Biológia kétszintű érettségi felkészítő

levelező tanfolyam

2. anyag
2005. november
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 2. oldal

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező

tanfolyam

TARTALOMJEGYZÉK
Kedves levelező hallgatóink!
1. A követelményrendszer aktuális fejezetei ....................................................................... 3
2. Témavázlatok ............................................................................................................... 6
2.1. Szénhidrátok ....................................................................................................... 6
Az első levélre érkezett visszajelzések és megoldások alapján a következőkre hívom fel a figyel-
2.2. Fehérjék.............................................................................................................. 8
meteket!
2.2.1. Az aminosavak............................................................................................ 8
• A rajzos megoldások nagyon tetszettek és az internetes megoldások is jobbára tartal-
2.2.2. Az ikerionos szerkezet ................................................................................. 8
mazták az ábrákat. Aki nem tud számítógéppel rajzolni –mint, ahogyan ez egyáltalán
2.2.3. Optikai izoméria.......................................................................................... 8
nem követelmény- a szabadkézi rajzot juttassa el a Treff címére postán, digitális fotón,
2.2.4. Peptidkötés ................................................................................................ 8
szkennelve, akárhogyan mert az érettségin úgyis csak ceruzával, tollal rajzolhattok!
2.2.5. A fehérjék szerkezete .................................................................................. 9
Fontos, hogy mindenki rajzoljon valamit, mert ezt is gyakorolni kell!
2.2.6. A fehérjék csoportosítása: ........................................................................... 9
• A folyamatábra sokkal jobban sikerült, mint gondoltam, aminek nagyon örülök, hiszen a
2.3. Nukleinsavak ..................................................................................................... 10
kisérleti elrendezés kialakításának, és az eredmények értékelésének ez az egyik legfon-
2.3.1. A DNS és RNS összehasonlító jellemzése .................................................... 10
tosabb segítsége!
2.3.2. A nukleinsavak szintézise........................................................................... 11
• A definíciók többé-kevésbé jól sikerültek, a mikrobiológia fogalma kicsit homályos!.
2.3.3. A fehérjeszintézis ...................................................................................... 13
• A szövegértés-feldolgozás feladat közepesen sikerült ezért ebben a feladatlapban több
2.4. nukleotidok ....................................................................................................... 14
ilyen feladatcsoport is lesz.
2.5. Gyors ismétlő feladatok:..................................................................................... 14
• A gyors ismétlőfeladatok az érettségiben is szereplő teszttípusú feladatok nem össze-
2.6. Az anyagcsere folyamatai ................................................................................... 16
függő számozással vannak ellátva, és a megelőző anyagrész gyors ismétlésére szolgál-
2.6.1. Felépítés és lebontás kapcsolata ................................................................ 16
nak. Megoldásaikat az anyag végén találjátok!
2.6.2. Felépítő folyamatok................................................................................... 17
2.6.3. Lebontó folyamatok .................................................................................. 18
2.7. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)....................................................................... 18
Kérlek titeket a visszaküldési határidő pontosabb betartására, hogy a kijavított megoldásokat a
2.7.1. Mitokondrium ........................................................................................... 19
következő csomaggal minden esetben megkapjátok.
2.7.1. Elhatárolás ............................................................................................... 19
2.7.2. Gyors ismétlőfeladatok .............................................................................. 20
Az adatlapok szerint sokan találtak új információt az érettségivel kapcsolatban, ezért továbbra is
2.7.3. Mozgás .................................................................................................... 20
folyamatosan tájékoztatunk a biológia középszintű és emeltszintű érettségivel valamint az egye-
2.8. Osztódás ........................................................................................................... 20
temek elvárásaival kapcsolatban. Az érettségivel kapcsolatos következő információs blokk a
2.8.0. Sejtciklus .................................................................................................. 20
decemberi anyagban lesz. Az érettségi mellett a hároméves-ötéves egyetemi képzéssel kapcso-
2.8.1. Gyors ismétlőfeladatok .............................................................................. 22
latban érkezett a legtöbb kérdés (használható-e valamire, miért vezetik be?), erről is bővebben
2.8.2. Sejthalál ................................................................................................... 22
írunk a következő anyagban.
2.9. A gyors ismétlőfeladatok megoldásai: ................................................................. 23
3. Feladatlap .................................................................................................................. 24
A visszaküldött adatfelmérő lapok alapján legtöbben a Lénárd-féle könyvet majd a Dr. Berend –
féle könyvet használjátok a felkészülés során. Ebben az anyagban még a Lénárd könyv hivatko-
zott szakaszait jelzem, a decemberi anyagban ezeket a többi könyv oldalszámaival is kiegészí-
tem.

Dr. Maróti-Agóts Ákos

 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 3. oldal

1. A követelményrendszer aktuális fejezetei

2.1.4 szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthető- Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a
ség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. makromolekula- alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folya-
matában.

Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.
szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.
Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.
Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal.
Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc).
Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje
térszerkezete függ az aminosavsorrendtől.
2.1.5 fehérjék Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehér-
jék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, anti-
testek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.
Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a
aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkeze- sejt öngyógyító folyamataival.
tének megváltozására (tojás- és hússütés).

Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfém-

sók, mechanikai hatás).

VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint Emelt szint

2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok
Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát
örökítő (önmegkettőződő) szerep. egységekből felépülő molekulavázát.
Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.
Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith
és Avery, Hershey és Chase kísérlete).
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam
TÉMÁK
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata
2.2.2 Felépítő folyamatok
TÉMÁK
2.2.3 Lebontó folyamatok
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
2.3.1 elhatárolás
2/8 anyag, 4. oldal
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamata-
it. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából
(fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és hete-
rotrófok).
Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az
endo- és exocitózis folyamatát.
Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét.
Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.
életben.
Értelmezze a fotoszintézis fény-, és sötétszakaszának fő történéseit: a víz
fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállító-
molekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a
H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét
szakasz).
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a
Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid kelet-
Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a kezését, a folyamat helyét.
hidrogén szállítómolekulára kerül.
Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H mole- Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia,
kuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.
helyét a sejtben.
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort,
csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot,
mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt.
Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot,
zárványt.
Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit
(kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.
határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét.
Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energia-
igénye).
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 5. oldal

VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint Emelt szint

2.3.2 mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szer- Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.
vezetben.

VIZSGASZINTEK
TÉMÁK
Középszint Emelt szint

2.3.3 anyagcsere Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebon-
Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, tásának lehetőségét (lizoszóma).
fotoszintézis).
2.3.4 osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-
megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).
Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejt-
jeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist.
Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai válto-
zatosságot.

2.3.5 a sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát.
(valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megválto- Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét.
zása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Hozzon ezekre példákat.
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 6. oldal

Laktóz vagy tejcukor egy glükóz és egy galaktóz összekapcsolódásával jön létre.
2. Témavázlatok Redukáló.
Tk. • POLISZACHARIDOK
Vízben nem vagy csak kolloidálisan oldódnak (keményítő), hidrolízissel további egységekre
2.1. Szénhidrátok bonthatók, nem édesek.
Az élőlények számára tápanyagforrást, energiaforrást, vázanyagot, anyagcsere- • A cellulóz a Föld legelterjedtebb poliszacharidja, a növények vázanyaga, (a fa
folyamatok anyagait jelenthetik. szárazanyagának 5%-a) több ezer β-glükóz összekapcsolódásával jön létre. El
nem ágazó, a párhuzamos láncok közötti hidrogénkötések rendkívül stabillá te-
Szénhidrátok: szénből, hidrogénből és oxigénből felépülő szerves vegyületek. Kémiailag szik. (- lebontása nehéz, növényevők J cellulózbontó baktériumok!). Hidrolízi-
polihidroxi-aldehidek (aldózok), vagy polihidroxi-ketonok (ketózok), illetve ezek kondenzáció- sével előbb cellobiózt, majd β-glükózt kapunk.
val létrejött származékai. • A keményítő növényi tartalék tápanyag, a fotoszintézis végterméke. Több száz
α-glükóz építi fel. EI nem ágazó amilózból és elágazó amilopektintből áll. Az
Csoportosításuk: amilóz-amilopektin arány 20-80%).
• funkciós csoport alapján: aldózok, ketózok • A glikogén az állatok és az ember tartaléktápanyaga. Szintén α-glükózból épül
• szénatomszám alapján: triózok, tetrózok, pentózok, hexózok fel, szerkezete az amilopektinhez hasonló, több elágazással.
• molekulák száma szerint: • A kitin nitrogéntartalmú poliszacharid. A rovarok külső vázának, gombák sejt-
falának anyaga. A cellulózhoz hasonló felépítése miatt rendkívül ellenálló.
o MONOSZACHARIDOK

Monoszacharidok: 3-7 szénatomot tartalmazó egyszerű szénhidrátok. (a

poliszacharidok monomerjei) Édes ízű, vízben jól oldódó, savas hidrolízissel tovább nem
bonthatóak.

Triózok: a glicerinaldehid, mint glicerinaldehid-foszfát anyagcsere folyamatokban közti

termék.
pentózok: ribóz az RNS, a dezoxiribóz a DNS alkotórésze
Hexózok: a glükóz (más néven szőlőcukor) lényegében a vércukor, a szervezet leg-
fontosabb mobilizálható szénhidrátforrása. Származékai az anyagcsere-folyamatok fon-
tos köztesei (glükóz-foszfát). Kiemelt jelentóségű a poliszacharidok kialakításában. Az
egyes és az ötös szénatom között kialakuló gyűrűvé záródás eredményeként
glükozidos OH-csoport alakul ki, amikor ennek a csoportnak a térállása megegyezik a
6. szénatom térállásával (3-glükózról, ha ellentétes a-glükózról beszélünk.
Ellentétben a glükózzal, ami aldohexóz, a fruktóz vagy gyümölcscukor (méz)
ketohexóz. Foszfátszármazékai az anyagcsere fontos köztesei.

