelési-oktatási feladatait. A negyedik évfolyamon a helyi tantervbe
célfeladatot vissza kell vonni, ha azt az egészségügyi évfolyamonként legalább heti három, a többi
intézmény vagy rehabilitációs intézmény írásban évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát
kezdeményezi. be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelező
R. 191. § (Hatályon kívül helyezve.) tanórai foglalkozások időkeretének terhére - további
egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet
R. 191/A. § (1) Az oktatásért felelős miniszter, a
sportpolitikáért felelős miniszter programok testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3)
kiadásával, pályázatok kiírásával, pedagógus- bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai
foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában
továbbképzés biztosításával segítheti a mindennapos
iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyi
testnevelés feladatainak végrehajtását, a sportiskolák
tantervbe minden tanítási napra - a délelőtti vagy a
megalakulását és működését.
délutáni tanítási időszakra - be kell építeni a
(2) Az oktatásért felelős miniszter, a testnevelés órát.
környezetvédelemért felelős miniszter közös
programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a (4) Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek
teljesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy
környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását
és az Erdei Iskola Program, Erdei Óvoda Program, csoportba való beosztásának szempontjait, elveit,
prioritásait 2012. december 31-ig rögzíti és fogadja el
Zöld Óvoda Program, Ökoiskola Program
a pedagógiai programjában, az Nkt. 26. §-ában
megvalósulását.
foglalt eljárásrendben.
(3) Az oktatásért felelős miniszter, a kultúráért felelős
(5) A 135. § szerinti célnyelvi méréseket a két tanítási
miniszter közös programok kiadásával, pályázatok
nyelvű általános iskolában a hivatal első ízben a
kiírásával segíti az iskolai könyvtárak és a
közgyűjtemények nevelési-oktatási feladatainak 2013/2014. tanévben szervezi meg.
végrehajtását. (6) A 137. § rendelkezéseit először a 2012/2013.
(4) Az oktatásért felelős miniszter, a honvédelemért tanévben nyelvi előkészítő évfolyammal induló
felelős miniszter közös programok kiadásával, nevelésre-oktatásra kell alkalmazni.
pályázatok kiírásával, pedagógus-továbbképzés (7) A képesség-kibontakoztató felkészítést a
biztosításával segíti a nevelési-oktatási 2012/2013. tanévet követően bevezető középfokú
intézményekben folyó honvédelmi nevelési feladatok köznevelési intézmény felmenő rendszerben, a
végrehajtását. kilencedik évfolyamon szervezi meg először a
(5) Az oktatásért felelős miniszter, a földművelésügyi képesség-kibontakoztató felkészítést. A képesség-
miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kibontakoztató felkészítést a 2012/2013. tanévet
kiírásával, pedagógus-továbbképzés biztosításával követően bevezető alapfokú köznevelési intézmény
felmenő rendszerben, első és ötödik évfolyamon
segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó
szervezi meg először a képesség-kibontakoztató
mezőgazdasági, agrárszakképzési feladatok
felkészítést. Az e bekezdésben foglaltak nem érintik a
végrehajtását.
2012/2013. tanévet megelőzően indított képesség-
XXII. FEJEZET kibontakoztató felkészítés megszervezését és
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK lebonyolítását.
(8) A 134. §-ban foglalt rendelkezéseknek történő
79. Hatályba léptető rendelkezések megfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell
R. 192. § (1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésben vizsgálni.
foglalt kivétellel - 2012. szeptember 1-jén lép (9) A 135. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek
hatályba. történő megfelelést a 2016/2017. tanévtől kezdve kell
(2) A 194. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép vizsgálni.
hatályba. (10) E rendeletnek az egyes köznevelési tárgyú
(3) A 180-182. § 2013. március 1-jén lép hatályba. miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül
(4) A 131-132. § és a 138. § 2013. szeptember 1-jén helyezéséről szóló 20/2019. (VIII. 30.) EMMI
lép hatályba. rendelettel módosított 63. alcíme és 2. melléklete
szerinti kötelező (minimális) helyiség- és
80. Átmeneti rendelkezések eszközjegyzék új építésű épületekre vonatkozó
R. 193. § (1) - (2) (Hatályon kívül helyezve.) rendelkezéseit azokra az épületekre kell alkalmazni,
(3) Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos amelyekre az építési engedély iránti kérelmet 2020.
testnevelés bevezetése még nem kötelező, a második- szeptember 1-je után nyújtották be.

217
(11) (Hatályon kívül helyezve.) és 147. § (1) bekezdése alapján 2021-ben le kellett
(12) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. volna folytatni, de a veszélyhelyzet miatt elhalasztásra
tanévben csoportnaplóként és egyéb foglakozási kerültek, a 2022/2023. tanítási év végéig kell
naplóként a nevelési-oktatási intézmények lefolytatni.
működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a (22) Azon intézményvezető esetében, akinek a 2021.
továbbiakban: MKM rendelet) alapján alkalmazott évben kinevezése negyedik évében került volna sor az
nyomtatványt is használhatja. ellenőrzésére, de arra a veszélyhelyzet miatt nem
(13) A nevelési-oktatási intézmény a 2012/2013. került sor, a 146. § (6) bekezdése nem alkalmazható.
tanévben megkezdett tanügyi nyomtatványokat az (23) - (25) (Hatályon kívül helyezve.)
adott osztály, csoport vonatkozásában kifutó (26) E rendeletnek a nevelési-oktatási intézmények
rendszerben tovább alkalmazhatja. működéséről és a köznevelési intézmények
(14) E rendelet hatálybalépésekor működő nevelési- névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
oktatási intézmények esetében a fenntartónak, rendelet módosításáról szóló 20/2016. (VIII. 24.)
működtetőnek 2013. május 31-éig kell eleget tennie a EMMI rendelet 11. §-ával módosított 123. § (4)
2. mellékletben meghatározott követelményeknek. bekezdésében meghatározott megnevezéseket, az Nkt.
(15) Az Nkt. 99/J. § a) pontjában meghatározott 4. § 1. pontja szerinti alapfeladatokat, továbbá az Nkt.
felülvizsgálat lezárultáig a 2019. augusztus 31-éig 7. §-a szerinti intézménytípusokat az érintett nevelési-
magántanulói jogviszonyban álló tanulót az egyéni oktatási intézmények tekintetében a fenntartó 2016.
munkarenddel rendelkező tanulóval megegyező szeptember 30-ig köteles átvezetni az intézmény
jogállásúnak kell tekinteni. alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában.
(16) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás (27) (Hatályon kívül helyezve.)
Operatív Program Átfogó minőségfejlesztés a R. 193/A. § Az iskola, a kollégium 2021. január 31-
közoktatásban kiemelt projekt (TÁMOP-3.1.8, éig felülvizsgálja a házirendjét és elfogadja annak
TÁMOP-3.1.15.) keretében próbaellenőrzésen átesett módosítását e rendeletnek az egyes köznevelési tárgyú
pedagógusok, intézményvezetők és intézmények miniszteri rendeletek módosításáról és az érettségi
próbaellenőrzésének eredményét az érintettek kérése vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.
esetén az Nkt. 87. § (1) bekezdése szerinti 24.) OM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
ellenőrzésként kell elfogadni. 31/2020. (VIII. 31.) EMMI rendelettel megállapított 5.
(17) Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek § (2) bekezdés h) és i) pontjának való megfelelés
módosításáról szóló 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet érdekében.
(a továbbiakban: Mód. r.) hatálybalépését 80/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
megelőzően megalakított intézményi tanács a Mód. r.
hatálybalépését követő negyvenöt napon belül R. 194. § E rendelet 184/B-184/L. §-a a belső piaci
ügyrendjét a 121. § (5b) bekezdése alapján szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
felülvizsgálja és módosított ügyrendjét megküldi a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
hivatal számára. irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(18) (Hatályon kívül helyezve.)
(19) A 2020. évre kiadott országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzési tervet nem kell alkalmazni, a
2020. évben nem teljesített pedagógiai szakmai
ellenőrzéseket a 2021. évi országos pedagógiai-
szakmai ellenőrzési tervben kell szerepeltetni. Az
Oktatási Hivatal a 2021. évre szóló országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet a 2019/2020.
tanév végéig készíti el.
(20) A 2020. évről a 2021. évre halasztott országos
pedagógiai-szakmai ellenőrzések közül a pedagógus
ellenőrzések a koronavírus-világjárvány elleni
védekezésről szóló 2021. évi I. törvénnyel kihirdetett
veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) miatt
nem kerülnek megszervezésre.
(21) Azokat az országos pedagógiai-szakmai
ellenőrzéseket, amelyeket a 146. § (6) és (9) bekezdése
218
219
 1. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok
I.
Irattári terv
Irattári Őrzési idő (év)
tételszám Ügykör megnevezése
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés nem selejtezhető
2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető
3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50
4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10
5. Fenntartói irányítás 10
6. Szakmai ellenőrzés 20
7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10
8. Belső szabályzatok 10
9. Polgári védelem 10
10. Munkatervek, jelentések, 5
Statisztikák
11. Panaszügyek 5
Nevelési-oktatási ügyek
12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10
13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető
14. Felvétel, átvétel 20
15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5
16. Naplók 5
17. Diákönkormányzat szervezése, működése 5
18. Pedagógiai szakszolgálat 5
19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, 5
működése
20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok 5
és
ajánlások
21. Gyakorlati képzés szervezése 5
22. Vizsgajegyzőkönyvek 5
23. Tantárgyfelosztás 5
24. Gyermek- és ifjúságvédelem 3
25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai 1
26. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga, képesítő 1
vizsga
27. Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló 5
dokumentum
Gazdasági ügyek
27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli
épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek
28. Társadalombiztosítás 50
220
29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás,
vagyonnyilvántartás,
selejtezés 10
30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, 5
könyvelési
bizonylatok
31. A tanműhely üzemeltetése 5
32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési 5
díjak
33. Szakértői bizottság szakértői véleménye 20
34. Költségvetési támogatási dokumentumok 5
II.
Az iskolák által alkalmazott záradékok
Záradék Dokumentumok
1. Felvéve [átvéve, a(z).........számú határozattal Bn., N., TI., B.
áthelyezve]
a(z) (iskola címe)....................iskolába.
2. A ........számú fordítással hitelesített
bizonyítvány alapján
tanulmányait a(z) (betűvel)..........évfolyamon Bn., TI.
folytatja.
3. Felvette a(z) (iskola címe) .....................iskola. Bn., TI., N.
4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti Bn., TI., N.
meg, vagy
osztályozó vizsga letételével folytathatja.
5 ......tantárgyból tanulmányait egyéni N., Tl., B.
továbbhaladás
szerint végzi.
6. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a N., Tl., B.
minősítés alól
7. ..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit N., Tl., B.
egy
tanévben teljesítette a következők szerint: ....
8. Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az
20......../.....
tanévben felmentve N., TI., B.
............................................miatt.
Kiegészülhet:
osztályozó vizsgát köteles tenni
9. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői N., TI.
vélemény
alapján) egyéni munkarend keretében folytatja.
10. Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] N., TI., B.
.......................tantárgy
tanulása alól.
Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a
mentesítés
221
 okát is.
11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z)
...................
évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát N., TI.
köteles tenni.
12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi
követelményeket a
tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N., TI., B.
13. A(z) .......................tantárgy óráinak látogatása
alól
felmentve ....................-tól ........................-ig. N.
Kiegészülhet:
Osztályozó vizsgát köteles tenni.
14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a N., TI.
nevelőtestület
határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.
15. A nevelőtestület határozata: a (betűvel) N., TI., B.
..............
évfolyamba léphet, vagy
A nevelőtestület határozata: iskolai
tanulmányait
befejezte, tanulmányait
..........................évfolyamon
folytathatja.
16. A tanuló az ..................évfolyam N., TI.
követelményeit egy
tanítási évnél hosszabb ideig, ..................hónap
alatt
teljesítette.
17. A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B.,
A javítóvizsgán .....................tantárgyból TI., B.
..........................
osztályzatot kapott.......................évfolyamba
léphet.
18. A ..................évfolyam követelményeit nem N., TI., B.
teljesítette, az
évfolyamot meg kell ismételnie.
19. A javítóvizsgán ................ tantárgyból TI., B.
elégtelen osztályzatot
kapott.
Évfolyamot ismételni köteles.
20. A(z) ........................tantárgyból ..........-án N., TI.
osztályozó vizsgát
tett.
21. Osztályozó vizsgát tett. TI., B.
22. A(z)..................tantárgy alól...............okból TI., B.
felmentve.
23. A(z)...................tanóra alól..................okból TI., B.
222
 felmentve.
24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, TI., B.
javító-) vizsga
letételére.............................-ig halasztást kapott.
25. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) TI., B.
................................iskolában független
vizsgabizottság előtt
tette le.
26. A(z) ..........................szakképesítés évfolyamán TI., B., N.
folytatja
tanulmányait.
27. Tanulmányait .........................................okból Bn., TI.
megszakította, a
tanulói jogviszonya .......................................-ig
szünetel.
28. A tanuló jogviszonya Bn., TI.,
B., N.
a) kimaradással,
b)...................óra igazolatlan mulasztás miatt,
c) egészségügyi alkalmasság miatt,
d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,
e) ........................iskolába való átvétel miatt
megszűnt, a létszámból törölve.
29. .............................fegyelmező intézkedésben N.
részesült.
30. ............................ fegyelmi büntetésben Tl.
részesült. A büntetés
végrehajtása ......................................-ig
felfüggesztve.
31. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén Bn.,
TI.,
N.
a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a
szülőt felszólítottam.
b) A tanuló ismételt .......................óra igazolatlan
mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást
kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell
bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra.
32. Tankötelezettsége megszűnt. Bn.
33. A .................szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra TI.,
B.
helyesbítettem.
34. A bizonyítvány ..........lapját téves bejegyzés miatt B.
érvénytelenítettem.
35. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................következtében Pót.
TI.
elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ...............adatai

223
 (adatok) alapján állítottam ki.
36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett Pót.
TI.
(megsemmisült) eredeti helyett ................adatai (adatok)
alapján állítottam ki.
37. A bizonyítványt ..... kérelmére a .....számú bizonyítvány TI.,
B.
alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.
38. Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név Pót.
B.
...................................................................... , anyja neve
...................................................................................................a(z)
..............................................iskola .............................................szak
(szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály,
tagozat) ......................évfolyamát a(z) ........................tanévben
eredményesen elvégezte.
39. Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a
kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a
felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................
vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a
záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos
közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően
alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.
40. Érettségi vizsgát tehet. TI.,
B.
41. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól TI.,
B.,
N.
.....................-ig pótolhatja.
42. Beírtam a .........................................iskola első osztályába.
43. Ezt a naplót ....................tanítási nappal (órával) lezártam. N.
44.

45. Ezt az osztályozó naplót ................azaz ....................(betűvel)

osztályozott tanulóval lezártam. N.
46. Igazolom, hogy a tanuló a......../........tanévben........óra N.,
Tl., B.
közösségi szolgálatot teljesített.
47. A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez N.,
Tl., B.
szükséges közösségi szolgálatot
48. .....(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi TI., B.
tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon
befejezte
49. A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program első évének N., TI.
tanulmányi követelményeit teljesítette
Beírási napló Bn.
Osztálynapló N.
224
Törzslap TI.
Bizonyítvány B.

A kollégiumok által alkalmazható záradékok

Záradék Dokumentumok
1. Feltéve a ................................................. kollégiumba
(externátusi Kt.
elhelyezésre) a(z)..........................tanévre.
2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése)
Kt., Kn., Csn.
..................................................miatt megszűnt.
3..............................................fegyelmező intézkedésben Csn.
részesült.
4..............................................fegyelmi büntetésben Kt., Csn.
részesült.
Alkalmazott rövidítések:
Csoportnapló Csn.
Kollégiumi napló Kn.
Kollégiumi törzskönyv Kt.

2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

JEGYZÉK
a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) helyiségeiről és egészség- és munkavédelmi
eszközeiről
A B C
1 1. ÓVODA
2 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
óvodában is
a csoportszoba alapterülete nem lehet
gyermekcsoportonként kevesebb,
3 csoportszoba 1 mint 2 m2/fő.
óvodánként (székhelyen
és
telephelyen) valamennyi
gyermekágy tárolására
gyermekágy/fektető alkalmas csoportonként
4 tároló 1
A tornaszoba kialakítása kötelező.
Amennyiben további tornaszoba
kialakítása válik
szükségessé, úgy a gyermekek számára
aránytalan
teher és többletköltség nélkül más
nevelési-oktatási
intézménnyel, illetve sportolásra alkalmas
létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött
óvodánként (székhelyen megállapodás alapján is biztosítható a
tornaszoba, és tornaszoba
5 sportszertárral telephelyen) 1 vagy tornaterem helyiség használata.
225
 Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
óvodában
minden esetben helyben kell kialakítani.
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
óvodában
logopédiai óvodánként (székhelyen a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat
foglalkoztató, és külön kell
6 egyéni fejlesztő szoba telephelyen) 1 kialakítani.
ha az
óvodapszichológus
alkalmazása kötelező
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
óvodapszichológusi és óvodában,
7 helyiség telephelyen) 1 helyben alakítandó ki.
Az óvodai játszóudvar akkor megfelelő, ha
alapterülete lehetővé teszi az intézmény
alapító
okirata vagy működési engedélye szerinti
maximális
létszám szerint a gyermekek egyidejű
befogadását
és egészséges, biztonságos körülmények
közötti
foglalkoztatását.
Közterületen is kialakítható, ha adott
időben
biztosítható a kizárólagos használat az
óvoda
részére. Gyógypedagógiai, konduktív
óvodánként (székhelyen pedagógiai
és óvodában minden esetben helyben kell
8 játszóudvar telephelyen) 1 kialakítani.
óvoda székhelyén és
azon
intézményvezetői a telephelyen, amelyen
9 iroda az
intézményvezető-
helyettes,
illetve tagintézmény-,
intézményegységvezető-
helyettes alkalmazása nem
kötelező 1
ha az óvodában
intézményvezető-helyettes
intézményvezető- alkalmazása kötelező
helyettesi (székhelyen, telephelyen)
10 iroda 1
ha az óvodában
tagintézmény-, tagintézmény-,
intézményegységvezető- intézményegységvezető-
11 helyettesi iroda helyettes alkalmazása

226
 kötelező (székhelyen,
telephelyen) 1
Ha óvodában az Nkt.
alapján az óvodatitkár
alkalmazása kötelezően
előírt, a feladatellátáshoz
szükséges hely a
tagintézmény-,
intézményegységvezető-
ha az óvodában az helyettesi irodával közösen
óvodatitkár alkalmazása is kialakítható, ha azt a
kötelező helyiség mérete lehetővé
12 óvodatitkári iroda óvoda székhelyén 1 teszi.
A könyvtárszoba abban az
esetben alakítható ki
a nevelőtestületi szobával
együtt, ha azt a helyiség
mérete lehetővé teszi.
A könyvtárszoba legalább
500 könyvtári
dokumentum befogadására
legyen alkalmas,
nevelőtestületi és óvodánként (székhelyen és az óvodapedagógusok
13 könyvtárszoba telephelyen) 1 felkészüléséhez.
óvodánként (székhelyen és
14 általános szertár/raktár telephelyen) 1
többcélú helyiség (szülői
fogadásra, tárgyalásra,
ünnepek megtartására óvodánként (székhelyen és
15 alkalmas helyiség) telephelyen) 1
Az orvosi szoba kialakítása,
létesítése nem kötelező,
amennyiben az óvoda-
egészségügyi szolgálat
nyilatkozata szerint a
gyermekek ellátása
- aránytalan teher és
többletköltség nélkül -
a közelben található
egészségügyi intézményben
megoldható.
Gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai
óvodában
orvosi szoba, elkülönítő óvodánként (székhelyen és minden esetben helyben kell
16 szoba telephelyen) 1 kialakítani.
Gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai óvoda
kivételével másik
gyermekcsoporttal közösen
is
17 gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 kialakítható, ha a helyiség
227

gyermekmosdó, WC gyermekcsoportonként 1 WC
18 helyiség (fiú, lány)
gyermekcsoportonként 1 fiú,
1 lány (a helyiségben
gyermekmosdó, WC 7 gyermekenként
19 helyiség 1 WC csésze)
óvodánként (székhelyen és
telephelyen) 1, ha az óvodai
csoportok száma több mint
20 felnőtt öltöző hat, akkor 2
óvodánként (székhelyen és
telephelyen) 1,
ha a feladatellátási helyen
az óvodai csoportok száma
több mint hat vagy az óvoda
épülete emeletes, akkor 2,
21 felnőtt mosdó szintenként 1
óvodánként (székhelyen és
telephelyen) 1,
ha a feladatellátási helyen
az óvodai csoportok száma
több mint hat vagy az óvoda
épülete emeletes, akkor 2,
22 felnőtt WC helyiség szintenként 1
óvodánként (székhelyen és
telephelyen férfi és női) 1,
23 felnőtt WC helyiség ha az óvodai csoportok
228
alapterülete, illetve
a gyermekek száma azt
lehetővé teszi.
Másik gyermekcsoporttal
közösen is kialakítható,
ha a helyiség alapterülete,
illetve a gyermekek
száma azt lehetővé teszi.
Gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai óvodában
nem alakítható ki másik
csoporttal közösen, és ott,
ahol mozgáskorlátozott
gyermeket nevelnek,
az akadálymentes WC
kialakítása is kötelező.
Új óvoda építése esetén
alkalmazandó.
Másik gyermekcsoporttal
közösen is kialakítható,
ha a helyiség alapterülete,
illetve a gyermekek
száma azt lehetővé teszi.
Gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai óvodában
nem alakítható ki másik
csoporttal közösen, és ott,
ahol mozgáskorlátozott
gyermeket nevelnek,
az akadálymentes WC
kialakítása is kötelező.
A kialakításnál figyelemmel
kell lenni mindkét nemre.
A kialakításnál figyelemmel
kell lenni mindkét nemre.
Alkalmazotti létszám
figyelembevételével.
A kialakításnál figyelemmel
kell lenni mindkét nemre.
Új óvoda építése esetén
alkalmazandó.
Alkalmazotti létszám
 száma több mint hat vagy az figyelembevételével, továbbá
óvoda épülete emeletes, az újonnan épülő óvodákban
akkor szintenként 1-1 férfi és látogatói, szülői mosdó,
női WC helyiség férfi és női 1-1.
A kialakításnál figyelemmel
kell lenni mindkét nemre.
óvodánként (székhelyen és A kialakításnál figyelemmel
24 felnőtt zuhanyzó telephelyen) 1 kell lenni mindkét nemre.
A mosó-, vasalóhelyiséggel
együtt kialakítható
mosó-, óvodánként (székhelyen és a szárítóhelyiség, ebben az
25 vasalóhelyiség telephelyen) 1 esetben nem szükséges
külön szárítóhelyiség biztosítása.
A mosó-, vasalóhelyiséggel együtt
kialakítható
óvodánként (székhelyen a szárítóhelyiség, ebben az esetben nem
és szükséges
26 szárítóhelyiség telephelyen) 1 külön szárítóhelyiség biztosítása.
óvodánként (székhelyen
és
27 felnőtt étkező telephelyen) 1
óvodánként (székhelyen
és Ott, ahol a tervezési program szerint helyben
28 főzőkonyha telephelyen) 1 főznek.
óvodánként (székhelyen
és
29 melegítő konyha telephelyen) 1
óvodánként (székhelyen
és
30 tálaló-mosogató telephelyen) 1
óvodánként (székhelyen
és Ott, ahol a tervezési program szerint helyben
31 szárazáru raktár telephelyen) 1 főznek.
óvodánként (székhelyen
és Ott, ahol a tervezési program szerint helyben
32 földesáru raktár telephelyen) 1 főznek.
óvodánként (székhelyen
és Ott, ahol a tervezési program szerint helyben
33 éléskamra telephelyen) 1 főznek.
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
és óvodában
34 karbantartó műhely telephelyen) 1 is.
óvodánként (székhelyen Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
és óvodában,
telephelyen) szintenként ahol mozgáskorlátozott gyermekeket
35 kerekesszék-tároló 2 nevelnek.
óvodánként (székhelyen
36 ételhulladék-tároló és

229
 telephelyen) 1
37 1.1. KIEGÉSZÍTŐ NEMZETISÉGI ÓVODA
38 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
gyermekcsoportonként 1
(Amennyiben a
nemzetiségi
óvodai nevelés többcélú
intézmény
intézményegysé-
geként kerül
megszervezésre,
úgy az óvodai
csoportszoba
a többcélú intézmény
egyéb
helyiségeivel azonos
39 csoportszoba épületben is lehet.)
kiegészítő nemzetiségi
óvoda
székhelyén 1
(Amennyiben
a nemzetiségi óvodai
nevelés
többcélú intézmény
intézményegységeként
kerül
megszervezésre, úgy a
többi
intézményegységgel
közös
intézményvezetői intézményvezetői és
és -helyettesi iroda is
40 -helyettesi iroda lehet.)
kiegészítő nemzetiségi
óvoda
székhelyén 1
(Amennyiben
a nemzetiségi óvodai
nevelés
többcélú intézmény
intézményegységeként
kerül
megszervezésre, úgy a
többi
intézményegységgel
közös
nevelőtestületi nevelőtestületi szoba is
41 szoba lehet.)
gyermekcsoportonként 1
fiú,
1 lány, 1 személyzeti
42 mosdó, WC (Amennyiben a Kivéve, ha rendelkezésre áll.
230
 nemzetiségi
óvodai nevelés többcélú
intézmény
intézményegységeként
kerül
megszervezésre, úgy
a tanulói fiú, illetve lány
mosdó és WC is
használható
e célból.)
gyermekenként 1 fogas
és
43 gyermeköltöző cipőtároló

A B C
1 2. ISKOLA
2 I. HELYISÉGEK
3 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
iskolánként (székhelyen
és
telephelyen), figyelembe Figyelembe vehető a szaktanterem is. A
véve terem
az iskola munkarendjét, alapterülete nem lehet kevesebb mint 1,5
4 tanterem osztályonként 1 m2/fő.
iskolánként (székhelyen
és Új iskola építése esetén alkalmazandó.
telephelyen), figyelembe Figyelembe vehető a szaktanterem is. A
véve terem
az iskola munkarendjét, alapterülete nem lehet kevesebb mint 2
5 tanterem osztályonként 1 m2/fő.
legfeljebb nyolc A csoportterem alapterülete nem lehet
6 csoportterem osztállyal kevesebb mint
működő általános
iskolában 4;
16 osztállyal működő
általános iskolában 6;
24 osztállyal működő
általános iskolában 8;
gimnáziumban,
szakgimnáziumban,
szakiskolában
osztályonként
0,5 csoportterem 2 m2/fő.
a II/2. pontban foglaltak
szerint iskolánként
(székhelyen és telephelyen)
1-1; a legfeljebb négy
osztállyal működő
szaktanterem a hozzá tartozó iskolában
7 szertárral társadalomtudományi
231
 szaktanterem 1 és
művészeti
nevelés szaktanterem 1
Általános iskola, gimnázium,
laboratórium a hozzá iskolánként (székhelyen és szakgimnázium,
8 kapcsolódó szertárral telephelyen) szakiskola intézményben.
Szakgimnázium, szakiskola
műhely a hozzájuk tartozó iskolánként (székhelyen és intézményben a képzés
9 kiegészítő helyiségekkel telephelyen) szerinti műhely.
ha a tanulót a többi
tanulóval
együtt oktatják iskolánként
(székhelyen és
telephelyen) 1,
ha a tanulót a többi
tanulótól
logopédiai foglalkoztató, külön oktatják négy
10 egyéni fejlesztő szoba osztályonként 1
ha az iskolapszichológus
alkalmazása kötelező,
iskolánként (székhelyen és
11 iskolapszichológusi szoba telephelyen) 1
Általános iskolában,
gimnáziumban, továbbá
szakgimnáziumban,
szakiskolában, ha általános
műveltséget megalapozó
évfolyama van.
Az Nkt. 27. § (11)
bekezdésére tekintettel,
további
tornaterem létesítése abban az
esetben kötelező,
ha a tanulók számára
aránytalan teher és
többletköltség nélkül nem
biztosítható más nevelési-
oktatási intézménnyel, illetve
sportolásra alkalmas
létesítmény üzemeltetőjével
kötött megállapodással
a még szükséges tornaterem.
A tornaterem és az ahhoz
szükséges öltöző, valamint
vizesblokk a
gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai
iskolában helyben
tornaterem (fiú és biztosítható, továbbá,
lányöltözővel, benne ha gyógypedagógiai,
kialakított zuhanyzóval, iskolánként (székhelyen és konduktív pedagógiai
12 WC helyiséggel) telephelyen) 1 iskolában

