8.

A sírépítészet fejlődése, változatai az ókori Egyiptomban

Az ókori Egyiptomban erőteljes halotti kultusz volt.

Meghatározza a mindennapokat:
● nap
○ élet szimbolizálása (nap járása)
○ ciklikusság
○ hit a túlvilágban
● Nílus
○ öntözéses földművelés
->nagy szervezettséget, összefogást igényel
->társadalmi hierarchia
-> napbárka(összeköti őket)
● a nílus folyása és a nap járása is lineáris- egy tengely mentén egy úton mennek
○ az építészeti térformálásnak is fontos eleme lesz
sok minden a halotti kultusszal függ össze:
● lényege az evilági élet szeretete, rajongás érte, élet becsülete, tisztelete
hisznek benne, hogy az evilági élet folytatódik a túlvilágon
istenek állati alakokban jelennek meg
szent állatok (pl.: szkarabeusz)
az uralkodók 2 helyen temetkeztek
alsó és felső egyiptomban is volt sírszerű emlékhelyük ->összetartozás
Korai dinasztiák kora
● sírépítészet:
○ a halottaknak meg kell adni mindent ami az evilági életben megvolt
○ nagyobb, öszetettebb építmények
○ nekropolisz = halottak városa, sírvárosok, temető
○ a városok a Nílus jobb partján voltak, míg a nekropoliszok a Nílus bal
partján(sötétség, halál jelképe)
○ még szárított téglából
○ a mezopotámiai építészethez nagyon hasonló, falpillérekkel díszített, tömör
felülettel
○ .A masztaba nyújtott négyszögű, lefelé enyhén szélesedő, döntött oldalsíkú
építmény, az egyszerű sírhalom nagyra növelt mása. Az anyaga tégla vagy
kő, a talaj feletti rész majdnem teljesen tömör.
○ A belső terek az ajándékok elhelyezésére, az áldozatok bemutatására az
épület egész tömegéhez képest elenyészően kis méretűek. A sírkamra
mélyen ezek alatt van. A sírkamrát szűk, lejtős aknán keresztül lehetett
megközelíteni. A masztabákat az idők során egyre szabályosabbra építették
● Abydos- Peribsen sírja
○ Abydos sírvárosa : Határvidéken található és 11 fáraó nyughelye. A sírok a
sarkaikkal fordulnak az égtájak felé. Abydosban lazán összefüggő
kapcsolatokat alkottak a fáraó sírhelyek. Sima falú téglából rakott, tömb
formájú sírépítmények. Ezeket kerítéssel övezett udvar közepére helyezték.
○ Központos jellegű térszervezet. Kettős előterű, hármas osztatú
szoborfülkékkel záruló szentély.
Templomépületet idéz.
Óbirodalom
● monumentális kőépítészet kialakulása
● Saqqara- Dzsószer fáraó piramisa
○ kapocs a masztaba és piramis között
○ nagyszabású piramisegyüttes/sírkerület
○ már trónra lépésekor elkezdte építettni
síremlékét
○ Városfalat megidéző fal, kapuk, ajtók.
Memphis városszerkezete
jelenik meg. (ezek csak kívülről
néznek így ki, valójában nincs
bennük semmi) Kőből faragják
meg az épületek szobrait. Nincs
belső tér csak épület tömeg.
-> szobrok, épületszobrok
○ a fáraó is a föld alatti
sírrendszerben van
álajtók-> csak a lélek képes
átjutni rajta (sztélén is van)
○ 3 dinasztia található itt. Imhotep
építette. Egyiptomi építészet első
monumentális alkotása.
○ Kőből építkeztek, itt használták
először a szabályosan megmunkált
követ.
○ Bejárata a délkeleti sarokra esik.
Szabadtéri oltárokat állítottak föl.
○ felépítése: bejárat, déli sír, nyugati
fal, északi udvar, kisebb udvar,
középen a lépcsős piramis és a
halotti templom
○ A piramis magja az eredeti masztaba.
○ Megőrizte a masztaba sír kettős tagoltságát: az alépítményt és a
felépítményt.
○ Földalatti sírkamra melyhez központi aknán keresztül lehetett lejutni.
● Dashur- Snefru- tört élű piramis
○ gúla piramis kialakulása
○ Kísérletezés volt. Meredekebb oldalfalakkal kezdték
majd ezt alacsonyabb szög váltotta fel
○ 2 okból:
- a meredek fal kevésbé biztonságos ,
szilárdabb a rézsűs fal
- sürgős befejezési idő
○ Építés technológiáját tekintve a lépcsős piramisokra
hasonlít.
○ piramis= napszimbólum (napsugarak széttörése)
 ○ piramis csúcsa: pyramidion -nemesfém burkolat/ sima kőburkolat
->a nap miatt jobban fénylet
○ sírkamra a piramis testében
○ Két bejárata van. A két járat, illetve a kamrák egy meredek folyosóval kerültek
összekötésre
○ álboltozatos szerkezet
● Gízai piramisok: Kheopsz (Khufu), Kefrén (Hefré), Mükerinosz (Menakuré)
○ a piramis egy piramisegyüttes része, nem egyedül áll, rendszerben van
○ völgytemplom, halotti templom, piramis
○ Kairó közelében helyezkednek el. Új kompozíció: mely a nap útját követi,
K->NYra, a Nílus folyásával merőlegesen (napkultusz).
○ Sírút:
■ holttest a Níluson érkezik egy bárkán
■ elviszik a völgytemplomba (itt szertartások)
■ dromosz(felvezető út hosszú, végigjárható út, tengelyes pozíció,
furcsa kapcsolódási pontok) K/élet/ -> NY/halál/
■ halotti templomba (itt szertartások)(széles hosszú csarnok, belső
udvar, szobor fülkék, belső szentély)
■ piramis( fallal elkerített, a bejárat nem a halotti templomból nyílik. )
○ nem rabszolgák építették, nem kényszerből, szabad emberek, szabad akarat,
fizetés -> közösség formálás, áldozati tevékenység
○ az áradás ideje alatt az emberek nem tudtak dolgozni-> a
jól szervezett társadalmat ez tartja össze a lusta
időszakokban
○ piramisépítés vége az óbirodalom végével
○ Kheopsz piramisa :
■ Legnagyobb. Sárgás mészkőből épült. Külsejét
fehér mészkővel fedték.
■ Központi helyzetben lévő királyi sírkamra.
Bonyolult belső kamra rendszer. Járatrendszer köti
össze a kamrákat. (Oka: szellőzés+munkások
mozgása+eljutás a kamrákhoz és a kincsekhez) 3
halotti kamrát tartalmaz.
■ Halotti temploma haránttengelyes pillérudvarból,
ahhoz kapcsolódó előcsarnokból és
szoborfülkéből állt.
■ Bejárati folyosó sziklakamra munkások járata,
folyosó, királyné sírkamrája, légcsarnok, nagy
galéria, előtér, királyi sírkamra, tehermentesítő
sírkamra, szoborfülke
○ Kefren piramisa:
■ Eredeti terveknek megfelelően épült fel. A
völgytemplom fogadta a hajón érkező fáraó
tetemét. Völgytemplom kívülről kapuépítményhez
hasonlított, két ajtó nyílt előcsarnokában. Khefren-t
ábrázoló szfinx a templom bejáratát őrizte
■ A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb, és
egyben az egyik legrégebbi szobra. Oroszlántestű
 és emberfejű lényt ábrázol. A piramis felső részén megmaradt a
mészkő burkolat. Az építkezés tengelyes hosszú vonal mentén
történt.
● Gurab- Neuserré naptemploma
○ naptemplom
○ piramis formaisága:
völgytemplom, dromosz, szentélykörzet,
napoltár, obeliszk (kis piramisra hasonlít)
○ VÁLTOZÁS: külön piramis együttes a
királysírnak és külön együttes a napkultusz
céljából. A különbség annyi volt: hogy a piramis
helyét hatalmas masztaba szerű pódiumon álló
obeliszk foglalta el, amelynek csúcsát (
pyramidiont ) arany és ezüst lapokkal fedték.
○ Az obeliszk körül kápolna, nyitott udvar, raktárak és egy monumentális, ma is
látható áldozati oltár volt található.
Középbirodalom :
● Új temetkezési mód: folyópart mellett, teraszos jellegű külső tornáccal
kiképzett, sziklasírok sziklás hegyvidékes szakaszon.
● Sziklasír : A hegyoldalba először lejáratot készítettek, rendszerint
meredek lépcsőt, hogy minél hamarább elérjék a kívánt mélységet.
Folyón érkezik a test-> dromosz, lépcsős felvezetés-> sziklasír
Oszlopos homlokzat
Oszlopos belső tér
Végpont a sírkamra

Az újbiroalom ideje alatt a templomépítkezés volt jellemző.