1. Szólásokkal külső és belső tulajdonságokat is ki tudunk fejezni.

Találjátok ki, mely szólásokról van

szó! A kulcsszavak segíthetnek.
nem tesz semmit, erőfeszítések nélkül várja az eredményeket (galamb):

jó eszű, gyors felfogású (borotva):

gőgös, büszke, lenéz másokat (orr):

betegesen sovány (csont, bőr):

ügyesen, gyorsan dolgozik (kéz):

mindenbe beleavatkozik (lé):

kínlódik, keserves erőfeszítéseket tesz (vér):

gyámoltalan, lassú mozgású vagy észjárású ember (tej):

titkolja igazi szándékát, véleményét (árul):

jószívű, szelíd, engedékeny ember (kenyér):

2. A fej szóval kapcsolatos szólások közül olvashattok összeállítást. Keressétek meg a dőlt betűs
szólásokhoz illő jelentéseket!
SZÓLÁSOK: A) elcsavarja a fejét valakinek, B) beköti a fejét valakinek, C) fogja a fejét, D) tömi a fejét, E)
kiver a fejéből valamit, F) majd elsül a feje valakinek, G) elveszti a fejét, H) a fejével játszik, I) a fejét teszi
valamire, J) nem fér a fejébe valami
JELENTÉSEK: a) biztos a dologban, b) nem ért valamit, c) erősen töpreng, gondolkodik, d) feleségül vesz
valakit, e) elcsábít valakit, f) megzavarodik, elveszti a józan ítélőképességét, g) igyekszik elfelejteni,
amire gyakran gondol, h) mohón eszik, i) tehetetlenül kesereg, j) életét kockáztatja

A B C D E F G H I J

1
 3. Próbáljátok megfogalmazni saját szavaitokkal az alábbi fej testrészt tartalmazó szólások
jelentését!
A) összecsapnak a feje felett a hullámok ...............................................................................................
B) fejéhez kap .........................................................................................................................................
C) a fejébe vés valamit ..........................................................................................................................
D) a fejébe vesz
valamit ..........................................................................................................................
E) fej fej mellett .....................................................................................................................................
F) nem nőtt (még) be a feje lágya .........................................................................................................
G) kong a feje az
ürességtől ....................................................................................................................
H) megmossa a fejét valakinek ..............................................................................................................
I) kimegy a fejéből valamit ...................................................................................................................
J) összedugják a fejüket ........................................................................................................................

4. Fejtsétek meg a következő népies szavak jelentését!

A) Mit eszik az, aki csuszpájszt eszik?
B) Mit érez, aki csuta?
C) Hova megy az, aki tollasbálba megy?
D) Milyen állat a gödölye?
E) Hogy megy az, aki rézsút megy?
F) Min utazik, aki sajkán megy tovább?
G) Mivel foglalkozik az óbester?
H) Hogy eszik, aki éhomra eszik?

5. Az alábbi szavak a nyelvújítás korában keletkeztek, de nem honosodtak meg. Nézzetek utána a
jelentésüknek!
restnők, lomhár, naplony, mozgony, festékeny, monyorú, möglet, tevepárduc, dalabáj, szarvorrú,
popont, szemcső
6. Keressétek ki az alábbi szöveg képzett szavait, és bontsátok elemeire!
A bálozás valódi, széleskörű elterjedése a polgárosodásnak köszönhető. Már a meghívó küldésének
dátuma is sok információt hordozott, ha nyolc−tíz nappal a bál előtt érkezett, akkor tudnivaló volt, hogy
az elvárt öltözet nagyestélyi és frakk, ha csak két−három nappal korábban, akkor szmokingot és
kisestélyit kellett ölteni. Az első bálozás még így is életre szóló élményt jelentett. A társastáncokat még a
reménytelenül botlábú kisasszonyoknak is illett megtanulniuk. Nélkülözhetetlen volt a díszes táncrend,
amelyre az udvarlók már jóval az esemény előtt elkezdtek feliratkozni.
7. Írjatok minél találóbb hasonlatot az alábbiakra!
a) valami nagyon könnyű:
_____________________________________________________________________________________

b) valaki feltűnően mosolyog:

_____________________________________________________________________________________

2
c) valaki vonzó:
_____________________________________________________________________________________

d) valaki gyorsan mozog:

_____________________________________________________________________________________

e) valaki állhatatlan:

8. Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető, hogy az új szóalakok (neologizmusok) létrehozásában

nagy szerepe van az igekötőknek. Az igekötős neologizmusok között különösen gyakori a be-
igekötő, ezeknek a szavaknak az újszerűségét minden magyar anyanyelvű beszélő jól érzi. Mit
jelentenek az alábbi be- igekötővel ellátott szavak?
A) „Mert ha ezt lenyomom nekik szóban, anyám valahogy talán viselné, de száz, hogy apám
beájulna.” (Apám beájulna)
_____________________________________________________________________________________
B) Elég vicces, amikor a fekete nadrág alatt befigyel a fehér zokni.
_____________________________________________________________________________________
C) Ki nem állhatom, ha Emese behisztizik.
_____________________________________________________________________________________
D) A férj hazaér a munkából, és bepuszil két tányér bablevest.
_____________________________________________________________________________________
E) Beújítottam egy körzőt a matekórára.
_____________________________________________________________________________________