ICINKE-PICINKE

Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony, annak az icinke-picinke kis asszonynak volt egy
icinke-picinke kis tehene; azt az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba;
abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis
szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy icinke-picinke
kis padra, befedte egy icinke-picinke kis fedővel.
Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke kis macskája; az az icinke-picinke
kis macska odament az icinke-picinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért
nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony, felkapott egy icinke-picinke kis nyújtófát,
úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macskát, hogy mindjárt fölbukfencezett.
Ha az icinke-picinke kis macska föl nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picinke kis mesém
is tovább tartott volna.

A SAJTOT OSZTÓ RÓKA

Mikor a vadászok hintón mentek vadászni, a sajtot elvesztették. A róka és a farkas találta meg. Azt
mondja a róka:
- Ketten találtuk meg, úgy illik, hogy igazságosan osztozkodjunk rajta. Ne kapjon az egyik
nagyobbat, mint a másik. Majd én kétfelé osztom! - Azután a közepén kezdte kétfelé rágni.
Mikor a túlsó végére ért, látták, hogy nem egyforma nagy.
- Ez nagyobb! - mondta a róka, s lerágott belőle egy darabot. Akkor meg a másik fele volt a
nagyobb, abból rágott le egy darabot.
Addig rágta, osztotta kétfelé, hogy semmi sem maradt.
 A RÓKA ÉS A FARKAS CSIKÓT VESZ

Elindult a róka csikót venni a farkas komájával. Látják, hogy ott legel a ló a fiával a réten. Kérdi a
róka a kancalótól:

- Eladó ez a csikó?

Azt mondja a ló:

- Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva.

Azt mondja a róka:

- Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára.

A ló felemelte a hátsó lábát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy
gombolyagba tekerődött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevette. Mikor a farkas
feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:

- Na, komám, ízlett-e a csikóhús?

A farkas nem tudott semmit se szólni erre, csak elólálkodott.

 A CSIZMADIA DISZNÓJA

Volt egy csizmadia, akit Györgynek hívtak. Ennek a csizmadiának volt egy disznója, amelyik a
csordába járt. Amikor a csordából jött haza, mindig azt mondta:

- Gyuriii... Gyuriii... Gyuriii!...

A csizmadia ezt sehogy sem szenvedhette, s mondta a feleségének: ő meg fogja tanítani a disznót,
hogy az ő becsületes neve György.

Megbújik egy este a kapu megett, s mikor a disznó jött be a kapun, egy nagy darab fával úgy fejbe
kólintotta, hogy abban a helyben felfordult, csak kettőt nyögött:

- György... György...

Mondta is a csizmadia:

- No, ugye, hogy megtanultad a becsületes nevemet!

De amikor látta, hogy vége a disznónak, kezdett búslakodni, milyen bolondot csinált. Mit volt mit
tenni, elmentek a vásárba, s vettek egy másik disznót. Ma is élnek, ha meg nem haltak.