FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDANYAG

MÉHÉSZET

SZERKESZTETTE, ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
ANDREICA SZILVIA

1
 TARTALOM

MÉHÉSZET JELENTŐSÉGE

MÉHBIOLÓGIA
TESTFELÉPÍTÉSE
MIRIGYRENDSZERE
IDEGRENDSZERE
KERINGÉSE
EMÉSZTŐRENDSZRE

MÉHEK KASZTJAI, FEJLŐDÉSÜK, FELADATAIK,

ÉLETCIKLUSUK NYÁRON ÉS TÉLEN

A MÉHÉSZET ESZKÖZEI

MÉHLEGELŐK JELENTŐSÉGE – TERMESZTETT ÉS VADON ÉLŐK

MÉHEK BETEGSÉGEI ÉS KÁRTEVŐIK

MÉHMÉRGEZÉS

JOGSZABÁLYOK – FOGALMAK

VÁLLALKOZÓI ISMERETEK

2
 A MÉHÉSZET JELENTŐSÉGE, PICI TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS

A méhészet egy az őskorig visszatekintő „mesterség”. A mi méhünk (Apis mellifera), mint faj
valószínűleg 8-30 millió éve alakult ki, mint faj viszonylag fiatalnak tekinthető. A méhek
lakásában rejtőző élelemforrás emberi hasznosítása egyidős az emberrel. A természetétől
fogva vegyes táplálkozású ember a "megpróbálni és tévedni" egyszerű módszerével hamar
felismerte a méhlakás jelentőségét. Ekkor még méhvadásznak számított. Kereste és
kizsákmányolta a méheket.
A megtelepedett ember maga köré gyűjtötte mindazt a fontos dolgot, amit kóborlása idején
megkedvelt. Így lehetett a méhekkel kapcsolatban is. Mesterséges méhlakásokat próbált
készíteni. A sziklarepedések helyett kaptárköveket faragtak ki, a faodúkat kivájt fatörzsekkel
utánozták. Fában szegény vidékeken pedig korszrűen font méhlakásokat készítettek és
agyagedényeket használtak a méz tárolására.gt
Ókorban: Az ASSZÍROK egyik ékírásos táblája mézzel készült gyógyszerek receptjeit
hagyta ránk. Érdekes, hogy javallatot nem tartalmaz. Valószínű, hogy a Nippurban tudta úgyis
minden orvos. Asszíriában folyamatosan fennmaradt a méhészkedés. Hódító háborúikban is
igénybe vették a méhek segítségét: a harcosaik méhkasokat hajigáltak az ellenségre, hogy
fellazítsák soraikat.
Az ÓKORI EGYIPTPOM-ban jelentős volt a méhészkedés. Bizonyítják a templomi
domborművek, ahol ismételten előfordulnak a (meglehetősen karcsú) méhek. Egy thébai
sírkövön méhkas ismerhető fel. A piramisokban mézet, és mézes süteményeket találtak.
Nagyobb számban ismertek a méhviaszból készült szobrocskák. A balzsamozáshoz az
egyiptomi orvosok és papok méhészeti termékeket is használtak (méz, viasz, propolisz).

Az Ószövetségben szó van a méhek gondozásáról, a méhcsaládok nap és eső elleni

védelméről, a füstölésről, a méz kinyeréséről.

Ma Magyarország dunántúli része/ provincia fővárosában, Aquincumban /ma Óbuda/ az

ásatások során olyan piros és szürke negatív cserépformákat találtak, amelyek segítségével
mézeskalácsot készítettek. Ennek a tevékenységnek az alapja a hatásos méhészkedés volt. A
méhészeti ismereteket a rómaiak átadhatták a keltáknak, a germán törzseknek, azok pedig az
avaroknak, majd a szlávoknak. A méhészkedést a Kárpát-medencébe érkező magyarok tovább
folytatták.

Európában megint a méhvadászat lett a fő formája a mézgyűjtésnek. A felkutatott családokat

jó ha nem fosztották ki teljesen, úgy talán képesek lehettek áttelelni. Ebben bízva
méhvadászok megbélyegezték a fájukat, hogy ahhoz többet senki más ne nyúljon. Ez a
gyűjtögetés nem elégítette ki a kastélyok és templomok hatalmas igényeit. A helyzetnek
megfelelően Nagy Károly híres földbirtok rendeletében - 800 körül -előírta, hogy minden
birtokon kell lennie egy méhésznek és egy mézbor erjesztőnek. Nemcsak a hivatásos
méhészeknek kellett mézből tizedet leadni, hanem minden parasztgazdaságnak is. A
kereszténység általánossá válásával az ismeretek ismét fejlődésnek indultak. A méhek
háziasításának nyomai először 1055-ben bukkannak fel a tihanyi apátsági oklevélben, ahol
kasokat (vasa) is említenek. A viaszt rendkívül megbecsülték. A Fejér Codex - 1156-ban -

3
feljegyezte, hogy az okmányokra függesztett viaszpecsétek akár félkilósak (átszámítva) is
lehettek.

Perlesz gróf 1765-ben a temesi bánság méhészeiből társulatot szervezett azzal a céllal, hogy
biztosítsák a piacra jutó méz kifogástalan minőségét. Ez az első hazai méhész-szövetség rövid
életű lett. Egy évvel a bécsi méhésziskola megalapítása után Tessedik Sámuel (1742-1820)
evangélikus lelkész Szarvason az iskolában bevezette a méhészeti ismeretek oktatását es azt
34 éven át fenn is tartotta.

A kaptáras méhészkedésnek az az előnye, hogy a méhlakás annak károsodása nélkül

felbontható, a lépek roncsolódás nélkül kiemelhetők, a család állapota ellenőrizhető A
kaptárak formája, felépítése fokozatosan alakult ki. Ahány méhész, szinte annyiféle kaptár
létezett, vagyis kaptár kérdésben teljes volt a zűrzavar. Említésre méltók a különlegességek
közül a lapozókaptárak. Ezekben a kereteket úgy lehetett kezelni, mint a könyv lapjait.
Közülük a Pohánka-féle volt a leghasználhatóbb. Boczonádi állókaptára hasonlított az
országos kaptárra, de térfogata és keretei jóval nagyobbak voltak. A kicsiny kaptárakhoz,
keretekhez szokott méhészek idegenkedtek tőle. Boczonádi 1913-ban jelent meg először új
kaptárjával. Egy családhoz 24 db 42 x 36 cm-es keret tartozott. A hatalmas kaptár megfelelt a
magyar viszonyoknak. Egy erős család az akácvirágzás alatt képes volt megtölteni. A
pergetési átlag hirtelen 30-35 kg-ra ugrott fel. Minden eddiginél kifizetődőbb volt. Könnyű
volt vele vándorolni. Az első világháború után a méhészek szinte csak Boczonádi-kaptárral
vándoroltak.

Az oktatásnak újabb lendületet adott az 1870-től kialakuló vándortanítói intézmény. Ebben a

rendszerben elsősorban kertészetet és szarvasmarha-tenyésztést tanítottak, de 1881-től
méhészetet is. Budapesten. 1898-ban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter határozatot
hozott az Állami Méhészeti Gazdaság felállítására. 1964-ben Zalaapátiban méhész
szakmunkásképzés indul. Magyarországon viszonylag későn indult meg a méhészek
egyesületbe való tömörülése. Először Grand Miklós tevékenységének egyik eredményeként a
Délmagyarországi Méhészegyesület született meg. 1879-ben budapesti székhellyel
megalakult az Országos Méhészegyesület. Ujabb egyesület igényének konkrét
megfogalmazására a Gödöllői Méhészmúzeum 1983. december 2-án megtartott avató
ünnepségén került sor.

A méhészkedésről általában

A méhészet a mezőgazdasági egyik sajátos ágazata, amely speciális ismereteket igényel.

A méhek társadalma semelyik másik állatfajéhoz nem hasonlítható. Anyaközpontú főként
nőivarú egyedek találhatók a családban. A herék szerepe csupán a frissen kelő anyák
termékenyítése. Mivel a heréket a dolgozók etetik, így a későbbiekben, a nyár végén,
augusztusban kiűzik őket a kaptáraikból a felesleges téli táplálékfogyás elkerülése érdekében.
Mind az anya, mind a dolgozók nőivarúak. A dolgozók és az anya „funkciója” közötti
különbség már a peterakás után azonnal elkülönül. A család dönti el, hogy a
megtermékenyített petéből dolgozót vagy anyát kell-e nevelnie. A táplálék összetételével
szabályozzák ezt a folyamatot. Az anya és a dolgozó között a különbség a női ivarszervek

4
fejlettségi állapotában van, a petefékekben található petecsövek számában, és annak
aktivitásában, illetve a magtarisznya meglétében nyilvánul meg. Az anya a magtarisznyában
tárolja azt a spermamennyiséget, amelyet egyetlen termékenyítési folyamat során szerzett, és
egész életében „használni” fog. A dolgozóknak nincs magtarisznyája.
A méhek világában beszélhetünk szűznemzésről, mivel náluk a meg nem termékenyített
petéből is életképes egyed fejlődik, ezek a herék. A megtermékenyített petéből anya vagy
dolgozó, azaz nőivarú egyed fejlődik.

