Román kor

(ROMANIKA)

A kifejezés utal az antik-római hagyományok és a betörő „barbárok” tradícióinak összeolvadására, s a

törekvésére, hogy az ókori római művészethez kapcsolódjék. A román művészet rendkívül gazdag helyi
stílusokban és egyedi formákban. Időhatárai országonként változnak. Általában a 12. századot tekinthetjük
a romanika virágkorának. A stílus valóban termékeny korszaka 1050–1150 közé tehető.
A román kor művészete döntően a keresztény hitet szolgálta, de az egyházi és világi hatalmasságok
állandó harcot vívtak az egyeduralomért. A közös keresztény hit egy nemzetközileg elterjedt stílus alapja
lett.

A román kor építészete

Az antikvitás óta a román építészet jelenti az első monumentális stílust. Egész Európában elterjedt,
noha a helyi különbségek jelentősek.
Fő feladatának a keresztény templom építését tekintette, ami a legfontosabb művészi feladat, szobrászat,
festészet és kézművesség minden erejét ennek a díszítésére fordította. A kor művészetétől távol áll a
naturalizmus.
A 11–12. században fellendült az egyházi építkezés, püspöki székesegyházak, katedrálisok, dómok,
plébániatemplomok, kolostorok, keresztelőkápolnák, temetőkápolnák és csontházak (karnerek) épültek.
Fontos még a kialakult államok védelme, ezért sok vár, városfal, őrtorony épül.

Általános építészeti jellemzők:

 Vaskos falak
 Lőrés szerű ablakok
 Kő, v. égetett tégla használata
 Boltíves áthidalások
 Dongaboltozat
 Keresztboltozatok

Templomépítészet jellemzői:

 Keletelés (a szentély kelet felé néz)

 Római bazilikák szerkezetét veszik át a dómok építésénhez (Főhajó, mellékhajók), hosszanti
tér
 Falusi templomok gyakran egyhajósak, hosszanti tér
 Apszis (félkör alaprajzú szentélyzáródás)
 Ikerablakok
 Rózsaablakok
 Kőpárkányok
 Szoborfülkék
 Vaskos pillérek
A keresztelőkápolnák gyakran centrális elrendezésűek. Kö-r v. nyolcszög alaprajz.
Példák:
Német terület:
Maria Laach zarándoktemplom 1093-1153. Összetett alaprajz kereszthajók, sok torony.

Itália:
Firenze: San Miniato al Monte. Három hajós, bazilikális elrendezés. Nincs harangtorony.
Pisa: Szent kerület, v Dóm tér. Különálló Keresztelőkápolna, dóm és harangtorony.

Magyarország:
Bélapátfalva: Ciszterci apátsági templom (itáliai hatás). Három hajós, keresztházas bazilikális szerkezet.
Ják: Bencés apátsági templom. Két homlokzati torony, bélletes kapuzat, lizénák, szoborfülkék.

Várak:
A román kori várak jórészét többször átépítették azóta. Így járt Wartburg (Németo.) vára is, de a romanika
jegyei jól láthatók rajta.
Szobrászat:
Elsősorban az építészetet szolgálja, díszíti. A román kori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet.
Az épületek egyforma kőtömbjeit faragó mesterek ornamentális és figurális ábrázolásokat is tudtak
készíteni.
Jellemzői:

 Kapumezők, áthidalások, oszlopfők, kőfülkék kialakítása, díszitése

 Szentek, bestiák, indák ábrázolása
 sematikus, lényegretörő
Példák:

Krisztus mandalában. Oszlopfő

Szent István szarkofág. Székesfehérvár XI. sz. Római szarkofág, keresztény angyallal.

Síkábrázolások:
Kárpitok, freskók, kódexek képi elemei (miniatűrák, iniciálék) hordozzák a kor jellegzetes ábrázolásmódját.
Példák:
Bayeux-i kárpit:

Viseletek:
Női viselet:
Teljes testet takaró ruházat.
Hosszú, ing szerű alsóruha, felette hosszú tunika szerű egyszerű szabású ujjas v. ujjatlan felsőruha.
gazdag szalagdíszítés
Főleg az asszonyoknak a hajukat is takarni kellett. Krusel, gebende, hulle kendős viseletek.

Cotte: egész ruha, testre szabva.

Férfi viselet:
Frank viselet: Térdig érő ing, nadrág szerű szárak, zubbony, övvel, diszcsattal díszítve. Oldalt hasított,
felső v köpeny.

Lovagi kultúra:
A lovagi viselet eltér a hétköznapitól, főleg a páncél és a szimbólumok viselése miatt.
Apród frizura és borotvált arc a jellemző.