Napenergia erőművek a világban

Oláh György
TQTWZ4
A nap mint energia forrás.
Energia a Földig: A beérkező sugárzást befolyáso
-A nap forró gáz gömb, mely magfúzióval
- Légkör vastagsága
Hidrogénből, héliumot állít elő.
- Légkörön áthaladó sugár úthossza
-Felszíne 36MW/𝑚2 energiát sugároz az űrbe. - A légkör összetétele
A légkörre érkező napsugárzás átlag 1376w/ 𝑚2 - Felhőzet kiterjedése.
-A föld felszínére érkező sugárzás 50-1100 w/ 𝑚2
között van A Föld felszínére ható teljes
A légkörbe érkező napsugárzás összetétele:
szórása: - Földre érkező direkt sugárzás
Raleigh: A részecske átmérője a - A légköri szórt (diffúz) sugárzás (KE 19-63%)
- Tereptárgyakról visszavert (albedó )sugárzás
fényhullámhosszánál sokkal kisebb.
Mie: A részecske átmérője összemérhető a fény
hullámhosszával.
Am- optikai rétek:
Értéke azt jelöli, hogy az adott fénysugárnak a légkör vastagságának
hányszorosán kell áthaladni a földfelszín eléréséhez. Ideális feltételek
esetén (közvetlen sugárzásnál (Θ=0)) AM=1, a földi légkörön kívül pedig
AM=0. Ettől eltérő esetben a következő összefüggés érvényes
A napelem tulajdonságai:
- sötétben felvett karakterisztikája hasonló a diódáéhoz
A dióda UD munkaponti feszültsége, valamint ID a munkaponti áramerőssége ebben
az esetben egyenlő a szolárcella feszültség illetve áramerősségével
A gyártók a napelemekre a következő villamos és egyéb paramétereket adják meg:
STC feltételek szerinti vizsgálat
[Voc, Uoc, Vü] Üresjárási feszültség:
A jobb minőségű monokristályos cella üresjárási feszültsége mintegy 730 mV,
AM1,5 Nap-spektrum mellett,míg a polikristályos celláknál körülbelül 600mV.
[Isc, Ir] Rövidzárási áram:
A munkaponti áramnál mintegy 5-15%-kal nagyobb.
A következő tényezőktől függ:
A napelem területétől,a megvilágító fénysugár fotonjainak számától, a beérkező
fény spektrumától,a napelem felülete a fényt mennyire nyeli el vagy tükrözi vissza.
Napelemek laboratóriumi vizsgálatát a standard teszt feltételek (STC)alapján
végzik, amely az IEC 904-3 szabványban van rögzítve.
STC alapján az adott napelem 1000W/m2 intenzitású függőleges
besugárzással, AM1,5-ös Nap-spektrum, valamint 25°C-os cellahőmérséklet esetén
vizsgálható.
A nap elem működése:
-két szilícium rétegből épül fel
- A felső N-típusú
- Az alsó P-típusú
- A P-N átmenetnél elektromos réteg alakul ki
- Ha a cellát fénnyel világítjuk meg a fotonok
elektronokat választanak le ezáltal az átmenetit
rétegben a töltések szét vállnak
- A potenciál különbség miatt feszültség mérhető a két
cella között.
[Pm] Maximális (névleges) teljesítmény:
Wp-ben mérik (Watt Peak). A napelemnek szinte
végtelen sok munkapontja van, de csak az MPP pontban
adja le a maximális teljesítményt, melyhez adott
munkaponti áram (Im) és munkaponti feszültség (Um)
tartozik. Ezt a pontot az újabb inverterek, töltők már
automatikus megkeresik (MPPT funkció). A
gyakorlatban előfordul, hogy a tényleges teljesítmény a
névleges teljesítménynél jelentősen kevesebb lehet, de
akár annál nagyobb is lehet. A nyári időszakban a
felmelegedett napelem teljesítménye 20-30%, a
katalógusban megadott névleges teljesítménynek, míg
hideg időszakban akár meg is haladhatja azt.
