MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI

TANULMÁNY

1
A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI
TANULMÁNY
A megvalósíthatósági tanulmány a beruházásokra vonatkozó
megbízható és gyors döntés eszköze. Megvalósíthatósági
tanulmányt a projektciklus első fázisában, az ötlet kidolgozásakor
kell készíteni. A megvalósíthatósági tanulmány készítésének
célja:
az ötletgazda számára segítséget nyújt abban, hogy
megvalósítható-e a projektje, érdemes-e belekezdenie, és ha
igen, mik a rendelkezésre álló lehetőségek.

A megvalósítási tanulmány azonban nem elemzi a projektet olyan

mélységben, mint a tervezési szakasz (például nem tartalmaz
építési engedélyeket).

2
A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Pályázat esetében azt a célt szolgálja, hogy megalapozza a

közpénzek felhasználására hozott döntéseket.
Így felépítése részben különbözik a maguknak készített
tanulmánytól, sőt számos esetben jogszabály tartalmazza a
kötelező felépítést.

3
 TARTALOM - JOGSZABÁLYI
KÖVETELMÉNYEK

Általános rendelet (1083/2006/EK)

Nagyprojektek esetében kötelező a „megvalósíthatósági tanulmányok
eredményei” és a „költség-haszon elemzés, beleértve a kockázatelemzést,
valamint az érintett ágazatra és a tagállam és/vagy régió, illetve – adott
esetben és amennyiben lehetséges – a más közösségi régiók társadalmi-
gazdasági helyzetére várhatóan gyakorolt hatást is”

Jövedelemtermelő projektek esetében nettó jelenérték számítandó a

támogatási mérték megállapításához

104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és

céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági
tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről
Kötelező tartalmi struktúra a nevezett támogatások esetében

4
 NÉHÁNY FONTOS FOGALOM

Költség-haszon elemzés
Feladata, hogy megvizsgálja a megvalósíthatósági tanulmányban feltárt
és jogi, technológiai, szervezeti stb. szempontból elfogadható opciók kiadási
és bevételi oldalait, valamint a környezetre, a társadalomra és a gazdaságra
gyakorolt hatásait

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

Szűkebb tartalom, mert a projekt megvalósításának részletei még nem
ismertek – (még) nincs pontos követelményrendszer

Üzleti terv
A megvalósíthatósági tanulmány bizonyos pontjai megfelelnek az üzleti
terv tartalmi követelményének, konkrétan az üzleti terv részhalmaza a
megvalósíthatósági tanulmánynak

5
 AZ ELKÉSZÍTÉS MENETE
Célok meghatározása
Információgyűjtés (források, információk típusa)
Információk rendszerezése
Kontextus vizsgálata
Szükséglet elemzése
Alternatív megoldások beazonosítása, értékelés, választás
A kiválasztott alternatíva részletes vizsgálata
A tanulmány kidolgozása

6
 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
SZERKEZETE – BELSŐ PROJEKT ESETÉN

1. Összefoglaló
2. Előkészítő elemzések
3. Üzemeltetés, működtetés
4. Műszaki megvalósítás
5. Stakeholder elemzés
6. Pénzügyi fenntarthatóság
7. Kockázatok elemzése

7
 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
SZERKEZETE – PÁLYÁZAT ESETÉN

1. Összefoglaló
2. Előkészítő elemzések
3. Üzemeltetés, működtetés
4. Műszaki megvalósítás
5. Környezeti hatások
6. Pénzügyi fenntarthatóság
7. Gazdasági és társadalmi haszon elemzése
8. Adminisztratív és eljárási kötelezettségek (egyéb dokumentumok)
9. Kockázatok elemzése

8
 1. ÖSSZEFOGLALÓ

Az összefoglaló készítésének célja az, hogy azoknak a döntéshozóknak

a részére, akiknek nincs módjuk és idejük részletesen áttanulmányozni a
tanulmányt, átfogó képet adjon a megoldandó problémáról, a megoldás
kiválasztásához szükséges további elkészítő munkákról és folyamatokról.
Ezért az összefoglaló terjedelme szigorúan korlátozott. Röviden választ
kell adnia az alábbi kérdésekre:
Miért kell a projektjavaslatot továbbfejleszteni és megvalósítani,
és
miért kell az előkészítést támogatni?

