SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA

Mit tanultak eddig? (1. félév)

 1. Mi a személyiségpszichológia. A személyiségkutatás módszerei.
 2. A diszpozicionális megközelités. Tipusok és vonások.
 3. Szükségletek és motivumok.
 4. Öröklődés, evolúció, személyiség.
 5. Extraverzió, introverzió.
 6. Neuroticizmus, pszichoticizmus, impulzivitás, szorongás.
 7. Szenzoros élménykeresés. Biokémiai korrelátumok. A pszichopátia
 8. Freud topográfiai modellje. Freud strukturális modellje
 9. A személyiség hajtóerői. A pszichoszexuális fejlődés freudi elmélete.
 10. Elháritó mechanizmusok. Megküzdés. Lazarus modellje.
 11. Jung analitikus pszichológiája. Assagioli transzperszonális pszichológiája.
 12. Adler individuálpszichológiája.
(2. félév)
 1. A pszichoanalízis Budapesti Iskolája
 2. Az énpszichológia megjelenése (Hartmann). Az énfejlődés Loevinger-féle
szakaszai.
 3. Tárgykapcsolat-elméletek: Klein, Mahler. Az alapszorongás és a neurotikus
szükségletek (Horney)
 4. A pszichoszociális fejlődés szakaszai (Erikson). Sullivan interperszonális
személyiségelmélete
 5. A személyiség tanuláselméleti megközelitése (Skinner)
 6. A személyiség szociális tanuláselméleti megközelitése (Dollard, Miller,
Bandura)
 7. A Harmadik Erő elméletei (Rogers, Maslow)
 8. Az egzisztencialista pszichológia (Frankl)
 9. A személyes konstrukciók rendszere (Kelly)
 10. A személyiség kognitív megközelítése
 11. A kognitív önszabályozás modelljei
 12. A különböző modellek kölcsönhatásai
Az MA-s tematika
 A mai dinamikus irányzatok: szelf-pszichológia (Kohut), kötődéselméletek
(Stern), a pszichoanalízist megújító iskolák (Lacan)
 A rendszerszemlélet és a kommunikációra alapozó iskolák (Bateson,
Watzlawick, Berne)
 A kognitív személyiség-megközelítés: Carver, Scheier, Mischel, Epstein
 A biológiai megközelítés (Zuckerman) és a különböző megközelítések közötti
integráció kísérlete (Cloninger), pszichoneuroimmunológia
 Egy új irányzat: a pozitív pszichológiai megközelítés és a pozitív élmény
(Csikszentmihályi, Seligman, Lyubomirsky)
 A pozitív személyiségvonások (Ryan, Deci, Vaillant, Goleman), pozitív
csoportvonások mint az evolúció termékei és mint kulturális termékek (Buss,
Delle Fave)
 Életút-kutatások (Block, Pulkinnen)
Mai dinamikus irányzatok
Szelfpszichológia
Heinz Kohut (1913-1981) élete:
 Bécs, orvosi diploma
 1939-ben Londonba
menekül
 1940-ben Chicagoba megy,
és a 40-es években az
egyetemen tanít neurológiát
és pszichiátriát
 Már Bécsben elkezdett
pszichoanalízisét folytatja
 Az APAA elnöke egy évig
 Művei
 Kohut, H. (1959). Introspection, empathy and psychoanalysis: An examination of the relationship
between modes of observation and theory. Journal of American Psychoanalytic Association, 7:459-483.
 Kohut, H. (1966). Forms and transformations of narcissism. Journal of the American Psychoanalytic
Association, 14:243-272.
 Kohut, H. (1968). The Psychoanalytic Treatment of Narcissistic Personality Disorders. Psychoanalytic
Study of the Child, 23:86-113.
 Kohut, H. (1971). The Analysis of the Self. New York: International Universities Press.
 Kohut, H. (1972). Thoughts on Narcissism and Narcissistic Rage. Psychoanalytic Study of the Child,
27:360-400.
 Kohut, H. (1974). Remarks about the formation of the self. In: The Search for the Self (ed.) Ornstein,
P., (1978). 2:737- 770. New York: Int. Univ. Press
 Kohut, H. (1977). The Restoration of the Self. New York: International Universities Press.
 Kohut, H. (1979). The Two Analyses of Mr. Z. International Journal of Psychoanalysis. 60:3-27.
 Kohut, H. (1980). Summarizing reflections. In Advances in Self Psychology, ed. A. Goldberg, New
York: International Universities Press.
 Kohut, H. (1982). Introspection, empathy, and the semi-circle of mental health. International Journal of
Psychoanalysis, 63:395-407.
 Kohut, H. (1984). How Does Analysis Cure? ed. A. Goldberg and P. Stepansky. Chicago: University of
Chicago Press.
 Kohut, H. (1985) Self Psychology and the Humanities. C. Strozier, ed. New York: W. W. Norton, 290
pages.
 Kohut, H. (1987) The Kohut Seminars on Self Psychology and Psychotherapy with Adolescents and
Young Adults. M. Elson, ed. New York: W. W. Norton, 318 pages.
 Kohut, H. (1978-1991) The Search for the Self. Selected Writings of Heinz Kohut: 1950-1981. P.
Ornstein, ed. Four volumes. New York: International Universities Press.
Kohut szerepe a pszichoanalízis
megújításában:

 Kohut may well have saved psychoanalysis

from itself. (Charles Strozier)
 (Kohut valószínűleg megmentette a
pszichoanalízist önnönmagától.)
Mit tanultunk Kohutról?

 Nárcizmus
 Tükrözés
 Szelftárgy
Gyakorlat
 Tegyük fel, hogy egy nárcizmusra vonatkozó
kérdőívet akarunk összeállítani. 5 fős
csoportokban írjunk 5-5 tételt, amely a
nárcizmus valamely aspektusára vonatkozik!
A szelf fogalma
 A szelf érzeteinkből, érzéseinkből, gondolatainkból,
továbbá önmagunk és a világ iránti attitűdjeinkből
szövődik össze.
 A szelf olyan mentális rendszer, amely a személy
szubjektív élményeit egy sor fejlődési szükséglethez
viszonyítva szervezi (szelftárgy szükségletek).
 Ezek a szükségletek kulcsszerepet játszanak a szelf
fenntartásában, a személy életének külső figurái által
kerülnek (vagy nem kerülnek) kielégítésre.
A szelf formái
 Nukleáris szelf
 Virtuális szelf (a szülőkben)
 Grandiózus szelf
 Kohezív szelf
A nárcizmus
 Nem kóros, hanem normális fejlődési jelenség
 Az egészséges nárcisztikus fejlődés a kohezív
szelfstruktúra megszilárdítása irányában
halad.
 A nárcisztikus fejlődésvonal vezérli
szubjektív élményeinket, arra sarkall hogy
energiát fektessünk önkifejezési és önfejlődési
szükségleteink kielégítésébe.
A nárcizmus átalakulása