 A nap mint energia forrás
Fajtái
• Koncentrált szolár termál energia (CST) :
-Parabolikus naptányér
-A parabolikus napteknő
-A napkémény
-A tükrös naptorony
• Koncentrált fotovolttaikus energia (CPV)
-Alacsony koncentrációjú CPV
-Közepes koncentrációjú CPV
-A magas koncentrációjú fotovoltaikus rendszer (HCPV)
• Koncentrált fotovolttaikus és termikus energia (CPT)
Spanyolországban, Sevilla városához
közel épült fel a hatalmas naperőmű. A
környékén olyan magas a napsütéses
órák száma, hogy még egy ilyen
beruházás is hamar behozza az árát.
A PS20-as naperőmű központi része
egy több mint 162 méter magas torony,
amelyre 1255 tükör segítségével
irányítják a napsugarakat. Ez
akkora energia, hogy a tornyot szabad
szemmel is jól látható fényburok veszi
körül. A tükrök folyamatosan követik a
Nap járását, így maximalizálva a
felhasználható energia mennyiségét. A
tervek szerint Sevilla 180 ezer lakosát
látja majd el zöld energiával.
A naperőmű minden évében 600 ezer
tonna szén-dioxid-kibocsátásától óvja
majd meg a légkört.
Koncentrált szolár termál energia (CST)
A koncentrált szolár-termál energia (CST) rendszerekkel megújuló
hőt ill. hideget vagy villamosenergiát állítanak elő (melyet szolár-
termoelektromosságnak hívnak és többnyire gőz segítségével
állítják elő. A CST nyomkövető rendszerek többnyire lencséket
vagy tükröket használnak, hogy összpontosítsák a nagy felületen
felfogott napfény hőmérsékletét egy kisebb felületre. A koncentrált
fényt ekkor hő formájában vagy hőforrásként hagyományos
módon egy naperőműben alakítják át termikus elektromossággá.
Ezen a területen több technológia létezik, beleértve a parabolikus
teknőt (vályút) , azaz az ún. Dish Stirling-et (naptányért), a
Concentrating Linear Fresnel Reflector rendszert, a napenergia
kéményt és a napenergia tornyot. Minden fenti módszer képes
magas hőmérséklet előállítására és ennek megfelelően a
rendszerben igen magas a termodinamikai hatékonyság. A
hatékonyság annak függvényében is változik, hogyan követi-e a
fókusz-fény a nap haladását. Az új innovációs technológia
alkalmazásának következtében a koncentrált napenergia előállítása
egyre költséghatékonyabb.
Parabolikus naptányér A Dish Stirling vagy naptányér egy önálló parabolikus
fényvisszaverő, mely fényt a reflektor fókuszpontjába koncentrálja. A reflektor két
tengely mentén követi a nap mozgását A vevőrész hőmérséklete 250-700 ° C-ra
növekszik melyet egy Stirling motor mozgási energiává alakít. A naptányár
rendszer a legjobb hatékonysággal alakítja át a napenergiát villamos árammá a
CST technológiák között és a moduláris jelleg miatt a termelés skálázható. Két
alapvető jelenséget kell megértenünk annak érdekében, hogy jobban megértjük a
parabola tányér működését. Az egyik az, hogy a bejövő fénysugaraknak, melyek
a tányér tengelyével teljesen párhuzamosan érkeznek, mind a parabola
középpontjában gyűljenek össze, függetlenül attól, hogy a tányérhoz melyik
helyen érkeznek. A második legfontosabb ismereti tényező pedig az a tény, hogy a
földre való érkezéskor a fénysugarak egymással mindig párhuzamosak. Ez azt
jelenti, hogy abban az esetben, ha a tányért a nap fókuszpontjába állítjuk, akkor a
beérkező sugárzás a tányér középpontjában tükröződik vissza. A felhasznált
energia veszteség csupán a parabola egyenetlenségeiből és a visszaverő anyag
tökéletlenségéből adódik. A parabola és annak központja közötti légköri
veszteségek minimálisak, mivel ez a tényező elhanyagolható a tányér nagysága és
a nap teljesítménye között. A parabola tányért összehasonlítva más design
alakokkal, látni fogjuk, hogy a forma mennyire fontos tényező. Ha a helyi időjárás
párás, ködös akkor mindez jelentősen csökkentheti a parabolikus tányér
hatékonyságát. Bizonyos naperőművek esetében, a középpontba állított Stirling-
motor elnyeli a hőt a beeső napsugárzásból, majd mechanikai energiává alakítja át
és egy dinamón keresztül villamos energiát termel.