A méhészet haszna:
- közvetlen
o méz
o viasz
o virágpor
o méhpempő
o propolisz
o méhméreg
o méhanya
o méhcsaládok
- közvetett
o megporzás
o környezetvédelem
o aktív pihenés

MÉHBIOLÓGIA

A rovarok testalakulása:
- 21 testszelvényből állnak
- 3 testtájra tagolódnak: fej, tor, potroh

FEJ RÉSZEI:
- egy pár csáp
- szájszerv
o rágó
o szúró – szívó
o szívó
- pont- és összetett szemek

TOR RÉSZEI:
5
 - 3 pár láb, amely lehet: futó, ugró, járó, ragadozó, úszó, ásó
- szárnyak: a tor háti oldalán helyezkednek el
o hártyás
o kitines
- ROVAROK LEHETNEK:
o szárnyatlanok
o kétszárnyúak
o két pár szárnyúak

rovarok testtájai, részei

Szaporodásukra két féle folyamat jellemző:

- EPIMORFÓZIS: fokozatos átalakulás
- KOLOMETAMORFÓZIS: teljes átalakulás pl. bogarak, lepkék, hártyás szárnyúak,
kétszárnyúak.
A mi szempontunkból a méhekre ez a folyamat jellemző.

6
 teljes átalakulás folyamata

TELJES ÁTALAKULÁS:
PETE LÁRVA BÁB KIFEJLETT BOGÁR = IMÁGÓ

a hártyás szárnyúak belső felépítése

A méh külső felépítése

- FEJ:
o három pontszem
o összetett szemek: 3 500, 4500, 9000 szemlencséből áll

7
 o csápok: 12 ízből állnak (szaglókúpok, hártyás érzékszerv, tapintó szőrök =
kommunikációs szerv, palackalakú érzékszerv = szagló szerv, Johnston féle
szerv = halló szerv)
o szájszerv: rágó, felső ajak, áll, állkapocs, ajaktapogató, fióknyelv,
állkapocsnyél, nyelv
- TOR:
o lábak: elülső láb = tisztítóláb, középső láb = gyűjtőláb, rajta a kosárka, oda
gyűjti a virágport, hátsóláb = tisztítóláb. Végeiken tapadókorongok találhatók.
o szárnyak: elülső és hátulsó, rajtuk horgok találhatók, melyek repülés közben
összekapcsolódnak, növelve ezzel a felhajtóerőt. Horgok száma 12 pár.
- POTROH: szelvényekből áll, itt találhatóak a hasi részen a viaszmirigyek, a hasi
idegdúc, a fullánk és a méregmirigy.

A méh belső felépítése

A nektár útja, az emésztés:

A szipókával felszívja a nektárt, majd a mézhólyagba jut. A mézhólyagot a szelep határolja
(X alakú), csak annyi nektárt enged át a vékonybélbe, amennyi a mozgáshoz kell. Itt zajlik az
invertálás folyamata (az invertáz enzim hatására az összetett cukrokból egyszerű cukrokká
alakulnak). A középbél a gyomorral kezdődik, majd a vékonybéllel folytatódik, ahol
emésztést segítő baktériumok vannak. Innen tovább halad az emésztett nektár az
ürülékhólyagba, aminek a téli méhek esetében van jelentősége, mivel az egész télen át
megemésztett táplálék salakanyagát itt kell tárolnia a tisztuló kirepülésig.

A méh idegrendszere:
1. agy: felső garat idegdúc. A méheknek nincs igazi agyuk, csupán idegdúcok alkotják.
2. alsó garat idegdúc,
3. alsó idegdúclánc: védekező mechanizmus, ezzel stimulálja a fullánkot.

A méhek keringési rendszere:

Nyitott keringési rendszerrel élnek. Valamennyis szervet körül veszi a vér, amit
HEMOLIMFÁNAK nevezünk. Folyamatos áramlás szükséges a szervek megfelelő
működéséhez.

Részei:

8
 - csőszív: a potrohban található, ún.: szívtekervény
- ütőerek: ezeken keresztül jut el a vér az agyhoz.
HEMOLIMFA részei:
- plazma: folyadék fázis
- alakos elemek:
o fehérvérsejtek
o különleges sejtek: önociták
o kis gömbölyű sejtek: feladatuk a vérbe kerül idegen anyagok pl.: baktériumok
elpusztítása.
o zsírtestek: raktározó szövet, a potrohban találhatók, itt bomlanak le a
méreganyagok.
A hemolimfa nem alvad meg, tehát a sérülések helyén elvéreznek. Ezért pusztul el minden
méh, amely szúr. Ilyenkor a fullánk a méregmiriggyel együtt kiszakad, seb keletkezik, és ezen
keresztül elvérzik a méh.

A méh mirigyrendszere:
A méh mirigyrendszere nagyon fontos szerepet játszik az életükben. Meghatározó élettani
folyamatokat irányítanak, pl.: viaszépítés, táplálkozás stb.
Mirigyek:
- garatmirigy:
o váladéka a méhpempő (álcák, anya tápláléka)
o munkásméhekben van
o heréknek nincs
o páros szerv
o a méh 7 napos korában kezd működni
o invertáz és diasztár enzimeket tartalmaz
o 15 – 25 napig termel
o működéséhez sok virágpor fogyasztása kell
- rágótövi mirigy:
o páros szerv
o fejben található
o váladéka a rágók közé ürül
o anyában a legfejlettebb, a heréknél nem működik
o szerepe a viasz oldása, a propolisz kialakítása, a virágpor nedvesítése
o az anya mirigye a feromont termeli, amely gátolja a munkás méhek
petefészkének működését (nem termelnek érett petéket)
o a táplálék emésztésében nincs szerepe
- agymögötti mirigy:
o páros szerv
o szőlőfürthöz hasonlít
o a munkásnak a legfejlettebb
o a tisztított lépsejtek belső falát kenik a váladékkal

9
 - alsó ajakmirigy:
o páratlan szerv
o mindhárom egyednél van
o álcakorban szövőmirigy
o a méh egész életében működik
o feladata a cukor vagy mézkristályok feloldása
o váladéka a szipókára ömlik
- méregmirigy:
o a potroh végében található,
o váladéka a méhméreg, amely a sclerosis multiplex betegség gyógyszere
o ingerlés hatására a váladéka fullánkra ömlik
o a fullánk előtt a mirigy csövecskéi méreghólyaggá tágulnak
o a méhméreg összetétele:
 31% hisztamin
 50% mellitin enzim
 3% apamin nevű polipeptid
 14% foszfolipáz
 2% hialuronidáz enzim
- nasanov vagy illatmirigy:
o a potroh háti részén található
o illatanyagot bocsát ki
- viaszmirigy:
o a potroh hasi részén található
o páros szerv
o viaszlemezkéket bocsát ki magából, melyet a garattövi mirigy váladékával
hígít, kever össze, és ken a sejtek falára.

A méh légzése:
A légzés folyamata:
1. belégzés: a potroh megnyúlik, így vákuum keletkezik, majd beáramlik a levegő
2. kilégzés: csak a tori légzőnyílásokon áramlik ki.
A légcsőnyílásokat a légcsövekkel egy-egy léghólyagocska köti össze, melynek a belseje
finoman szőrözött. Ezért tilos a porozószerekkel kezelni a méheket.
Részei: fejtől a potrohig
- légzsák
- légcsőtörzs
- légzőnyílások
- légzsákok
- potrohon kilégzőnyílásokon kiáramlik a levegő

10
 A méhek kasztjai, kifejlődésük, szerepük a családban

1. táblázat: Kasztok fejlődési szakaszai napokban kifejezve:

Fejlettségi állapot anya dolgozó here

pete 3 3 3
lárva – fedetlen 5 6 6
lárva – fedett 8 12 15
összesen: 16 21 24

2. táblázat: a kasztok családon belőli feladatai, számuk, élettartamuk:

kasztok anya dolgozó here

feladat petézés gyűjtés, megtermékenyítés
utódgondozás
db/család 1 20 000 – 80 000 0 – 5 000
élettartam 3 – 4 év 6 hét, 1 – 1,5 hónap
télen 6 hónap

3. táblázat: Munkás méhek kor szerinti megoszlása:

ÉLETKOR TEVÉKENYSÉGEK
1.-2. NAP eszik, tisztogatja magát
3.-5 NAP négy naposnál idősebb álcákat etet (méz + virágporral)
6.-10. NAP garatmirigy működni kezd, fiatal álcákat etet, tájolni repül
11.-16. NAP viaszt termel, heréket mézzel etet
17.-20. NAP méhkenyeret készít, mézet érlel, takarít
21.-22. NAP őrködik, melegít, hőt termel
23.-26. NAP nektárt, virágport gyűjt, érlel
27.-36. NAP nektárt hord, propoliszt, virágport csak akkor, ha rá kerül
37.-44. NAP viaszt termel, propoliszt, őrködik, hőt termel
(forrás: Örösi Pál Zoltán: Méhek között)

11
 munkás méh, nagyított felvétel

A tavaszi, nyári méhek élettartama rövid, kb. 6 hét. Ez idő alatt rendkívül nagy munkát
végeznek, szervezetük gyorsan elhasználódik és elpusztulnak. Ezzel szemben az áttelelő
méhek élettartama több hónap, szervezetük nincs kitéve olyan intenzív igénybevételnek, mint
nyáron.
A téli méhek kialakulása nagyjából a hereűzéssel egyidőben, vagyis augusztusban kezdődik
és kb. novemberben kelnek ki az utolsó fiasítás egyedei. Az áttelelő méheknek bőségesen kell
virágport fogyasztaniuk, hogy testükben egész télre és a télvégi fiasítás etetésére elegendő
tápanyagtartalékkal rendelkezzenek. A fiatal méhek alkalmasabbak a telelésre, hiszen ők
fiasítást ősszel már nem gondoznak, így szervezetük sokkal több tartalék anyaggal
rendelkezik, később pusztulnak el, a családnak tehát van elegendő ideje arra, hogy új
méhekkel pótolja őket. Ezáltal biztosítani tudják a nemzedékváltás normál ütemét, nem
következik be drasztikus törés a család életében, egyenletesebb lesz a tavaszi fejlődésük.

