12.

Az ókori görög templomépítészet területi típusainak sajátosságai (nyugati, keleti,

középhellén típus)
Közép hellén építészet:
● Samos, Héra I. temploma:
○ faszerkezetekből
kőszerkezet fokozatosan
○ dór oszlop: az
eredetileg fa oszlopnak amikor
leszedték a kérgét csíkos felületű
lett- ezt őrizték meg mikor
átalakították kőszerkezetté
● Samos, Héra II. temploma:
○ itt még nem
teljesen mentek a falba az
oszlopok
○ a külső-belső
oszlopok ugyanabban a vonalban
vannak
● Olympia, Altis, Héra temploma
○ Az olympiai Heraion templom
tömör belső épületmagjának (i.e. 7.sz.-i megaron)
falai eredetileg még szárított anyagból készültek
alapjai kőből: a falak merevségét a főfalakra
merőleges falnyelvekkel biztosították.
○ A templom körbefutó oszlopsora
eredetileg fából készült: ezeket fokozatosan cserélték ki kő oszlopokra. Ez
századokig eltartott és mindig az aktuális aranyszabályok szerint faragták az
oszlopokat.
● Korinthos, Apollon temploma

●
○ Az épület minden részét rendbe foglaló ritmus következetesen megvalósult.
○ Az Athéni Pantheon is ilyen alaprajzú. In antis előtér vezeti be, háromhajós.
○ A naosz tengelyében ugyanolyan formálású oszlopok állnak, mint kívül a
perisztasziszon.
○ A nagyságrendet a térhez viszonyították-> számoltak a szűk nézőponttal az
emelet miatt. Ezt a krepidoma kialakítása is bizonyítja: Az alapsík enyhe
domborulata az optikai korrigálás itt jelenik meg először a görög
építészetben.
○ Ez a templom már közel állt a klasszikus normákhoz, összképe mégis
archaikus.
○ Valamennyi dór oszlop körül az itteniek aránya a legzömökebb.
● Aigina, Aphaia
 ○ hátul is be lehet menni
○ 2 szintes oszlopsor
○ Néhány díszítő részlettől eltekintve nincs rajta ión jellegű forma, az i.e.5-6.sz.
tájékán legtisztább dór stílusban épült. Arányaiban viszont felhasználták a jón
szemléletet. Az oszlopok karcsúsága, a levegős oszlopállás.
○ Háromhajós, emeletes oszloprend, osztott naos k-en in antis-hoz kapcsolódó
pronaos (bejárat k-en van mindig), nyugatról hasonló ophisztodomosz.
○ A görög templomokat mindig színezték, a legtöbb helyen nyoma sem maradt.
Ez a szentély kivétel, fehér, sötétkék, vörös, kék és vörös, tarkaság.

Keleti hellén építészet:

● Ephesos, Artemis temploma:
○ Fedetlen belső szekoszt (Udvar szerű belső nyitott tér) dipterosz
elrendezésben 2 sor oszlop veszi körül.
○ Kivételesen magas templom. A bejárati oldalon az oszlopok tengelytávolsága
megnövekedett.
○ A bejáratnál folyosó, az axiális jón oszlop a haladás útvonalra szervezett. A
mély előcsarnok a pronaos dipteros jellegű. Ny-on ophistodomos zárta, a
keleti bejárat hangsúlyosabb.

● Didyma, Apollon temploma

○ Megaron-> zárt falas forma, korábban a cellában később a főhomlokzat előtti
szabad oltáron mutattak be áldozatokat-> a terep nyitott, kitárulóvá alakítása,
a sarokoszlopok befelé dőltek, főhomlokzat oszlopai nagyobbak mint az
oldalhomlokzaté-> vizuális egyensúly, kő építőanyag-> a tartószerkezet a
födémtől függetlenedhetett, szabad alaprajz, szoborszerűség.

Nyugati hellén építészet:

● Syracusa, Apollon temploma

● Paestrum, Athéné temploma