‭Görög – Római építészet‬

‭A görög építészet:‬
‭ z ókori görög építészet fő alapanyaga a mészkő és a márvány volt, az ezekből épül‬
A
‭középépületek maradványait ismerjük mi.‬
⚫
‭ ‬‭A görög poliszok központi, egyszerre poltikai és‬‭kereskedelmi célú főtere volt az‬
‭AGÓRA.‬ ‭⚫‬‭A magaslatra épített fellegvár‬‭kezdetben védelmi célokat szolgált, de‬
‭később már elsősorban vallási funkciója volt. Leghíresebbe példája az athéni AKROPOLISZ‬
‭– fellegvár, melyet Periklész idején építettek ujjá. Itt ált Athén védőistenének, Pallasz‬
‭Athénének a temploma a Pantheon.‬
‭ görög templomok egy kisméretű, zárt, jobbára csak az adott isten szobrát rejtő szentélyből‬
A
‭és az azt körülfogó nagyszabású oszlopsorokból álltak. Az oszlopfők az idők során egyre‬
‭díszesebbé váltak, ez alapján beszélünk DÓR, JÓN ÉS KORINTHOSZI oszloprendről.‬
‭ templomok jellemzői:‬
A
‭🖝‬‭A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi‬‭feladatait. Ennek szolgálatában álltak a‬
‭templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből‬
‭kinövő színházak is.‬
‭🖝‬‭A görög templom az istenszobor őrzésére épült cella‬‭(naosz, hajó) védelmére szolgált, nem‬
‭tömegek befogadására.‬
‭🖝‬‭Az oltár különálló egységet képezett, akár hatalmas‬‭méretet ölthetett (pl. a Zeusznak és‬
‭Athénének ajánlott pergamoni nagyoltár)‬
‭🖝‬‭Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső‬‭oszlopsor övezte.‬
‭🖝‬‭Létezett körtemplom is, pl. Delphoiban‬
‭A templom részei:‬

‭fejezet (timpanon; a nyeregtető‬

h‭ áromszög‬ ‭alakú homlokzati‬
‭metszete)‬

‭nyaktagozat‬‭(koronázza a párkány; alatta‬

a‭ z eresz; a képszék (fríz) a függőleges‬
‭hornyokkal és domborművekkel;‬
‭hevedergerendával, ami az‬
‭oszlopfőn nyugszik);‬

‭törzs (oszlopsor)‬
‭lábazat (lépcsős alépítmény)‬
‭Az oszlopfajták:‬
‭a) dór‬
‭🖝‬‭az oszlopfajták közül az alap a dór volt, a férfias,‬‭robusztus hatást keltő.‬
‭🖝‬‭Ez a férfitest arányai szerint készült, lábazat‬‭nélkül. A törzse sudarasodott (hordószerű‬
‭kidudorodás), 16-20 vájatsorral tagolódott. E fölött nyaktagozat, párnatag és fejlemez adja ki‬
‭az oszlopfőt.‬
‭🖝‬‭A dór oszloprend a Kr. e. VII. sz. második felében‬‭keletkezett, talán Korinthoszban.‬
‭ ) jón‬
b
‭🖝‬‭a jón (ión) oszlop a női test arányai szerint épül‬‭fel‬
‭🖝‬‭több sor körbefutó barázdából álló lábazata van,‬
‭🖝‬‭kecsesebb törzsű‬
‭🖝‬‭az oszlopfőn a párnatag és fejlemez közé csigafejezet:‬‭kettős spirál ékelődik (voluták).‬
‭🖝‬‭A jón oszloprend a Kr. e. 600. körül, Hellász keleti‬‭részén fejlődött ki.‬
c‭ ) korinthoszi‬
‭🖝‬‭ez a legdíszesebb változat‬
‭🖝‬‭oszlopfője alsó részén akantuszlevelek futnak körbe,‬‭fölül központi pálmatest foglal helyet‬
‭🖝‬‭ez a stílus alakult ki legkésőbb (Kr. e. IV. sz.)‬

‭ ‬‭Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szoboralak is‬‭helyettesítheti; a férfi az atlaszfigura, a‬