MÉHLAKÁSOK FAJTÁI

Ősi méhlakások

A méhészkedés több évezredes múltra tekint vissza. Barlangrajzok igazolják, hogy jóval az
írásbeliség megteremtődése előtt foglalkozott már az ember a méhekkel. Igaz, abban az
időben még csupán arra törekedett, hogy a méheknek pusztán haszonélvezője legyen. Elvette
tőlük, amit a méhek maguknak gyűjtöttek, s további sorsukkal nem törődött. Hosszú időnek
kellett eltelnie, mire megértette, többre megy ha a méheket nem hagyja sorsukra, hanem
gazdájukká válik. A gazdává vált ember megértette, hogy / a méheknek élelemre és
lakóhelyre van szükségük, s ha erről a gazda gondoskodik, a méhek a gondoskodást
meghálálják.

A mézelő méh hat faja közül kettő, az európai méh (Apis mellifera) és az indiai méh (Apis
cerana), üreglakó. Fészkét sziklák és fák üregeibe, valamint egyéb természetes üregekbe
rakja. Építményét itt építi fel, ivadékait ebben neveli, készleteit ebben tartja. A pusztán
haszonélvezőből gazdává vált ember a méhek háziasításakor a méhek természetes igényét
követte, s a lakásuknak szánt üregeket a természetben meg-találhatóhoz hasonlóra készítette,
illetve egyes esetekben a természetben találhatókat használta méhlakásul. Azokat a

12
méhlakásokat, amelyekben a méhek úgy éltek, a méhész úgy tartotta őket, mint amiképpen a
természetben is találhatók, ősi méhlakásoknak nevezzük. Az alábbiakban megismerkedünk
fontosabb típusaikkal.

Tönk

A korhadás a fák belsejében üregeket hozott létre. A helyet kereső méhrajok kiváló otthont
találtak bennük. Védelmet nyújtottak a szél, a csapadék, s ha nyílásuk elég kicsi volt, a
betolakodók ellen is. Amikor a méhész valóban gazdává vált, az ilyen tönköket kivágta, s
talpra helyezte, eső elleni védelméről gondoskodott, s a méhek termékéből részt kapott. A
munkát megkönnyítendő, ezeket a tönköket később egy közös helyre összegyűjtötte, s méhest
alakított ki. Az idő múlásával, a szerszámok tökéletesebbé válásával már arra is lehetőség
nyílott, hogy nem csak korhadt belsejű fákból hanem egészséges fatörzsekből is az eredetihez
sokban hasonló, de a méhész céljainak jobban megfelelő, ajtóval nyíló, esetleg nagyobb belső
térfogattal rendelkező tönköt véssen, faragjon ki, s ezek a kifaragott tönkök lettek a
tönkkaptárak.
A fában nagyon gazdag országokban, Pl, Oroszországban és Lengyelországban sokáig
megmaradt a tönkkaptár méhlakásként úgy, hogy ezen országok méhészeti múzeumaiban ma
is lehet még betelepített példányokat látni. A tönkkaptárak módot nyújtottak a méhész
művészi képességeinek kiélésére is, így aztán a legváltozatosabb figurális darabokat láthatjuk
a gyűjteményekben.
A tönköket legősibb formájukban kezelni nem nagyon lehetett, már csak a súlyuk miatt sem
és azért sem, mert felülről nyíltak. A beléjük szabadon épített mézzel telt lépeket kivágták, s a
mézet kicsorgatták, vagy kipréselték. A figurális tönkök már ésszerűbben készültek. A
kivésett üreg a figura (pl. medve) hátának irányában ajtóval nyitható és zárható is volt. Ezen
az eléggé nagy nyíláson keresztül már a méhek kezelésére is mód nyílt. A méz elszedése
ugyanolyan módszerrel történt, mint a nagyon primitív tönköknél.

Köpü

A nagyon súlyos tönkök helyett, illetve azok mellett, készítettek deszkából is méhlakásokat. A
deszkából készült keret nélküli méhlakást köpünek nevezzük. Legtöbbször álló- vagy fekvő
helyzetű láda volt, amelybe a lépek leszakadása ellen léceket erősítettek be. Alakjukat
tekintve részben a mai rakodó illetve fekvő kaptárakhoz voltak hasonlóak. Egyik-másik
fajtájukat, mint pl. a Gedde-féle köpüt csupán eltérő alakja és a keretek hiánya különböztette
meg a mai rakodó kaptáraktól. A köpük egyes fajtáiban a méhek már lényegesen jobban
hozzáférhetők voltak, mint a tönkökben, azonban a keretek hiánya itt is súlyos nehézséget
jelentett. A lépek mozdíthatatlansága miatt azokat nem lehetett elvenni Mindezen nehézségek
ellenére a köpü előrelépést jelentett már a tönkkel szemben, mert a szétszedhető típusú
köpüket a méhlegelő és a méhek igényeihez lehetett méretben igazítani, erősen hasonlóan
ahhoz, ahogyan ma a rakodókaptárakat lehet.

Bődön

Vannak, akik döbönnek hívják. A név dongákból abroncsokkal összefogott edény jelent.
Keretek nem voltak benne. Amennyire ma meg lehet ítélni, valószínű a hordó illetve a kád
szolgált mintául a készítőknek. Tartósság, szilárdság szempontjából minden bizonnyal
versenyre kelhetett bármelyik méhlakással. Szerkezete nem volt szétszedhető, a méhek
szabadon építkeztek benne, a lépeket ki kellett vagdosni s minden bizonnyal elég súlyos volt.
Még az ősi méhlakások között sem tartozott az elterjedtebbek közé. Nem járhatunk messze a

13
igazságtól, hogy ha azt állítjuk, hogy bortermő vidékek méhlakása lehetett, mert jobbára
ezeken a vidékeken lehettek olyan alkalmas mesterek (kádárok), akik a méhészek számára
elkészítették őket.

Kas

Darabszám, elterjedtség, formagazdagság tekintetében ez az ősi méhlakás volt a

legváltozatosabb. A felsoroláshoz valószínűleg még az anyagot is hozzátehetnénk, mert
országonként, vidékenként, sőt talán még méhészenként is más és más anyagot használtak fel
készítéséhez. Az elsőnek említett három méhlakás ma már a múzeumok lakója csupán.
Betelepítve alig egy-egy gyűjteményben lehet megtalálni. A kas ellenben, igaz mindössze
néhány ország néhány vidékén, még ma is üzemelő méhlakás.
Elterjedtségének, közkedveltségének okait kutatva, három dolog juthat eszünkbe.

 Az egyik, hogy az anyaga igen könnyen hozzáférhető volt mindenki számára.

Zsúpszalmából, gyékényből, sásból, sárral tapasztott vesszőfonatból készítették őket.
Ezek az anyagok nagyon olcsók, többnyire helyben vannak, pénzbe nem kerülnek.
Leginkább szorgalomra volt szükség a gyűjtésükhöz.
 A másik, hogy a készítése rendkívül egyszerű volt. Nem kellett hozzá különös
ügyesség, nagy tapasztalat, sok és drága szerszám. Készítéséhez inkább akarat és
szándék kellett. Ha valaki nem volt olyan ügyes, legfeljebb nem készített olyan
szépeket, mint egy ügyesebb, de használni ezeket éppúgy lehetett, mint amazokat.
 A harmadik, hogy a méhek természetének megfelelt. A méhek éppúgy tudnak benne
építeni, mint a természetes üregekben, a nyári nagy melegtől némi védelmet biztosít,
szellőzik, száraz. Ez utóbbi egyébként csak akkor igaz, ha a kasokat valami védett
helyen, fészerben, színben, méhesházban helyezik el. Ez is volt a szokás.

A kas könnyű volt, a családok kezelését annyiban tette lehetővé, hogy fel lehetett a csúcsára
állítani, s a lépeket benne szét lehetett kissé hajtogatni. A kasban lévő lépek egyébként
önmagukban nem lettek volna elég szilárdak különösen, ha megteltek mézzel, ezért a kasokon
merevítő pálcákat, vesszőket szúrtak keresztül. A méhek a pálcákat is beleépítették az
építménybe, így azok valamivel szilárdabbak lettek. Az építmények persze ezzel együtt is
szabadon építettek maradtak, s a mézet csak a kivagdosásuk árán lehetett elvenni. A kas
térfogata a méhek terjeszkedési képességéhez-, a gyűjthető élelem mennyiségéhez képest
kicsi volt, ezért a méhek a kasból kirajzottak. A kasos méhészkedés jellegzetesen rajoztató
méhészkedés volt.

