10.

Az ókori Hellasz építészetének tér-, tömeg-, és homlokzatalakítási sajátosságai

● Téralakítás :
○ A görög épületekben az egyes terek egyszerű formát kaptak téglalap,
négyzet, kör, félkör, folyosóterek, udvarok
○ Az egyedi terek lehetnek bontatlanok és kevés térelemre bontottak.
○ Egy vagy több oldal nyitott maradt: megaron, tornác, pronaos, opisthodomos ,
pteroma, stoák, folyosók, propylaionok, theatronok, exedrák
○ A templomok naosa, a lakóházak, a stoák bolthelyiségei előtt mindig folyosó
vagy előcsarnok helyezkedett el.
○ U alakú, patkóformában körülzárt térforma.
○ A görög terek mélységi és haránt irányúak is lehettek
○ Síkmennyezeteket készítettek.
○ Nem jöttek létre bonyolult térkompozíció
○ A görögök ismerték a központos
épületfajtát és a koncentrikus tervezést is.
○ Görög templomformák:
■ megalon/in antis
■ prostylos (az oszlopok az épület
előtt vannak)
■ amphiantis (mind a két oldalon
antisok vannak)
■ amphiprostylos
■ peripteros (oszlopsor körbe)
■ dipteros (2 oszlopsor körbe)
■ pseudoperipteros
■ pteroma (oszlopos folyosó)
■ naos (belső tér, belső cella, tágabb
értelemben minden ami a pteromán
belül van)
■ prostais (a pteroma megkettőzése a
templom bejáratánál)
■ opisthodomos (nincs megnyitva a naos
felé, félig zárt félig nyitott oszlopos tér)
■ adyton = ahova nem szabad belépni
(belső szentély, csak a papság
legmagasabb rétege mehet be)
■ pronaos (fedett, nyitott előtér, a naos
előtt lévő oszlopos tér

● Tömegalakítás:
○ Tömegkompozíciós kísérletek: propylaia,
erechteion.
○ Kezdetben jelentésbeli és szimbolikus okok
határozták meg a tömegek helyhez kötöttségét
később esztétikai megfontolások határozták
meg.
 ○ Az emberi mű és a természetes környezet összekapcsolására törekedtek
○ Parthenon
■ középhellén típusú
■ dór oszlopsor
■ ión rendszerre jellemző fríz
■ eredetileg színesek voltak a templomok
■ optikai korrekció:
● tökéletes formára való törekvés
● az agy eltorzítja a valóságot -> céljuk
a valóság megváltoztatása úgy, hogy
tökéletesnek látszódjon
● => a Parthenon nem vízszintes,
hanem enyhén dől ->ha ránézünk
pont a torzulás miatt tűnik
tökéletesnek
● Homlokzatképzés:
○ A hellén építészet egyik legnagyobb vívmánya.
○ Az oszloprendekhez tartozó tagozatok önállósodása.
○ Haránt beállítású, hosszú épületeknek egy nyitott fő és egy zárt hátsó
homlokzata volt.
○ Megaron épületforma: Jelentése: zárt falas forma. Nyújtott vagy ritkábban
négyzetes, egy rövidebb oldalán nyitott Általában oszlopos előcsarnokú
helyiség. A tetején egy nyílás biztosította a nappali megvilágítást és a
szellőzést. Rendszerint színes falai voltak, a fagerendákból készült tetőt
oszlopok tartották.
○ A polisz széttagoltsága miatt görög felfogás, hogy minden nagyobb átfogó
egység külön-külön is teljes értékű, egyenrangú részek kapcsolata.
○ Pythagoras: A jelenségek világába a forma visz rendet: az alaktalan káoszt a
forma hozza rendbe a harmónia törvényei szerint.
○ Egy olyan korban, ahol a tudomány még csak elkezdődött, a geometria
nyújtott segítséget. ->formai összefüggések. A görög ember számára
természet az ésszerű rendet jelentette, a lemérhető arányosságot, az
arányosság pedig a tökéletességet.