 „A fejlődés idealizáló vonalán az eszmények

inkább irányelvekként, semmint abszolút
kontrollként működnek, és a következő
formákba alakulhatnak át: „a) kreativitás; b)
empatikus készség; c) töprengés az ember
mulandóságán (a halálon) ; d) humorérzék és
e) bölcsesség” (Kohut)
A kohézív szelf fejlődése
 Három tengely mentén
 Grandiozitás
 Idealizációs
 A másikhoz való kapcsolódás
Grandiozitás
 Képesség arra, hogy pozitív és szilárd énképet
tartsunk fenn, egészséges ambíciókat
fejlesszünk ki, és jelentésteli feladatokhoz és
projektekhez köteleződjünk el
Idealizáció
 Képesség arra, hogy célirányos eszméket
tudjunk kialakítani és megvalósítani
A másikhoz való kapcsolódás
 Képesség arra, hogy kommunikáljuk
érzéseinket a számunkra jelentős mások
számára, bensőséges kapcsolatokat alakítsunk
ki, és nagyobb csoportok és szervezetek
tagjává váljunk
A kohéziót akkor éljük meg, ha
 Minőségek, ambíciók, ideálok és értékek
stabil, pozitívan értékelt és kongruens
készletével rendelkezünk,
 céljainkat pedig úgy vagyunk képesek elérni,
hogy eközben nem utasítanak el bennünket a
számunkra fontos személyek és
referenciacsoportok, illetve nem
szigetelődünk el ezektől
A szelf zavarai
 Aki a különböző dimenziók mentén nem
megfelelően tud fejlődni, annak problémái
lesznek
 az önbecsülésével,
 A realisztikus célok megfogalmazásával,
 A másokhoz való empatikus viszonyulással
A szelftárgy szükségletek szerepe
 Kohut szerint a kohéziv szelf kialakulása
annak függvénye, hogy mennyire elérhetőek
és mennyire válaszkészek a fontos mások.
 Csecsemőkorban a gyermek szelfje még
éretlen, a baba teljesen gondozóira, mint a
szelfkohézió külső forrásaira kénytelen
hagyatkozni.
 A függőség fokozatosan csökken, de
korlátozottan egész életünkben fennmarad.
A szelftárgy
 Amikor ‘A’ egyén azt igényli ‘B’ egyéntől, hogy az
utóbbi elégítse ki az ő énfelnagyító vagy énfenntartó
(nárcisztikus) szükségleteit, amelyeket maga ‘A’
egymagában nem képes kielégíteni, akkor ‘A’
szelftárgyként kezeli, illetve használja ‘B’-t. Ebben a
vonatkozásban Kohut úgy érvel, hogy ‘A’ minden
ilyen alkalommal azt várja ‘B’-től, hogy úgy
viselkedjen, mintha nem független és különálló lény
volna, hanem ‘A’ szelfjének része.
Három fő szelftárgy szükséglet
 Tükrözés
 Idealizációs és
 Ikerállapot
Mi a tükrözés igénye?
 Az az igény, hogy kiváló tulajdonságainkért
és teljesítményeinkért csodálattal adózzanak
nekünk
 Az igény kielégítése, vagyis az, ha mások
nagyra értékelnek bennünket, és büszkék jó
tulajdonságainkra és teljesítményeinkre, maga
után vonja annak kialakulását, amit Kohut
úgy nevezett, hogy egészséges “grandiozitás”
érzés
Mi az idealizáció iránti igény?
 Az az igény, hogy idealizált képet formáljunk a
jelentős másokról, és úgy érezzük, hogy
összeolvadunk az így kialakult idealizált
szelftárggyal.
 Az azonosulás e formája révén a gyermek
biztonságosabban haladhat át a fejlődés szakaszain,
és internalizálhatja, belsővé teheti azt a képességet,
hogy eszméket tápláljon magában, és magas, ámde
mégis realisztikus célokat tűzzön maga elé.
Mi az ikerállapot igénye?
 Az az igény, hogy hasonlóakká váljunk
másokhoz, és kapcsolatokat tartsunk fenn
velük
 Ennek a szükségletnek a kielégítése elősegíti,
hogy a gyermek elsajátítsa a közösség kódjait
és kifejlessze magában a társas élet és az
empátia készségét, valamint az
összekapcsoltság érzését
A szelftárgy szükségletek és a kohézív
szelf között dinamikus kölcsönhatás van:
 A szükségletekre adott empatikus válasz elősegíti a
kohéziót
 A kohézió megszilárdulásával egyre kisebb lesz a
szelftárgy szükséglet
 Kohut „átalakító internalizációnak” nevezte az
önszabályozási funkcióknak az internalizációját,
amelyeket az élet kezdetén a szülők látnak el, és az
egyén fokozatosan szert tesz arra a képességre, hogy
ezeket a funkciókat autonóm módon hajtsa végre
Ha a szülők szelftárgyként működése
 Sikeres: akkor a csodálat szükséglet, az
omnipotens figurák és az ikerállapot iránti
szükséglet megszelídül, és egészséges
nárcizmussá alakul át
 Sikertelen: akkor az átalakító internalizáció
folyamata zavart szenved, és megjelenhet a
kóros nárcizmus
Ha az átalakító internacionalizáció
folyamata zavart szenved
 Kóros nárcizmus: fennmarad a csodálat, a
hatalmas mások és az ikerélmények iránti
szükséglet
 “Kapcsolatkerülő személyiség”: védekező
módon kerüli a szelftárgyélményeket, és
letagadja a szelftárgy iránti szükségleteit.
Hasonlóság a kötődés-elméletekkel

 A kohezív szelf annak függvénye, mennyire

elérhetők és válaszkészek a fontos mások

 A kötődési szükségletek az emberi élet tartós

alappillérei
A kötődéstől való megfosztottság két
különböző pszichológiai reakciót válthat ki:

 szorongóan kötődő személyiség (aki túlzásba viszi

kötődési válaszait azért, hogy több szeretetet és
támogatást nyerjen másoktól, mivel ezek az igényei
gyermekkorában nem vagy csak megbízhatatlanul
elégültek ki)
 a szelftárgy szükségletek elkerülése hasonló a
kötődési szükségletek elkerüléséhez, illetve
deaktiválásához (a jelentős másokkal való
traumatikus interakciókra adott védekezés).
Neurotikus és nárcisztikus áttétel
 A neurotikus áttételben a terapeuta a
szülőkkel vagy más fontos személyekkel
kapcsolatos aktuális múltbeli élmények
áthelyezésének vagy kivetítésének a
képernyőjévé válik.
 A nárcisztikus áttételben a páciensek a
terapeutával újraélik az elszalasztott élmények
utáni vágyódást.
Áttételek fajtái
 Tükör-áttétel (dícsérjék őt)
 Idealizáló (a terapeuta tökéletes)
 Iker (ugyanolyan mint a terapeuta)
 Fúziós (egyek) – archaikus
 A fúziós áttételnél az illető felhagy a reménnyel,
hogy tükrözzék, ezért az uralom érzetét
alkalmazza, hogy elérje ugyanezt a végcélt
(szadizmus, mazochizmus)
Empirikus vizsgálatok
 Mérés:
 Nárcisztikus személyiségzavar skála (Ashby, Lee,
Duke, 1979)
 Nárcisztikus Személyiségleltár (Raskin, Hall,
1979)
 Szelftárgy Szükséglet Leltár (Banai,
Mikulincer, Shaver, 2005)
Nézzük meg saját kérdőívünk
tételeit!
A SONI faktorai
 Tükrözési szükséglet
 Idealizációs szükséglet
 Ikerállapot szükséglet
 Tükrözés elkerülése
 Idealizáció és ikerállapot elkerülése
Fogalmazzunk meg hipotéziseket arról,
milyen módon értelmezhető
szelfpszichológiai keretben a következő
problémák egyike!
1.) Párkapcsolati problémával keres fel egy fiatalember: nem tud
tartósan megmaradni egy nő mellett sem
-2.) Egy fiatal lánynak problémát okoz alapvető félénksége, ami
főleg teljesítményhelyzetekben jelentkezik: pl. nem tud szóban
vizsgázni
-3.) Egy már 30-as fiatalembernek az okoz problémát, hogy
családja összes tagjával rossz a kapcsolata
A fejlődés más elméletei
Daniel Stern (1934 - 2012)
 New York, Harvard
BA, YU MD
 A csecsemő
személyközi világa
(1985)
Mit tudunk Sternről?
 - fogalmak
 - elméleti elképzelések
Gyakorlat
 Gyűjtsünk  Gyűjtsünk
személyiségfejlődésről fejlődéspszichológiai
szóló szakaszelméleteket!
szakaszelméleteket!
A csecsemő fejlődésében központi
szerepű az önérzékelés
 Bizonyos önérzékelések a tudat és nyelv előtt
léteznek
 A társas működéshez kapcsolódó
önérzékelések (hatóerő, egység, folytonosság,
affektivitás, szubjektivitás-interszubjektivitás,
jelentésátvétel) zavara patológiához vezet
 A szelfet mindig is nagyon fontosnak tartották
a klinikusok
 A fejlődés ugrásszerűen látszik végbemenni
A csecsemő fejlődésének tartományai
A viszonyulásmód tartományai
Később (1998) két további réteg:
 Magszelf a másikkal (a Szubjektív szelf előtt)
 Narratív szelf(ek) (a Verbális szelf
továbbfejlődése – hamis szelf forrása)
A fejlődés lépései:
 0-2 hó bontakozó önérzékelés (a
szerveződés érzékelése):
a csecsemők egyfajta integrációs
képességgel rendelkeznek (pl. „amodális
észlelés”)
 Képesség a tanulásra és alkotásra a
bontakozó viszonyulás tartományából ered
 Kognitív fejlődés: Piaget
 Érzelmi fejlődés: Freud
Magérzékelés: a szelf a másikkal
szemben
 2-7 hó
 Integrált epizodikus emlékek
 Én-állandók (szelf-élmények):
 Hatóerő
 Önmagunk egysége
 Ön-affektivitás
 Önmagunk története
 Az én-állandók integrációja:
 Epizódok→generalizált eseménystruktúra→RIG
A szelfmagérzékelés: A szelf a
másikkal együtt
 A RIG-ek
(reprezentációi
azoknak az
interakcióknak,
amelyek
generalizálódnak)
 A felidézett társ
A szubjektív önérzékelés
 7-15 hó
 Tudat-elmélet – egymással érintkező
különálló elmék
 Interszubjektivitás
 A figyelem fókuszának megosztása,
 szándékok megosztása,
 affektív állapotok megosztása
 Affektív összehangolás
Verbális önérzékelés
 A 15. hónaptól
 Önmagunk objektív szemlélete
 Szimbolikus játék
 Nyelvhasználat
 A nyelv elidegenítő hatása a szelfélményre és
az együttlétre
Különbségek az analitikus felfogáshoz
képest
 Figyelembe veszi a kísérleti fejlődéslélektan
eredményeit
 Az önérzékelés az öntudat és a nyelv előtt is
létezik
 Nincs „keveredés” a külvilággal, sem
„szimbiózis”
 Kétségbe vonja az eddigi szakaszolást és
szakasz-felfogást
Gyakorlat
 Keressünk olyan szubjektív élményeket,
amelyikben mind a 3 (vagy 4) önérzékelési
forma szerepel