• DISZACHARIDOK Cellulózbontó baktériumok: talajban szabadon és egyes növényevő állatok bélflórájában élő
Hidrolízissel két egyszerű cukorra bonthatók, vízben oldódnak, édesek. Egyszerű cuk- olyan baktériumok, amelyek képesek a cellulózt monoszacharid egységeire bontani.
rokból vízkilépéssel jönnek létre. Fontos tápanyagok, poliszacharidok köztesei.
Maltóz két a-glükóz összekapcsolódásával jön létre. A keményítő bontásának közte- Kimutatásuk:
se. Redukáló. • Ezüsttükör próba: az aldehidcsoportot tartalmazó szénhidrát lúgos közegben az ezüstiont
Cellobióz két (3-glükóz összekapcsolódásával jön létre a cellulóz bontásának köztese fémezüstté redukálja:
Redukáló.
Szacharóz egy glükóz és egy fruktóz összekapcsolódásával jön létre. Nem redu-
káló. Nagy mennyiségben fordul elő a cukorrépában (répacukor) és a cukornádban,
iparilag ezekből állítható elő.
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam
• Fehling-próba: az aldehid csoportot tartalmazó szénhidrát lúgos közegben a Cu2+ -iont
több lépésben Cu+ -ionná redukálja:
• Aldóz - ketóz elkülönítés
o Szelivanov reakció: savas közegben a rezorcin ketózzal piros színű re-
akcióterméket ad.
• Keményítő kimutatása Lugol-oldattal: a Lugol-oldat kálium-jodidos jódoldat (KI+IZ). A jód
beépül a keményítő amilóz helikális szerkezetébe, megváltozik a molekula fénytörése J
kék színreakciót kapunk. Melegítésre az oldat elszíntelenedik, majd lehűlés után visszaáll
a már tapasztalt kék szín.
Cukorfüggő társadalom
2004. november 15., hétfő 8:06
Magyar Rádió -Kossuth
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) november 14-én tartja a Diabétesz (cukorbetegség) Világnapot,
ugyanis ekkor van az inzulin feltalálójának, Frederic Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a szüle-
tésnapja. A világban 150 millió cukorbeteg él, hazánkban 550 ezer a nyilvántartott cukorbeteg, ám számuk
ennél jóval magasabb, hiszen sokan nem is tudják, hogy betegek.
- Bizonyított tény, hogy azoknál a népeknél, akik nem fogyasztanak finomított cukrot, illetve finomított
szénhidrátokat, tehát finomított lisztet sem, ott nem fordul elő a cukorbetegség - mondta el Benda Judit
egészségtanácsadó. Mindig is édesített az emberiség, csak cukor helyett természetes édesítőszereket hasz-
náltunk. Mézet használtunk, az a legősibb, illetve szárított és nyers gyümölcsöket. Ha mézet fogyasztunk,
nem leszünk cukorbetegek, sajnos ha cukrot fogyasztunk, akkor cukorbetegek leszünk. A cukorbetegség
első leírása Angliából származik, ugyanis Anglia mint gyarmattartó ország, annakidején már a XVI., XVII.
században cukrot termesztetett a trópusokon. Cukornádból állították ugyanis elő annak idején kizárólag a
cukrot. Sajnos, ezt írja le a Cukorblues című könyv, amely számomra egy egészen megdöbbentő adat, hogy
annakidején a rabszolga-kereskedelem a cukorért folyt. Tehát azért kellett rabszolgákat tartani, hogy a
trópusokon cukrot tudjanak termelni. Egy brit történész a következőket mondja erről: nem túlzás azt
állítani, hogy a rabszolga-kereskedelem során 20 millió afrikai pusztult el, s kétharmaduk a cukor miatt.
- Nagy ára volt akkor annak, hogy több száz évvel később itt a fél világ beteg legyen, nem? Van ebben némi cinizmus, hogy
az ember ezt így mondja, de miért alakul ki tulajdonképpen a cukorbetegség?[/b]
- A cukor egy teljesen természetellenes valami. A cukorrépa és a cukornád, amiből a cukrot kivonják, ezek
természetes élelmiszerek, tehát ezekből a természetes élelmiszerekből kivonnak mindent, kivonják a fehér-
jéket, a zsírokat, az ásványi sókat, nyomelemeket, vitaminokat, rostos anyagokat és a többit és csak ez az
úgynevezett diszacharid molekula, a szaharóz marad a kristálycukorban. Ilyen töménységben cukor a
természetben nem fordul elő. Tehát ez egy teljesen természetellenes valami, hiányzanak belőle az életfon-
tosságú anyagok, ezért amikor a szervezetbe kerül a cukor, nem úgy bomlik le, nem úgy szívja fel a szerve-
zet, mint egy természetes élelmiszert. Ha egy almát elfogyasztok, az almában is van cukor, ezt az almát
megrágom, lassan lenyelem, lassan jut be a tápcsatornába, lassan megemésztődik, bejut a szervezetbe. A
cukrot nem kell megrágnom, a cukrot lenyelem, nagyon gyorsan fölszívódik, sokkal gyorsabban megemeli
a vércukorszintet. Ezt a szervezet úgy éli meg, mint egy stresszt. Nagyon sok inzulint bocsát ki, hogy a
normális szintre visszavigye a vércukorszintet, viszont túllő a célon természetesen, mert hogy nem tudja
olyan pontosan szabályozni. Túllő a célon, ilyenkor lesüllyed a vércukorszint, ilyenkor érezzük azt, hogy
ismét cukrot kell fogyasztanunk.
- Egy önmagát gerjesztő folyamatról van szó.
2/8 anyag, 7. oldal
- Így van. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek ez egy nagyon nagy megterhelés, hogy ilyen nagy
mennyiségű inzulint és ilyen sokszor kell kibocsátania, amilyen gyakran mi cukrot eszünk. Ugye a civilizált
ember folyamatosan cukrot fogyaszt, mert minden élelmiszerben található cukor. És ez azt eredményezi,
hogy a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei kimerülnek. Az egész hormonháztartást megterheli ez és így
alakul ki a cukorbetegség.
- Az is egy érdekes kérdés, hogy tudjuk-e, vagy felismerjük-e időben azt, hogy veszélyeztetettek vagyunk vagy éppen már
kezdődő cukorbajunk van?
- A cukrot tartják a civilizációs betegségek kialakulásában a fő bűnösnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag
az összes betegségünk kialakulásában valamilyen módon szerepet játszik a cukor, a fogszuvasodástól a
rákig, a skizofréniától a gyomorfekélyig, a cukor hatására, illetve a civilizációs táplálkozás hatására össze-
szűkül az állkapcsunk, ezért nem férnek el a szánkban a fogak. Hogy ez hogyan alakul ki? A cukor, illetve a
civilizációs táplálék egy hiánytáplálék. Mi tulajdonképpen éhezünk a jólétben, mert hogy se a cukor, se a
többi civilizációs táplálék nem tartalmazza azokat az életfontosságú anyagokat, amikre a szervezetnek
szüksége lenne.
- Ha mindezt tudjuk, akkor mégis miért fogyasztunk ennyi sok cukrot?
- A cukor iránt ugyanolyan függőség alakul ki, mint az összes többi függőséget kialakító anyag iránt, mint
például a nikotin, alkohol, a kábítószerek és a kávé. Tehát az a gyerek, akire azt mondják a szülők, hogy
nem eszik semmit, az a gyerek biztos, hogy csak édességet eszik, egy cukorfüggő gyerek. Megjegyzem,
hogy nem kevés gyerek cukorfüggő, sőt ez az egész társadalom cukorfüggő, merthogy ebben növünk föl.
- Ebben nyilván érdekelt az élelmiszeripar is, nem?
- Az élelmiszeripar abban érdekelt, hogy minél többet együnk, a cukoripar abban érdekelt, hogy minél
több cukrot fogyasszunk. Rengeteg cukrot eszünk, körülbelül 50-60 kilót egy évben. Szinte világelsők
vagyunk a cukorfogyasztásban, holott a háború előtt még csak 10 kiló cukrot fogyasztottunk, száz évvel
ezelőtt pedig 2 kilót. Ez az utóbbi időben nőtt meg ilyen rettentően. De nehogy azt higgyük, hogy ezt
mind kristálycukor formájában esszük meg. Az összes élelmiszerünkben szinte el van rejtve a cukor. Az
üdítőitalokban, a gyümölcslevekben. Ugye rá van írva, hogy eredeti szőlőlét tartalmaz és az ember előveszi
a nagyítóját és elolvassa, hogy 1,2 százalék szőlőlevet tartalmaz és ezen kívül rengeteg cukrot és aromát. A
péksüteményekben, a felvágottban, a cigarettában, a ketchupban, a mustárban - méghozzá nem is kevés.
Például egy 3 decis ketchupban, amelynek tulajdonképpen savanyú az íze, 30 darab kockacukornyi meny-
nyiség van benne.
- Ezért szeretik a gyerekek annyira.
- Igen. Rengeteg vizsgálatot végeztek a cukorral kapcsolatban, és az derül ki, hogy a gyerekkori
hiperaktivítás, viselkedési anomáliák nagyon nagy része gyógyítható azzal, ha megvonják a gyerekek táplá-
lékából a cukrot, illetve az adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket. Olyan gyerekeket vizsgáltak, akik
kisegítő iskolába jártak és a táplálékukból megvonták egy ideig a finomított élelmiszereket, tehát a finomí-
tott lisztet, a cukrot és azt tapasztalták, hogy egy idő után a gyerekek képesek voltak arra, hogy a normál
iskolában folytassák a tanulmányaikat. Ugyanilyen vizsgálatokat végeztek felnőttekkel is, börtönlakókkal,
fiatalkorú bűnözőkkel, illetve idősebbekkel és azt tapasztalták, hogy a feltűnő viselkedési rendellenességek,
az agresszivitás szemmel láthatóan csökkent, szinte megszűnt, a börtönlakók jobban el tudták foglalni
magukat, olyannyira, hogy volt olyan intézmény, ahol a delikvensek maguk kérték, hogy megtarthassák ezt
a táplálkozási formát.
- Itt élünk akkor a saját jól kialakított kényelmes kis börtönünkben, cukorfüggők vagyunk és potenciális cukorbetegek.
- Na most azt, hogy ezt nem tudjuk a cukorról, ennek az az oka, hogy amikor megeszünk egy szelet csoko-
ládét, akkor nem esünk le holtan a székről, tehát nem kapunk sem szívinfarktust, se nem leszünk azonnal
cukorbetegek. Ahhoz, hogy ezek a civilizációs károsodások létrejöjjenek, illetve előjöjjenek, észrevehetők-
ké váljanak, évtizedekre van szükség. Tehát a szervezet évtizedekig képes kompenzálni a létrehozott káro-
kat.
Nagy Katalin
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 8. oldal