9
 2. ELŐKÉSZÍTŐ ELEMZÉSEK
2.1.Általános ismertetés
Röviden bemutatja a projekt szükségességét, célját, a megvalósulás helyét,
tervezett idejét, a fejlesztés költségigényét, a finanszírozás formáját.
2.2.Kereslet és kínálat elemzése – helyzetfelmérés
- célcsoport meghatározása
- a jelenlegi helyzetet és a fejlődési kilátásokat a projekttel közvetlenül
létrejövő javak és/vagy szolgáltatások iránti kereslet vonatkozásában
- a jelenlegi, a beruházás hiányában érvényes, illetve annak
megvalósulása után várható kínálat ismertetése
- a versenytársak megítélése, a fejlesztendő vonzerőnek a
versenytársakhoz viszonyított helyzete

A fentiek alapján felállítható a kereslet-kínálat mérleg, amely a tervezett

fejlesztés megvalósítását, illetve elmaradását feltételezve adja meg a jelenlegi

10
és jövőbeli igények kielégítésének mértékét.
 3. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS

3.1.Szolgáltatási és működési terv

3.2.Alternatíva-elemzés

3.3.Szervezeti terv

3.4.Marketing terv

11
 4. MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS
Ez egy olyan projektterv, mely bemutatja, hogy milyen lépéseken
keresztül, milyen feltételek mellett valósítható meg a projekt.

Az egyes tevékenységeket az azok közötti időbeli és logikai kapcsolatban

kell ábrázolni, ennek jó – és leggyakoribb eszköze például a GANTT-
diagram.

A tevékenységek mellett fel kell tüntetni a szükséges erőforrásokat és az

elvárt eredményeket.

12
 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK –
STAKEHOLDER ELEMZÉS

Konkrét közvetlen és közvetett, negatív és pozitív hatások

számszerűsített bemutatása, külön figyelemmel a környezeti
elemekre, pl.:
1. Levegőtisztaság
2. Talajminőség és talajerőforrás
3. Területhasználat
4. Hulladéktermelés, hulladék-hasznosítás
5. Környezeti kockázatok megjelenése
6. Mobilitás, energia-felhasználás

13
 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK –
STAKEHOLDER ELEMZÉS

Cél:
felkészülni az érintettek reakcióira
stratégiát kidolgozni a projekt megvalósítását ellenzők
közömbösítésére, vagy legalábbis felkészülni az esetleges
támadásokra.

Ehhez elengedhetetlen a stakeholder elemzés.

14
 6. PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG

Már a megvalósíthatósági tanulmány készítésekor gondos pénzügyi

elemzést kell végezni a projekt megvalósítási és az üzemeltetési
szakaszára egyaránt.
Különösen fontos ez utóbbi vizsgálata annak bemutatására, hogy a
későbbi üzemeltetés során milyen feltételek mellett lehet biztosítani a
szükséges erőforrásokat.
A bevételeknek legalább a kiadásokat fedezniük kell, ennek
megoldhatatlansága esetén meg kell találni a megfelelő finanszírozási
forrásokat. (fedezeti pont elemzés)

15
 6. PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG

A pénzügyi elemzés három fő részre tagozódik:

- a beruházás nélküli pénzügyi helyzet becslése,

- a beruházással kialakuló pénzügyi helyzet becslése,
- a beruházás pénzügyi eredményeinek és a finanszírozási tervnek
az összefoglaló értékelése.

