A világ hét csodája

Tapazdi Zoltán

A világ hét csodája olyan lenyűgöző és történelmi jelentőségű műemlékegyüttes, amelyek az

emberi képzelet és mérnöki zsenialitás csúcsát képviselik. Ezek a csodák különböző
korszakokban és kultúrákban születtek, és mind a mai napig lenyűgözik az embereket.

1. Gízai piramisok (Egyiptom)

Az ókori Egyiptom csodái közé tartozó piramisokat a fáraók síremlékeiként építették a
Kr. e. 26. és a Kr. e. 2560 közötti időszakban. A három nagy piramis közül a
legismertebb a Nagy Piramis, amelyet Hufu (Kheopsz) fáraó rendelt meg, és még ma
is az egyik legnagyobb építészeti csoda.

forrás: https://www.explorerworld.hu/
2.Függőkertek:
Babilon függő kertjei, vagy más néven "Szenzárkisz", a kertművészet egyik csodája,
az ókori Kelet egyik leghíresebb építészeti remekműve volt. Ezek a kertek a Kr. e. 6.
században épültek Babilon városában, az akkád király, Nebukadnezár II. irányítása
alatt. A történetek és leírások szerint a király a kerteket a királyné, Amytisz, számára
hozatta létre, hogy emlékezetessé tegye a közel-keleti síkságokon élő asszonynak a
hegyvidéki környezet hiányát.
A függő kertekről szóló leírások sokféle forrásból származnak, és bár az egyes
részletek vitatottak lehetnek, a történetek alapján ezek a kertek lenyűgözőek voltak
mind méretüket, mind az alkalmazott műszaki megoldásokat tekintve. Azok a
beszámolók, amelyek szerint a kertek teraszokra voltak építve és az égből lógó
növényeket tartalmazták, valószínűleg a fantasztikum és a valóság keveredése.
A függő kertek a város északi részén álltak, és teraszokra oszlottak, amelyeket falak és
lépcsők választottak el egymástól. A kerteket állítólag fa és növényzet borította,
amelyek szépségét és zöld színeit kiegészítették a különféle virágok és gyümölcsfák.
Az öntözés rendszere is figyelemre méltó volt, mivel a víz egy kerek rendszeren
keresztül haladt át a teraszokon, amelyek víztározókkal voltak ellátva.
forrás:
https://kulturpara.blog.hu/2018/06/13/az_okori_vilag_7_csodaja_498

3.Zeusz szobor:
A Zeusz-szobor, amelyet a görög isten, Zeusz tiszteletére állítottak emeltek a görög
város, Olimpiai Zeusz-templomban. A szobor egyike volt a hét ókori világ csodáinak,
és az olimpiai játékok egyik főszentélyeként emelkedett ki.
A Zeusz-szobor alkotója Fidiasz volt, az ókori görögországi szobrász és építész, aki
egyébként az Akropolisz kincstáraiban is alkotott. A Zeusz-szobor készítése a Kr. e.
432-ben kezdődött, és mintegy 12 évig tartott. A hatalmas méretű szobor, az ókori
világ egyik legnagyobb alkotásává vált, hozzávetőlegesen 12 méter (40 láb) magas
volt.
A Zeusz-szobor az olimpiai Zeusz-templom belső szentélyében kapott helyet, ahol a
görög isten tiszteletére épült egy teljesen dór stílusú templom. A Zeusz-szobor maga
egy ülő pozícióban ábrázolta Zeuszt, aki az istenek királyaként és az ég uralkodójaként
a trónján ült.
A szobor anyaga arany és ezüst borítású réz volt, amely kiemelte a részletességét és
gazdagságát. A Zeusz-szobor szemei drágakövek voltak, és a díszítései mellett a
szobor maga is a görög istenség hatalmát és méltóságát kifejező részletekkel volt
gazdagon díszítve.