Az idők folyamán a méhészek rájöttek, hogy a kas térfogatát képesek növelni, s ezzel
lehetővé vált a nagyobb hozamok elérése. Kezdetlegesebb formában a kasok alá gödröket
ástak, s a méhek építményeiket az új tér irányában megnöveszthették. Haladottabb formában a
kasok alá a kassal azonos átmérőjű gyűrűt, esetleg gyűrűket helyeztek, így adva a méheknek
újabb teret az építéshez és a hordáshoz.

A gyűrűs kasok egyik formáját a köpük mintájára, a mai rakodókaptárak (lásd később)
kezelési módjához hasonló szisztéma szerint is használták.

Egyes típusokat csak állítva, más típusokat fekvő helyzetű kasként üzemeltették. Mivel a kas
anyaga általában nedvszívó volt, a kasok alá valamilyen alátétet, pl. deszkát helyeztek, illetve
a kast nedvességtől védett helyen állították fel. A kasos méhészet egyik nagy hátulütője és

14
mai szemmel nézve csúnya vonása volt, hogy a méhcsaládok egy részét minden tél előtt
megölték, s a mézet a méhek élete árán szedték el. Nagy előrehaladást jelentett, amikor
rájöttek, hogy a halálra szánt kasok népességét azok más kasokhoz való egyesítésével meg
lehet menteni.

Kaptárak fajtái:

Kaptár. Valamikor minden méhlakás t kaptárnak neveztek. Ma csak a mozgatható,

kiszedhető építményűt nevezzük kaptárnak. Ebben minden lép külön-külön, lécekből készült
keretbe épül, azzal együtt kivehető, tetszés szerint cserélhető, vagy más Kaptárba helyezhető
át; a méz kipörgetése után újra használható. A méz elszedésekor a méheket nem kell sem
eltávolítani, sem elpusztítani, hanem a Kaptár- ban maradó keretekre söprik le. A keretek
helyzete ős Álló kaptár

kezelésmódja szerint a kaptár lehet:

1. álló,

2. rakodó

3. fekvő.

Az álló kaptár hasáb alakú, egybeépült láda, amelynek egyik oldala levehető.
A keretek egymás fölött két vagy több sorban, vájatokban vagy az oldalra szegezett léceken
függenek. Ilyenek (zárójelben a keret külső mérete a fülek nélkül): Az Országos Egyesületi 3
és 4 keretsoros (21 x 18,5 cm), amelyet helytelenül Dzierzon-nak is neveznek.
Egy-egy sorában 10, összesen tehát 30 v. 40 keret fér bele. Ebből 20 a fészek, a többi a
mézkamra.

Fészkének összes lapfelülete 78,8 dm2. - A Neiszer-féle két családra való ikerkaptár (24 X X
27,2 cm), belvilága ugyanaz, mint a 3 soros Országos Egyesületié, de két keretsorra van
osztva; 10 keretes fészkének teljes lépfelülete mindössze 59,2 dm2. - A kis Boczonádi 30
keretes állú Kaptár alakjában és beosztásában pontos mása az Országosnak, de kétszer akkora
(32 X 28,6 cm); 20 keretes fészke 164 dm2 lépfelületű.

A felsorolt kaptárakban kezeléskor a lépek lapjukkal néznek az ajtó felé.

A kereteket egyenként kell kiszedni, és külön állványra, az ún. keretbakra rakni, hogy a
belsőkhöz is hozzáférhessünk. Ez a kezelést nehézkessé teszi és lassítja. A kezelés
megkönnyítése céljából készült a lapozó Kaptár, amelyben a keretek éllel néznek az ajtóra,
tehát bármely keret kivehető a többinek a kiszedése nélkül, ős a vonatos Kaptár, amelynek
minden keretsora kihúzható fiókban van, ez pedig felülről kezelhető.

Kaptárak - Az álló Kaptár legfőbb előnye az, hogy kis helyet foglal el, két v. több sorban
egymásra is rakható, zárt méhesbe beépíthető. - A rakodó Kaptár lényegében szintén álló,
mert egymás fölött több keretsora van, de mindegyik külön, levehető fiókban elhelyezve. A
legalsó fiók a fészek, erre jön egy v. több mézkamra. A fiókokban a keretek fölülről
kezelhetők. Ilyenek: A Balogh Bálint-féle (36,6 x 36,6 cm) 11 keretes, 134,75 dm2
lépfelületű fészekkel és félmagasságú, hizlalt keretes mézkamrákkal. A Mogor (42,8 X 25

15
cm) 10 keretes fészke 92,2 dm2 lépfelületű, a Hunoré (42 X 27 cm) 100 dm2, a közép
Boczonádié (42 x 29 cm) 109 dm2. - A világon csaknem mindenütt a rakodó Kaptár az
uralkodó.

A legelterjedtebb az amerikai Langstroth-féle kaptár(44,8 x 23,2 cm), 10 kereten 86,8 dm2,

20 kereten pedig 173,6 dm2 fészek lépfelülettel.Európa legelterjedtebb kaptárja a Dadant-
Blatt- féle (43,5 x 30 cm) 12 keretes fészek 136 dm2 lépfelületű.
A német Zander féle kaptár (42 X 22 cm) 9 keretes fészekben 72 dm2 lépfelülettel. A rakodó
Kaptár zárt méhesbe nem való, egymásra több sorosan nem rakható. Szabadban kell
elhelyezni úgy, hogy minden oldalról megközelíthető legyen. Előnye, hogy nagyságával
mindenkor alkalmazkodni lehet a hordáshoz és az időjáráshoz. Új meg új mózkamrafiókkal
bővíthető mindaddig, amíg a hordás tart.

Az idény végén egyszerre pörgethető ki a tökéletesen beérett méz. Kezeléskor egyes keretek
helyett egész keretsorokat lehet fiókostól mozgatni, elvenni v. cserélgetni. Hátránya, hogy
vándorlásra kevésbé alkalmas, mert egyes darabjainak a szilárd összekapcsolása körülményes.
Továbbá az, hogy a fészek csak a mézkamra v. mézkamrák leemelése után közelíthető meg. -
A fekvő K. egy keretnyi mélységű, egy keretsort befogadó, fölülről nyíló láda. Ilyenek: a
nagy Boczonádi kaptár (42 X 36 cm) 24 keretes fekvő Kaptár Mozgatható választófalakkal
rekeszekre v. fészekre és mézkamrákra osztható. A fészek 9 kereten 123,3 dm2, 12 kereten
164,4 dm2 lépfeleletű. Az Ignácz-féle Kaptár (50 X 32 cm) kétcsaládos rendszerre készült 32
kerettel. Ezenkívül még egy 3 keretes anyanevelő rekesz is van benne, tehát összesen 35 keret
fér bele. Az Ignácz-féle K.-ban két család telel és fejlődik tavasszal; a főhordást jelentő
akácvirágzás előtt azonban a kettőt egyesítik egy nagy mézelő családdá. A pörgetés után
visszaállítják a két családot. - A debreceni Kaptár (50 X 36 cm) szintén 24 keretes, egyaránt
használható egy- és kétcsaládos módszerrel. A fekvő Kaptár éppen úgy nem való zárt
méhesbe, mint a rakodó. Legfőbb előnye a kezelés egyszerűsége és gyorsasága, továbbá a
vándorlásra való alka inassága.A kijárónyílás (helytelenül: röpnyílás) elhelyezése szerint lehet
a Kaptár alsó- v. felsőkijárós. A keretek helyzete szerint hideg építményű, amikor is a lépek
merőlegesen állanak a kijárónyílásra, s a léputcák közvetlenül oda nyílnak, és meleg
építményű, amelyben a lépek lapjukkal fordulnak a kijárónak, a léputcák pedig a kaptár
oldalfalai felé nyílnak.
Régebben a kaptárakat kettős fallal, bélelve v. zsaluzva készítették.
Vannak ún. köpenyes kaptárak, amelyeknek kettős fala között tenyérnyi v. még nagyobb,
esetleg keretek elhelyezésére is alkalmas hézag van. Mindez felesleges anyagpazarlás. A kora
tavasszal néhány héten át szükséges melegentartást szalmapárnás takarással olcsóbban és
egyszerűbben lehet megoldani. A Kaptár-ak anyaga rendszerint deszka, de préselt szalmából,
gyékényből, vékonyszálú nádból is tartós és megfelelő kaptárak készíthetők. Ezeknek
egyetlen hátránya az, hogy fertőző Betegség felléptekor forrasztólámpával nem
fertőtleníthetők.A vándorkaptár nem külön Kaptár-típus. Okkal-móddal minden Kaptár
alkalmassá tehető a szállításra, megfelelő szellőzéssel és menekülőhely kiképzésével.
Az álló kaptáron a szellőzés rostaszövetes ajtóval, a menekülőhely megfelelő számú keret
kiszedésével oldható meg. A rakodó kaptárban a szellőzőst a rosta, szövetes keretfedő, esetleg
fenékszellőző is, a menekülőhelyet pedig egy külön alacsony fiók vagy egy kiürített
mézkamra alkothatja.
A fekvő Kaptár-ban beépített menekülőhely, rostaszövetes keretfedők és esetleg szellőztető
keret szolgál a vándorlás céljára. Mindenkor gondoskodni kell a keretek tökéletes rögzítéséről
is.