▪ A parabolikus napteknő:
▪ Egy lineáris parabolikus fényvisszaverőből áll, mely a napfényt a
vevőrészre koncentrálja, mely a reflektor fókuszvonalán
helyezkedik el. A vevőrész egy olyan cső, mely a parabolikus
tükör középvonala felett található és hőátadó folyadékkal van
feltöltve. A reflektor a nappali órákban egy tengely mentén
követi a napot. A hőátadó folyadék (pl. olvadt só) felmelegszik
150-350 C-ra, amint átfolyik a vevőrészen, és ezt a hőt használja
ki a az energiatermelő rendszer. A teknőrendszerek a CST
technológia csúcspontjai. Az alábbi naperőművek, mind a
teknőrendszer képviselői Pl: Solar Energy Generating Systems
(SEGS) - Kalifornia, - Plataforma Solar, Spanyolország. A Lineáris
Fresnel Reflektorok fókuszálása szintén a CST erőművekhez
tartozik, melyek sok vékony csíkokra vágott tükröt alkalmaznak a
parabolikus tükör helyett. Ebben az esetben a napfényt
kétműködő hőátadó folyadékkal teli csőre vezeti rá. Ennek a
technológiának az az előnye, hogy ebben az esetben már sík
tükröket is lehet alkalmazni, melyek a parabolikus tükörnél jóval
olcsóbbak, ráadásul több fényvisszaverőt lehet elhelyezni
ugyanarra a térre. Ez lehetővé teszi a rendelkezésre álló napfény
jobb felhasználását. A Lineáris Fresnel eljárást nagy üzemekben
vagy kompakt naperőművekben célszerű alkalmazni.
A napkémény
Egy átlátszó nagy felületből áll (mely
általában üvegből van). A nap felmelegíti
a levegőt az üvegházhatású (fóliaház)
szerkezetben, mely felemelkedik egy
magas kéménybe. A kéményben
elhelyezett áramtermelő turbina lapátjait
a meleg levegő meghajtja és
villamosenergiát hoz létre. A
napkémények design szempontból
nagyon egyszerűek és a fejlődő országok
számára egy jól járható út.
A tükrös naptorony
Egy sor kettős tengelyű követő reflektorból áll
(heliostats), melyek a napfényt egy központi
vevőegységre – naptoronyra – koncentrálják: a
torony tetején a befogadó rész folyadékot
tartalmaz, mint pl. tengervíz. A hő átalakítás
révén a folyadék 500-1000 C felmelegítésre kerül,
majd a hőforrást egy villamosenergiatermelő
rendszerhez vagy energiatároló rendszerhez
kapcsolják. A tükrös naptorony kevésbé fejlett
rendszert alkot, mint a teknő rendszer, de jobb
hatékonyságot és energiatároló képességet
biztosít. Az alábbi rendszerek, mind a naptorony
technológiát képviselik: A Solar Two - Daggett,
Kalifornia, Planta Solar 10 (PS10) Sanlucar la
Mayor, Spanyolország. A koncentrált napenergia a
Trans-Mediterrán Megújuló Energia
Együttműködés DESERTEC szerint a
legmegfelelőbb együttműködési forma a a
villamosenergia termelésre és a vizek
sótalanítására olyan száraz régiókban, mint
Észak-Afrika és Dél-Európa.