2.2. Fehérjék
Aminosavakból felépülő sokrétű feladatot ellátó makromolekulák: a szervezet legfontosabb épí- H 2N CH COOH H 3N CH COO
tőelemei, katalizátorok, szállítómolekulák stb. Jelentése: elsődleges, elsődleges fontosságú
(PAULING; a polipeptidlánc felépítése, betegségek esetén fellépő rendellenességek kutatása, R R
1954 Nobel-díj. Jelentősek E. Fischer aminosav, fehérjekutatásai, 1902 Nobel-díj.)
ikerionos
szerkezet
2.2.1. Az aminosavak Ennek a szerkezetnek biológiai jelentősége pufferkapacitásában rejlik. (Minden összekapcsolódás
Az aminosavak molekuláiban egyszerre fordul elő az aminocsoport (-NH2) és a karboxilcsoport (- után marad szabad amino- illetve karboxilcsoport a polimerlánc két végén!)
COOH).
γ β α
CH2 COOH H 2N C H 2C H 2C H 2 COOH
2.2.3. Optikai izoméria
NH2
glicin γ -amino-vajsav A fehérjealkotó aminosavak – a glicin kivételével – királis vegyületek, mert az α-
(amino-ecetsav) (GABA) szénatomhoz négy különböző csoport kapcsolódik. A α-szénatom konfigurációja az L-
glicerinaldehidével analóg, vagyis a természetben csak L-aminosavak fordulnak elő.
α -aminosav γ -aminosav
A fehérjéket felépítő α-aminosavak esetében az aminocsoport és a karboxilcsoport ugyanahhoz a COH COH
szénatomhoz kapcsolódik.
COOH HO C H H C OH
CH2OH CH2OH
COOH
HOCH2 C
R L-glicerinaldehidD-glicerinalde C CH OH
H2N R 2
COOH COOH NH2
Húsz fehérjealkotó aminosavat ismerünk, amelyeket oldalláncuk polaritása, savas ill. bázikus
jellege szerint csoportosíthatunk. H2N C R R C NH2
CH2OH CH2OH
Esszenciális aminosavak:
A fehérjékben előforduló egyes aminosavakat a szervezet nem tud szintetizálni, mert pél- L-aminosav D-aminosav
dául gyűrűs molekulákat nem tud előállítani. Ezeket külső forrásből azaz a táplálékunkból
Fontos az aminosavak ikerionos jellege, ami annak a következménye, hogy a karboxilcsoport
fedezi, melyek ezért táplálékunk nélkülözhetetlen alkotórészei.
hidrogénje könnyen átkerülhet az aminocsoport nemkötő elektronpárt tartalmazó nitrogénjére.
Az emberben esszenciális aminosavak: Az így kialakult ikerionos szerkezetben stabilizáló tényező még, a karboxil csoporton belüli delo-
valin , leucin , izo-leucin , lizin , fenil-analin , triptofán , metionin, treonin. kalizáció:
A növekedésben lévő szervezetnek fokozott az esszenciális aminosavak iránti igénye! Itt
érdemes elgondolkozni a vegetáriánus étkezés okozta esetleges hiányállapotok lehetőségén
is! 2.2.4. Peptidkötés
A peptidkötés az egyik aminosav aminocsoportja és a másik aminosav karboxilcsoportja között
jön létre vízkilépéssel, kondenzációs reakció :
2.2.2. Az ikerionos szerkezet
Az aminosavak aminocsoportja bázikus jellegű, tehát protont vehet fel, míg a O
karboxilcsoport savas jellegű, vagyis protont adhat le. Ezt az aminosavak szerkezetének felírása- COOH
H2N COOH H2N
kor is feltüntethetjük: CH H2N C N COOH
CH + CH CH + HO H
R R' H
R R'
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 9. oldal

Az aminosavak peptidkötéssel összekapcsolódva dipeptidet, tripeptidet ... oligopeptidet hoznak

létre. di-, tri-, ...oligopeptid (max.10 aminosav)

Peptidek: legfeljebb 50 aminosavrészből felépülő molekulák. Változatos szerepet töltenek be a

szervezetben, pl. hormonok (inzulin, vazopresszin, oxitocin) vagy a redoxireakciók szabályozásá-
ban részt vevő glutation (GSH, γ-glutamil-ciszteinil-glicin).

Fehérjék: a peptideknél több aminosavrészből felépülő makromolekulák. Alapvetően 20-féle

aminosav építi fel. A kapcsolódási sorrend korlátlan, 100 aminosav 20 a századikon módon rak-
ható sorba. A szervezetben különböző feladatokat látnak el (pl. vázfehérjék, szállító fehérjék,
enzimek stb.). A fehérjék szerkezeténél négy szintet különítünk el:

2.2.5. A fehérjék szerkezete

Elsődleges szerkezet: az aminosavak minősége, kapcsolódási sorrendje. Az aminosavak szer-
kezetéből következően, (az egyetlen eltérés az oldalláncokban van!), az összes többi lehetséges
szerkezetet megszabja! (elment - lement).
A fehérjék térszerkezetét (másodlagos, harmadlagos, negyedleges szerkezet) rögzítő kötéstípu-
sok:
kovalens kötés (S-S).
ionos kötés (-C00~-NH3'), hidrogénkötés (-H-O- ),

2.2.6. A fehérjék csoportosítása:

1. Összetétel alapján
a) protein (egyszerű fehérje) -~ aminosavak
b)proteid (összetett fehérje) --> aminosav + egyéb anyag a képződő egyéb anyag szerint;
1. foszfoproteidek (foszfort tartalmaznak pl. a kazein), 2, kromoproteidek (színes anyagot tar-
talmaznak pl. a hemoglobin),
3. mukoproteidek (szénhidrátot tartalmaznak pl. a glikoproteidek),
4. lipoproteidek (zsírszerű anyagot tartalmaznak)
5. nukleoproteidek (nukleinsavat tartalmaznak pl. DNS), 6. metalloproteidek (különböző fémek
Másodlagos szerkezet: lehet a-hélix, ilyen pl. a haj, gyapjú, izom, vagy p-lemez (vagy redő- komplexei pl. a hemoglobin).
zött struktúra). Ilyen a selyem.
2. Oldékonyság alapján:
Harmadlagos szerkezet: gomolyag (globuláris) szerkezet, a biológiai hatás hordozója. Az a) albuminok (vízben oldódnak: tojásfehérje, vérsavó) b) globulinok (sóoldatokban oldódnak:
enzimek működése ehhez a struktúrához kapcsolható. fibrin)
Negyedleges szerkezet: több fehérjemolekula összekapcsolódásával alakul ki (aktomiozin az
izomban). Fontosak a multi-enzimkomplexek: bonyolult folyamatok irányítói. Kísérletes kimutatások:
Van der Waals-féle kölcsönhatás (-CH3-CH3). Kimutatások, vizsgálatuk:
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 10. oldal

Biuret-reakció: háromnál több aminosavat tartalmazó fehérjék lúgos közegben CuS04-al ibolya- 2.3.1. A DNS és RNS összehasonlító jellemzése
színű komplexet képeznek. Xantoprotein próba: az aromás aminosavat tartalmazó fehérjék
tömény HN03-val sárga színreakciót adnak. DNS RNS
Reverzíbilis kicsapás: könnyű fémsók (Na, K) fehérjék hidrátburkát vonják el, (kicsapódás), cukor dezoxiribóz ribóz
elegendő vizet adva a rendszerhez a fehérje viszszanyeri oldott állapotát, aktivitását. (117144) bázisok A-T, A-U,
G-C, G-C bázispárok
Irreverzíbilis kicsapás: a fehérje alapvető szerkezeti változásokat szenved. Ilyen hatásúak a
foszforsav
nehéz fémsók (Pb, Cu, Hg), magas hőmérséklet (magas láz veszélyei!), tömény (ásványi, szer-
ves) savak, lúgok, ezért veszélyesek, mérgezőek. (118145) szerkezet kettős spirál egysoros fonál, helyenként
önmagához kapcsolódva

móltömeg: 1-I00 milliós 25 ezer-1 millió

2.3. Nukleinsavak előfordulás: sejtmag, színtest, sejtmagvacska, citoplazma,
mitokondrium riboszóma
Az elnevezés eredete az, hogy 1869-ban MISCHER a gennysejtek magjában savas természetű
anyagot talált.
1953 J. WATSON, F. CRICK, (a képen) a DNS szerkezetének megfejtése biológiai információtárolás információszállítás
jelentőség: ÖRÖKÍTŐ ANYAG FEHÉRJESZINTÉZIS mRNS, tRNS, rRNS

A DNS lánc kettős csavarjának sematikus képei:

Ribóz: öt szénatomos aldóz cukor, melynek zártláncú konfigurációjú foszforsavas észtere

fontos nukleinsav-alkotó.

Dezoxiribóz: a ribózból redukcióval származtatható pentóz, melynek 2. szénatomján a

hidroxil-csoport helyett csak egy hidrogénatom található. Ugyancsak fontos nukleinsav-alkotó.
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 11. oldal

(A. HERSEY, AVERY)

A kísérletek leírása
Baktériumtranszformáció
Griffith angol kutató 1928-ban írta le baktériumokkal végzett kísérleteinek eredményeit. Az általa vizsgált
baktériumnak (Streptococcus pneumoniae) két változata ismert. Az S-variáns egerekbe oltva tüdőgyulla-
dást okoz, sejtjeit vastag tok veszi körül. Az R-variáns ezzel szemben nem kórokozó, sejtjeit nem védi
tok. A kísérleteket az alábbi táblázat foglalja össze:

Az elhullott állatból kimuta-

Kísérlet Az egérbe oltott baktérium típusa Az állatok reakciója
tott baktérium

1. élő R-variáns egészségesek -

2. élő S-variáns elpusztulnak élő S-variáns

3. elölt S-variáns egészségesek -

4. elölt S-variáns + élő R-variáns néhány elpusztul élő S-variáns

Griffith meglepődve tapasztalta, hogy a hővel elölt S-variánssal és élő R-variánssal beoltott állatok egy
része tüdőgyulladásban elpusztul, és szöveteikből élő S-variáns mutatható ki. A jelenséget
baktériumtranszformációnak nevezte el. Feltételezte, hogy a hővel elölt S-variáns anyagai valamilyen
módon átalakítják az R-variánsokat. Az elölt S-variáns örökítőanyagának egy része, amely a tokképzésért
felelős enzimet kódolja, bejut az R-variánsba, így az S-variánssá alakul, tokja megvédi a gazdaszervezet
immunrendszerétől. Hasonló folyamat az antibiotikumrezisztencia átadása plazmidok közvetítésével. A
transzformációt a génsebészet területén is alkalmazzák.

DNS mint információhordozó 1.

2.3.2. A nukleinsavak szintézise
A DNS szintézise:
1. A DNS kettős spirál szétnyílik,
2. A bázispárosodás szabályai szerint új szál szintetizálódik. A szintetizálódott DNS egyik szála
régi, a másik szála új.
Szükségesek: mintát adó DNS, nukleotidok, DNS polimeráz enzim, ATP. A megkettőződés egy-
szerre 5000 ponton is megindul. A szintézis esetleges hibáit egy reparáló, javító enzim kijavítja.
Az RNS szintézise:
1. A DNS kettős spirál szétnyílik
2. A bázispárosodás szabályai szerint az egyik szálon új szál szintetizálódik.
Szükségesek; mintát adó DNS, nukleotidok, RNS polimeráz enzim, ATP. A nukleinsavak informá-
cióhordozók:
Kísérletes igazolás:
1. Van örökítés J baktérium transzformációs kísérlet. Lényege; a hővel elölt kórokozó (tokos)
baktérium, a nem kórokozó (tok nélküli) baktériumot kórokozóvá tette.
2. A DNS örökít J izotópos kísérlet. Lényege: A kén csak a fehérjében, foszfor csak a DNS-ben
fordul elő. Olyan bakterimokkat fertőzve, amelyek egyik csoportja izotóp ként, a másik izotóp
foszfort tartalmazott: a létrejövő új bakteriofágok foszfor aktivitást mutattak.
Évekkel később, 1944-ben Avery amerikai kutató és munkatársai igazolták, hogy a transzformációért
felelős anyag a DNS. Avery és munkatársai 1944-ben publikált vizsgálata bizonyította: a kutató a tokos
baktériumtörzs sejtjeit lipidoldószerrel feltárta, majd sejtmentes szűrletet készített belőlük. Ez a kivonat is
képes volt kórokozóvá alakítani a nem kórokozó variánst. Ám amikor a szűrletet különféle enzimkivonat-
okkal kezelte, eltérést tapasztalt: szénhidrát- vagy fehérjebontó enzim alkalmazása nem befolyásolta a
kísérlet eredményét, ha azonban dezoxiribonukleáz (DNS-bontó) enzimmel kezelte a kivonatot, az elveszí-
tette az átalakító képességét!
DNS mint információhordozó 2.
A DNS információhordozó tulajdonságát támasztja alá az a jelenség is, hogy a bakteriofágok megfertőzik
a baktériumokat. A vírusok közé tartozó bakteriofágok felépítésére a DNS-molekulájuk és az azt körülvevő
fehérjeburok a jellemző. Működésük feltétele a baktérium-gazdasejt, amelyben élősködnek. Miután ráta-
padnak a baktériumok külső falára, DNS-tartalmuk bekerül a baktériumsejtbe, míg a fehérjeburok kívül
marad. Olyan vírust állítottak elő, melynek fehérjéje 35-ös kén-, nukleinsava 32-es foszforizotópot tartal-
mazott, így nyomon lehetett követni jelenlétüket. A baktériumból kiszabaduló új vírusok csak a foszforizo-
tópot tartalmazták - Salvador Luria, Max Delbrück. Alfred Hershey. A bakteriofágok felépítésére vonatkozó
összes információt a bakteriofág DNS-molekulája tartalmazza. Ez a DNS bejutva a baktériumsejtbe a
bakteriofág fehérjéinek előállítási programját hajtja végre, miközben a baktérium anyagait használja fel. A
DNS-molekula tehát az élőlények öröklődő tulajdonságainak információhordozója.
TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 12. oldal