16
 6. PÉNZÜGYI
FENNTARTHATÓSÁG

A pénzügyi elemzéshez az alábbi kimutatások elkészítése

javasolt:
pénzügyi előrejelzéssel kapcsolatos megjegyzések és
feltételezések
pénzforgalmi becslések (cash-flow terv negyedévenkénti
bontásban)
előzetes mérlegek, előirányzott eredmény kimutatása
meglévő és szükséges pénzforrások
gazdaságossági vizsgálatok: nettó jelenérték-számítás, hozadék-
elemzés, diszkontálás, belső megtérülési ráta számítása

17
7. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HASZON ELEMZÉSE

Az elemzés célja annak a megállapítása, hogy a beruházás mennyire

hasznos a közösség számára.

Mérhető módon kell bemutatnia ezeket, például:

létrehozott munkahelyek hatásai,
a projekt által támasztott helyi kereslet növekedésére való hatás,
pozitív és negatív externáliák hatása (külső gazdasági hatás),
nem közvetlenül pénzügyi jellegű, hanem egyéb, pl. környezetvédelmi,
társadalmi hatások.

18
 7. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HASZON
ELEMZÉSE

Konkrét példák:
1. Kutatás-fejlesztés
2. Foglalkoztatás és munkaerőpiac
3. Munkakörülmények
3. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség
4. Esélyegyenlőség
5. Területi kiegyenlítődés
6. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok
védelme
7. Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs
8. Közszféra pénzügyi és szervezeti keretei

19
 8. ADMINISZTRATÍV ÉS ELJÁRÁSI
KÖTELEZETTSÉGEK
(EGYÉB DOKUMENTUMOK)

Ebben a fejezetben részletesen meg kell határozni azokat a technikai,

adminisztratív és eljárási kötelezettségeket, amelyek beszerzése és
megléte a projekt megvalósítása során felmerülnek (például
beszerzendő engedélyek stb.).

20
 9. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE

A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása,

amelyek a projekt megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják
(megvalósítás és üzemeltetés).

A kockázati tényező feltárását követően ki kell térni az egyes elemek

bekövetkezésének elkerülésére, elemzésére is. Ez a gyakorlatban azt
jelenti, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a kockázatot
csökkenteni lehessen.

21
A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYOK FŐBB
MÓDSZERTANI ELEMEI

Alternatíva-elemzés
Kockázatelemzés
Pénzügyi elemzés
Gazdasági elemzés
Hatásvizsgálat
Fenntarthatóság vizsgálata

22
 ALTERNATÍVA ELEMZÉS -
LÉPÉSEK

1. A szükséglet egyértelmű azonosítása, leírása

2. Lehetséges alternatívák beazonosítása
3. Alternatív megoldások fő jellemzőinek meghatározása
4. Alternatívák értékelése, összehasonlítása
5. Választás alternatívák közül

23
 LEHETSÉGES SZEMPONTOK ALTERNATÍVÁK
ÖSSZEHASONLÍTÁSÁHOZ

Költségek
Finanszírozás (támogathatóság!)
Várható hatások
– Környezeti
– Társadalmi – gazdasági
Időszükséglet
Illeszkedés (szakpolitika, stratégiai, jogszabályi)
Elfogadottság az érintettek körében
Fenntarthatóság

24
 LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK

Általános alternatívák

– mi történik, ha nem valósul meg a beruházás,

– csak a legszükségesebb tevékenységek kerülnek elvégzésre,
– alternatív megoldások keresése, elemzése. (Ha nincs alternatíva,
akkor is legalább az első két lépést meg kell vizsgálni!)

