Atreusz Kincseshza

Az gei civilizci emlke Az gei civilizci egyik legrgebbi ptszeti maradvnyait az i.e. 14. szzadra rakhat halomsrok jelentettk. Mkn vrain bell szmos ilyen sr kerlt feltrsra, melyek kzl a legismertebb a Panaitsza-domb keleti oldaln tallhat Atreusz Kincseshz volt. Atreusz, a grg mitolgia egyik ismert alakjaknt van szmon tartva, fivrvel meggyilkoltk fltestvrket s apjuk szmzte ket, ezrt Mknbe meneklt, s annak kirlya lett. Az srptmnye a bronzkor egyik meghatroz ptszeti emlke. Az Atreusz Kincseshz egy hossz nyitott folyosn megkzelthet fldalatti, kr alaprajz kupols terem s egy bels, kialaktott kamra, amely rtkes trgyak trolsra alkalmas. Igaz Atreusz srja kifosztott volt, de ms srok feltrsa sorn klnbz halotti maszkok, drgakvel dsztett trk, kszerek, serlegek kerltek el, melybl kvetkeztetni lehetett, hogy itt csak a srrabls miatt nem lehetett fellelni hasonlt. A nyitott kfolyos -dromosz- szablyos ktmbkbl kirakott tmfalai vezetnek a hegy gyomrban kialaktott srkamrba. A tmfal, a domb emelkedst kvetve a bejrati kapuig vezet . A kapu feletti thidalk kt hatalmas kgerenda (szemldkgerenda), mely egyenknt 120 tonnsak, ezen tallhat a hromszg alak teherhrt nyls, melyet dombormves klap takart. A tehermentest hromszg lnyege volt, hogy eloszlatta a kvek slyt a gerendk kt vghez s gy nagyobb sly elhordozsra volt kpes. Olyannyira tartsnak bizonyult ez a szerkezet statikailag, hogy igaz a dombormves klapok kiestek, de a kapu, mig felfedezhet. A bejrati nyls felfel keskenyedik, fl oszlopok szeglyezik s falsvok keresztezik. Eredeti llapotban dszes farags zld mrvny beraksok dsztettk. A tbb, mint 5 mter magas bejrat a mhkashoz hasonlt svegterembe vezet bennnket. A teret szablyos alak ktmbkbl, harminchrom sorbl, egyre kisebbed krgyrbl alaktottk ki. Az utols lncszem a kerek zrk. A 13 mter belmagassg pletet egy emelt v lboltozat fedi. A kupols terembl egy keskeny folyosn keresztl lehetsges eljutni a srkamrhoz, ahol a holttestet helyeztk el. Ez egy egyszemlyes srptmny volt. A szoksoknak megfelelen ezeket a tholoszokat (halomsr, kulasr) befalaztk, st a hozz vezet dromoszt is feltltttk. A rgszek szerint a 19. -20. szzadban psztorok hasznltk menedkknt, mert a fal sok helyen kormos volt. elmleteik szerint a hromszg nylson juthattak be, a trmelkekkel s flddel feltlttt felstlva.