16
A méhészkedéshez szükségünk van még méhészeti eszközökre:

anyajelölő üvegpipa fedelező állvány

fedelező henger kép: füstölő

kaptárak kaptárvas

17
méhleseprő kefe kerethordó bak

pergető mézszűrő

A fenti képeken látható eszközökön kívül még számtalan szerszám, eszköz van még,
amely segíti a méhész munkáját, amelyek a lehetőségek tárházát nyitják meg számunkra.
A méhészkedés technikáját mindig a méhész határozza meg a saját igényei,
lehetőségei szerint. Figyelembe kell venni a méhész korát, a területi adottságokat.
Biztosabb és nagyobb bevételre vándorméhészkedés során számíthatunk, de ezt is
befolyásolja a méhészkedés célja, hogy mézből, vagy méhanyából, vagy pedig méhcsaládok
értékesítéséből származó bevételre törekszünk.

MÉHLEGELŐ

A méhlegelő fogalma tágabb és szűkebb értelemben:

Méhészetünk eredményessége függ a méhlegelőtől

18
Méhlegelő azok a növényfajoknak az egyedeiből áll mely tavasztól őszig virágzik méheknek
nektárt, propoliszt, édesharmatot és virágport nyújtanak. Méhlegelő akkor értékes ha
változatos és hosszan virágzik, tömegvirágzást nyújtó fajok kedvező esetében jelentős nektárt
biztosítanak (akác napraforgó). Tömegvirágzás idején levő hordást főhordásnak vagy
dandárnak nevezzük (sok munka rövid élettartam). Az a jó méhlegelő melyen a vegetációs idő
alatt több növényfaj tud tömegvirágzást adni nagyobb hordásra csak egy alkalommal nyílik
lehetőség pl.: gyümölcsfák repce mustár akác somkóró lucerna napraforgó több hordású
területek

A méhlegelő növényei:
nektárt termelő növények levelükön virágjukon valamelyik részén 3-75% cukortartalmú
nedvet (nektárt) választanak ki.
Zárvatermő egy vagy kétszikű növények tartoznak ki tágabb értelemben az édesharmatot
termelő fenyő tölgy cirok is idetartozik
Virágportermelő növények pollennövények mák kukorica tölgy ezek értéke a virágporszemek
emészthető tartalék anyagainak emészthetőségétől függ
Propoliszt termelő növények nyár fűz szil fenyő gesztenye
Nem tekinthető méhlegelőnek azok a növények melyek virágaiból nem tudják a nektárt
felvenni ápolka vagy kellemetlen illatúak bodza apró szerkezetűek
Magyarországon közel 850 növényfaj van melyet eredményesen felkeresik a méhek

A méhlegelő jelentősége

telepített erdők mezőgazdasági kultúrák méhészeti szempontból jelentősebbek mint a

természetes növények vadon termő növényei
természetes méhlegelő nélkülözi az emberi beavatkozást gondozást ezek az árterek vasuti
töltések meddő hányok csatornák
mesterséges méhlegelő azok a területek melyen emberi művelés alatt tenyésznek ezek a
gyümölcsösök mezőgazdasági kultúrák

a jó méhlegelő növényt jellemzi:

 területegységenkénti magas virágszám
 bő virágportermelés
 nagy mennyiségű 1-500mg nektár magas cukorérték
 nagy 1mm-1cm nektármirigy
 kellemes illatú virág
 méhek számára kedvező virágszerkezet

A magyar méhlegelő legfontosabb növényei (füzek, gyümölcsfák, repce, akác, hárs,

selyemfű, napraforgó, facélia, solidágó) jellemzése botanikai és méhészeti szempontból

NÉHÁNY JELENTŐSEBB MÉHLEGELŐ:

A káposztarepce a fűz utána az első komoly tavaszi méhlegelő, amelyre vándorolni is

érdemes. Virágzása alatt a méhek rendkívül agresszívak, így a kezelések gyakoriságát a lehető

19
legkisebbre kell csökkenteni. A tavaszi méhlegelő igen fontos növénye mert a méhcsalád
tavaszi fejlődésének segítésén túl az első olyan növény amelyik áruvirágpor és méztermelésre
egyaránt lehetőséget nyújt Virágpora fehérjében gazdag, egyöntetű és nagy mennyiségű ezért
kiváló áruvirágpor termelő növény. Már pergethető mennyiségű mézet is ad, de gyorsan
kristályosodik. Virágzása összeér az akáccal, emiatt az igazán jó akácméz elsőszámú
szennyezője, gyakori hogy az első akácpergetésbe még repce is kerül ezért csak vegyes
mézként lehet értékesíteni. Csak kötött talajon mézel jól, növényvédelme erős, méhekre is
veszélyes. Virágzás alatt igen gyakori, hogy a kijáró méhek nagy tömegben elpusztulnak a
hirtelen rosszra forduló időjárás miatt. A méhek jól építenek nem ritka hogy 3-6 műlépet is
kiépítenek, ezt célszerű kihasználni. Hektáronként 4-6 család helyezhető el.

A közönséges akác, nevezik fehérakácnak is, bár az akácnemzetségbe több fafaj és cserjefaj is
tartozik, amelyek szintén jó méhlegelők lennének, de tömegvirágzás nálunk csak a
legnagyobb területet elfoglaló Közönséges akác biztosit. Ez utóbbi a legfontosabb méhlegelő
növényünk, mivel mézének ára mindig a legnagyobb és nagy tömegű méz termelhető egy-egy
méhcsaláddal. A közönséges akácnak több szelektált fajtája létezik a különböző termelési
célnak leginkább megfelelő tulajdonságokra kiválogatás után. ezek a következők:
Kiemelkedő cukortartalmú fajták:

 Rózsaszín virágú AC akác: kései és hosszú virágzású cukorértéke 30-51%-kal

nagyobb, mint a közönséges akácé
 Császártöltési akác: 2-5 nappal hosszabban virágzik a közönséges akácnál
 Kunsági akác: 1-4 nappal hosszabb virágzású bőven és rendszeresen virágzik
cukortartalma nagyobb mint a közönséges akácé
 Zalai akác: 1-2 nappal később kezd virágozni és 2-3 nappal tovább tart a virágzása
bőven és rendszeren virágzik
 Egylevelű akác: jobb a cukortartalma
 Pusztavacsi 2 és4 akác: bő virágzású és tömeges méhlátogatású
 Váti 46 akác: 3-8 nappal később virágzik és 6-10 nappal hosszabb, bő virágzású
 Halvány rózsaszínű akác: kései és sokvirágú
 Debreceni akác: 5-9 nappal később virágzik és 10-12 nappal hosszabb ideig

MÉHMÉRGEZÉS

Méhveszélyesség:
A növények beporzását szolgáló rovarok megóvása miatt kell a szereket méhveszélyességi
kategóriába sorolni.
1. méhekre kifejezetten veszélyes: ha a közvetlen kontakt mérgező hatása (toxicitása) 90
– 100 %, a kontakt mérgező hatóanyag-maradék toxicitása 12 óránál hosszabb ideig
tart.

20
 2. Méhekre mérsékelten veszélyes, ha a közvetlen kontakt toxicitása 60 – 100 %, a
kontakt hatóanyag-maradék toxicitása 8 óránál rövidebb ideig tart.
3. Méhekre nem veszélyes: ha közvetlen kontakt toxicitása és a kontakt hatóanyag-
maradék toxicitása elenyésző, vagy egyáltalán nincs. A hatóanyag a méhekre mérgező
lehet, de a szer rendeltetésszerű felhasználása esetén a méheket nem veszélyezteti (pl.:
granulátum). (21. oldal)

MÉHKÍMÉLŐ TECHNOLÓGIA:
Azt jelenti, hogy a kezeléseket a csillagászati naplemente előtt egy órával, szürkület idején
szabad megkezdeni, és a kezeléseket 23 óráig be kell fejezni. Ha éjszaka erős lehűlés
várható, akkor halasszuk el a védekezést. A permetezés megkezdése előtt a méhészeket időben
írásban értesíteni kell

Méhmérgezések lehetséges okai:

- Intenzív növénytermesztés – kémiai anyagok használata => virágos növények
szennyeződése => méhek mérgeződnek
- Kultúrnövények, gyomnövények, gyümölcsös
- Közvetlen – méheink a permetezett növényeket járják => érintkeznek a szennyezett
virágporral, nektárral
- Közvetett – átrepülnek a permetezett kultúra fölött (gázhatású készítmények, szúnyogírtás)

A MÉHMÉRGEZÉS TÜNETEI:
Szaggatott mozgás, bénulás, kifordul a szárnyuk
Sok hulla a kaptár előtt
Csápjukat nem mozgatják, nyelvüket előre kinyújtják
Nem táplálkoznak
Az álcák szomjazva kifordulnak a sejtből
Szipókájukat kiöltik
Az anya leáll a petézéssel
Folyamatosan hordják a hullákat ki a kaptárból
Nem építenek
Nem takarják a fedett fiasítást, ami megfázik, elpusztulnak az álcák és a peték is

A méheknek a növényvédelmi munka következtében vélelmezett elhullását, az észleléstől, de

legkésőbb a vegyszeres kezelés végétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni az elhullás
helye szerint illetékes jegyzőnél, aki automatikusan értesíti a megyei állategészségügyi és
növényvédelmi hatóságot.

