11.

A dór templomépítészet kialakulása, fejlődése, típusai:

● Földrajzi terület: Égei-tenger, Kis-Ázsia, Szicília + Dél Olaszország (Magna García)

-> területisége meghatározó
● Szigetvilág -> elsősorban a partvidéken éltek -> tengeri kereskedelem fontossága

● Argos, Perchora, Eretria - megalon formájú szentélyek

● osztatlan belső tér
● épületek nem, csak épületmodellek maradtak fenn
● megalon forma
● templom=istenség hajléka - benne az istenség
szobra van
● az emberek nem mennek be a templomba, a
szertartást, áldozatbemutatást előtte végzik
● templom formája U alakú fallal körülvett tér
● Hekatompedon:
○ = 100 láb hosszúságú
○ naosz = hajó -> templomhajó
○ 1. nincs előtér, benne oszlopsor -> tető
megtartása
○ 2. kívülről is oszlopokkal vették körül ->
tetősík túlnyúlása
○ 3. eltűnik a belső oszlopsor -> helyette 2
oszlopsor a falak mentén belül + külső oszlopok
● dór templomtípus (dór = görög törzs) -faszerkezetű építészetből
● formaátvitel, műveletátvitel: a korábbi fa szerkezeti elemeket elkezdik átfaragni kőből
és kicserélni őket (fokozatosan)
● Görög templomformák:
○ megalon/in antis
○ prostylos (az oszlopok az épület előtt
vannak)
○ amphiantis (mind a két oldalon antisok
vannak)
○ amphiprostylos
○ peripteros (oszlopsor körbe)
○ dipteros (2 oszlopsor körbe)
○ pseudoperipteros
○ pteroma (oszlopos folyosó)
○ naos (belső tér, belső cella, tágabb
értelemben minden ami a pteromán belül
van)
○ prostais (a pteroma megkettőzése a templom
bejáratánál)
○ opisthodomos (nincs megnyitva a naos felé,
félig zárt félig nyitott oszlopos tér)
 ○ adyton = ahova nem szabad belépni (belső szentély, csak a papság
legmagasabb rétege mehet be)
○ pronaos (fedett, nyitott előtér, a naos előtt lévő oszlopos tér
● szentélykörzet/ temenos:
○ várostól távol, azon kívül, ligetes természeti környezetben
○ 1 temenoson belül több istenség temploma is lehet
○ szállások, közösségi épületek
○ kincsesházak
○ több polisz lakói használják
○ speciális funkciók pl: Olimposz-sportpálya, Delphoi-jósda)
● Oszlopok, tagozatok:
egyenes íves

pozitív lemez pálca

negatív rovátka horony

○ összetett tagozatok, hullám tagozatok:
■ Kíma
■ Szíma
● Olympia, Altis, Héra temploma
○ Az olympiai Heraion templom tömör belső épületmagjának (i.e.
7.sz.-i megaron) falai eredetileg még szárított anyagból
készültek alapjai kőből: a falak merevségét a főfalakra
merőleges falnyelvekkel biztosították.
○ A templom körbefutó oszlopsora eredetileg fából készült: ezeket
fokozatosan cserélték ki kő oszlopokra. Ez századokig eltartott
és mindig az aktuális aranyszabályok szerint faragták az
oszlopokat.
● Samos, Héra I. temploma:
○ faszerkezetekből kőszerkezet fokozatosan
○ dór oszlop: az eredetileg fa oszlopnak amikor leszedték a
kérgét csíkos felületű lett- ezt őrizték meg mikor átalakították
kőszerkezetté
● Samos, Héra II. temploma:
○ itt még nem teljesen mentek a falba az oszlopok
○ a külső-belső oszlopok ugyanabban a vonalban vannak
● Olympia, Zeus temploma
○ A kötetlen rendszerben épült templom pronaosa és
opisthodomosa in antis rendszerben készült , naosát
kétemeletes oszlopsor osztotta háromhajósra. Zeus olympiai
templomát a Kr.e. 5. sz. első felében emelték. A dór
stílusban épült 6 x 13 oszlopos, monumentális méretű
peripteros templom építésze az ismeretlen élisi Libón
volt.
○ A templom győzelmi emlékműnek épült és története
során különféle háborús trófeák ékesítették. A
templom jórészt parosi márványból készült, és
érdekes módon részben befejezetlenül maradt
 szobordíszei : a 12 metopé Héraklés munkái, a keleti oromcsoport Pausanias
részletes) leírása szerint Pelops és Oinomaos kocsiversenyének
előkészületeit, a nyugati oromcsoport pedig a kentaurok és a lapithák harcát
ábrázolja.
● Parthenon
○ középhellén típusú
○ dór oszlopsor
○ ión rendszerre jellemző fríz
○ eredetileg színesek voltak a templomok
○ optikai korrekció:
■ tökéletes formára való törekvés
■ az agy eltorzítja a valóságot -> céljuk a
valóság megváltoztatása úgy, hogy
tökéletesnek látszódjon
■ => a Parthenon nem vízszintes, hanem
enyhén dől ->ha ránézünk pont a torzulás
miatt tűnik tökéletesnek