A Corvinák

Mátyás 1476-ban kötött házasságot Beatrixszal, és ezt követően vált Buda, hamisítatlan
reneszánsz udvarrá. Ekkor indult fejlődésnek a könyvtár állománya. A felvilágosult és
intelligens Hunyadi Mátyás rajongott a könyvekért. Vagyonokat fordított kódexek
beszerzésére szerte a világból, de elsősorban Itáliából. A könyvtár gyűjtötte az ókori
klasszikusok filozófiai és természettudományos műveit latin, görög és héber nyelven.
Későbbi korok egyházi művei és római szerzők irodalmi alkotásai is fellelhetők voltak itt.
A könyvek nagy része kézzel írott kódex volt. Fénykora idején vetekedett a Vatikáni
könyvtár állományával, 2000-2500 kötetet őriztek, a királyi palota Dunára néző keleti
oldalán, két boltíves teremben. A könyveket az akkor szokásos módon, polcokon, hátsó
kötéstáblára fektetve tárolták, bársony függönnyel védve a portól és napfénytől. Az egyik
terem közepén egy kerevet állott, amin a király olvasgatott.

A középkorban egy kódex másolása több hónapig tartott a pergamenre, amihez egy
vaskosabb kötetnél egy egész birkanyáj szolgáltatta az alapanyagot. Az elkészült másolatot
bőrrel és selyemmel bevont fatáblák közé fogták, és ötvösök készítettek rá a vereteket. Egy
példány értéke egy nagyobb birtokéval vetekedett.
Mátyás, igazi reneszánsz emberként gazdagon díszített lapokat rendelt. A szövegtükör alig a
felét foglalta el az oldalnak, a többi kép és díszítés volt. Az illuminátorok és miniátorok
iniciálékkal és lapszéli arabeszkekkel, koszorúkkal és keretekkel tették műalkotássá a
Corvinákat. Mátyás kódexei olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek
kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt
nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul
corvus vagyis hollót jelent. Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus
miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is
gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is.
Szimbólumok közül a: sárkány = bátorság; méhkas = szorgalom; kút = elmélyülés,
bölcsesség; hordó = mértékletesség; gyűrű = hit; éggömb = igazságosság; acél és kova = erő
és szellem; homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása a legjellemzőbb.
Indafonatos díszítésnél az egyszerű firenzei fehér mintát használták.
Az egyik leghíresebb Corvina a Thuróczy-krónika (Chronica Hungarorum) vagyis a
Magyarok Krónikája, melyet Thuróczy János Túróc várme gyei birtokos, országbíró és
történetíró az 1480-as években kezdett el megírni II. Kiss Károly történetével.

1490. április 6-án meghal Mátyás király. Még 150 befejezetlen Corvina volt
Firenzében, ezek már nem készültek el, a király halála után két évvel a budai másoló műhelyt
is bezárták, a könyvtár így lassan pusztulásnak indult. Mátyás után trónra lépő Ulászló nem
értékelte a szellemi örökséget és nemcsak, hogy bezárta a Kódex másolót, hanem bőkezűen
ajándékozta szanaszét minden jött-mentnek az igen nagy értékű és ritka Corvinákat. A
kódexeket széthordódtak a világban, nagy részük Brüsszelbe és Konstantinápolyba került.
A mohácsi-csatavesztés után az oszmán rablóhad feldúlta a budai-várat, és a könyvtár sem
menekült meg a sakálok pusztításától. Az értékes művek nagy részéről letépték az ezüst és
arany vereteket, a maradék nagy részét tűzre vetették. Néhányat hajókra raktak a többi lopott
kinccsel, és Konstantinápolyba került. Ám ott nem kezelték méltó módon a könyveket (A
török rablóbanda tárnokmesterei miért is figyeltek volna fel „haszontalan” holmikra?) és a
raktárakban pusztulásnak indultak.
 Bár Bethlen Gábor, Pázmány Péter és I. Rákóczi György is tett kísérletet a kódexek
visszaszerzésére sajnos nem jártak sikerrel. A 19. század elején az volt az általános vélemény, hogy a
Corvinák közül egyetlenegy sem maradt Magyarországon. Csak 1861-ben fedezte fel Rómer Flóris,
hogy a győri püspöki könyvtárban van egy hiteles corvina, Flavius Blondus „Romae instauratae libri
III." műve. Magyarországon volt kétségtelenül a Ransanus-kódex is, amely ugyan Mátyás király
számára készült, de halála miatt már nem vette a kezébe, a szerző hazavitte magával Itáliába, és mint
Bakócz Tamásnak ajándékozott könyv került Magyarországra, majd az Illésházyak dubnici
könyvtárában lappangott, mígnem Jankovich Miklóson keresztül eljutott a Széchényi Könyvtárba.
1869-ben Ferenc Józsefet I. Abdul Aziz szultán megajándékozta négy hiteles, eredeti kötésben levő
corvinával a Topkapi-szeráj könyvtárából. A köteteket Ferenc József a Magyar Nemzeti Múzeumnak
adta át. (Csekélység tőlük a négyszáz éves rablásért és gyilkolásért vigaszul…)

Jelenleg az Egyesült Államokban (4 db), a bécsi Nemzeti Könyvtárban (37 db), a Vatikáni Könyvtárban
(9 db), Prágában, Salzburgban, Brüsszelben és még más városokban is vannak Corvinák amik –
érthetetlenül – még mindig hazatérésükre várnak. Ma Magyarországon 53 corvina van, ami a hiteles
kódexeknek körülbelül egynegyed része.