Rejtelmes örökítőanyag
Szonda, 2004. 10. 24., szerk.: Gimes Júlia
2004. november 3., szerda 11:03
Valóban szemét-e a szemét, avagy mi történt azokkal az egerekkel, amelyekből eltávolítottak
olyan örökítőanyag-darabokat, amelyek a géneket nem tartalmazó, a szakemberek által „junk”-
nak, szemétnek nevezett DNS szakaszokon vannak.
Örökítőanyagunk hosszú-hosszú DNS láncának 98 százalékát olyan szakaszok teszik ki, amelyek nem
tartalmaznak géneket, azaz fehérjék minőségére és termeltetésére vonatkozó információkat. Ezért ezt a 98
százalékot a tudósok nemes egyszerűséggel „junk”-nak, szemétnek nevezik. Régóta folyik a vita, hogy a
szemét valóban szemét-e, és ha nem az, márpedig nehéz elképzelni, hogy az elbűvölően tökéletes megol-
dásokat produkáló élet ennyi értelmetlen felesleget produkálna, szóval ha nem szemét, akkor mégis mit
csinál?

A Kaliforniai Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói olyan genetikailag módosított egértörzset hoztak
létre, amelynek örökítőanyagából több mint egy millió egységnyi, több mint egymillió bázispárnyi DNS-t
eltávolítottak. Az eljárással kiiktatták örökítőanyaguk 1 ezred részét. És hogy mi történt? Semmi. Az
egerek köszönik szépen, jól vannak. A kutatók felismerésüket a legtekintélyesebb természettudományos
folyóiratban, a Nature-ben jelentették meg. Venetiáner Pál biokémikust kértem: segítsen egy kicsit eliga-
zodni a kérdésben. Akkor most szemét vagy nem szemét?

- Ezek az egerek, amelyekből eltávolították ezeket a szakaszokat, ezek minden jel szerint teljesen normáli-
san éltek, szaporodtak, az élettartamuk és az egészségi állapotuk megkülönböztethetetlen volt a normális-
tól. Tehát ennek alapján a kísérletező kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ez az úgynevezett
„szemét DNS”, ez valóban „szemét”, vagyis nem szükséges az állatok normális működéséhez. De vannak
kutatók, akik azt mondják, kizárt dolog, hogy ez valóban „szemét” volna, mások pedig azt mondják, hogy
de, minden bizonnyal az. Na most, ez a kísérlet ennek az utóbbi iskolának szállít érveket, de természete-
sen szó sincs arról, hogy bizonyítaná. Ugyanis van egy csomó kísérlet az elmúlt időkből, hogy létfontossá-
gú géneket is el lehet távolítani minden következmény nélkül, egyszerűen azért, mert van egy úgynevezett
redundancia, tehát ugyanazt a funkciót több gén is kódolja. Tehát azok egyikét ha eltávolítják, a másik
minden további nélkül a funkciót biztosítja. Természetesen ugyanez lehetséges, sőt, nagyon valószínű
ennél a nem kódoló DNS-nél is. Az élet mindig minden körülmények között túlbiztosításokkal dolgozik.
Tehát az, hogy egy ezrelék eltávolítása nem okozott semmi problémát, ez nem bizonyítja azt, hogy a 98
százaléknak vagy annak nagy részének nincs valamiféle lényeges szerepe. Tehát én egész biztos vagyok
benne, hogy életképtelen volna egy magasrendű élőlény, ha a teljes „szemét” DNS-t eltávolítanák. A
másik pedig az, hogy igaz ugyan, hogy ezek az egerek normálisan éltek, feltehetőleg az egér életkor végső
határáig, sőt szaporodtak is, de ez evolúciós értelemben egy jelentéktelen időskála. Tehát az, hogy ezen az
időskálán nem történt semmi baj, ez korántsem jelenti azt, hogy az evolúció ideje alatt nem volt ennek a
régiónak igen jelentős, életképességi vagy előnyt biztosító funkciója.

A DNS szerkezete a sejtben:

Kromatin
A sejt DNS-állományának hiszton és nem-hiszton fehérjékkel kialakított komplexe.

Az eukarióták DNS-e mindig fehérjékhez kötődik. Ezek a fehérjék lehetnek bázikus jellegű ún.
hisztonfehérjék, amelyek stabilizáló, szerkezetkialakító funkciójúak, illetve lehetnek inkább savas
jellegű nem-hiszton fehérjék is, amelyek pedig a DNS megkettőződésében, RNS-másolat készíté-
sében vagy a génaktivitás szabályozásában játszanak szerepet. A hisztonfehérjék a
prokariótákból teljesen hiányoznak.
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam
A hisztonoknak több altípusa létezik. Ezek közül a H2A, H2B, H3 és H4 jelűek 2-2 példánya (te-
hát összesen 8 db) egy hisztonmagot alkot, amelyre a DNS kétszeresen, egy 146 bázispárnyi
hosszúságú szakaszával feltekeredik:
A kromatinnak ezt a komplex egységét nukleoszómának nevezik. A kromatin nagyon sok ilyen
nukleoszómából épül fel, amelyeket átlag 54 bázispárnyi DNS-szakaszok kötnek össze, így egy
gyöngysorhoz hasonló struktúra keletkezik:
A nukleoszómához kapcsolódó H1 hiszton szerepe a kromatinállomány további feltekeredésének
szabályozása. A sejtosztódások közötti ún. interfázisban a kromatin nagy része laza, letekeredett.
Ilyenkor eukromatinnak hívjuk. Kisebb kromatinszakaszok még ilyenkor is tömör, feltekeredett
állapotban vannak, ennek neve heterokromatin. (Azokra a szakaszokra jellemző ez, amelyek az
adott sejttípus működéséhez szükségtelen géneket tartalmaznak, így, heterokromatinként
ugyanis inaktívak.)
Az osztódások alatt a kromatin teljes egészében heterokromatinná alakul, mert így könnyebben
transzportálhatók a kromoszómák.
Kromoszóma
A sejt kromatinállományának egymástól különálló egységei.
A kromatinállomány nem egyetlen DNS-molekulából áll, azok száma igen széles határok között
változhat. Az egyik bél-orsógiliszta (Ascaris megalocephala) testi sejtje pl. mindössze 2db, az
egyik haraszté (Ophioglossum reticulatum) pedig 1260 db egységre (kromoszómára) osztható.
2/8 anyag, 13. oldal
(Ebből is látható, hogy a kromoszómaszám nem fejlettségi bélyeg, az emberben a kettő közötti,
46 db a testi sejtek kromoszómaszáma.)
A kromoszómák az interfáziban nem különíthetők el, csak az osztódások alatt (főleg a középsza-
kaszban) válnak jól láthatóvá.
Kromatida
A kromoszóma egy DNS-molekulát tartalmazó része.
Magyarázat:
A kromoszómák az osztódások elején 2 db DNS-molekulát tartalmaznak, ilyenkor kétkromatidás
kromoszómának nevezzük. A kromatidákat az ún. centroméra (vagy elsődleges befűződés) köti
össze:
Az ábrán látható másodlagos befűződés nem minden kromoszómán látható, csak azokon, ame-
lyek a magvacskával állnak kapcsolatban (a magvacska latin neve nukleólusz, ezért a
nukleóluszorganizáló régió elnevezés).
Az osztódások végén a kromoszómák kromatidái szétválnak egymástól, így ún. egykromatidás
kromoszómák jönnek létre (ilyen kromoszómát mutat az ábra jobb oldali, B jelű része).
2.3.3. A fehérjeszintézis
A DNS központi szerepét a fehérjeszintézisben centrális dogmának nevezzük: DNS -~ RNS ~
fehérje -> tulajdonság
Lépései: 1. Transzkripció; a sejtmagban a DNS szál szétnyílik, az aktív szálon
mRNS képződik. Az mRNS a citoplazmában a riboszómára kerül. 2. Ezzel egy időben a citoplaz-
mában aktivált aminosavak kapcsolódnak a tRNS-hez.
TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 14. oldal

3. Transzláció: a riboszómán a bázispárosodás szabályai szerint kapcsolódnak az mRNS és a

tRNS bázishármasai ~ kialakul egy aminosav sorrend, amit végső soron a DNS határozott meg.
A genetikai kód jellemzői:
1. Bázishármasok, triplettek kódolnak
2. Degenerált: ugyanazt az aminosavat több kód is jelöli
3. Atfedésmentes: egy bázis egyszerre csak egy tripletthez tartozhat.
4. Vesszőmentes: lánc közben nincsenek értelmes szakaszok és csak az elején kezdődhet a leol-
vasás.
5. Általános érvényű: az adott jel minden élőlényben azonos aminosavat jelöl.

2.4. nukleotidok
Építőegységek, az energiatárolás és -felszabadítás központi vegyületei. Szerkezetük:
szerves bázisok; purin: adenin, guanin pirimidin: timin, uracill citozin pentóz: ribóz dezoxiribóz
foszforsav ' Nukleotid típusú vegyületek

• ATP: az élőlények legfontosabb energia-tároló és -felszabadító vegyülete. Makroerg kö-

tései (nagy energiájú) révén az első foszfátcsoport leválásával 30 kJ/mól, mindkettő le-
válásával 36 kJ/mól energia szabadítható fel
ATP → ADP+P → AMP+P
• NAD, NADH
NADP: a felépítő folyamatok proton- és elektronszállító koenzime. KoA: pl: acetilcsoportokát
(CH3C0- ) szállít.

