KÖNYVEK
kincstárban őrzött arannyal bevont ezüst báni
jogar, a ma már csak leírásokból ismert islamica
(hadizsákmányként a várba került török zász-
lók, damaszkuszi szablyák, díszes lószerszámok
stb.) fogalmával jelölhető tárgyak egyaránt erről
tanúskodnak. S persze a valaha vélhetően a
várkastély falain sorakozó családi portrék, amelyek
a főúri udvarok igényei szerint a felnőtt család-
tagokat, a hősi halált halt elődöket s a gyerme-
keket ábrázolták. Tollius nyomán írja le a szerző
Csáktornya művészi ízléssel megalkotott barokk
kertjét, amely egzotikus növényeivel, „a régiek
által dicsőített Alcinous-féle kertet" idézte fel a
látogatóban.
A magyar kutatás Csáktornya vázolt értékei-
ről, főúri pompájáról eddig is sok mindent tu-
dott, e dolgozat révén most a horvát diszciplína,
a kroatisztika művelői kapnak bőséges informá-
ciós anyagot a Zrínyi-család északi birtokainak
központjáról s a család barokk főúri mentalitá-
sának reprezentációjáról.
Margarita Símet a családi képtárról szól a
művészettörténész kompetenciájával. A ma kü-
lönböző helyeken és gyűjteményekben őrzött
képeket tematikai és művészettörténeti szem-
pontok alapján két csoportba osztja. Az európai
ízlést követő, a késői manierizmus és a barokk
jegyében készült mágnás-portrék az udvari élet
reprezentációjának voltak fontos tartozékai, az
allegorikus ikonográfiái program szerint készült
metszetek viszont a család férfi tagjainak a török
háborúkban játszott szerepét, helytállását tuda-
tosították a barokk látványosság fortélyait fel-
használva. Az Adriai Tengernek Syrenaia magyar
és horvát kiadásaiból ezek jól ismertek. A szerző
okfejtése szerint mindez szerves tartozéka volt a
két fivér: Miklós és Péter politikai és hadászati
szerepvállalásának. A családi birtokmegosztás
következményeképp a Közép- és Dél-Horvátor-
szág területeit védelmező Péter, s a Csáktornya
székhellyel Horvátország északnyugati és Magyar-
ország délnyugati területei fölött fennhatóságot
gyakorló Miklós, egymást követve a báni szék-
ben, a család mindenkori hungro-croatus nemzet-
tudatot formáló szerepét kívánta tovább vinni,
mégpedig a töröktől s a Habsburgoktól független
Magyar- és Horvátország ideájának jegyében.
Margarita Simet dolgozatának további fontos
részleteit a ma ismert Zrínyi-portrék ikonográfiái
szempontú elemzései alkotják. Nála is fontos sze-
567
rep jut a komparatív módszernek: a horvát és a
magyar mellett olyan meghatározó európai gyűj-
teményeket von be vizsgálódásai körébe, mint a
Sammlung-, a Ferdinánd- vagy a Lobkowicz-gyűj-
temény, s ennek kapcsán az egyes portrék sorsá-
nak nyomon követésére is sort kerít.
A kötet második blokkja a Mátyás-tanulmányt
és a Török Áfiumot tartalmazza Jadranka Damja-
nov fordításában. Munkáját a fordító - szerkesztői
előszavában - feladata nehézségeire hivatkozva,
szerényen, első kísérletnek nevezi, ám a horvát
textus, a jegyzetek s a csatolt glosszárium egyaránt
gondos, szakszerű munkának minősül. A horvát
olvasó első ízben veheti kézbe a költő, hadvezér
és államférfi Zrínyi Miklós értekező prózájának
e két remekét, ami a Croatia-beli Zrínyi-kutatást
éppúgy szolgálja és segítheti, mint a közös
múltunkkal foglalkozó, magyarul nem tudó tör-
ténettudós munkáját.
A fordításokat követően iktatta a kötetbe a
szerkesztő - harmadik egységként - a magyar
Zrínyi-filológia képviselőinek dolgozatait: Kla-
niczay Tibor Zrínyi helye a XVII. század politikai
eszméinek világában c. tanulmányát a szerző Pallas
magyar ivadékai (Szépirodalmi, Bp. 1985.) c. köte-
téből, Király Erzsébet és Kovács Sándor Iván
Zrínyi római útikönyve c. közös munkáját (lásd:
Adriának fönforgó habjai, Szépirodalmi, Bp. 1983.),
végül Kovács Sándor Iván dolgozatát (A gyomor
matériái), amelyet eredetileg a szerző Szakács mes-
terséglek könyvecskéje. A csáktornyai Zrínyi-udvar
XVII. századi kéziratos szakácskönyve (Magvető, Bp.
1981) c. munkájában tett közzé először. Mindhá-
rom dolgozat fordítása a horvát szaktudomány
művelői számára nagy nyereség: általuk a magyar
Zrínyi-kutatás kiterjedt spektrumáról alkothat-
nak képet.
A kötetet záró negyedik blokkban gondosan
és tematikailag jól szerkesztett táblázat mutatja
be a korabeli Európa és a Zrínyi fivérek életének
fontosabb eseményeit, ezt követően pedig Na-
tasa Őtefanec A Zrínyi testvérek: Miklós és Péter.
Egy főúri család közép-európai katonai-politikai-gaz-
dasági konstellációban c. tanulmányát olvashatjuk.
Az eredeti levéltári források (Magyar Országos
Levéltár, OSZK, a bécsi Kriegsarchiv, Haus-, Hof-
und Staatsarchiv) alapján készült dolgozat pasz-
szusaiban nyomatékkal jelennek meg mindazon
momentumok, amelyek a család közös horvát-
magyar kötődéseinek sokaságát szemléltetik.