21
Ezt követően a hatóságok (növényvédelmi felügyelő és az állatorvos vagy méhegészségügyi
felelős), a vélelmezett károkozó és a károsult jelenlétében hatósági mintát vesz. Mintát kell
venni a méhekből, a kaptárban található méhészeti termékekből és a környező virágzó
növényállományból is.
Az elhullott állatokból vett mintát az NéBIH Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatósága
(1143 Budapest Tábornok u. 2.), a növényi részekből vett mintát az NéBIH Növény- és
Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó analitikai laboratórium vizsgálja.
A toxikológiai vizsgálat negatív eredménye esetén az ügy lezárásra kerül, pozitív eredmény
esetén hatósági eljárás indul a károkozó kilétének kiderítésére és szankcionálására
(növényvédelmi bírság).

MÉHÉSZET LÉTREHOZÁSA, MÉHTARTÁS SZABÁLYAI

• Kialakítandó méhészet jellege:

Hobby méhészet
Mellék állású méhészet
Főállású méhészet
• Környezet tanulmány:
Tanfolyam elvégzése, alapismeretek elsajátítása,
Méhlegelő felmérése,
Telephely kialakítás lehetősége, (szomszéd, iskola)
A vásárlás adásvételi szerződéssel és hatósági állatorvosi vizsgálat után történjen

15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet

• (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet

létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a
(2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.
• (2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter,
használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti
vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak
elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes
lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
• (3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a
méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka
stb.) kerítés vagy élő sövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell
biztosítani. A kerítést a helyi szakigazgatási szervek más esetben is
elrendelhetik,

• (1) Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-

ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók.
• (2) Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten
belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad.
• (3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell
elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az
úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen
„Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

22
 • (4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább
200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek
megegyezéssel eltérhetnek.

Általános előírások
• 2. § A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett
méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell
bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban
a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a
nyilvántartást folyamatosan vezeti. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a
méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész
köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő
méhcsaládok számát egy legalább 40x30 cm nagyságú táblán jól látható módon
feltüntetni.
• 3. § (1) A méhész köteles a méhek tavaszi tisztuló kirepülése és a betelelés közötti
időszakban a méhcsaládjait legalább három hetenként méhegészségügyi szempontból
ellenőrizni, s ennek során mind a kifejlett méheken, mind a fiasítás teljes terjedelmén,
valamint a kaptárhulladékon fertőző betegség tüneteit, illetve élősködők jelenlétét
keresni. A vizsgálatnak ki kell terjednie a Varroa-atka jelenlétére, illetve az atkák
számának változására.
• (2) Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségre utaló jelek, illetve bizonytalan
jellegű elváltozások észlelése esetén a méhész haladéktalanul köteles értesíteni erről a
méhegészségügyi felelőst vagy a hatósági állatorvost. Varroa-atkák felszaporodása
esetén köteles az e rendeletben foglaltak szerinti gyógykezelést végrehajtani.
• (3) A méhész köteles tűrni és mindenben elősegíteni a hatósági állatorvos vagy a
méhegészségügyi felelős által végzett vizsgálat, illetve egyéb intézkedés lefolytatását.
• 4. § (1) A méhészkedésre alkalmas, üres méhlakást (kaptárt, kast) úgy kell tárolni,
hogy abba a méhek se a kijáró nyíláson, se az esetleges réseken ne juthassanak be. A
méhészkedésre alkalmatlan, üres méhlakásokat meg kell semmisíteni. Használt
méhlakást, annak tartozékait, méhészeti felszerelést csak a fertőtlenítés után szabad
másnak átadni.
• (2) Méheket fertőzött méhészetből vagy ismeretlen helyről származó mézzel etetni
tilos.
• (3) Lépet szabadban, vagy méhcsalád és méhraj kaptárján kívül, méhek számára
hozzáférhető helyen tartani tilos. Használt lépet csak engedélyezett műlépkészítő
üzemben való ipari feldolgozásra lehet átadni, illetve eladni.

MÉHVÁSÁRLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS SZABÁLYAI

• Méhek átvizsgálása,
• Csak egészséges méheket vegyünk (tudás, segítség)

23
 • Zárlat alatti területről tilos,
• Tavasszal érdemes venni, (?)
• Szerződés kötés, adás-vétel
• Eladást az őstermelői igazolványba fel kell tüntetni, az eladónak,
• Vétel után 6 hétig szavatosság jár a méhekkel,
• Vásárlás után fertőtlenítsük a vásárolt eszközöket,
• Nyilatkozat a kaptár azonosító chippekről,
• Hatósági állatorvosi igazolás a méhekről,
• Szállító jármű rendelés, szállítás

MÉHEK BETEGSÉGEI:
- amerikai költésrothadás vagy nyúlós költésrothadás
- európai vagy tömlős költésrothadás
- varroatózis
- légcsőatkakór
- feketekór vagy méhbénulás
- nosema
- költés meszesedés
- költés kövesedés

MÉHEK KÁRTEVŐI:
- viaszmoly
- kis kaptárbogár
- kecskedarázs
- lódarázs
- egerek
- cickányok
- gyurgyalag
- cinegék
- fecskék

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

Egyéni vállalkozás
Egyéni vállalkozó fogalma: Egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek
minősülő természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeresen,
haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell
meglenniük, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységnek minősüljön.
Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerű, gazdasági tevékenységet
folytathat Magyarország területén.
A természetes személy fogalmán itt, magánszemélyt értünk.

24
Devizabelföldinek minősül
– a magyar állampolgár, ha állandó lakhelye Magyarországon van
– a külföldi állampolgár, ha magyarországi lakhatási engedélye van.

Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint a külföldi állampolgárok közül az Európai

Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás
alapítására. Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az
Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.

Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel.

Feltételek:
 vállalkozói igazolvány;

 engedélyhez kötött tevékenység esetén képesítési követelményeknek való megfelelés;

 APEH bejelentés.

Külföldinek minősülő személyek tehát nem végezhetnek egyéni vállalkozást. Számukra a társas
vállalkozási formák adnak lehetőséget, ezen belül lehetőségük van egyszemélyes korlátolt felelősségű
társaság létrehozására.
Az egyéni vállalkozók által folytatható tevékenységeknél a törvény csak egy fontos korlátozást
tartalmaz: az egyéni vállalkozó nem folytathat “állami monopóliumként” fenntartott tevékenységet,
amelyet a törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami
gazdálkodó szervezet részére tart fenn.
Az egyéni vállalkozó például nem folytathat bányászati, banki, biztosítási tevékenységet, nem
foglalkozhat dohányfeldolgozással, tengeri személy- és árufuvarozással, nem gyárthat és forgalmazhat
kábító hatású szert. Fennmaradtak a korlátozó intézkedések a lőszer, lőfegyver gyártására és
forgalmazására vonatkozóan is.

Ki nem lehet egyéni vállalkozó?

Egyéni vállalkozást nem alapíthat az a személy:

1. akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen,
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos
jogkövetkezményei alól);
2. akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos
jogkövetkezményei alól);
3. akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt
tevékenységre;
4. aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik;
5. aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja;
6. akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve
adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását
még rendezte;
7. akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

Mi szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához?

25
Egyéni vállalkozás általában vállalkozói igazolvány birtokában végezhető. Egy személy csak egy
vállalkozói igazolványt kaphat, ám azzal több tevékenységet is folytathat és több telephelyet,
fióktelephelyet (üzletet, termelő- vagy szolgáltató egységet) is fenntarthat.
Ha a vállalkozónak több telephelye (üzlete) van és többféle tevékenységet folytat, székhelyül
valamelyik telephelyét kell megjelölnie. Célszerű azt a telephelyet megjelölni, ahol a vállalkozással
kapcsolatos iratok találhatók, illetve az ügyintézés folyik.
A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét
(telephelyeit, fióktelephelyeit), továbbá tevékenységi körét/köreit.
Székhelynek számít: a központi ügyintézés helye.
Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen
van.
Fióktelephely: az a telephely, amely a székhelytől közigazgatásilag eltérő helyen van.
Ha az egyéni vállalkozónak sem székhelye, sem telephelye nincs, székhelyül állandó lakhelyét
jelölheti meg. Az igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a vállalkozó köteles az igazolványt
kiállító hatóságnak bejelenteni, a határidő 30 nap.

Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány?