▪ Koncentrált fotovoltaikus napelemek (CPV)
▪ A koncentrált fotovoltaikus napenergia (CPV) a napfényt tömöríti fényelektromos felületekre
elektromos áram termelésének a céljából. A napelemek koncentrálásának minden módja
kihasználható, és ezeket többnyire tartóoszlopokra szerelik, melyek fókusza a nap felé mutat.
Komoly kutatási és fejlesztési munka folyt 1970 óta a fotovoltaikus koncentrált rendszereken. A
Sandia National Laboratories pl. egy lineáris teknő rendszert tesztelt és helyezett üzembe,
valamint az első modern fókusz pontú napelemes koncentráló rendszert is Sandia-ban dolgozták
ki még az évtized végén. Ez az utóbbi két tengelyes rendszer egy egypontos akril Fresnel lencsét
alkalmazott, mely vízhűtéses szilícium napelemekre fókuszált. Hasonló koncepciót használtak
más prototípusok esetében is. Az 1970-es években létrehozott Areces
Ramón rendszerben fejlesztették ki a hibrid szilikon-üveg
Fresnel lencséket, melyek a szilícium-sejtek hűtését passzív hűtők
alkalmazásával érték el. A lumineszcens napenergia koncentrátorokat
(PV-napelemekkel kombinálva) szintén koncentrált
fotovoltaikus rendszernek (CPV) tekinthetjük. A világító napelem
koncentrátorok igen hasznosak, miután a PV-napelemek
teljesítményét drasztikus mértékben tudják javítani.
▪ Alacsony koncentrációjú CPV ▪ Közepes A magas koncentrációjú fotovoltaikus rendszer (HCPV) A
koncentrációjú (HCPV) rendszerek koncentrált optikát alkalmaznak, mely
▪ Az alacsony koncentrációjú CPV CPV tányérokból és fresnel lencsékből állnak és a magas
rendszerek (2-100 sun) napfény- intenzitású napfényt (300 - suns vagy több) koncentrálják. A
koncentrációt érnek el. Gazdasági▪ Közepes napelemek nagy teljesítményű hűtést igényelnek a termikus
okokból, hagyományos vagy napfénykoncentráci megsemmisítés megelőzése és a hőmérséklettel kapcsolatos
módosított szilícium napelemek ó (100-300 suns) teljesítmény veszteségének kezelése miatt. A többszöri
kerülnek alkalmazásra. Ebben a esetében a CPV csatlakoztatású napelemeket részesítik ma előnyben a
koncentrációban a hőáram elég rendszereknek két szilícium alkalmazásával szemben, mivel ezek
alacsony ahhoz, hogy az elemeket tengelyes hatékonyabbak. A hatékonyság mindkét esetben emelkedik
nem kell aktívan lehűteni. Az napkövetésre és a napfény fokozott koncentrációjának esetében; A többszöri
optika törvényei azt diktálják, hűtésre van csatlakoztatású (multijunction) napelemeket, melyeket
hogy egy alacsony koncentrációs szükségük (akár eredetileg a nem koncentrált fényben lévő műholdak
aránnyal rendelkező passzív vagy aktív számára tervezték, ma már újra alkalmazzák a CPV-ben
napkollektornak lehet magas módon), mely még felmerült magas áramsűrűség okán (általában 8 A/cm2 500
befogadási szöge és ez egyes bonyolultabbá teszi suns értéken). Igaz, hogy a költsége a többszöri
esetekben nem is igényel aktív őket. csatlakoztatású napelemeknek mintegy 100-szor magasabb,
napenergia követést. mint a hasonló szilícium elemeknek, ezek ára azonban csak
kis töredéke az egész PV rendszernek, így gazdaságilag a
„multijunction” rendszer még mindig előnyösebb.