forrás: rómaikor.hu/
 4. Maussoleum (Halicarnasszosz):
A Maussoleum, vagy más néven a Mausolosz-templom, a Kr. e. 353 és 350 között
épült a kári király, Mauszolosz síremlékeként Halikarnasszosz városában. A
Mausoleum a világ egyik leghíresebb ókori síremléke volt, és nevét az elhunyt király
után kapta. A Mausolosz szó máig az elhunytak emlékműveinek elnevezésére
használatos.
A Mausoleumot Skopas, Leochares, Timotheos és Bryaxis nevű négy híres görög
szobrász tervezte és építette. A síremlék az idők során különböző művészeti stílusok és
elemek keverékeként jelentős kulturális értéket kapott.
A Mausoleum kör alaprajzú volt, és négy oldalán oszlopok sorakoztak, amelyek dór,
ión és korintuszi stílusban épültek. A felső része egy piramisszerű tetővel és egy
háromlépcsős talapzattal zárult, ahol az elhunyt király és királyné szobrai álltak. A
szobrok részletgazdagságukban és művészi kivitelezésükben is kiemelkedőek voltak.
Az elpusztult Mausoleum nevét a kári király, Mauszolosz után kapta, és a síremlék
gyorsan híressé vált az ókori világban. A Mausoleum nem csak egy temetkezési
helyként szolgált, hanem az egyes művészek tehetségének és az ókori építészeti
stílusoknak a kiemelkedő példája is volt.

forrás: https://www.britannica.com/
5. Artemisz temploma:
Az Artemisz-templom az ókori görög istennő, Artemisz tiszteletére épült a kisázsiai Efészosz
városában. A templomot a Kr. e. 550 és 356 között több alkalommal építették újjá és
bővítették, és az idővel változó stílusoknak megfelelően alakították át. Az Artemisz-templom
a hét ókori világ csodájának egyike volt, és az ókori világ egyik legnagyobb templomaként
emelkedett ki.
A templomot a legnevesebb görög építészek közé sorolták, köztük a híres Hérón-tómból
ismert Cersikratesz. Az Artemisz-templomot a város központjában, az Artemiszium nevű
kultikus területen állították fel. A templomot egy hatalmas tiszteletteljes út vezette, amely a
várost az északi oldalról közelítette meg.
Az Artemisz-templomot kőből és márványból építették. Az épület hossza mintegy 115 méter
(377 láb) volt, szélessége pedig 55 méter (180 láb), ami rendkívül impozáns méretet jelentett.
A templomot 127 oszlop támogatta, melyek mindegyike magas és végtelenül díszes volt.

forrás: https://cabe.blog.hu/
6. Rodoszi Kolosszus:
A Rhodoszi Kolosszus egy ókori óriás szobor, amelyet Kr. e. 292 és 280 között készítettek
Rhodosz városában, Görögországban. Ez a hatalmas bronzszobor az egyik hét antik
világcsoda közé tartozott, bár azóta már nem létezik.
A Rhodoszi Kolosszus hihetetlen méretű volt, állítólag kb. 32 méter (100 láb) magas volt. Ez
a hatalmas méret egyik oka volt annak, hogy az emberek a korszakban csodaszámba vették.
A szobrot bronzból készítették, egyes források szerint a tengeri csatákban elhódított
fegyverekből. A bronzból készült alkotások a görög művészet jelentős részét alkották.
A Rhodoszi Kolosszus Helioszt, a napisten megtestesítőjét ábrázolta. A szobor hatalmas tőre
állt, és a kezében tartotta a nap sugarait, mintegy megkoronázva a várost.

forrás: https://remekmuvekmindennap.blogspot.com/
7.Pharoszi világítótorony:
A Pharoszi világítótorony elképesztő méretű volt, körülbelül mintegy 100-130 méteres (330-
430 láb) tornyos építmény, ami az ókori világ egyik legmagasabb építményévé tette.
Az Alexandriai kikötő bejáratánál, a Pharosz-szigetén állt. Az elhelyezése stratégiai
fontosságú volt az éjszakai navigáció számára.
A világítótorony kőből épült, és három szintből állt. Az alsó szint egy négyzet alakú alapot
képezett, a középső szint pedig egy hengeres torony volt, míg a legfelső része egy négyzetes
struktúrából állt, melyben a tűz és a tükrök elhelyezkedtek.
A világítótorony tetején egy óriási tűz égett, hogy fényt adjon a kikötőnek és az éjszakai
hajóknak. A tűz fényét tükrök segítségével fokozták és irányították.
A Pharoszi világítótorony egy olyan rendszerrel is rendelkezett, amely a hajósoknak segített
az éjjeli navigációban. A fényszórók és tükrök kombinációjával egy specifikus fényjelzési
rendszert hoztak létre.
A világítótorony évszázadokon át állt, de az idő múlásával és földrengések hatására
károsodott. Végül Kr. u. 14. században egy erős földrengés teljesen elpusztította a Pharoszi
világítótoronyt.
forrás: http://blog.nazarutazas.hu/pharoszi-vilagitotorony