2014-ben egyéni vállalkozást indítani az interneten, ügyfélkapus elérhetőség létrehozásával lehet. Az

egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása, amennyiben nem kérjük ténylegesen kézzel fogható
formában, hanem csak a saját magunk által kinyomtatható igazolásként, akkor ingyenes, egyébként
10.000 forint. Be kell jelentkeznünk a NAV-hoz, a területileg illetékes önkormányzathoz a helyi
iparűzési adó miatt, és regisztrálnunk kell a területileg illetékes Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál.
A regisztráció díja 5000 Ft.

Egyéni vállalkozást akkor érdemes csinálni, ha egyelőre inkább csak munka mellett, másodállásban
vállalkozunk, és kezdetben nem számítunk túl nagy bevételre. Az egyéni vállalkozás nagy előnye,
hogy ebben a formában tevékenységünk szüneteltethető, ha bármilyen céget alapítunk, erre nincs
lehetőségünk.

Egyéni vállalkozás indítása esetén meg kell határoznunk azt, hogy milyen tevékenységeket kívánunk
végezni. Ezeket az ún. önálló vállalkozási tevékenységek jegyzéke (ÖVTJ) tartalmazza.

Szükséges dokumentumok:
- három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány,
- személyi igazolvány, adókártya, lakcím igazolvány,
- a vállalkozó munkavégzésének módjától függően:
- munkáltatói igazolás, ha munkaviszony mellett fogja végezni a vállalkozói tevékenységet,
- nyugdíjas igazolvány, ha nyugdíjas,
- diákigazolvány, iskolalátogatási igazolás, ha oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
- képesítési bizonyítvány, oklevél, amennyiben a végezni kívánt tevékenység képesítéshez
kötött,
- egyéb hatóság engedély, amennyiben azt jogszabály írja elő,
- telephely tulajdonjogát, illetve bérleti jogát igazoló okirat (30 napnál nem régebbi tulajdoni
lap, két tanú által aláírt bérleti szerződés vagy előszerződés).

26
Mikor szűnik meg a vállalkozói tevékenység?

Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga megszűnik, ha

1. a vállalkozó úgy dönt, hogy megszünteti azt, és visszaadja vállalkozói igazolványát,

2. az igazolványt a körzetközponti jegyző visszavonja,
3. a vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét (kivéve, ha vállalkozói tevékenységét
özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó
nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá
özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvőképességének
elvesztése esetén a törvényes képviselője - ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek - a
vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított
három hónapon belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a
vállalkozást.) .

Hogyan szüntethető meg az egyéni vállalkozás?

Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha:

1. az egyéni vállalkozó az igazolványt visszaadja,
2. az igazolványt az jegyző visszavonja,
3. az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét.
Ha az egyéni vállalkozó áthelyezi a székhelyét, akkor az igazolványt abba a polgármesteri hivatalba
kell leadnia, ahol az új székhelye van.

Az egyéni vállalkozó bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti tevékenységét, ekkor vissza kell
adnia a vállalkozói igazolványát.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése, megszüntetése

Szükséges okiratok:
- érvényes, a vállalkozó nevére szóló ügyfélkapu,
- a vállalkozói tevékenység megszünteltésének ill. szüneteltetésének bejelentését
elektronikusan kell eljuttatni az Okmányirodához, a http://www.magyarorszag.hu/ kormányzati portál
ügyfélkapuján keresztül. Az elektronikus formában kapott visszajelzést követően az ügyfél az
Okmányirodában leadja a korábbi okmányát, A szüneteltetés ideje 1 hónaptól 5 évig terjedhet.

Ügyintézés határideje és díja:

A szüneteltetés illetékmentes, szüneteltetés után amennyiben a vállalkozó úgy nyilatkozik, hogy nem
kér vállalkozói igazolványt (amely nem kötelező), úgy az ügyintézés illetékmentes.
A vállalkozói igazolvány kiállítása személyesen, 10 000, Ft illeték ellenében történik, amelyet csekken
kell leróni.

Kapcsolódó nyomtatványok, útmutatók: www.nyilvantarto.hu

Az alkalmazott jogszabályok:
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Egyéni vállalkozás adatainak módosítása:

27
Szükséges okiratok:
- érvényes, a vállalkozó nevére szóló ügyfélkapu,
- a módosítandó adatokat elektronikusan kell eljuttatni az Okmányirodához, a
www.magyarorszag.hu kormányzati portálon keresztül.
- Az elektronikus formában kapott visszajelzést követően az ügyfél az Okmányirodában leadja a
korábbi okmányát.
Ügyintézés határideje és díja:
- Amennyiben a vállalkozó az adatlapon úgy nyilatkozik, hogy nem kéri a vállalkozói
igazolvány kiállítását (amely nem kötelező), úgy az ügyintézés illetékmentes. A vállalkozói
igazolvány új módosított adattartalommal való kiállítása személyesen, 3 000, - Ft illeték
ellenében történik, amelyet csekken kell leróni.

Gazdasági társaságok
Egy saját vállalkozás elindítása előtt fontos, hogy tisztában legyünk a különböző vállalkozási formák
előnyeivel és hátrányaival. Ha ismerjük az egyes formákkal járó jogokat és kötelezettségeket,
könnyebben ki tudjuk választani azt a formát, ami leginkább passzol a beindítani kívánt vállalkozás
paramétereihez.
1. betéti társaságok / Bt./

Legalább egy beltag és egy kültag szükséges az alapításához. A beltag a teljes vagyonával felel, a
kültag a bevitt vagyon erejéig. A betéti társaságban a társaság képviselőket választ. Általában a
beltagok hozzák a határozatokat, de a társaság rendes tevékenységébe nem tartozó ügyekben a
kültagok is szavazhatnak. A nyereség és a veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulás
arányában oszlik meg, de a cégalapításkor ezt másképp is szabályozhatják az alapítók. Az
eredményt írásban kell rögzíteni.
Az ügyvéd nyújtja be a papírokat a Cégbíróságra, és ekkor megkapja az adószámot. A
társaságkülönböző szervek felé bejelentési kötelezettséggel bír. A bejegyzés 1-2 hónapot vehet
igénybe. A betéti társaság kettős könyvvezetés végez.
Megszűnésére a gazdasági társaságok általános szabályai vonatkoznak. Bt. azonban akkor is
megszűnik, ha a társaságból valamennyi beltag kiválik. Ha a kültagok válnak ki és a társaságnak csak
beltagjai maradnak, a társaság tevékenységét közkereseti társaságként folytathatja tovább. A kiválástól
30 napon belül be kell jelenteni a cégbírósághoz, különben a társaság megszűnik.

2. Közkereseti Társaság / Kkt./

Jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. Alapítása a valamennyi leendő tag által aláírt
társasági szerződéssel történik. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges.
Alapítás módja és az ezzel járó költségek hasonlóak a betéti társaságéhoz. A társaság működése, a
nyereség és veszteség tagok közti megoszlása hasonló a bt-hez.

A közkereseti társaság olyan társulási forma, ahol a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására
vállalnak kötelezettséget korlátlan és egyetemleges felelősség mellett. Ez a társasági forma
kisvállalkozások, családi vállalkozások igényeinek kielégítésére alkalmas.

- nem jogi személy

28
 - Tagjai lehetnek természetes és jogi személyek

- a tagok saját vagyonukkal is felelősek a tartozásokért

- egyetemleges felelősség pedig azt jelenti, hogy a hitelező bármely tagtól követelheti a teljes
tartozás megtérítését

- Vezetésre minden tag jogosult

Társasági szerződéssel hozzák létre, amely tartalmazza:

 a társaság nevét, székhelyét

 a tagok nevét, címét
 a tevékenységi kört
 a társasági vagyon mértékét
 az egyes tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét (ha nincs meghatározva a
hozzájárulás történhet apportként vagy pénzben), formáját a rendelkezésre bocsátás
módját és idejét.

- A tagok kötelesek vagyoni hozzájárulásra, ennek mértéke azonban nincs meghatározva.

3. Korlátolt felelősségű társaság: / Kft./

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul,
amit az állam ír elő.
- A korlátolt felelősségű társaság jogi személy.

- Tagjai lehetnek természetes és jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági

társaságok. Kft-t egy tag is alapíthat.

- A társaság törzstőkéjének összege nem lehet kevesebb, mint 3 000 000 Ft.

- törzstőke a tagok vagyoni hozzájárulásával tevődik össze, ami lehet pénzbeli és nem
pénzbeli betét (apport). A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben
szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a
nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes
egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a
társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a
társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.

4. A részvénytársaság / Nyrt. vagy Zrt./

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége
a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására
terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért főszabályként a részvényes nem felel.

29
A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy
nyilvános. A részvénytársaság elnevezést - a működési forma megjelölésével, illetve annak "zrt." vagy
"nyrt." rövidítésével - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.
- Zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál

- A nyilvánosan alapított részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

2006. július 1-je óta részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is
alapítható.
A termeltetői szerződés lényeges tartalmi elemei
Alapvető fontosságú, hogy a szerződő felek – a szerződés tartalmát képező – szerződési
pontokban megállapodjanak. Olyan szerződések, amelyek nem pontosan tartalmazzák a
lényeges tartalmi elemeket, jogvitákra adnak lehetőséget.
A szerződés tartalmához tartozik:
- a szolgáltatás tárgya, mennyisége, minősége,
- a teljesítés helye,
- a teljesítés ideje,
- az ár

A szerződés tárgya, mennyisége, minősége

A szerződésben szereplő termékek mennyiségét megfelelő mértékegységben vagy egy terület teljes
termésében, illetve egy meghatározott állat teljes hozamában lehet megállapítani. A szerződéseket a
mértékegységek megjelölésével (tonna, db, liter stb.) kötik meg.
A termék minőségét rövid és pontos leírással kell megjelölni.

A teljesítés helye
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítési helye a termelő telephelye. Bizonyos
termékeket a termelő a legközelebbi átvevőhelyre szállítva ad át. Ezért a megrendelő fuvardíjat köteles
fizetni. A szerződő felek a teljesítés helyét a jogszabálytól eltérően is megállapíthatják. Ebben az
esetben szabályozni kell a szállítási költségek és a kárveszély viselését.

A teljesítés ideje
A teljesítési időt úgy kell meghatározni (nap, hét, hónap), hogy abból jogvita ne keletkezzen.
Amennyiben a megrendelő a terméket a szerződésben meghatározott időpontban nem veszi át, a
termelő köteles felelős őrzésbe venni a terméket. A termelő a felelős őrzés megszüntetésével
követelheti költségeinek megtérítését, és mindaddig visszatarthatja a terméket, ameddig a megrendelő
a követelését ki nem egyenlíti.

30
Az ár
A szerződés leglényegesebb tartalmi eleme. Amennyiben hatósági ármegállapítás nem rögzítette a
mezőgazdasági termék árát, a felek összegszerűen vagy az ár utólagos megállapítására alkalmas
számítási mód (pl. sertés objektív minősítés) alkalmazásával állapodhatnak meg.

A szerződésszegés
Szerződésszegésnek minősül minden olyan cselekvés vagy mulasztás, amely a szerződésben
foglaltaknak ellent mond, vagy sérti a felek valamelyikének a szerződéssel kapcsolatos jogait.
A szerződést szegő (nem teljesítő, mást teljesítő, nem a megfelelő minőségben, mennyiségben,
választékban teljesítő stb.) személy kötelezettsége, hogy megtérítse a szerződésszegésével okozott
kárt. Ez a konkrét vagyoncsökkenésből állhat (pl. a teljesítés reményében üres teherautót küldött a
jogosult a kötelezett telephelyére), de szóba jöhet az elmaradt vagyoni előny megtérítésének
követelése is. A szerződést megszegő fél mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződés
teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A szerződésszegést kiválthatja:
- a kötelezett késedelme;
- a jogosult késedelme;
- a teljesítés lehetetlenné válásával összefüggő értesítési kötelezettség elmulasztása;
- a hibás teljesítés;
- a teljesítés megtagadása;
- az egészségvédelemre vonatkozó szabályok megsértése.

A kötelezett akkor esik késedelembe, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás

rendeltetéséből kétségkívül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy más esetekben,
ha a kötelezettségét a jogosult felszólításra nem teljesíti. A jogosult – függetlenül attól, hogy a
kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez nem áll többé érdekében,
elállhat a szerződéstől. A jogszabály a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszegését
kártérítéssel, illetve kötbérrel sújtja.

Késedelem
A késedelem a szolgáltatás időleges elmaradása. A késedelemnek jogi következményei vannak:
- A termelő késedelme ellenére a megrendelő továbbra is igényelheti a teljesítést.
- A megrendelő elállhat a szerződéstől.
- A megrendelő késedelme miatt a szerződés tárgyában beállt károkat a megrendelő viseli.
- Fizetési késedelem esetén a késedelem idejére kamatot kell fizetni.
- Az a fél, aki a késedelem miatt elmarasztalható, köteles a partner kárát megtéríteni.

31
- Késedelem esetén kötbért kell fizetni.

Hibás teljesítés
Akkor hibás a teljesítés, ha nem felel meg valamely jogszabályban meghatározott vagy
szerződésben előírt kelléknek.
A hibás teljesítés alapvetően a termék minőségi fogyatékosságait jelenti (a mennyiségi hiány a
késedelem körébe tartozik). Hibás teljesítés esetén a következő lehetőségek adódnak (szavatossági
jogok):
- a megrendelő kérheti a hibás termék kicserélését,
- a megrendelő kérheti a hibás termék árának csökkentését,
- a megrendelő igényelheti a hibás termék kijavítását,
- a megrendelő elállhat a szerződéstől.

Meghiúsulás
Amennyiben a szerződés – a megkötés után bekövetkezett okból – nem teljesíthető, a szerződés
meghiúsul. A szerződés meghiúsulásának okai:
- A szolgáltatás tárgya megsemmisül.
- A szerződés teljesítését jogszabály tiltja (pl. szerződésben lekötött sertések szállítását
állategészségügyi okokból megtiltották).

Kártérítés
A kártérítés a jogellenesen okozott kár megtérítésére szolgál. A kártérítés alapvető célja: a károsult
veszteségének megtérítése.
A kártérítésnek három módja van:
- az eredeti állapot helyreállítása,
- a természetbeni kárpótlás,
- a pénzbeni kártérítés.

A kár és mértékét a károsultnak kell bizonyítani!

Kötbér
A kötbér a szerződés teljesítésének elmulasztásakor, meghiúsulásakor, illetve a nem
szerződésszerű teljesítés esetére kikötött pénzösszeg. A kötbér kikötését a szerződésben rögzíteni
kell.
A kötbérfizetés nem mentesít a szerződés teljesítése alól.
Kötbér fizetési kötelezettséget ír elő a jogszabály a teljesítéshez szükséges adatszolgáltatási
kötelezettség késedelmes teljesítésekor is (pl. vetőmag optimális időben való szolgáltatása).

32
A törvényes kötbér mértéke:
- késedelem esetén (ideértve a részteljesítések késedelmét is) az első 30 nap folyamán napi nyolctized
ezrelék, a következő 30 nap folyamán napi egy egész kéttized ezrelék, az ezt követő késedelem
folyamán napi egy egész nyolctized ezrelék, legfeljebb azonban összesen tizenkét százalék;
- a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban, vagy a szerződésben megállapított
adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi nyolctized
ezrelék, legfeljebb azonban hat százalék;
- lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén tizenkét százalék;
- hibás teljesítés esetén nyolc százalék;

A kötbér késedelem esetén azon a napon válik esedékessé, amikor a késedelem megszűnik, vagy a
kötbér legmagasabb összegét eléri, de amennyiben ehhez érdeke fűződik, még az esedékesség előtt
kérheti a bíróságtól a kötbérfizetési kötelezettség megállapítását.
Ha a szerződést a felek több évre szólóan kötik. Egyik legfontosabb –az eddig kifejtettektől eltérő-
szabály az, hogy ilyenkor a felek az árban nem kötelesek megállapodni. Ebben az esetben
tulajdonképpen a felek közös kockázatviselés mellett végzik a termelést, feldolgozást vagy az
értékesítést. A több évre szóló szerződések szokásos tartalmi elemeit a következőképpen foglalhatjuk
össze:
- a közös érdekeltség köre (feldolgozás, értékesítés, termelés stb. együtt, vagy külön-külön);
- a közös elszámolás alapjául szolgáló bevételek és kiadások;
- a felek részesedési aránya a közös érdekeltség alá eső tevékenységből származó nyereség vagy
veszteség;
- az elszámolás ideje és módja;
- a szerződés alapján a termelésből, a feldolgozásból, és az értékesítésből a felekre háruló egyéb
jogok és kötelezettségek;
- a megrendelőnél elért többletnyereség elosztásának módja.

Munkatörvénykönyv általános rendelkezései:

- joggyakorlás és kötelezettség teljesítés alapvető szabálya
- hátrányos megkülönböztetés tilalma előnyben részesítő kötelezettség
- jognyilatkozatok
- érvénytelenség
- munkaviszonyból származó igény elévülése
- határidők számítása
- munkaviszonyra vonatkozó szabályok

Alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy
éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat, de 2010. augusztus 01-től a 90 nap újraindul; nem kell
figyelembe venni az előző időszaki napokat.

33
CAFETÉRIA RENDSZER
A cafetéria rendszer Magyarországon egy terjedő béren kívüli juttatási rendszer, amelynek
lényege, hogy a munkavállaló a munkáltató által meghatározott értékkeret erejéig szabadon
válogathat a különféle juttatási lehetőségek közül. Választás történhet többféle juttatásból, de
ugyanakkor az összeg egészét is felhasználhatja egyetlen juttatásra. A béren kívüli juttatás mértéke
legfeljebb évi 400 ezer forintig adómentes. 400 ezer forint fölötti juttatás adóköteles, melynek
mértéke 54 %.
Leggyakrabban előforduló juttatások:
- hideg vagy meleg étkezési utalvány
- helyi tömegközlekedési bérlet
- egészségpénztár hozzájárulás
- nyugdíjpénztár hozzájárulás
- iskolakezdési támogatás
- internet hozzájárulás
- számítógép juttatás
- kultúrautalvány
- ajándékutalvány
- üdülési csekk

34