▪ Koncentrált fotovoltaikus és termikus rendszer (CPVT)
▪ A fotovoltaikus és termikus (CPVT) technológia koncentrációja egyszerre villamosenergiát és termálhőt
termel. A termálhőt melegvíz előállításához, fűtéshez, hő-meghajtású klímához (naphűtés),
sótalanításhoz vagy nap melegítéshez lehet alkalmazni. Ausztrál, amerikai és kínai kutatók vizsgálják
kutatják azokat a lehetőségeket, hogy hő és villamosenergia rendszert kombináljanak (Combined Heat
and Power Solar – CHAPS). Európában már alkalmaznak CHAPS rendszereket a termelésben. Egy
izraeli társaság - ZenithSolar már kidolgozott egy kombinált napelemes- termikus (kapcsolt
energiatermelésű) rendszert, melynek hatékonysága 72%-os volt.
 A koncentrált rendszerek előnyei és hátrányai
▪ Előnyök: ▪ Hátrányok:
▪ • Nagyon magas hőmérséklet érhető el. A magas
hőmérséklet előnyben részesiti a villamosenergia- ▪ • A rendszereket nyomkövetőnek kell
termelést, melyet hagyományos módszerekkel lehet ráállítani a nap mozgására
elérni. (gőzturbina, vagy egyéb magas hőmérsékletű
közvetlen kémiai reakció keretében). ▪ • A rendszer a szórt fényt nem tudja
▪ • Jó a hatékonysága. A koncentrált napfény jobb feldolgozni. A napelemek még borús
hatásfokú mint a jelenlegi rendszerekben alkalmazott fényben is tudnak napenergiát
egyszerű napelemeknek. termelni.
▪ • Nagy terület lefedhető drága napelemek használata
helyett, viszonylag olcsó tükrök segítségével.
▪ • A koncentrált fény optikai kábelen keresztül
átirányítható bárhova. Például épületeket lehet
megvilágítani vele.
▪ • Hőtárolás borús és éjszakai körülmények között is
megvalósítható, pl. föld alatti tartály tárolására fűtött
folyadékok esetében. Sóolvadékot használtak már erre.
 Diacím hozzáadása – 2

http://www.origo.hu/gazdasag/201708-napenergia-sivatag-aram-
megujulo-europa.html
 Gigantikus sivatagi naperőmű, tenger alatti kábelek
▪ Napenergiával foglalkozó brit techcég, tunéziai és máltai befektetők is megtalálhatók a TuNur-projekt részvényesei
között. A társaságok jelzőkkel nehezen kifejezhető nagyságú vállalkozásba vágják fejszéjüket: a Szaharában
építenek naperőműveket, és az ott megtermelt villamos energiát Európa kapja. Ehhez be kell kábelezniük a tenger
fenekét és egy kicsit az öreg kontinens déli részét is.Tunézia dél-nyugati területét, Réjim Maátoug körzetét
szemelték ki a TuNur mögött álló cégek, hogy ott kivételesen nagy hatásfokú napenergia-kitermelőt létesítsenek.
Nyomós érv a térséggel kapcsolatban, hogy a Szaharának ezen a részén nagyjából kétszer annyi az éves napsütéses
órák száma, mint Közép-Európában,de a teljes kontinens napenergia-hasznosítás szempontjából legjobb területeinél
is minimum 20 százalékkal több. A megtermelt tiszta energiát azonban a TuNur-projekt javarészt európai
felhasználásra szánja. Nem kispályáznak: a bejelentés szerint4,5 gigawattnyi zöldenergiával öntenék nyakon Európa
déli területeit. Az európai klímacélokhoz igazodnak Európának annak ellenére sok a megoldandó feladata a
megújuló energiákra épülő termelés elterjesztésében, hogy országai folyamatos erőfeszítéseket tesznek a
károsanyag-kibocsátás csökkentése és a párizsi klímaegyezményben foglalt célok betartásáért. Ugyanakkora
kontinens energiaimportjának összessége felerészben még mindig fosszilis hordozókra épülő termelésből adódik. A
hatalmas beruházás mögött itt húzódik a TuNur racionális üzleti érdeke: mivel – némi egyszerűsítéssel – kétszer
annyi energia előállítására lesznek képesek napenergiából Afrikában, mint bárhol máshol Európában lennének, ezért
meglehetősen olcsón tudják azt kínálni. Mindig is alacsony áron fogunk termelni, még akkor is, ha az átvitel
kapcsán jelentkező költségeket figyelembe vesszük" – mondja Kevin Sara, a projekt igazgatója. Ráadásul a beruházás
kedvező hatást gyakorol annak a területnek a fejlesztésére is, ahol az óriás napelem-farm megépül. Az egyébként
nem túl népszerű befektetési célpontok közé tartozó sivatagi területek ilyen módon a fenntartható fejlődéshez
járulnak hozzá, és ez értékessé teszi ezeket a körzeteket – ez az álláspontja annak a terület kezeléséért felelős
társulásnak, amelytől a TuNur bérbe vette a beépítésre szánt szaharai részt.
