Római katona sírja, Hévíz

Hévíz Egregy nevű településrészében 1925-ben véletlenül,

földmunkák során találtak rá egy, a IV. században eltemetett
római katonai sírjára. A késő római téglasírként is emlegetett
készült sír, amely több történelmi emlék egy boltozatos,
téglából, oltatlan mésszel évszázad után, teljes épségben
került elő a föld mélyéről. A téglasír egy mind ezidáig még
feltáratlan temetőhöz tartozik. A sírban a csontvázon kívül
bronzból készült övcsatot, ruhakapcsot, vas kést és császári
pénzérmét is találtak. Ezek alapján az is kiderült, hogy a sír II.
Constantinus római császár korában keletkezett. A
leletanyagot a keszthelyi Balatoni Múzeumban tekinthetjük
meg. A feltárt sír azonban az
emberkéz alkotta tárgyak nélkül is különleges látnivaló.
A Hévíz környékén talált leletek arra is rávilágítottak, hogy a
korai évszázadokban a területen élt emberek gazdagok
voltak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szőlőhegy
felé vezető úton találtak egy cserépedényt,
amelyben 276 darab, a IV. századból származó római
pénzérme volt. Ha a sírtól néhány száz métert megteszünk,
megcsodálhatjuk a Római kori romkert. A katona sírjától
továbbhaladva a szőlőhegy felé vezető út végén áll az Árpád-
kori Szent Magdolna-templom. A Hévízre visszavezető út
mellett találjuk a zöld-fehér, a helyiek által csak "Fradi-
templomként" emlegetett Jézus Szíve-templomot. Egy,
a 4. században boltozatos téglasírba temetett római férfi
sírjára bukkantak 1925-ben Hévíz Egregy városrészén. A több,
mint 1600 éve halott férfi csontvázát és sírját, teljes épségben
 sikerült megmenteni. Hévíz Egregy nevű településrészében
1925-ben véletlenül, földmunkák során találtak rá egy, a 4.
században eltemetettrómai katona sírjára. A késő római
téglasírként is emlegetett történelmi emlék egy boltozatos,
téglából, oltatlan mésszel készült sír, amely több évszázad
után, teljes épségben került elő a föld mélyéről A téglasír egy
mindeddig még feltáratlan temetőhöz tartozik. A sírban a
csontvázon kívül bronzból készült övcsatot, ruhakapcsot, vas
kést és császári pénzérmét is találtak - ezt a leletanyagot a
keszthelyi Balatoni Múzeumban tekinthetjük meg. Ezek
alapján az is kiderült, hogy a sír II. Constantinus római császár
korában keletkezett. A feltárt sír azonban az emberkéz alkotta
tárgyak nélkül is különleges látnivaló. A Hévíz környékén talált
leletek arra is rávilágítottak, hogy a korai évszázadokban a
területen élt emberek gazdagok voltak. Ezt mi sem bizonyítja
jobban, mint hogy a szőlőhegy felé vezető úton találtak egy
cserépedényt, amelyben 276 darab, szintén a 4. századból
származó római pénzérme volt. Ha a sírtól néhány száz
métert sétálunk, az Attila utca végén megcsodálhatjuk a
Római kori romkertet is. A katona sírjától tovább haladva a
szőlőhegy felé vezető út végén áll az Árpád-kori Szent
Magdolna-templom. Mindkettő az Országos Kéktúra útvonala
mellett található, csupán néhány méteres kitérőt kell tenni. A
római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír. A sír
téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá
földmunkák során, teljes épségben. Későrómai téglasír
A meredek partfalba vágott római téglasírra 1925-ben
bukkantak rá szántás közben, az
egregyi Baráth László telkének keleti végében. A sírban fekvő
férficsontváz jobb vállán
bronzfibula, a dereka táján pedig bronz övcsat volt. Az
említetteken kívül egy vaskés, egy

üvegedény töredékei és egy II. Constantinus (340-361) –

korabeli kisméretű bronzpénz
kerültek elő a sírból. Az egregyi nép száján hamarosan
elterjedt az a szóbeszéd, hogy a sírban
egy római katonatiszt nyugodott, aranypénzekkel és katonai
érdemjelekkel együtt.
A sír régészeti feltárását dr. Csák Árpád, a Balatoni Múzeum
igazgatója végezte el. A
sírmellékleteket beszállították a keszthelyi múzeumba, ahol a
leletek a második világháború
során megsemmisültek. A téglasírt azonban nem bontották
szét, így az a csontvázzal együtt
eredeti állapotában tekinthető meg. Az egregyi római sír
valójában egy még feltáratlan
temetőhöz tartozik, ahová a IV. század közepén egy
környékbeli lakót temettek el szegényes
mellékletekkel.
A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők
gazdagon élték életüket. Ezt
mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton
 cserépedényben 276 darab 4.
századból származó római érmét találtak.
Kosztolányi Dezső, a neves magyar író 1934-ben a helyszínen
járt, s megtekintette a „római
hadvezér” sírját. Egregy című novellájában számolt be a
látottakról, melynek során
„megihlette” a világhódító Róma és a kicsinyke falu titokzatos
egymásra találása a „római
katona” életén keresztül, Baráth László ekéjének
köszönhetően.
„A világhódító Rómára gondolunk s a kis Egregyre, melyek így
találkoztak titokzatosan, a
véletlen szeszélyéből, a római hadvezér küldetésére és
elviharzott életére s Barát László
ekéjére, mely ezerötszáz év után egyszerre csak fölvetette az
elfelejtett múltat.”
/Kosztolányi Dezső: Egregy in.: Pesti Hírlap 1934 augusztus
12./