Professional Documents
Culture Documents
Két Ember És A Medve
Két Ember És A Medve
Sok évvel ezelőtt két jóbarát, Sándor és József vándorolt át az erdőn. Már sötétedett,
amikor vészjósló recsegést, ropogást hallottak, és egy nagy barna medve toppant eléjük.
Sándor gyorsan felmászott a fára, a másik meg ott maradt az úton. Mit tehetett volna?
Tudta, hogy egyedül nagyon keveset ér, azzal lefeküdt a földre, és halottnak tettette magát.
A medve körbeszaglászta az orrát, a száját, a fülét és a szemét. Azt hitte, hogy halott, és
odébbállt. Ekkor lemerészkedett Sándor is a fáról, és jókedvűen igy szólt:
- Mit súgott a füledbe a medve?
- Azt mondta, hogy sose bízzak meg olyanokban, akik azt állítják magukról, hogy a barátaim,
ám a veszélyben magamra hagynak.
Találkozás a medvével
Az igaz barát melletted van, amikor bajban vagy
Két jóbarát vándorútra indul
A mézevők
A medve, bár a neve mézevőt jelent, hatalmas termetű, félelmetes ragadozó. Amikor a
bocsait védi, az emberre is veszélyes lehet. A medvét valaha vallásosan tisztelték, szent
állatnak tekintették. Talán ezért szeretik a gyerekek is a játék mackókat.