232
 mozgáskorlátozott
gyermekeket tanítanak,
mindezt
akadálymentesen kell létesíteni.
Szakgimnáziumban,
szakiskolában, ha a tornaterem
nem kötelező vagy a tornaterem a
székhelyen van és
annak igénybevételére nincs
lehetőség, továbbá
tornaszoba vagy a mozgáskorlátozott tanuló esetén
féltornaterem (fiú és iskolánként (székhelyen, helyben,
lányöltözővel, benne telephelyen) harminc akadálymentes WC helyiséggel,
kialakított zuhanyzóval, mozgáskorlátozott zuhanyzó
13 WC helyiséggel) tanulónként 1 kialakításával.
Gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai iskolában
gyógytestnevelési, ott, ahol mozgáskorlátozott
erőnléti iskolánként (székhelyen, gyermekeket tanítanak
14 terem telephelyen) 1 helyben.
Helyettesíthető a célra alkalmas
szabad területtel,
szabadtéri létesítménnyel;
kiváltható szerződés alapján
iskolánként (székhelyen, igénybe vett
15 sportudvar telephelyen) 1 sportlétesítménnyel.
iskola székhelyén és az iskola
azon telephelyén, amelyen
az intézményvezető-
helyettes, illetve
tagintézmény-,
intézményegységvezető-
helyettes alkalmazása nem
16 intézményvezetői iroda kötelező 1
ha az iskolában az
intézményvezető- intézményvezető-helyettes
helyettesi alkalmazása kötelező,
17 iroda (székhelyen és telephelyen) 1
ha az iskolában
tagintézmény-,
intézményegységvezető-
tagintézmény-, helyettes alkalmazása
intézményegységvezető- kötelező (székhelyen és
18 helyettesi iroda telephelyen) 1
19 iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1
Általános iskolában,
gimnáziumban, továbbá
a szakgimnáziumban,
szakiskolában, ha általános
20 könyvtár iskolánként 1 műveltséget megalapozó

233
 évfolyama van, kivéve,
ha a feladatot nyilvános könyvtár
látja el.
A létesítésre kerülő könyvtár
legalább egy olyan,
a használók által könnyen
megközelíthető helyiség
kell, hogy legyen, amely alkalmas
háromezer
könyvtári dokumentum
befogadására, az állomány
(állományrész) szabadpolcos
elhelyezésére és
legalább egy iskolai osztály
egyidejű
foglalkoztatására.
Ha nem kötelező az iskolai
könyvtár vagy
a telephelyen nem működik
könyvtár (ha nem
működik legalább négy osztály,
a könyvtárszoba
21 könyvtárszoba tagintézményenként 1 tanteremben is kialakítható).
Általános iskolában,
gimnáziumban, továbbá
a szakgimnáziumban,
szakiskolában, ha általános
műveltséget megalapozó
évfolyama van, kivéve,
ha a feladatot nyilvános könyvtár
látja el. Olyan
raktár kialakítása szükséges,
könyv- és amely alkalmas a tartós
22 tankönyvraktár iskolánként 1 tankönyvek tárolására is.
Az orvosi szoba kialakítása,
létesítése nem kötelező,
amennyiben az iskola-
egészségügyi szolgálat
nyilatkozata szerint, a tanulók
ellátása - aránytalan
teher és többletköltség nélkül - a
közelben található
egészségügyi intézményben
megoldható.
Gyógypedagógiai, konduktív
orvosi szoba, pedagógiai iskolában
23 elkülönítővel iskolánként 1 helyben kell biztosítani.
24 II. Kiszolgálóhelyiségek
iskolánként
(székhelyen és
25 sportszertár telephelyen) 1
26 általános szertár iskolánként
234
 (székhelyen és
telephelyen) 1
iskolánként
karbantartó műhely, (székhelyen és
27 raktárhelyiséggel telephelyen) 1
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen) Ahol mozgáskorlátozott
28 kerekesszék-tároló szintenként 2 gyermekeket tanítanak.
Az aula kialakítása nem
kötelező, amennyiben
a nevelési-oktatási intézményben
vagy annak
közelében található közösségi
iskolánként térben megoldhatók
aula (előtér, közösségi (székhelyen vagy azok a funkciók, amelyekre az
29 tér) telephelyen) 1 aula szolgál.
Nyolc évfolyammal alapított
általános iskolában,
gimnáziumban, továbbá
szakgimnáziumban,
iskolánként szakiskolában, ha általános
(székhelyen és műveltséget megalapozó
30 porta telephelyen) 1 évfolyama van.
iskolánként
(székhelyen és Kivéve, ha az étkeztetést iskolán
31 ebédlő telephelyen) 1 kívül oldják meg.
iskolánként
(székhelyen vagy
32 főzőkonyha telephelyen) 1 Ha helyben főznek.
iskolánként
(székhelyen és
33 melegítőkonyha telephelyen) 1 Ha helyben étkeznek.
iskolánként (székhelyen és
34 tálaló-mosogató telephelyen) 1 Ha helyben étkeznek.
iskolánként (székhelyen vagy
35 szárazáru raktár telephelyen) 1 Ha helyben főznek.
iskolánként (székhelyen vagy Ha helyben főznek, továbbá új
36 földesáru raktár telephelyen) 1 iskola építése esetén.
iskolánként (székhelyen vagy Ha helyben főznek, továbbá új
37 éléskamra telephelyen) 1 iskola építése esetén.
iskolánként (székhelyen és Kivéve, ha az étkeztetést iskolán
38 felnőtt étkező telephelyen) 1 kívül oldják meg.
iskolánként (székhelyen és
39 teakonyha telephelyen) 1
iskolánként (székhelyen és
40 személyzeti öltöző telephelyen), férfi és női 1-1
41 személyzeti mosdó- iskolánként (székhelyen és
235
 zuhanyzó telephelyen), férfi és női 1-1
24 osztállyal működő iskola
székhelyén, telephelyén férfi
és női 2-2
iskolánként (székhelyen és
személyzeti WC telephelyen) Alkalmazotti létszám
42 helyiség férfi és női 1 figyelembevételével.
iskolánként (székhelyen és
telephelyen), szintenként fiú A tanulói létszám
43 tanulói WC helyiség és lány 1-1 figyelembevételével.
technikai alkalmazotti
mosdó- iskolánként (székhelyen,
44 zuhanyzó, WC helyiség telephelyen) férfi és női 1
élelmiszerhulladék- iskolánként (székhelyen,
45 tároló telephelyen) 1 Ha helyben étkeznek.
iskolánként (székhelyen,
46 egyéb raktár telephelyen) 1
WC helyiség és mosdó
mozgáskorlátozottak
47 számára felszerelve tanulói létszám szerint
A B C
1 3. KOLLÉGIUM
2 I. HELYISÉGEK
3 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen) 1,
illetve,
ha a hálószobák ilyen
célra
nem alakíthatók ki, a
tanulószoba tanulói
(felkészülő létszám Az utóbbi esetben célszerűen
4 szoba) figyelembevételével tanulócsoportonként 1.
kollégiumonként
szakköri, diákköri (székhelyen A tanulók 15%-ának egyidejű
5 szoba és telephelyen) 1 befogadásához.
kollégiumonként
számítástechnikai (székhelyen
6 terem és telephelyen) 1
Létesítése nem kötelező, ha a
tanulók számára
aránytalan teher és
többletköltség nélkül más
nevelési-oktatási
kollégiumonként intézménnyel, illetve
(székhelyen sportolásra
7 testedző szoba és telephelyen) 1 alkalmas létesítmény

236
 üzemeltetőjével kötött
megállapodás alapján
biztosítható a testedzésre
alkalmas helyiség használata.
A létesítésre kerülő könyvtár
legalább egy olyan
a használók által könnyen
megközelíthető helyiség
kell, hogy legyen, amely
alkalmas háromezer
könyvtári dokumentum
befogadására, az állomány
(állományrész) szabadpolcos
elhelyezésére és
legalább egy iskolai
osztálylétszám egyidejű
8 könyvtár kollégiumonként 1 foglalkoztatására.
Amennyiben a feladatot nem
nyilvános könyvtár
9 könyvraktár kollégiumonként 1 látja el.
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen)
10 hálószoba, hálóterem négy-hét tanulónként 1
kollégiumonként
(székhelyen Tanulószobában is
11 stúdió és telephelyen) 1 kialakítható.
Helyettesíthető a célra
alkalmas szabad területtel,
szabadtéri létesítménnyel,
kollégiumonként kiváltható szerződés
(székhelyen alapján igénybe vett
12 sportudvar és telephelyen) 1 sportlétesítménnyel.
kollégiumonként
intézményvezetői (székhelyen
13 iroda és telephelyen) 1
kollégiumonként
(székhelyen
14 nevelőtestületi szoba és telephelyen) 1
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen) 1,
amennyiben a
kollégiumi titkári kollégiumi titkár
15 iroda alkalmazása kötelező
kollégiumonként
ügyeletes nevelői (székhelyen
16 szoba és telephelyen) 1
éjszakai kollégiumonként
17 gyermekfelügyelői (székhelyen
237
 szoba és telephelyen),
szintenként
a tanulók elhelyezése
szerint 1
kollégiumonként
(székhelyen
18 tanári pihenő és telephelyen) 1 100 tanulónként 1.
A kollégium épületének közelében található
közösségi térben is kialakítható, amennyiben
kollégiumonként a funkciók, amelyekre a rendezvényterem
(székhelyen szolgál
19 rendezvényterem és telephelyen) 1 biztosíthatók.
Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem
kötelező,
amennyiben az iskola-egészségügyi szolgálat
nyilatkozata szerint, a kollégium tanulóinak
ellátása
- aránytalan teher és többletköltség nélkül -
kollégiumonként a közelben működő egészségügyi
(székhelyen intézményben
20 orvosi szoba vagy telephelyen) 1 megoldható.
kollégiumonként
(székhelyen
betegszoba, és telephelyen) fiú és
21 elkülönítővel lány 1-1 100 tanulónként, fiú és lány 1-1.
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen)
a tanulók elhelyezése Sajátos nevelési igényű tanuló kollégiumi
szerinti nevelése
22 nővérszoba szintenként 1 esetén.
kollégiumonként
(székhelyen
23 vendégszoba és telephelyen) 1
24 II. Kiszolgálóhelyiségek
kollégiumonként Rendezvényteremként is használható, ha a
(székhelyen helyiség
társalgó és telephelyen) alkalmas a kollégium valamennyi tanulójának
25 (látogatófogadó) szintenként 1 egyidejű befogadására.
székhelyen és
26 porta telephelyen 1 Folyosón, előtérben is kialakítható.
kollégiumonként Kivéve, ha az étkeztetést kollégiumon kívül
(székhelyen szervezik
27 ebédlő vagy telephelyen) 1 meg.
kollégiumonként
(székhelyen
28 főzőkonyha vagy telephelyen) 1 Ha helyben főznek.
29 melegítő konyha Ha helyben étkeznek.
30 tálaló-mosogató kollégiumonként Ha helyben étkeznek.
238
 (székhelyen
vagy telephelyen) 1
kollégiumonként
(székhelyen
31 szárazáru raktár vagy telephelyen) 1 Ha helyben főznek.
kollégiumonként
(székhelyen
32 földesáru raktár vagy telephelyen) 1 Ha helyben főznek.
kollégiumonként
(székhelyen
33 éléskamra vagy telephelyen) 1 Ha helyben főznek.
kollégiumonként Kivéve, ha az étkezést
(székhelyen kollégiumon kívül szervezik
34 felnőtt étkező vagy telephelyen) 1 meg.
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen), A tanulók 15%-ának egyidejű
35 teakonyha szintenként 1 befogadására.
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen),
tanulói vizesblokk, szintenként,
36 fürdőszoba fiú és lány 1
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen),
szintenként, A tanulói létszám
37 tanulói WC helyiség fiú és lány1-1 figyelembevételével.
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen), férfi és Az alkalmazotti létszám
38 személyzeti WC helyiség női 1-1 figyelembevételével.
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen), férfi és
39 személyzeti öltöző női 1-1
kollégiumonként
(székhelyen
és telephelyen), férfi és
40 személyzeti mosdó-zuhanyzó női 1-1
kollégiumonként
(székhelyen
technikai alkalmazotti mosdó- és telephelyen), férfi és
41 zuhanyzó női 1-1
kollégiumonként
(székhelyen
42 élelmiszerhulladék-tároló és telephelyen) 1
kollégiumonként
43 karbantartó műhely (székhelyen
239

tisztítószer,
takarítóeszközök
44 és gépek tárolója
45 ágyneműraktár
46 karbantartó műhely
47 kerekesszék-tároló
48 mosókonyha (tanulói)
49 szárítóhelyiség (tanulói)
50 vasalóhelyiség (tanulói)
51 szeméttároló
A B
1 4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
2 I. HELYISÉGEK
3 Helyiségek
4 tanterem
5 intézményvezetői iroda
intézményvezető-
helyettesi
6 iroda
tagintézmény-
intézményegységvezető-
7 helyettesi iroda
és telephelyen) 1
kollégiumonként (székhelyen
és telephelyen) 1
kollégiumonként (székhelyen
és telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív
kollégiumonként (székhelyen pedagógiai
és telephelyen) 1 diákotthonban.
Gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai
diákotthonban, ahol
kollégiumonként (székhelyen mozgáskorlátozott gyermekeket
és telephelyen) 1 nevelnek.
kollégiumonként (székhelyen
és telephelyen) 1
kollégiumonként (székhelyen
és telephelyen) 1
(székhelyen és telephelyen) 1
kollégiumonként (székhelyen
és telephelyen)
szobánként 1
C
Mennyiségi mutató Megjegyzés
székhelyen és telephelyen az
iskola munkarendje, valamint
az egyes művészeti ágaknál
meghatározottak szerint
iskola székhelyén, iskolánként
(székhelyen, telephelyen) 1
ha az iskolában az
intézményvezető helyettes Az intézményvezetői irodával
alkalmazása kötelező, együtt is kialakítható,
iskolánként (székhelyen, ha azt a helyiség mérete lehetővé
telephelyen) 1 teszi.
ha az iskolában
a tagintézmény-,
intézményegységvezető-
helyettes alkalmazása
kötelező,
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen) 1
240
 ha az iskolában az
iskolatitkár
alkalmazása
kötelező, 1
iskolánként
8 iskolatitkári iroda (székhelyen) 1
iskolánként
9 nevelőtestületi szoba (székhelyen) 1
a művészeti könyvek,
segédkönyvek, kották,
hanglemezek és egyéb hangzó
anyagok, diafilmek,
valamint további módszertani
eszközök és
taneszközök elhelyezésére - saját
iskolánként épülettel
10 könyvtár (adattár) (székhelyen) 1 rendelkező intézmény esetében.
11 II. Kiszolgálóhelyiségek
Művészeti áganként biztonsági
felszereléssel,
a hangszerfajtáknak,
jelmezeknek, díszleteknek,
színpadi és cirkuszművészeti
kellékeknek,
rekviziteknek, képző- és
szertár, raktár iparművészeti tárgyaknak,
(hangszertár, anyagoknak biztonságos
12 jelmeztár) iskolánként 1 tárolására.
saját épülettel rendelkező
intézmény esetében,
amennyiben az iskolánként Porta, várakozóhelyiség és a
kialakítható (székhelyen és ruhatár funkcióját is
13 aula (előtér, várakozó) telephelyen) 1 betöltheti.
saját épülettel rendelkező
intézmény esetében,
amennyiben az
kialakítható iskolánként Szükség esetén az előtérben is
14 porta (székhelyen) 1 kialakítható.
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen), férfi Alkalmazotti létszám
15 személyzeti WC helyiség és női 1-1 figyelembevételével.
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen),
szintenként, fiú Tanulói létszám
16 tanulói WC helyiség és lány 1-1 figyelembevételével.
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen) fiú és Saját épülettel rendelkező
17 öltöző, zuhanyzó lány 1-1 intézmény esetében.
241
 saját épülettel rendelkező
intézmény esetében,
amennyiben az
kialakítható Lehetőség szerint külön
18 elsősegély helyiség iskolánként 1 helyiségként.
19 4.1 AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK, TANSZAKOK
20 4.1.1. ZENEMŰVÉSZET (ZENEISKOLÁK)
21 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
a fúvós és az ütőhangszerek, a
jazz-zene és
létszámának az elektroakusztikus oktatására
figyelembevételével, az iskola használt helyiségek
munkarendje szerint hangszigetelése,
az egyidejűleg megtartott valamint az alapvető akusztikai
egyéni és kiscsoportos egyéni és kiscsoportos szempontok
órák foglalkozásokhoz szükséges figyelembevétele szükséges;
22 tanterme számban 100 tanulónként min. 4 terem
a csoport, illetve
az együttesek létszámának
figyelembevételével, az iskola
munkarendje szerint a zenekar, kamarazene,
csoportos órák, az egyidejűleg megtartott énekkar helyiségei közös
együttesek csoportos foglalkozásokhoz hasznosításúak is lehetnek;
23 tanterme, próbaterme szükséges számban 100 tanulónként min. 2 terem
figyelembe vehető más célra
létesített (többcélú
hasznosítás szempontjai szerint
kialakított),
nagyméretű terem is,
hangversenyterem amennyiben
csatlakozó iskolánként (székhelyen vagy a hangversenyterem
24 helyiségekkel telephelyen) 1 funkciójának megfelel
4.1.2. TÁNCMŰVÉSZET
25 (balett, moderntánc, kortárstánc, néptánc, társastánc tanszak)
26 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
a csoport, illetve az
együttesek létszámának más művészeti ágakkal,
figyelembevételével, az iskola tanszakokkal közös
munkarendje szerint helyiségként is kialakítható, ha
az egyidejűleg megtartott a tanulók és
csoportos foglalkozásokhoz a csoportok száma azt lehetővé
27 tanterem szükséges számban teszi
figyelembe vehető más célra
létesített, de
funkciójának megfelelő, a
többcélú hasznosítás
iskolánként szempontjai szerint kialakított
28 táncterem (székhelyen és telephelyen) 1 nagyméretű terem is
iskolánként
29 tanári öltöző, tusoló (székhelyen és telephelyen)
242
 nemenként 1
iskolánként
(székhelyen és telephelyen)
30 tanulói öltöző, tusoló nemenként 1
kellék- és jelmeztár
vagy
kellék- és
31 jelmeztároló iskolánként 1 jelmezek, viseletek számára
32 4.1.3. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET
33 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
a vizuális alapozó
Műhely (a vizuális gyakorlatok, a vizuális
alapozó alkotó
gyakorlatok, vizuális gyakorlat, a grafika és
alkotó festészet alapjai,
gyakorlat, a grafika a rajz-festés-mintázás szellőztethető, fűthető, megfelelő
és tantárgyak és természetes és
festészet alapjai és a tanszaki mesterséges fényviszonyt biztosító,
a tanszaki műhelygyakorlat sötétíthető,
műhelygyakorlat azonos teremben is amelynek alapterülete tanulónként legalább
34 termei) megtarthatók. 1,5-2 m2
35 4.1.4. SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZET
36 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
helyiségeként is kialakítható, ha az
a tanszakok és a tanulók funkciójának
számának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok
figyelembevételével, az száma azt
iskola lehetővé teszi. Akadálymentes, szabad tér
munkarendje szerint az a tanulólétszámnak megfelelően,
egyidejűleg megtartott tanulónként legalább 3 m2. A terem legyen
csoportos jól
foglalkozásokhoz szellőztethető, fűthető, sötétíthető,
37 próbaterem szükséges számban fa- vagy műanyag burkolatú padlózattal
a tanszakok és a tanulók
számának
figyelembevételével, az
iskola
munkarendje szerint,
az egyidejűleg
megtartott
csoportos
foglalkozásokhoz
38 gyakorlati műhely szükséges számban bábművészeti tanszaknál
jelmez-, kellék- és tanszakok közös helyiségeként is
39 díszlettár tanszakonként 1 kialakítható
40 4.1.5. CIRKUSZMŰVÉSZET
41 Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
a tanszakok és a tanulók Akadálymentes, függesztési pontokkal
42 próbaterem számának rendelkező
243
 figyelembevételével, az szabad tér a tanulólétszámnak megfelelően,
iskola tanulónként legalább 9 m2. A terem legyen
munkarendje szerint jól
az egyidejűleg szellőztethető, fűthető, fa- vagy műanyag
megtartott sport
egyéni és csoportos burkolatú padlózattal.
foglalkozásokhoz
szükséges
számban
jelmez-, kellék-, rekvizit-, tanszakok közös helyiségeként is
43 szőnyeg, bála díszlettár tanszakonként 1 kialakítható
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen)
44 tanári öltöző, tusoló nemenként 1
iskolánként
(székhelyen és
telephelyen)
45 tanulói öltöző, tusoló nemenként 1

A B C
5. ÓVODA, ISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA EGÉSZSÉG-
ÉS MUNKAVÉDELMI
1 ESZKÖZEI
óvodánként (székhelyen
és
2 étel-mintavétel készlet telephelyen) 1 Amennyiben étel kiosztása folyik.
óvodánként (székhelyen
és
3 elsősegélyláda telephelyen) 1 A közegészségügyi előírások szerint.
óvodánként (székhelyen
gyógyszerszekrény és
4 (zárható) telephelyen) 1 A közegészségügyi előírások szerint.
amennyiben a betöltött
munkakörben a viselete
előírt külön jogszabályban
5 vagy javasolt, munkaruha meghatározottak szerint
az érvényes tűzvédelmi
6 tűzoltó készülék szabályok szerint

3. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS TARTALMI KERETEI SZÖVEGÉRTÉS, MATEMATIKA
1. SZÖVEGÉRTÉS TESZT
Az Országos kompetenciamérés (a továbbiakban: OKM) szövegértés részében a tanulónak szövegértési
képességéről kell számot adnia. Az OKM szövegértés fogalmának definíciója a következő:
A szövegértés az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége
annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel
alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben.

244
1.1. SZÖVEGTÍPUSOK
Az OKM-ben használt szövegek kétféle módon sorolhatók be, céljuk szerint és formai szempontból.
Célja szerint a szöveg lehet:
- élményszerző (1/3 arányban jelenik meg a tesztben),
- magyarázó (1/3 arányban jelenik meg a tesztben),
- adatközlő (1/3 arányban jelenik meg a tesztben).
Formai szempontból a szöveg lehet:
- folyamatos (2/3 arányban jelenik meg a tesztben),
- nem folyamatos és kevert (1/3 arányban jelenik meg a tesztben).
1.2. GONDOLKODÁSI MŰVELETEK
A szövegek olvasását követően, a feladatok megoldásakor a tanuló különböző szövegértési műveleteket hajt
végre, és a kérdésekre, utasításokra adott válaszokkal bizonyítja, hogy megértette és felhasználta a szöveget. Az
OKM három csoportra osztja a szövegértési műveleteket.
Az OKM szövegértési tesztjeiben szereplő szövegértési műveletek:
- a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése;
- a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése;
- a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek és a szöveg
üzenetének értelmezése.
1.3. A TESZTMÁTRIX
1. táblázat: Az Országos kompetenciamérés szövegértési feladatsorainak tesztmátrixa
A B C D
1. Gondolkodási 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
0. műveletek Élmény- Magya- Adat- Élmény- Magya- Adat- Élmény- Magya- Adat-
szerző rázó közlő szerző rázó közlő szerző rázó közlő
3. Információ- 10-15 10-15 10-15 8-12 10-15 8-12 8-12 8-12 10-15
visszakeresés (%)
4. Kapcsolatok és 10-15 8-12 8-12 10-15 10-15 10-15 8-12 8-12 10-15
összefüggések
felismerése (%)
5. Értelmezés (%) 10-15 8-12 8-12 8-12 10-15 8-12 10-15 10-15 10-15
6. Szövegtípusok aránya 34-40 30-36 30-36 30-36 34-40 30-36 30-36 30-36 34-40
(%)
1.4. FELADATTÍPUSOK
Az OKM mérés szövegértés tesztjében alkalmazott feladatok feleletválasztósak vagy nyílt végűek lehetnek.
1.4.1. Feleletválasztásos feladatok:
- egyszerű választásos feladatok, ahol négy vagy öt lehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes
megoldást;
- igaz-hamis típusú feladatok, ahol 3-5 állításról egyenként kell eldönteni, hogy igaz vagy hamis, illetőleg két-
három más kategória közül kiválasztani az adott állításokhoz tartozót;
- a szöveg egyes elemeit kell időbeli vagy logikai sorrendbe állítani.
1.4.2. Nyílt végű feladatok:
- rövid választ igénylő feladatok, ahol a válasz egy rövid elem, vagy a tanulónak a kérdésben megadott
szövegrészt kell megjelölnie, aláhúznia;
- hosszabb kifejtést igénylő feladatok, amelyek hosszabb magyarázatot, bővebb kifejtést várnak el.
1.5. A SZÖVEGEK EGYÉB JELLEMZŐI

245
A szöveget az életkori sajátosságok, tantervi követelmények és a feladatmegoldásra rendelkezésre álló időkeret
figyelembevételével kell kiválasztani.
2. MATEMATIKATESZT
Az OKM matematika részében a tanulóknak matematikai eszköztudásukról kell számot adniuk. Az OKM-ben
mért matematikai eszköztudás definíciója a következő.
Az OKM-ben vizsgált matematikai eszköztudás magában foglalja:
- az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét a valós
világban;
- a matematikai eszköztár készségszintű használatát;
- az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való
képességet;
- a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén
életkorának megfelelő szinten.
2.1. TARTALMI TERÜLETEK
A matematikatesztben szereplő tárgyi területeket az OKM négy csoportba sorolja.
A matematikateszt négy tartalmi területe:
- mennyiségek, számok, műveletek;
- hozzárendelések, összefüggések;
- alakzatok, tájékozódás;
- statisztikai jellemzők, valószínűség.
2.1.1. Mennyiségek, számok, műveletek
A Mennyiségek, számok, műveletek tartalmi területhez tartozó elemeket a 2. táblázat foglalja össze.
2. táblázat: A Mennyiségek, számok, műveletek tartalmi kategória elemei
A
1. MENNYISÉGEK, SZÁMOK, MŰVELETEK (M)
2. Számok
3. számegyenes
4. intervallum
5. számok felbontása, helyi érték
6. törtek
7. normálalak*
8. Számítások, műveletek
9. műveletsor**, számításhoz szükséges adatok
10. százalékérték kiszámítása, százalékos arány - tört vagy vizuális megjelenítés
megfeleltetése
11. arányszámítás - 1-hez viszonyítva
12. méretarány 1-hez viszonyítva, mért vagy megadott adatokkal
13. számítások geometriai alakzatokkal
14. behelyettesítés átrendezés nélkül
15. Mérés
16. skála leolvasás, berajzolás
17. mennyiségek összehasonlítása

246
18. mértékegység-átváltás
19. számolás idővel
20. Oszthatóság
21. közös osztó, közös többszörös meghatározása
22. maradékok vizsgálata, oszthatósági szabályok
* Csak a 8. és a 10. évfolyamon.
** A hatvány és négyzetgyök csak a 8. és a 10. évfolyamon.
2.1.2. Hozzárendelések, összefüggések
A Hozzárendelések, összefüggések tartalmi területhez tartozó elemeket a 3. táblázat foglalja össze.
3. táblázat: A Hozzárendelések, összefüggések tartalmi kategória elemei
A
1. HOZZÁRENDELÉSEK, ÖSSZEFÜGGÉSEK (H)
2. Mennyiségek egymáshoz rendelése: táblázat, függvény, diagram, gráf stb., -
nem statisztikai adat
3. összefüggések leolvasása
4. összefüggések ábrázolása, ábrázolás vizsgálata
5. hozzárendelési szabály
6. változók közötti kapcsolat
7. Arányosság - egyenes és fordított arányosság*, olyan arányossági feladatok,
amelyeknél az aránypár egyik
tagja sem 1
8. számok, mennyiségek aránya, nem 1-hez viszonyítva
9. méretarány nem 1 -hez viszonyítva, mért vagy megadott adatokkal
10. százalékalap és százalékláb kiszámítása
11. Paraméter-algebra
12. formulákkal, képletekkel végzett műveletek átrendezéssel
13. egyenlet, egyenlőtlenség
14. Sorozatok
16. szabálykövetés - következő elem meghatározása
17. szabálykövetés - adott sorszámú elem meghatározása, adott elem
sorszámának meghatározása
18. sorozat elemeinek összege**
* Csak a 8. és a 10. évfolyamon.
** Összegképlet alkalmazása nélkül is megoldható
feladatok.
2.1.3. Alakzatok, tájékozódás
4. táblázat: Az Alakzatok, tájékozódás tartalmi kategória elemei
A
1. ALAKZATOK, TÁJÉKOZÓDÁS (A)
2. Síkbeli alakzatok

247
3. geometriai tulajdonságok ismerete
4. síkbeli transzformációk: egybevágóság*, szimmetria, hasonlóság**, minta
kiegészítése
5. síkidomok kerülete, területe
6. Térbeli alakzatok, dimenziók
7. test ábrázolása
9. befoglaló test***
10. térbeli transzformációk•: elforgatás, eltolás, hasonlóság, síkra vonatkozó
tükrözés••
11. testek paramétereinek és felszínének, illetve térfogatának kapcsolata
12. Tájékozódás
13. irányok, égtájak
14. látószög vizsgálata•••
15. helymeghatározás koordináta-rendszerekben
* A tengelyes tükrözés mindhárom évfolyamon megjelenik, a többi transzformáció 6. évfolyamon csak szemlélet
alapján.
** Csak a 10. évfolyamon, szemlélet alapján a 6. és a 8. évfolyamon is.
*** Olyan test, amelynek minden dimenziója nagyobb egy adott térbeli alakzat megfelelő dimenzióinál.
Transzformációk eredményének felismerése, azonosítása szemlélet alapján.
Szemlélet alapján.
••• Szemlélet alapján. Csak a 8. és a 10. évfolyamon.
2.1.4. Statisztikai jellemzők, valószínűség
Statisztikai jellemzők, valószínűség tartalmi területhez tartozó elemeket a 5. táblázat foglalja össze.
5. táblázat: A Statisztikai jellemzők, valószínűség tartalmi kategória elemei
A
1. STATISZTIKAI JELLEMZŐK, VALÓSZÍNŰSÉG (S)
2. Statisztikai adatgyűjtés táblázatból/diagramról: adatleolvasás, adat-
összehasonlítás adatértelmezés,
adatelemzés
3. Statisztikai adatábrázolás, adatok megfeleltetése: különböző formában megadott
statisztikai adatok
megjelenítése, megfeleltetése
4. Statisztikai számítások *
5. Statisztikai módszerek
6. Valószínűség-számítás
7. Kombinatorika**
8. Eseménygráfok
9. Halmazok
10. Logikai ismeretek (logikai értékek, logikai műveletek)
* Medián csak a 8. és a 10. évfolyamon.
** A 6. évfolyamon csak kis
elemszámmal.
248
2.2. GONDOLKODÁSI MŰVELETEK
A matematikateszt megoldásához szükséges gondolkodási műveleteket az OKM három csoportba sorolja. A
gondolkodási műveletcsoportok évfolyam-függetlenek.
A gondolkodási műveletek három csoportja az OKM-ben:
- tényismeret és egyszerű műveletek;
- alkalmazás, integráció;
- komplex megoldások és értékelés.
2.2.1. Tényismeret és egyszerű műveletek
A Tényismeret és egyszerű műveletek körébe tartozó elemeket az 6. táblázat foglalja össze.
6. táblázat: A Tényismeret és egyszerű műveletek gondolkodási műveletcsoport elemei
A
1. TÉNYISMERET ÉS EGYSZERŰ MŰVELETEK
Egy tartalmi területről származó egy vagy több egyértelmű lépés végrehajtása
2. Egyszerű matematikai definíciók, alapfogalmak jellemzőinek felidézése. Osztályozás,
halmazba sorolás ismert
tulajdonság szerint.
3. Adott tulajdonságú matematikai objektumok, valamint ekvivalens matematikai
objektumok azonosítása.
4. Műveletek eredményének felismerése.
5. Számítások, műveletek végrehajtása
6. Mérés, mértékegységek
7. Adatgyűjtés leolvasással. Adott tulajdonságú adat, adatsor megtalálása, leolvasott
adatokkal végzett egylépéses
számítások, egylépéses számítások eredményének kikeresése.
2.2.2. Alkalmazás, integráció
Az Alkalmazás, integráció körébe tartozó elemeket az 7. táblázat foglalja össze.
7. táblázat: Az Alkalmazás, integráció gondolkodási műveletcsoport elemei
A
1. ALKALMAZÁS, INTEGRÁCIÓ
Ismert módszerek vagy azok kombinációjának kiválasztása és alkalmazása
2. Jól definiált adatok, információk megjelenítése, leolvasása, ábrázolása táblázatban,
diagramon, grafikonon, rajzon.
3. Szabályok, összefüggések felismerése és ismertetése szövegesen vagy matematikai
szimbólumokkal, vagy szabály
felismerése és alkalmazása, szituációhoz tartozó összefüggés megadása.
Döntéshozatalhoz szükséges adatok
kiválasztása.
4. Ismert eljárások, szabályok, algoritmusok kiválasztása és alkalmazása*,
5. Többféle eljárás, művelet és információ kombinálása, összekapcsolása
* százalékláb kiszámítása, Pitagorasz-tétel alkalmazása csak a 8. és a 10. évfolyamon. Kombinatorikai,
valószínűségszámítási módszerek alkalmazása 6. évfolyamon csak kis elemszámú problémák.
2.2.3. Komplex megoldások és értékelés
A Komplex megoldások és értékelés körébe tartozó elemeket az 8. táblázat foglalja össze.
8. táblázat: A Komplex megoldások és értékelés gondolkodási műveletcsoport elemei

249
 A
1. KOMPLEX MEGOLDÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉS
Komplex problémák megoldásai és az eredmények értékelése
2. Komolyabb értelmezést igénylő szituációban megjelenő jellegzetességek felismerése,
elemzése, összefüggések
értelmezése.
3. Komolyabb értelmezést igénylő szituációban többféle művelet, információ kombinálása.
4. Adatok, információk megjelenítése, önálló ábrázolása az ábrázolási forma önálló
megválasztásával. Ábrázolt érték
alapján skála megtalálása és a további értékek ábrázolása.
5. Műveletek végrehajtásával nyert adatok megjelenítése, ábrázolása táblázatban,
diagramon, grafikonon vagy egyéb
módon.
6. Állítások, feltételezések, módszerek, bizonyítások igazságának, érvényességének
értékelése matematikai
indoklással.
7. Saját megoldási módszerek újszerű problémára, a módszer ismertetése.
2.3. TESZTMÁTRIXOK
9. táblázat: A 6., 8. És 10. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
A B C D E F
1. A
gondolko-
Tartalmi Mennyiségek, Statisztikai dási
területek számok, Hozzárendelések, Alakzatok, jellemzők, műveletcso-
Gondolkodási műveletek összefüggések tájékozódás valószínűség portok
műveletcsoportok (%) (%) (%) (%) aránya (%)
2. A 6. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
3. Tényismeret
és egyszerű
műveletek
(%) 10-15 5-10 5-10 3-5 30-40
4. Alkalmazás,
integráció (%) 20-25 10-15 10-15 5-10 45-55
5. Komplex
megoldások
és értékelés (%) 5-10 5-10 3-5 2-5 15-25
6. A tartalmi
területek
aránya (%) 40-45 20-25 20-25 10-15 100
7. A 8. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
8. Tényismeret
és egyszerű
műveletek
(%) 10-15 5-10 5-10 3-5 25-30
9. Alkalmazás,
integráció (%) 15-20 10-15 10-15 5-10 45-55

250
10. Komplex
megoldások
és értékelés (%) 5-10 5-10 3-5 3-5 20-25
11. A tartalmi
területek
aránya (%) 35-40 25-30 20-25 12-15 100
12. A 10. Évfolyam matematikatesztjének mátrixa
13. Tényismeret
és egyszerű
műveletek
(%) 5-10 5-10 5-10 5-10 25-30
14. Alkalmazás,
integráció (%) 10-15 10-15 10-15 10-15 40-55
15. Komplex
megoldások
és értékelés (%) 3-5 5-10 5-10 3-5 20-30
16. A tartalmi
területek
aránya (%) 20-25 25-30 25-30 20-25 100
2.4. FELADATTÍPUSOK
A tesztekben szereplő feladatok formájuk szerint feleletválasztósak vagy nyílt végűek lehetnek.
2.4.1. Feleletválasztásos feladatok:
- egyszerű választásos feladatok, ahol négy vagy öt lehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes
megoldást;
- igaz-hamis típusú feladatok, ahol 3-5 állításról egyenként kell eldönteni, hogy igaz vagy hamis, illetőleg két-
három más kategória közül kiválasztani az adott állításokhoz tartozót;
2.4.2. Nyílt végű feladatok:
- rövid választ igénylő feladatok, ahol a válasz többnyire egyetlen szó, egyetlen szám, egy egyszerű ábrázolás
stb;
- többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatok, ahol ismertetni kell a megoldás menetét,
matematikai érvelést megfogalmazni vagy matematikai módszert leírni.
10. táblázat: A feleletválasztós és nyílt végű feladatok aránya
A B
1. Feladattípus Arány
2. Feleletválasztásos feladatok 55-65%
3. Nyílt végű feladatok 35-45%

4. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete
1. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai
1.1. Testtömeg mérése
1.2. Testmagasság mérése
1.3. BMI (az előző két érték alapján számítva)
1.4. Testzsírszázalék mérése
1.5. A gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében alternatív mérésként a
haskörfogat mérése
251
2. A tanulók aerobkapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések
2.1. Ütemezett hasizom teszt
2.2. Törzsemelés teszt
2.3. Ütemezett fekvőtámasz teszt
2.4. Kéziszorító erő mérése
2.5. Helyből távolugrás teszt
2.6. Hajlékonysági teszt
2.7. Állóképességi ingafutás teszt 15 m, illetve 20 m
3. Gyógytestnevelésre utalt, valamint sajátos nevelési igényű tanulók esetében a 2. pontban meghatározott
mérések az alábbi alternatív tesztekkel egészülnek ki:
3.1. Módosított ütemezett hasizom teszt
3.2. Függés hajlított karral teszt
3.3. Ülésből feltolás teszt
3.4. Fekvenyomás teszt
3.5. Súlykitolás egy kézzel teszt
3.6. Módosított Thomas-teszt
3.7. Módosított Apley-teszt
3.8. Egymérföldes gyalogló teszt
3.9. YMCA fellépő teszt
3.10. 10 méteres ingafutás teszt
3.11. Célpulzuszóna teszt
3.12. Egyensúlyi teszt
5. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
A nem állami tankönyvek tankönyvbeszerzésének és tankönyvterjesztésének kereskedelmi feltételei
1. A kiadó köteles az e rendeletben foglalt határidőben a tankönyvrendelést, pótrendelést visszaigazolni és a
tankönyveket a vállalt könyvszakmai feltételekkel előállítani.
2. A kiadó a tankönyvrendelésben és pótrendelésben foglaltak visszautasítása, nem teljesítése esetén a fedezeti
vétel esetleges többletköltségeit fedező kötbér fizetésére köteles.
3. A kiadó köteles a megrendelt tankönyveket a könyvtárellátó által megjelölt országos gyűjtőraktárakba saját
költségén a könyvtárellátó által meghatározott időpontig eljuttatni.
4. A könyvtárellátó a terjesztésre átvett tankönyvek ellenértékével folyó év október 31-éig, a pótrendelések és a
később igazolt kedvezmények tekintetében folyó év december 31-éig számol el a kiadó felé.
5. A kiadó a tárgyév december 15-éig köteles a visszáru átvételére, amelynek mennyisége a megvásárolt
mennyiség legfeljebb tíz százalékáig terjedhet.
6. Azon tankönyvvé nyilvánított digitális tananyagra vonatkozóan, amely internetről tölthető le, vagy interneten
keresztül interaktív módon használható, a tananyag elérésének biztosítása tárgyában a kiadó köteles a
könyvtárellátóval a terjesztés, illetve elérés feltételeiről és a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit
fedező díjazásról legkésőbb június 30-áig külön megállapodást kötni.
7. Azon nyomtatott tankönyvhöz nem kapcsolt digitális tananyag esetében, amely fizikai adathordozón kerül
kiadásra és tankönyvjegyzéken feltüntetett ára 0 forint, a könyvtárellátót a feladata ellátásának költségeit fedező
díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.
8. Azon nyomtatott tankönyvhöz kapcsolt digitális tananyag, amely fizikai adathordozón, de a kiadó által a
tankönyvtől külön csomagolva kerül a könyvtárellátónak átadásra, a könyvtárellátót a feladata ellátásának
költségeit fedező díjazás illeti meg, melynek mértéke darabonként háromszáz forint + ÁFA.
6. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
A tankönyvvé nyilvánítási eljárással és a tankönyvjegyzékkel összefüggésben fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjak
252
 A B C
1 Könyv (nyomtatott vagy digitálisan címenként
rögzített
vagy HTML-alapú online digitális ezenfelül nyomdai (A/5)
2 tananyag) ívenként
3 címenként
4 Nem online digitális tananyag ezenfelül 10 MB-onként
5 Hangzó anyag és videó percenként

6 Új eljárás esetén Online digitális tananyag címenként

7 Könyv (nyomtatott vagy digitálisan címenként
rögzített
vagy HTML-alapú online digitális ezenfelül nyomdai (A/5)
8 tananyag) ívenként
9 címenként
10 Nem online digitális tananyag ezenfelül 10 MB-onként
Hosszabbítási eljárás esetén, a Korm. rendelet
11 9/L. § Hangzó anyag és videó percenként
(1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt
12 kivétellel Online digitális tananyag
13 Könyv (nyomtatott vagy digitálisan címenként
rögzített
vagy HTML-alapú online digitális ezenfelül nyomdai (A/5)
14 tananyag) ívenként
15 Hosszabbítási eljárás esetén, a Korm. rendelet címenként
16 9/L. § Nem online digitális tananyag ezenfelül 10 MB-onként
(1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt
17 eljárások Hangzó anyag és videó percenként
18 esetében Online digitális tananyag
19 Tankönyv borítójának megváltoztatása esetén címenként
20 Tankönyv kötésmódjának megváltoztatása, valamint különböző kötésmódú változata esetén címenként
21 A tankönyv felhasználási jogainak átengedése esetén
22 Hibajavítás, valamint tartós tankönyv jelölés bejelentése esetén
23 A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetése esetén
24 Tankönyvjegyzékre történő felvételi kérelem benyújtása címenként

7. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló bankszámlák számai
1. Emberi Erőforrások Minisztériuma 10032000-01425190-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
2. Agrárminisztérium 10032000-01494549-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
3. Pénzügyminisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
4. Honvédelmi Minisztérium 10023002-01780499-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
5. Igazságügyi Minisztérium 10032000-01397136-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
6. Belügyminisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

253
7. Innovációs és Technológiai Minisztérium 10032000-00290713-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú
bankszámla
8. Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla
9. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 10032000-00334789-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú
bankszámla
8. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők díjazása
A B C D
6 000 Ft
1 Pedagógiai szakértő (A/5) ívenként
2 Technológiai szakértő 20 000 Ft címen
Tankönyv (nyomtatott, digitálisan rögzített 3 500 Ft
3 vagy HTML-alapú online digitális tananyag) Bírálati szakértő (A/5) ívenként
9 000 Ft
4 Pedagógiai szakértő 10 MB-onként
4 500 Ft
5 Technológiai szakértő 10 MB-onként
5 250 Ft
6 Nem online digitális tananyag Bírálati szakértő 10 MB-onként
7 Pedagógiai szakértő 400 Ft percenkén
8 Technológiai szakértő 170 Ft percenkén
9 Hangzó anyag és videó Bírálati szakértő 235 Ft percenkén
160 000 Ft
10 Pedagógiai szakértő tananyagonként
80 000 Ft
11 Technológiai szakértő tananyagonként
86 000 Ft
12 Új eljárás esetén Online digitális tananyag Bírálati szakértő tananyagonként
Tankönyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online
digitális 3 000 Ft
13 tananyag) (A/5) ívenként
4 500 Ft
14 Nem online digitális tananyag 10 MB-onként
15 Hangzó anyag és videó 200 Ft percenkén
Hosszabbítás 80 000 Ft
16 esetén Online digitális tananyag tananyagonként
Könyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online 10
17 digitális tananyag) cím
10 0
18 Különböző kötésmódú megjelenés, Nem online digitális tananyag cím
tankönyv
19 borítójának, kötésmódjának Hangzó anyag és videó 670
megváltoztatása, 10 0
20 valamint hibajavítás ellenőrzése esetén Online digitális tananyag cím

254
 Könyv (nyomtatott, digitálisan rögzített vagy HTML-alapú online 3 00
21 digitális tananyag) (A/
4 50
22 Nem online digitális tananyag 10 M
23 Hangzó anyag és videó 200
80 0
24 Különböző nyelvű megjelenés esetén Online digitális tananyag cím

9. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

Szakgimnáziumban oktatható szakképesítések
A B C D E F G
1. Szakképesítés
Magyar
Képesítési Program-
Keretrendszer Képzési követelmény Tanulmányi
2. szint terület Sorszám megnevezése szakirányai száma terület
3. Akrobata 02154001
4. Légtornász 02154004
5. Zsonglőr 02154006
6. Egyensúlyozó 02154003
7. Bohóc 02154002
8. 4 0215 01 Artista II. Társulati artista 02154005 Művészet
9. Akrobata 02155007
10. Légtornász 02155010
11. Zsonglőr 02155012
12. Egyensúlyozó 02155009
13. Bohóc 02155008
14. 5 0215 01 Artista I. Társulati artista 02155011 Művészet
Kántor-
15. énekvezető 02154013
Kántor-
16. kórusvezető 02154015
17. Egyház- Kántor-orgonista 02154016
18. 4 0215 02 zenész II. Kántor-gitáros 02154014 Művészet
Kántor-
19. énekvezető 02155017
Kántor-
20. kórusvezető 02155019
21. Kántor-orgonista 02155020
22. 5 0215 02 Egyházzenész I. Kántor-gitáros 02155018 Művészet
23. 4 0214 03 Hangszerkészítő Fafúvós 02144024 Művészet
24. és -javító II. Rézfúvós 02144025
255
25. Vonós 02144026
26. Pengetős 02144027
27. Orgonaépítő 02144029
28. Zongora 02144030
29. Cimbalom 02144032
30. Fafúvós 02145033
31. Rézfúvós 02145034
32. Vonós 02145035
33. Pengetős 02145036
34. Orgonaépítő 02145038
35. Hangszerkészítő Zongora 02145039
36. 5 0214 03 és -javító I. Cimbalom 02145041 Művészet
37. Jazz-énekes 02154024
Jazz-zenész
38. (Fafúvós) 02154022
Jazz-zenész
39. (Rézfúvós) 02154025
Jazz-zenész
40. (Húros/vonós) 02154023
Jazz-zenész
41. (Billentyűs) 02154021
Jazz-zenész
42. 4 0215 04 Jazz-zenész II. (Ütős) 02154026 Művészet
43. Jazz-énekes 02155030
Jazz-zenész
44. 5 0215 04 Jazz-zenész I. (Fafúvós) 02155028 Művészet
Jazz-zenész
45. (Rézfúvós) 02155031
Jazz-zenész
46. (Húros/vonós) 02155029
Jazz-zenész
47. (Billentyűs) 02155027
48. Jazz-zenész (Ütős) 02155032
Képző- és iparművészeti Divatstílus- és
49. 4 0213 01 munkatárs jelmeztervező 02134001 Művészet
50. Festő 02134002
51. Szobrász 02134008
52. Kerámiaműves 02134003
Művészeti
53. grafikus 02134006
Művészeti és
54. médiafotográfus 02134005
256
 Mozgókép és
55. animációtervező 02134004
56. Ötvös 02134007
57. Textilműves 02134009
58. Üvegműves 02134010
59. 5 0214 01 Aranyműves 02145022 Művészet
Bronzműves és
60. 5 0214 02 szoboröntő 02145042 Művészet
61. 5 0214 03 Díszítő festő 02145043 Művészet
62. 5 0214 04 Ezüstműves 02145021 Művészet
63. 5 0214 05 Vésnök 02145020 Művészet
64. Hangkultúra 02154035
Klasszikus zenész
65. (Fafúvós) 02154034
Klasszikus zenész
66. (Rézfúvós) 02154038
Klasszikus zenész
(Húros-
67. vonós) 02154036
Klasszikus zenész
68. (Billentyűs) 02154033
Klasszikus zenész
69. (Ütős) 02154039
70. Magánénekes 02154037
Zeneelmélet-
71. Klasszikus szolfézs 02154040
72. 4 0215 05 zenész II. Zeneszerzés 02154041 Művészet
73. Hangkultúra 02155044
Klasszikus zenész
74. (Fafúvós) 02155043
Klasszikus zenész
75. (Rézfúvós) 02155047
Klasszikus zenész
(Húros-
76. vonós) 02155045
Klasszikus zenész
77. (Billentyűs) 02155042
Klasszikus zenész
78. (Ütős) 02155048
79. Magánénekes 02155046
Zeneelmélet-
80. Klasszikus szolfézs 02155049
81. 5 0215 05 zenész I. Zeneszerzés 02155050 Művészet

257
 Közművelődési Közművelődé
82. 4 0413 01 munkatárs 04134001 s
83. Csipkekészítő 02143002
Faműves,
84. fajátékkészítő 02143004
85. 3 0214 01 Népi kézműves Fazekas 02143008 Művészet

Gyékény-, szalma- és
86. csuhétárgykészítő 02143005
87. Fonottbútor készítő 02143009
88. Kézi és gépi hímző 02143011
89. Szőnyegszövő 02143014
90. Takács 02143015
91. Nemezkészítő 02143006
92. Szíjgyártó-nyerges 02143007
93. Mézeskalács díszítő 02143003
94. Kékfestő 02143010
95. Népi bőrműves 02143012
96. Papucskészítő 02143013
97. Népi énekes 02154054
98. Népzenész (Fafúvós) 02154052
99. Népzenész (Húros/vonós) 02154053
100. Népzenész (Billentyűs) 02154051
101. 4 0215 06 Népzenész II. Népzenész (Ütős) 02154055 Művészet
102. Népi énekes 02155059
103. Népzenész (Fafúvós) 02155057
104. Népzenész (Húros/vonós) 02155058
105. Népzenész (Billentyűs) 02155056
106. 5 0215 06 Népzenész I. Népzenész (Ütős) 02155060 Művészet
107. Pedagógiai asszisztens 01194002
Pedagógiai Gyógypedagógiai Pedagógi
108. 4 0119 01 munkatárs asszisztens 01194001 a
109. Bábszínész 02154061
110. Színházi- és filmszínész 02154062
111. 4 0215 07 Színész II. Pantomimes 02154090 Művészet
112. Bábszínész 02155063
113. Színházi- és filmszínész 02155064
114. 5 0215 07 Színész I. Pantomimes 02155091 Művészet
115. 4 0215 08 Szórakoztató Énekes szólista 02154067 Művészet
zenész II.
Szórakoztató zenész
116. (Fafúvós) 02154068
258
 Szórakoztató zenész
117. (Rézfúvós) 02154070
Szórakoztató zenész
118. (Húros/vonós) 02154069
Szórakoztató zenész
119. (Billentyűs) 02154066
120. Szórakoztató zenész (Ütős) 02154065
121. Énekes szólista 02155073
Szórakoztató zenész
122. (Fafúvós) 02155074
Szórakoztató zenész
123. (Rézfúvós) 02155076
Szórakoztató zenész
124. (Húros/vonós) 02155075
Szórakoztató zenész
125. Szórakoztató (Billentyűs) 02155072
126. 5 0215 08 zenész I. Szórakoztató zenész (Ütős) 02155071 Művészet
127. Klasszikus balett-táncos 02154077
128. Kortárs-, modern táncos 02154078
129. Néptáncos 02154079
130. 4 0215 09 Táncos II. Színházi táncos 02154080 Művészet
Klasszikus balett-
131. táncos 02155081
Kortárs-, modern
132. táncos 02155082
133. Néptáncos 02155083
134. 5 0215 09 Táncos I. Színházi táncos 02155084 Művészet

10. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

Egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM
rendelettel, az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel, a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel, a 150/2012. (VII. 6.)
Korm. rendelettel, a 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő,
valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben kiadott, az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe
tartozó szakképesítések között

(Méretei miatt az R. 10. sz. Melléklete nem jeleníthető meg teljes körűen szövegszerkesztővel, csak monitoron
.html formátumban. A Nemzeti Jogszabálytár www.njt.hu oldalán a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnél a 10.
sz. Melléklet térítésmentesen megtekinthető.)

259
2.4. A pedagógiai szakszolgálati intézmények
működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI
rendelet (Ped.szakszolg.r.) a 2022. január 1.
napjától hatályos módosításokkal ia egységes
szerkezetben
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
94. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt felhatalmazás
alapján, az egyes miniszterek, valamint a
Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és
hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet
41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
Ped.szakszolg.r. 1. § E rendelet alkalmazásában:
1. a szakértői bizottság vezetője: az Intézmény
szakértői bizottságként eljáró tagintézményének
vezetője, valamint a székhelyintézmény esetében a
székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok
végrehajtását irányító főigazgató-helyettes,
2. feladatellátási kötelezettség: a működési körzethez
igazodó kötelezettség, amely alapján az Intézmény
székhelyintézménye, tagintézménye köteles ellátni a
működési körzetében lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező, vagy működési
körzetében intézményes ellátásban részesülő (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban együtt: MM és
gyermekeket, tanulókat,
3. gyógypedagógus szakképzettség:
a) főiskolai szintű, alapfokozatú gyógypedagógus
szakképzettség:
aa) a gyógypedagógus,
ab) a gyógypedagógiai tanár és
ac) a gyógypedagógiai terapeuta
szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus
szakképzettség:
ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és
szakpedagógus szakképzettség, valamint az a)
pontban foglalt szakképzettség együttes megléte,
bb) az okleveles gyógypedagógus,
bc) a gyógypedagógia-tanár és
bd) az okleveles logopédus
szakképzettség,
c) a korai fejlesztésre való jogosultság megállapítása
vagy kizárása, és - ha a (2) bekezdés és a 12. § (2)
bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő vizsgálat nem
260
történt, vagy a kiegészítő vizsgálat sajátos nevelési
igényt nem állapított meg - az ehhez kapcsolódó
felülvizsgálatok elvégzése,
4. Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, a
székhelyintézménye szerint illetékes tankerületi
központ (a továbbiakban: tankerületi központ) által
fenntartott, járásonként legalább egy tagintézményből
álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.) 18. § (2) bekezdésében foglalt
valamennyi szakszolgálati feladatra kiterjedően az
állami köznevelési közszolgálati feladatellátás
keretében a pedagógiai szakszolgálatokat ellátja,
5. járás: a járás és a fővárosi kerület,
6. járási tagintézmény: olyan, járásonként szervezett
feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban,
valamennyi járásban, az adott járásra kiterjedő
működési körzettel - az e rendeletben foglalt
kivételekkel - az Nkt. 18. § (2) bekezdésében felsorolt
összes pedagógiai szakszolgálati feladatot és az e
rendeletben, valamint a pedagógiai szakszolgálati
intézmény szervezeti és működési szabályzatában
meghatározottak szerint a tagintézmény szintjén
irányítási, képviseleti, szakmai feladatot lát el,
7. klinikai szakvizsga:
a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII.
6.) MM-EüM együttes rendelet és a klinikai
pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok
szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981.
EÜM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia,
b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt
szakpszichológia és
c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai
szakpszichológia [az a)-c) pont alattiak a
továbbiakban együtt: klinikai és mentálhigiénés
(felnőtt) szakpszichológus],
d) az MM és EÜM rendelet alapján szerzett klinikai
gyermekpszichológia,
e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági
szakpszichológia és
f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai
szakpszichológia [a d)-f) pont alattiak a továbbiakban
együtt: klinikai gyermek szakpszichológus]
szakvizsga,
8. konduktor szakképzettség:
a) főiskolai szintű, alapfokozatú konduktor
szakképzettség:
aa) a konduktor,
ab) a konduktor-óvodapedagógus,
ac) a konduktor-tanító,
ad) a konduktor (óvodapedagógus) és
ae) a konduktor (tanító)
szakképzettség,
b) egyetemi szintű, mesterfokozatú konduktor
szakképzettség:
ba) a speciális pedagógiai szakos tanár és
szakpedagógus szakképzettség és konduktor,
konduktoróvodapedagógus vagy konduktor-tanító
szakképzettség együttes megléte és
bb) az okleveles konduktortanár szakképzettség.
9. megyei, fővárosi tagintézmény: olyan
feladatellátási hely, amely a megyében, a fővárosban
egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat több
járásra kiterjedő működési körzettel lát el,
10. (Hatályon kívül helyezve.)
11. óvoda- és iskola szakvizsga:
a) óvoda- és iskolapszichológia,
b) óvoda- és iskola-szakpszichológia
szakvizsga,
12. szakosított tagintézmény: olyan tagintézmény,
amely a székhelyintézmény vagy más tagintézmény
egyes feladatait látja el,
13. székhelyintézmény: az Intézmény szakmai
irányítást és koordinálást végző, valamint megyei,
fővárosi működési körzettel szakértői bizottsági
feladatokat is ellátó feladatellátási helye, ahol az
Intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult
vezető munkahelye található,
14. tagintézmény: az Nkt. 4. § 28. pontja szerinti
intézményegység.
15. neuropszichológiai szakvizsga:
a) neuropszichológia,
b) neuroszakpszichológia
szakvizsga.
2. A rendelet hatálya
Ped.szakszolg.r. 2. § A rendelet hatálya kiterjed
a) az Nkt. 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti
pedagógiai szakszolgálati intézményekre,
b) az egységes gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai módszertani intézmények pedagógiai
szakszolgálati feladatokat ellátó - az Nkt. 20. § (9)
bekezdése alapján létrehozott - szervezeti és szakmai
tekintetben önálló intézményegységeire,
c) az Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjában
foglalt köznevelési intézményekre és az Nkt. 20. § (1)
bekezdésében meghatározott többcélú köznevelési
intézményekre, továbbá a szakképzésről szóló 2019.
évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 16. § (1)
bekezdése szerinti szakképző intézményekre, az Szkt.
261
18. §-ában meghatározott többcélú szakképző
intézményekre és az Szkt. 26. §-ában meghatározott
szakképzési centrumokra,
d) a pedagógiai szakszolgálati tevékenység keretében
ellátásban részesülő gyermekekre, tanulókra,
képzésben részt vevő személyekre, továbbá a
szakszolgálati ellátást kérelmező vagy kezdeményező
személyekre és intézményekre,
e) a pedagógus, az oktató, valamint a nevelő és
oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
alkalmazottakra, az óraadókra, valamint a
köznevelési intézményben, szakképző intézményben
nem pedagógus, nem oktató munkakört betöltőkre (a
továbbiakban együtt: alkalmazottak),
f) a gyermekek, a tanulók, a képzésben részt vevő
személyek törvényes képviselőire (a továbbiakban:
szülő),
g) a tankerületi központra és az oktatási központra,
h) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra (a
továbbiakban: kormányhivatal),
i) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló
Országos Pedagógiai Szakszolgálatra (a
továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat),
j) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal).
Ped.szakszolg.r. 3. § (1) A pedagógiai
szakszolgálatokat az Nkt. 18. § (2) bekezdésében
foglalt valamennyi szakszolgálati feladat
vonatkozásában az Intézmények,
a) egy vagy több pedagógiai szakszolgálati feladat
vonatkozásában az állami felsőoktatási intézmény
által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve
egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
módszertani intézmények,
b) továbbá a szakértői bizottsági tevékenység
kivételével egy vagy több pedagógiai szakszolgálati
feladat vonatkozásában az állami köznevelési
közszolgálati feladatellátásban az oktatásért felelős
miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött
köznevelési szerződés alapján részt vevő, a jogi
személyiséggel rendelkező vallási közösség, a vallási
egyesület vagy más nem állami, nem önkormányzati
köznevelési intézményfenntartó által fenntartott
pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani
intézmények
látják el.
(2) Az Intézmény a feladatait a megyében és a
fővárosban a székhelyintézményben és a
tagintézményekben látja el. A tagintézmény több
tagintézményi telephelyen is működhet.
(3) A tagintézmény neve három részből áll. Az első
részben előtagként az Intézmény hivatalos neve, a
második részben az első részhez kapcsolódva
utótagként az adott járás nevével azonos
megkülönböztető megjelölés az előtaggal
birtokviszonyban vagy szakosított tagintézmény
esetében az ellátott tevékenységre vagy a
tagintézmény földrajzi elhelyezkedésére utaló
megjelölés az előtaggal birtokviszonyban, a harmadik
részben a tagintézmény megnevezés szerepel. A
tagintézmény önálló körbélyegzővel rendelkezik. A
körbélyegző a tagintézmény nevét, és annak a
telephelynek a címét tartalmazza, ahol a tagintézmény
vezetőjének munkahelye található.
(4) (Hatályon kívül helyezve.)
(5) A pedagógiai szakszolgálati feladatok országosan
egységes szakmai irányítását a miniszter látja el.
3. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
gondozás
Ped.szakszolg.r. 4. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
a) pontja szerinti gyógypedagógiai tanácsadás, korai
fejlesztés és gondozás (a továbbiakban: korai
fejlesztés és gondozás) feladata a komplex
koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés,
az ellátásra való jogosultság megállapításának
időpontjától kezdődően a gyermek fejlődésének
elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a
gyermek és a család társadalmi inklúziójának
támogatása érdekében. A korai fejlesztés és gondozás
tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a
kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a
mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.
(2) A korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a
szakértői bizottság tesz javaslatot.
(2a) A szakértői bizottság a három évnél fiatalabb
gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek
külön vizsgálata nélkül, a neonatológia, csecsemő és
gyermek fül-orr-gégegyógyászat, audiológia, szemész,
ortopédia és traumatológia, gyermek- és
ifjúságpszichiátria, fizikális medicina és
rehabilitációs orvoslás, orvosi rehabilitáció
csecsemő- és gyermekgyógyászat szakterületen, illetve
gyermek-neurológia szakorvos által felállított
diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is
elkészítheti.
(3) Ha a gyermek bölcsődei nevelésben,
gyermekotthoni ellátásban, fogyatékosok nappali
intézményében, fogyatékosok ápoló-gondozó
bentlakásos intézményében intézményi ellátásban
részesül, a korai fejlesztést és gondozást - amennyiben
a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítottak
- az intézményben kell ellátni. A pedagógiai
szakszolgálati intézmény a tanácsadást a szülőn kívül
262
a feladatellátási hely adott gyermekkel foglalkozó
szakalkalmazottai részére is biztosítja.
(4) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor
vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a
szakértői bizottság szakértő véleménye alapján nem
kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
(5) A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás,
vagy legfeljebb hat gyermekből álló
csoportfoglalkozás keretében valósítható meg.
(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a
gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a
család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési
feladatok végrehajtásának időkerete
a) 0-3 éves kor között: legalább heti egy, legfeljebb
heti négy óra,
b) 3-5 éves kor között legalább heti kettő, legfeljebb
heti öt óra,
c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra.
(7) A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja
meg. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a
szakértői bizottság írásbeli egyetértésével
módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján
egyéni, vagy csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen -
egyéni és csoportfoglalkozáson - is történhet.
(7a) Intenzív ellátás a gyermek - a szülő gondozásba
történő aktív bevonásával megvalósított - összefüggő,
bentlakásos korai fejlesztése és gondozása, amelynek
időtartama legalább egy, legfeljebb három hét. A (6)
bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése
szempontjából egy hét intenzív ellátás hat hét
általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg. A
bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az
intenzív ellátást végző intézmény biztosítja.
(8) Ha a korai fejlesztés és gondozás igénybevétele a
pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható
meg, a gyermek fejlesztésére
a) otthoni ellátás keretében vagy
b) a gyermek gondozását végző intézményben
kerül sor.
(9) Otthoni ellátás keretében vagy a gyermek
gondozását végző intézményben történő ellátás esetén
a (6) bekezdésben meghatározott időkeretet - a szülő
egyetértésével és a gondozásba történő bevonásával -
a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni.
Ped.szakszolg.r. 5. § (1) A korai fejlesztés és
gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői
véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő
szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési
tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési
tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet
legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell
elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember
határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának
függvényében. Az egyéni fejlesztési terv szükség
szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek
tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - a
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a
tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs
és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és
a pszichológiai segítségnyújtás feladatait.
(2) A korai fejlesztést és gondozást végző szakember
gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a
gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli. Az
értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek,
egy példányát a korai fejlesztés és gondozás
megkezdésére javaslatot tevő szakértői bizottságnak,
egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait
ellátó intézménynél marad.
(3) Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás
keretében, vagy a pedagógiai szakszolgálattal
infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést
kötött intézményben szervezik meg, a pedagógiai
szakszolgálati intézmény gondoskodik a szükséges
szakemberről.
(4) A szakértői bizottság az értékelési lap
megállapításai vagy a gyermek vizsgálata,
felülvizsgálata alapján szükség szerint módosítja a
szakértői véleménynek a korai fejlesztés és gondozás
megszervezésével kapcsolatos előírásait.
4.
Ped.szakszolg.r. 6. § (Hatályon kívül helyezve.)
5. A szakértői bizottsági tevékenység
Ped.szakszolg.r. 7. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
b) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység
keretében az intézmény szakértői bizottsága a
gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-
gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi,
sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex
pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi
vizsgálat alapján szakértői véleményt készít
a) a korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság
megállapítása vagy kizárása,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási
nehézség megállapítása vagy kizárása,
c) a sajátos nevelési igény - a mozgásszervi, az
érzékszervi (a látási, a hallási), az értelmi, a
beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az
autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés
fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavar - megállapítása vagy
kizárása,
263
d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében
da) az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként
meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére
vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés,
db) a tankötelezettség meghosszabbításának
céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján
javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a
magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód
keretében történő ellátására, az ellátás módjára,
formájára és helyére.
(2) Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata
alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a
beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási
nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem
állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez,
iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai,
óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele
indokolt, a szakértői bizottság a megfelelő ellátásba
vételét kezdeményezi.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott
esetekben a szakértői vélemény elkészítésekor -
amennyiben a szakértői bizottság rendelkezésére álló
vizsgálati dokumentumokból a szakértői vélemény
elkészítéséhez szükséges információk egyértelműen
megállapíthatóak - a tanuló újabb vizsgálata
mellőzhető.
Ped.szakszolg.r. 8. § A szakértői vizsgálat típusai:
a) az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat,
b) a fejlődést nyomon követő a korábbi diagnózis
megalapozottságát, a nevelés, oktatás formájának
megfelelőségét a fejlesztés eredményességének
mérését célzó felülvizsgálat.
9. § A szakértői bizottsági tevékenységet az
Intézmény székhelyintézménye és tagintézményei
látják el a 10. §-ban meghatározott feladatellátási
kötelezettség szerint.
Ped.szakszolg.r. 10. § (1) Az Intézmény szakértői
bizottságként eljáró járási tagintézményének (a
továbbiakban: járási szakértői bizottság)
feladatellátási kötelezettsége a 11. §-ban
meghatározott feladatok vonatkozásában arra a
járásra terjed ki, amelyben működik.
(2) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró
székhelyintézményének, valamint megyei, fővárosi
tagintézményének (a továbbiakban: megyei szakértői
bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 12. §-ban
meghatározott feladatok vonatkozásában
a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a
szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény
székhelyintézménye látja el, vagy
 b) a fővárosban, megyében több járásra terjed ki, ha
a szakértői bizottsági tevékenységet
feladatmegosztásban az Intézmény
székhelyintézménye és megyei, fővárosi tagintézménye
látja el.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az
Intézmény megyei szakértői bizottsága a mozgásszervi
fogyatékosság, az érzékszervi fogyatékosság, valamint
a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását
országos vagy több megyére kiterjedő feladatellátási
kötelezettséggel is végezheti.
Ped.szakszolg.r. 11. § (1) A járási szakértői
bizottság feladata
a) az e rendelet általános szabályai szerint indult
vizsgálatok esetében a harmadik életévét betöltött
gyermek, tanuló teljes körű pszichológiai, pedagógiai-
gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi
vizsgálata,
b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási
nehézség megállapítása vagy kizárása és az ehhez
kapcsolódó felülvizsgálatok elvégzése,
c) (Hatályon kívül helyezve.)
d) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői
vélemény elkészítése és az ehhez kapcsolódó
felülvizsgálatok elvégzése.
(2) Ha a járási szakértői bizottság megítélése szerint a
gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető,
saját vizsgálatának dokumentációját és annak
eredményeit, a vizsgálat alapján tett megállapításait,
valamint a rendelkezésükre álló egyéb iratokat
megküldi a megyei szakértői bizottság részére.
Ped.szakszolg.r. 12. § (1) A megyei szakértői
bizottság koordinációs feladatai:
a) a járási szakértői bizottság szakmai működésének
koordinációja,
b) (Hatályon kívül helyezve.)
c) a szakértői vizsgálatoknál alkalmazott protokoll
eljárások folyamatos ellenőrzése és fejlesztése,
d) speciális diagnosztikai feladatok koordinálása.
(2) A megyei szakértői bizottság diagnosztikai
feladatai:
a) sajátos nevelési igény megállapítására irányuló
vizsgálatoknál gyermek, tanuló teljes körű
pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá
szükség szerint orvosi vizsgálata,
b) a 7. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott
esetben a gyermek, a tanuló vizsgálatának eredményei
alapján szakértői vélemény készítése,
c) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a
kiegészítő vizsgálat végzése, a korai fejlesztésre és
gondozásra való jogosultság, a sajátos nevelési igény
264
megállapítása vagy kizárása, a beilleszkedési, a
tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy
kizárása, a szakértői vélemény elkészítése és kiadása,
d) a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
esetében a felülvizsgálatok elvégzése,
e) jogszabályban meghatározott esetben a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló családja részére a
juttatások és kedvezmények igénybevételéhez
szükséges igazolások kiadása,
f) jogszabályban meghatározott esetben javaslattétel
a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek,
tanulók ápoló-gondozó otthoni ellátására, a három
évnél idősebb gyermekek bölcsődei ellátására,
fogyatékos fiatalok lakóotthoni ellátására,
g) a 4. § (2a) bekezdésében meghatározott szakértői
vélemény elkészítése, valamint a megyei szakértői
bizottság előtt közvetlenül indított vizsgálatoknál a
korai fejlesztésre és gondozásra való jogosultság, a
sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási, a
magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása és
az ehhez kapcsolódó szakértői vélemény elkészítése.
Ped.szakszolg.r. 13. § (1) A szakértői vizsgálat - a
(2) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a
nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Korm. rendelet) 42. § (3) bekezdésében
foglalt kivétellel - a szülő kérelmére, illetve, ha az
eljárást nem a szülő kezdeményezi, a szülő
egyetértésével indul. Az eljárás megindítása az
Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon
feladatellátási helyénél kérhető vagy
kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a
gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek
működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes
ellátásban részesül. A mozgásszervi, valamint az
érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság
megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat
közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető a
mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási,
a hallási) fogyatékosság megállapítását vagy
kizárását végző szakértői bizottságnál. Ha a gyermek
óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a
vizsgálat iránti kérelem elkészítésében.
(2) A szakértői vizsgálat indítható:
a) hivatalból,
b) hatósági megkeresésre,
c) szülői kérelemre,
d) illetve a szülő egyetértésével
da) a nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény,
db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó család-
és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti
központ, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény,
szolgáltató, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi
szakszolgálat, nevelőszülői hálózat működtetője,
dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló,
gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs
intézménye, fogyatékosok nappali intézménye
kezdeményezésére.
(3) Ha a nevelési-oktatási, illetve a szakképző
intézmény, vagy a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a
szociális intézmény, valamint a gyámhatóság
megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői
vizsgálata szükséges,
a) az indok közlésével javasolja a szülőnek a
szakértői vizsgálaton való megjelenést és részvételt, a
szülő egyetértése esetén óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben, oktatásban részesülő gyermek esetén a
nevelési-oktatási, illetve a szakképző intézmény
gondoskodik arról, - gyermekjóléti,
gyermekvédelmi, a szociális intézmény, valamint a
gyámhatóság közreműködik abban - hogy a vizsgálati
kérelem tíz napon belül kiállításra kerüljön,
b) a javaslattétellel egyidejűleg köteles a szülőt
tájékoztatni a vizsgálatok eredményeinek lehetséges
következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak
megállapításaival kapcsolatos jogairól,
c) halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
vizsgálatának kezdeményezése esetén, a vizsgálaton
jelen lévő szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő
szerepéről a szülőt tájékoztatni köteles.
(4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény
készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet az szerinti folyamatos figyelemmel kísérést lezáró
óvoda, az iskola megküldi
a) az (1) bekezdésben meghatározott szakértői
bizottságnak,
b) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
vizsgálatának kezdeményezése esetén - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - a Hivatalnak.
(5) Szülői egyetértés hiányában a (3) bekezdésben
foglalt, vizsgálatot kezdeményező intézmény a Korm.
rendelet 42. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt
eljárás megindítását kéri.
(6) Ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek,
tanuló szülője a szakértői vélemény készítésére
irányuló kérelemnyomtatványon olyan nyilatkozatot
tesz, hogy gyermeke vizsgálatánál szakszolgálati-
esélyegyenlőségi szakértő ne legyen jelen, a (4)
bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell
alkalmazni.
Ped.szakszolg.r. 14. § (1) A szakértői vizsgálat
időpontját a bizottság határozza meg, és erről,
valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt
értesíti. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló
értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló
kérelem megérkezését követő naptól számított tíz
napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz
nappal meg kell küldeni a szülőnek. A szakértői
vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a
vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem
megérkezését követő naptól számított harminc napon
belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a szülő a
szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg,
további egy alkalommal kell számára vizsgálati
időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati
időpontot követő naptól számított tizenöt napon belüli
időpontra. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat
a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet
visszavontnak kell tekinteni. Ha a vizsgálat a 13. § (2)
bekezdés a), b) vagy d) pontja alapján indult, akkor a
szakértői bizottság a Korm. rendelet 42. § (3)
bekezdés b) pontja szerint közigazgatási hatósági
a eljárás megindítását köteles kezdeményezni.
(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez a szülői
felügyeletet gyakorló mindkét szülő együttes jelenléte
szükséges. A vizsgálaton megjelent szülő a távollévő
szülőt képviselheti, erről a szülőt legkésőbb a
vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell. Kétség
esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent
szülő a távollévő szülő képviseletére nem jogosult. A
szakértői vizsgálat során a szülő köteles
közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül -
jogosult mindvégig jelen lenni.
(3) Ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, az
első vizsgálat alkalmával, a 21. § (3)-(6) bekezdése
vizsgálat alkalmával, a szakértői bizottság
vizsgálatakor a Hivatal által kijelölt szakszolgálati-
esélyegyenlőségi szakértőnek jelen kell lennie.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a
szakértői bizottság - az (1) bekezdés szerinti
értesítéssel egyidejűleg - megkeresi a Hivatalt
szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelése
céljából. A Hivatal a megkeresés kézhezvételétől
számított nyolc napon belül kijelöli a szakszolgálati-
esélyegyenlőségi szakértőt.
(5) A szakértői vizsgálat lefolytatásának részletes
eljárási rendjét a 2. melléklet tartalmazza.
Ped.szakszolg.r. 15. § (1) Az Nkt. 56. § (1) bekezdése
alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a
tanuló teljesítményének az értékelése, minősítése alóli
mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:
a) az iskolai nevelés-oktatás első-hatodik évfolyamán
az adott tanév január 31-éig szükség szerint bármikor,
265
 b) az a) pontban meghatározott évfolyamokra
vonatkozóan meghatározott határnapot követően
annak a tanévnek a március 31. napjáig, amelyben a
tanuló az adott tantárgy tanulását megkezdte.
(2) A szakértői bizottság eljárását az (1) bekezdésben
meghatározott célból, az ott megjelölt időszaknál
későbbi időpontban csak a szülő kezdeményezheti. A
vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola
igazgatójának a vizsgálat szükségességével
kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola
igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló
osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus
véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének
hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az
általa erre kijelölt bizottsági tag - a kiskorú tanuló
esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a
tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat
szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A
kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat
formájában - írásba kell foglalni. A döntés
tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával
kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) (Hatályon kívül helyezve.)
(4) Ha az iskolába történő felvétel céljából
megkezdett szakértői vizsgálat a beíratásra
meghatározott időpontig előreláthatóan nem fejeződik
be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére
igazolást ad.
Ped.szakszolg.r. 16. § (1) A szakértői bizottság a
lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői
véleményét. A szakértői vélemény elkészítésének
szakmai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. A
szakértői bizottság tagjai a gyermek, tanuló
különleges gondozásba vételére, fogyatékosságára, a
fejlesztést igénylő területekre vonatkozó
megállapításokat közösen alakítják ki. A szakértői
véleményt a szakértői bizottság vezetője és a szakértői
bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják
alá. Amennyiben a szakértői bizottság a szakértői
véleményét a 12. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
vizsgálat alapján készíti el, a szakértői véleményt a
megyei szakértői bizottság vezetője és a megyei
szakértői bizottság vizsgálatban közreműködő tagjai
írják alá azzal, hogy a szakértői véleményben fel kell
tüntetni a vizsgálatban a járási szakértői bizottság
részéről közreműködő szakemberek nevét is.
(2) A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltak
szerint összeállított intézményjegyzék alapján
tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről,
amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a
korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai
nevelésben, a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt
vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési,
illetve szakképző intézményt a szülő választja ki a
266
szakértői bizottság által javasolt intézmények közül.
Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a
kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az
óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi
fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a
gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító
óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az
iskolai nevelés, oktatás ellátására.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
ellátásában részt vevő köznevelési, illetve szakképző
intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a
megyei szakértői bizottság részére
a) a megyében lévő települési önkormányzat, a
fővárosi kerületi önkormányzat - a sajátos nevelési
igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum
zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar
megjelölésével - a sajátos nevelési igényű gyermekek
nevelését ellátó óvodák jegyzékét és azok felvételi
(működési) körzetét tartalmazó adatokat,
b) a kormányhivatal a sajátos nevelési igényt
megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar
vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a
nevelés, oktatás formájának (együttnevelés,
gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés)
megjelölésével a nemzetiségi önkormányzatok,
valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati
intézményfenntartó által fenntartott, sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását,
fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati
tevékenységet végző köznevelési, illetve szakképző
intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési)
körzetét tartalmazó adatokat,
c) a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt
megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar
vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a
nevelés, oktatás formájának (együttnevelés,
gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés)
megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-
oktatását ellátó, a tankerületi központ, valamint az
egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő, az általa
vezetett tankerületben működő köznevelési, illetve
szakképző intézmények jegyzékét és azok felvételi
(működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint
d) a Hivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó
fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb
pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás
formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai
osztályban történő különnevelés) megjelölésével a
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését,
oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve
szakszolgálati tevékenységet végző gyakorló
köznevelési, illetve szakképző intézmények jegyzékét
és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó
adatokat
minden év január 31-ig megküldi.
(4) Az intézményjegyzéket a vizsgálaton megjelenő
szülők részére megtekintésre át kell adni, valamint
meg kell küldeni a kormányhivatalnak, továbbá az
országos szakértői bizottságoknak.
(5) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a sajátos
nevelési igényű gyermekek, tanulók részére az óvodai
nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, továbbá a
fejlesztő nevelés-oktatás igénybevételével összefüggő
utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást az
Intézmény szakértői bizottságként eljáró
székhelyintézménye vagy tagintézménye központilag
kiadott nyomtatványon állítja ki. Az igénybevételt az
ellátást nyújtó köznevelési, illetve szakképző
intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással
rendelkező megbízottja igazolja.
(6) A gyermek, tanuló részére ellátást nyújtó
köznevelési, illetve szakképző intézmény a sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló és kísérője részére a
közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény
igénybevételére jogosító igazolást és
utazásnyilvántartó-lapot ad ki központilag kiadott
nyomtatványon, továbbá a kiadott nyomtatványokról -
az átadás időpontját és az átvevő aláírását tartalmazó
- nyilvántartást vezet. Az ellátást nyújtó köznevelési,
illetve szakképző intézmény a sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló legfeljebb két fő kísérője részére ad
ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az
igazoláson a kísérői létszámot feltünteti.
Ped.szakszolg.r. 17. § (1) A szakértői bizottság a
szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az
ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz
kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a
szükséges szakemberre és annak feladataira. A
szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek,
tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási
helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási
nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó
megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására
vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az
ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a
fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat,
valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat
milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja,
267
d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési
igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a
fogyatékosság típusának megfelelő nevelésioktatási,
illetve szakképző intézményben, osztályban,
csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel,
tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben,
iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben,
e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési
igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő tanuló a tankötelezettségét
kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan
egyéni munkarend, egyéni tanulmányi rend keretében
teljesítheti,
f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan
egyéni munkarend, egyéni tanulmányi rend keretében
teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a
felkészüléshez szükséges szakembereket,
g) annak megállapítását, hogy a tanuló a
tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a
fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett
egyéni fejlesztés keretében teljesíti,
h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének
megfelelő
ha) óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt:
kijelölt óvoda),
hb) általános iskolára, középfokú iskolára, szakképző
intézményre, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára,
csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban
együtt: kijelölt iskola),
hc) kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban
együtt: kijelölt intézmény]
vonatkozó javaslatot és a kijelölt intézmény
megjelölését,
i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját,
j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával
kapcsolatos sajátos követelményeket,
ja) fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok
ellátásának javasolt időkeretét,
jb) javaslatot az egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli
mentesítésre,
k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot,
l) az adott tanév szeptember 1. és január 18. napja
közt elvégzett vizsgálatoknál az ötödik életévüket
betöltött, de hat évesnél fiatalabb sajátos nevelési
igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő gyermekek esetében javaslatot a
tankötelezettség teljesítésének következő tanévtől
történő megkezdésére vagy további egy év óvodai
nevelésre,
m) a szülő tájékoztatását a 18. §-ban foglalt jogairól
és kötelezettségeiről.
 (1a) Nem alkalmazható
a) a nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban
tanuló személy vizsgálata alapján készített szakértői
vélemény vonatkozásában az (1) bekezdés c), i) és l)
pontja, valamint a 22. § (2)-(4) bekezdése,
b) a nem nappali munkarend szerint folytatott
felnőttoktatásban tanuló személy, valamint a
felnőttképzésben részt vevő személy vizsgálata alapján
készített szakértői vélemény vonatkozásában az (1)
bekezdés c)-i), k) és l) pontja, j) pont ja) alpontja,
valamint a 22. § (2)-(4) bekezdése.
(2) Ha a fővárosi, megyei területi gyermekvédelmi
szakszolgálat értesítése szerint a szakértői bizottság
eljárásával egyidejűleg a gyermek, tanuló nevelésbe
vételével kapcsolatos eljárás is folyik, a szakértői
véleményt a kijelölt gondozási helyről szóló
tájékoztatás megérkezését követően lehet elkészíteni.
(3) A szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt
tájékoztatni kell a szakértői vizsgálat
megállapításairól, a szakértői vélemény várható
tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A
tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség
teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell
íratni.
(4) Ha az eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi
szakértő működik közre, a szülő tájékoztatásánál jelen
kell lennie. A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő
a szakértői bizottság munkájával és megállapításaival
kapcsolatosan kifejtheti véleményét, és javasolhatja a
szülőnek, hogy éljen a felülvizsgálat
kezdeményezésének jogával.
(5) A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt
kivétellel - a vizsgálat lezárását követő huszonegy
napon belül - kézbesíteni kell a szülőnek. Amennyiben
a szülő a 16. § (3) bekezdése alapján összeállított
intézményjegyzékről intézményt nem választ, a
szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő
harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó
intézményt saját választása alapján kijelöli és a
szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt
munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.
(6) A kézbesítés történhet postai úton, személyesen
vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap,
amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi
átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az
átvételt megtagadta. Ha postai úton kézbesített
szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz "nem
kereste" jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt
- az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés
második megkísérlésének napját követő ötödik
munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(7) Ha a Hivatal a kérelmező által benyújtott
dokumentumok alapján, a tankötelezettség
268
teljesítésének hat éves kor előtti megkezdésével vagy a
tankötelezettség megkezdése alóli felmentéssel
kapcsolatos hatósági eljárásban a szakértői
bizottságot szakértőként kirendelte, és a Korm.
rendelet szerinti szakértői vélemény elkészítése és a
Hivatalnak történő megküldése mellett a hatósági
eljárástól függetlenül az e rendelet szerinti szakértői
vélemény kibocsátása is szükséges, úgy azt a szakértői
bizottság az e rendelet általános szabályai szerint
készíti el. Ha szakértői vizsgálatot a Hivatal
kirendelésére a járási szakértői bizottság végezte el,
és a szakértői vizsgálat alapján sajátos nevelési igény
valószínűsíthető, akkor a járási szakértői bizottság a
Korm. rendelet szerinti szakértői vélemény
elkészítésével és a Hivatalnak történő megküldésével
egyidejűleg saját vizsgálatának dokumentációját és
annak eredményeit, a vizsgálat alapján tett
megállapításait, valamint a rendelkezésükre álló
egyéb iratokat megküldi a megyei szakértői bizottság
részére, amely a szakértői vizsgálatot a hatósági
eljárástól függetlenül e rendelet általános szabályai
szerint fejezi be. A megyei szakértői bizottság a járási
szakértői bizottság azon szakmai megállapításaihoz,
melyeket a Korm. rendelet szerinti szakértői vélemény
tartalmaz, kötve van.
Ped.szakszolg.r. 18. § (1) A gyermek, tanuló
ellátására a szakértői véleményben foglaltak szerint
akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő
egyetért. Amennyiben a szakértői véleményben
foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői
bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye,
ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
tankerületi központot tájékoztatni.
(2) A szülő közvetlenül is eljárást indíthat a gyermek,
tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye
szerint illetékes tankerületi központnál a szakértői
vélemény felülvizsgálatát kezdeményezve. A szülőnek
a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos
egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell
közölnie.
(3) A szülőnek - a szakértői vélemény kézhezvételétől
számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői
vélemény felülvizsgálatának kezdeményezésére.
Amennyiben a szülő a szakértői vélemény
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz
nyilatkozatot és nem indítja meg a (2) bekezdésben
meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak
kell tekinteni.
Ped.szakszolg.r. 19. § (1) Ha a szakértői bizottság a
nevelési év, tanítási év alatt állapítja meg, hogy a
gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű,
a) a szakértői véleményében abban az esetben
javasolhatja, hogy a gyermeket a nevelési évben a
kijelölt óvoda, a tanulót a kijelölt iskola átvegye, ha
az a gyermeket, tanulót fogadni tudja,
b) és a gyermeket, a tanulót a kijelölt óvoda, iskola
nem tudja fogadni, illetve a gyermek, a tanuló a többi
gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai
nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, az óvodai
csoport, iskolai osztály átlaglétszámának
számításánál az adott nevelési évben, tanévben egy
gyermekként kell figyelembe venni.
(2) Ha a szülő nem élt a felülvizsgálat
kezdeményezésének jogával, a szakértői véleményt a
szakértői bizottság
a) a sajátos nevelési igény megállapítása, illetve a
korai fejlesztés és gondozás megkezdésére tett javaslat
esetén a kijelölt intézménynek, továbbá
b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
megállapítása esetén a gyermeket, tanulót a vizsgálat
időpontjában ellátó nevelési-oktatási vagy szakképző
intézménynek,
megküldi.
Ped.szakszolg.r. 20. § (1) Ha az óvodai nevelés,
iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel,
tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban
azért nem szervezhető meg, mert az
intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola,
a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi
- óvoda vonatkozásában - a gyermek lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
jegyzőnek - iskola vonatkozásában -, a tanuló
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a
tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy
szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi
igazgató a szakképzési centrum vezetőjének
egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek,
tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási
intézmény, illetve szakképző intézmény kijelölésre
kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató
tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a
szakértői bizottságot.
(2) Ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai
intézményben történő nevelése, oktatása azért nem
szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett
jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a
szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a
gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi
igazgatónak. A tankerületi igazgató - szakképzésben
részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén
a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével -
intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező
felvételét ellátó nevelési-oktatási, illetve szakképző
intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató
269
tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a
szakértői bizottságot.
(3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván
változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban
tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot. A szakértői
bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló
az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési
igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben,
a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul
veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére
és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó
rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem vagy nem
az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az
intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló -
szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői
véleményt készít. A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a
meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs
szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda,
a kollégium, a szakképző intézmény, a korai fejlesztés
és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás
feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.
Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a
gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a
szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt
szakértői bizottsági tag hajtja végre.
21. § (1) Ha a gyermek, tanuló első vizsgálatát végző
szakértői bizottság megítélése szerint a gyermek,
tanuló halmozottan fogyatékos, a szülő egyetértésével
kiegészítő vizsgálat elvégzését kezdeményezheti a
gyermek, tanuló mozgásszervi, érzékszervi
fogyatékosságának megfelelő országos szakértői
feladatokat ellátó bizottságnál.
(2) A szakértői bizottság az enyhe értelmi
fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthatja
meg, ha azt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és
fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM
rendelet 4. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak
alapján, az e rendelet 4. melléklete szerint kiállított
orvosi adatlap adatai vagy a gyermek fejlődése (3)
bekezdés szerinti folyamatos figyelemmel kísérésének
adatai igazolják.
(3) Ha az orvosi adatlap adatai és a szakértői
bizottság eljárása során készített orvosi szakértői
vélemény, valamint a pedagógiai, továbbá
pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges
képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe
értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos
figyelemmel kísérésben kell részt vennie. A folyamatos
figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a
lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve
általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval
együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai
nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel
kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai
vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott
nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap
hátravan, a tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap
van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév
feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje
alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai
adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell
nyilvántartani.
(4) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a
szakértői bizottság meghatározza a megfigyelésben
közreműködő pedagógus feladatait.
(5) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
szakértői bizottság képviselője legalább két
alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási
órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos
figyelemmel kísérés végén a szakértői bizottság
megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és
tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegzésének
eredményeként - készíti el szakértői véleményét.
(6) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
pedagógus - a szakértői bizottság útmutatása szerint -
a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, de
legalább kéthavonta részletes értékelést készít. A
folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a
pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a
szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni
neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a
részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői
bizottságnak.
(7) Ha a szakértői eljárásban szakszolgálati-
esélyegyenlőségi szakértő vesz részt, a szakértő részt
vehet a (5)-(6) bekezdés alapján szervezett
megfigyelésen, illetve a szülővel történő egyeztetésen.
Ped.szakszolg.r. 22. § (1) Ha a gyermek, tanuló
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzd, vagy sajátos nevelési igényű, a szakértői
bizottság hivatalból, hatósági megkeresésre, szülői
kérelemre, vagy a gyermek nevelését ellátó óvoda,
nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján
felülvizsgálati eljárást folytat le. A felülvizsgálati
eljárásra - a folyamatos figyelemmel kísérés
kivételével - a szakértői bizottsági vizsgálatra
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a
szakértői bizottság szakértői véleményét a (4) A gyermek nevelését ellátó óvoda, nevelését,
végrehajthatásának megkezdését követő első nevelési