▪ Vezetéket, ezret, de legalább hármat
▪ Egyelőre nem sokat tudni a minden bizonnyal rekordokra törő projekt paramétereiről. Ha teljesen elkészül, a 25.000
hektáros napelem-farm háromszor akkora területen fog szétterülni mint Manhattan. A technológiai elgondolás lényege az,
hogy az összegyűjtött napsugárzást tükrök segítségével egy központi, magas toronyba gyűjtik. A megolvasztott só pedig
az energia tárolására szolgál .Az első ütemben 250 megawatt termelés elérése a cél, amely ha sikerül, egyből a
legnagyobb napenergia-kitermelők közé sorolja a szaharai vállalkozást. Az elképzelés az, hogy az első ütemben Málta
kapna az energiából egy tenger alatt létesítendő energiakábel segítségével, mivel a sziget már rendelkezik a szükséges
csatlakozással a kontinenshez. Ez a tervek szerint 2020-ra meg is valósulhat, 1,6 milliárd eurós ráfordítást felemésztve. A
másik két direkt összeköttetés közül az egyik Közép-Olaszországig nyúlna Tunéziából, a harmadik pedig a dél-francia
területeket látná el zöldenergiával. A cél vitán felül ambiciózus: 5 millió európai háztartási fogyasztó vagy 7 millió
elektromos autó energiaszükségletét kívánják majd a teljes termeléssel fedezni.
▪ Nem mindenki örül
▪ Bár a beruházó cégek szerint a környéken élő emberek támogatják a hatalmas vállalkozást, a helyi politikai és közéleti
szereplők pedig nem győznek nyilatkozni arról, milyen fontosnak tartják azt a lokális gazdaság megerősödése érdekében
és a mellőzött sivatagi területek hasznosításában, a kezdeményezésnek vannak ellenzői is. Egyes helyi és algériai
aktivisták szerint a projekt csak a kolonializmusnak egy új nyitánya, amelyben Európa túlpörgetett fogyasztása miatti
energiaigényét szolgáltatja ki a tőle távoli vidékkel. Rossz ómenként emlegetik a korábban befuccsolt Desertec-projektet,
melynek elsődleges célja szintén a sivatagi területeken megvalósítható napenergia-hasznosítás volt. Abban közel 20
tulajdonos, köztük nagy európai társaságok is érdekeltek voltak. A 2009-ben 400 milliárd euróval indított terv célja az
volt, hogy 2050-re Európa energiájának 15 százalékát sivatagi napenergiából nyerje, ám a kezdeményezésből egyelőre
nem sok minden lett. A TuNur-t ez nem rémíti el: szerintük az volt a baj, hogy ott nem tényleges tervekben és projektben
gondolkodtak, egyszerűen csak üzletet akartak csinálni, konkrét elképzelések nélkül. Ők viszont pontosan, helyszínhez
rendelten terveznek. Más vélemények arra is emlékeztetnek: Tunézia az elmúlt években többször jelét adta, hogy
elkötelezett a klímaváltozás elleni harc mellett, és a vonatkozó törvényeit is hozzárendeli ehhez.
Összefoglalás:
A Nap energia:

A naperőművek:
- Össze gyüjtik és koncentrálják a napsugarat

A jövő: