2.

Dia
Gyakran a táj egy eleméhez, egy másik épülethez vagy csillagászati szemponthoz igazították, és minden
esetben az égtájaknak megfelelően tájolták.
3. Dia
Ez egy sírtípus. Az Óbirodalom idején az előkelők számára épült. Rézsű: Lejtős oldal. Egy bevágást, töltést
határoló ferde felület. Az ajtónál két sztélé állt. A sztélé faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran
ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek
vagy síremléknek emeltek.
Az építményt kamrákra tagolták; ezek falait téglával, később kővel borították.
4. Dia
Tömör felépítményű—a kamrákat függőleges akna kötötte össze a felszínnel. A szarkofág elhelyezése után
az aknák felső részét befalazták. Általában a masztaba téglalap alakú, csak döntve vannak a falai. Eleinte
vályogból, de egyre gyakrabban kezdték kőből. Néha voltak benne helyiségek az áldozati ajándékok
számára, de általában tömör maradt.
Bonyolult térrendszerrel tagolt—itt a felszínen épített helyiségeket használtak, a kamrák helyett. A
belsejét eredetileg egy, a tetőről nyíló, rejtett, kővel elzárt aknán lehetett megközelíteni; a későbbiek bejárata
bárhol lehetett. Belső helyiségeik általában három sorban követik egymást. Középütt akna vezet le az alsó
részbe, ahol kevesebb a kamra, mint felül.
Palotaszerű--Ennek egyik falát a palotákéhoz hasonlóan alakították ki. A többi falat gyakran ugyancsak a
lakóházakéhoz hasonlóra formálták.
Nevezetes masztabák: Dzsedkaré Iszeszi fáraó egyik főhivatalnoka volt
Ti masztabája: falfestményekről híres. Vidéki életet idealizáló ábrázolások. Kép: Ti masztaba bejárata

5. Dia
Az óbirodalmi piramisok nem magányosan álltak, hanem kerített templomkerület vette körül őket. Ennek
három fő része volt: 1. maga a piramis, benne a sírkamrával, a halotti templom, azaz „külső sír”, 2. az
elhunyt képmásának lakhelye, 3. a halála után istenné vált uralkodó kultuszának szentelt templom.
6. Dia
Hufu piramisa a világ 7 csodájának az egyike. Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz. Khephrén tetejáén eredeti
kőborítás.
7. Dia
Helyválasztásnak misztikus eredete is volt, viszont azt is figyelembe vették, hogy milyen közel vannak az
építőanyagok. A templom alapítása mindig hagyományos módon történt, és több olyan lépésből állt, amelyet
valószínűleg maga a király végzett (akár személyesen, akár közvetítő után jelképesen): az alapok kijelölése
zsinór kifeszítésével, a terület megtisztítása, alapozó árok kiásása, homok szórása az árokba, első téglák
elkészítése, alapítási letét elhelyezése, a munka megkezdése, végén pedig a templom megtisztítása és
bemutatása istenének, majd az első áldozatbemutatás az új templomban. De persze a királynak jelképes
szerepe volt. A templom a saját birtokaiból tartotta el magát, amit a királytól kapott. Volt hogy bővítették a
templomokat.
8. Dia
Az egyiptomi oroszlántestű, emberfejű szobrokat szfinxnek nevezzük.