• KoA, koenzim A

2.5. Gyors ismétlő feladatok:

(megoldások az anyag végén!)
Ötféle asszociáció
a) a guanin
b) a citozin
c) az adenin
d) a timin

38. Az RNS-molekulában bázispárokat is képezhet

 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 15. oldal

39. az adeninnel két hidrogénkötést képes kialakítani A KÖSZVÉNY

40. az uracilt helyettesítheti
41. a nuleotidban a gyűrűjének egy nitrogénatomjával kapcsolódik a pentóz 1-es szénatomjához
42. páratlanszámú nitrogén van a molekulájában
A húgysav az anyagcserének egyik salakanyaga, s jobbára a vizelettel, kisebbrészt a
43. két nitrogénatomot találunk benne
széklettel ürül ki a szervezetből. Ha a testnedvekben kórosan töményebbé válik, a
44. az RNS- és a DNS-molekulában is megvan nátriumsója kicsapódik a lágy részekben meg az ízületekben, s az utóbbi miatt ízületi
45. kilencatomos gyűrGt tartalmazó szerves bázis gyulladást kaphat az ember. A baj elhatalmasodását gyógyszeres és étrendi kezeléssel
akadályozhatjuk meg.
Minthogy a köszvény többnyire a láb nagyujjának tőízületi fájdalmával hívja fel magára a fi-
Többszörös választás gyelmet, az orvosok ezt a betegséget podagrának (ez görögül azt jelenti: lábköszvény), míg az
46. Hogyan épülnek fel a nukleotidok? angolok a latin guta (= csepp) szóból eredeztetett goutnak nevezik, annak idején ugyanis úgy
1. a pentóz 1. szénatomjához kapcsolódik a foszforsav vélték, hogy a bajt az ízületbe jutó valamilyen „méregcsepp” okozza. Nos, nem jártak messze
2. a pentóz ribóz vagy dezoxiribóz lehet az igazságtól, hiszen az ízületben levő savós nedv folyadékcseppnek fogható fel, s köszvény
3. a pentóz 5. szénatomjához a szerves bázis kapcsolódik esetén abban töményedik be és csapódik ki a „méreg”, vagyis a húgysav.
4. a bázisok purin vagy pirimidin alapvázúak
Gazdagok betegsége
Minthogy régen jobbára a jómódban élők (a húsféleségeket és belsőségeket, valamint a szeszes
Ötféle asszociáció
italokat bőségesen fogyasztó emberek) betegedtek meg köszvényben, e betegséget arthritis
A) az RNS
divitumnak, azaz a gazdagok ízületi gyulladásának is nevezték. Aligha véletlen, hogy sok híres-
B) a DNS
C) mindkettő
ség is akadt a benne szenvedők táborában. A feljegyzések szerint V. Károly német-római csá-
D) egyik sem szár, II. Frigyes porosz király, Wallenstein herceg, az osztrák császári hadvezér, Newton, a jeles
angol természettudós, a német filozófus Leibnitz, de Rubens, a kiváló flamand festő is egyaránt
47. pentózában öt oxigént találunk köszvényes volt. A betegség első részletes klinikai leírása a XVII. század végén élő, szintén
48. antiparalel (ellentétesen párhuzamos) a komplementer nukleotidsor köszvényben szenvedő Sydenham angol orvos nevéhez fűződik, ám ő még nem ismerte a baj
49. polinukleotid lánc alkotja okát, ekképp nem oki kezelést, hanem – tapasztalati alapon – kinint és tejkúrát ajánlott rá. Ezek
50. a purinbázisok mennyiségéből megadható a pirimidinek száma ugyanis nem ártottak a betegnek, hiszen tejet – látjuk majd – bőségesen ihat a köszvényes
51. több, különböző működésű típusa van ember. Egy évszázad múltán azonban, amikor fölfedezték a húgysavat, fény derült arra, hogy a
52. az egységek között S-3 foszforsavdiészter kötések vannak baj igazi forrása e szerves anyagnak a kikristályosodó nátriumsója.
53. érvényes az A + T = G + C Honnan származik a testfolyadékokban megjelenő húgysav? Főképp a nukleinsavakat (a ribo-
54. egyik nukleotidja energiaközvetítőként is szerepelhet és a dezoxiribonukleinsavat) alkotó purinbázisok (az adenin és a guanin) bomlásakor keletke-
zik, s rendesen deciliterenként 3–7 milligrammos töménységben fordul elő a vérben. Minthogy
a) a guanin a fölöslegben képződő húgysav – mint a bevezetőben említettük – kiürül a testből, bajt nem
b) a citozin okoz. Ha ellenben a vér és a többi testfolyadék húgysavszintje valamilyen ok miatt deciliteren-
c) az adenin ként 7 milligramm fölé nő, a folyadék erre az anyagra nézve túltelítetté válik, s megjelennek
d) a timin benne a tű alakú nátrium-urát-kristályok.
Rohamok támadnak
55. kilencatomos gyűrűt tartalmazó szerves bázishoz kapcsolódhat A köszvény legjellemzőbb tünete a rendszerint egy, néha azonban több ízületben hirtelen,
56. öt vagy több nitrogénatomot találunk a molekulájában rohamszerűen támadó fájdalom. Ez, valamint az ízület megduzzadása és pirosra, szederjesre
57. nukleotid típusú önálló vegyületben is előfordulhat színeződése az ízületi gyulladásnak csalhatatlan jele. A fájdalom olyan heves lehet, hogy az
58. nitrogént tartalmaz ízület legkisebb mozgatása, sőt, a megérintése is kínokat okoz a betegnek. Még az alvó ember is
59. a DNS-molekulában megtalálható felébred tőle. Az eseteknek mintegy a felében először az öregujj (a nagylábujj) tőízülete gyullad
60. molekulájában két gyűrű kondenzálódott (kapcsolódott össze) be, de a többi lábujj tőízülete és egyéb ízületek is megbetegedhetnek.
61. az RNS egyik típusában sincs meg
62. metil-csoport van a gyűrűjén

Élet és Tudomány 1999. 35. szám

 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 16. oldal

olyan maradandó elváltozások, amelyek egyértelműen a köszvényes eredet mellett szólnak. Az

idült szakaszban azonban a röntgensugárral a tofuszok és a csontkárosodások is tetten érhetők,
s ezek csalhatatlanul jelzik, hogy a betegnek köszvénye van. Idült köszvényre elsősorban azok
számíthatnak, akik heveny betegségüket elhanyagolják (kezelés nélkül az esetek csaknem fele
elég hamar idültté válik), ugyanis szakszerű kezeléssel a betegség nemcsak kordában tartható,
hanem az enyhén károsodott ízület szerkezete is többé-kevésbé helyreállítható. Eltűnhetnek a
húgysavas csomók, s javulhat az ízület működése.
A köszvény kezelésében nagy szolgálatot tesznek a különféle gyógyszerek, de ezek kiválasztása
és adagjuknak a meghatározása az orvos dolga. A beteg, persze, maga is sokat tehet azért, hogy
baját megelőzze, valamint hogy tüneteit enyhítse vagy megszüntesse. Az önkezelésben nem-
csak az orvos, hanem a dietetikus is nagy segítséget adhat neki. Jó hatású, ha a köszvényre
hajlamos vagy a már tünetes ember sok (legalább napi három liter) enyhén lúgos folyadékot
iszik (ez ugyanis akadályozza a húgysav kicsapódását), s lehetőleg kerüli azokat az ételeket és
italokat, amelyek purinbázisokban gazdagok. Ilyenek a húskivonatok, a máj, a velő, a vese,
bizonyos halféleségek (szardínia és szardella), a káposzta, a karfiol, a spárga, a paraj, a kakaó, a
tea és a feketekávé. Ugyanakkor bőségesen fogyaszthatnak tejet, tejtermékeket, tojást és gyü-
mölcsöket.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy akinek idejében kórismézik a baját, s rendszeresen szedi az
A lábujj oldalán megjelenő húgysa- Köszvény által megtámadott lábujjcsont orvos rendelte gyógyszereket, az az említett étrendi tanácsok megszívlelésével megakadályoz-
vas csomó hatja, hogy köszvényes rohama támadjon, vagy legalábbis nagymértékben késleltetheti annak
Az ízületi gyulladásra, amely a betegségnek már a második szakasza, a fájdalom miatt maga a megjelenését. A tünetes betegnek viszont az a haszna származik belőle, hogy nem rosszabbo-
beteg is felfigyel, holott ezt már jóval megelőzi a vérnek magas, de tünettelen húgysavszintje. dik az állapota, ekképp rendes, minőségi életet élhet.
Ez azonban csak laboratóriumi elemzéssel mutatható ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Dr. Sz. É.
minél több húgysav van tartósan a vérben, annál nagyobb a köszvény kialakulásának esélye. kórismézik: orvosi szakkifejezés mely szerint az előzmények ismeretében a betegség tünetei
Egy amerikai felmérés során kétezer egészséges ember vérét vizsgálták rendszeresen tizenöt alapján, következtetnek a betegségre, felismerik azt
éven át. Kiderült, hogy a 9 milligrammos húgysavszintűeknek 5 százaléka, a 7 és 9 milligramm
közöttieknek 0,5 százaléka, a 7 milligrammnál alacsonyabb húgysavszintűeknek pedig 0,1 szá-
zaléka vált köszvényessé. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a vérnek a rendesnél magasabb 2.6. Az anyagcsere folyamatai
húgysavszintje nem kórjelző, hanem csak megerősíti a kórismét. 2.6.1. Felépítés és lebontás kapcsolata
Az első köszvényes roham legföljebb néhány napig tart, s utána hosszabb-rövidebb panasz-
mentes időszak következik. Ez a betegség harmadik szakasza, amely szerencsés esetben egyút-
tal az utolsó szakasz is. Előfordul ugyanis, hogy a betegnek nem lesz újabb rohama. Sokkal
gyakoribb azonban, hogy fél és két év közötti idő múltán megint köszvényes roham tör a be-
tegre. Kezelés híján nemcsak a rohammentes időszakok rövidülnek, hanem a betegség hama-
rább idültté válik, amikor is nátrium-urát-kristályokból álló csomók (szakmai szóval tofuszok)
jelennek meg a lágy részekben és az ízületekben, s az ízületi porc és csont többé-kevésbé káro-
sodik. Ez azért rossz, mert a több ízületre ráterjedő idült köszvényes gyulladás már a legkorsze-
rűbb kezeléssel is nehezen orvosolható.
Kikezdi a csontot
A köszvény főképp a férfiak betegsége, de a változás korán túl levő nőket is fenyegeti. Ha a
páciens hirtelen támadó lábízületi gyulladással keresi fel az orvosát, ez egymagában is fölveti a
köszvény gyanúját, ám a megbizonyosodáshoz egyéb vizsgálatokra is szükség van. Eleinte a vér
magas húgysavszintje perdöntő, de később – az idült szakaszban – a húgysavas csomók (a
tofuszok) megjelenése és a röntgenvizsgálat is az orvos segítségére van. Ami ez utóbbit illeti,
heveny köszvényes roham esetén nem sokat ér, hiszen akkor még nincsenek a beteg ízületben
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 17. oldal

2.6.2. Felépítő folyamatok A fényszakasz folyamatai:

Fotoszintézis
o ez a folyamat a szénhidrátok bioszintézise
o az egész élővilág számára fontos, mert csak igy képződhet szénhidrát
o autotróf zöld növények a Nap energiáját közvetlenül képesek felhasználni
o keletkező szénhidrátok minden egyéb szerves vegyület kiindulási vegyületei
o a heterotróf állatoknak csak ez az energia szolgál energiaforrásul
o a fotoszintézis a földi élet alapja
Alapvetően szükségesek hozzá a:
Fotoszintetikus pigmentekek
o a látható fény (370 - 900 nm) elnyelése
o konjugált kettőskötésű rendszerek
o ez a felépítés felelős a fényelnyelésért
- delokalizált elektronok J fotonok energiáját felveszik J gerjesztett állapotba kerülnek
J megfelelő energiamennyiség esetén az elektronok leszakadnak vagy egy másik mole-
kulának adják át energiájukat J a felvett energia hasznosul a fotoszintézis során.

2.6.2.1. A fotoszintézis szakaszai

1. FÉNYSZAKASZ J a fényenergia megkötése, kémiai energiává alakítása:
A I. és II. fotonrendszerek gerjesztés hatására nagy energiájú elektronjaikat leadják egy elekt-
ronszállító rendszerre, az elektronok végül a NADP-re kerülnek.
A fotonrendszerek elektronhiányait a víz bontásából, fotolíziséből pótolják. A felszabaduló O2 a
légkörbe, a H+ a NADP-re kerül NADPH. A folyamatok során ATP termelődik.
A gránum membránrendszeréhez kapcsoltan megy végbe. A sötétszakasz folyamatai

2. SÖTÉT SZAKASZ: a pentóz-difoszfát megköti (fixálás) a légköri CO2-ot, majd gliceriasav-

foszfáttá bomlik. A fényszakasz során keletkezett NADPH és ATP révén a glicerinsav-foszfát
glicerinaldehid-foszfáttá redukálódik, ami: vagy egy körfolyamatban pentóz foszfáttá, ATP révén
pentóz-difoszfáttá alakul és újabb C02 felvételére válik alkalmassá, vagy a glicerin-aldehid-
foszfát egy fordított glükolízisbe glükózt, végső soron a fotoszintézis végtermékét: keményítőt
adhat.
A gránumok plazmaállományában játszódik le.
A fotoautotróf asszimiláció (felépítési folyamat) lényege (bruttó egyenlete):
C02 + H20 + fényenergia J C6H2O6 + O2
A kemoautotróf asszimiláció ettől csak abban különbözik, hogy az energia szervetlen vegyületek
oxidációjából származik!
A fényszakasz és a sötétszakasz kapcsolata:
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 18. oldal

2.6.3. Lebontó folyamatok Anaerob, a glükóz részleges lebontása piroszőlősavon át a speciális végtermékig. A 2 ATP a
glükolízisben keletkezik. Típusa a végterméktől függvényében: tejsavas, vajsavas ... (az ecetsa-
vas erjedés aerob!) Az alkoholos erjedés során COZ keletkezik -~ mustgáz!
2.6.3.1. A biológiai oxidáció Az anyagcsere-folyamatokban központi szerepet játszik az acetil KoA: a szénhidrátok, zsírok,
Aerob lebontás, a tápanyag-molekulák (pl. a glükóz) lebontása széndioxidra és vízre. A legtöbb fehérjék asszimilációja, disszimilációja fontos vegyülete.
energiát szolgáltatja a szervezet számára (38 ATP).
1. Glükolízis: a glükóz lebontása piroszőlősavig. A citoplazmában megy végbe, aerob és anae- 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
rob körülmények között is. A folyamat 2 ATP-t és NADH-t termel. A folyamathoz szinte minden
más anyag lebontása is bekapcsolódhat. (Glükolízis és hozzákapcsolódó folyamatok)
2. Citromsavciklus: a piroszőlősavból származó acetil-csoportok az oxál-ecetsavra kerülnek, s
miközben az oxálecetsav visszaalakul, felszabadui COZ és nagy mennyiségű NADH. A folyamatot
nevezik Szent-Györgyi - Krebs ciklusnak is. A mitokondriumok plazmaállományában játszódik le.
3, Terminális oxidáció: végső oxidáció, az előző folyamatokból származó hidrogének elégeté-
se. A NAD által szállított protonok és elektronok a légzési oxigénre kerülnek. A mitokondriumok
belső membrán rendrészéhez kapcsolódó enzimek révén játszódik le, (MITSCHELL
kemiozmotikus elmélet) Itt 36 ATP keletkezik.

Végső mérleg: C6H12O6 + O2 → CO2 + H20 + 38 ATP

2.7. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

A sejtalkotók, és funkcióik:
o sejthártya, amely a sejtet körülveszi
o sejtplazma, amely a sejt döntő tömegét alkotja
o sejtplazmában található sejtalkotók:
o sejtmag (az emberi sejt e tekintetben 3-féle lehet: nincsen sejt-
mag (pl. vörösvérsejt), 1 magja van, pl. sima izomsejt,
„sokmagvú” sejtek, pl. harántcsíkolt izomsejt)
o endoplazmatikus retikulum, (csőrendszer, amely az anyagok fel-
építésében, szintézisében játszik szerepet, a sejten belüli
molekulaelőállításban szerepel)
o riboszómák (fehérjeszintézis helyszínei)
o mitokondriumok (oxidatív energiaszolgáltató folyamatok helyszí-
nei)
o goldzsi készülék (sejtfolyadék háztartását befolyásolja)

Erjedés
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 19. oldal

2.7.1. Mitokondrium térbe juttatott fehérjék szállításának vizsgálata alapján sikerült felismernie azokat az általános
törvényszerűségeket, amelyek a sejt valamennyi transzportfolyamatára érvényesek. Munkássága
elválaszthatatlanul összefügg egy új tudományág, a molekuláris sejtbiológia kialakulásával. Ez
ált. hosszúkásak, hengerszerűek
o alak még azonos sejttípusok közt is eltérhet; az élet során is változhat
az új diszciplína elsősorban módszereiben különbözik a klasszikus molekuláris biológiától. A
o méret: 2-10 mikrométer molekuláris sejtbiológia a makromolekulák szerkezetét és mûködését a sejt háromdimenziós
o számuk: tág határok között mozog a sejtekben terében, az ép sejt struktúrelemeivel történő kölcsönhatásaik közben tanulmányozza. Ennek az
ostoros egysejtűek: 1 db; ember májsejtjei: több ezer db új tudománynak szellemi szemléleti és metodikai megalapozásában dr. Blobel érdemei elévül-
Kettős membránrendszer hetetlenek.
o külső membrán Az élővilág, sejtjeik szerkezete alapján két nagy csoportra osztható: prokariótákraés
- a sejtplazmától határolja el eukariótákra. Ez a felosztás és nevezéktan a múlt század végén alakult ki, amikor a mikroszkó-
o belső membrán pok felbontóképessége csak a legnagyobb és legszembetûnőbb sejtalkotórész, a sejtmag felis-
- nagy belső felület (lemezeket, csöveket képez) merését tette lehetővé. Így az „igazi" sejtmagvú élőlényeket eukariótáknak, míg a többieket, az
kriszták: a belső membrán gyűrődései igazi sejtmaggal nem rendelkező élőlényeket prokariótáknak nevezték el. A mikroszkópia el-
mátrix: folyékony alapállomány a kriszták között múlt százéves fejlődése, biokémiai és genetikai kutatásokkal karöltve bizonyította, hogy a
prokarióták és az eukarióták sejtjeinek szerkezeti különbsége ennél sokkal nagyobb. Amíg
A mitokondrium felépítése prokariótákban a sejtet határoló membránon belül egyetlen közös térrészben játszódik le az
életet fenntartó valamennyi kémiai reakció, addig az eukariótákban a sejten belül membránok-
kal tökéletesen elkülönített térrészek (kompartmentek) alakultak ki. Mindegyikben más és más,
az élet fenntartásához szükséges kémiai reakció játszódik le, vagyis minden egyes
kompartmentcsak bizonyos életfunkciók biztosítására alakult ki (1. ábra). Ez a szerkezeti kü-
lönbség teszi lehetővé, hogy eukarióta sejtekben egymás mellett, azonos időben, egymást kizá-
ró kémiai reakciók is lejátszódhassanak. Egyetlen példával érdemes szemléltetni a
kompartmentáció előnyét. A lizoszóma az eukarióta sejtek citoplazmájában elhelyezkedő
sejtszervecske (kompartment), melyben különböző, a sejt számára már feleslegessé vált kémiai
anyag (cukrok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak stb.) bontása zajlik. A bontást több tucat
hidrolitikus enzim végzi, közös sajátosságuk, hogy csak savas kémhatású közegben képesek
mûködni. A lizoszómákon belül egy speciális enzimrendszer tartja fenn a hidrolitikus enzimek
számára optimális savas környezetet (pH 4-5), a lizoszómát körülölelő membrán viszont meg-
akadályozza, hogy ez a savanyú kémhatású közeg a citoplazma többi részére terjedve gátolja
azokat a kémiai reakciókat, melyek a citoplazma többi kompartmentjében játszódnak le, s
enyhén lúgos kémhatású közeget (pH 7,2-7,5) igényelnek. A lizoszómák lejátszódó bontási
2.7.1. Elhatárolás folyamatainak fontosságát jól bizonyítja az a felismerés, hogy számos emberi genetikai beteg-
ségben, melyek homozigóta formában a beteg fiatalkori halálához vezetnek, a kárt bizonyos
A kompartmentációról azaz a sejten belüli ekhatárolódásról olvassátok el a következő cikket: lizoszomális hidrolitikus enzimmutáció következtében kialakult mûködésképtelenség okozza. A
kompartmentáció tehát lehetővé tette, hogy a citoplazmán belül teljesen eltérő kémhatású
előzetesként ismétlés gyanánt: környezetet igénylő kémiai folyamatok - melyek mindegyike külön-külön létfontosságú a sejt
Monomolekuláris hártya: egyetlen molekularéteg alkotta filmszerű bevonat. Apoláros számára - egy időben, egymás mellett, egymás zavarása nélkül játszódhassanak le.
és poláros molekulacsoportok képezik az apoláros és poláros oldat határán. Az egymást kizáró kémiai reakciók egyidejû, szabályozott lebonyolítását biztosító „elkülönülés"
tehát óriási előnyt jelentett az eukarióta sejtszerkezetû élőlényeknek. E bonyolult sejtstruktúra
Természet Világa 2000/2 UDVARDY ANDOR: kialakulása bizonyosan nagyon hosszú evolúció eredménye, melynek köztes eseményeit sajnos
Sejten belüli transzportfolyamatok- Az 1999. évi élettani és orvosi Nobel-díj ma már nem lehet reprodukálni, a ma élő eukarióta sejtek, a legegyszerûbb egysejtû gombáktól
az emberig, szerkezetükben nagyon hasonlóak abban a tekintetben, hogy az 1. ábránfeltüntetett
Az 1999. évi élettani és orvosi Nobeldíjat Günter Blobel, a Rockefeller Egyetem sejtbiológiai valamennyi sejtszervecske megtalálható bennük. Ezek a kompartmentek nyilván nem egyszerre
tanszékének vezetője kapta. Tudományos munkásságának középpontjában a sejten belüli alakultak ki, az evolúció során biztosan voltak olyan élőlények, melyekben e nagyszámú külön-
transzportfolyamatok mechanizmusának vizsgálata állt. A sejt citoplazmájából a sejten kívüli böző szervecskéknek csak egy része volt meg. A sejtmûködések elkülönülése a sejten belül
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 20. oldal

azonban nyilvánvalóan olyan nagy szelekciós előnyt biztosított, hogy a köztes sejtstruktúrájú 2.7.2. Gyors ismétlőfeladatok
élőlények szükségszerûen háttérbe szorultak az evolúció során, majd ki is pusztultak. Ötféle asszociáció
A) az endoplazmatikus hálózat
A kompartmentáció nyújtotta óriási szelekciós előnynek természetesen megvolt az ára, amit az B) a Golgi-készülék
eukarióta sejtek még ma is, nap mint nap törleszteni kénytelenek. Elfogadva ugyanis, hogy C) a lizoszóma
minden sejtszervecske bizonyos kémiai folyamatok szelektív fenntartásáért felelős és ráadásul e D) a citoplazma
folyamatok egy része még egymást kölcsönösen kizáró kémiai reakciókon alapul, fel kell téte- E) a sejtmag
lezni, hogy a sejten belül mûködnek olyan szabályozómechanizmusok is, melyek biztosítják, 119. nukleinsavból és fehérjéből á116 plazma tölti ki
hogy adott kémiai reakciót katalizáló enzim kizárólag csak az adott funkció fenntartásáért fele- 120. ez alakul ki az endocitózis során
lős sejtkompartmentbe jusson el. Vagyis a kompartmentalizáció szigorúan specifikus, és gyors
sejten belüli transzportrendszerek létezését teszi szükségessé. Minden ilyen szállítórendszernek 121. a fehérjéket az endoplazmatikus hálózattól kapja
két fontos összetevője van: a szállítandó fehérjén lenni kell egy olyan jelnek, amely 122. leggyakrabban tömlőszerű, öszszelapított zsákokhoz hasonlít a sejtmag környékén, maghár-
tyává alakulhat
egyértelmûen meghatározza a célállomásként szolgáló sejtszervecskét, a sejten belül pedig
123. ionokat és kisebb szerves molekulákat oldott állapotban tartalmazó alapanyag
léteznie kell egy olyan szállító apparátusnak, amely képes felismerni ezt a jelet, és e jel irányító
124. a sejttörmelék bontását végzi
hatását kihasználva garantálja a fehérje célkompartmentbe szállítását. (…)
125. az eukarióta sejt plazmáját behálózza
126. a sejten belüli anyagszállítás egyik központja minden eukarióta sejtben
Az eukarióta sejt kompartmentjei:
A sejtmag, funkciója a DNS-ben tárolt genetikai információ átírása RNS-be (transzkripció).
127. alapja egy állandóan újrarendeződő, fehérjefonalakból álló szövedék
A sejtmagban található a sejtmagvacska (nukleolusz), ahol a riboszómális RNS-ek szinté- 128. fehérjerendszere elősegíti a sejtalkotók sejten belüli mozgását
zise zajlik, nem különálló kompartment, mert nincs önálló membránnal határolva.
Mitokondrium, funkciója az oxidatív energiatermelés. 2.7.3. Mozgás
Az endoplazmatikus retikulum a szekretórikus és membránfehérjék posztszintetikus érési Az élõlények helyváltoztató mozgása.
reakcióit katalizálja.
o féregmozgás- bőrizom tömlő
Golgikomplex (cisz-, középső- és transz-Golgi), funkciója a szekretórikus és membránfe-
hérjék további posztszintetikus érési reakcióinak katalizálása. o Az amõboid mozgás.
A lizoszóma a sejt számára feleslegessé vált anyagcseretermékeket bontja. o A csillós és az ostoros mozgás.
Peroxiszóma, funkciója az oxidatív atmoszféra káros melléktermékeinek (hidrogén- o Az izmokkal történõ mozgás.
peroxid, reaktív oxigénszármazékok) semlegesítése. o aktív szerve: izomzat, kiegyénült izmok
A citoplazma számos különböző kis molekulasúlyú anyagot, valamint makromolekulát o passzív szerve: belső váz, inak, izületek
szintetizál.

Az endocitózis és a sejten belüli emésztés

2.8. Osztódás
sejtciklusban azaz a sejt életében:
2.8.0. Sejtciklus
interfázis i (két osztódás közötti szakasz) + osztódás
- ebben zajlik a sejt élete (funkcionál a sejt)
szakaszai:
- G1: felkészülés a DNS szintézisére (hisztonfehérjék szintézise pl.)
itt dől el, hogy tovább osztódik, vagy differenciálódik a sejt
- S: a DNS-szintézis szakasza
- G2: a két utódsejt kialakulásához szükséges organellumok szintézise
pl.: mitokondriumok, plasztiszok...
organelláris DNS megkettőződése
M : osztódás (mitózis / meiózis)
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 21. oldal

osztódás
- a mag osztódását követi a sejt kettéosztódása
- a gének ekkor nem működnek

A sejtciklus

A mitózis
A mitotikus osztódás
A mitózis egyik kulcslépése az, amikor a húzófonalak (más néven a mikrotubulusok) a kromo-
szómákat kromatidákra bontják szét. De hogyan történik ez a "széthúzás"?

Mindenekelőtt szükség van a sejtben olyan régióra, amely a mikrotubulusok kialakításáért fele-
lős. Ezt mikrotubulus organizáló centrumnak (MTOC) nevezzük. Az MTOC a sejt két pólusán
elhelyezkedő fehérjedús terület, amelyben alacsonyabbrendű növényi sejtek, valamint majdnem
minden állati sejt esetén még egy fehérjecsövekből álló, speciális szerkezetű képlet, a sejtköz-
pont is található. Magasabbrendű növények sejtjeiből ez utóbbi képlet hiányzik, csak MTOC van.

A mikrotubulusok felépülése az MTOC-ból indul úgy, hogy apró fehérjegömböcskék (a

tubulinmolekulák) gyöngysorszerű láncokká kapcsolódnak össze. A lánc MTOC-hez kapcsolódó
vége a "-" vég, a másik vége a "+" vég. A "+" vég vagy a kromoszómák centroméráján lévő ún.
kinetochor területhez csatlakozik (ezek a kinetochor tubulusok) vagy pedig nem kromoszómához
kötődik, hanem egy másik mikrotubulushoz (ezek az ún. poláris mikrotubulusok), illetve haladhat
csillagszerűen a periféria felé (asztrális mikrotubulusok):
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 22. oldal

152. fehérjeszintézis is van benne a tárolás mellett

153. ion, víz, nukleotid is található benne

Kizárásos asszociáció:
A) a húzófonal
B) a sejtközpont
C) a mitózis
D) a nyugalmi szakasz
154. a sejt pólusát összeköti a befűződéssel
155. a sejten belüli mozgásokat koordinálja, összerendezi
156. RNS és néhány enzim, fehérjék szintézise történik folyamatában
157. a sejtosztódás egyik szakasza
158. eredetileg a fonalra utal

2.8.2. Sejthalál
A húzás mechanizmusa általában úgy történik, hogy a kromoszóma kinetochor területén egy
Falevélhullás a sejtvilágban
enzim lebontogatja a tubulinmolekulákat, a mikrotubulus így egyre rövidebb lesz, a kromatidák
emiatt a sejt pólusai felé mozdulnak el: Fésüs László a Mindentudás Egyetemén
A poláris mikrotubulusok pedig egymáson elcsúszva távolabb tolják a két sejtközpontot egymás- 2003. október 6.
tól, segítve ezzel a sejt kettéosztódását.
A halál szó az embert általában borzongással tölti el. Tragédiák, tömegszerencsétlenségek, természeti
katasztrófák, szeretteink elvesztése jut eszünkbe. Fésüs László a Mindentudás Egyetemén mégis azt
igyekezett bizonyítani, hogy a sejthalál, azaz az egyes sejtek nagy számú elhalása az élet elengedhetetlen,
2.8.1. Gyors ismétlőfeladatok mindennapos része, vagyis a sejtek számára természetes döntés a halál.
Többszörös választós: A programozott sejthalál esetében a sejtek mindig ugyanazon a helyen és időben, genetikailag meghatáro-
147. Melyik igaz a sejtosztódásra? zott program szerint halnak el. Az embrió fejlődése, az egyes szervek formálódása során például sok
1. a mitózis során a kromoszóma összetétele nem változik esetben van erre szükség; a sejthalál itt az élő anyag "szobrászaként" határozza meg az egyed külső saját-
2. a mitózis a sejtciklus befejező szakasza ságait.
3. a húzófonalak választják el egymástól a kromatidákat A természetes módon elhaló sejtek félig vagy teljesen elhalt állapotban igen fontos funkciót is elláthatnak.
Erre az egyik igen jó példa a bőr, amelynek alsó rétegében a sejtek osztódnak, majd egy hónapos utazás
4. a sejtosztódás végén a maghártya is kettéosztódik
során felfelé haladva a bőr különböző rétegeiben fokozatosan elhalnak, elvesztik magjukat és különböző
organellumaikat, végül az így elszarusodó laphám legfelső rétegében fehérjékkel és zsírokkal speciális
148. Melyik igaz a kromoszómára? módon megerősített lapocskákként fedik be és védik külső felületünket, majd szétszóródnak a környeze-
1. két kromatidája azonos bázissorrendű DNS-t tartalmaz tünkbe.
2. a befűződés helye jellemző a kromoszómára Sejtjeink a felnőtt szervezet minden szövetében folyamatosan halnak el és pótlódnak. E folyamat során
3. a sejtosztódás kezdetekor alakul ki jellegzetes formája leválnak környezetükről, zsugorodnak, a maganyag, a DNS lebomlik és a sejttesttel együtt feldarabolódik.
4. számuk fajra jellemzel A sejtdarabokat, testecskéket a környező sejtek igen gyorsan bekebelezik, gyakran egészen nagy számban,
hogy teljes mértékben kémiai alkotórészekre bontsák, amelyeket a szervezet újrahasznosít. A folyamat
Kizárásos asszociáció: néhány óra alatt lezajlik, az elhalt sejtek belső alkotórészei nem kerülnek a környezetbe, gyulladás és heg
A) a kromatin képződése nélkül gyakorlatilag nyomtalanul eltűnnek.
B) a kromoszóma A sejthalál alaki sajátságai a hetvenes évek elején brit kutatókat falevelek hullására emlékeztették, ezért a
C) a pórus falevélhullást jelentő régi görög szóval apoptózisnak keresztelték el. Az apoptózis terminus gyakran szol-
D) a sejtmagvacska gál valamennyi természetes sejthalálforma megnevezésére.
149. a sejtmaghártyán állandóan és szabadon átjárható nyílások
Sejthalál-gének
150. DNS és a hozzákapcsolódó fehérje alkotja
Az apoptózist hosszú ideig még leírása után sem fogadták el létező jelenségnek, illetve nem tették fel a
151. az összfelületnek akár 10 %-át is kitevő kapcsolatbiztosító rendszerek kutatók maguknak a kérdést: mi történik a rengeteg naponta születő új sejttel szervezetünkben? Jól mutat-
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 23. oldal