Alternatív helyszínek
Alternatív műszaki megoldások

25
 PÉLDA ALTERNATÍVÁKRA

Projekt: A és B város közlekedési kapcsolatainak javítása

Öt fejlesztési alternatíva:
1) semmi nem történik, rossz közlekedési viszonyok
hosszú utazási idő, balesetek
2) minimum: meglévő út megerősítése, felújítása
3) A meglévo út kiszélesítése
4) Új út építése
5) Új vasútvonal kiépítése

26
 PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG,
MEGTÉRÜLÉS

Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási

helyzet
– A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a
pénzügyeket
– Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége
Pénzügyi megtérülés vizsgálata
– diszkontált cash flow módszerek
Érzékenység-vizsgálat
– a modell paramétereinek változtatása

27
 A NETTÓ JELENÉRTÉK (NPV) MÓDSZER

Meghatározzuk a CF (cash flow) diszkontált értékét a megfelelő

diszkontrátával (ez az NPV, Net Present Value)
• Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a
költsége
• Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés
szempontjából) elfogadható, különben nem

28
 NETTÓ JELENÉRTÉK

n
At
NPV  
t 0 (1  k ) t

Ahol At a cash flow értéke a t. időpontban,

ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív
(inflow) , és n a beruházási periódus utolsó
időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg
k az elvárt hozam

29
NPV MINTAPÉLDA - ÚJ GÉP VÁSÁRLÁSA

Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért.

Az új gép a jövő évtől kezdődően öt
éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz
nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt
hozam 10%.

56,000 56,000 56,000 56,000 56,000

NPV  180,000   2
 3
 4

(1.10) (1.10) (1.10) (1.10) (1.10)5
 180,000  212,284.80  €32,284.80

30
 PROJEKTEK KÖZÖTTI
VÁLASZTÁS
Javaslatok (Cash Flow)
Év 1 2 3
0 -180 000 -187 970 -164 460
1 56 000 40 000 70 000
2 56 000 50 000 60 000
3 56 000 60 000 50 000
4 56 000 70 000 40 000
5 56 000 80 000 30 000

10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF

esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

31
 EGY BERUHÁZÁSI PÉLDA

Év 0 1 2 3 4 Összesen

Beruházási költség -500 -500

Üzemeltetési költség -50 -50 -50 -50 -200

Bevétel 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 150 150 150 200 150

Elfogadható ez a projekt?

32
AZ NPV-MÓDSZER - A PÉLDA MEGOLDÁSA

Év 0 1 2 3 4 Összesen

Nettó CF -500 150 150 150 200 150

Diszkont faktor ( k= 10%) 1,0000 0,9091 0,8265 0,7513 0,6830

DCF -500 136,36 123,97 112,7 136,6 9,6295

Az NPV (9.6295) pozitív, habár

kicsi, de a projekt
pénzügyileg jövedelmező.

33
 A JÖVEDELMEZŐSÉGI INDEX (PI)

n
At
 (1  k ) t
PI  t 1
A0
Az „új gép” projektünk esetében:
€212,224.80
PI   1.18
€180,000
A beruházási javaslat elfogadható, ha
a jövedelmezőségi index egynél nem
kisebb.

34
 NPV ÉS PI ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Projekt Projekt
A B
J övőbeli nettó CF jelenértéke 200 000 80 000
Induló ráfordítás 150 000 50 000
Nettó jelenérték (NPV) 50 000 30 000
J övedelmezőségi index (PI) 1,33 1,60

Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!!

Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az
elfogadás-elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt
által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben
fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív)
jövedelmezőséget mutatja.

35
 BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK -
KORLÁTOZÁSOK ESETÉN

Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos,

vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt
felhasználható tőke összegére.
Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból
történik.

36
BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK KORLÁTOZÁSOK ESETÉN
PÉLDA: KORLÁTOS KÖLTSÉGVETÉS

Költségvetési korlát: 1 milliárd

forint Jövedelmezőségi Kezdeti
Javaslat index ráfordítás
4 1,25 400 000
7 1,19 100 000
2 1,16 175 000
3 1,14 125 000
6 1,09 200 000
1 000 000
5 1,05 100 000
1 0,97 150 000

A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési

korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek,
pl. az 5. javaslat.