◆
‭női a kariatida.‬
‭◆‬‭A timpanon sarkait uraló különálló emberi, állati,‬‭növényi figura az akrotérion.‬
‭ ‬‭A triglifeket, párkányokat alapvetően kékre, vörösre‬‭festették, ami hátterül szolgált a‬
◆
‭frízeken, timpanonokon megjelenő szoborkompozíciókhoz.‬
⬜
‭ ‬‭Vallási célú épületek voltak a jósdák, ahol az istenek‬‭akaratát igyekeztek kifürkészni. A‬
‭jóslatok ugyanakkor sokszor többértelműek, és csak beteljesülésük után utólag‬
‭magyarázhatóak voltak.‬
⬜
‭ ‬‭Az istenek tiszteletére születtek a görög színdarabok‬‭is, amelyeket vallási ünnepeken‬
‭mutattak be az egész polisz közönsége előtt. A színházak ezért nagyméretűek voltak, gyakran‬
‭a városon kívül egy domboldalba vájták a félkör alakú nézőteret.‬
⬜
‭ ‬‭Szintén vallási eseménynek számítottak a sportversenyek, köztük a Zeusz tiszteletére‬
‭Olümpiában KR.E.776-tól kezdve négyévente megrendezett görög játékok. A kizárólag férfi‬
‭versenyzők futásban, birkózásban, ökölvívásban, pankrációban, gerelyhajitásban,‬
‭diszkoszvetésben és fogathajtásban mérkőztek meg. Csak a győztest díjaztak a szent olajfa‬
‭ágából font koszorúval, de a versenyző polisza szobrot is állíthatott és életjáradékot is‬
‭adományozhatott neki.‬
‭ agy Sándor hóditásai után felgyorsult a görögök kivándorlása a keleti területekre. Ennek‬
N
‭során megjelent a tudatos várostervezés, leghíresebb példája a nagy hóditó által alapított‬
‭EGYIPTOMI ALEXANDRIA volt.‬

‭A középületek‬
‭ klasszikus korban az oszloprendeket már nem csak a templomépületeknél alkalmazták: az‬
A
‭agorát övező középületeknél is, ahol az oszloprendeket többféle alaprajzú szerkezetekkel‬
‭társították. Ilyen pl. : a kétszintes sztoa (oszlopcsarnok),‬
‭a tanácsháza,‬
‭A klasszikus korban jelentek meg a tornacsarnokok (gümnaszion)‬
‭a versenypályák (sztadion),‬
‭valamint a ló- és kocsiversenyek építményei (hüppodrom).‬
‭ ontos emléképítmények születtek síremléknek, háborús vagy versenygyőzelem‬
F
‭megörökítésére. A sírokat feliratos kőtáblával (sztélé) jelölték.‬
‭RÓMAI ÉPITÉSZET‬
⬜
‭ ‬‭A korai időszakból, a királyok korából származnak‬‭Róma első városfalai – a hagyomány‬
‭szerint ezt még az első mitikus király Romulus építette, - a mocsarak vizét majd a szennyvizet‬
‭elvezető csatorna ( CLOACA MAXIMA) és a fellegvár templomai ( CAPITOLIUM).‬
‭ ‬‭Miután Róma köztársasággá vált megnőtt a szerepe‬‭a népgyűlésnek is otthont adó köztér a‬
■
‭FORUM ROMANUM jelentősége, amit folyamatosan gazdagítottak újabb épületekkel még a‬
‭császárok korában is.‬
‭ ‬‭Ilyen fedett, vásárcsarnokként, találkozóhelyként‬‭és bírósági tárgyalások helyszíneként‬
■
‭szolgáló épületek voltak a bazilikák.‬
⬜
‭ ‬‭A római építészet etruszk és görög hagyományokból‬‭táplálkozott.‬
👉
‭ ‬‭megtartotta az oszlopokat, mint az épületek legfőbb‬‭tartó – és diszitőelemeit.‬
👉
‭ ‭u‬ gyanakkor kísérletet tettek a tér áthidalására‬‭is, igy született meg a kupola.‬
⬜
‭ ‬‭A görög színház városba helyezésével, pontosabban‬‭két szembefordított színház egybe‬
‭építésével jött létre a körszínház az az amfiteátrum.‬
‭■‬‭Az amfiteátrumokban rendezték a fegyveres harcra‬‭képzett rabszolgák, a gladiátorok‬
‭viadalait. Róma legnagyobb, ma is látható amfiteátruma volt a Colosseum.‬
‭■‬‭Némileg hasonló, bár sokkal nagyobb méretű, ellipszis‬‭alakú építmény volt a Circus‬
‭Maximus, ahol kocsiversenyeket rendeztek.‬
⬜
‭ ‭A ‬ Rómaiak sok közhasznú, gyakorlati célú építményt‬‭is emeltek.‬
‭■‬‭Ilyenek voltak a boltíves vízvezetékek, melyeken‬‭a hegyek magasabban eredő forrásait‬
‭vezették be a városok közkifolyóiba.‬
‭■‬‭ezek táplálták a közfürdőket is.‬
‭■‬‭A legfontosabb településeket kőburkolatú utakkal‬‭kötötték össze.‬
‭■‬‭A római városépitésze elterjedt az egész birodalomban,‬‭igy Pannóniában , a‬
‭maiMagyarország területén is pl: Aquincumban( Óbuda) vagy Savariában ( Szombathely)‬