ja ezt a témával foglalkozó közlemények száma, amely csak a kilencvenes években elején kezdett el növe-
kedni, majd drámaian megugrott; s napjainkban már eléri az évi 12-13 ezret.
A fordulópontot kétségkívül a sejthalál-gének felfedezése jelentette, ami egyértelművé tette, hogy az
apoptózis a sejtek aktív részvételével zajló folyamat. Sidney Brenner, John Sulston és Robert Horvitz
2002-ben orvosi Nobel-díjat kapott ennek az intellektuális keretnek a megalapozásáért. Brenner vezette
be a Caenorhabditis elegans fonálférget a sejtbiológiai jelenségek modellszervezeteként. Sulston tárta fel,
hogy ebben az "elegáns" szervezetben az ezer körüli sejt mindegyikének a sorsa külön-külön vizsgálható,
a sejtsorsokat gének határozzák meg, és a sorsok egyike meghatározott sejtek esetében mindig sejthalál.
sejt születik, mint amennyire normál körülmények között igény van, és csak akkor mentjük meg ezeket az
apoptózistól, ha váratlanul nagy szükség van rájuk. Jó példa erre, hogy az embrionális fejlődés során a
szükségesnél jóval több agysejt születik, és csak 10-20%-ukat éltetjük túl válogatva a bőséges kínálatban.
A csontvelőben is nagy feleslegben képezünk vérsejteket, amik néhány órán belül elhalnak, amennyiben
nincs rájuk szükség; ha viszont hirtelen vérveszteség vagy gyulladás történik, azonnal rendelkezésre állnak,
hiszen csak túl kell őket éltetni......
folytatás a MINDENTUDASEGYETEME.HU -n!

Krimibe illő sejthalál

Horvitz érdeme a sejthalál-gének, az ún. ced (cell death) gének funkciójának felismerése mutánsok segít- 2.9. A gyors ismétlőfeladatok megoldásai:
ségével; ezek a gének felelősek a halálos ítélet meghozataláért, az ítélet végrehajtásáért, az elhalt sejtek
bekebelezéséért, majd teljes elbontásáért. Ha normál és ced-3 mutáns időben felgyorsított egyedfejlődését 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
nézzük, az ölő géntermék hiánya - ami egyébként fehérjebontó enzim, proteáz - a halálra ítélt sejtek 3 A D
túlélését eredményezi, azt is mondhatjuk, hogy a kivégzés elmarad. Ma már tudjuk, hogy e sejthalál-gének 4 D E A D A B C A C C
emberi megfelelői vezénylik a szervezetünkben zajló természetes sejthalálokat, vagyis hogy az egész egy
5 B A C D A C B E E E
gének által kódolt halálprogram. Megismertük szinte valamennyi sejthalál-gén termékének funkcióját is.
Asejthalál "kivégző" fehérjéi visszafordíthatatlan biokémiai reakciókat (fehérjebontás és - keresztkötés, 6 B D D
DNS-bontás) katalizálnak, de bekapcsolásuk igen szigorúan szabályozott. A szabályozás alaplogikája a 11 E
legegyszerűbb szervezettől az emberig végeredményben ugyanaz. Az ölő fehérje (a ROSSZ) inaktív álla-
potban van, aktiválódásához adapter fehérje (a TETTESTÁRS) szükséges, amit a sejthalált gátló fehérje 12 C B A D C A B D D
(a JÓ) tart megkötve. Az indító fehérje (a DÖNTŐBÍRÓ) leválasztja a gátlót az adapterről, ami így sza- 14 A E E
badon képes a kivégző fehérje működésbe hozatalára, és a sejthalál megtörténik. 15 E B C D A B D E C
Mi indítja el az apoptózist?
A biológiai törzsfejlődés során az apoptózis molekuláris mechanizmusa egyre komplexebbé vált, alkal-
mazkodott a sejtek alakjában és funkcióiban megnyilvánuló sokféleséghez. Jó példa erre a programozott
sejthalál vagy az elszarusodó laphám; de az is, hogy például az emberben már 21 fajta sejthalál ellen védő
JÓ (a bcl-2 nevű fehérjecsalád tagjai) és 14 fajta ölő ROSSZ (a kaszpáz nevű fehérjebontó család tagjai)
molekulafajta működik!
A sejtek különböző részeiből (külső és belső membránok, mitokondrium, sejtmag) indulhat el a halálos
döntés. A sejtek külső felszínén halál-receptorok lehetnek, amik a megfelelő ligand kapcsolódása után
elindítják az apoptózist. Az immunrendszer sejtjeinek túlzott elszaporodását vagy hatását ilyen halálos
receptorok működése korlátozza. Vannak például úgynevezett privilegizált szöveteink, amelyek az im-
munrendszertől elrejtve fejlődnek (ilyen pl. a szem vagy a hereszövet), és ha mégis odatéved egy a szöve-
tet megtámadni készülő immunsejt, azt halál-receptorán át a szöveti sejtek azonnal apoptózissal megölik.
Az egyébként energiatermelésre szakosodott mitokondriumból elinduló sejthalál jellemzője, hogy a halá-
los jelre kiszabadul belőle a vastartalmú citokróm c-molekula, és cselekvőképessé teszi az adapter moleku-
lát. A sejtmagból kiinduló apoptózis biztosítja, hogy amennyiben a génállományt károsodás éri - ez bizony
igen gyakran előfordul például besugárzás vagy kémiai anyagok hatására - és a DNS-javító rendszer nem
tudja az egyébként súlyos következményekkel (pl. rákos sejtburjánzás elindításával) járó hibát kijavítani,
akkor a sejt haljon el, mert ez az érdeke a szervezet egészének.
Míg az előző esetekben az apoptózis oka valamilyen halált okozó tényező megjelenése a sejtek környeze-
tében vagy különböző részeiben, az esetek igen jelentős részében a túlélést biztosító tényezők eltűnése
vezet sejthalálhoz. Különösen az idegrendszer és az immunrendszer jellemzője, de más szövetek és sejt-
populációk esetében is elmondható, hogy a sejtjeikben állandóan ott vannak tettre készen a sejtek elölésé-
re képes molekulák, melyeket az azok környezetében lévő túlélési faktorok akadályoznak meg tettük
elkövetésében. A neuronális növekedési faktor az idegsejtek esetében fehérjék foszforral történő módosí-
tásával működtet éltető jelátviteli pályát; ha a faktor koncentrációja leesik, nincs túlélési jel, az apoptózis
bekövetkezik. A szervezetünk sok esetben a luxus-termeléshez folyamodik, vagyis jóval nagyobb számú
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 24. oldal

3.2. Vegyületek összehasonlítása

3. Feladatlap
Kérlek, hogy az anyagrész elolvasása és átismétlése után oldd meg az ezen a lapon lévő felada- Hasonlítsa össze az alábbi vegyületeket a négyféle asszociáció szabályai szerint!
tokat és a megoldásokat írd le a számozás megtartásával egy külön lapra! Csak az utolsó fel-
adathoz használhatsz segédeszközt!
3.1. DNS-KÓDOK VIZSGÁLATA
A következő betűsor egy DNS aktív szálának bázissorrendje, mely egy olyan peptid
kódja is egyben, aminek első két aminosava a glicin (Gly) és az alanin (Ala):

ACCCTCGAGGTTCGATC

A további kérdésekre az aminosav-kódszótár felhasználásával válaszoljon!

1. Mi a többi aminosav? "A" vegyület "B" vegyület
2. Melyiknek a - betűsorban is szereplő - kodonja áll csupa purinbázisból?
3. Melyiknek az antikodonja CGA?
4. Milyen tRNS-antikodon fog kapcsolódni a negyedik aminosav kodonját követő bázishár- A. vegyület
mashoz? B. vegyület
C. mindkettő
(Egyszerű választás) D. egyik sem
A. UCG
B. UAG
1. hidrogénkötés kialakítására képes
C. AUC
D. UAA 2. az amilopektin alkotórésze
E. egyik sem 3. benzolban jól oldódik
5. Mely aminosav(ak) mRNS-kodonja marad változatlan értelmű, ha benne az A-t G-re cse- 4. a sárgarépában van ilyen vegyület
réljük? 5. a DNS alkotórésze
6. Melyik sejtalkotó "olvassa le" az mRNS-kódokat? 6. az I. pigmentrendszer tartalmazza
7. részt vesz a koenzim-A felépítésében
8. a D-vitamin előanyaga

3.3. A DNS és az RNS összehasonlítása

Segédeszköz használata nélkül táblázatos formában hasonlítsa össze a biológiai információt
hordozó két makromolekulát (emlékszel-e a feladatlap táblázatára?) (10p)

összehasonlítási DNS RNS

szempont

3.4. Olvassa el a 15. oldalon található cikket a köszvényről és tervezzen három napra
speciális diétát egy olyan személynek akinél kezdeti stádiumban lévő izületi köszvényt diag-
 TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 2/8 anyag, 25. oldal

nosztizáltak. Figyeljen arra, hogy az ételek nem ismétlődhetnek napról napra! (figyelem: ét-
kezések száma, folyadékbevitel, esszenciális tápanyagok, stb..) (15 p)

3.5. Olvassa el a 22. oldalon található cikket a sejthalálról és válaszoljon indok-

lással a következő kérdésekre: (15 p)

a) Természetes folyamat-e a sejtek halála? Életjelenségnek tekinthető-e?

b) Milyen folyamatokat előzhet meg a sejtel apoptózisa?
c) Milyen előnyös következménye van a sejthalálnak?
d) Megöli a szervezet, vagy meghal a sejt a sejthalál folyamán?
e) Az emberi bőr milyen „hasznát” veszi a természetes sejthalálnak?

3.6. Aerob – anaerob lebontás Töltse ki a táblázat hiányzó celláit értelemszerűen (8p)

Összehasonlítási Biológiai oxidáció Erjedés

szempontok
kiindulási anyag glükóz
azonos utolsó piroszőlősav
köztes termék
oxigén nem kell

színhelye a sejtben - citoplazma

- mitokondrium
végtermék C02 + H20
redox koenzimje NAD +
a folyamat kémiailag redukció
(az utolsó lépés)
hasznosítható 2 ATP
energia (glükózonként)

3.7. Fejtse ki lényegretörően (max. 15 sor), hogy milyen folyamatok során lesz a biológiai
információból azaz a nukleinsavakban tárolt információból, a szervezetet felépítő és működte-
tő fehérje (10 p)

3.8. Adja meg a következő fogalmak pontos jelentését: (8 p)

1. mutáció
2. kodon
3. kompartment
4. enzim
5. nukleotid
6. a fehérje harmadlagos szerkezete
7. lizoszóma
8. ribóz

3.9. Rajzoljon le egy eukarióta sejtet a sejtalkotók jelölésével és megnevezésével

(15p)