év, tanév során hivatalból felül kell vizsgálni. Az első
hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt
az, aki a szakértői vélemény megalkotásában
közreműködött.
(3) Ha a gyermek, tanuló enyhe értelmi fogyatékos,
illetve egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd, a
szakértői véleményt az első hivatalból történő
270
felülvizsgálat után addig a tanévig, amelyben a tanuló
a tíz éves életkort betölti minden második, azt
követően és egyéb fogyatékosság, valamint autizmus
spektrum zavar esetében, illetve ha a tanuló
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzd, addig a tanévig, amelyben a tanuló a
tizenhatodik életévét betölti, minden harmadik
tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
(4) Amennyiben a szakértői vélemény elkészítésére a
4. § (2a) bekezdésében meghatározottak szerint került
sor, a szakértői vélemény első hivatalból történő
felülvizsgálatát a 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján
kell elvégezni a végrehajtás megkezdését követő első
tanév során. A szakértői véleményt az első hivatalból
történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek
korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden
második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni.
Ped.szakszolg.r. 23. § (1) A szülő a felülvizsgálati
eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői
bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a
felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő
felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a
soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat
időpontjáig több mint hat hónap van hátra.
(2) Ha a felülvizsgálatra a kijelölt intézményben kerül
sor, a vizsgálat időpontjáról és helyéről - a szakértői
bizottsággal történő egyeztetés alapján - a gyermek,
tanuló nevelését, nevelését-oktatását ellátó intézmény
a felülvizsgálat időpontja előtt legalább nyolc nappal
értesíti a szülőt. A felülvizsgálat során a szülő
jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői
bizottság eltekinthet, ha a szülő a vizsgálat
lefolytatása előtt írásban nyilatkozik a felülvizsgálat
tényének és időpontjának tudomásul vételéről, és
arról, hogy azon nem kíván jelen lenni.
(3) Teljes körű vizsgálati eljárást kell lefolytatni
a) az enyhén értelmi fogyatékos, valamint az egyéb
pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek, tanuló első
hivatalból történő felülvizsgálati eljárásában,
b) ha arra a hatósági megkeresésben foglaltak
teljesítéséhez szükség van,
c) a szülő kérésére indított eljárásban, feltéve, hogy
az utolsó teljes körű vizsgálat óta több mint két év telt
el.
oktatását ellátó iskola a felülvizsgálati eljárást -
tanévenként legfeljebb egy alkalommal - bármikor
kezdeményezheti, amelyről - a felülvizsgálat
szükségességének indokolásával - a szülőt tájékoztatni
köteles. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az
óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő
felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat
részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy
teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló
iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről
feljegyzést készít.
(5) Ha a szakértői bizottság szakértői véleménye
alapján a tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő
ellátására a továbbiakban nincs szükség, a tanuló a
következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a
választott iskolában kezdi meg. A szakértői bizottság a
szakértői véleményét megküldi a szülőnek, a kijelölt
iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt
biztosító iskolának és a lakóhely szerint illetékes
tankerületi központnak.
(6) A szakértői bizottság kezdeményezi a
kormányhivatalnál a kijelölt intézmény hatósági, a
fenntartónál pedig szakmai ellenőrzését, ha a
felülvizsgálati eljárás során vagy az értékelő lap
alapján azt indokoltnak tartja.
6. A nevelési tanácsadás
Ped.szakszolg.r. 24. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
c) pontja szerinti nevelési tanácsadás feladata:
a) a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés
lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív
viselkedésének, szociális érettségének felmérése,
ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés
vagy a szakszolgálati ellátásba vétel
szükségességének meghatározása,
b) az Intézmény nevelési tanácsadás feladatának
keretében ellátásban részesülők esetében segítség
nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a
tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a
gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége,
képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja,
c) pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzése
és szakértői vélemény készítése a szülő, a
jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi
szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző
intézmények kérésére, azzal, hogy gyermekvédelmi
szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző
intézmények kérésére végzett vizsgálat nem irányulhat
a szülői nevelési alkalmasság értékelésére,
d) a prevenciós tevékenység keretében
da) együttműködik a védőnői és gyermekorvosi
hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában
teljes körű családi mentálhigiénés intervenciót
biztosíthat,
db) az óvodai nevelésben részesülő, negyedik
életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és
beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából - a
szülő előzetes hozzájárulásával - szűrést végezhet.
271
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást,
fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a
tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus
nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a
nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmények és a
család kapcsolattartását.
(3) A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai
ellátás keretében
a) folyamatdiagnosztikai célú pszichológiai,
gyógypedagógiai-pedagógiai vizsgálatot, valamint
gondozást végez,
b) terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a
szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a
nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő
gyermekek, tanulók számára,
c) a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára
irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során
értékeli,
d) pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai
tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt
a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére.
7. A logopédiai ellátás
Ped.szakszolg.r. 25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
d) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a
hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi
képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a
specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia,
diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó
prevenciós, állapotmegismerési és terápiás
tevékenység.
(2) A logopédiai ellátás igénybevétele - a (3)
bekezdésben foglalt vizsgálatokon és (4) bekezdésben
foglalt ellátáson való részvétel kivételével - önkéntes
alapon történik.
(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a
harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek
beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A
hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre
(receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés
elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott
nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés
eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a
gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve
kezdeményezni kell további gyógypedagógiai,
pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.
(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai
vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további
logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a
logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség
van.
(5) A logopédiai vizsgálati véleménynek tartalmaznia
kell
a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek,
tanuló születési helyét, idejét, lakóhelyét és
tartózkodási helyét, a gyermek, tanuló nevelését,
oktatását ellátó óvoda, iskola nevét, címét,
b) a logopédiai vizsgálat rövid leírását:
ba) a vizsgálat kérésének indokolását,
bb) a vizsgálatban felhasznált vizsgálati eljárásokat, a
konkrét vizsgálati értékeket és a logopédiai diagnózis
meghatározását,
bc) terápiás javaslatot a logopédiai fejlesztésre,
bd) a vizsgálat eredményétől függően a gyermek,
tanuló további - pedagógiai, pszichológiai, szakorvosi
- vizsgálatának kezdeményezését,
be) a szülő tájékoztatását a vizsgálat folyamatáról,
eredményéről, a gyermek, tanuló logopédiai
ellátásának megszervezéséről, valamint arról, hogy a
minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése
érdekében a szülők, és a gyermekkel kommunikáló
valamennyi felnőtt partneri együttműködése
szükséges,
bf) a szülő tájékoztatását kötelezettségeiről és a
vizsgálati véleménnyel kapcsolatos jogorvoslati
lehetőségekről.
(6) A logopédiai vizsgálati vélemény és a logopédiai
ellátás tekintetében a 18. §-ban, valamint a Korm.
rendelet 42. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (3)
bekezdés a), b) és d) pontjában, 42. § (4)-(6)
bekezdésében, továbbá 43. §-ában foglaltakat kell
alkalmazni azzal, hogy szakértői véleményen a
logopédiai vizsgálati véleményt, szakértői bizottság
alatt az Intézmény logopédiai vizsgálatot végző
tagintézményét, kijelölt intézmény alatt az Intézmény
logopédiai ellátást végző tagintézményét, az óvodai
foglalkozáson való kötelező részvétel, illetve a
tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítése alatt
a logopédiai terápiát és a harmadik és ötödik
életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi
fejlettségének szűrését kell érteni.
(7) A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve
legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló
csoportfoglalkozás keretében szervezhető meg.
(8) A logopédiai terápia minimális időkerete heti két
alkalom, időtartamát - mely legfeljebb negyvenöt perc
lehet - a gyermek életkoráról és problémájától
függően - a logopédus határozza meg.
(9) A logopédiai munka eredményét a fejlesztő
tevékenység során hathónaponként, valamint az
ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen
értékelni kell.
272
(10) A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek,
tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell
vezetni.
(11) A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek
életkorától függetlenül, az annak szükségességét
megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor
megkezdhető.
8. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
Ped.szakszolg.r. 26. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
e) pontja szerinti továbbtanulási, pályaválasztási
tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási
képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata,
és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
A tanácsadás során figyelembe kell venni a tanuló
személyes adottságait és érdeklődését.
(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
keretében nyújtott tájékoztatás elősegíti a tanuló
pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni
tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket,
ennek érdekében kapcsolatot tart a foglalkoztatási
pályaválasztási tanácsadóval, valamint a
tehetséggondozó hálózattal.
(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó a
javaslatait a tanuló meghallgatása, szükség szerinti
vizsgálata és az érintett pedagógusok véleménye
alapján alakítja ki.
(4) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi
tájékoztatással, kiadványokkal segíti az iskolai
pályaorientációs tevékenységet.
(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadási
feladatokat az Intézmény székhelyintézménye, illetve
megyei, fővárosi tagintézménye, megyei, fővárosi
működési körzettel látja el.
9. A konduktív pedagógiai ellátás
Ped.szakszolg.r. 27. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
f) pontja szerinti konduktív pedagógiai ellátás
feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív
nevelése, fejlesztése és gondozása. A konduktív
pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai
neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni
fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható.
(2) A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság
szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet
egyéni vagy csoportos foglalkozás.
(3) A konduktív pedagógiai ellátás feladatainak
megvalósításában a szülő közreműködhet.
(4) A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez
igazodik és év közben is megkezdhető.
10. A gyógytestnevelés
 Ped.szakszolg.r. 28. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
g) pontja szerinti gyógytestnevelés feladata a
gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú
testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy
szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja.
(2) A gyógytestnevelés megszervezése, személyi
feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a
tankerületi központ által kijelölt nevelési-oktatási
intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges
feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti
egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell
szervezni. A gyógytestnevelés az orvosi javaslat
alapján 1-3, 4-8 vagy 9-16 fős csoportokban
szervezhető meg.
(3) A gyógytestnevelés bármelyik a nem a tankerületi
központ által fenntartott nevelésioktatási, illetve
szakképző intézményben is megszervezhető,
amennyiben a tankerületi központ erről
megállapodást kötött az érintett nevelésioktatási,
illetve szakképző intézmény fenntartójával.
(4) A nem a tankerületi központ fenntartásában
működő óvodák számára a gyógytestnevelés
foglalkozások megszervezéséhez a gyógytestnevelőt a
tankerületi központ az érintett óvoda fenntartójával
kötött megállapodás alapján a nevelési év során
biztosíthatja.
(5) Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának
ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra
vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő
megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy
a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető.
(6) A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek,
tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési
naplót kell vezetni.
11. Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai
ellátás
Ped.szakszolg.r. 29. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
h) pontja szerinti iskolapszichológiai,
óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai
szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási,
illetve szakképző intézményekben dolgozó
pszichológusok munkájának összefogása és segítése,
melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok
koordinátora lát el.
(2) Az iskola- és óvodapszichológiai feladatok
koordinátorának a feladatai:
a) az óvodai, iskolai preventív szűrések járási szintű
koordinációja, együttműködés a pszichológiai tárgyú
mérésekben és az eredmények kommunikációjában,
b) a nevelési-oktatási, illetve szakképző
intézményekben foglalkoztatott pszichológusok
273
számára legalább havi rendszerességgel szakmai
konzultációs foglalkozások szervezése,
c) a nevelési-oktatási, illetve szakképző
intézményekben dolgozó pszichológusok által
ellátásban részesített gyermekeket, tanulókat érintően
szakmai konzultációs lehetőség biztosítása a
pedagógiai szakszolgálati, vagy az egészségügyi
ellátás illetékességi körébe tartozó vizsgálat
kezdeményezésére vonatkozó döntés kialakításában,
javaslattétel annak irányultságára, helyére,
d) a nevelési-oktatási, illetve szakképző
intézményekben dolgozó pszichológusok
megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési
segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő
csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés,
e) a nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény
vagy az intézményben dolgozó iskolapszichológus,
óvodapszichológus megkeresésére esetmegbeszélő,
tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás
megszervezése, közreműködés annak az adott
intézményben történő megvalósításában,
f) egyéni tanácsadás és konzultáció a nevelési-
oktatási, illetve szakképző intézményekből érkező
pedagógusok számára,
g) az Intézmény és a nevelési-oktatási, illetve
szakképző intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció
segítése,
h) a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen
bejelentkező, az óvodától, iskolától független
szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai,
iskolai problémákkal összefüggő ellátása, szakmailag
indokolt esetben a titoktartás szakmai, etikai elveinek
betartása mellett az érintett intézményében dolgozó
iskolapszichológussal, óvodapszichológussal való
konzultáció.
(3) Az iskola- és óvodapszichológus koordinátor
kapcsolatot tart a miniszter által az országos szakmai
irányítási feladatok ellátásában való közreműködésbe
bevont Országos Iskolapszichológiai Módszertani
Bázissal.
(4) Ha az Intézmény működési körzetében működő
nevelésioktatási, illetve szakképző intézményben az
iskolapszichológus, óvodapszichológus munkakör nem
került betöltésre, az adott munkakör betöltéséig, a
nevelésioktatási, illetve szakképző intézmény
vezetőjének erre vonatkozó írásbeli kérésére az
Intézmény támogatást nyújthat az ellátás iránti igény
kielégítéséhez.
 12. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók
gondozása
Ped.szakszolg.r. 30. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés
i) pontja szerinti, a kiemelten tehetséges gyermekek,
tanulók gondozása keretében az Intézmény feladata:
a) korai tehetség-felismerés, tehetségazonosítás,
amelynek során a tehetség életkori megjelenését
figyelembe kell venni,
b) a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének
támogatása, szükség esetén további megsegítésre
irányítás,
c) önismereti csoport szervezése és vezetése a
tehetséges gyermekek részére,
d) tanácsadás, támogatás a szülőnek,
e) konzultáció a pedagógus részére,
f) közös tehetség-tanácsadási fórum szervezése,
g) speciális tehetségprogramban való részvételre
javaslat adása,
h) a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás feladatát
ellátó pszichológus szakmai kapcsolatot tart a
feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő
programok vezetőivel és az iskolapszichológussal,
óvodapszichológussal,
i) javaslatot tesz a tanuló számára a
tehetségprogramba történő bekapcsolódásra,
j) kimeneti mérések elvégzése,
k) tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára
konzultációs lehetőség biztosítása, melyet a
tehetséggondozó koordinátor lát el.
(2) A tehetséggondozó koordinátor
a) kapcsolatot tart a nevelési-oktatási, illetve
szakképző intézmények iskolapszichológusaival,
óvodapszichológusaival,
b) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségponttal,
c) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetségügyi
Adatbázist,
d) ismeri, figyelemmel kíséri a Nemzeti Tehetség
Program pályázati kiírásait,
e) kapcsolatot tart a Nemzeti Tehetségfejlesztési
Központtal.
13. A Pedagógiai Szakszolgálatok működését
meghatározó szabályok
Ped.szakszolg.r. 31. § (1) A pedagógiai
szakszolgálati intézmény élén főigazgató, a
tagintézmény élén igazgató áll. A főigazgató munkáját
a pedagógiai szakszolgálati intézmény egy vagy több
feladatának szakmai irányítását ellátó főigazgató-
helyettes, az igazgató munkáját a tagintézmény egy
vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó
igazgatóhelyettes segíti. A főigazgató-helyettesek
274
egyike közvetlenül irányítja a székhelyintézmény által
ellátott szakmai feladatok végrehajtását. A pedagógiai
szakszolgálati intézményekben alkalmazott vezetők
kötelező létszámát az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A főigazgató-helyettes és az igazgató heti négy
órában, az igazgatóhelyettes heti hat órában végzi a
gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy
csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással,
gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban
együtt: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos
feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított
időn felül látják el a vezetői megbízással kapcsolatos
feladataikat. A főigazgató közvetlen foglalkozással
kapcsolatos feladatokat nem végez.
(3) Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában
foglalt vezetői feladatokat a főigazgató a főigazgató-
helyettesekből és az igazgatókból álló testület (a
továbbiakban: igazgatótanács) közreműködésével
látja el.
(4) Az igazgató a tagintézmény vezetésével összefüggő
feladatait - az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény
egyes telephelyeinek választott képviselőiből álló -
tagintézmény-vezetői tanács közreműködésével látja
el.
(5) A főigazgató a pedagógiai szakszolgálati
intézmény, a székhelyintézmény által ellátott szakmai
feladatok végrehajtását irányító főigazgató-helyettes
a székhelyintézmény, a tagintézmény igazgatója a
tagintézmény működési körzetében felel
a) a szakmai munkáért,
b) a szakalkalmazotti értekezlet vezetéséért,
c) a szakalkalmazotti értekezlet jogkörébe tartozó
döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért,
d) a szakmai munka egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtéséért,
e) a nevelési-oktatási, illetve szakképző, a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális
intézményekkel, valamint a gyámhatósággal, szülőkkel
való megfelelő együttműködésért,
f) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.
(6) A főigazgató és az igazgató munkáját a
szakalkalmazotti értekezlet a vezetői megbízásának
második és negyedik évében személyazonosításra
alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az
országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a főigazgató,
igazgató munkájának ellenőrzése és értékelése során
a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.
Ped.szakszolg.r. 32. § (1) A pedagógiai
szakszolgálati intézményben a vezetői megbízás
feltétele
a) főigazgatói megbízás esetén
aa) pszichológus szakképzettség, klinikai, pedagógiai,
óvoda- és iskola-, neuropszichológiai vagy tanácsadó
szakpszichológiai szakvizsga, továbbá pedagógiai
szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus
munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai
gyakorlat, vagy
ab) egyetemi szintű, mesterfokozatú gyógypedagógus
szakképzettség, pedagógus-szakvizsga, pedagógiai
szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus
munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai
gyakorlat,
b) főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgatóhelyettesi
megbízás esetén
ba) pszichológus, gyógypedagógus, konduktor vagy
gyógytestnevelő tanár szakképzettség, továbbá
pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített
pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves
szakmai gyakorlat, továbbá pszichológus megbízása
esetén klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-,
neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai
szakvizsga, gyógypedagógus és gyógytestnevelő tanár
esetében pedagógus-szakvizsga, vagy
bb) önálló konduktív pedagógiai tagintézményben a
ba) pontban foglaltaktól eltérően igazgatói,
igazgatóhelyettesi megbízás esetén konduktor
szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati
feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben
szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint
pedagógus-szakvizsga, vagy
bc) önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó
tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól eltérően
igazgatói, igazgatóhelyettesi megbízás esetén a 6.
melléklet 1. A pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi
követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény
egyes tevékenységeinek ellátásához című táblázat C:6
mezőjében jelzett szakképzettség, továbbá pedagógiai
szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus
munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai
gyakorlat, valamint pszichológus megbízása esetén
pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói
szakvizsga, pedagógus esetében pedagógus-
szakvizsga,
c) pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan
időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a
megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben
történő, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló
alkalmazás.
(2) Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézmény esetén a pedagógiai szakszolgálat
feladatait ellátó szervezeti és szakmai tekintetben
önálló intézményegységben az intézményegység-
vezetői megbízás feltétele pszichológus, konduktor
vagy gyógypedagógus szakképzettség, pszichológus
275
esetében klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-,
neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai
szakvizsga, konduktor vagy gyógypedagógus esetében
pedagógus-szakvizsga, továbbá pedagógiai
szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus
munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai
gyakorlat.
Ped.szakszolg.r. 33. § (1) Az Intézményben a
gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást -
ha e rendelet másképp nem rendelkezik -
szakvizsgázott pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak végzik.
(2) Az Intézmény egyes feladatainak ellátásához
kapcsolódóan a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak szakképzettségi követelményeit a 6.
melléklet határozza meg.
(3) Az Intézményben legalább öt pedagógus hozhat
létre szakmai munkaközösséget, az azonos feladatok
ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre.
Egy Intézményben legfeljebb tíz - a pedagógiai
szakszolgálat feladatai szerint szerveződő - szakmai
munkaközösség hozható létre. A szakmai
munkaközösség részt vesz az Intézmény szakmai
munkájának irányításában, tervezésében,
szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye
figyelembe vehető a pedagógusok minősítési
eljárásában.
(4) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a
belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt
vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A
szakmai munkaközösség - az Intézmény szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint -
gondoskodik a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak munkájának szakmai segítéséről. Az
Intézmény szervezeti és működési szabályzata a
szakmai munkaközösség részére további feladatokat,
jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.
(5) A szakmai munkaközösséget munkaközösség-
vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének
kikérésével az Intézmény vezetője bíz meg legfeljebb
öt évre.
(6) A szakmai munkaközösség vezetője az
igazgatótanács, a tagintézmény-vezetői tanács ülésein
tanácskozási joggal részt vehet.
(7) Az, aki nem rendelkezik szakvizsgával, - a 44. § (3)
bekezdésében foglalt kivétellel - pedagógus
munkakörben foglalkoztatható, feltéve, hogy a
munkáltató előírja a szakvizsga - az Intézménynél
történő foglalkoztatástól, vagy ha ez kedvezőbb, a
szakvizsgára történő jelentkezéshez meghatározott
pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat
megszerzésétől számított - öt éven belüli
megszerzésének kötelezettségét.
(8) Az Intézményben foglalkoztatottak minimális
létszámát a 7. melléklet tartalmazza.
(9) A (7) bekezdésben eltelt határidő letelte után a
pedagógus csak akkor foglalkoztatható tovább
pedagógus-munkakörben, ha tanulmányait
szakvizsga megszerzésére irányuló képzésben
megkezdte.
(10) A (7) bekezdésben meghatározott időtartamba
a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása,
gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli
szabadság,
b) a hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából,
az ápolás idejére igénybe vett fizetés nélküli
szabadság,
c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai
szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli munkakörökben foglalkoztatottaknak - a 6.
szabadság
tartama nem számítható be.
Ped.szakszolg.r. 34. § (1) A pedagógiai
szakszolgálat igénybevétele - a (2) bekezdésben
foglalt kivételekkel - a szülő döntése alapján történik.
(2) A pedagógiai szakszolgálat igénybevétele kötelező
a) az Nkt. 72. § (4) bekezdésének felhatalmazása
alapján, vagy
b) a Korm. rendelet 43. §-ában meghatározott
közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott
döntés alapján,
c) illetve az e rendelet 25. § (3) és (4) bekezdése és
28. §-a alapján.
(3) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított
ellátás az év során bármikor megkezdhető, illetve
befejezhető.
(4) Az Intézmény egész évben folyamatosan működik.
(5) Az Intézmény a feladatainak ellátásához évente, a
tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít.
(5a) A tanévben a szakalkalmazotti közösség az
Intézmény munkatervében meghatározott pedagógiai
szakszolgálati célra hat munkanapot szakszolgálati
feladatellátás nélküli munkanapként használhat fel,
amelyből két napot a teljes Intézmény, négy napot
pedig a székhelyintézmény és a tagintézmények
vonatkozásában kell felhasználni.
(6) Ha a (5) bekezdés a) pontban meghatározott
időpont lejártát követően kezdeményezik a gyermek,
tanuló vizsgálatát, a rendelkezésre álló szabad
vizsgálati napokra kell megtervezni a vizsgálatokat a
beérkezés sorrendjében.
(7) Az Intézmény szervezeti és működési
szabályzatában tagintézményi szintre lebontva kell
meghatározni
a) a működés rendjét, ezen belül az igazgatótanács, a
tagintézményi tanácsok működésének rendjét,
b) az érintett nevelési-oktatási, illetve szakképző,
gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális,
a egészségügyi és rehabilitációs intézményekkel,
valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás
formáját és rendjét,
c) a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és
rendjét,
d) a vezetők közötti feladatmegosztást, annak
megjelölésével, hogy a pedagógiai szakszolgálati
intézmény mely szakmai feladatának, tevékenységének
szakmai irányításáért felelős,
e) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak és
a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő
mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak
megfelelően - a pedagógiai szakszolgálati intézmény
egyes feladatainak ellátásába történő részvételének
rendjét,
f) a belső ellenőrzés rendjét,
g) az a)-c) pont alá nem tartozó külső kapcsolatok
rendszerét, formáját és módját,
h) mindazt, amelynek szabályozását jogszabály
előírja.
(8) Az Intézmény a honlapján - tagintézményekre,
telephelyekre lebontva - köteles közzétenni az általa
nyújtott szolgáltatásokat, a működési körzetét, a
gyermekek, tanulók, szülők fogadásának idejét.
Ped.szakszolg.r. 35. § (1) Az Intézmény a gyermeket,
tanulót az első alkalommal történt személyes
találkozás során a forgalmi naplóban nyilvántartásba
veszi. Ha a gyermek, tanuló részére ezt követően a
pedagógiai szakszolgálat intézmény ellátást nyújt,
minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni
fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott
szolgáltatást. Az Intézmény évente legalább egyszer
összefoglalva rögzíti a gyermek, a tanuló
fejlesztésének éves előrehaladási eredményét.
(2) Az Intézmények együttműködnek a nevelési-
oktatási, illetve szakképző, gyermekjóléti,
gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi és
rehabilitációs intézmény, valamint a területileg
illetékes gyámhatóság vezetőjével, alkalmazottaival a
gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése, a tartós
gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók nevelése-
oktatása, szükség esetén pedagógiai szakszolgálati
ellátása, a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási
nehézség és a sajátos nevelési igény feltárása
céljából.
(3) Az Intézmény a tevékenysége során együttműködik
a szülővel, kérésére felvilágosítást ad, segítséget nyújt
a gyermek, tanuló otthoni neveléséhez.
276
(4) Az Intézmény az általa lefolytatott vizsgálat, a
gyermekkel, a tanulóval való közvetlen foglalkozás
során figyelembe veszi a gyermek, tanuló anyanyelvi
sajátosságait.
Ped.szakszolg.r. 35/A. § Az oktatási központ az
állami köznevelési közfeladat ellátásában
fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a
Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.)
Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés 16. pontja alapján, a
szakszolgálati feladatellátás szakmai egységességének
biztosítása érdekében, a miniszter szakmai
iránymutatásával főigazgatói munkaközösséget
működtet. A főigazgatói munkaközösség tagjai a
tankerületi központok által fenntartott Intézmények
intézményvezetői, akik a munkaközösség vezetőjét
tagjaik közül választják. A főigazgatói munkaközösség
üléseit legalább háromhavonta tartja. A főigazgatói
munkaközösség az ügyrendjét maga alkotja meg.
14. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai
Ped.szakszolg.r. 36. § (1) Az iratkezelés rendjét az
Intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot
ellátó szervek iratkezelésének általános
követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm.
rendelet előírásai figyelembevételével az e
rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.
(2) Az Intézménybe érkezett vagy az Intézményen belül
keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési
szabályzatban kell meghatározni.
(3) Az Intézménybe érkezett és az Intézményben
keletkezett iratokat iktatni kell.
(4) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni
kell.
(5) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás
nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló
iratokat, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett
leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek
felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.
(6) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban
foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a
jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is
elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás
keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell
vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés
határidejét és az ügyintéző aláírását.
Ped.szakszolg.r. 37. § (1) Az Intézmény által
kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell
a) az Intézmény
aa) nevét, tagintézmény által kiadmányozott irat
esetében a tagintézmény megnevezését,
277
ab) székhelyét, tagintézmény által kiadmányozott irat
esetében a tagintézményi telephely címét,
b) az iktatószámot,
c) annak meghatározását, hogy az irat kiadására az
Intézmény, mely feladatához, tevékenységéhez
kapcsolódóan került sor,
d) az ügyintéző megnevezését,
e) az ügyintézés idejét,
f) az irat aláírójának nevét, beosztását és
g) az Intézmény körbélyegzőjének, tagintézmény által
kiadmányozott irat esetében a tagintézmény
körbélyegzőjének lenyomatát.
(2) Az Intézmény által hozott határozatot meg kell
indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az
(1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell
a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály
megjelölését,
b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt,
az erre történő utalást,
c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
d) a jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatást.
(3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja,
továbbá ha az Intézmény szakalkalmazotti értekezlete,
szakmai munkaközössége az Intézmény működésére
vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez,
javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv
készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését
az Intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a
jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre
vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen
az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket,
továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A
jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az
eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.
(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak
megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja
megállapítható legyen.
(5) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az
irattári őrzés idejét a 8. melléklet határozza meg. Az
irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba
helyezésének évétől kell számítani.
(6) Az iratok selejtezését az Intézmény vezetője rendeli
el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést, annak
tervezett időpontját legalább harminc nappal
megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.
Ped.szakszolg.r. 38. § Az Intézménynek az alapító
okiratában meghatározott pedagógiai szakszolgálati
feladatok ellátásához legalább a 9. mellékletben
meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a
továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és
felszerelések] rendelkeznie kell. A kötelező
(minimális) eszközöket és felszereléseket
telephelyenként, az alapító okiratban meghatározott
és a telephelyen ténylegesen ellátott feladatokra kell
biztosítani.
15. A Gyakorló Szakszolgálatra vonatkozó eltérő
szabályok
Ped.szakszolg.r. 39. § (1) A Gyakorló Szakszolgálat
a (2)-(13) bekezdésében meghatározott esetekben
szakértői bizottságként, egyéb, jogszabályban
meghatározott esetekben szakértőként jár el.
(2) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló
Szakszolgálat feladata a tanulmányok, vizsgák és a
felsőoktatási felvételi eljárás során adható
kedvezményekre való jogosultság megítélése
érdekében a sajátos nevelési igény, fogyatékosság
megállapítása vagy kizárása
a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 62. § (11)-(12)
bekezdésében és 63. § (3) bekezdésében foglalt
esetben,
b) ha az érettségi vizsgára jelentkező személy tanulói
jogviszonnyal már nem rendelkezik és a tanulói
jogviszony megszűnése után következett be olyan
állapot, amely alapján sajátos nevelési igény
megállapításának lenne helye,
c) ha a vizsgálatot a nyelvvizsgára jelentkező személy
a nyelvvizsga során adható kedvezmények biztosítása
érdekében kezdeményezi,
d) ha a vizsgálatot a tanulói jogviszony megszűnése
után a KRESZ-vizsga során adható kedvezmények
biztosítása érdekében kezdeményezi,
és a kérelmező érvényes szakértői véleménnyel nem
rendelkezik.
(3) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló
Szakszolgálat eljárása az érintett jelentkező, tanuló,
vizsgázó, hallgató kérelmére indul.
(4) A kérelmező vizsgálati kérelmét el kell utasítani,
ha a kérelmező által benyújtott orvosi és pedagógiai
dokumentumokból, az előzmények feltárásából és
elemzéséből megállapítható, hogy a sajátos nevelési
igény, fogyatékosság nem áll fenn.
(5) A szakértői vizsgálat időpontját a Gyakorló
Szakszolgálat határozza meg, és erről, valamint a
szakértői vizsgálat helyéről a kérelmezőt értesíti. A
szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a
vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem
megérkezését követő naptól számított tíz napon belül,
a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg
kell küldeni a kérelmezőnek. A szakértői vizsgálat
időpontját a vizsgálat kezdeményezésére irányuló
278
kérelem és a Gyakorló Szakszolgálat által a kérelem
alapján bekért dokumentumok megérkezését követő
naptól számított harminc napon belüli időpontra kell
kitűzni. Amennyiben a kérelmező a szakértői vizsgálat
időpontjában nem jelenik meg, további egy
alkalommal kell számára vizsgálati időpontot
biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a vizsgálati
kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(6) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló
Szakszolgálat komplex pszichológiai, pedagógiai-
gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján készíti el
szakértői véleményét.
(7) A kérelmező vizsgálata mellőzhető, ha a kérelmező
által benyújtott orvosi és pedagógiai
dokumentumokból, az előzmények feltárásából és
elemzéséből megállapítható a sajátos nevelési igény,
fogyatékosság megléte.
(8) A szakértői véleményt a szakértői bizottság
vezetője és a szakértői bizottságnak a vizsgálatban
közreműködő tagjai írják alá. A szakértői
véleménynek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét, születési idejét, lakóhelyét és
tartózkodási helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,
c) a sajátos nevelési igényre, fogyatékosságra vagy
annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt
alátámasztó tényeket,
d) javaslatot az adható kedvezményekre,
e) a kérelmező tájékoztatását a jogorvoslat
lehetőségéről.
(9) A szakértői véleményt a vizsgálat lezárását követő
huszonegy napon belül postai úton, személyesen vagy
kézbesítő útján kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A
kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői
véleménynek a kérelmező általi átvétele megtörtént,
vagy amely napon a kérelmező az átvételt
megtagadta. Ha postai úton kézbesített szakértői
vélemény a szakértői bizottsághoz "nem kereste"
jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt - az
ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második
megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
(10) A kérelmező - a szakértői vélemény vagy a
vizsgálat elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől
számított -tizenöt napon belül kezdeményezheti a
szakértői vélemény, illetve a vizsgálat elutasításának
felülvizsgálatát közigazgatási hatósági eljárás
keretében.
(11) A szakértői bizottságként eljáró Gyakorló
Szakszolgálat (2) bekezdésben meghatározott
tevékenysége térítésköteles.
(12) A Gyakorló Szakszolgálat vezetője adott ügyben a) pszichológus megbízása esetén a klinikai,
a kérelmezőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. pedagógiai, óvoda- és iskola-, neuropszichológiai
évi CCIV. törvény 108. § 9. és 10. pontja vagy a vagy tanácsadó szakpszichológiai szakvizsga,
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról b) pedagógus megbízása esetén a pedagógus-
szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján szakvizsga.
hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetére (5) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény
tekintettel, továbbá ha a kérelmező családjában az esetén a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó
egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az szervezeti és szakmai tekintetben önálló
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, intézményegységben a szakvizsgával nem rendelkező
egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj
intézményegység-vezető továbbra is megbízható az
mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
intézményegység vezetésével abban az esetben, ha
méltányossági jogkört gyakorolva a térítési díjat
vállalja, hogy a megbízás kezdő időpontjától számított
csökkentheti vagy mellőzheti. Ennek részletes
öt éven belül szakvizsga-kötelezettségének eleget tesz.
szabályait a Gyakorló Szakszolgálat határozza meg.
Ped.szakszolg.r. 44/A. § Ha a pedagógus
(13) A 7-23. § a szakértői bizottságként eljáró
szakképzettsége az e rendeletben meghatározott
Gyakorló Szakszolgálat esetében nem alkalmazható.
képesítésnek a megváltozott előírások miatt nem felel
16. meg, és e rendelet hatálybalépésekor a pedagógusnak
Ped.szakszolg.r. 40. § - 42. § a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges
(Hatályon kívül helyezve.) korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van, legfeljebb a
nyugdíjkorhatár eléréséig változatlan munkakörben
17. Vegyes rendelkezések tovább foglalkoztatható;
Ped.szakszolg.r. 43. § (Hatályon kívül helyezve.) b) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges
Ped.szakszolg.r. 44. § (1) A pedagógus- korhatárig tíz évnél több ideje van, e rendelet
szakvizsgával egyenértékű hatálybalépésének napjától számított öt év után csak
akkor foglalkoztatható tovább pedagógus-
a) a munkakör ellátásához szükséges végzettség és
munkakörben, ha tanulmányait a felsőfokú
szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai
pedagógus-szakképzettséget nyújtó oktatásban
szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban
megkezdte.
meghatározott - szakképzettség,
Ped.szakszolg.r. 44/B. § (1) A 7. melléklet alapján az
b) a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és
Intézményben foglalkoztatottak megyei bontásban
szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett
meghatározott minimális létszámát a járások közti
tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény
bontásban a járások sajátosságainak
alapján szerzett doktori cím, valamint
figyelembevételével kell meghatározni azzal, hogy
c) klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola-, valamennyi járási tagintézménynek - a (2)
neuropszichológiai vagy tanácsadó szakpszichológiai bekezdésben foglalt kivétellel - teljes körűen el kell
szakvizsga, a fogyatékosság típusának megfelelő látnia az e rendeletben a járási tagintézményre
szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, meghatározott szakszolgálati feladatokat.
csecsemő- és gyermekgyógyászat, vagy
(2) Mentesül a járási tagintézmény egyes
gyermekneurológia szakorvos és a szociális
szakszolgálati feladatok ellátása alól, ha az adott
szakvizsga.
szakszolgálati feladatot ugyanabban a járásban más,
(2) (Hatályon kívül helyezve.) szakosított tagintézmény vagy más, szakosított
(3) Nem vonatkozik a szakvizsga megszerzésére tagintézmény tagintézményi telephelye teljes körűen
vonatkozó kötelezettség arra a pedagógiai ellátja.
szakszolgálati intézményben foglalkoztatott (3) Mentesül a székhelyintézmény a továbbtanulási,
pedagógusra, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladat
ellátó munkakörben a rendelet hatályba lépéséig ellátása alól, ha azt más, szakosított tagintézmény a
legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megye egésze vonatkozásában teljeskörűen ellátja.
2013. január 1-től számított ötödik év végéig eléri a
(4) A székhelyintézmény szakértői bizottsági feladatait
rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
a racionálisabb feladatellátás érdekében szakosított
(4) A pedagógiai szakszolgálati intézményben, tagintézmény a megye egy része vagy a feladat egy
intézményvezetői megbízás esetén, a pedagógus- része vonatkozásában elláthatja.
szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői
Ped.szakszolg.r. 44/C. § A 6. mellékletben
szakképzettséggel egyenértékűnek minősül
foglaltaktól eltérően gyógytestnevelő tanár
279
munkakörben foglalkoztatható a felsőfokú végzettségi
szinten pedagógus szakképzettségre épülő
a) óvodapedagógus, gyógytestnevelés szakirányon,
b) tanító, gyógytestnevelés szakirányon,
c) szakvizsgázott pedagógus, gyógytestnevelés
területen,
d) gyógytestnevelés tanítására felkészített pedagógus,
e) pedagógus, gyógytestnevelés szakirányon
szakirányú továbbképzési szakon szerzett
szakképzettséggel rendelkező pedagógus is, ha a
gyógytestnevelést a szakirányú továbbképzési szak
bemeneti feltételéül meghatározott pedagógus
szakképzettségének megfelelő pedagógiai szakaszban
nevelésben, nevelésben-oktatásban részesülő
gyermekek, tanulók számára szervezik meg, és a
gyógytestnevelő tanár munkakör gyógytestnevelő
tanár vagy gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár
szakképzettséggel rendelkező pedagógussal nem
tölthető be.
Ped.szakszolg.r. 45. § A pedagógiai szakszolgálati
intézményben az intézményvezetői pályázattal
összefüggésben a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI
rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 189-191.
§-aiban foglaltakat kell alkalmazni az alábbi
eltérésekkel:
a) a nevelőtestület alatt a szakalkalmazotti értekezlet
kell érteni,
b) az előkészítő bizottság tagjait az intézményvezető
jelöli ki,
c) a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti
közösség véleményét részértekezleteken is
kialakíthatja,
d) a részértekezletek az intézmény vezetésére
vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre
épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy
elutasításáról szóló, titkos szavazással kialakított
véleménye csak valamennyi részértekezlet
lebonyolítása után összesíthető és hozható
nyilvánosságra.
Ped.szakszolg.r. 45/A. § Az Nkt. és az EMMI
rendelet gyermek, tanuló felügyeletére és a tanuló- és
gyermekbalesetre vonatkozó szabályait a pedagógiai
szakszolgálati feladatok ellátása során az alábbi
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) gyermek, tanuló felügyelete a pedagógiai
szakszolgálati intézményben, illetve a szakszolgálati
tevékenység ellátása alatt: a gyermek, tanuló testi
épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való
gondoskodás, azon idő alatt, amíg a gyermek a
pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátó
280
szakember tényleges jelenlétében a szakszolgálati
ellátásban részesül, függetlenül attól, hogy az ellátás
mely helyszínen valósul meg,
b) tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset,
amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy
tevékenység során éri, amikor a szakszolgálati
intézmény szakemberének felügyelete alatt áll.
Ped.szakszolg.r. 45/B. § Ha a gyermek esetében a
25. § (3) bekezdése szerinti hároméveskori szűrésnek
megfelelő szűrés 2017. szeptember 1. napja előtt nem
történt, a gyermek ötéveskori szűrése a nyelvi
fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), a
beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és
olvasás) készültségre irányul.
Ped.szakszolg.r. 45/C. § A nevelési-oktatási
intézményben foglalkoztatott pedagógus munkáltatója
az Intézmény írásbeli kérelmére, az Nkt. 65. § (5b)
bekezdése szerinti célfeladatot állapíthat meg a
pedagógus részére pedagógiai szakszolgálati
tevékenységnek az Intézmény számára történő
ellátására, ha a pedagógus a megfelelő
szakképzettséggel rendelkezik és vállalja, hogy a
célfeladatot az e rendeletben foglaltak szerint, az
Intézmény szakmai vezetése alatt, az Intézmény
pedagógusaira vonatkozó szabályok betartásával
végzi. A célfeladat megállapításakor előnyben kell
részesíteni azt a pedagógust, aki egyebekben a
célfeladat ellátásával megegyező feladat-ellátási
helyen végzi nevelési-oktatási feladatait. A
célfeladatot vissza kell vonni, ha azt az Intézmény
írásban kezdeményezi.
Ped.szakszolg.r. 45/D. § Ha e rendelet a szülő
részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg,
nagykorú, cselekvőképes tanuló, képzésben részt vevő
személy esetén a kötelezettség teljesítése és a jog
gyakorlása a tanulót, képzésben részt vevő személyt
terheli vagy illeti meg.
Ped.szakszolg.r. 45/E. § A központilag kiadott,
szakértői vélemény készítését kezdeményező
kérelemnyomtatvány a vizsgálat kezdeményezésének
indokait, a szülő nyilatkozatait, a gyermek, tanuló
a) személyes adatait,
b) nevelését-oktatását ellátó intézmény alapadatait,
c) eddigi intézményes fejlesztésére, nevelésére-
oktatására vonatkozó adatait,
d) pedagógiai jellemzését
tartalmazza.
18. Záró rendelkezések
Ped.szakszolg.r. 46. § Ez a rendelet 2013. március
1-jén lép hatályba.
Ped.szakszolg.r. 47. § (1) - (2) (Hatályon kívül
helyezve.)
(3) Az Intézmény a szervezeti és működési Ped.szakszolg.r. 50. § Az e rendelet
szabályzatába a 34. § (7) bekezdés d)-e) pontjában hatálybalépésekor már megkötött - pedagógiai
foglaltakat 2013. július 31. napjáig építi be, valamint szakszolgálati feladat ellátására vonatkozó -
ezen időpontig eleget tesz a 34. § (8) bekezdésben közoktatási megállapodások és köznevelési
foglaltaknak. szerződések, joghatásukat tekintve az e rendeletben
Ped.szakszolg.r. 48. § (Hatályon kívül helyezve.) szabályozott köznevelési szerződésekkel
Ped.szakszolg.r. 49. § A tanulási képességet vizsgáló egyenértékűek.
szakértői és rehabilitációs bizottságok, az országos Ped.szakszolg.r. 51. § E rendelet hatálybalépésének
szakértői és rehabilitációs bizottságok, és a nevelési időpontjában folyamatban lévő ügyekre e rendelet
tanácsadók, e rendelet hatálybalépése előtt szabályait kell alkalmazni.
kibocsátott szakértői véleményei és szakvéleményei Ped.szakszolg.r. 52. § (Hatályon kívül helyezve.)
joghatásukat tekintve az e rendelet szabályai szerint
hozott szakértői véleményekkel egyenértékűek.