37
 BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK KORLÁTOZÁSOK ESETÉN
PÉLDA: EGYMÁST KIZÁRÓ ALTERNATÍVÁK ÉS ÖSSZEFÜGGŐ
(FELTÉTELES) PROJEKTEK

Költségvetési korlát: 1 milliárd

Jövedelmezõségi Kezdeti ráfordítás
forint
Javaslat index
4 1,25 400 000
7 1,19 100 000
2 1,16 175 000
3 1,14 125 000
6 1,09 200 000
1 000 000
5 1,05 100 000
1 0,97 150 000
Ha pl. a 3. és 7. projektek egymást kölcsönösen kizárják, nem valósítható meg
mindkettő. Ilyenkor a jövedelmezőbb 7. projektet kell választani.
Ha a 4. projekt az 1. projekttel együtt valósítható csak meg, akkor a kettőt
együtt kell értékelni is. A két projekt súlyozott átlagos PI értéke 1.17, vagyis
mindkettő megvalósítható, akkor is, az 1. projekt NPV értéke negatív.

38
 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK

Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell

bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén
Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell
eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés
a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!!
Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a
költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások
számításánál alkalmazott feltételezésektől
Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

39
 ÉRZÉKENYSÉG VIZSGÁLATOK
A BERUHÁZÁSI PROJEKT PÉLDA ESETÉBEN

Év 0 1 2 3 4 Összesen

Beruházás -500 -500

Üzemeltetési költség -50 -50 -50 -50 -200

Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 150 150 150 200 150

NPV= 9,63

40
 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

Év 0 1 2 3 4 Összesen

Beruházás -510 -510

Üzemeltetési költség -50 -50 -50 -50 -200

Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -510 150 150 150 200 140

NPV= -0,37

41
 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK
Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg
Év 0 1 2 3 4 Összesen

Beruházás -600 -600

Üzemeltetési költség -50 -50 -50 -50 -200

Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -600 150 150 150 200 50

NPV= -90,37

42
 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLATOK

Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-

kal nagyobb?
Év 0 1 2 3 4 Összesen

Beruházás -500 -500

Üzemeltetési költség -52,5 -52,5 -52,5 -52,5 -210

Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 147,5 147,5 147,5 197,5 140

NPV= 1,71

43
 BELSŐ MEGTÉRÜLÉSI RÁTA

A belső kamatláb (IRR) az a kamatláb, amely mellett a nettó

jövedelmek és a beruházás jelenlegi értéke egyenlő, vagyis
PV=C0, tehát NPV=0. Akkor gazdaságos az adott beruházás,
ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb!

• ha IRR > r, akkor NPV > 0 - érdemes megvalósítani

• ha IRR = r, akkor NPV = 0 - megvalósítható
• ha IRR < r, akkor NPV < 0 - nem szabad megvalósítani a
beruházást

44
 HASZON-KÖLTSÉG HÁNYAD

Számítási eljárás, összes haszon és költség pénzben történő

kifejezése
Összes haszon és költség viszonya
Különböző projektváltozatok összehasonlítása
Döntéstámogató módszer

45
BCR BENEFIT-COST RATIO – HASZON-KÖLTSÉG ARÁNY

A vizsgálati időtávra a jelenértékre átszámított hasznok és

költségek aránya.

Összes haszon jelenértéke

Haszon - költség hányados:

Összes költség jelenértéke

Értéke 1-nél nagyobb kell legyen.

Ez alapján történik a projektváltozatok rangsorolása.

46
A HATÁSOK LEÍRÁSA – HATÁSÚTVONAL-TÉRKÉP

47
 KVANTIFIKÁLÁS

Két különböző szint: számszerűsítés és „forintosítás”

Példa: betegség előfordulásának csökkenése

Számszerűsítés alapja lehet:

Korábbi, hasonló fejlesztések eredményeként bekövetkezett, mért változások
(benchmarking)
Hatásmechanizmusra alapozott szakértői becslések
Érintett célcsoport körében végzett célzott felmérés

48