281
 1. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez
(Hatályon kívül helyezve.)

2. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A szakértői vizsgálat eljárásrendje
1. A szakértői vizsgálat típusai
a) Alapvizsgálat: a gyermek, tanuló teljes körű (pedagógiai/gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) vizsgálata.
b) Kiegészítő vizsgálat: az alapvizsgálat során felmerült, a megalapozott diagnózis megállapításához szükséges
- de a gyermek terhelhetősége, a szükséges vizsgálati eszköz, szakember, vagy kompetencia hiánya miatt -
annak keretében el nem végzett, a bizottság keretein belül el nem végezhető orvosi, pszichológiai stb. vizsgálat.
c) Felülvizsgálat: hivatalból, hatósági megkeresésre vagy szülői kérelem alapján vagy a gyermek nevelését
ellátó óvoda, nevelését, oktatását ellátó iskola kérelme alapján végzett, - a korábbi diagnózis
megalapozottságát, a nevelés, a nevelés, oktatás formájának megfelelőségét, a fejlesztés eredményességének
mérését célzó felülvizsgálat.
2. A szakértői vizsgálat előkészítése
A vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző szakemberek kijelölése
A vizsgálat helyének és időpontjának meghatározása, erről
- a szülő,
- amennyiben a vizsgálaton való részvételre közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott döntés kötelezte a
szülőt, a döntést kiadó tankerületi központ,
- amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a gyermekvédelmi szakellátás keretében átmeneti
nevelésbe vett gyermek, tanuló vizsgálatához az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi
szakértő kirendelésére kerül sor, az Oktatási Hivatal értesítése.
Amennyiben a szülő nem jelenik meg gyermekével a szakértői vizsgálat megjelölt időpontjában, úgy második
vizsgálati időpont meghatározása, az időpontról a szülő, értesítése.
Amennyiben a második vizsgálati időpontban sem jelenik meg a szülő gyermekével, - a gyermek, tanuló
érdekében - a szakértői bizottság vezetője közigazgatási hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a gyermek
lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központnál.
3. A szakértői vizsgálat menete
A szakértői vizsgálatot a vizsgálatvezető a szakember csoporttal - a továbbiakban: szakmai csoport -
(gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus, orvos) végzi az e rendelet szerinti szakmai, értékelési,
követelmények alapján, melyről vizsgálati dokumentáció készül.
A vizsgálatvezető feladata és felelőssége a szakmai csoport irányítása, a szakmai követelmények megfelelő
használata, a csoportmegbeszélés vezetése és a vizsgálatot követően a vizsgálati véleményről a szülő
tájékoztatása.
A vizsgálati dokumentáció - az elkészített jegyzőkönyvek - alapján a vizsgálatvezető a szakmai csoporttal
elemzi, összeveti, megbeszéli a tapasztalatokat. A vizsgálatvezető a vizsgálat eredményét a Vizsgálati
véleményben rögzíti.
A vizsgálati véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel.
4. A folyamatos figyelemmel kísérésre irányuló javaslat, a folyamatos figyelemmel kísérés eljárásrendje
Amennyiben az enyhe értelmi fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló első vizsgálat során az
orvosi adatok, szakértői vélemény nem támasztják alá a fogyatékosság tényét (nem állapítható meg az ok), vagy
ha a komplex vizsgálat (pszichológiai, gyógypedagógiai, orvosi) alapján egyértelműen nem támasztható alá az
enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisa (határeset, retardáció), akkor a vizsgálatvezető kezdeményezi a
folyamatos figyelemmel kísérést. Szükségességéről a vizsgáló csoport véleményének figyelembevételével a

282
bizottságvezető dönt. A folyamatos figyelemmel kísérés tényéről a vizsgálatvezető (az időtartam, a
vizsgálatvezető gyógypedagógus megjelölésével, elérhetősége megadásával, a megfigyelés módszerének
ismertetésével) a szülőt tájékoztatja, a szülőt és az érintett intézményt írásban értesíti, az utóbbival elvégzi a
szükséges egyeztetést.
A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése a gyermeket nevelő, a tanulót nevelő, oktató intézményben
történik előzetesen egyeztetett időpontban, az e rendeletben meghatározott módon. A vizsgálatvezető
tájékoztatja az intézmény vezetőjét, majd az érintett pedagógusokat a jogi- és szakmai szabályokról, a
pedagógiai teendőkről.
Első alkalommal a bizottságvezető által megbízott munkatárs megfigyeli a gyermeket, a tanulót az óvodai,
iskolai, környezetben, egyezteti a megfigyelést segítő, a pedagógus feladatait rögzítő megfigyelési
szempontsort, elkészíti az első megfigyelés tapasztalatait rögzítő feljegyzést. A megfigyelési szempontsor
meghatározza a gyermek, a tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket, valamint a megfigyelésben
közreműködő pedagógus feladatait.
A megbízott munkatárs a második és a harmadik látogatás során megfigyeli a gyermeket, a tanulót az óvodai,
iskolai környezetben, és konzultál a megfigyelésben közreműködő pedagógussal. Áttekinti a köztes időben
készült értékelést.
A megfigyelési szakaszt követően a pedagógus részletes értékelést készít. Ezt és a megbízott munkatárs
tapasztalatait a csoport elemzi. A vizsgálatvezető átadja az értékelést a bizottságvezetőnek, és kezdeményezi a
gyermek, a tanuló vizsgálatra való behívását.
5. A szakértői vélemény elkészítése
A szakértői véleményt a gyermekről az e rendeletben meghatározott időtartamon belül kell elkészíteni.
- A szakértői véleményt a vizsgálatvezető - a munkatársak által elkészített részvizsgálatok (gyógypedagógiai,
pszichológiai, orvosi) eredményeinek felhasználásával - készíti el, melyet a bizottságvezető a szakmai és jogi
megfelelőségek és a nyilvántartó mappa tartalma alapján ellenőriz. Az ellenőrzés szempontjai: az e rendeletben
foglalt szabályozóknak, az adatvédelmi szabályoknak, a belső szabályozóknak, a szakmai szabályoknak való
megfelelés, a szakértői vélemény információértéke.
Az ellenőrzött, jóváhagyott szakértői vélemény - a megfelelő szakmai és iratkezelési dokumentálás után - a
rendeletben meghatározottak szerint kerül elküldésre.
6. A vizsgálati vélemény ismertetése
A véleményt a vizsgálatvezető ismerteti a szülővel. Egyértelmű - a szülő számára érthető - tájékoztatást ad a
vizsgálat eredményeiről, a gyermek további intézményes nevelésére, az intézményválasztásra, vonatkozó
javaslatokról, lehetőségeiről; alátámasztva mindezt a vizsgálat dokumentációjával, és tájékoztatást adva a
vonatkozó jogszabályokról, kiemelten a szülő jogairól és kötelezettségeiről, és a bizottság számára a szakértői
vélemény elkészítését követő kötelezettségekről. (A szakértői vélemény továbbítása annak elfogadása, illetve el
nem fogadása esetén, a felülvizsgálat kezdeményezésének lehetséges formái, a hivatalból elrendelt
felülvizsgálatok célja, időpontja stb.) Az ismertetés során a szülő számára lehetőséget kell adni arra, hogy
kérdezzen, hogy véleményét az elmondottakkal kapcsolatban megfogalmazza.
Az előzetes vizsgálati véleményben foglaltak megismerését követően annak elfogadásáról vagy elutasításáról,
az intézményes nevelésre vonatkozó javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról a szülő nyilatkozik, nyilatkozatát
aláírásával igazolja. Tájékoztatni kell a szülőt arról is, hogy a vizsgálat alapján elkészített szakértői
véleménynek a kézhezvételétől számítva tizenöt nap áll rendelkezésre a szakértői vélemény felülvizsgálatának
kezdeményezésére.
7. Felülvizsgálati eljárás
A szakértői bizottság a sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekeket, tanulókat e rendeletben meghatározott időközönként hivatalból felülvizsgálja.
A hivatalból elrendelt felülvizsgálattal megbízott munkatárs a beérkezett felterjesztéseket rendszerezi, ellenőrzi,
hogy minden érintett nevelési, oktatási eleget tett-e - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 95. § (6) bekezdésében
meghatározott jelentési kötelezettségének.

283
A bizottságvezető kijelöli a vizsgálatvezetőt és a vizsgálatban résztvevőket, elkészíti a felülvizsgálatok
ütemtervét, dönt arról, hogy a felterjesztő intézményben, vagy a bizottság székhelyén történjék-e a vizsgálat, és
írásban értesíti az intézményeket a vizsgálat helyéről és időpontjáról.

3. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményei

1. A vizsgálatok rendszerezése típusok, életkori ciklusok irányultsága és jellemzői szerint

A vizsgálatok típusai
a) Az aktuális állapot feltárására irányuló vizsgálat: célja az induló státusz meghatározása (alapvizsgálat,
kiegészítő vizsgálat),
b) A fejlődést nyomon követő vizsgálat (felülvizsgálat): a változás irányának és mértékének regisztrálása a
kiindulási állapot relációjában, visszacsatolás a korábbi állapot-meghatározáshoz.
A vizsgálatok elrendezése életciklusok szempontjából:
Irányultság Jellemzők1
Korai felismerés a) Relevanciája sérülésspecifikus, jellemzően 0-3 év között
és b) Az induló fejlesztés megalapozása, illetve a fejlődés nyomon
gondozás követése
c) Hangsúlyeltolódás a szülői szerep erősítése, előtérbe
helyezése és a
társszakmákkal való együttműködése irányába
d) A diagnosztikus besorolás globálisabb megítélést jelent, a
véleményalkotás és prognosztizálás terén fokozott óvatosság
szükséges
e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes
tényezők
vizsgálata.
Tanköteles kort a) Jellemzően 3-6 éves kor között
megelőző b) Szociokulturális hátrányok és a (rész)képesség-problémák
óvodáskorú szétválasztása, a terápia megalapozása a prevenció
gyermekek szemléletének
jegyében
c) Támpont a fejlesztés, a terápia megtervezéséhez, az
intézményes
ellátás formájának és színterének kijelöléséhez, a szakemberek
szerepének erősödése
d) Differenciáltabb besorolás a (rész)képesség-problémának
megfelelően, a befolyásolás érdekében, a
fejlesztésdiagnosztikai
szempont előtérbe helyezésével
e) A pszichológiai sajátosságok, oki és következményes
tényezők
vizsgálata.
Tanköteles korba a) 6-8 éves kor között
lépés b) A beiskolázás és szükség esetén a terápia színterére és
(beiskolázás) formájára
vonatkozó javaslattétel
c) Az iskolai beválás szempontjából lényeges képességek,
készségek
284
 vizsgálata, az erősségek és gyengeségek feltárása, differenciál-
diagnosztikai döntéshozatal
d) Javaslattétel a tankötelezettség teljesítésének megkezdésére
vonatkozó életkori intervallum figyelembe vételével
e) A pszichológiai sajátosságok mérlegelése: az érzelmi-
indulati élet
sajátosságai, diszfunkciói.
A tankötelezettség a) A hosszú távú társadalmi beilleszkedés,
beválás segítése, a reális
teljesítésének szakasza pályaválasztás támogatása
b) Az állapotváltozás nyomon követése, a
beválást nehezítő/segítő
jellemzők azonosítása, segítő stratégiák,
megoldási javaslatok
megfogalmazása az élethelyzet
módosítására, a hátrányok
enyhítésére
c) A folyamatdiagnosztikai szempont
előtérbe helyezése, illetve az
újonnan jelentkező eseteknél az
előzmények lehetőség szerinti
feltárása
d) A pszichológiai sajátosságok
mérlegelése: az érzelmi-indulati élet
sajátosságai, diszfunkciói.
1 Jelmagyarázat:
a) Idői intervallum
b) Cél
c) Tartalom
d) Specifikum
2. A komplex szakértői vizsgálatot végzők kompetenciaköre
2.1. Gyógypedagógus
A gyógypedagógus kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési
igény megállapítása vagy kizárása során:
Felveszi és értelmezi az anamnézist nevelési szempontból,
Vizsgálja a gyermek, tanuló/fiatal
- teljesítményét annak tükrében, hogy a gyermeket/tanulót/ifjút milyen pedagógiai kedvező/kedvezőtlen
hatások érték,
- társuló fogyatékosságainak meglétét,
- a különleges bánásmód keretében történő ellátásának szükségességét gyógypedagógiai vizsgálati eszközökkel
(mozgás, rajz, beszéd, általános tájékozottság, szociális érettség stb.),
- számára kedvező fejlesztési/nevelési-oktatási/terápiás színtér, intézmény lehetőségét, majd arra javaslatot tesz.
Vizsgálja és megítéli:
- a kompenzáció, korrekció, felzárkóztatás lehetőségeit, a fejlesztési, nevelési-oktatási, terápiás esélyeket,
- a taníthatóság, a gyakorlékonyság mértékét, a segítségnyújtás típusát, és felhasználásának mértékét.
Biztosítja a kapcsolattartást a különleges bánásmód keretében történő ellátást szervező, irányító, ellátó
intézményekkel, szakemberekkel.

285
Részt vesz a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában, amelyet aláírással hitelesít.
2.2. Pszichológus
A pszichológus kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény,
megállapítása vagy kizárása során:
- a vizsgálat során gyűjtött adatok pszichológiai szempontú értelmezése,
- a pszichológiai vizsgálat, kognitív, projektív és más pszichológiai tesztek,
- a vizsgálati eredmények minőségi értékelése,
- a teljesítményprofilok értelmezése,
- a teljesítmények mögött álló pszichés mechanizmusok megismerése,
- a teszteredmények összehasonlítása: a különbözőségek és azonosságok értelmezése,
- a végső vélemény megalkotásában, a szakértői vélemény megírásában való révétel, amit aláírásával hitelesít.
A pszichológus a gyermek, tanuló, fiatal megítélésekor arra törekszik, hogy optimális feltételek (kellő
motiváció, bizalmi légkör, tárgyi körülmények) mellett derítse ki a teljesítménybeli maximumot és minimumot,
valamint azt, hogy az aktuális teljesítmények hátterében milyen képességek, személyiségjegyek, illetve milyen
teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények állnak fenn.
A pszichológus további kompetenciái:
- javaslattétel pszichoterápiás kezelésre, családterápiára,
- a pedagógus és a gyermeki interakciók optimális kialakításának kezdeményezése, segítése,
- segítségnyújtás a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban lévő pedagógusok számára az állapot pontos
megértésében, a megfelelő attitűd kialakításában,
- támogatás a gyermek családi, iskolai szocializációs beilleszkedésének, partnerkapcsolatainak rendezésében.
2.3. Orvos
A fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő és
gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia szakorvos kompetenciája a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása során a kóreredet megállapítása, a
szomatikus és idegrendszeri állapot feltárása és jellemzése:
- a gyógypedagógus vagy pszichológus által felvett anamnézis áttekintése és kiegészítése az orvosi
szempontból szükséges (kóreredetre, a gyermek biológiai-környezeti fejlődési feltételeire utaló)
információkkal,
- a korábban bekért/hozott orvosi vizsgálati dokumentumok (pl. a gyermekkel kapcsolatos kórházi
zárójelentések) tanulmányozása,
- az "alap" (a gyermek általános egészségi státuszával kapcsolatos) vizsgálatok, illetve az "alap" neurológiai-
pszichiátriai státusz leírásához szükséges vizsgálatok elvégzése,
- diagnózis felállítása, az orvosi státusz, vélemény leírása (a BNO, FNO, DSM figyelembevétele),
- további vizsgálatot, szakorvosi vizsgálatot javasol/kér,
- orvosi szempontú tanácsot ad, illetve orvosi terápiás eljárásokat javasol,
- a közvetlen hozzátartozóknak a gyermekkel kapcsolatos további teendőkről tájékoztatást nyújt,
- az orvosi összefüggések tekintetében konzultál a gyógypedagógusokkal-pszichológusokkal a szakértői
vélemény kialakításáról,
- a szakértői véleményhez megírja, illetve abban ellenőrzi az orvosi vizsgálatok tartalmát.
A képzéshez kötött vizsgálati eszközök használatához elengedhetetlen a gyógypedagógus, pszichológus, orvos
alapvégzettség mellett az eszköz használatára jogosító képzettség.
3. A komplex szakértői vizsgálat részterületei
A vizsgálat megtervezése és az eszközök kiválasztása során - támaszkodva az előzetesen rendelkezésre álló
anyagokra és adatokra - az alábbi szempontokat szükséges mérlegelni:
- Az eset egyértelműsége/bonyolultsága,
- A rendelkezésre álló idő és eszközök,
- A gyermek, tanuló életkora, terhelhetősége, teherbírása,
286
- Saját szakmai felkészültség, gyakorlat, diagnosztikus ismeretek.
3.1. Az előzmények feltárása
Panaszfeltárás
Jelen állapot (kikérdezés, dokumentációelemzés)
Anamnézis/élettörténet (kikérdezés, dokumentációelemzés)
3.2. A gyermek aktuális állapotának értékelése
A pszichés funkciók és képességek vizsgálata:
- Az átfogó intellektuális képesség,
- A kognitív funkciók,
- Az adaptív viselkedés (szociális érettség).
A szerzett ismeretek körének vizsgálata:
- Az iskoláskor előtti ismeretek,
- Az iskolai készségek vizsgálata.
A személyiség megfigyelése, jellemzése
Az érzelmi-pszichológiai tényezők értékelése és mérlegelése.
Orvosi vizsgálat
- Háziorvos, házi gyermekorvos és területi védőnői szolgálat számára jogszabályban előírt életkorhoz kötött
szűrővizsgálatok eredményeinek kiértékelése
- A rendelkezésre álló zárójelentések, orvosi vizsgálati eredmények elemzése
- Általános orvosi, gyermekneurológiai, gyermek- és ifjúságpszichiátriai vizsgálatok lefolytatása
4. A komplex szakértői vélemény kialakításának általános szempontjai
A szakértői vélemény komplex gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi vizsgálat során gyűjtött adatok alapján
készíthető el.
4.1. A szakértői vélemény kialakításának menete
Az adatok értékelése, értelmezése, rendszerezése
- az adatok bírálata, összevetése, rendezése, kiválogatása,
- az adatok közötti lényegi, a véleményalkotást előrevivő összefüggések az adott nehézségre, fogyatékosságra,
zavarra, rendellenességre jellemző együttjárások keresése,
- a vélemény szerkezeti felépítéséhez igazodó bizonyító tények, adatok kiemelése.
A vélemény (diagnózis) kialakítása
A komplex diagnózis (a komplex gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi vélemény) a belső és külső hatások
következtében létrejött nehézség, fogyatékosság, zavar (azok jellegének, fokának, kimenetelének)
megállapítása, vagy kizárása.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapítása vagy kizárása.
A vélemény alapján a különleges bánásmód keretében történő ellátásra való jogosultság megállapítása.
4.2. A tennivalók megállapítása (javaslattétel)
A javaslattétel tartalmazza:
- Az intézményes ellátásra vonatkozó javaslatot: a korai fejlesztésre, fejlesztő nevelés-oktatásra, óvodai
nevelésre, iskolai nevelésre, oktatásra rendelkezésre álló intézmény nevesítését
- Minden olyan intézményes fejlesztést kiegészítő lehetőséget, amelynek igénybevétele szintén javasolt a
gyermek, a tanuló számára az optimális fejlődése szempontjából.
5. Szakértői vélemény tartalma
Azonosító adatok: a vizsgált személy, szülő, gondviselő, intézmény.
A vizsgálat előzményei:
- Problémafelvetés, a vizsgálatkérő, a szakértői vélemény készítés indítékai, a probléma, panasz, a panasz
gyakorisága, intenzitásának leírása, korábbi vélemények összefoglalása
287
- A vizsgálat célja: kérés, igény elvárás megjelenítése
- Anamnézis: születés körüli adatok, fejlődést meghatározó tényezők (családi és szociális, betegségek, korábbi
orvosi vizsgálatok eredményei, pedagógiai-nevelési feltételek, korábbi pszichológiai értékelések, kezelések,
terápiák, fejlesztések gyakorisága, intenzitása, helye, személyi feltételei)
Vizsgálati tények:
- Eljárások, módszerek megnevezése
- A viselkedésre vonatkozó megállapítások (fizikai megjelenés, habitus, magatartás, figyelem-orientáció,
érzelem, együttműködés, feladathoz való viszony, motiváció, a viselkedés változása a megerősítő stratégiákra,
stresszt kiváltó körülmények, a viselkedés jelentős eltérései)
- Komplex vizsgálati eredmények
- Általános intelligenciavizsgálatok,
- Kognitív funkciók (végrehajtó funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd,
érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet),
- Az érzelmi-indulati élet pszichológiai sajátosságai: pszichológiai vizsgálóeljárások.
- A gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló
ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság),
- Adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, játék, szabadidő szervezése).
Megállapítások:
- Összegző komplex vélemény (az okok és következmények összefoglalása, a nehézségekre, a
fogyatékosságokra, zavarokra vonatkozó megállapítások)
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos megállapítások
(megállapítás vagy kizárás)
- A különleges bánásmód keretében történő ellátásra való jogosultság megállapítása (sajátos nevelési igény
megállapítása esetén az ellátás intézményes módja: külön- vagy /együttnevelés, együttnevelésre történő javaslat
esetén javaslat a részleges, vagy a teljes integrációra.
Javaslatok:
- A fejlesztő, a rehabilitációs célú/foglalkoztatásokra (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
megállapítása esetén a fejlesztés helyszíne - pedagógiai szakszolgálati intézmény vagy a nevelési, nevelési,
oktatási intézmény, rendszeresség - javasolt heti óraszám, forma - egyéni/csoportos, tartalom -
komplex/speciális funkciókra irányuló, terápiás eljárások megnevezése, az azt ellátó pedagógus
szakképzettségére vonatkozó javaslat).
- Tanulásszervezési, módszertani, pedagógiai javaslatok
- Pedagógiai értékelésre, minősítésre vonatkozó javaslatok (értékelés, minősítés alóli mentesítések, egyéb
az Nkt.-ban a meghatározott jogosultságok köréből a tanuló érdekét szolgáló lehetőségekre történő javaslattétel,
pedagógiai segítségnyújtás, egyéni pedagógiai tervezés,
- A gyermek ellátásában, fejlesztésében részt vevők együttműködésére vonatkozó javaslatok
- Javaslatok a szülők számára (a szakértői véleményszülő számára érthető összegzése, a gyermek
problémájának elfogadását segítő tanácsok, a köznevelési intézménnyel való együttműködésre vonatkozó
javaslatok, tájékoztatás a segítő civil szervezetekkel való kapcsolatteremtés lehetőségeiről, jelentőségéről)
- Részletes fejlesztési javaslatok
Óvodai nevelésére, iskolai nevelésére-oktatására (csoport/osztályfok meghatározásával), korai fejlesztésére,
gondozására javasolt intézmény megnevezése, a beíratás időpontjának meghatározása.
A hivatalból elrendelt kötelező felülvizsgálat idejének, helyének megjelölése.
A vizsgálati véleményben foglaltakkal kapcsolatban a szülő véleménye (elfogadás, vagy elutasítás tényének
rögzítése).
Tájékoztatás a szülő, gondviselő számára a jogorvoslat lehetőségéről.

288
 6. A komplex diagnosztikus tevékenység feladatai a DSM, BNO és FNO tartalmainak alapvető
figyelembevételével
6.1. Értelmi fogyatékosság (átfogó intellektuális képességzavar) megállapítása
Diagnosztikus kritériumok:
a) Az egyén aktuális globális intellektuális működésszintje standardizált eljárással mérve az adott populáció
átlagától szignifikáns mértékben (-2 SD vagy több), negatív iránban eltér.
A pszichometriai kritérium komplex vizsgálati keretbe helyezve, a globális IQ-érték mellett profilanalízissel
kiegészítve használható.
b) Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentős sérülése.
A különböző funkcióterületek (önellátás, kommunikáció, önirányítás, közösségi források felhasználása stb.)
szerepe és jelentősége életciklusonként, illetve értelmi fogyatékosság mértékének megfelelően változik.
c) A kognitív/intellektuális képességek megkésett fejlődésére utaló anamnesztikus/élettörténeti adatok és az
otthoni környezetben/intézményes nevelés keretében aktuálisan fennálló elmaradások
d) A fenti jellemzők iskolai előmenetelre gyakorolt hatásai (általános tanulási problémák, nehézségek)
e) Kóroki tényezők tisztázása
Kétéves kor alatt nem javasolt az értelmi fogyatékosság, mint diagnosztikus címke használata; a korai években
helyesebb megkésett fejlődésről/fejlődésbeli késésről beszélni.
A vizsgálat tartalma
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények Kikérdezés
(részletes anamnézis)
Általános értelmi képességek Standardizált tesztek, skálák
Adaptív viselkedés, szociális Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott
érettség kultúrához viszonyítva
Pedagógiai vizsgálatok (olvasás, Megfigyelés
írás, számolás) Próbamódszerek
Osztálytermi megfigyelés, Megfigyelés
pedagógiai feljegyzések,
vélemények
Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés
Az érzelmi élet, a pszichológiai Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más
tényezők vizsgálata pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés
Vizsgálati minimum korai életkorban, az értelmi képességek alacsony szintjén, illetve halmozott fogyatékosság
esetén
Korai diagnosztikai kritériumok:
- Család szerepe, szülők fokozott bevonása a feltárás, fejlesztés folyamatába
- Fejlődés-neurológiai szempontok az elsődlegesek. Kiemelt feladat a gyógypedagógus, pszichológus
együttműködése a neurológussal
- Fejlesztésorientált diagnosztika alkalmazása
- A pszichodiagnosztikában a korai életkorban (0-3 év) használt és elterjedt diagnosztikus eljárásokat
felhasználásuk irányultsága szerint két csoportba oszthatjuk:
- Az idegrendszer érési folyamatát vizsgáló szenzoros és szenzomotoros integrációs tesztek
- A pszichomotoros fejlődés érettségi szintjét (nagymozgás, finommozgás, szociabilitás, beszéd
funkcióterületeit) mérő eljárások, tesztbattériák, illetve fejlődési skálák.
Az óvodáskor előtti időszak vizsgálati tartalma
A vizsgálat részterülete Módszer

289
Előzmények, szülői, családi Kikérdezés
attitűdök
Nagymozgás Standardizált fejlődési tesztek, skálák
Megfigyelés
Finommozgás
Szenzoros és szenzomotoros
integráció
Beszéd Megfigyelés és kikérdezés a kortársakhoz és az adott
kultúrához viszonyítva
Szociabilitás, adaptív viselkedés
Az érzelmi élet, a pszichológiai Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más
tényezők vizsgálata pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés
Az óvodáskor vizsgálati tartalma
A vizsgálat részterülete Módszer
Általános értelmi képességek Standardizált tesztek, skálák
Szenzoros és szenzomotoros Standardizált tesztek, skálák
integráció
Vizuomotoros rendezési funkció Standardizált tesztek
Emberalak-ábrázolás Standardizált tesztek
Általános tájékozottság Kikérdezés, megfigyelés
Beszédértésének, Tesztek, kikérdezés, megfigyelés
beszédprodukciójának
Mozgásjártasság Tesztek, kikérdezés, megfigyelés
Általános viselkedés, magatartás Kikérdezés, megfigyelés
Iskolai tanulást megalapozó készségek Megfigyelés, próbamódszerek
Az érzelmi élet, a pszichológiai Pszichológiai vizsgálóeljárások: projektív és más
tényezők vizsgálata pszichológiai tesztek, interjú, megfigyelés
6.2. Vizsgálati szempontok a mozgásszervi, látási, hallási és halmozott fogyatékosság, illetve a vizsgálat
kivitelezését jelentősen nehezítő kommunikációs akadályozottság esetén
Diagnosztikus kritériumok:
- A vizsgálati helyzetbe hozás (a vizsgálati személy szempontjából ijesztő, szokatlan helyzetek, testhelyzetek
elkerülése; személyes tárgyak használata; személyi segítő bevonása)
- Speciális eszközigény (lehetőleg az akadályozottság típusához, mértékéhez alkalmazkodva; saját megszokott
segédeszközök, rehabilitációs eszközök, módszerek bevonásával)
- Kommunikációs helyzet kialakítása (a gyermek megszokott kódrendszerére építve, feltárva, milyen típusú
kommunikációra képes, használt augmentatív kommunikációs eszközeinek bevonásával)
- Egyéb más társuló fogyatékosság feltárása (halmozott fogyatékosság esetén a fogyatékosságtípusok egymásra
gyakorolt hatásának feltérképezése a környezeti adaptációs lehetőségek vonatkozásában)
- Orvosi, egészségügyi dokumentáció nyomon követése (a lehető legkorábbi időponttól)
- Pedagógiai vélemények áttekintése (lehetőleg a gyermekkel foglalkozó minél több szakember véleményének
kikérése az eddigi fejlődésmenetről, az állapot prognózisáról, a nevelési fejlesztési módszertani
tapasztalatokról)
- Video-dokumentáció (ami jövőbeni fontos cél lenne a valódi participáció modellezésére)
A vizsgálat tartalma

290
A tárgyalt populáció egészének pszichometriai eljárásokkal, IQ-tesztekkel történő vizsgálata bizonytalan,
illetve megoldatlan.
A rendelkezésre álló eszközök többsége fejlődésdiagnosztikai, folyamatdiagnosztikai jellegű, amelyek
kivitelezése nem a rövid, keresztmetszeti képet mutató vizsgálati szituációban adekvát
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények, szülői, családi kikérdezés, megfigyelés, dokumentációelemzés, orvosi
attitűdök vizsgálat eredményei
Adaptív viselkedés szociális fejlődési skálák megfigyelés és kikérdezés a
és kortársakhoz
személyiségfejlődés és az adott kultúrához viszonyítva
Mentális és pszichomotoros fejlődési skálák, kérdőívek, felmérő lapok
fejlettség
6.3. Az autizmus spektrum zavar és az egyéb pszichés fejlődési zavar megállapítása
A szakértői vélemény kialakítása a szakértői bizottságok által elvégezett vizsgálatok és az autizmus spektrum
zavart diagnosztizáló egyéb központok által elvégzett vizsgálati eredmények felhasználása, beépítése alapján
történik.
A vizsgálatok céljai:
- diagnosztikus vizsgálat: autizmus spektrum zavarra utaló centrális tünetek vizsgálata, azonosítása, kimutatása
- kognitív képességek és készségek, adaptív készségek, viselkedésproblémák szintjének felmérése
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények (általános anamnézis) A szülő kikérdezése,
dokumentumelemzés
Adatgyűjtés, célirányos anamnézis A szülő kikérdezése
Az alap- és célzott
szűrővizsgálatok
eredményeinek
értékelése
A pedagógiai jellemzés
elemzése
Vizuális információ a
szociális viselkedésről
Korai tünetek, illetve a Wing-i triász és a diagnosztikus Szülői kikérdezés
algoritmusokba (BNO, DSM) foglalt tünetek feltárása: a
szülő célirányos kikérdezése a gyermek fejlődéséről, különös
tekintettel a 4-5 éves kor közötti életszakaszra, a gyermek
szociális
és kommunikációs készségeire, viselkedésére
Wing-i triász és a diagnosztikus algoritmusokba (BNO, DSM) Fejlődési skála
foglalt tünetek vizsgálata: a naiv tudatelmélet, illetve a Standardizált teszt
végrehajtó funkciók zavarán alapuló sérült szociális és Ennek hiányában:
kommunikációs készségek, sajátos gondolkodási stílus és Tervezett
viselkedés tevékenykedtetés a
vizsgálata, megfigyelése viselkedés célirányos
megfigyelésére
Általános értelmi képességek Standardizált teszt
A passzív szókincs vizsgálata és az expresszív beszéddel, Vizsgálati eljárás
grammatikai készséggel kapcsolatos vizsgálatok
A gyermeki fantázia vizsgálata: rajz, mesék iránti érdeklődés Vizsgálati eljárás
Megfigyelés
291
 Kikérdezés
Részképességek vizsgálata Vizsgálati eljárás
Nagy- és finommozgások Próbamódszerek
A vizuomotoros koordináció vizsgálata
Figyelem
Munkamemória
Észlelés vizsgálata: Szülő kikérdezése
Auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris észlelés, érzékenység, Próbamódszerek,
hárítások és preferálások feltárása kérdőívek,
vizsgálati eljárások
Pedagógiai vizsgálatok a tanulást megalapozó további Próbák
készségek Szülő kikérdezése
megismerésére: Megfigyelés
A kultúrtechnikák ismeretének, használatának a vizsgálata,
beleértve a gyakorlati életben való alkalmazásra való
képességet
Aktivitásszabályozás, impulzivitás
Kontrollfunkciók (kitartás, késleltetés; reakció
akadályoztatásra)
Utánzás
Taníthatóság, reakció a testi irányításra, téri és idői
strukturálásra,
vizuális támpont adására
Tevékenységi kör, időtöltés, a veszély felismerésére való Szülői kikérdezés
képesség Pedagógiai jellemzés
megismerése elemzése
Toalett, alvás- és étkezési szokások megismerése Szülői kikérdezés
Pedagógiai jellemzés
elemzése
A figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar megállapítása
A motoros koordináció fejlődési zavara
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés
Általános értelmi képességek Standardizált teszt
A motoros jártasság és a szenzoros és Próbamódszerek
szenzomotoros integráció vizsgálata
A motoros részképességek, a testséma,
a vizuomotoros koordináció vizsgálata
Pedagógiai vizsgálatok, az iskolai képességek megalapozásához Megfigyelés
szükséges motoros képességek felmérése Próbamódszerek
Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés
Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés
Pszichológiai vizsgálatok: impulzus kontroll, egyéb pszichológiai Pszichológiai
tényezők vizsgálóeljárások:
tesztek, megfigyelés,
konzultáció
A figyelem és a cselekvésszervezés zavara
A vizsgálat részterülete Módszer
292
Előzmények, szülői, családi attitűdök, kikérdezés, megfigyelés,
gyermek családon belüli viselkedése dokumentációelemzés,
orvosi vizsgálat eredményei
Figyelem (koncentráció, megosztás, tesztek
terjedelem, tartósság)
Aktivitás, impulzivitás Kérdőívek, megfigyelés
Iskolai/óvodai teljesítmények kikérdezés, megfigyelés,
dokumentációelemzés
Iskolai/óvodai beilleszkedés kikérdezés, megfigyelés,
dokumentációelemzés
Pszichológiai vizsgálatok: impulzus Pszichológiai vizsgálóeljárások: tesztek,
kontroll, megfigyelés, konzultáció
egyéb pszichológiai tényezők
A tanulási zavarok
A diszlexia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés
Általános értelmi képességek Standardizált
strukturált
intelligenciateszt
A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és Részképesség-,
vizuális képességvizsgáló
feldolgozás, vizuomotoros integráció, eljárások
következtetési/gondolkodási
képesség, végrehajtó funkciók)
Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggő nyelvi képességek (pl. Próbamódszerek
fonológiai tudatosság, szókincs)
Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó Megfigyelés
bázisképességek felmérése: Próbamódszerek
- Valós és álszavak dekódolása
- Hangos és néma szövegolvasás (olvasási pontosság, sebesség,
folyamatosság; szövegértés)
- Írás diktálás után
- Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé)
- Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata
Osztálytermi megfigyelés/pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés
Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés
Oki és következményes pszichológiai tényezők vizsgálata Pszichológiai
(különösen: vizsgálat:
motiváció, önértékelés, megküzdési stratégiák) tesztek, interjú
A diszgráfia-diagnózis megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok
A vizsgálat részterülete Módszer
Általános értelmi képességek Standardizált
strukturált
intelligenciateszt
A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, emlékezet, auditív és Részképesség-,
vizuális képességvizsgáló
293
feldolgozás, vizuomotoros integráció, eljárások
következtetési/gondolkodási
képesség, végrehajtó funkciók)
Az olvasás-, íráselsajátítással összefüggő nyelvi képességek (pl. Próbamódszerek
fonológiai tudatosság, szókincs)
Pedagógiai vizsgálatok, a kultúrtechnikákat megalapozó Megfigyelés
bázisképességek felmérése: Próbamódszerek
- Valós és álszavak dekódolása
- Írás diktálás után
- Írásbeli kifejezőkészség (mondat, történet, esszé)
- Az íráskép, a kivitelezés vizsgálata
Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, vélemények Megfigyelés
Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés
Oki és következményes pszichológiai tényezők vizsgálata Pszichológiai
(különösen: vizsgálat:
motiváció, önértékelés, megküzdési stratégiák) tesztek, interjú
A diszkalkulia diagnózisának megállapításának alapját képző diagnosztikus kritériumok
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények (részletes anamnézis) Kikérdezés
Általános értelmi képességek Standardizált strukturált
intelligenciateszt
A kognitív folyamatok vizsgálata (nyelv, Részképesség-, képességvizsgáló
emlé- eljárások
kezet, auditív és vizuális feldolgozás,
vizuomo-
toros integráció, következtetési/gondolkodási
képesség, problémamegoldás, végre-hajtó
funk-
ciók)
A számfogalom, számolás, matematikai Próbamódszerek
műveletvégzésekkel összefüggő matematikai
képességek (pl. globális mennyiség-
felismerés,
mennyiség-számnév egyeztetése, mennyiségi
relációk alkotása, számnév-számjegy
egyeztetése,
helyi érték, alapműveletek és inverzeik)
vizsgálata, szöveges feladatok, matematikai,
logikai szabályok felismerése
Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai Megfigyelés
feljegyzések, vélemények
Otthoni és tanórai munkák Megfigyelés
Oki és következményes pszichológiai Pszichológiai vizsgálat: tesztek,
tényezők interjú
vizsgálata (különösen: motiváció,
önértékelés,
megküzdési stratégiák)
Ezek halmozódása (pl. az iskolai készségek kevert zavarai) a fenti vizsgálati tartalmak kombinációit igénylik.

294
Egyéb zavarok vizsgálata
A vizsgálat részterülete Módszer
Előzmények (részletes anamnézis, különös tekintettel a Kikérdezés
játékra
Kapcsolatteremtés, szociális készségek
Egyéb viselkedés (sajátos szokások, rítusok)
Szomatikus betegségek
A gyermek szociális és verbális viselkedése Megfigyelés
Általános értelmi képességek, szociális érettség Standardizált teszt,
kérdéssor
A vizuomotoros koordináció vizsgálata Részképesség-vizsgáló
eljárások
A gyermek énképének, családban betöltött helyének Emberrajz, családrajz
megismerése
Osztálytermi megfigyelés, pedagógiai feljegyzések, Megfigyelés
vélemények
Pszichológiai tényezők és sajátosságok vizsgálata Pszichológiai eljárások:
(különösen a rajz,
gyermek érzelmi állapota, önértékelése, családi háttér egyéb tesztek,
szerepe) (játék)megfigyelés, interjú.
Az egyéb zavarok vizsgálati tartalma egyedi tervezést igényel, klinikai szakpszichológusi, pszichiátriai
vélemények figyelembevételével.
Főbb differenciáldiagnosztikai szempontok az egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavar) megállapításához.
- A komplex tünetegyüttes háttértényezői biológiai (organikus, funkcionális) eredetűek, illetve a tünetegyüttes
háttértényezői között biológiai (funkcionális) és pszichoszociális okok szerepelhetnek, melyeket szakorvosi,
vagy pszichológiai vélemény, megítélés támaszt alá;
- Igazolhatóak a zavarok korai kezdetei (pl. fejlődésben mutatkozó rizikótényezők, korai logopédiai kezelés
szükségessége stb.); illetve vélelmezhető a korai beszéd- vagy a szenzomotoros integráció fejlődésének zavara;
- Kisgyermekek és óvodások esetében vizsgálati eredményekkel igazolhatóak pl. a beszéd-, vagy a
szenzomotoros integráció fejlődésének súlyos zavarai;
- Az általános és középiskolai tanulók esetében a korábban igazolt problémák maradványtünetek formájában
fennmaradtak;
- A teljesítményzavar hátterében a kognitív folyamatok és a viselkedésirányítás működési zavara áll, nem
pedagógiai vagy a művelődési esélyegyenlőtlenségből származó sikertelenség;
- A befektetett pedagógiai segítségnyújtás megfelelő minősége (megfelelő szakképzettséggel rendelkező
szakember által biztosított rendszeres fejlesztés) ellenére a tünetek nem szűntek meg;
- Az intellektuális összteljesítmény erősen szórt intelligenciastruktúra, részképesség zavarok, specifikus
zavarok fennállása mellett az átlagövezetbe tartozik és 1 standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem
mutat, illetve az intellektuális összteljesítmény egyenetlen struktúrát mutat, az átlagövezetbe tartozik és 1
standard deviációnál nagyobb eltérést többnyire nem mutat.

4. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére
Adatszolgáltatásra kötelezett a gyermek házi-(gyermek) orvosa a területi védőnő által szolgáltatott információk
felhasználásával.
Kitöltése kötelező 5 éves életkorban. Az adatlap az iskolaegészségügyi dokumentáció része.
295
 5. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez
A megyében, fővárosban az Intézményben alkalmazott vezetők kötelező létszáma
A B C
1. Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel Létszám
2. Intézményvezető Intézményenként 1
(főigazgató)
3. Intézményvezető-helyettes Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 2
(főigazgató-helyettes) létszáma legfeljebb 300 fő
4. Intézményvezető-helyettes Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 3
(főigazgató-helyettes) létszáma több mint 300 fő
5. Tagintézmény-igazgató Tagintézményenként 1
(Tagintézmény-vezető)
6. Tagintézményigazgató-helyettes Tagintézményenként 1
(Tagintézményvezető-helyettes)

6. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban
az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához
3 A B C
1. A pedagógiai Pedagógus- A tevékenység ellátásához szükséges szakképzettség
szakszolgálati munkakör
tevékenység megnevezése
2. korai fejlesztés gyógypedagógus gyógypedagógus
3. és pszichológus klinikai gyermek szakpszichológus
gondozás
4. klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus
5. tanácsadó szakpszichológus
6. neuropszichológiai szakpszichológus
7. konduktor konduktor
8.
9.
10. szakértői pszichológus klinikai gyermek szakpszichológus
11. bizottsági pedagógiai szakpszichológus
tevékenység
12. óvoda- és iskolapszichológus
13. óvoda- és iskola-szakpszichológus
14. tanácsadó szakpszichológus
15. neuropszichológiai szakpszichológus
16. gyógypedagógus gyógypedagógus
17. konduktor konduktor
296
18. nevelési fejlesztő óvodapedagógus, tanító, tanár, szociálpedagógus, konduktor, a
tanácsadás pedagógus továbbiakban meg nem nevezett gyógypedagógus, pedagógia
szakos előadó, pedagógia szakos nevelőtanár és a beilleszkedési, a
tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő
gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni
foglalkoztatására jogosító
szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség
19. oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban
akadályozottak
pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos
gyógypedagógus,
gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus
tanulásban akadályozottak
pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon
20. gyógypedagógus gyógypedagógus
21. pszichológus klinikai gyermekszakpszichológus
22. tanácsadó szakpszichológus
23. pedagógiai szakpszichológus
24. óvoda- és iskolapszichológus
25. óvoda- és iskola-szakpszichológus
26. klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus
27. neuropszichológiai szakpszichológus
28. konduktor konduktor
29. logopédiai logopédus logopédia szakos gyógypedagógiai tanár,
30 ellátás gyógypedagógus logopédia szakirányon
31. továbbtanulási, pszichológus tanácsadó szakpszichológus
32. pályaválasztási pedagógiai szakpszichológus
tanácsadás
33. óvoda- és iskolapszichológus
34. óvoda- és iskola-szakpszichológus
35. tanácsadó pedagógus bármely egyetemi szintű pedagógus
szakképzettség
36. bármely főiskolai szintű pedagógus
szakképzettség,
diáktanácsadás, vagy iskolai
tanácsadó és konzultáns pedagógus
vagy tanulási
és pályatanácsadás vagy
pályaorientációs tanár szakirányú
továbbképzési
szakképzettséggel vagy
pályaorientáció szakterületen
szerzett szakvizsgával
37. konduktív konduktor konduktor
pedagógiai ellátás
38. gyógytestnevelés gyógytestnevelő tanár gyógytestnevelő tanár

297
39. gyógytestnevelő-egészségfejlesztő
tanár
40. iskolapszichológiai, iskola- és pedagógiai szakpszichológus
óvodapszichológiai óvodapszichológia
41. óvoda- és iskolapszichológus
ellátás koordinátora
42. óvoda- és iskola-szakpszichológus
43. tanácsadó szakpszichológus
44. kiemelten tehetséggondozó pedagógiai szakpszichológus
tehetséges koordinátor
45. óvoda- és iskolapszichológus
gyermekek, tanulók
46. gondozása óvoda- és iskola-szakpszichológus
47. tanácsadó szakpszichológus
48. pedagógus, tehetségfejlesztő
szakirányú végzettséggel

2. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

A B
1 Nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő
munkakörök
2 Egyéb munkakörök
fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és
ifjúsági pszichiátria,
csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia
szakorvos,
gyógytornász,
pedagógiai asszisztens,
gyógypedagógiai asszisztens,
szakszolgálati titkár,
rendszergazda
ügyviteli dolgozó,
kisegítő dolgozó,
munkaügyi, személyzeti előadó,
gazdasági dolgozó,
műszaki dolgozó

298
 7. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez
A fővárosban, megyében működő Intézményekben foglalkoztatottak minimális létszáma
A B C D E F G H I J K
1 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszáma
Kiemel- Nevelő és
ten oktató
tehetsé- munkát
Szakértői Iskola- ges közvetlenül
bizottsági Tovább- pszicho- gyer- segítő
Korai tevékeny- tanulási, Kon- lógiai, mekek, munka-
Megye- fejlesztés ség, és a pálya- duktív Gyógy- óvoda- tanulók körben
név, és nevelési Logo- választási peda- test- pszicho- gon- foglalkoz-
2 főváros gondozás tanácsadás pédia tanácsadás gógia nevelés lógiai dozása Összesen tatottak
3 feladatainak ellátására
4 Bács- 22 133 91 11 11 40 11 11 330 34
Kiskun
5 Baranya 16 95 65 10 10 28 10 10 244 26
6 Békés 14 88 60 9 9 26 9 9 224 24
7 Borsod- 34 199 136 16 16 59 16 16 492 51
Abaúj-
Zemplén
8 Főváros 63 427 264 23 23 115 23 23 961 105
9 Csongrád 18 102 69 7 7 30 7 7 247 26
10 Fejér 18 108 73 9 9 32 9 9 267 28
11 Győr- 19 111 76 7 7 33 7 7 267 28
Moson-
Sopron
Hajdú- 26 153 104 10 10 46 10 10 369 38
12 Bihar
13 Heves 13 81 55 7 7 24 7 7 201 21
Jász- 18 106 72 9 9 32 9 9 264 28
Nagykun-
14 Szolnok
15 Komárom- 13 79 54 6 6 24 6 6 194 20
Esztergom
16 Nógrád 9 52 35 6 6 16 6 6 136 14
17 Pest 53 333 227 18 18 99 18 18 784 82
18 Somogy 13 81 56 8 8 24 8 8 206 22
19 Szabolcs- 29 173 118 13 13 52 13 13 424 44
Szatmár-
Bereg
20 Tolna 10 57 39 6 6 17 6 6 147 16
21 Vas 10 61 42 7 7 18 7 7 159 17
299
22 Veszprém 14 87 59 10 10 26 10 10 226 24
23 Zala 11 65 45 6 6 20 6 6 165 17
24 Összesen 423 2591 1740 198 198 761 198 198 6307 665
Az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához kapcsolódó munkakörökben a 6. mellékletben
meghatározottak szerint a tevékenység ellátásához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező
pedagógus foglalkoztatható.

8. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

A pedagógiai szakszolgálati intézmény irattári terve
Irattári Őrzési idő
tételszám Ügykör megnevezése (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
nem
1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés selejtezhető
nem
2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek selejtezhető
3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50
4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10
5. Fenntartói irányítás 10
6. Szakmai ellenőrzés 10
7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10
8. Belső szabályzatok 10
9. Polgári védelem 10
10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5
11. Panaszügyek 5
12. Szakértői vélemény, logopédiai vizsgálati vélemény 25
13. Szakértői vélemény elkészíttetésével összefüggő ügyek 10
Jogszabályban meghatározott juttatások és kedvezmények
igénybevételéhez szükséges igazolásokkal kapcsolatos
14. ügyek 10
15. Forgalmi napló, munkanapló 5
Egyéni fejlesztési tervek, a gyermek, a tanuló fejlődését
rögzítő
16. értékelések 5
17. Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek 5
Szaktanácsadói, egyéb szakértői vélemények, javaslatok és
18. ajánlások 5
Gazdasági ügyek
Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás,
épülettervrajzok, határidő
19. helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek nélküli
300
 20. Társadalombiztosításhoz kapcsolódó ügyek 50
Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás,
21. selejtezés 10
Éves költségvetéshez, költségvetési beszámolókhoz
kapcsolódó
22. ügyek, könyvelési bizonylatok 5

9. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez

a pedagógiai szakszolgálati intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató
vezetői iroda intézményenként a
székhelyen és a
tagintézményben 1
vezető helyettesi intézményenként a
iroda székhelyen és
tagintézményben 1
alkalmazotti intézményenként a
iroda székhelyen, a
tagintézményben, a
telephelyen akkor,
ha az alkalmazotti létszám
az öt főt
meghaladja 1-1
vizsgáló, intézményenként,
tanácsadó figyelembe véve a
szoba székhely, a tagintézmény, a
telephelyen munkarendjét,
az
egyidejűleg megszervezett
vizsgálatokhoz szükséges
számban, de
legalább 2
fejlesztő szoba intézményenként,
figyelembe véve az
intézmény munkarendjét,
JEGYZÉK
I. HELYISÉGEK
Megjegyzés
tag intézmény esetén a
helyettesi irodával
közösen is kialakítható, ha a
helyiség mérete
ezt lehetővé teszi
tagintézmény esetén a vezetői
irodával
közösen is kialakítható, ha a
helyiség mérete
ezt lehetővé teszi
ha a tagintézményben a
pedagógus és a
nevelő-oktató munkát segítő
alkalmazotti
létszám a hat főt nem éri el, a
vezetői, vezető
helyettesi, irodával közösen is
kialakítható,
ha a helyiség mérete ezt
lehetővé teszi
valamennyi pedagógiai
szakszolgálatot ellátó
intézményben a székhelyen, a
tagintézményben és a
telephelyen, 1 - 1 a tíz
év alatti, és a tíz év feletti
korosztálynak
megfelelő méretű,
beszélgetésre és teszt
kitöltésre alkalmas bútorzattal
korai fejlesztést és gondozást,
nevelési
tanácsadást, konduktív

301
 az pedagógiai
egyidejűleg megszervezett foglalkoztatást, logopédiai
egyéni és ellátást biztosító
csoportos fejlesztő székhelyen, tagintézményben,
foglalkozásokhoz telephelyen
szükséges számban, a
székhelyen és a
tagintézményben legalább
3,
a telephelyen legalább 1.
tornaterem, intézményenként a abban az esetben, ha a
székhelyen és a gyógytestnevelés
tagintézményben 1 ellátása a székhelyen, a
tagintézményben,
vagy a telephelyen történik
tornaszoba intézményenként a korai fejlesztést és gondozást,
székhelyen és a nevelési
tagintézményben 1 tanácsadást, konduktív
pedagógiai
foglalkoztatást biztosító
székhelyen,
tagintézményben, telephelyen
orvosi szoba intézményenként korai fejlesztést és gondozást,
(vizsgáló) (székhelyen és a szakértői
tagintézményben) 1 bizottsági tevékenységet,
nevelési
tanácsadást biztosító
intézményben,
tagintézményben, telephelyen
várószoba intézményenként előtérben is kialakítható
(székhelyen,
tagintézményben,
telephelyen) 1
zuhanyozó intézményenként
(hideg, (székhelyen és
meleg vízzel) telephelyen) 1
WC, mosdó intézményenként
(személyzeti) (székhelyen,
(hideg, tagintézményben,
meleg vízzel) telephelyen) 1
WC, mosdó (gyermek intézményenként (székhelyen
és felnőtt a és telephelyen) 1
szakszolgálathoz
érkezők részére, hideg,
meleg vízzel)
raktár (eszköztár, intézményenként a székhelyen és a
irattár) tagintézményben 1

302
 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI
a) Vezetői iroda
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
íróasztal 1
szék 1
tárgyalóasztal 1
szék 2
iratszekrény 1
könyvszekrény 1
telefon 1
internet kapcsolat
b) Vezetőhelyettesi iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el)
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
felnőtt létszám
asztal figyelembevételével
felnőtt létszám
szék figyelembevételével
iratszekrény szükség szerint
lemezszekrény 1
fénymásoló 1
scanner
számítógépasztal és szék 1-1
számítógép (billentyűzet, monitor, géptest,
nyomtató,
egér) 1
közös vonallal
is
telefon, fax, 1-1 működtethető
internet kapcsolat
c) Alkalmazotti szoba
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
fiókos asztal pedagógus-munkakörben, nevelő és
oktató
munkát segítő munkakörben
foglalkoztatottak létszáma szerint
szék pedagógus-munkakörben, nevelő és
oktató
munkát segítő munkakörben
foglalkoztatottak létszáma szerint
könyvszekrény 2 legalább ötszáz könyvtári
303
 dokumentumnak
pedagógiai szakirodalom, folyóirat,
jogszabálygyűjtemény,
mesekönyvek, az
alkalmazottak, a gyermekek és a
könyvtári tanulók
dokumentum 500 részére
internet kapcsolat
d) Vizsgáló, tanácsadó szoba
Eszközök, Mennyiségi
felszerelések mutató Megjegyzés
asztal 1
szék 4
gyermekasztal 1 beszélgetésre és teszt kitöltésre alkalmas helyiség és
gyermekszék 4 bútorzat
tábla 1
szekrény 1
játék- és
könyvespolc 1
fogas 1
tükör 1
korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást
ellátó
tagintézményben, telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb
gyermekekkel foglalkozik;
pelenkázó 1 a váróban is elhelyezhető
korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást
ellátó
tagintézményben, telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb
gyermekekkel foglalkozik;
etetőszék 1 a váróban is elhelyezhető
korai fejlesztést és gondozást, konduktív pedagógiai ellátást
ellátó
tagintézményben, telephelyen, ha ötévesnél fiatalabb
gyermekekkel foglalkozik;
babaülés 1 a váróban is elhelyezhető
e) Fejlesztő szoba
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
asztal 1
szék 4
gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével
gyermekszék
(ülőpárna) gyermeklétszám figyelembevételével

304
 legalább a helyiség ötven százalékának
lefedésére alkalmas
szőnyeg méretben
tábla 1
polcok 2
f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre vonatkozó rendelkezések szerint)
g) Tornaszoba
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
bordásfal 2-4
egyensúly- és mozgásfejlesztő
terápiás gyermek-, tanulói létszám
eszközök (Ayres, WESCO) figyelembevételével
falétra 3
fa mászóka 2
műbőrrel borított falap 2
tornaszőnyeg 2
h) Orvosi szoba, vizsgáló [berendezése és felszerelése során figyelembe kell venni a 26/1997. (IX. 3.) NM
rendelet előírásait is]
Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
magasságmérő 1
mérleg 1

III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
intelligencia, mentális funkció, vizsgáló és az érintett pedagógiai
mentális tanácsadó szakszolgálatot
képesség vizsgálatára, verbális és szobánként 1-1 ellátó székhelyen,
nonverbális pszichológiai tesztek tagintézményben,
telephelyen az ellátott
feladattól
függően,
kreativitás vizsgálatára, tanulás vizsgáló és az érintett pedagógiai
iránti tanácsadó szakszolgálatot
motiváció vizsgálatára, memória szobánként 1-1 ellátó székhelyen,
és tagintézményben,
figyelemfunkciók, telephelyen az ellátott
figyelemkészség feladattól
vizsgálatára szolgáló tesztek, függően,
próbák,
mesetesztek
fejlődés vizsgálatát szolgáló vizsgáló és az érintett pedagógiai
próbák, tanácsadó szakszolgálatot
személyiségvizsgáló projektív szobánként 1-1 ellátó székhelyen,
305
tesztek tagintézményben,
telephelyen az ellátott
feladattól
függően,
beszédértés, beszédfunkciók vizsgáló és az érintett pedagógiai
vizsgálatát tanácsadó szakszolgálatot
szolgáló eszközök, látás-, szobánként 1-1 ellátó székhelyen,
hallásfigyelem, tagintézményben,
beszéd, kommunikáció telephelyen az ellátott
vizsgálatára szolgáló feladattól
táblák, játékok függően,
speciális mozgásfejlesztő gyermek-, tanulói korai fejlesztő és gondozást,
eszközök létszám konduktív
figyelembevételével pedagógiai ellátást nevelési
tanácsadást ellátó
tagintézményben,
telephelyen
játékterápiához szükséges gyermek-, tanulói korai fejlesztő és gondozást,
alapjátékok létszám nevelési
figyelembevételével tanácsadást ellátó
tagintézményben,
telephelyen
egyszerűbb és bonyolultabb gyermek-, tanulói korai fejlesztő és gondozást,
játékok, létszám nevelési
rajzoláshoz, festéshez szükséges figyelembevételével tanácsadást ellátó
eszközök tagintézményben,
telephelyen
konduktív pedagógiai neveléshez gyermek-, tanulói konduktív pedagógiai
megfelelő létszám ellátást nyújtó
speciális bútorok figyelembevételével székhelyen,
tagintézményben,
telephelyen

IV. A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK ESZKÖZEI

A gyógytestnevelés eszköz- és szerigénye a testnevelés eszköz- és szerigényével
megegyezik.

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

Eszközök,
felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés
mentőláda székhelyen, tagintézményben 1 a közegészségügyi előírások
szerint
gyógyszerszekrény székhelyen, tagintézményben 1
munkaruha a Munka Törvénykönyve,
valamint a
közalkalmazottak jogállásáról
szóló

306
 1992. évi XXXIII. tv. és
végrehajtási
rendeletei alapján, a pedagógiai
szakszolgálati intézmény kollektív
szerződése szerint
védőruha a munkavédelemről szóló 1993.
évi
XCXIII. tv. és végrehajtási
rendeletei
alapján, a pedagógiai
szakszolgálati
intézmény munkavédelmi
szabályzata
szerint
tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok
szerint
1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál
szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni.
2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem szabályozott - bútorokról,
berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi
jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az
egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni.
3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez.
4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből,
felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt
igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell
beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt
mennyiséget beszerezni.
5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői Névjegyzékben
szereplő szakértő véleményét kell beszerezni.
6. Ha az intézmény telephelye nevelési, nevelési-oktatási intézményben van, a felnőttek részére kialakított
helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak
ellátásához igénybe vehetők.
7. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó
intézmény által használt helyiségben történhet.
8. Ahol a "székhelyen, tagintézményben, telephelyen" megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény
székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület
van.
10. melléklet a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelethez
(Hatályon kívül helyezve.)

307
 Pedagógusok Jogi Értesítője Különszám.
A 2021/2022. tanév II. félévéhez, 2022. január 1. napján hatályos szöveggel.
© dr. Bíró Endre (A „Mit Hol Talál?” jogkereső segédlet és a kiadvány szerkesztése vonatkozásában.)
Kiadja a Jogismeret Alapítvány közhasznú szervezet.
A Pedagógusok Jogi Értesítőjéről információ és megrendelés: www.jogismeret.hu
1031 Budapest, Kazal u. 20.; info@jogismeret.hu
Felelős kiadó: dr. Virág-Karsai Orsolya kurátor
HU ISSN – 1417 – 992x

308
 KÖZLÖNY A PEDAGÓGUSOKNAK, NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNEK!

PEDAGÓGUSOK JOGI ÉRTESÍTŐJE

A Pedagógusok Jogi Értesítője 2022. január 1. és 2022. június 15. napja között megjelenő 6 db. havi
tematikus száma, klasszikus kéthasábos nyomdai tördeléssel készített .pdf formátumú elektronikus
kivitellel, havonkénti e-mailes küldéssel, kinyomtatásra vagy monitorról használatra alkalmasan nyújt
hatályos jogi információt az alábbi témakörökben:

* Január: Pedagógusokra vonatkozó munkajogi szabályok és a pedagógus életpályamodell, minősítés,

továbbképzés jogi szabályozása 2022. január 1. napján hatályos tartalommal. (A Munka Törvénykönyvének és
a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek + a köznevelésben történő végrehajtási rendeletének,
életpálya-modellnek pedagógusokra alkalmazandó szabályai és a pedagógus-továbbképzési kormányrendelet.);
* Február: Tantervek, képzési alapprogramok és külön programok.(NAT, Kerettantervek, művészetoktatás,
nemzetiségi oktatás);
* Március: Belső jogi normák a köznevelési intézményben. (Pedagógiai program, nevelési program, szervezeti
és működési szabályzat, házirend.);
* Április: Értékelés, minősítés, vizsgák. (Felvételi eljárások, értékelésre vonatkozó jogi szabályok,
vizsgaszabályzatok.);
* Május: I. Egészségvédelem (egészséges életmódra nevelés, baleset- és betegségmegelőzés, mindennapos
testedzés, stb.); II. Gyermek- és ifjúságvédelem, bűnmegelőzés a nevelési-oktatási intézményekben. III.
Jogvédelem (jogorvoslat, panasz, érdekvédelem) az óvodában, iskolában, kollégiumban.
* Június: Polgári jogi felelősség, büntetőjogi és szabálysértési felelősségek a nevelési-oktatási intézményben.
(A gyermekkorú, kiskorú, fiatalkorú és nagykorú tanuló -, valamint a szülő -, a pedagógus -, és az intézmény
jogi felelőssége.)

A Pedagógusok Jogi Értesítője, mint egyfajta szakmai közlöny a pedagógusoknak

(óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, köznevelési vezetők, szakértők, érdekképviselők) nyújt pontos és
könnyen kezelhető jogi információt az őket érintő jogszabályok éppen hatályos állapotáról egységes
szerkezetű normaszövegek, tematikus jogi összeállítások és a joganyagokban keresést segítő mutatók
közlésével. Szerkesztője dr. Bíró Endre ügyvéd, címzetes egyetemi tanár (ELTE BGGYK). Kiadja a
Jogismeret Alapítvány.

A Pedagógusok Jogi Értesítője megrendelhető írásban: a.) a www.jogismeret.hu honlapon

(Kiadványok / Pedagógusok Jogi Értesítője oldalon a kész sablonba csak a megrendelő adatait kell
beírni); b.) az info@jogismeret.hu e-mail címre küldött üzenettel (megrendelő neve, címe, adószáma).

A megrendelés 2021/2022. tanév II. félévére szóló előfizetési díja (a 6 db. havi közlönyszám mindösszesen):
3.000,-Ft + ÁFA; amit elektronikusan küldött számla ellenében banki átutalással lehet megfizetni.
Készpénzfizetési igény esetében csekket küldünk.

309